Mentes Dániellel állunk a Bérkert utcában az egykori iskolaépület előtt. – Nem sokan bátorítottak, de ha meg se próbálom, nem tudok aludni – mondta.

Az újszegedi iskolaépület története

Az egykori Móricz Zsigmond Általános Iskola épülete évek óta politikai, kulturális és gazdasági viták középpontjában áll Szegeden. A frekventált helyen, a Temesvári körút és Bérkert utca találkozásánál, a magasház mögött fekvő intézményt a csökkenő diáklétszám miatt zárták be 1999-ben. Szabó László akkori önkormányzati képviselő, aki a műemlékké nyilvánítást és oktatási célú újrahasznosítást szorgalmazta, nem ért el sikert: a városi közgyűlés leszavazta javaslatát, így az épület védettség nélkül áll. A Klebelsberg Kuno minisztersége idején alapított iskolaépületet a katolikus Keresztény Iskolatestvérek szerzetesrendje birtokolta, majd az államosítás után a szegedi önkormányzathoz került. Az iskola tulajdonjoga végül a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-hez került, 2021-ben aztán a Szeged-Csanádi Egyházmegyére ruházták a vállalatot.

Bevásárlóközpont vagy társasház is épülhet

A SZEFO Zrt., amely korábban a fogyatékossággal élők foglalkoztatására specializálódott, az eladás mellett döntött, mivel az utóbbi években veszteségesen működött. A szegedi cég honlapján szerdán még elérhető volt a hirdetés, amiben eladásra kínálják az ingatlant. A hirdetmény szerint a már nem használt létesítményt nettó 1,2 milliárd forintért adnák el. A 4141 négyzetméteres területnek maximum a fele beépíthető. A hirdetésben az is benne van, hogy hasznosítási terv is készült az ingatlanhoz (hasznos alapterület 8500, mélygarázs 1700 négyzetméter). A vételár tartalmazza a terv felhasználásának jogát is. Tehát akár bevásárlóközpont vagy társasház is épülhet a helyére.

Aláírásgyűjtés az épület megmentéséért

Információink szerint a héten eladták az ingatlant, már aláírták az adásvételi szerződést. Közben egy lelkes újszegedi lakos, Mentes Dániel aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy az önkormányzat vegye helyi védelem alá az épületet. Az aláírásokat három hete küldte el Botka László polgármesternek címezve. – Az udvaron álló platánokat a Liget fáival egy időben ültették. Kár lenne érte, ha az épülettel együtt azokat is ledózerolnák – mondta Dániel.

Indokolt lehet Újszeged felülvizsgálata

Az épület történetét szimbolikusnak tekinthetjük: korábbi oktatási és szociális funkcióit elhagyva most új felhasználásra vár, ám sokan attól tartanak, hogy végleg eltűnik Újszeged kulturális örökségéből. A helyi védettséghez építésztől, művészettörténésztől kér szakmai véleményt az önkormányzat, de a védettségi eljárásban mindig kikérik a tulajdonos véleményét is, aki észrevételt tehet az ügyben és akár vissza is utasíthatja azt. Egy szegedi szakértő név nélkül annyit mondott érdeklődésünkre, hogy a védendő értékek ügyében indokolt lehet Újszeged felülvizsgálata.

Forrás : ARANY T. JÁNOS : Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét (Délmagyar)

The post Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét appeared first on Szögedöm.hu.

Annyian megígérték már a harmadikat… mégse tettek semmit! Hát én most az ötödiket ígérem meg!
Meg is valósítom, ha támogatnak a bizalmukkal, és ez alkalommal a szegediek üres ígérgetők helyett a tősgyökös szögedire szavaznak.

Ludwig Rohbock : Szegedi Vasúti híd (Ganz-MÁVAG irattár)

1944. szeptember 3.-án amerikai Liberátor gépek bombázták a Tiszába akkor már csaknem 100 esztendeje álló szép vasúti hidunkat…

59 Mustang kíséretében repült az ország légterébe  a 304. Wing négy köteléke. Ebből két kötelék 10 óra 50 perckor a szegedi Tisza-hidat bombázta.  A 42 gép, 130 rombolóbombát dobott le.  A vasúti híd nyolc bombatalálatot kapott, aminek következtében a 2.–3. pillér közötti része a Tiszába omlott…

Eléggé szánalmas, de azóta sem sikerült újjáépítenie Szegednek ezt a több, mint 160 éve épült hidunkat.

