The post Adósság – Kamat-csapda Unió appeared first on Szögedöm.hu.

„Nem szavaztuk meg, mert tudtuk, hogy a deviza piaci árfolyamon történő átváltása elviselhetetlen terheket rak a családok nyakába.” Most, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolólevelek megérkeztek, az emberek keserűen szembesültek azzal, hogy forintra pontosan mit jelent nekik az átváltás.

Azokról az emberekről van szó, akik nem tudtak 180 Ft-os árfolyamon végtörleszteni, vagyis zömében a kiskeresetű, alacsony jövedelmű emberekről. Az LMP valódi segítséget tudna nyújtani nekik, ha a kormány végre támogatná javaslatainkat.

Forrás: Nemzeti Hírháló hírlevél

The post Önök nagyon becsapták az embereket a forintosítással appeared first on Szögedöm.hu.

Más nemzetek, például a csehek, vagy épp a tótok (szlovákok) bölcsebb, vagy talán tisztességesebb – nemzetükért valóban felelősséget vállaló – vezetői be sem engedték ezt a gyilkos uzsorát. De az oláh (rumuny) parlamentben is heves viták voltak, hogy – tanulhatnának a magyarok balfékségeiből – ne engedjék be ezt az uzsorát. Milyen érdekes! Mint egy banki  Trianon… Éppen megint a Kárpát-medence közepén tarol…

Izland minden polgárnak adósságát átvállalta, és azóta is áll. Sőt erősödik.
Nálunk beteges kenegetés, jogászkodás és ami a legsúlyosabb valutaváltási vitatenger!
Pedig elég lenne, hogy az Állami Számvevőszék bekéri a banki iratokat, és kiderülhet volt-e egyáltalán svájci alap a csalárd hitelekre. Ha nem, hát a bankárok ballagnak el láncon! Megérdemelt börtönbüntetésük letöltésére. A szerződések meg mind érvénytelenek. „Átváltás”-ról meg szó sincsen! Csak a magyar forintról…
De mi is történik nálunk mindehelyett?
Tombol a bankfasizmus! (Sz.)

A végrehajtási eljárások, a kilakoltatások és a kvóta rendszer önkéntes banki fenntartása valós segítség, hogy úgy ne mondjuk kötelezettsége a kormánynak. Ám az, hogy az MNB iránymutatása szerinti elszámolás is uzsoraelszámolás, a forintosítás pedig a banki uzsora legalizálása az bizony több mint barátságtalan kormányzati és törvényhozási lépés. A devizaalapú kölcsönügyeleteket azért kell „kivezetni” mert az elmúlt időszak bankfelügyeletei beengedték, mellyel a magyar állam súlyos károkat okozott a lakosság érintett részének, az 1,3 millió kölcsönügylet érintettjének.
A magyar állam most a bankszövetséggel egyetértésben mintegy 6,5 ezer millió forintösszegnek megfelelő uzsorát kíván letolni a devizaadósok torkán.

A FIDESZ kormányzatok az eddigiekben szinte kivétel nélkül DISZKRIMINATÍV intézkedéseket hoztak, mind az árfolyamrögzítés, végtörlesztés, árfolyamgát. Eszközkezelő életre hívása és működése és most az elszámolási és forintosítási törvénynek nevezett, magyarul BANKI UZSORATÖRVÉNY megalkotásakor és bevezetésével. Ezek a jogi intézkedések egész bizonyosan nem állják ki az EU Emberi Jogi Bírósága próbáját. Az előzőekből eredően Magyarország kötelességszegési eljárások elé néz.

A kormányzati propaganda megtévesztő, hamis, amikor a 20-30 %-os teher – havi törlesztő részletek – csökkenésről beszél. 100 %-os emelésből 20-30 %-os csökkentés 70-80 %-os emelés fenntartást (!) jelent. Ezt viszont minden devizaadós a március, áprilisi banki uzsora elszámolások kézhez vételekor tapasztalják meg. Látni fogják, hogy az addig befizett összegeket a bankok benyelik és a felvett forintösszeget meghaladó tartozást kell a továbbiakban fizetniük, a banki és most már állami követelések alapján. Hiába ünnepli magát a kormányzat, ugyanis a magyar állam felelőssége a devizaadósokat eddig ért károk és a jövőben a banki uzsora fenntartásából (árfolyamváltozás figyelembe vétele) tovább göngyölődő károk okozója, a mindenkori magyar állam.

