Bartos Gyulának

Ó mennyi olcsó, hitvány és hazug
Komédiás tolong a fórumon ma,
Fölöttük a Művészet égi tornya
S alatta szennyes vásár zaja zug.

Be sok ripacs álcázza most magát
Hős hódítónak és híres művésznek,
Nérók ezek, hóhérok és pecérek,
Rossz histriók, kik megcsalják a mát !

De vannak és köztük te s jönni fognak,
Kik karneválján a mohó Molochnak
Nem ropnak táncot, mert szívük szelid

S erős Hitükkel a csillagra néznek,
Mely az örök és az igaz Művészet
Fényével beragyogja híveit !

Juhász Gyula, 1924 nyarán

Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes tikkatag nyarakon, hőhullám vagy zivatar után holdfényes esteken gyermekeinknek is továbbadni minden művelt magyarnak alap… Gyalunktól van mit tanulnunk …

Az Ideál – Először a Szeged 1924 Áldás (július) hava 27.-ei számában jelent meg.

A szegedi születésű Bartos Gyula (1872-1954) a Nemzeti Színház tagja volt 1907 óta.
E költemény szegedi vendégszereplése alkalmából született.

Ugyanezen év nyaráról…
Ajánlott még :

BUDAPEST

Valami furcsa füst lebeg fölötted,
Mint áldozati füst, amely lecsap,
Sötétre mosva falakat, tetőket,
Míg annyi ember topog, szürke rab.

The post Az Ideál appeared first on Szögedöm.hu.

1877-ben e napon tarolt Újszegedi Nagy Árvíz. 
Az áradó Maros elöntötte Újszegedet, ahol 111 házból mindössze 7 marad meg.

A híres és hírhedett 1879-es Szegedi Nagy Árvíz még csak köztudottnak mondható a hely(f)i népemlékezetben, de a szemközti önálló kis mezőváros két évvel korábbi pusztulásáról szinte senki tud…
Ez (a tudatlanság) különösen érdekes annak fényében, hogy a két évvel későbbi Szegedi Nagy Árvíz idején Újszegedre menekült a hajléktalanná lött szögedi nép…

A Szegedi Nagy Árvíz hívta életre a két független Város egyesülését is…

The post Újszegedi Nagy Árvíz appeared first on Szögedöm.hu.

Dehát miért is kelljen bárkinek jól éreznie magát Szegeden ?!
Ez a kiváltság a Város balvezetőié. A parkolóbotrány, haverok-buli-csanda, minden belefér. Vastag a bőr és kevés a közérzékenység. No persze, ha egy érzéketlen vezető csak kampányolni jár a nép közé, ott ki-kimarad négy-öt év…

Ha valaki pedig még azt hinné vagy tán állítaná, hogy mindez a forgalom csökkentését szolgálná, az téved vagy célzatosan hazudik. A járgányváltók (P+R) rendszerét már vagy negyedszázada ki kellett volna alakítani Szegeden. magam ezt képviselőként többször indítványoztam is.

SZEGED ÁTFOGÓ HOSSZÚ TÁVÚ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI TERVE 2007

A balvezetés önkénye az ilyen járgányváltó (P+R) terveimet még a napirendről is leszavazta !!!

pl. ezt is : Szeged Város P+R rendszerének kialakítása
(P+R : A fejlett országokban jól működő forgalom-terheléstől mentesítő „járgányváltó” rendszer.)

A parkolási sápszedést a szegedi balvezetés még tovább fokozta.

