Miközben dörgedelmes öndicséret bűzében dagonyázik a Szegedet 22 éve sarcoló balvezetés, addig a tények arról tanúskodnak, hogy a nagy balvezér uralma alatt Szeged városa bő tízezer fővel fogyott !!!

Szeged… A Város a Törökdúlás óta nem látott népességi hanyatlásnak indult a tényekről és különösen a saját durva hibáiról tudomást venni nem hajlandó balvezetés elnyomatása alatt…

A világháború, a 2. Ukrán Front, a szovjet terror meg a kommunizmus, de még az azelől való tömeges elmenekülés sem okozott ilyen méretű hanyatlást Szeged népességében… Ilyen mértékű város-kártétellel már igazán el lehet büszkélkedni minden antimagyar fórumon ! A toronyaljasok ezt is megoldották ! Bizony ! Városvezetőink nagyhatású Városvesztők ! Az áldozat pedig Szeged ! No meg a lepusztított Város maradék elöregedő lakossága…

Elég a véget nem érő rongálásból, az örökségpusztításból és a városvesztő mutyi gennyes áradatából !!!

Szeged Városa többet érdemel !!!

de még inkább :

Szöged többet érdemöl !!!

A népérzéketlen gazdasági elemzők szempontjait is figyelembe véve pedig : A népesség fogyasztása minden gazdasági modell szerint gazdasági hanyatláshoz is vezet. Arről nem is beszélve, ha az értelmiség elvándorlásával és Szegedre nézve kihalásával kell számolnunk…
A Szegedről való észelszívás (angolkodón brain drain) pedig tagadhatatlan és folyamatos !!!

Ajánlott olvasmány még :

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL!

The post A balvezetés uralma alatt tízezer fővel fogyott Szeged városa appeared first on Szögedöm.hu.

A Szegedet elöntő Nagy Árvíz után Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Lechner Lajos a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök tervei nyomán hamar újjászületett a Város…

Lechner Lajos volt Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Mára… Lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek szakadatlan és féktelen pusztításával. Ezek többségét semmi sem védi… a gyökértelenektől… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.

Csak eggyetlen példa:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne !!! Azazhogy lett volna már több, mint egy évtizede is, amikor először indítványoztam…

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott “hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – „napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében végre cselekednünk kell!

Ha most nem lépünk, világra szóló örökségünkről – Szeged Belvárosának Világörökségéről – már nem is álmodhatunk…  

A hazafiaság minimuma ma az épített magyar örökség védelme.

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egylet
alapító

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a „modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

GYÖKÉRTELENÍTENEK !

Kedves Szegediek ! Vegyük észre, hogy ismét és sokadszor, akarva vagy akaratlan a pénzért, a haszonért, de gyökértelenítenek.

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Lechner Lajos szülinapján – Szeged a világörökség ! appeared first on Szögedöm.hu.

Két hete találkoztam a vonaton egy asszonnyal, aki gyermekkori emlékként mesélte, hogy ő még átment azon a hídon… Kétkedve fogadtam : Vonattal ? (Ahhoz túl ifjonc.) Gyalog ! A vasutas öregapja kezét fogva ballagott át a romokon átívelő fatoldalékon is… Amikor a vonat nem közlekedett, gyalogosan keltek át a hídon… hazafelé Deszkre ballagva… 1947-ben… mielőtt a kommunisták végleg elbontották Szeged e büszkeségét… a közúti hidunknál negyedszázaddal régebbi vasúti hidunkat…

A fél évszázados Vörös Terror és az azóta zajló mutyizmus sem volt képes arra, amit több, mint másfél évszázada a Magyar Királyság két év alatt megalkotott…
Ezért nincsen ma Szegedi Vasúti Hidunk… Ezért nincsen ma Orient Express !!! Ezért nem juthatunk el vonaton Temesvárra, annak repterére… Ezért nem juthatunk el a Nyugat-Balkánra, a baráti Bulgáriába sem vonattal…

Az impotens szegedi balvezetés 3 hidat ígért 20 éve. Még egyet sem alkotott !