A FIDESZ kormányzatnak az állam jogfolytonosságából eredően a szoclib kormányzatok okozta károkért is felelnie kell, a magyar állam nevében.

A devizaelszámolás egy nemzetközi csalás Európában. Akkor tenne helyesen a magyar kormányzat, ha a cseh és a szlovák állami intézkedésekhez mérné magát, ahová ez a nemzetközi pénzügyi csalás be sem jutott. A deviza-nyilvántartású és elszámolású kölcsönök dolgában, fertőzöttségben Magyarország van a legtragikusabb helyzetben, az 1,3 milliós kölcsönügylettel nálunk egyedül több ilyen ügylet van, mint egész Európában együttvéve. Ez is hozzátartozik a nemzetközi összehasonlításhoz.

Állami korrupció nélkül ez a fajta hibás termék nem terjedhetett volna el ilyen mértékben. Ennek a feltárása, azaz az állam felelősségének és szerepének feltárása sürgető feladat.

Devizaadósok Szövetsége

Ajánlott olvasmány még:
Varga: Eltűnnek a devizahitelek a pénzügyi rendszerből
Rogán: Nem piaci áron forintosítják a devizahiteleket
Rogán Antal sajtótájékoztatón is bemutatta a devizahitel-forintosítás ellenségeit
Kósa: Kacsa a devizahitelek piaci árfolyamon való forintosítása
Rogán: A nemmel szavazó ellenzéki képviselők majdnem tönkretették a családokat
Mennyit nyertek a devizahitelesek a forintosítással
Gyakorlatilag kötelező lesz a forintosítás

Forrás: Devizaadósok Szövetsége

The post Banki Trianon – Eltűnnek a devizahitelek a pénzügyi rendszerből ? appeared first on Szögedöm.hu.

Komoly jogérvényesítési problémákhoz vezethet az Alkotmánybíróság (Ab) e heti, a devizahitelek elszámolásával kapcsolatos 2014. évi XXXVIII. törvény kapcsán kimondott döntése. Mint ismert az ügyben eljáró bírák fordultak több kérdéssel az Ab-hoz, amelyek egyrészt vitatták, hogy az állam lehet-e peres fél (alperes) egy olyan ügyletben, ahol a pénzügyi intézmény és az állam között még közvetve sem áll fenn olyan polgári jogi jogviszony, amelynek alapján az állam alperes lehessen. Ugyancsak érkezett beadvány, amely szerint sérül a tisztességes eljárás elve azzal, hogy 30 nap alatt kell döntenie a bíróságnak. Az Ab ezeket az érveket azzal utasítja el: az állam részvételét a „rendkívüli körülmények” miatt tartja alkotmányosnak, megjegyezve ugyanakkor, hogy a problémát közérdekű keresettel kellett volna kezelni – igaz, ebben az esetben az állam lett volna a felperes, s neki kellett volna bizonyítania, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el. Míg a törvényi megoldás ennek a fordított formája: az állam (közérdeket képviselő) alperesként vesz részt az eljárásban, ám így a bizonyítási teher a törvényben megfogalmazott tisztességtelenségi vélelemmel szemben a bankokat terheli. Ami pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot illeti, az Ab szerint a devizahiteles törvény sem zárja ki azt, hogy a bíró szakértőt rendeljen ki, illetve tanút hallgasson meg.

A legnagyobb problémát jogi szakértők szerint az okozza, hogy a törvény korábban született jogerős ítéleteket ír felül – amelyek kimondták, hogy a konkrét szerződés nem tartalmazott tisztességtelen feltételeket – kimondva, hogy a bankoknak ezekkel – a pervesztes – ügyfelekkel is el kell számolniuk. Döntésében maga az Ab is idézi saját korábbi határozatát, amely szerint jogerős ítéleteket nem lehet alkotmányosan megváltoztatni.