A Város balvezetése tavaly nyáron fizetőssé tette a parkolást Újszegeden is. De nem csak ott, hanem Szegeden is a körútön túlra 2-3 utcányival tovább terjesztette a zónát, és ezzel egyidejűleg meg is emelte a parkolási díjakat is (legalább 100-150 forinttal). Vélhetően emiatt lett fizetős az Árkádban a parkolás (ezzel egyidejűleg vezették be ott is), hogy a sok ember, aki már nem tud ott a környéken parkolni ingyen, ne álljanak föl mind inkább az Árkádba. Először is még tovább lassult a közlekedés az Árkádban a sorompók miatt, de hatalmas is volt a káosz mert sok ember kifelé menet azt feltételezte, hogy a sorompónál tud fizetni, de mikor megláttak a sor elején, hogy nem tudnak, megfordulni már nem tudtak hely szűkében, így a kocsit otthagyva sétáltak el az automatához fizetni, ezzel még tovább föltartva a forgalmat. Ezzel az is a probléma, hogyha valaki pl 50 percet volt bent, és még ingyenes lett volna neki (mert kevesebbet parkolt mint egy óra) emiatt a sor miatt ő is átcsúszhat fizetős parkolásba, és sétálhat el ő is az automatába fizetni, ott hagyva az autóját a sorban (ha egyedül van).

A városvezetői vérszívásban jellemző alamusziság, hogy a Mars tér környékén szombaton is fizetőssé tette a parkolást, hogy a piacra járó nyugdíjasokról még egy bőrt lehúzzon. Szombaton 8-tól délig, vagyis a piaci bevásárlás óráiban fizetős lett a parkolás a Mars tér körüli utcákban is, hogy a legszegényebbeken még többet keressen. Persze, az még jobb, ha elsőre a polgár nem is tud róla, mert úgy még a bírságot is besarcolhatják ! Ezt is az önfényező szegedi rezsim tette és teszi a nyugdíjasokért ! Bizonyára ezzel is a fölvilágosult és tájékozott nyugdíjasok szavazataira hajtanak…

No persze, aki sose jár piacra, annak nem fáj !
Aki a politikai tőkéjén meg annak busás hozadékán ücsörök, az piacra nem jár…
De ezt az aljasságot valaki mégis csak kieszelte ! Egy olyan városban, ahol a hétvége nem fizetős sehol se, egyszer csak éppen a piac körzetében azzá válik ! A tanulópénzt pedig minden ábrándos, jóhiszemű bérből élő polgárral és a kisnyugdíjassal is megfizettetik !!!

Ajánlott olvasmány :

Szeged Város P+R rendszerének kialakítása
(P+R : A fejlett országokban jól működő forgalom-terheléstől mentesítő „járgányváltó” rendszer.)

A RÉSZECSKESZENNYEZÉS VESZÉLYESEBB, MINT GONDOLTUK

KAMIONRÓL VASÚTRA! – TEHER(AUTÓ)MENTES ORSZÁGUTAK?

The post Fizetős parkolás a Város lakói ellenében appeared first on Szögedöm.hu.

Ma 96 éve húnyt el Mihalik Kálmánt. Szegeden. 26 évesen…
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony kereste föl Gál Imre fafaragót, megmutatva, hol is nyugszik himnusz-szerzőnk.

Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe is hozták a sírt.
2009-ben díszsírhelyet kapott amikor a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát, mely (kilencvenöt éve) 1922. május 22.-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján…

A kopjafa mellett balról Kun László, a szülőház fölkutatója

Mihalik Kálmán szülőházáról azonban tavalyig mit sem tudtunk. A hellyét senki nem ösmerte. A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük, hogy végre „megkerült”. Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal. Magam az alábbi beszéddel köszöntö(tte)m Őt és az eggybegyűlteket:

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…”

Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban, a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz.
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák…

Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza.

Mihalik Kálmán orvos volt, ahogy magam is. Izzószívű hazafi, ahogy magam is.

Egyetemével menekült a kifosztott Kolozsvárról Szegedre. Mihalik már olyan ifjan maradandót alkotott, amit a legtöbben csak álmodni merünk! Az orvos-zeneszerzőt fiatalon ragadta el a halál. Szülővárosomban fekszik azóta is. Majd egy évszázadig szinte titokban feküdt itt, mert a magyarellenes kommunista, meg szocialista rezsimnek még a „román fölszabadítók” emlékműve is fontosabb volt, mint a Székely Himnusz zeneírójáé. Érdemes azonban a „román” hősi halottakat is meglátogatni, ha Mihalik-

nézőben jár a Szegedi Belvárosi Temetőben az igaz magyar, mert bizony ők is áldozatok voltak.

