Nekem a legelképesztőbb dolog, hogy a legtöbb embör már azt se tudja mi az a „szendvicsembör”, de még azt se, mi az a „szendvicsember” ! Erre hívta föl Koppci fiam a figyelmemet, hogy a mai emberek már magát a szót sem értik ! Sebaj ! Itt az idő és alkalom föleleveníteni !

A Szögedi Szendvicsembör nem csak régi jó barátom, de környezetbarát is.

A Szögedi Szendvicsembör fáradhatatlanul rója köreit Szögedön. Kerékpárral…
Ahogyan röndös embörhöz az illik… egy Szöbb Szögedért… egy élhetőbb Városért… ahol nem pártok csatározásain és osztogatásain meg fosztogatásain enyészik el a Város, hanem a helyfiek szerető gondosságából építközik…

A Szögedi Szendvicsembör nem csak az én derék, jó barátom, de szívesen lesz az Önöké is.
Barátságos, jó lelkű magyar, aki a fényképöt is jól tűri…
Ha nem is tud mindönről mindönt, de biz’ igen művelt is.
Beszélgessenek hát Vele, mert jól esik Neki is a Jó Szó…

Örülök, hogy ilyen barátom van…
Hasonló örömöt kívánok mindön röndös szögedinek !

Ajánlott még :

Kátyúváros

helyött

SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL

Olvasói hozzászólás :

Évekkel ez előtt láttam egy IGAZÁN TALÁLÓ hirdetést:
Egy NÉGER volt elöl-hátul beöltöztetve „szön’vicsembörnek”:
szoláriumot hirdetett a békásmegyeri aluljáróban sétálva.

The post A Szögedi Szöndvicsembör appeared first on Szögedöm.hu.

112 éve halott Magyar Ede, lánglelkű magyar műépítészünk !

ÉPÍTETT ÉRTÉKEIBEN ÉL A NEMZET.
A HAZAFISÁG MINIMUMA ÉPÜLET-ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME. (Sz.)

Több mint egy évszázada nincs már közöttünk Magyar Ede, a magyar műépítészet lánglelkű mestere …

1877 január 31.-én született Orosházán a magyar(os) szecesszió egyik legbrilliánsabb mestere,
Magyar Ede, aki a századfordulón az Alföld meghatározó építésze volt.

1912 ígéret (május) hava 5.-én, pályája csúcsán fejezte be 35 évesen az életét…

Ma az irodalmat külön tantárgyként tanítják, míg az építészet a magyar közoktatás mocsarában merülve meg sem villanthatja a jelentőségét és megőrzendő, közkinccsé avatni méltó értékeit…

Magyar Ede az építészetben olyan nagyság, mint Márai vagy József Attila a költészetben !
Éppen olyan gyakran kellene, mert illene hát Őt emlegetni is !!!

Reök Palota – www.ujszeged.hu

Szegeden is szép számmal hagyott szépségeket örökül. A Porváros egyik legjellegzetesebb épülete már több mint egy évszázada, az Ungár-Mayer-palota : a sétatér, azaz a Kárász utca kapujaként trónol-tornyol, annak őreként. (Hajdan a helyi villamosközlekedésnek is tájékozódó pontja volt.)

A vele szemközt álló régi szerény földszintes épületet a szocializmus egy ízléstelen nagy szögletes rémmel helyettesítette be (balról), amely azóta is ott éktelenkedik egy szégyenletes, sötét magyarellenes kor emlékezetes hegeként… Mondjuk ki bátran ! Valószerűtlenül otromba !!! Magyarhoz méltatlan !!!

Az elmúlt 3 évtized gyáva városvezetői és megátalkodott toronyaljasai sem látták a helyén a Szebb Jövőt… Hogyan is látnák azt a szellemi-lelki világtalanok ma ?! Pedig…

Magyar Ede több változatban is megtervezte e pazar sarok-palotát. Amennyiben e palotának – ahogyan az elmúlt két évtizedben (képviselőként is) számtalanszor indítványoztam már – egy másik változatát fölépítjük tükörkép(i)re, szépre, a mai szögletes szürke szörny helyére, úgy végre méltán megkoronázhatjuk Szeged belvárosát egy eddig (tervekben) rejtett ékkövével !