A hidat elpusztíttató Roosevelt nevével máig csúfolt Hal térről, az Öreghíd lábától most vasúti hidunk pusztulásának 75. évfordulóján megígérem Szegednek és a szögedieknek az ötödik hidat!

Ez nem tréfadolog!

Három új hidat ígérek Szegednek:

A harmadik híd természetesen a kerékpáros híd, ahogyan már másfél évtizede is indítványoztam képviselőként… ( Föld napja 2007. Képviselői indítvány )

Átfogó, kerékpárbarát – és az európai fejlődés irányainak is (pl. P+R) megfelelő – hosszú távú közlekedésfejlesztési terv kidolgozására tett indítvány

Azért a kerékpároshíd a következő, mert költségvetésében is jóval könnyebben betervezhető, és azért is, mert Szeged környezeti nevelésében, környezettudatos közlekedésének kialakításában is alapvető !

A negyedik a körutat körré záró közúti híd. (Ez az, amit többen is ígértek, de még soha meg nem építettek.)

Az ötödik pedig a föntiektől délre futó vasúti híd! A híd, mellyel el lehet jutni újra Temesvárra (szögediül Tömösvárra), a röptérre, ahonnan elröppenhetnek nyaralni; vagy vonatozhatnak akár egészen a dobrudzsai tengerpartra, ahol a legkeletibb magyar falu, Ojtuz is áll (ma „Romániában”).
Ajánlott: Ojtuz – a legkeletibb magyar falu Konstanca mellett

Az Újszegedi állomásra pedig sugárút vezet majd, ahogyan azt Lechner Lajos is tervezte volna…
Szeged : Körutak meg sugárutak Városa !

Dr. Szabó László
Szeged polgármesterjelöltje

Ajánlott olvasmány: Vasúti hidunk elpusztulásának évfordulója
(a szegedi Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet fölhívása)

The post Három új hidat Szegednek! appeared first on Szögedöm.hu.

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! – Tettüket kövessed!”        (Vedres István)

Vedres István panteonbeli szobrától indul történelmi (jelentőségű) sétánk az Árkádoktól a Városházáig.
Szeretettel várunk mindenkit 2019 augusztus 30.-án este 6-kor Vedres István szobránál, ahonnan történelmi ívet húzva – Vedres leszármazottaival – átsétálunk a Városházához…

Varassányi Vedres István (Szeged, 1765. szept. 22. – Szeged, 1830. nov. 4.) Szeged szülötte, mérnök, gazdasági és műszaki szakíró, szépíró, aki sokoldalú tevékenységével meghatározó szerepet játszott Szeged fejlődésében. Ő a magyar nyelvű, gazdasági műszaki irodalom egyik megteremtője is.
Tanulmányait a pesti tudományegyetem bölcsészeti karán, majd a Mérnöki Intézetben végezte, s 1786-ban szerzett mérnöki oklevelet. Szeged város mérnöke, majd főmérnökeként közmunkák irányításával foglalkozott.  Úttörő munkát végzett a szögedi futóhomok megkötése terén is kezdetnek Csengele határának fásításával (1789). Később a Szőreg-Gyála határában 3600 kh-as területén vízrendezésével és ármentesítésével országos hírű mintagazdaságot szervezett (1808).

A Soroksár – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged vonalvezetésű Duna-Tisza-csatorna és a szegedi kereskedelmi kikötő és közraktár érdekében írt gazdasági-műszaki röpiratot (1805).
Számos csatornaterve közül a tiszántúli árapasztó csatorna tervét nyomtatásban is közreadta (1830). Víztárolók létesítését, öntözéses gazdálkodást, a rizstermelés és a tógazdálkodás fejlesztését javasolta.
Vízgazdálkodási javaslatai Széchenyire is hatással voltak.

Varassányi Vedres István Szegeden a Városháza tervezőjeként közismert.

Vedres István városházi terve 1779…

Az új városházát 1799 és 1804 között építették fel Vedres István tervei alapján.
Ahogyan Sándor János A szegedi színjátszás krónikájában megírta: Körüljárós erkélyű tornya nyomatékosan tudatosította, hogy a Városban már nem a városparancsnokság és a kamara az úr, hanem a nemes tanács. A városházában külön színházterem is épült. Ez volt az első nyilvános színház Szegeden, és eleinte városszerte csak „Curiális házbéli theátrumnak” nevezték. A színpad a „tántzszálában, vagy másképpen Tántzpalotának végében volt felállitva.” Egy szeglet-kocsma és benne kávéház is helyet kapott akkor az új épületben.