A többségük Mihalik vére lehetett! Székely vagy rab magyar! Akiket maga előtt hajtott a tengely-áruló, kirekesztő, gerinctelen oláj (rumuny) hadsereg. Miért? Mert – legalább részben – ők is magyarok voltak…

Csak tessék a neveket elolvasni töredelmesen !

Csaba királyfi csillagösvényén jár ma azok java is… Mihalik Kálmán után egy emberöltővel, talán éppen a Székely Himnusszal ernyedő ajkukon…

Az 1921-ben született Székely Himnusznak Csanády György székelyudvarhelyi költő írta a szövegét. Neki szerencsésebb sors adatott. Több mint fél évszázadnyi alkotó élet, míg a zeneköltőnek Mihalik Kálmánnak negyedszázadnyi hazafias gyötrelem után a hagymáz – idegen szóval a tífusz – vetett méltatlan véget.

A szintén Krassó-Szörény megyében élő, resicabányai Kun László érdeme, hogy „megkerült” most a Mihalik-szülőház!

De legfőképpen az, hogy egyáltalán a szülőház kérdése fölmerült.

A szülőház emlékházzá és zarándokhellyé – mégpedig 15 millió magyar zarándokhelyévé – kell, hogy váljon mielőbb! Bizonyos vagyok benne, hogy a magyar kormány hamarosan pártfogásába veszi, az Európai Unió pedig minden erejével megtámogatja majd a Mihalik-emlékház kialakítását. Hiszen ez Európa kötelessége! Nem gyökértelen idegenek, destabilizáló diverzánsok, hanem éppen a sokat szenvedett európaiak támogatása és védelme. Az elnyomott európai nemzetiségek, a kirekesztett és üldözött európai kisebbségek – mint a székelyek – megsegítése az EU képviselőinek a föladata.

Oravicabánya pedig ezzel beíródik örökre látogatandó szent emlékhelyeink sorába, ahová életében legalább egyszer minden tisztes magyar ellátogat majd.

Oravicabánya – a Mihalik-emlékházzal – hazafias zarándokhelyévé válik majd Európa minden szabadságszerető fiának, bármily nemzetiségű legyen is!

A Mihalik-emlékház kialakításában ezennel újfent fölajánlom bárminemű segítségemet, magánszemélyként pedig támogatásként a méltó emlékhelyhez az első százezret!

Trianon óta Magyarországnak igazságot még a nemzetiségi kérdésekben melldöngető EU sem szolgáltatott. Legyünk türelmesek! Adjunk még egy kis időt, hogy az EU igazságosztói – az illegális bevándorlók bűnpártolásán túl – végre valódi föladatukra is ráeszméljenek!

Leginkább sűrű leveleinkkel és üzeneteinkkel segítsük őket!
Szakítsunk rá időt, hogy emlékeztessük őket – legalább EU-képviselőinket – valódi küldetésükre!

Addig pedig…

Marad hát a fohász…

Székely Himnuszunk:

„Vezesd még egyszer győzelemre néped ! Csaba királyfi, csillagösvényen …”

Mihalik Kálmán emlékének adózva

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

2024 Áldás hava 15.-én

Zengjen hát!

Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Vezesd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen!

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ameddig élünk magyar ajkú népek,

Megtörni lelkünk nem lehet soha.

Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,

Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.

Keserves múltunk évezredes balsors,

Tatár, török dúlt, labanc rabigált.

Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.

Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,

Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!

Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.

Ki tudja, innen merre visz a végzet,

Országhatáron, óceánon át.

Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,

Székely nemzeted Kárpát-bérceken.

Ős szabadságát elveszti Segesvár,

Madéfalvára fájón kell tekints.

Földed dús kincsét népek élik s dúlják,

Fiadnak sokszor még kenyere sincs.

Már másfélezer év óta Csaba népe,

Sok vihart élt át, sorsa mostoha.

Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,

Nem értett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Pap Gábor székely művészettörténész 2002-ben derűlátóbb hangvételű befejező versszakot írt
a Székely Himnuszhoz:

Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,

Csaba királyfi gyűjti táborát.

Szűnik az átok, kiapadt a kútja,

Szívünkön égi öröm lángol át.

Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,

Megáll a szikla, nem porlik tovább,

Imánk az Istent újra megtalálja,

Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!

Ajánlott olvasmány még: Mihalik Kálmán emlékezetére

The post A Székely Himnusz is Szegeden született! appeared first on Szögedöm.hu.

The post Szöged többet érdemöl ! appeared first on Szögedöm.hu.

Tisztelt Polgármester Úr!
Szomorúan tapasztalom azt, hogy Szeged város útjai tele vannak mély kátyúkkal, nem kis bosszúságot okozva ezzel az autósoknak és kerékpárosoknak is. Nem normális az, hogy hónapokat sőt éveket kelljen várni arra, hogy ezek a balesetveszélyes hatalmas kráterek betemetésre kerüljenek. Arról nem is beszélve, hogy sok helyen az út széle is letöredezik, így nem csak az út közepén, hanem sok esetben az út szélén is megjelennek a mély gödrök. És mivel hónapokig sőt évekig tátonganak ezek a nyitott lyukak, és az autósok rendre belemennek ezekbe, egyre nagyobb és mélyebb kráterek keletkeznek és a helyreállítás költsége ezáltal egyre csak nő.
Miért nekünk képviselőknek kell szégyenkeznünk a lakosság előtt azért, mert Ön, mint a város
vezetője nem fordít erre kellő figyelmet?
Ezek, az Ön szemében talán aprónak tűnő problémák, de ezek a város lakóinak folyamatos
bosszúságot okoznak.

Amennyiben a lakosság megválaszt Polgármesternek, úgy minden kátyút, amelyről bejelentést kapunk egy héten belül rendezünk. Így a problémát időben tudjuk kezelni, és elkerülhető az is,
hogy a kátyúzás a többszörösébe kerüljön.

Tisztelt Polgármester Úr!
Örülök annak, hogy a városban vannak útfelújítások, de álláspontom szerint nem lehet cél a város
megbénítása, csak azért, hogy a júniusi választásra minden elkészüljön. Jeleztem Ön felé, hogy szinte lehetetlen a reggeli órákban átjutni Újszegedről Szegedre, és javasoltam alternatív útvonalat a Deák Ferenc utca lezárása miatt. Például azt, hogy a Kelemen utcát lehessen használni a Híd utcáról balra fordulás céljából, valamint kértem a Híd utcai forgalmi jelzőlámpák átállítását, hogy ne torlódjon vissza a forgalom.
Közel egy órás várakozással kell számolnia az Újszegedről érkező autósnak, munkába sietőnek és diáknak. Joggal érzi minden Újszegedről Szegedre tartó autós, hogy büntetve vannak. Mert lenne alternatív megoldás, de a javaslat süket fülekre talált, mint ahogy oly sok más nagyszerű javaslat is elakadt.

Kérem Önt Polgármester Úr,
azonnali, gyors intézkedést foganatosítson az említett problémákkal kapcsolatban!

Tisztelettel: Joób Márton

Válasz a nyílt levél Nagy Ígéretére :

Az egy hét merész, de tartható !
Ezzel lehet, hogy országelsők leszünk !
(Lehet, hogy már egy hónapos garanciával is.)

No mindenesetre majd egy kátyúfelelőst ki kell jelölnünk !
De hát végül is ezért vagyunk, azazhogy leszünk !

A kátyúk helyén végre egy Élhető Várost teremtünk !

Üdvözlettel : Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Kátyúváros

… és ami helyette jöhet…

The post Szeged a kátyúk városa appeared first on Szögedöm.hu.

Azután ez a Polgár is eltűnt és nem jött vissza sohasem…

A kötelező kommunista szláv-ajnározásban Gogol utca lett a neve.

