A Golán-fennsík, héberül רמת הגולן‎ Ramat Ha Golán, arabul meg مُرْتَفَعَاتُ الْجَوْلَانِ‎, Murtafaʻátu Al-Dzsúlán stratégiailag kulcsfontosságú terület, mivel onnan Izrael területét tűz alatt lehetne tartani.

Izrael az 1967-es Hatnapos Háborúban megszállta a Golán-fennsíkot, amit az 1973-as Jom Kippuri Háborúban a szírek sikertelenül megkíséreltek visszafoglalni. A tűzszünet megkötése óta ENSZ békefenntartók választják el egymástól a feleket az UNDOF misszió keretében.

Izrael 1981-ben jogilag is bekebelezte a területet. Ennek ellenére a Nemzetközi Közösség mégis az 1923-as határokat ismeri el. Szíria nem mondott le a területről és az ENSZ-hez fordult. A Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozata alapján az izraelieknek ki kell vonulniuk a fennsík teljes területéről és át kell adniuk a területet a Szíriai Arab Köztársaságnak beleértve a Tibériás-tó északkeleti részét is.

A keresztény nézőpont is igen ritkán bukkan föl, pedig alapvető: Ez volt Jézus működésének fő színtere !

De Szent Hegyi Beszéd helyett…
A Golán stratégiailag kulcsfontosságú terület azért vált ki közel fél évszázada vitát, mivel onnan Izrael területét tűz alatt lehet tartani…

A mi dolgunk viszont nem ez. A mi dolgunk Nimród vára !!!
A mi dolgunk Nimród várának védelme !!!
Nimróddal – mi magyarok – a Golánon ott vagyunk !!!
Nimróddal a Golánon otthon vagyunk !!!

Nimród várának védelmét szívesen ellátjuk. Az Izraeli-Magyar Barátság zálogaként Nimród vára méltán lehet magyar terület. Magyar Corpus Separatum egy vitatott övezetben !
Így legalább zsidóknak meg szír-araboknak már ezen sem kell vitatkozniuk.
Mi magyarok a Béke Népe vagyunk ! Nimród pedig (néhány ezer éve) a miénk !!!
Ezzel is oldjuk végre az izraeli-arab konfliktust… Mindenki hálás lehet nekünk !!!

Ezt a Nimródot pedig igenis van mitől védenünk !
Hiszen az ördögfattyak fasiszlámja már másik Nimródunkat meggyalázta, máig bosszulatlan !!!

MEGSEMMISÜLT NIMRUD VÁROSA – barmolmányos buzulmánia !!!

Nimrud elpusztítói itt vannak Európában !!! Menekültnek álcázva ők a velejükig gonosz, hazug buzulmán férgek… akik fölennék európai örökségünket… épp ahogyan Nimrudot gyalázták meg…
Egy kérdés van csak: A háborús bűnösökre mikor nyitunk már végre tüzet ?! Ahogyan érdemlik…
Határsértőkre tűzparancs !!! Ahogyan az fél évszádon át a szocializmusban remekül működött is…
A sajátjainkra tűzparancs volt, az ellenségeinkre pedig nincs ?! Ez meg miféle torz lelki bilincs ?!

A fasiszlám buzulmán ördögfattyai Ősünk, NIMRUD VÁROSÁT MEGGYALÁZTÁK, LEROMBOLTÁK !

De a Golán Nimródját nem hagyhatjuk gyaúr ebek harmincadjára !!!

Ha van még magyar a Földön, annak Ez nem lehet kérdés !!!

Legföljebb majd az ENSZ nem fogadja el… azon meg majd el nem pityeredünk… ahogyan Izrael sem pityeredett a Golán többi területén…

A Golán-fennsík megszállásának 40. évfordulóján…
Történelmi bejelentésem : Új Magyar Corpus Separatum : Nimród a Golánon !

Ben Gurion az új Izrael első vezetője mondotta :
„Nem realista az, aki nem hisz a csodá(k)ban …”
Éppen mi, magyarok, a hajdani Hit Őrei, Boldog-Asszony népe ne hinnénk a Csodákban ?!