220 esztendő műltán alantas bűntett volna tönkretenni a Városházánk előtti teret!
Ezt meg kell akadályozzunk. A gyüttmöntek pusztításainak végre véget kell vetnünk!

Vedres közgazdasági írásaiban a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára.
Mint szépíró Dugonics András körének tagja volt.

Vedres István látképe a szegedi várról

Természetesen a Szegedi Vár újjáépítése is szerepel terveinkben a Várkertben meg azon túl is…

Ajánlott olvasmány: Kincset rejthet a föld

The post Vedrestől a Városházáig appeared first on Szögedöm.hu.

„Újabb polgármesterjelölt mutatkozott be Szegeden”

Szeged TV – Hírek

Igazításként: Nyolc évig voltam képviselő 2002-2010 között, két cikluson át, Újszeged (7-es) körzetében saját személyemben megválasztva, végig egyetlen pártonkívüliként a 43 képviselő között, az MDF majd a Fidesz munkacsoportban (frakcióban), melyet ellenfeleim mindenkoron megpróbáltak összemosni a föntemlített pártokkal… (Dr. Sz. L.)
Ajánlott olvasmány képviselői honlapom, mely első volt ilyen minőségben Dél-Kelet-Magyarországon: www.ujszeged.hu

… valamint a Rádió 88-ban:

Újabb polgármesterjelölt mutatkozott be Szegeden. Szabó László, a Szögedi Városvédő Egylet alapítója és elnöke a Rádió 88-nak elmondta, az elmúlt évtizedekben a város hanyatlásnak indult, ezt szeretné megállítani a polgármesteri cím kivívásával. Hozzátette, civil jelöltként az egyik legfontosabb programja a SZÖM, azaz Szegedi Önkormányzati Modell kialakítása, amely egy szakértői önkormányzaton keresztül mutathat példát minden magyar, illetve több európai városnak is.

Balázs István
Rádió 88

The post Új polgármesterjelölt mutatkozott be Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor 115. szülinapján hirdetjük meg a Szöbb Jövőt !
Életében (legalább) 53 áruló ügynök leste Őt, majd a 100. szülinapján ünnepségek közepette verték szét a szülőházát Szegeden… Mi most a méltán a Legszögedibb Szögedi szobránál tisztelegve indítjuk útjára városvédő kampányunkat…

E gyökereit vesztett, elárvult ballangóként sodródó, hajdan magyar városban tudjuk, hogy egészen szokatlan, de mi a szögedi hagyományokból, a szögedi alapokból kívánunk építkezni!

Akinek múltja nincs, annak jövője sincs. Mi tiszta és erős szögedi gyökereinkből táplálkozunk, így szögedi hittel a jövőnk is gyümölcsözőbb, mint a szélhordta ördögszekereké…

Szögedi alapokon tervezünk és építünk ma szögedi jövőt. Hagyományos értékeinken teremtünk korszerű, biztos jövőt, helyi megélhetést, jólétet és boldogságot Szöged népének.

Szeged ma leszakadóban van! – Ez tagadhatatlan. Mind a jelenlegi államhatárainkon belül, mind azon kívül elhúznak mellettünk a kisebb-nagyobb megyeszékhelyek, mint Kecskemét, vagy a fél évszázadon át szegényebb városok, mint pl. Temesvár… (a térség legfejlődőképesebb repterével!)

Mi Szegeden, e hídhiányos városban az új hidakon(!) túl azt is fölépítjük, amire mások nem voltak és nem lesznek képesek. Várat és gyárat , röpteret; hitet, szeretet, tudást, erőt és végre szögedi önbecsülést.

Ebből a Városból indult Hunyadi és Kapisztrán János is a Diadalba. Szegedről a Nándorfehérvári Diadalba. Hunyadi talpig páncélban vitézként, Kapisztrán mezítláb népfölkelőként, egy szál kereszttel a kezében a hit hőseként. İnnen indulunk most mi is, az Árkádok alól, Hunyadi, Kapisztrán emlékalakjától a diadalba, hogy helyre állítsuk végre e magyar Város megtépázott Méltóságát.