Magyar Edénknek máig is vannak fiókban porladó tervei… Csak meg kellene őket végre valósítani !!!

Magyar Ede terve az irattár poránál, e Város pedig az elmúlt 75 év vezetőinél sokkal többet érdemel !

A helye pedig a jelenlegi látképet uraló palota tükörképi párjaként könnyen meglelhető…

Ahogyan a Kárász utca kezdetének ma kinéznie illene …
De akár már száz esztendeje nézhetne ki így…

De ehelyett ma is a szocreál trónol Szegeden… a sétáló utca, a főutca fején…
És így is lesz ez, amíg el nem múlik a percemberkék ideje…

ADY ENDRE: A PERC-EMBERKÉK UTÁN… Bujtor István szavalatában… de az antimagyarok ezt is ellopták…

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ajánlott olvasmány :

The post MAGYAR EDE HALÁLA NAPJÁN MERENGVE SZEGEDEN… appeared first on Szögedöm.hu.

A nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör csıllaghányása (a Perszeidák) az égen, mely az egész évnek egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meteorraja).

A Perszeidák első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös (angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …

Majd 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bizonyította az üstökös és a Részög Embörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) ismeretére utal… 

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, hosszabb csík. Ezek megcsodálására az este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik. (Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Csillagzivatar – kazakul: Zsıldızda zsambur …

The post Ma zuhog a Részög Embör csillaghányása… appeared first on Szögedöm.hu.

https://www.youtube.com/watch?v=M1avFX48Dds

Dankó félezernyi nótájával harcolt sikerrel a német muzsika ellen !

Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta végső vesztésre áll – ha el nem veszett – az idegen „zenei” mocsokkal, azazhogy inkább zajjal és lelki szennyezéssel szemben, mely elönti Hazánkat minden (szenny)csatornán.
Petőfi rádióján a neve alatt is csak ömlik az idegen genny…
Anglonáci terror, idegenimádat minden szinten !
Magyar dal meg vigalom helyett…

Ma már talán föl sem tűnik, mekkorát alkotott és mennyire helytállt zenei (kultúrális) őrhelyén Dankó Pista a maga idejében. Érezték, és tudták azonban ezt még kortársai.
Talán Bartók mondotta: Becsüljétek a magyar nótát ! Mert ennél csak rosszabb jöhet…

Jól tükrözi cimborája, Ady Endre verse a Dankói nemzetfelfogást:

Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten,
Akinek lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot !

Nem csak Adynak és nemzedékének, hanem az egész országnak adhat vissza „egy vesztett világot”.
Dankó működése beleolvad annak az izzó nemzeti föllendülésnek az áramlatába, mely a kiegyezés után indul meg.

A Bach-korszak és a kiegyezés utáni viszonyokat látva, Dankó felismerte az anyanyelv háttérbe szorítását. Olyan nemzeti öntudatra ébredést idézett elő szomorkás, szerelmes és vidám dalaival, amit korábban senki nem látott ! Dankó céltudatosan ment előre, s mutatta az utat a zenésztársaknak. Fellépésével bátorságra kapott az ország sok zenésze, s követték őt. Dankónak a zenei köznyelv kialakításában is óriási érdeme volt !

Blaháné magyar pacsirta éneke zeng, virágát éli a népszínmű, benne számtalan Dankó-dallal.
Cigányzenekarok alakulnak, s az ország lelkében ismét magyarrá válik. Kodály és Bartók mutattak rá a Dankó Pistát követő nagy „népdalgyári portékakészítők” működése kapcsán a nép igazi énekeire, régi értékeire, és működésükkel kinyitják ezeknek a tiszta forrásoknak zsilipjeit. Ám, hogy ez bekövetkezhessék, szükség van egy jókor, jó időben érkező kékszemű cigány poétára, aki képes felrázni a nemzet szunnyadó lelkét szépséges, kedves, rabul ejtő dalaival, szívet tépő melódiáival.