Ugyanakkor a taláros testület szerint annak okán, hogy a törvény az elbírált jogviszonyokat „mintegy újraértékeli”, lényegesen kisebb érdeksérelmet okoz a bankoknak, mint a pervesztes adósoknak okozott volna, ha kimaradnak az elszámolásból – szól az érvelés. A jogerő áttörése ebben az esetben az Ab szerint alkotmányos, az ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a múltban pereskedő adós ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint az a fogyasztó, aki nem indított pert a bankkal szemben. Az Ab szerint a jogbiztonság nem sérült, sőt az „rendítette volna meg, ha a tisztességtelenség – akár a jogerőre hivatkozással – következmények nélkül maradt volna”.

A gondot az jelenti, hogy az Ab ezáltal alkotmányosnak mondta ki azt, hogy a törvényhozó hatalom lényegében a független bíróságok döntéseit is felülírhatja, vagyis kvázi ellenőrzése alá vonta. Arra, hogy törvény felülírjon korábbi ítéleteket, legfeljebb akkor kerülhet sor, ha a múltban valakit jogerősen elítéltek volna egy olyan cselekmény elkövetéséért, amely ma már nem számít bűncselekménynek. Ezt a határt lépte át a törvény és ezt szentesítette a lépést alkotmányosnak kimondva az Ab.

Az adott esetben nem ilyen döntések születtek. Ugyanúgy megsemmisítette a törvény azon ítéletek következményeit, ahol nem generálisan – miként az elszámolási törvény fogalmaz -, hanem valóban egyedi ügyeket vizsgálva hozott a bíróság elutasító döntést azzal kapcsolatban, hogy a szerződéskötés konkrét körülményei kizárták a tisztességtelenség megállapítását. Ennél is érdekesebb, hogy a törvény azokat a jogerős ítéleteket is felülírja, ahol a peres felek a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötöttek és elszámoltak egymással.

Forrás: Privátbankár – Újabb jogi alapnorma került felülírásra a devizahiteles ügyben

The post Újabb jogi alapnorma került felülírásra a devizahiteles ügyben appeared first on Szögedöm.hu.

Több ezer horvát fogja látni tartozásainak eltörlését hétfőn azon kísérlet részeként, hogy fellendítsék a gazdaságot azzal, hogy segítenek a háztartásoknak visszaszerezni a hozzáférést az alapvető lehetőségeikhez, köztük a bankszámláikhoz.

A terv, melyet „újrakezdés” néven emlegetnek, mintegy 60.000 polgár banki, távközlési és közüzemi tartozásainak törlését jelenti, egy a kormánnyal kötött alku részeként.

Mintegy 2,1 milliárd kuna (85 milliárd Forint) értékű behajthatatlan követelést fognak várhatóan leírni a hitelezők, akik aláírták a programot. Veszteségeik nem kerülnek visszafizetésre.

A háztartások minősítéséhez az adósságnak alacsonyabbnak kell lennie, mint 35.000 kuna (1,4 millió Forint), és a havi jövedelmük nem lehet magasabb, mint 1250 kuna (50 ezer Forint). Azok a horvátok, akik tulajdont birtokolnak, vagy van bármilyen magtakarításuk, nem részesülhetnek az adósságleírásból.

„Álláspontunk szerint ez az intézkedés mintegy 60.000 polgár esetében lesz alkalmazható,” – mondta Milanka Opacic, Horvátország miniszterelnök-helyettese (1). „Így ők egy esélyt kapnak az újrakezdésre az adósságteher nélkül.”

A becslések szerint a program 317 ezer horvát polgárt fog érinteni, a lakosság mintegy 20 százalékát, akiknek számlája tavaly júliusban befagyasztásra került a behajthatatlan követelések miatt, és akik újra hozzá fognak tudni férni a számláikhoz.

„Ez az első alkalom, hogy bármelyik (horvát) kormány megpróbálja megoldani ezt a nehéz problémát, és büszkék vagyunk rá,” – mondta Zoran Milanovic miniszterelnök a kabinet ülésén. (2)

Az egyezség ismert lesz Görögország számára is, ahol az új Sziriza kormány megpróbálja újratárgyalni a több milliárd eurós mentőcsomag feltételeit.

Az athéni értéktőzsde zuhant a múlt héten, melyhez a banki betét állományok csökkenése vezetett, és aggodalmak közepette a Sziriza vezette koalíció átveheti az ország hitelezőinek közvetlen irányítását, és leírhat több milliárd euró összegű lakossági hitelt.