Ajánlott még : IZRAELI VÁLASZ A MENEKÜLT VÁLSÁGRA

The post Nimród a Golán bazalt fennsíkján… appeared first on Szögedöm.hu.

A Vörös Terror (kommün) alatt egyetemi tanár lett, és a Közoktatásügyi Népbiztosság középiskolai ügyosztályát vezette, ezért 1920-ban állását vesztette. A kommunistákat azonban akkor sem üldözték. De hamar magára talált…  fordításokból élt, majd 1922–1923 között a Kultúra könyvkiadó lektora volt, 1928-tól 1942-ig pedig Franklin Társulat irodalmi titkára és lektora. 1933 és 1942 között ő szerkesztette a kiadó Tükör című képes irodalmi folyóiratát. Miután megírta 1934-ben a Gömbös Gyula élete és politikája című könyvét, az új rendbe szervesen beilleszkedett… Olvasott azonban igazán klasszikus témájú könyveivel lett…

Ajánlott olvasmány e pannon gyökérzetű római regény :

Révay József művei

Versek

• Dalok könyve: Versek (Budapest, 1903)

Színjátékok

• Bimbilla, vagy a diákköltészet alkonya ; Ifjúsági színdarab (Nagykanizsa, 1904)
• Mars főhadnagy ; Komikus eposz (Nagykanizsa, 1904)

Tudományos / ismeretterjesztő könyvek

• De vita et operibus Commodiani Gazaeri (Temesvár, 1902)
• Commodianus élete, művei és kora (Franklin, Bp., 1909)
• Római emlékek (Késmárk, 1913)
• Ó-keresztény szimbólumok (1913)
• Nero fáklyái: Tanulmányok a kereszténység első századaihoz (Budapest, 1915)
• Petronius és kora (Budapest, 1927)
• Ókori író, mai olvasó (Budapest, 1942)
• Séták a római Magyarországon (Budapest, 1943); majd 2. átdolgozott kiadás (Budapest, 1965)
• Lupus, az aquincumi költő (Budapest, 1944)
• Százarcú ókor (Budapest, 1962)

Történelmi regények meg elbeszélések

• A költő és a császár [Horatius és Augustus] (Budapest, 1937)
• Raevius ezredes utazása [az ókori Rómában] (Budapest, 1938)
• A párduc [Severus császár és a kereszténység viszonya] (Budapest, 1954)
• Aranygyűrű [Minatia Polla, a szépség és a jóság ókori tündérének története] (Budapest, 1957)
• Tűzfolyam [antik témájú elbeszélések] (Budapest, 1958)
• Égi jel [Constantinus császár története, aki nem mert szembeszállni a kereszténységgel] (Budapest, 1959)
• Elhagytál Helios [az aposztata Julianus császár története, aki neoplatonista tanok rajongója] (Budapest, 1966)
• Márvány menyasszony [Tiberius Barbius története] (Budapest, 1972)

Tankönyvek

• Latin nyelvtan (Budapest, 1915)
• Latin olvasókönyv (Budapest, 1915)
• Megtanulok latinul (Budapest, 1943)

Életrajzi művei

• Gömbös Gyula élete és politikája (Budapest, 1934)
• Pályám emlékezete (családi kiadás, Budapest, 2007)

Műfordítások

• Lucius Apuleius: Az aranyszamár (Budapest, 1924, 1942, 1949, 1959, 1963)
• A boldog vadászok: Válogatás görög elbeszélésekből (Budapest, 1959)
• A szerelmes delfin: Ókori dekameron (Budapest, 1962)
• A leány meg az isten: Görög szerelmes novellák (Budapest, 1968)

Műfordítóként görög, latin, olasz, francia és német szerzőket ültetett át magyarra, köztük Szophoklész, Arisztophanész, Plautus, Petronius, Seneca, Iosephus Flavius, Lucius Apuleius, Boccaccio, Carlo Goldoni, Alessandro Manzoni, Giovanni Papini, Victor Hugo, Thomas Mann műveit.
Legnagyobb sikereit azonban mégis ókori görög-római témájú regényeivel érte el, 1937-től kezdve.

Ókori szépirodalmunk mestere, Révay József Budapesten húnyt el, 1970 február 19.-én.