Dankó Pista születésének 155. évfordulója alkalmából még fogadással egybekötött DANKÓ – EMLÉKEST volt Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum vártermében. De élt még a lelke lángja Telekné Tóth Ancsa pörgésében, izzásában…
Azóta már csöndben feledjük Őt…

A Dankó Pistás rendezvények lelke Telekné Tóth Anna, Dankó Pista kulturális örökségének lelkes fölkarolója volt. Ő azóta – talán érthetően a helyi sötét értetlenség és akadályoztatás miatt is – sorvasztó betegségében elhúnyt.

Így Dankó emlék-öröksége is gyorsabban fakulhat majd…

Emlékezzünk hát Dankó Pista születésnapján elvesztett patrónájára is, aki egykoron még a – teljesen értelmetlenül szétvert – Dankó-ház újraépítéséről is álmodott. A Városvédő Egyesület elnökeként ezt az álmot én tervezetté módosítottam. A panelok között a Dankó-ház helyén ugyanis ma semmi sem áll !

A Városellenes balvezetés azonban minden ilyen tervet ellenez. Minél tudatlanabb a nép, annál több esélye lehet a mai toronyaljasoknak méltatlanul (is) a helyükön maradniuk…

Dankó Pista szobra (Margó Ede 1912. )

Szeged belvárosa (hivatalosan is) a világörökség része (illene, hogy legyen). Ehhez pedig magyar nótáink és cigányzenészeink is elevenen hozzátartoznak!

A különleges hegedű, amelyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is. A hangszer 1891-ben került Dankó Pistához, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja, restaurálására 2012-ben kerülhetett sor.

Dankó daltársulatával meghódította a Kárpátok ormait, Erdély bérceit, barátai lettek író- és költőfejedelmek. A fellépő művészek magyar ruhákban – nemzeti színű szalaggal átkötve, pántlikákkal, fokosokkal jelentek meg a színpadon, élen Blaha Lujzával. Egyedül Dankó az, ki fehér zakóban jár. Valóságos kultúrmissziót folytatott társulatával. Csakis magyar zeneszámokat játszottak. Dankó a magyar nóták szerzésére, s előadására buzdította társait, és sikeresen visszaszorították a ránktelepedő német nyelvű zengerájokat és kuplékat…

Megérdemli Dankó Pista, a „cigány Petőfi”, hogy érdemének megfelelően emlékezzünk munkásságára és számos szép dalára.

Nótásan is Szöbb Jövendőnk
reményében

Szülinaposunk iránti tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Most van a Nap lemenőbe… Dankó Pista:  (Jávor Pál)

Juhász Gyula pedig így köszöntötte Dankó Pistát 1928-ban:

Juhász Gyula – Dankó Pistának

Dankó Pistának

Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.

Húzd rá cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!

Zengj nekünk a vásárhelyi térről,
Dorozsmai malomról dalolj,
A szegedi boszorkány varázslat
Szálljon reánk a vonód alól!

Magyar bánat és magyar reménység
Muzsikádban ölelkezzenek,
Magyar múltból a magyar jövőbe
Így marsoljon új dalos sereg!

Diadalmas nótáid szavára
Némuljon az idegen silány,
Húzd szívébe az egész világnak
Igazunkat, szent magyar cigány!

1928

The post Magyar Dankó Pista, Áldjon meg az Isten! appeared first on Szögedöm.hu.

Ma van a napja! (Új) Kenyér hava 12.-én… A Részög Embör (a Perszeusz magyarul) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a kocsmája, a kéttetejű csárda (Kassziopeia) felé. A nyár végén éppen e napokban (aug. 12-13.) csodálható (a szőregiek nyelvén) a Részög embör csıllaghányása (a Perszeidák) az égen, mely az egész évnek egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (meteorraja).