A lumpencsürhe ezeket választja újra meg újra…

Még méltó emléket sem sikerült állítani a hajdanvolt hidunknak…

Vasúti hidunk elpusztulásának évfordulója
(a szegedi Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet fölhívása)

Ajánlott olvasmányok még :

Szögedi Vasúti Híd

70 ÉVE NINCSEN VASÚTI HIDUNK SZEGEDEN ! (2016)

HÁROM ÚJ HIDAT SZEGEDNEK !

A SZEGEDI HÍDEMBER: FEKETEHÁZY JÁNOS

A HARMADIK HÍD A KERÉKPÁROS HÍD !

Olvasói válasz :

És hány évtizedet kell még várnunk, amíg ismét átkel majd egy vonat Szegednél a Tiszán??? (Édes Erdély)

De a parkolási díjak országelsők!  ;-( (Tápai Csaba)

The post 75 éve kelt át az utolsó vonat Szegednél a Tiszán… appeared first on Szögedöm.hu.

A B–24 Liberator a második világháborúban amerikai hadászati nehézbombázó repülőgép volt, amelyet a Consolidated Aircraft fejlesztett ki és gyártatott az Amerikai Egyesült Államok Légiereje számára. A Liberator, a „Fölszabadító” nevét az anglonáci brit légierőben kapta.

Magam is találkoztam Angliában háborús bűnösökkel, akik a vidékünkön bombáztak… a Trieszt-Constanza vonalon… enyhe Tisza-vidéki akcentusomat észlelve már nem voltak oly büszkék a bűneikre… A tömeggyilkosok és megbízóik, a népirtók, a háborús bűnösök békében élték le életüket, kiemelt nyugdíjakkal, míg a valódi HOLOKAUSZTban, a gyújtóbombák által okozott tűzviharban elpusztultak túlélő hozzátartozóit soha senki nem kárpótolta… Ahogyan megárvult édesapám mondogatta: Ő soha nem kapott egy zsíroskenyeret sem a bombatámadásban (a Genfi Konvenciókat is gyalázva a kórházi ágyán) szénné égetett édesapja (öregapám) után…

1944 szeptember 3.-án az amerikai liberátorok több hullámban bombázták a Szegedi Vasúti Hidat…

A harmadik támadás során a már csaknem egy évszázada álló hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi nagy pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt…
A szovjetek utóbb kifoldozták, majd két és fél év múltán a honi kommunisták számolták föl végleg…
Azóta nem visz vonat Szegedről Temesvárra meg a Kelet-Balkánra…

1944-ben e napon amerikaiak bombázták a Szegedi Gyermekklinikát (is) a vasúti célpont helyett…

1944 szeptember 3.-án 10 óra 45 perckor Klébelsberg „legkedvesebb klinikáját” bombatalálat érte. Csodálatos módon sértetlen maradt a klinika előtti Anyaság szobra, amely ma is a bejáratot ékesíti (Klébelsberg Kunó ajándékaként).

Ajánlott olvasmány: Klébelsberg legkedvesebb klinikája, a lebombázott szegedi gyermekklinika

Ajánlott olvasmány még:

JUGOSZLÁV BOMBÁZÁS – MAGYAR MEGINDULÁS

SZEGED JUGOSZLÁV LÉGITÁMADÁSA

DREZDAI HOLOKAUSZT – 75 ÉVE – TÖBB MINT FÉLMILLIÓ HALOTT…

HAMBURGRA GOMORRA – A MÁIG ÉGETŐ HÁBORÚS BŰN…

The post 77 éve „fölszabadítók” bombázták Szegedet… appeared first on Szögedöm.hu.

Lechner Lajos a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök

tervei nyomán hamar újjászületett a Város…

1833 jégbontó (február) 8.-án Budapesten született a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész: Lechner Lajos.