Szülinapján (különösen) ajánlott olvasmány :

A megnyitáshoz, az olvasáshoz kattintson a fönti címképre !

The post Révay József, az író szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Tibet közel ötezer méteres átlagos magasságával a Föld legmagasabban fekvő országa. A Béke Hona volt… A Világháborúban is…

A kínaiak a Budda-hitű kolostorok 99%-át lerombolták Tibetben.
Elloptak, összetörtek, megsemmisítettek pótolhatatlan kincseket, kegytárgyakat, thankát, szobrot…
Ez az a Kína, amely ma is lenézi a „műveletlen európaiak”-at…
Elgondolkodtató, hogy kit is lehet is a „náci”-zni, meg a „fasiszta”-‘zni e mai torz világban…

Ma mind a Dalai láma, mind a Tibeti Kormány száműzetésben él.

Miniszterelnökük, Loszang Szenge a legfontosabb föladatának Tibeti ügyének békés rendezését tekinti. Támogatja a dalai láma által meghirdetett középút politikáját, amely valódi önrendelkezést (autonomiát) biztosítana Tibet számára a kínai alkotmányban.

Hazánk fia Kőrösi Csoma Sándor volt az első tibeti szótár megalkotója.
Sajnálatos módon nem szép magyar anyanyelvén, hanem angol nyelven (kora legnagyobb fasisztáinak, gyarmat- és szolgatartóinak, máig rasszista kirekesztőinknek a nyelvén) követte ezt el.

1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele:

„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

Szótárat hát magyar adott Tibetnek e Földön. Kőrösi Csoma Sándorunk fáradozott rajta, nem a világ valamely nagy hatalma…
Többet is tehetnénk ma Tibetért ! Ha megértjük a tibetiek gondjait, talán a magunkéval is könnyebben megbirkózunk majd. Szövetségesekre pedig bizony nagy szükségünk van !
A Föld elnyomott népeivel összefogva magunk is többre vihetnénk…

Ajánlott e napon – Tibet gyásznapján – a Kundun film megtekintése, amely Martin Scorsese rendezésében mutatja be a 14. Dalai Láma ifjú korát és Tibet megszállását…

Európai szemmel, magyar nézőpontból talán még ennél is lebilincselőbb film ma estére, Heinrich Harrer, osztrák hegymászó önéletrajzi írása alapján : HÉT ÉV TIBETBEN

És a történetéből készült film:

De olvasni hajlandóknak itt a könyv is:

Majd itt a szomorú folytatása is…

És ma estére itt a film ! Amiért Brad Pitt nem mehet soha többé Tibetbe…

The post Emlékezzünk! – Tibet megszállásának napján… appeared first on Szögedöm.hu.

A kenyérmezei csata azaz illőbben magyarul a Kenyérmezei Diadal az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479 mag (október) hava 13.-án Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között. Megjegyzendő: akkoriban még illendőn a havasalföldi oláhok is támogattak bennünket III. más néven Öreg Baszarab Laiotă vezérükkel az élen szabaduló törekvéseikben…

Mátyás bevette Szabácsot a magyar déli végek nagyobb biztonságára. Bosszúból, visszavágóként a törökök Erdélybe törtek és fosztogattak. Elöl az azabok, a fosztogatók jártak…

Az azab, vagy azap ( oszmánul عزب‎ azeb ; arab szó szerint agglegény – oroszul «холостяк» ) a török hadak fosztogató könnyű gyalogos katonája. Magyarul e randa rendnek talán a martalóc a legjobb fordítása.

Azap katona – Cesare Vecellio (c. 1530 – c. 1601) reneszánsz vésetén

Bonfini korabeli híradása a csatát vezénylő Kinizsiről: „Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe” 

A muzulmán terrort ma is ily módszeres és magabiztos tarolással kell kiirtanunk Európából, még mielőtt Magyar Hazánkat harapófogóba fognák a modern azabok, az ebek…

Ion Osolsobie festménye a Kenyérmezei Diadalról. A képen Kinizsi kimenti Báthori István erdélyi vajdát.

A Kenyérmezei Diadalban Báthory István országbíró, erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán seregei szétverték a Dél-Erdélyben pusztító oszmán haderőt. Bonfini krónikájában a törökök veszteségét harmincezer főben nevezi meg. A portyázókat Kinizsi és Báthory teljesen kiirtotta.