Egy kerek esztendeje Kazakföldön a kicsi fiammal, Álmóval a Tündérhegy tövében éjszakáztam. Rákászni menvén az első tétova rák után fölpıllantottam a csıllagos égre és megdöbbentem. İlyen csıllagbőséget évek óta nem láttam! Aztán rögtön egy hullóhungy húzott át az égen… és rádöbbentem, ma van a napja! İlyen zuhhabőséget még soha életemben nem láttam… szinte 2-3 másodpercenként húzott egy csillagcsīk. A legtöbb eggyszerre 5 suhhanás volt 5 másodperc alatt… Kicsit szégyelltem is magam, hogy a rákokra, meg a rákászatra illően nem figyelek…
De a Göncöl körül tobzódott a sok csıllag meg húnyag… Mindössze három fénypontot sikerült összeszámolnunk a tó partján. A tündérhegyeken pedig teljes sötét, csönd és semmi fény…
Semmi fényszennyezés… ez ma honunkban szinte elképzelhetetlen…

Csillagzivatar – kazakul: Zsıldızda zsambur …

Részög embör csıllagcsömöre…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik. (Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.) Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel!

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta magyar csillagos könyvecskéjét bő száz esztendeje:
„A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor „aldumas” csillagát köszönteni.“

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar megismerhesse saját csıllagaıt !

Tegyünk hát róla, hogy Magyar Egünk újra Csıllagzatunk Hona is legyen!
Csak rajtunk múlık, csakis a mi felelősségünk öreg csıllaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

 Miénk a Részög Embör csillagzivatarja…

The post Ma záporzik a Részög Embör csillaghányása appeared first on Szögedöm.hu.

A „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor 115. szülinapján hirdetjük meg a Szöbb Jövőt !
Életében (legalább) 53 áruló ügynök leste Őt, majd a 100. szülinapján ünnepségek közepette verték szét a szülőházát Szegeden… Mi most a méltán a Legszögedibb Szögedi szobránál tisztelegve indítjuk útjára városvédő kampányunkat…

E gyökereit vesztett, elárvult ballangóként sodródó, hajdan magyar városban tudjuk, hogy egészen szokatlan, de mi a szögedi hagyományokból, a szögedi alapokból kívánunk építkezni!

Akinek múltja nincs, annak jövője sincs. Mi tiszta és erős szögedi gyökereinkből táplálkozunk, így szögedi hittel a jövőnk is gyümölcsözőbb, mint a szélhordta ördögszekereké…

Szögedi alapokon tervezünk és építünk ma szögedi jövőt. Hagyományos értékeinken teremtünk korszerű, biztos jövőt, helyi megélhetést, jólétet és boldogságot Szöged népének.

Szeged ma leszakadóban van! – Ez tagadhatatlan. Mind a jelenlegi államhatárainkon belül, mind azon kívül elhúznak mellettünk a kisebb-nagyobb megyeszékhelyek, mint Kecskemét, vagy a fél évszázadon át szegényebb városok, mint pl. Temesvár… (a térség legfejlődőképesebb repterével!)

Mi Szegeden, e hídhiányos városban az új hidakon(!) túl azt is fölépítjük, amire mások nem voltak és nem lesznek képesek. Várat és gyárat , röpteret; hitet, szeretet, tudást, erőt és végre szögedi önbecsülést.

Ebből a Városból indult Hunyadi és Kapisztrán János is a Diadalba. Szegedről a Nándorfehérvári Diadalba. Hunyadi talpig páncélban vitézként, Kapisztrán mezítláb népfölkelőként, egy szál kereszttel a kezében a hit hőseként. İnnen indulunk most mi is, az Árkádok alól, Hunyadi, Kapisztrán emlékalakjától a diadalba, hogy helyre állítsuk végre e magyar Város megtépázott Méltóságát.

Kampányindító sétánkon tiszteletünket tettük a ma 170 éve (1849 aug. 5.-én) zajlott Szőregi csatára emlékező Turulmadár előtt is. Sok más eltiport hagyományunk között a Szőregi csata méltatlanul megszüntetett huszáros emlékjátékait is helyre kell állítanunk!