Idén 188 éve született a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja.

Lechner Lajos volt Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek szakadatlan és féktelen pusztításával. Ezek többségét semmi sem védi… a gyökértelenektől… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.

Csak eggyetlen példa:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne !!! Azazhogy lett volna már több, mint egy évtizede is, amikor először indítványoztam…

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott “hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – „napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében végre cselekednünk kell!

Ha most nem lépünk, világra szóló örökségünkről – Szeged Belvárosának Világörökségéről – már nem is álmodhatunk…  

A hazafiaság minimuma ma az épített magyar örökség védelme.

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egylet
alapító

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a „modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Lechner szülinapján – Szeged a világörökség?! appeared first on Szögedöm.hu.

„Az a nép, amelyik nem vigyáz a múltjára, annak nincsen jövője…”

Mentsük meg a Magyar Kártya Házát !

Létezik angol kártya, belga, vagy holland kártya vagy dán kártya ?
Hallott már valaki rác kártyáról, oláh kártyáról, vagy szlovák, talán tót kártyáról ?

A Magyar Kártya nemzeti örökségünk !
Európa öröksége ! A Házának állnia kell !!!
A Magyar Kártya Háza kártyakultúránk otthonaként kell tovább éljen !

Itt az idő, hogy megállítsuk Magyarország elbontását !

Támogatásához kattintson ide:

Mentsük meg a Magyar Kártya Házát !

The post Garai Dóra : Ezeket a helyeket meg kell védenünk ! appeared first on Szögedöm.hu.

Az egykor Kreuzgasse (Kiskereszt utca) 517. számmal ellátott földszintes épületet 1834-ben vásárolta meg Schneider József kártyafestő, hogy kisebb átalakítások után itt rendezhesse be pakligyártó műhelyét. A mester ebben az épületben alkotta meg 1836-ban 36 lapos magyar kártyacsomagját, amely az osztrák elnyomás miatt nem magyar történelmi hősöket, szenteket és királyokat, hanem Friedrich Schiller drámaíró „Tell Vilmos” című, 1804-ben írt drámájának szereplői után mintázott meg. A trükktől függetlenül a tüköralakos Tell-kártyát az osztrákok betiltották és elkobozták. A tükörképességében és témájában is új játékszer nem csak Magyarországon, de Közép-Európa-szerte kiszorította a korábban általánosan használt egyalakos kártyaképeket. Kezdetben helvét- vagy svájci-német volt a játék neve. A XX. század elején az elnevezés magyar kártyára változott, német nyelvterületen pedig Doppeldeutsche lett. És még egy apró érdekesség a magyar kártya képeivel kapcsolatban: aki a Tell Vilmos legendás almajelentét hiába keressük a lapokon, nem fogjuk megtalálni. Ez az epizód ugyanis az 1850 előtt készült kártyák piros VI-os jelzésű lapján szerepelt csak. Amikor a játékszokások 36-ról 32-re csökkentették a csomag lapjainak számát, akkor a legkisebb értékű, VI-os jelzésű kártyák megszüntetésével a híres almajelenet is eltűnt. A Schneider-féle kártyák annyira népszerűek lettek, hogy a bécsi Piatnik gyár 1861-től kezdte el gyártani a Tell-kártyákat.