A Kenyérmezei Diadal napján érdemes fölelevenítenünk őseinket és hőseinket meg méltatlanul feledőbe vesző történelmi sikereinket… Országszerte Karneváli Napnak illene a mai…
Akár Nemzeti Ünnepnapként is emlékezhetnénk, lovagi viadalokkal meg karnevállal !

„És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,”

Bárcsak fölzárkóznánk végre hajdani Dicső Eleinkhez !

The post A Kenyérmezei Diadalunk napján appeared first on Szögedöm.hu.

Szigetvár ostroma 1566. augusztus–szeptember között zajlott Szigetvár várvédői és az oszmán haderő csapatai között. Maga Nagy Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában haldoklott majd hunyt el titokban, míg a seregei döntő győzelmet arattak.

Zrínyi Miklós és hős katonái szinte az utolsó szálig elestek…

A Szigeti veszedelem (ifjabbik) Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566-os elestéről, amely először 1651-ben jelent meg. A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana.
A Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki.

E művet 1651 szeptemberében adták ki először Bécsben, az ADRIAI TENGERNEK SYRENAIA kötetben, Amely Zrínyi más költeményeit is tartalmazta.

Némely későbbi kiadás csupán válogatás, nem tartalmazza a 15 éneket és az összes versszakot.
Ajánlott olvasmány a mai alakban:

Szigeti veszedelem – Magyar Elektronikus Könyvtár

„A Szigeti veszedelem a XVII. század legnagyobb magyar költőjének, gróf Zrinyi Miklós-nak, a
szigetvári hős dédunokájának műve, a legrégibb fenmaradt magyar hősköltemény, a legrégibb
költői mű, mely a magyar szellemnek a világirodalomban is becsületet szerzett.” (Endrei Ákos Főgimnáziumi Tanár, Kaposvár, 1900)

A mai „modern” világban euilag meg államilag támogatott antimagyar (nemzetellenes) trutymó helyett a Szigeti Veszedelem bizony megérne egy nagy filmet, de egy gyermekeknek való szép estés rajzfilmet is…

The post Szigeti veszedelem – 455 éve appeared first on Szögedöm.hu.

E véres viadal évfordulóján érdemes megismerkednünk egy hasonlóan szaggatott nép sorsával.

Ha szövetségeseket keresünk, hát meg kell ismernünk a történelmüket, át kell éreznünk a fájdalmaikat !

De érdemes az örömünnepeikben is velük ünnepelnünk !!!

Az Aranysarkantyús Csata (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d’or) néven is ismert ütközetet 1302. Áldás (július) hava 11.-én vívták a flandri(ai) Kortrijk (franciául: Courtrai) városa közelében.

Az Aranysarkantyús csata ábrázolása a 14. sz. elején keletkezett “Grandes Chroniques de France”-ból.

A csata során a főként gyalogos katonákból álló flamand sereg korábban példa nélküli, súlyos vereséget mért IV. Fülöp francia király lovagseregére. Az elesett lovagoktól zsákmányolt, aranyozott sarkantyúktól ered a csata flamand-holland elnevezése, francia nyelvterületen a Courtrai-i csata néven ismerik e francos büszkeségre okot nemigen adó ütközetet.

Becslések szerint mintegy 75 főnemes, ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák összesen 20.000 főre becsülték a francia veszteségeket.

A csata emléke a franci-flamand autópálya mellet is látható és olvasható.

A csata múzeuma a flamandok büszkesége és zarándokhelye.
„ 11 juli als symbolische datum voor Vlaanderen.”  

http://www.kortrijk.be/1302

Áldás (július) hava 11.-e Flamand Nemzeti Ünnepnap (hollandul: Feestdag van Vlaanderen), az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.