Kampányindító sétánkon tiszteletünket tettük a ma 170 éve (1849 aug. 5.-én) zajlott Szőregi csatára emlékező Turulmadár előtt is. Sok más eltiport hagyományunk között a Szőregi csata méltatlanul megszüntetett huszáros emlékjátékait is helyre kell állítanunk!

Az oszlop tetején szárnyait kitáró Turul emlékeztet arra is, hogy Szeged az egyetlen magyar város, melynek saját sportja is van. A strandröplabdánál csaknem egy századdal öregebb Turul játékunk születésének 100. évfordulóján már indítványoztam Városunk arculati elemeként a szegedi közoktatásban való fölkarolását… E hajdan rajongott szögedi labdajátékot, a porondok, a homokpadok sportját a Tisza partján játszották… Ez a szögedi szépidő, a napsütés, a nyár, a nyaralás, a szabad levegő, az egészség és a szabadság játéka…

A Tisza újra a Szegedieké lesz. A Tisza és a partja újra a Város főutcája lesz. Társadalmi érintkezési hely, mint a szegedi Nobel-díj, – az egyetlen magyar magyar Nobel-díj – Szent-Györgyi Albert korában. Lesznek a parton fürdőhelyek és hajóhelyek. Városi támogatással megtanítunk minden szögedi gyermeket úszni, kajakozni, kenuzni meg evezni is (ahogyan már 15 éve ezt ellenzékben indítványoztam is). A szőke vízen evezve egymásra lelhetnek és egymással újra beszélhetnek régi ösmerősök. Nem csak egészségesebb nemzedékeket, de egészségesebb társadalmat is építünk a Város életének, a polgárok társadalmi kapcsolatainak helyreállításával …

Mindez persze csak ízelítője programunknak. Szögedi gyökerekből szárba szökkenő szögedi jövőnk bővebb foglalatát megismerhetik majd a most következő két hónapban, támogatásu(n)kkal pedig beteljesedését és virágzását is megláthatják majd a követő évtizedekben.

Szülővárosom múltja előtt tisztelegve és szebb jövőjében bízva,

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szöged szülötte,
A Szögedi Városvédő Egylet
alapító-elnöke

Ajánlott olvasmány:

Szeged belvárosa – világörökség!

A hazafiaság minimuma az épített magyar örökségünk védelme !

Ha ezt megvalósítjuk, úgy az idegenforgalmunk föllendülése által anyagi-szellemi-lelki jólét lehet Városunk lakóinak osztályrésze is…

Szeged Városa többet érdemel! – Városvezetést!

Lechner Lajos szülinapján

Szeged belvárosa a világörökség része, meg kell őriznünk!
Ajánlott olvasmányok még a “modern” Város-veszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

A körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

The post Vezetőt a Városnak! appeared first on Szögedöm.hu.

Így hát fölhagyunk eddigi passzív ellenállásunkkal.
Áttörjük végre a hallgatás falát! Leszámolunk a Város ellenségeivel.
A Város védelmében annak vezetéséért indulunk most a teljes győzelem hitében.
Szegedről Indult a Diadalba Kapisztrán János is, mezítláb, de rendíthetetlen hittel…

Ajánlott olvasmány: Nándorfehérvár Diadala – Nemzeti Ünnepnapunk !

Keresztes hadjáratunkban eltakarítjuk a Város pusztításában bármi aljas megalkuvásra hajlamos vörös hordalékot Szegedről!

Tudjuk, ha győzünk, akkor Szeged győz velünk!

Bálint Sándor, a legszögedibb szögedi születése napján, egészen pontosan …
Bálint Sándor 115. szülinapján hirdetjük meg szent hadjáratunkat a Város visszavételére, visszahódítására… Vissza kell hódítanunk a Várost a szögedieknek, a józan észnek. A pénzpörgetőktől, az ügyeskedőktől, a Város pusztítóitól, fosztogatóitól…

Bálint Sándor szülőházát a ma is bitorló balvezetés verette szét éppen a 100. szülinapján…
Minden tiltakozásom és indítványom ellenére bontást hirdettek … Azóta is csak bontanak…
Komcsi ügynökök hada leste a legszögedibb szögedit, akinek jámbor hitétől rettegtek akkor,
a 100. szülinapján pedig a vörös terror leszármazottjai verették szét a szülőházát…

A 115. szülinapon a legszögedibb szögedi hitében hirdetjük meg a Város visszavételét.