A kerület mai napig legkisebb alapterületű ingatlanát 1869-ben vásárolta meg Rothauser Mór díszmű-, ruha- és rövidáru kereskedő, aki ekkor Schusbeck Pálterve alapján nemcsak egy emeletet építtetett frissen megszerzett tulajdonára, hanem az udvar irányába is kibővítette birtokát. 1881-ben bekövetkezett halálát követően a ház fia, ifjabb Rothauser Mór birtokába került, aki 1895-ben adta bérbe tulajdonát Zierlichné Fischer Cecília magánzónak, hogy az asszony egy tucatnyi lányt futtató bordélyházat alakíthasson ki az épületben. A környéken működő sok nívós kupleráj közül ez a műintézmény arról volt nevezetes, hogy az itt dolgozó lányok -a többi, de hasonló tematikájú intézményekben dolgozó hölgyekkel ellentétben- már hetente kétszer fürödtek, illetve ők fazonírozták először Pesten függőleges Jávor Pál-bajusszá a két vaskos tölgyfaág között pihegő mókusukat. Ennek a ténynek köszönhetően az intézmény gyakori vendége volt a Királyutca 47. alatti Pekáry-ház harmadik emeletén henyélő Krúdy Gyula, a vérbajos Ady Endre és az öreg, de még ekkor is nagy kujon hírében álló Jókai Mór, aki havonta az Erzsébet körút 44-46 szám alatti lakásából baktatott el ide. A férfi vendégek jobb kiszolgálása érdekében 1903-ban alakították át és modernizálták az épület belső tereit. Ekkor lett a Kazinczy utca 55. alatti ház felszerelve  vizesblokkal és angol WC-vel. A kupi a főbérlő haláláig, 1906-ig működött a falak között.

A 160 négyzetméteres épületet miután 1906-ban megvette Bíró Mór fogorvos, az egykor bordélyként használatos szobákat kiadta a Helena Blavatsky alapította teozófiai mozgalom magyar képviseletének, az 1907-ben létrehozott Magyar Teozófiai Társaságnak. A dr. Szentmarjay Dezső marosvásárhelyi királyi táblabíró vezette, tizenkettedikként megalapított okkult szellemtörténeti mozgalom tagjai között olyan neves embereket találhattunk, mint Zipernovszky Károly, aki a transzformátor egyik feltalálója volt, Nérei Ödönműfordító-írót,Stojits Iván műfordító-írót,Nádler Róbert  festőművészt, az Iparművészeti Főiskola igazgatóját és dr. Tordai Vilmos  vallástörténészt.

Miután a szervezet berendezkedett a házban, a bejárati szárnyas ajtóra rögtön felhelyezték a társaság kovácsoltvas szimbólumát, a szemnyugtató szimmetria miatt rögtön kettőt. A két dísz egy-egy farkába harapó, a bölcsességet szimbolizáló kundalíni kígyót ábrázol, amelyeknek a közepén az életet jelképező ANKH egyiptomi kereszt és a köré font kettős háromszögek feszülnek. Ez az összetett szimbólumrendszer a szellemnek az anyagba szállását és felemelkedését jelképezik. A Salamon pecsétjeit körbefogó uroboroszok felett látható szvasztikákat 1948-ig a társaság jelmondata, a „Nincs magasztosabb vallás az igazságnál” vette körül. Aki nincs tisztában a szimbólumok jelentésével, az most ledöbbenhet, hogy e két Kazinczy utcai Dávid-csillag felett egy-egy horogkereszt látható, de e két jelképnek most speciel semmi köze sincs se a zsidósághoz, se a nácikhoz. Több ok miatt se. A Szentmarjay-csoport 1914-ben költözött el innen a VIII. kerületi Eszterházy (ma Puskin) utca 19. szám alá. Ilyen izgalmas kaput Budapesten csak fent a várban, az Úri utca 52. szám alatti Zenegg-palotánál látni.