Eleinte legalább még helyesen írták : Gogoly. Hiszen (hilyen) oroszul is „ely”-lyel íratik: Гоголь. Az „(e)l” lágyjellel… Gogoly utca…

Aztán az élhető szocializmus meg utána a még nehezebben élhető új-vadkapitalizmus bugrizmusa e nevet végleg „Gogol”-ra rontotta. De talán még sem kellene neki utca egy olyan városban, ahol soha nem járt, és amit a tolla hegyére még említésül se biggyesztett soha az őrületbe fúló kozák szerző…

A kozák-orosz írót ma már „ukrán”-nak hazudja a virtulis valóság. (Bár életében ez a fogalom még nem is létezett. „Környéki”. Egy nemesemberre legföljebb szitokszó gyanánt szólna.) De hát a Kárpátalja is ukrán, ahol ukránokról századunkig senki sem hallott ! Nem baj. Az őslakókat ki lehet irtani onnan is… ahogyan Amerikából is… Következménye nincsen ilyesminek az ördög birodalmaiban, csak Mammón haszna meglegyen ! Az igazság nem számít. Az antikrisztus századában biztosan nem.

De vissza az utcához : A Polgár utca az magyarnak Polgár utca ! Szögedinek mög még inkább az !

Polgári negyed volt, igazi sétálni való utca, amelyen látszik még Szeged világ(ra szóló )öröksége. Húsvétkor locsolkodni jártam ez utcában. A Polgár utca pusztulata lesújtó. De nem egyedülálló, hanem egész Városunkra jellemző ! A polgáriatlan pusztulat otrombán álmagyar mintája.

Ajánlott olvasmány : LECHNER LAJOS SZÜLINAPJÁN – SZEGED A VILÁGÖRÖKSÉG !

Nem ismerek embert, aki ennyi idő és erő, no meg szeretet és helyismeret befektetésével ilyen kevésre vitte volna ! (Mint magam.) Talán Hannibál érezhette szörnyebben magát birodalma végső romjain, a legjóravalóbb és legműveltebb sémmi nép, a púnok pusztulatán… (A púnokat sikerült kiirtani teljesen. Földjüket ma sokkal sémmibb, haszontalanabb népek lakják. Ez is Róma érdeme !)

Eszembe jut gyakran Horthy kormányzó úr is, aki egy egész (kétszer ekkora) Országot mentett volna meg a háborútól meg a kommunista pusztulattól, de elbukott teljesen. Portugál száműzetésében az általa megmentett zsidók támogató pénzein élt. Mégis mocskosul antiszemitázza meg fasisztázza Őt máig is a szavak és nevek értelmét is megrontó gonoszok hígagyú hada. De hát ez nem is csoda !
Az antikrisztus Európájában élünk… Szégyen !!!
Bátran kimondom : Az Igazságok és az Értékek Európájában kívánok élni !

Ám – ahogy az EU-ban, úgy itthon is – csak dőzsölnek a pénzpörgetők. Műveletlen senkik pofáznak közügyekben a köz ügyeiről, pedig csak a zsebeiket tömik szennyes indulataik szörnyű kapzsiságain…

Az utóbbi 15 évben a Magyar Műemlékvédelem rendszerét is sikerült megsemisíteni !!!

A Polgár utca épített örökségét, Szeged büszkeségét, a Világörökség rendszerébe való belépésünk zálogát apránként elsikkasztja a pénzéhség meg a szegedi ingatlan-maffia, vagyis az internáci mutyizmus.

Műemlékileg védett ősöreg épület, amelyről eltűnt a MŰEMLÉK tábla…
Vajon mi lesz a sorsa ?!