Az oszlop tetején szárnyait kitáró Turul emlékeztet arra is, hogy Szeged az egyetlen magyar város, melynek saját sportja is van. A strandröplabdánál csaknem egy századdal öregebb Turul játékunk születésének 100. évfordulóján már indítványoztam Városunk arculati elemeként a szegedi közoktatásban való fölkarolását… E hajdan rajongott szögedi labdajátékot, a porondok, a homokpadok sportját a Tisza partján játszották… Ez a szögedi szépidő, a napsütés, a nyár, a nyaralás, a szabad levegő, az egészség és a szabadság játéka…

A Tisza újra a Szegedieké lesz. A Tisza és a partja újra a Város főutcája lesz. Társadalmi érintkezési hely, mint a szegedi Nobel-díj, – az egyetlen magyar magyar Nobel-díj – Szent-Györgyi Albert korában. Lesznek a parton fürdőhelyek és hajóhelyek. Városi támogatással megtanítunk minden szögedi gyermeket úszni, kajakozni, kenuzni meg evezni is (ahogyan már 15 éve ezt ellenzékben indítványoztam is). A szőke vízen evezve egymásra lelhetnek és egymással újra beszélhetnek régi ösmerősök. Nem csak egészségesebb nemzedékeket, de egészségesebb társadalmat is építünk a Város életének, a polgárok társadalmi kapcsolatainak helyreállításával …

Mindez persze csak ízelítője programunknak. Szögedi gyökerekből szárba szökkenő szögedi jövőnk bővebb foglalatát megismerhetik majd a most következő két hónapban, támogatásu(n)kkal pedig beteljesedését és virágzását is megláthatják majd a követő évtizedekben.

Szülővárosom múltja előtt tisztelegve és szebb jövőjében bízva,

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szöged szülötte,
A Szögedi Városvédő Egylet
alapító-elnöke

Ajánlott olvasmány:

Szeged belvárosa – világörökség!

A hazafiaság minimuma az épített magyar örökségünk védelme !

Ha ezt megvalósítjuk, úgy az idegenforgalmunk föllendülése által anyagi-szellemi-lelki jólét lehet Városunk lakóinak osztályrésze is…

Szeged Városa többet érdemel! – Városvezetést!

Lechner Lajos szülinapján

Szeged belvárosa a világörökség része, meg kell őriznünk!
Ajánlott olvasmányok még a “modern” Város-veszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

A körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

The post Vezetőt a Városnak! appeared first on Szögedöm.hu.

Így hát fölhagyunk eddigi passzív ellenállásunkkal.
Áttörjük végre a hallgatás falát! Leszámolunk a Város ellenségeivel.
A Város védelmében annak vezetéséért indulunk most a teljes győzelem hitében.
Szegedről Indult a Diadalba Kapisztrán János is, mezítláb, de rendíthetetlen hittel…

Ajánlott olvasmány: Nándorfehérvár Diadala – Nemzeti Ünnepnapunk !

Keresztes hadjáratunkban eltakarítjuk a Város pusztításában bármi aljas megalkuvásra hajlamos vörös hordalékot Szegedről!

Tudjuk, ha győzünk, akkor Szeged győz velünk!

Bálint Sándor, a legszögedibb szögedi születése napján, egészen pontosan …
Bálint Sándor 115. szülinapján hirdetjük meg szent hadjáratunkat a Város visszavételére, visszahódítására… Vissza kell hódítanunk a Várost a szögedieknek, a józan észnek. A pénzpörgetőktől, az ügyeskedőktől, a Város pusztítóitól, fosztogatóitól…

Bálint Sándor szülőházát a ma is bitorló balvezetés verette szét éppen a 100. szülinapján…
Minden tiltakozásom és indítványom ellenére bontást hirdettek … Azóta is csak bontanak…
Komcsi ügynökök hada leste a legszögedibb szögedit, akinek jámbor hitétől rettegtek akkor,
a 100. szülinapján pedig a vörös terror leszármazottjai verették szét a szülőházát…

A 115. szülinapon a legszögedibb szögedi hitében hirdetjük meg a Város visszavételét.