A flamand oroszlán – Flandria zászlaján

A belga flamand közösség (Csonka-Flandria) minden év július 11-én tartja hivatalos ünnepnapját a Kortrijki csata [ejt: Kortrájki csata] emlékére. Bizonyára a francia megszállás alatt élő nyugat-flamandok (pl. Duinkerke környékén) is ekkor tartanák ünnepüket, ha tehetnék…

A „Francia Flandria” (franciául: La Flandre française; hollandul: Frans-Vlaanderen) néven ismert terület a Nord-Pas de Calais régióban található. (Ez valami olyas képtelenség, mint a „rác Magyarország” magyar Délvidék helyett, vagy az „oláh Erdély” dákóromán alapokon…) A francia uralom alatt lassan teljesen elfranciásodó Nyugat-Flandrát a Lys folyó szeli keresztül. A folyótól északra Westhoek , attól délre Lille helyesebben, flamandul Rijsel található.

Hogy milyen ütemben tűnik el a francia megszállás alatt a flamand nyelv, arra példa lehet  a flamand eredetű Dűnegyháza (Sz.), más néven Dűnetemplom, flamandul Duinkerke népesség, ill anyanyelvi változása az elmúlt száz év során…

Duinkerke(n) (flamandul: [ˈdyŋkarkə] ( hallga!), hollandul: [ˈdœynkɛrkə(n)] ( hallga!); (franciául: Dunkerque [dœ̃kɛʁk]; angolul pedig: Dunkirk) – A fenti terképeken a barnulás az elfranciásodást (elfranciásítást) jelöli, mint flamand-pusztulatot…

A „Dűnegyházi vész„, vagy ahogy tömörebben, de franciálkodva emlegetik „Dunkerque” méltán nemzeti szégyene a franciáknak ! A megszállt és elfranciásított (flamand) németalföldi város, ahol a németek tengerbe söpörték a francia sereget 1940 Ígéret havában (májusban) néhány nap alatt…
No persze igen „aljas” módon tüzérségi szünet mellet hagytak 3 napot szedelődzködni a patkányként menekülő angoloknak… akik azóta ezerszer bizonyították, hogy ez sem érdemelték meg !

Sz.

The post Kortrijki csata (1302) – A flamand nemzeti ünnep appeared first on Szögedöm.hu.

E filmben tévesen II. Istvánt emlegetnek, pedig Ő közismerten inkább a velenceiekkel hadakozott Dalmáciában… de Ő még nem vesztette el a Szerémséget meg Horvátországot…

A Zimonyi csata 1167 Áldás (július) hava 8.-án zajlott a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom erői között a Száva torkolatánál…

A 15 esztendős III. István királyunk körüli bizánci ármány háborút robbantott ki a két birodalom között.

III. István megkoronázása (Képes Krónika)

Manuél császár friss sérülése miatt (rázuhant a lova esése közben) személyesen nem tudott háborúba vonulni. Unokaöccsére, Andronikosz Kontosztéphanoszra, a megász dux-ra bízta hát seregét.

I. Manuél Komnénosz

A Száva dunai torkolatánál folyt döntő csatáról Ióannész Kinnamosz (Ἰωάννης Κίνναμος) bizánci történetíró tudósított.
A bizánci sereg részben görög, részben vazallus és zsoldos csapatokból állt. Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok is fölvonultattak a bizánci haderőben. A bizánci gyalogság előhadában kun és szeldzsuk lovasíjászok meg nyugati zsoldos lovagok is fölsorakoztak ellenünk… 
25 ezres túlerő állt szemben 15 ezres seregünkkel.

A bizánci sereg tarkaságát tekintve, melyben a velünk rokon népek is mind képviseltették magukat ellenünk, fölsejlik az alapgondolat: „Magyarok vagyunk, tartsunk szét!” (Agárdy Gábor)
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok (κατάφρακτοι), a ‘teljesen védettek’ voltak a bizánci haderőben az az alakulat, amely a Zimonyi csatát végül is eldöntötte ellenünkre.

A magyar sereg vezére, Dénes (Dionüsziosz) ispán alulbecsülte hagyományos könnyűlovasságunk erejét. A nehézlovasságában bízott. Jelentős taktikai hibákat vétett. Nagyjából ez vezetett a vereségünkhöz…

A Zimonyi csata után III. István békét kért és elfogadta a császár feltételeit: átadta Bizáncnak a Szerémséget. Lemondott és Boszniáról és Dalmáciáról a Krkától délre és még hadisarcot is fizetett. Ez volt ellenünkben a Bizánci Birodalom utolsó nagy sikere.