Sok száz szép ház, pótolhatatlan épített érték elpusztítása ellen tiltakoztam (képviselőként is) az elmúlt 3 évtizedben. De a toronyaljasok tobzódtak a pusztításaikban ! Csak eggyetlen példa a sokszázból :

WWW.UJSZEGED.HU – ÚJSZEGED

Kenderfonó-mentő indítvány I. … Kenderfonó-mentő indítvány II. …

Legutóbb pedig :

ÚJABB MERÉNYLET A NEMZET ELLEN – BUDENZ-HÁZ BONTÁS ALATT

Műemlékvédelem ma Magyarországon lényegében nem létezik. Csak önszerveződő kis csoportok…
Mint egy (antikulturálisan) Mammón által megszállt országban szétszórt ellenállók…
Magam az utolsó ellenállók közé tartozom… a totalitárius antimagyar terror ellenében…

Néhányan kiálltak és kitartottak mellettem, de a „magyar” értelmiség többsége a mindennapi szánalmas hazaárulásában csak a jelentéktelen sebeit nyalogatta vagy éppen a pénzét számolgatta… De hát ilyen az áruló ! Nem áll ki semmi magyar érték mellett ! Se szóban se tettben. Ettől gerinctelen ma a magyar. Nincs minőségi Magyar Értelmiség. Eltűnt az antimagyar agyiszapolás labormunkálatain…

Szeged Város főépítésze pedig minden mutyulásra, minden árulásra kapható !

Csak sétáljanak eggyetlen utcahosszat bárhol és nézzenek az épített környezetre ! Ez egy utcahosszon belül azonnal nyilvánvaló !

Aki pedig nem lázad ez ellen, az is cinkos és áruló !
Az antimagyar terror támogatója…

Javasolnám így, húsvétkor minden magyar polgárnak a mély és alapos önvizsgálatot ! Krisztus kínhalála talán ennyit megér… Talán megér ennyit a Magyar Föltámadás egy „keresztény országban”…

No és… Miért tart ebben a szellemi-erkölcsi nyomorban ez az ország ?
Talán mert kevés a Polgár ! Meg túl sok az Áruló !!! A jellemtelenek országa lettünk !!!
Üldözött ma minden Jellemes Magyar !!!

A Polgár utca legrégibb – még a Nagy Árvíz előtti épületét már szétverték…

Bizonyára nagyon kellett már, mert három éve áll a(z üzérkedés hasznára) „fölszabadított” telken a téglarakás és az új építését el nem kezdték…

A falon egy rémisztően jellegtelen és szellemtelen terv : újabb heg a Város arcára…

Most meg egy újabb műemlékházról került le a műemléki tábla. Bizonyára a bontás már várat magára… Nem tiltakozik senki sem, a helyi sajtó is hallgat, vagy mással van elfoglalva. Többnyire jelentéktelenségekkel… Talán még árulónak sem érzik magukat…

Pedig a velejükig azok !
Valakinek föl kell végre állnia !

Törjük végre át a Hallgatás Falát !

Elég a hazaárulásból !

Elég az Örökségünk rombolásából !!!

Magyarországon Magyar Országot ! Értékeket és minőséget !!!

Ajánlott olvasmányok :

SZEGED BELVÁROSA – VILÁGÖRÖKSÉG!

SZEGED BELVÁROSA A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE, MEG KELL ŐRIZNÜNK!

MÉLTATLAN INGATLANÜZÉRKEDÉS A JUHÁSZ GYULA UTCÁBAN

Szeged – Szeged mélygyökérzetét jelentik a nagy árvizet túlélt házak, amelyeket meg kell menteni az utókornak – mondta Szabó László, a Szögedi Városvédő Egyesület elnöke…

REQUIEM A SZEGEDI TEREKÉRT – A KÁLVÁRIA TÉR

A NAGY SZEGEDI BONTÓ HADMŰVELET II.

INGATLANÜZÉRKEDÉS – A VÁROS ARCÁT VÉGKÉPP ELTÖRÖLNI!

Méltatlan ingatlanüzérkedés zajlik a Juhász Gyula utcai Rainer-ház táján is a pénzpörgető bugrizmus jegyében…

SZEGED VÁROSA TÖBBET ÉRDEMEL! – VÁROSVEZETÉST!