Ha a Város népe megérti végre, hogy elég a károkozó köpönyegforgatókból, akkor bennünket választ: Mi nyerünk, mert velünk a Város nyer!

Velünk a Város nyer!

Több, mint elég már a Város pusztításából !!!

Szeged Belvárosa világörökség ! – Ez az alap egyedülálló szögedi értékeink mögőrzésére.

Városunk balvezetése – ahelyett, hogy fölnőne a Lechner-i örökséghez – a körutat is szögletesíti. A külföldi kifektető (befektető?) üres telkének – Újszeged legnagyobb belterületi „bioszféra-rezervátumának” – körbekerülését támogatja. Ezzel végre is szögletessé válhat a körút!
Éppen ott, ahol azt immár több, mint egy évtizede semmi építmény nem akadályozná, hogy – Lechner tervei szerint – az végre körré záródjon…

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott… Hasonló szabályos városszerkezet nyugati irányban Bécs, keletre Ogyessza városában található.

Minden szépsége ellenére balvezetők kezén lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek elpusztításával.
Ezek többségét semmi sem védi… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.
Lásd:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Szeged többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lesz!

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)

Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak…

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott „hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

Elóterjesztésem eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a „napsugaras ház” fogalmát sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

A hazafiaság minimuma az épített magyar örökségünk védelme !

Ha ezt megvalósítjuk, úgy az idegenforgalmunk föllendülése által anyagi-szellemi-lelki jólét lehet Városunk lakóinak osztályrésze is…

A Városvédők képviseletében

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Szeged Városa többet érdemel! – Városvezetést! appeared first on Szögedöm.hu.

Dankó félezernyi nótájával harcolt sikerrel a német muzsika ellen !

Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta végső vesztésre áll – ha el nem veszett – az idegen „zenei” mocsokkal, azazhogy inkább zajjal és lelki szennyezéssel szemben, mely elönti Hazánkat minden (szenny)csatornán.
Petőfi neve alatt is a rádióján csak ömlik az idegen genny…
Anglonáci terror, idegenimádat minden szinten!
Magyar dal meg vigalom helyett…

Ma már talán föl sem tűnik, mekkorát alkotott és mennyire helytállt zenei (kultúrális) őrhelyén Dankó Pista a maga idejében. Érezték, és tudták azonban ezt még kortársai.
Talán Bartók mondotta: Becsüljétek a magyar nótát! Mert ennél csak rosszabb jöhet…

Jól tükrözi barátja, Ady Endre verse a Dankói nemzetfelfogást:

“Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten,
Akinek lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot !”

Nem csak Adynak és nemzedékének, hanem az egész országnak adhat vissza “egy vesztett világot”.
Dankó működése beleolvad annak az izzó nemzeti föllendülésnek az áramlatába, mely a kiegyezés után indul meg.

A Bach-korszak és a kiegyezés utáni viszonyokat látva, Dankó felismerte az anyanyelv háttérbe szorítását. Olyan nemzeti öntudatra ébredést idézett elő szomorkás, szerelmes és vidám dalaival, amit korábban senki nem látott ! Dankó céltudatosan ment előre, s mutatta az utat a zenésztársaknak. Fellépésével bátorságra kapott az ország sok zenésze, s követték őt. Dankónak a zenei köznyelv kialakításában óriási érdeme volt !

Blaháné magyar pacsirta éneke zeng, virágát éli a népszínmű, benne számtalan Dankó-dallal.
Cigányzenekarok alakulnak, s az ország lelkében ismét magyarrá válik. Kodály és Bartók mutatnak rá Dankó Pistát követő nagy “népdalgyári portékakészítők” működése kapcsán a nép igazi énekeire, régi értékeire, és működésükkel kinyitják ezeknek a tiszta forrásoknak zsilipjeit. Ám, hogy ez bekövetkezhessék, szükség van egy jókor, jó időben érkező kékszemű cigány poétára, aki képes felrázni a nemzet szunnyadó lelkét szépséges, kedves, rabul ejtő dalaival, szívet tépő melódiáival.