Az apró házat 1931-ben vette meg Bronner Artúrrövidáru- és fehérnemű kereskedő, aki 1932-ben állította vissza a ház belső felosztását és üzleteinek külső kialakítását. A ruhabolt mellett vagy ötven évig egy tejcsarnok is üzemelt, de 1949-ben a két boltból a PIÉRT Papír és Írószer Rt. és a Minőségi Szűcs Szövetkezet üzemi étkezdéjét alakították ki. A Bronner-család 1982-ig élt az ingatlan emeletén. Az épületet 1986-ban vásárolta meg Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok, aki az étkezde helyén egy Szent Jupátról elnevezett alternatív jellegű kocsmát nyitott. A kiskocsma nemcsak citrom-, uborka- és paradicsomkarikákkal díszített rántott húsos szendvicseiről, jó hangulatáról és a sportoló két nagy termetű, de barátságos német juhászkutyája miatt volt nevezetes, hanem arról is, hogy a kocsma feletti lakásban a szocializmus éveiben egy rendszerellenes kalózrádió, illetve egy szamizdat szerkesztőség is működött természetesen Wichmann tudtával és anyagi segítségével. A ház ennek megfelelően komoly politikai szerepet is betöltött a szocializmus hibáinak és túlkapásainak feltárásában és bemutatásában, amely részben, vagy egészben előmozdította a rendszerváltásnak nevezett módszerváltást is.

A tavaly elhunyt sportoló kocsmája helyén 2018-óta egy pizzázó működik, ám az új tulajdonos már két éve eladta  tulajdonát, hogy a ház bontása után, illetve a Király utca 23, 25, 27 és 29 számon elterülő műemléknek számító bérházak helyére, azaz egy játszótér, a  Dirnbacher-Fluck-bérház, a korábban Magyarország első mozijaként funkcionáló, korlátkerítésén még korabeli, az itt működő szállóhoz címzett német szöveget (Zur Stadt Pest) is felvonultató Hugmayer-Michalovits-bérház, és a Puphka-Hohlfeld-bérház helyére egy építészetileg nem éppen tetszetős, ötemeletes, tetőtérbeépítéssel megspékelt gigaszállodát építhessen fel az új tulajdonos. Az ÉTDR, azaz az E-építés oldalon már 2019 december 23-án kérvényezte a beruházó, hogy a hivatal engedélyezze neki a 34160 helyrajzi számon álló, 15001/217 műemléki jelentőségűnek számító ingatlan bontását és beruházásának elindítását, holott Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes tavaly még egy Wichmann Tamás sportolói és politikai ellenzéki munkásságának emléket állító dombormű felállítását vizionálta az egykori kocsma falára. A fővárosi Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya tavaly július 15-én fogadta el a szálloda felépítésének (általános) tényét.

Jamrik Levente

Forrás: Lebontják Pest legérdekesebb múltú házát, a Wichmann kocsmát – Falanszter.blog.hu

Ajánlott olvasmány :
Wichmann Tamásra emlékezünk…
A Magyar Kártya Háza
Magyar Kártya – Megtépázott lap
Még áll a Magyar Kártya Háza!
A Magyar Kártya meg a szülőháza

The post LEBONTJÁK PEST LEGÉRDEKESEBB MÚLTÚ HÁZÁT, A WICHMANN KOCSMÁT appeared first on Szögedöm.hu.

Köszönöm mindenkinek, hogy megmutatta az igazi arcát.

Ahogyan a bölcs mondás is tartja: „Szükségben… Bajban ismerszik meg a barát!” …

Köszönöm azoknak, akik becsülettel kiálltak mellettem !

És köszönöm azoknak a volt barátoknak is… akikről egy hónapja még azt hittem, hogy barátok… de megtanítottak rá, hogy mi a barátság, és mi nem az !

Tulajdonképpen – ha a nagyobb cél el is veszett – ez volt a minimumtörekvés, hogy megismerjem az ismerőseimben lakó lelket…

Hasznos volt ez a megmérettetés !

Megmérettettem magam… ismerőseim, és ismeretlenek tükrében, de megmérettettek ők is a tükrömben, a becsület tükrében… Tudom, ki az, akivel még van, miről értekezzem, és tudom, ki az, akiről már nincs miről beszéljek… mert a szükség idején gyengének mutatkozott… embernek kevés volt… így magyarnak említésre sem méltó…

Az idő az ocsút nem szánja…

Nemzetem végveszélyben van, hiszen soha ennyi percemberke nem „képviselte” a saját ügyét és íly nyíltan a közérdekkel szemben…

Ahogyan Ady mondotta :  „Nekünk Mohács kell !”