Szeged Városa többet érdemel ! – Városvezetést ! Új Városvezetést ! Így hát fölhagyunk eddigi passzív ellenállásunkkal. Áttörjük végre a hallgatás falát! 

Tetszik  
Gárdián Gábor (ápr. 9., K 21:46)

The post A POLGÁR UTCA PUSZTULATÁN appeared first on Szögedöm.hu.

Jogilag… A kisajátítás alapja a közérdek !
Szeged legjobb földjeit kisajátították ! Azért, hogy kínai gyárat alapítsanak rajta…

De hogy mi is történt? Elmondja az Átlátszó :

Még meg sem száradt a tinta az Átlátszónak nyilatkozó gazda kisajátítási szerződésén, a kormányhivatal is megkapta a felhívást, hogy engedélyezzen előkészítő munkákat a magánterületen. A szegedi önkormányzat január végén szerződött a BYD-vel, mintegy 300 hektárra, hogy a város mellett épüljön meg a kínai autógyár. A gazdák kikérték a szerződést, amiből kiderül, hogy az önkormányzat 17-szer többet kap a földekért, mint amennyit a gazdáknak fizet, a Pick volt területeit viszont beszerzési ár alatt adhatja tovább a város a gyárnak.

Szeged olcsón veszi, drágán adja

Az Átlátszó az egyik gazdától megkapta Szeged városa és a BYD között január 30-án kötött ingatlan adásvételi előszerződést. Sok részt kitakartak benne, azonban az kiderül belőle, hogy három terület kerül a BYD-hez: az „Ipari Parkban található Eredeti Ingatlanokból telekalakítással létrehozott egy körülbelül 131,76 ha területű ingatlant („I Ingatlan”), egy körülbelül 162,33 ha területű ingatlant („II Ingatlan”) és egy másik körülbelül 14,12 ha területű ingatlant („III Ingatlan”)”, ami összesen 300 hektár.

Bövebben itt :

The post Átlátszó : Szeged a gazdáktól elvett földeket 17-szeres áron adja tovább a kínai autógyárnak appeared first on Szögedöm.hu.

A régmúlt idők épületein rendre megjelennek eldugott titkos jelek. Gyártói szimbólumok esetleg az építőmester monogramja. Segítségükkel kibontakozik és rekonstruálható az a társadalmi háttér, amelyben az egykori városlakók éltek: nevek, nemzetségek, foglalkozások, jelentős évszámok. A várost megteremtő
tégláknak; színük, hangulatuk van. Minden egyes darab úgy beszél a múltról, mint egy több száz éves névjegykártya.

Február 16-án, péntek délután a szegedi építész téglagyűjteményét a szakmagyakorlók számára is megmutatja. A gyűjtő lakásban kialakított kiállítóteremben a különböző korok tégláit rendezi sorba. Reméli, hogy előbb-utóbb Szeged is lát fantáziát a téglamúzeumban.

The post Téglamúzeum magángyűjteményben… appeared first on Szögedöm.hu.

A Szegedet elöntő Nagy Árvíz után Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Lechner Lajos a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök tervei nyomán hamar újjászületett a Város…

Lechner Lajos volt Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Mára… Lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek szakadatlan és féktelen pusztításával. Ezek többségét semmi sem védi… a gyökértelenektől… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.

Csak eggyetlen példa:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne !!! Azazhogy lett volna már több, mint egy évtizede is, amikor először indítványoztam…

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott “hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – „napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében végre cselekednünk kell!

Ha most nem lépünk, világra szóló örökségünkről – Szeged Belvárosának Világörökségéről – már nem is álmodhatunk…  

A hazafiaság minimuma ma az épített magyar örökség védelme.

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egylet
alapító

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a „modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

GYÖKÉRTELENÍTENEK !

Kedves Szegediek ! Vegyük észre, hogy ismét és sokadszor, akarva vagy akaratlan a pénzért, a haszonért, de gyökértelenítenek.

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Lechner Lajos szülinapján – Szeged a világörökség ! appeared first on Szögedöm.hu.