Ha a Város népe megérti végre, hogy elég a károkozó köpönyegforgatókból, akkor bennünket választ: Mi nyerünk, mert velünk a Város nyer!

Velünk a Város nyer!

Több, mint elég már a Város pusztításából !!!

Szeged Belvárosa világörökség ! – Ez az alap egyedülálló szögedi értékeink mögőrzésére.

Városunk balvezetése – ahelyett, hogy fölnőne a Lechner-i örökséghez – a körutat is szögletesíti. A külföldi kifektető (befektető?) üres telkének – Újszeged legnagyobb belterületi „bioszféra-rezervátumának” – körbekerülését támogatja. Ezzel végre is szögletessé válhat a körút!
Éppen ott, ahol azt immár több, mint egy évtizede semmi építmény nem akadályozná, hogy – Lechner tervei szerint – az végre körré záródjon…

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott… Hasonló szabályos városszerkezet nyugati irányban Bécs, keletre Ogyessza városában található.

Minden szépsége ellenére balvezetők kezén lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek elpusztításával.
Ezek többségét semmi sem védi… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.
Lásd:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Szeged többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lesz!

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)

Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak…

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott „hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

Elóterjesztésem eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a „napsugaras ház” fogalmát sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

A hazafiaság minimuma az épített magyar örökségünk védelme !

Ha ezt megvalósítjuk, úgy az idegenforgalmunk föllendülése által anyagi-szellemi-lelki jólét lehet Városunk lakóinak osztályrésze is…

A Városvédők képviseletében

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Szeged Városa többet érdemel! – Városvezetést! appeared first on Szögedöm.hu.

Akvarell-tárlat megnyitó – Ma 2016 Tavaszderék (április) havának 4.-én, hétfőn,
a TIK-ben délután öt órakor.

Dr. Berta Ágnes posztumusz tárlatát – mint régi ismerője-rajongója – magam nyitom meg.
Minden akvarell-rajongót szeretettel várok a várostörténeti emlékeket is fölelevenítő tárlatra.

Természetesen jelen lesz a festőnő fia, Dr. Jászberényi Miklós (az Orvosi Kórélettan docense) is, aki még többet tud e kevesek által ismert „örökségéről” mondani…

A szegedi festőnő többnyire ragyogó röntgen-diagnosztaként – orvosként – volt közismert, de „képalkotó” képességei az akvarell meg a tusrajz tekintetében sem maradnak el radiológusi képességeitől.
Álljon itt ízelítőül (a tárlat) egy képe is!

Kálvária kápolna – Dr. Berta Ágnes akvarellje

… és Kálvária kápolna egy még korábbi fényképe…

A Kálvária sugárút nevét adó gyönyörű kápolna a kommunizmus terrorának esett áldozatul. A stációkat „kiverték”, a kápolnát pedig 1968-ban tankokkal lövették rommá. A dombját is eltüntették. Végső gyalázatul helyére benzinkutat állítottak. Ma az üres téren a névadó kápolna pontos másának fölállítására várunk…
Szegednek e szépségét Berta Ágnes nem csak láthatta, de még le is festhette eredetiben.
Mi már csak sárgult fényképeken és néhány túlélő festményen csodálhatjuk.
Ez a vízfestmény talán többet ad vissza varázsából minden más megmaradt emléknél…
Berta Ágnes egyszerre fölvételizett és nyert is fölvételt az Orvosi Egyetemre, meg a Képzőművészeti Főiskolára. Családi nyomásra inkább orvosi tanulmányait folytatta. De a festészethez való kötődése sohasem szakadt el. Élete delén túl , nyugdíjas éveihez közeledve újra visszatért a festészethez, melyben leginkább a vízfestészet (akvarell) vonzotta. 2004-ben nyugdíjas éveiben csatlakozott az AKIK-hez (Amatőr Képzőművészek Köre). Csongrád megyében több kiállításon is szerepelt.

Magam is a vízfestészethez való visszatérését pártoltam. Sok közös tervünket korai halála húzta át.
Sajnos marad egy örök adósságunk: Képes-rajzos röntgen-oktató könyvünk – a festő halálával – már nem készülhet el.

Most azonban együtt gyönyörködhetünk túlélő képeiben…

Megnyitó ma délután 5 órakor a TIK aulájában.