Talán majd akkor nyílnak föl szemek…

A választásomat, az ajánlásaimat elcsalták … Több, mint egyharmadát megsemmisítették „érvénytelen”-ként… még én fizethetek a hurrikán után (a lezárt utak miatt), meg a rendes bejárat helyett csalóka hátsó bejárat rejtekén két perccel „késve” érkezett ívekért bírságot a hazaáruló gépezetnek… Föllebbezésem is elutasítva… Bár jogásszal Tiszát lehet rekeszteni Szegeden, még sem került egy sem, aki a közigazgatási bíróság felé vállalta volna az ügyem. Az évszázad viharja, a Várost megbénító hurrikán tehát nem „Vis Maior” a mai pártütő hitvány szegedi jog szerint !!!

Mások, a „nagyok” persze pénzért gyűjttették az aláírásokat, orrukat az esőbe-szélbe ki sem dugva… Egy tizest megér egy aláírásgyűjtő szelvény! Annak, akinek ingyen van a pénz…

Magam a vihart úton éltem át… ajánlóíveket begyűjtve… csontig ázva… 120 km-es szélben kerékpárommmal háromszor is elsodortatva…

Elfogadom az Istenítéletet. Bizonyára nem véletlen jött éppen akkor e vihar…

De soha nem lehetett volna elcsalni az ajánlásaimat, ha nem szánalmas kishitűekkel és cserbenhagyóakkal lettem volna körbevéve eggyetlen tősgyökös szegediként e választáson !!! Hiszen minden más „jelölt” gyüttmönt gyökértelen idegön !!! A szegediség képe is olyan…

A nem ajánlottakról annyi elmondandó: Érdekes, hogy a másik két független jelölt ajánlás-gyűjtése is „érvénytelen” lett! Ők sem indulnak immár „jelölt”-ként… Milyen érdekes ! Biztos mind reménytelen amatőrök voltunk ! De csak mi !!!

No de ki ismer engem?! – hangzott néhány hitvány farízeus kérdése… Hát ki ismerte a névtelen többit, mielőtt ideette a fene őket idegönbül? Engöm valóban nem ismer 15 ezernél több embör… talán ha 20 ezer… de ki ismerte a mutyimilliókból hirdetött senkiket, mielőtt arcuk ordított mindön – piszkantott pénzből való – képes hirdetésről ?!

Lehetek a legnagyobb ígéret-milliárdos. Lehet a legjobb a programom. Lehetek a legjobb jelölt is… Ez mind nem számit ! A mutyimilliárdokból folytatott agymosás úgyis lemos a színtérről… mert a magyar ma már teljességgel agymosható. Még az értelmiség szinjén sem terjed az emlékezete egy évnél tovább és megfogja az első kampányszöveg, ha az elvárásainak megfelelő logó vagy lógó alól szellenik is elő…

Mi sem természetesebb ma egy „művelt” embernek? Rácsapni egy friss kampányszlogenre (az ördög költeményére), minden tájékozódás nélkül mint éhtyúk a takonyra… és máris 30-40 év pártállami-rablóprivatizátori-kártevői múlt menten feledve !!!

Magam megpróbáltam változtatni. A hazaárulók és politikusbűnözők helyett jobbat kínálni, a többet érdemlő Városnak többet adni. Szögedi gyökerekbül építkezni… Keresztes hadjáratot hirdettem, de elbuktam.

Kapisztrán Jánosnak legalább népfölkelői voltak… Szögedrül… Nándorfehérvárig…

Nekem ennyi sem adatott. Maroknyi lelkes hazafin túl csak a népsunnyogók !

Szóval itt az idő! Szembe nézhet e város népe a lelkiösmeretével !

Választhat öt gyüttmöntbül magának vezetőt !