Dankó Pista születésének 155. évfordulója alkalmából még fogadással egybekötött DANKÓ – EMLÉKEST volt Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum vártermében. De élt még a lelke lángja Telekné Tóth Ancsa pörgésében, izzásában…
Idén már csöndben feledjük Őt…

A Dankó Pistás rendezvények lelke Telekné Tóth Anna, Dankó Pista kulturális örökségének lelkes fölkarolója volt. Ő azóta – talán érthetően a helyi sötét értetlenség és akadályoztatás miatt is – sorvasztó betegségében elhúnyt.

Így Dankó emlék-öröksége is gyorsabban fakulhat majd…

Emlékezzünk hát Dankó Pista születésnapján elvesztett patrónájára is, aki egykoron még a – teljesen értelmetlenül szétvert – Dankó-ház újraépítéséről is álmodott. A Városvédő Egyesület elnökeként ezt az álmot én tervezetté módosítottam. A panelok között a Dankó-ház helyén ugyanis ma semmi sem áll!

A Városellenes balvezetés azonban minden ilyen tervet ellenez. Minél tudatlanabb a nép, annál több esélye lehet a mai toronyaljasoknak méltatlanul (is) a helyükön maradniuk…

Dankó Pista szobra (Margó Ede 1912. )

Szeged belvárosa (hivatalosan is) a világörökség része (illene, hogy legyen). Ehhez pedig magyar nótáink és cigányzenészeink is elevenen hozzátartoznak!

A különleges hegedű, amelyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is.

    A hangszer 1891-ben került Dankó Pistához, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja, restaurálására 2012-ben kerülhetett sor.

Dankó daltársulatával meghódította a Kárpátok ormait, Erdély bérceit, barátai lettek író- és költőfejedelmek. A fellépő művészek magyar ruhákban – nemzeti színű szalaggal átkötve, pántlikákkal, fokosokkal jelentek meg a színpadon, élen Blaha Lujzával. Egyedül Dankó az, ki fehér zakóban jár. Valóságos kultúrmissziót folytatott társulatával. Csakis magyar zeneszámokat játszottak. Dankó a magyar nóták szerzésére, s előadására buzdította társait, és sikeresen visszaszorították a ránktelepedő német nyelvű zengerájokat, kuplékat.

Megérdemli Dankó Pista, a “cigány Petőfi”, hogy érdemének megfelelően emlékezzünk munkásságára és sok szép dalára.

Nótásan is Szöbb Jövendőnk
reményében

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Most van a Nap lemenőbe… Dankó Pista:  (Jávor Pál)

Juhász Gyula így köszöntötte Dankó Pistát 1928-ban:

Juhász Gyula – Dankó Pistának

Dankó Pistának

Magyar Héten a magyar cigánynak
Hadd hódoljon a magyar dalos,
Hadd maradjon emléked szívünkben
Könnyharmatos, virágillatos.

Húzd rá cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!

Zengj nekünk a vásárhelyi térről,
Dorozsmai malomról dalolj,
A szegedi boszorkány varázslat
Szálljon reánk a vonód alól!

Magyar bánat és magyar reménység
Muzsikádban ölelkezzenek,
Magyar múltból a magyar jövőbe
Így marsoljon új dalos sereg!

Diadalmas nótáid szavára
Némuljon az idegen silány,
Húzd szívébe az egész világnak
Igazunkat, szent magyar cigány!

1928

The post Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten! – a 160. szülinapon appeared first on Szögedöm.hu.

155 éve született Pesten Apáthy István, – a későbbi állattan és élettan professzor – aki a Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemünk nagyhírű tanára, tanszékalapítója lett.

Ő az idegrostok (neurofibrillumok) fölfedezője.
A mikrotechnika fejlesztésében – rögzítés, kettős beágyazás, impregnációs eljárások – is nagy eredményeket ért el.
1921-ben Szegeden megszervezte az Állattani Intézetet, melyet haláláig vezetett.