E héten várja látogatóit Szeged e rejtett kincsestára.
A tárlat vasárnapig tart.

Minden érdeklődőt várunk szeretettel…
Tisztelettel:
Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség
Alapítvány
alapító

The post Dr. Berta Ágnes emléktárlatának megnyitója appeared first on Szögedöm.hu.

A még mindig szabadlábon járó mutyimestereiről nevezetes Városban újra itt egy szőnyeg alá söprendő botrány.
A Város szőnyege nagy. Eddig is elfért alatta 50-100 milliárdos hiány.

A szegedi gyerekek többért kevesebbet kapnak megint!
De a kenésben dagonyázó balvezetés meg bizonyára ezt is lenyeleti majd a választóival …

BOTRÁNY A KÖZÉTKEZTETÉSI TENDER KÖRÜL SZEGEDEN

A MAGASABB ÁRRAL PÁLYÁZÓT HIRDETTE KI GYŐZTESNEK AZ MSZP-S ÖNKORMÁNYZAT.
A Közbeszerzési Hatósághoz fordult a szegedi közétkeztetésre kiírt tender egyik indulója, mert a szocialista vezetésű városban a legmagasabb árajánlattal pályázó, illetve a pontozási szempontok szerint az utolsó helyre szoruló céget hozták ki győztesnek. A riválisokat kizárták.

Panaszt nyújtott be a Közbeszerzési Hatósághoz a szegedi közétkeztetésre kiírt tenderen induló S-Gast Kft., miután a helyi szocialista vezetésű önkormányzat jogi bizottsága érvénytelenítette a cég pályázatát – erről számolt be a Szeged Ma. Páger Zsolt, az S-Gast Kft. üzletfejlesztési igazgatója a portál kérdésére megerősítette, hogy ők tették a legelőnyösebb ajánlatot. Hozzátette: nagyon úgy tűnik, hogy mégis a legmagasabb árajánlattal pályázó, a pontozási szempontok szerint az utolsó helyre szoruló Suli-Host Kft.-t hirdették ki győztesnek. Páger Zsolt jelezte, bár felmerült, hogy azért zárták ki a tenderből az S-Gast Kft.-t, mert az önkormányzat kirívóan alacsonynak minősítette az árajánlatát, de ez nem lehet a valódi ok. – A pályázók árajánlatai között csupán egyszázaléknyi különbség volt, ezt maga az illetékes alpolgármester is elismerte a helyi sajtónak – fűzte hozzá.

Az üzletfejlesztési igazgató kitért arra is, hogy már csak azért sem érti az önkormányzat jogi bizottságának döntését, mert csaknem egymilliárd forintos beruházást hajtottak volna végre, többnyire önkormányzati ingatlanokon. – Részletes tervet nyújtottunk be, amelyben kifejtettük, hogy összesen kilenc önkormányzati intézményben szeretnénk európai színvonalra emelni a korábban is főzőkonyhaként működő egységeket. Ezzel az önkormányzat vagyona gyarapodott volna, de ez az értékelési szempontok között nem szerepelt – hangsúlyozta Páger Zsolt. Mint mondta, most jogi lépésekkel igyekeznek elérni, hogy a Szegeden kialakult rossz közbeszerzési gyakorlat megszűnjön.

Az S-Gast Kft. és a Suli-Host Kft. mellett a harmadik induló a Junior Vendéglátó Zrt. volt. Boros Attila, a társaság cégvezetője lapunknak elmondta, hogy őket egy apró formai hibáért zárták ki. – Százalékjelet raktunk oda, ahová szerintük nem lett volna szabad, mi ezt másképp gondoljuk. Ráadásul ahhoz képest, hogy egy csaknem ezeroldalas, iszonytatóan nagy anyagról volt szó, nem szakmai kifogásokat tettek – tette hozzá Boros Attila.