Modern korunkban pazar filmmel emlékeztethetnénk gyermekeinket is történelmünk jeles eseményeire és őseink hősi helytállására. Bizonyos vagyok benne, hogy a Zimonyi csata nagy mozifilmje – ahogyan a Pozsonyi Diadalé is – már a tervezőasztalon van… Ugyan hol másutt lenne ?!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

The post A Zimonyi csata napján… appeared first on Szögedöm.hu.

A Rothschildok fejének titkos levele – Dr. Drábik János, Jakab István

The post A Rothschildok fejének titkos levele – Dr. Drábik János appeared first on Szögedöm.hu.

Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470) Magyarország része, a Macsói Bánság központja volt.

Szabács vára a Szerémség egyik legfontosabb vára volt, amely 1492-ben is visszavert még egy török ostromot. Kinizsi Pálnak köszönhetően Mátyás király halála után is sikerrel védték még a déli végeinket vitézeink az ellenséges támadásoktól. Kinizsi halálát követően azonban már egyre nehezebb volt a végvárakat fönntartani. Az állampénzek elkótyavetyélésével, amelyeket a védekezésre kellett volna fordítani, csökkent a várak őrsége, avult a fegyverzet és a falak olyan mértékben romlottak, hogy még a török portyákat sem tudták már visszaverni. Az évek múlásával aggasztóvá vált a helyzet…

Ajánlott olvasmány :  Móricz Zsigmond : Fortunatus

Szabács várának ostromát a ruméliai török sereg, Ahmed pasa vezetésével kezdte meg 1521 nyarán.
Öt nappal később az anatóliai had meg Nándorfehérvár vívásába fogott, ami kereken két hónapig tartott…

A Szabács várát védő Logodi Simon és Torma András eltökélték, hogy kitartanak a végsőkig és erre ünnepélyesen föleskették a várat védő katonákat is (akárcsak egy bő emberöltővel később Dobó István az egrieket). A védőknek elfogyott a lőpora, így nem használhatták a tűzfegyvereiket sem. Bár lehetőségük adódott volna, hogy a Száván át elmeneküljenek, de Logodiék becsülettel a kitartást, a hősi harcot választották. Július 7.-én kezdődött meg az utolsó roham. A maradék hatvan magyar meg rác vitéz a város főterére gyűlt össze, hogy ott vívja meg utolsó összecsapását az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindannyian hősi halált haltak. Példát mutatva 500 évre minden magyarnak ! Itt az idő fölnőni hozzájuk ! Végre filmre vinni hőstetteiket !!! És méltán ünnepelni Őket !!!

Az igen kétes értékű belviszályhős Dózsa György helyett a legendába illő Logodi Simonról és Torma Andrásról illene minden magyar városban és faluban utcákat elnevezni !!! Az országot romba döntő Dózsa az antimagyar komcsik örökén máig mindenütt ott van, míg Magyar Hősünk, a Szabácsot holtig védő Logodi meg sehol !!! Ébresztő, Magyarország !!!

Ahmed pasa Szabács bevétele után csatlakozott a Nándorfehérvárat ostromló ázsi(ai) török hadhoz. A kulcsfontosságú erősség ostroma még több mint egy hónapig tartott és a török haderő itt is jelentős veszteségeket szenvedett. Az ugyancsak fontos Zimonyt már könnyebb, kilencnapos ostrom után vette be I. (Nagy) Szulejmán szultán. Szeptemberre a török könnyűlovasság végigpusztította a Szerémséget, Magyarország éléstárát, amelyből jelentős területet hódoltattak. Mindhárom várunk elesett, de hőseink ellenállásukkal meggátolták, hogy a szultán még abban az évben betörjön Magyarország törzsterületeire…

Létezik azonban Szabácsnak egy dicsőségesebb emlékezete is ! Csaknem 50 évvel korábban Mátyásunk hosszan készülődött, majd 1476 telén a töröktől visszavette a várat. Erről regél Szabács Viadala !