Erdély oláj megszállása után oláj börtönökben gyötörték a kirekesztők.
Az ott szerzett szívbaja végzett vele három évre rá.
Azóta Szegeden, a Belvárosi temetőben nyugszik.

1922-ben elhunyt tudósunk nevét ma az egyetem egy kollégiuma viseli, mellszobra az Árkádok alatt
a Dóm téri panteonban látható…

Meglátogattam ma is… Sajnos senki sem koszorúzta.
Magam is csak tisztelettel adóztam emlékének a gyermekeimmel…

Talán eljön majd annak is az ideje, hogy nagyjainkat méltóképpen ünnepeljük.
Ezáltal saját önbecsülésünkben magunkat is jobban megérthetjük majd…

The post 155 éve született Apáthy István az idegrostok fölfedezője appeared first on Szögedöm.hu.

Annak is 63 éve, hogy a Délmagyarország 1954. június 16-i számában Ertsey Péterrel, akkor már a Somogyi-könyvtár igazgató-helyettesével, a Város kivételesen gazdag irodalmi hagyományaira hivatkozva kezdeményeztük Szegedi Irodalmi Múzeum létesítését. Eredménnyel, mert Ortutay Gyula (1910–1978), a hajdani szegedi diák, éppen akkor lett vallás- és közoktatásügyi miniszter, támogatta az ügyet. Bálint Alajos (1902–1985) múzeumigazgató a barátját, Madácsy László (1907–1983) főiskolai, később egyetemi tanárt bízta meg az irodalmi osztály vezetésével.

Madácsy László sikerrel rendezte meg a Közművelődési palota nagytermében a szegedi irodalmi életet bemutató nagyszabású kiállítást, amely évtizedeken át látnivalóval szolgált mind a Város lakóinak, mind vendégeinek a Tisza-parti metropolisz gazdag irodalmi örökségéről. A kiállítás azonban évtizedek alatt elöregedett, elavult, elszürkült. Amitől tartottunk, bekövetkezett, lebontották. Halvány visszfénye látható ma a palotában.

Most Szabó László dr. – a lelkes irodalompártoló és kultúraszervező orvos –, mit sem tudva az előzményekről, s nyomát sem észlelve a gazdag irodalmi múltú Szeged látható örökségének – kezdeményezte a szegedi irodalmi múlt méltó bemutatását a feledékeny utókor számára.

Kezdeményezését támogatom, s az eddigiek tanulságának levonását javaslom. Azt, hogy a létesítendő irodalmi múzeum ne a Közművelődési palotában kapjon helyet, mert ott újra elsikkad, jelentéktelenné válik, hanem a belvárosban, könnyen hozzáférhető, műemléki jelentőségű épületben, és mind igazgatási, mind szakmai szempontból a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozzék. Szabó László arról számolt be, hogy a múzeum mai vezetésének ez ellen nincs kifogása, sőt készségüket nyilvánították, hogy technikai segítségükre ezután is számíthatnak. Ez rendkívül örvendetes és dicséretes. Szabó László aláírásgyűjtést indított a fölújított kezdeményezés támogatására.

Kilencvenkettedik évemben vagyok. Szeretném megérni az új szegedi irodalmi múzeum kiállításának megnyitását.

Péter László

professor emeritus

Szeged, 2017. április 12.

Szegedi Irodalmi Múzeum – aláírásgyűjtés <Katt ide!

Ajánlott olvasmány még:

Szegedi Irodalmi Múzeum

Ertsey Péter és Péter László terve 1954-ből:

Juhász Gyula emlékház – Szeged

Iro-Dalom Palota

Nincs emlékháza a „szögedi költőnek”

Emlékházat szögedi költőnknek, Juhász Gyulának! – halála 75. évfordulóján

Emlékházat Juhász Gyulának! – Halála 80. évfordulóján

Legkedvesebb verseink – Juhász Gyula születésnapján.

Olvassunk Juhász Gyulát! – közhely, de a legjobb fajtából

Versös Város – Versös Szöged

The post Péter László – Irodalmi múzeum Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.