A mintegy 14 ezer főt kiszolgáló, éves szinten jócskán milliárdos nagyságrendű szegedi közétkeztetés körüli ügyekről a Szeged Ma már több alkalommal írt. A tevékenységet ellátó Suli-Host Kft. ötéves szerződése a 2014/15-ös tanév végével járt le, az abban lévő plusz ötéves opciót 2014 végéig nem érvényesítette az önkormányzat, hanem új, nyílt tender meghirdetése mellett döntött. A Közbeszerzési Döntőbizottság egyszer, tavaly tavasszal már megsemmisítette a 2016–2023 közötti szegedi közétkeztetésére kiírt közbeszerzési eljárást, emellett különböző szabálytalanságokra rámutatva félmillió forintos büntetéssel is sújtotta az önkormányzatot, illetve új kiírás megjelentetésére kötelezte. Azzal, hogy csúszott a tender, egy évvel meghosszabbították a Suli-Host szerződését.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a szegedi önkormányzatot, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Forrás: Magyar Idők – Botrány a közétkeztetési tender körül Szegeden

A közismerten korrupt vezetésű városban a rossznyelvek szerint futár vitte a milliókat zsebbe havonta… De ez nem volt elég!

Vajon a Város lakóinak – az évtizede szétvert sulikonyhák éhen maradó diákjainak, meg a szüleiknek – mikor lesz elég?!

…
A több, mint egy évtizede szétvert helyi sulikonyhák szeretetreméltó, jóságos konyhásnénijeit szétkergették…
A rugalmas kiskonyhák és mosolygó személyzeteik nagyon hiányoznak azóta Szegedről… ahol a gyerekek rendre (rendezvényre) éhen maradnak…
De hát egy 8 milliárdos üzletben mennyi mutyi működhet!? – Ilyet „üvegzsebes” mutyimesterek ki nem hagyhatnak!
(Sz.)

„A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszélyes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.” (Márai Sándor)

The post Szegedi közéheztetés appeared first on Szögedöm.hu.

A balvezetés elrontja még a Tiszát is !
Átköltötték Juhász Gyula versét… és betonba öntötték !

Ami nem lenne baj, csak akkor ne nevezzék idézetnek !

A balvezetés betonkeménységgel rontja el még Juhász Gyula versét is, a felelősség pedig lepereg róluk, mint könny a viaszkos vászonról…

Több hiba is található a mellvéd zárókövén olvasható, betonba öntött Juhász Gyula idézetben – hívta fel a figyelmet Haág Zalán. A KDNP-s önkormányzati képviselő elmondta, vesszőhiba is van a versrészletben, de ennél sokkal súlyosabb, hogy A Tisza című költeményben a „Duna ölébe” helyett az „öblébe” szó szerepel a védművön.
A bizottság MSZP-s elnöke, Kozma József bölcsen megjegyezte, hogy ez nem a már kihelyezett emléktáblákkal, vagyis az előterjesztéssel kapcsolatos, majd hozzátette, szerencse, hogy az emléktáblák szövegezésében nincs hiba.

A bizottságot utóbb arról tájékoztatták, hogy a hibáról tudomása van a Beruházási Irodának, és korrigálni fogják azt.

De kinek a költségén?!

Több hiba is található a mellvéd zárókövén olvasható, betonba öntött Juhász Gyula-idézetben. A vesszőhibákon kívül egy elírás is található a szövegezésében, az „ölébe” szó helyett az „öblébe” olvasható jelenleg a vasbeton védművön…

„Kijavítják!
De szerintem nem ez a baj.
Dicsérték valamikor az erényövön a fiatal nőt? Egy nő dicséretét tényleg felírták az erényövére?” – tette föl a költői kérdést Dr. Rigó Mihály, Városunk mérnöke

Mint ismeretes, a vízzáró vasbeton mellvéd falát régészeti leletek ábráival díszítették, a zárókövet pedig Juhász Gyula A Tisza című költeményének rontott részlete ékesíti.

A balvezetés persze megint dúvadként nyomult, ahelyett hogy átnézették volna terveiket szakértőkkel is! Ha előzetesen véleményeztették volna az idézetet akár csak az olvasni tudó ifjúsággal, netán Juhász Gyula verseiben is járatos irodalmárokkal, akkor nem fordult volna elő ez a beton baki sem.

Arra, hogy kinek a felelőssége ez a balbaki még nem derült fény.

Arról, pedig hogy ki fizeti a e balbaki többletköltségeit még nem esett szó…

Elszámoltatás a szegedi bolsi demokratúrában nem bukkan föl kérdésként soha. Pedig valaki ezért a balfogásért is felelős, így – a bocsánatkérésen túl – a saját zsebéből törleszthetné is a helyreállítást, a közpénz további felelőtlen herdálása helyett…

Ajánlott olvasmány: Öbléből ölébe – Kijavítják a Juhász Gyula-idézetet a rakparton

Így hangzik és íratik az idézet helyesen:

A Tisza

A vándor

Ki vagy, te szeszélyes
Te szőke víz,
Te lusta, te széles,
Nyugalmas, édes,
Kinek kurta útja
Csak a magyar puszta
Földjére visz?
Ki vagy, te csapongó,
Te büszke víz,
Te szilaj, te rontó,
Te gátakat bontó,
Kinek törtetése
A Duna ölébe
Sietve visz?