A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fönnmaradt históriás énekünk, a Szabács viadala, melyet 1871-ben az Ung vármegyei Csicseren a Csicsery család oklevelei között találtak meg. Ezt a hősi éneket hajdan Mátyás király asztalánál énekelték, dicsőítve nagy királyunk tetteit…

Érdemes elmerengeni rajta, min múlik a világi dicsőség ?!
Ha Csicseren a Csicsery család nem csicsergi e hősi dalt és le nem jegyzi, sőt évszázadokon át meg nem őrzi, úgy ma nem is tudnánk róla… No és persze hány ilyen csodánk veszhetett oda az antimagyar internácizmus tombolásában az elmúlt évszázadokban ?!

Sokan szorgoskodtak a vesztünkön…
De itt az idő, hogy Attila népe végre lábra álljon és rendet vágjon a Világban !

The post KEREK 500 ESZTENDEJE KEZDŐDÖTT SZABÁCS OSTROMA appeared first on Szögedöm.hu.

A német csodafegyver tavaszán, 1944-ben már repült lopakodó !
Kísértetiessen hasonlatossan a maiakhoz…
Sokan kétségbe vonták, erőlködve nevették a „csodafegyver” várását…
Aztán a világháború után a német hadmérnök tömegét – a folyvást gyalázva „lenácizott” németország 1500 tudósát – elsőbbséggel az USA-ba „mentették” (a Paperclip Hadművelet keretében).
Még az amerikai űrprogramot is Ők irányították. Vegyük csak például Wernher von Braun életét !

Ez volt a(z eggyik) német csodafegyver, mely éppen csak gyártásának megkezdéséig jutott, bevetésre azonban már nem kerülhetett.

A Horten fivérek a világon az első lopakodóként csupaszárny repülőgépet terveztek, amit sugárhajtóművek hajtottak. Talán érdemes lenne e gépeket nevük után „horten”-ként is emlegetni… (Ez a „lopakodó” kifejezés amúgy is oly esetlen…)

A repülőgépet a tervezői után Ho 229-nek nevezték el, de ismert a gyártója utáni Go 229 megnevezéssel is repült…

A Ho 229 (Go 229) – német lopakodó („Hitler lopakodója”) – 1944-ben

A prototípusok legyártását nehezítették a szövetséges bombázások, a BMW 003 sugárhajtómű legyártása tervezési és gyártási nehézségek miatt egyre többet késett, ezért a gépet át kellett tervezni a Jumbo 004 használatához.

Szakértők állítják, hogy annyira újszerű volt ez a csúcstechnológia, hogy valóban fordíthatott volna a háború menetén…

Horten Ho 229 (Go 229) – Vonalas háromnézeti ábra

A gyártás megindulása után a gyárat a szövetségesek elfoglalták és a félkész repülőgépeket a győztesek az Egyesült Államokba meg a Szovjetunióba szállították…

A „Csikóhal” (Seahorse) Hadművelet nyomán az USA titkos raktáraiba kerültek a csodafegyverek. Mára az eggyetlen fennmaradt példány az amerikai National Air and Space Museumban található (raktáron), igen „leharcolt” (72 éves) nyögdíjazott állapotban.

A V3 jelű gép a múzeumban (elöl- és hátulnézet)

Az amerikai Northrop Grumman néhány évtizeddel később elkészítette a modern lopakodót…
Nekik volt idejük. Nem bombázták őket, és a sürgetés sem volt oly égető…

Az amerikai B-2 spirit külseje pedig – milyen érdekes – mennyi föltűnő hasonlóságot mutat a Ho 229-hez !

Aztán kerül egy kis szakértői csapat, és újraépíti a német csodagépet…
Mennyi megválaszolatlan kérdés!

Greatest Mysteries of WWII: Hitler’s Stealth Fighter

Dr. Sz. L.

Ajánlott kisfilm még a csaknem sikerült „csodafegyver” lehetőségeinek elképzeléséhez, jobb megértéséhez :

Olvasói jegyzet:

Az oroszok csendben  megjegyezték: Olyan lopakodó gép nincs, amely el  tudná dugni a motorból kiáramló gázokat… Olyan modern radar sincs, amely nem tudja érzékelni  azokat… 

The post Csodafegyver – A lopakodó titka appeared first on Szögedöm.hu.