Neköm szögedinek mög marad a(z önkéntes?) számüzetés !

De való igaz! Mit is rágódok ezön ?!

A Várost tönkre bírja tenni bárki ! Ehhöz nem köllenek szögediek !

Ez a Város megérdemli… Nem ! A Város nem, de a népe mindenképpen megérdemli e pusztulatot,  a Botkát, vagy annak nemtelen árulóját ! Aki még politikai pártállását is üzleti érdeke(i) szerint váltogatja! De talán inkább… e lezüllött nép még fabotkát sem érdemel…
Tisztelet és szánalom a tisztes kivételnek !

Valószínűleg ez lesz az első választás, amelyre el sem megyek.

Hiszen… nincs mire, nincs kire szavazni… talán ha csak nem még egy hiteles képviselőjelöltre…

Még egyszer…

Köszönöm!

Köszönöm Mindenkinek a segítségét. Bármiben.

Ma már tisztábban látom Városom népének lelkét. A szegedi szellem nyomorát…

És… Tisztábban látom magyar jellegét és értékeit végleg elvesztő Szülővárosom szánalmas jövőjét is…

 Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök

“Fesztigyál” helyett … Szöbb Jövőt !?
Három új hidat Szegednek!?

… Ugyan már !

The post Köszönöm Támogatóimnak … appeared first on Szögedöm.hu.

Szeged az 1879-es árvíz után Magyarországon egyedülálló egységes építészeti arculatot kapott, az eklektikus palotáival, a polgári bérházaival és a napsugaras lakóházaival. Ennek egységes értékét azonban hosszú évtizedek óta bontják, rombolják és pusztítják a legkülönfélébb okokból, mely tendencia a napjainkban is folytatódik, sőt kicsúcsosodik.
Ezen az emléktúrán ezúttal a Belváros és Újszeged néhány impozáns épületének helyszínét látogatjuk meg. Felidézzük ezeknek a történetét, emlékeit – bárki elmondhatja a sajátját az adott épületről – elpusztításuk körülményeit, valamint megnézzük, mi is létesült a helyükön.
Bár a Város elleni bűnösök ismeretesek… ez a program mégis egy politikailag semleges, emléktúra, csöndes megemlékezés, figyelemfelhívás, ahova várunk Mindenkit, akit zavar ez a pusztítás és legalább részvételével jelezné szétvert értékeink iránti együttérzését.

Időpont: 2018. 05. 12.
Délután 3 órakor (15 órakor)
Találkozó helyszíne: Szeged, Semmelweis u. 7. (Jancsó kollégium előtt)

A szakértő kalauzzal vezérelt körsétán a részvétel ingyenes!

Ajánlott olvasmány még:
Az Árvíz évfordulóján – az „újjáépített Város” letarolva…

The post „Kő kövön nem marad” – Városnézés a lebontott házak mentén… appeared first on Szögedöm.hu.

Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Lechner Lajos a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök

tervei nyomán hamar újjászületett a Város…

Idén 185 éve született a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja.

Lechner Lajos Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Városunk balvezetése – ahelyett, hogy fölnőne a Lechner-i örökséghez – a körutat is szögletesíti. A külföldi kifektető (befektető?) üres telkének – Újszeged legnagyobb belterületi pusztaságának – körbekerülését támogatja. Ezzel végre szögletessé válhat a körút! Éppen ott, ahol azt immár egy évtizede semmi építmény nem akadályozná, hogy – Lechner tervei szerint – az végre körré záródjon…

Lassan, de bizonyosan szegedi “kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek elpusztításával. Ezek többségét semmi sem védi… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a “külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a “modern” barmolmányaiknak.
Lásd:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A “modern” tervezés és a tervtelen “fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne.

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras “typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott “hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – “napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

A hazafiaság minimuma az épített magyar örökség védelme.

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Az Árvíz évfordulóján – az „újjáépített Város” letarolva… appeared first on Szögedöm.hu.