…

1910

The post Bakiba betonozva – a balvezetés Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A turul, a 100 éves szegedi labdajáték megőrzése és méltó megünneplése
Egyéni képviselői indítvány – 2003. 08. 15.

A balvezetés a 100. évfordulón ezt leszavazta, hiszen nem találta „aktuális”-nak.
Talán ( „aktuális” lehet ) majd a 200.-on!?
Az agyonhallgatás a Város gyüttmönt vezetői részéről ma is teljeskörű. Álbalos beszármazott bolsi mágnások milliárdos közpénzen az évszázados Ligetfürdőnket leisztingelik el, míg a szögedi nép játékára egy fillért nem szántak. (A bunker-fürdó napi vesztesége másfél millió forint! Évente 450 millió forint!)
A tudatlanok turultalan tütükélve röhögcsikélnek örökségünk elveszejtésén.

De mi nem hagyjuk!
A szögedi szögény embörök játéka fönn köll, hogy maradjon!

Szegeden, a tanárképző főiskolán a leendő testnevelőknek oktatják is a turult. A lelkes oktató, a Turul Nagyasszonya, Dr. Császárné, Joó Gyöngyi töretlenül hisz a TURUL játék jövőjében, és könyvet is írt a turulról, a modern versenysport lehetőségeiről.
Édesapám, Dr. Szabó László – többszörös turulbajnok, utóbb teniszező – mondotta beletörődött keserűséggel: A TURUL ma nem veszi föl a versenyt a tenisszel, hiszen a turulpályán nem lehet a százezres ütőkkel, meg a drága cipőkkel nagyzolni!
A TURUL – a strandröplabdánál 100 évvel öregebb – mezítlábas sport…
Dr. Harsányi Géza, a turul bajnok-öregje vallotta, hogy a TURUL kis helyigénye miatt könnyen és sikerrel hasznosítható lenne Magyarország falusi turizmusában (is). Sajnos Ő már nincs közöttünk.
Emlékére alapította Joó Gyöngyi a tavaszi turul-versenyt.

Kedves Turulosok!
és
Kedves Érdeklődők!

Végre itt a jó idő, tavaszi nyármeleg!
Lehet már a szabadban edzeni, ahogy az turuloshoz illik!

A turul (labdajáték) őrangyala, Joó Gyöngyi idén is megrendezi a Dr. Harsányi Géza Emlékversenyt.

Helyszín: Szeged, Topolya sor füves focipályán 4 alkalmi (mobil) turulpálya.

Időpont: 2015. Ígéret (május) hava 17.-én

Pálya állítás és bemelegítés : 13.00-tól …

Mérkőzések : 14.00-17.00-ig.

Nevezés turul-postán: gyongyijoo@yahoo.com

Kategóriák: egyéni, párosok, ifi, felnőtt, szenior (40+), férfi, női

Eredményhírdetés: 17.00-kor a döntők után.
Harsányi Géza özvegye a 10.évfordulóra új kupákat ajánlott föl…

Minden versenyzőt és érdeklődőt is szeretettel várunk!

Érdemes ellátogatni, hiszen a turul nagy öregjeivel is találkozni lehet az ilyen rendezvényeken. A régidők bajnokai persze nem úgy játszanak már, mint ifjúkorukban, hiszen a turul légies játék – nem véletlen a hasonlat szent madarunk nevével – csupa röpte, szökkenés és vetődés, mely az öreg csontoknak már kockázatos. De a több, mint félévszázados rutin… Élmény nézni, de még hallgatni is őket!

Üdvözlettel:
Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Ajánlott olvasmány: A „Turul”, a 100 esztendős szögedi labdajáték
Bővebben: A „Turul” – www.ujszeged.hu
Ajánlott még: A turul, a 100 éves szegedi labdajáték megőrzése és méltó megünneplése
Egyéni képviselői indítvány – (2003. 08. 15. )

The post Turul bajnokság – Harsányi Géza Emlékverseny appeared first on Szögedöm.hu.