(1) – http://hr.wikipedia.org/wiki/Milanka_Opačić
(2) – http://en.wikipedia.org/wiki/Zoran_Milanović

Forrás: The Telegraph – Új Világtudat – Horvátország leírja legszegényebb polgárainak adósságait 

The post Horvátország leírja legszegényebb polgárainak adósságait appeared first on Szögedöm.hu.

12 éve regnál Szeged polgármestereként Botka László. A ciklus végéhez közeledve talán érdemes lenne megvizsgálni, hogy e hosszú időszak elteltével milyen mérleget is vonhatunk meg, persze nem a szokásos sikerpropaganda hangvételében, hanem a szegedi lakosság szemüvegén keresztül.

Adósság

Mintegy 6 milliárd Ft összegű hitellel vette át az önkormányzat vezetését Botka László – igaz ugyan, hogy ennek jelentős része fejlesztési hitelekhez nyújtott, le nem hívott kötelezettségvállalás volt. 10 év eredménye közel 30 milliárd hitel lett (40 milliárd kamatokkal, évi 1,5 milliárdos adósságszolgálattal), melyből csupán a kormányzati adósságkonszolidáció miatt nem lett csőd.
Azért ne örüljünk, maradt még egy kevés hitel, ha máshol nem, az önkormányzat cégeinél.

Önkormányzati cégek

Túl azon, hogy a városvezetés 4 éve egyfajta csatát vív saját cégeivel szemben, azért álljon itt egy táblázat, amely ugyan csak 2010-ig, de jól mutatja a vállalatok hitelállományát, amelyet a kormány persze nem tudott átvállalni, ám végső soron mégis a városi büdzsét terhelik:

Lakosságszám

2013. február 22. Botka László: „Szeged lakossága 5000 fővel nőtt az elmúlt évek során.” KSH adatok szerint Szeged lakossága 2010-ben 169713, 2011-ben 170285, 2012-ben 170052, 2013-ban 161837 fő volt. Kicsit finomít a helyzeten, ha figyelembe vesszük, hogy a mintegy 25000 egyetemi hallgató közül azok, akik Szegeden lakcímmel rendelkeztek, de távozásuk után nem jelentkeztek ki, további öt évig szegedi lakosnak számítanak a bevett statisztikai gyakorlat szerint.

Munkahelyek

A lakosságszám csökkenéséhez minden bizonnyal jelentősen hozzájárul az a tény, hogy a városvezetés hosszú évek óta képtelen volt termelő beruházások ide hozatalára (elég csak a Mercedesre, a Richterre, a Siemensre, vagy a BP Solarra gondolni), sőt a két legnagyobb adózó cég, a Kész és a Szilánk is elmenekült Szegedről.

Ha nem is szorosan, de ide tartozik Botka László kijelentése, mely szerint „az iparűzési adóbevétel az egyik legmagasabb az országban.” Ehhez képest már 2011-ben ilyen adatokkal szembesülhettünk: Győr 16,3 Mrd, Székesfehérvár 10,6 Mrd, Debrecen 8,4 Mrd, Szeged 7,7 Mrd Ft. Szeged 2014. évi tervezett IPA bevétele 7,5 Mrd Ft.

Üzlethelyiségek

2013. májusában Szegeden 636 db nem lakás célú ingatlant tartott nyilván az IKV, melyek jelentős hányada üresen állt a megfizethetetlen bérleti díjak, vagy a vállalkozásbarátnak nem nevezhető szabályozás miatt. Mindeközben ezen helyiségek állaga folyamatosan romlik, jelentős kiadásokat okozva az IKV-nak. A problémát tovább fokozva a szegedi önkormányzatnak sikerült néhány bevásárlóközpontot a Belváros közvetlen közelébe telepítenie, tovább nehezítve a kisvállalkozások életét. A szegediek ebből jó esetben a hetente változó üzleteket, rosszabb esetben az üres kirakatokat tapasztalhatják.

Bérlakások

Szintén IKV-s téma a bérlakások kérdése. A szegedi lakásrendelet olyan – az országban egyedülálló – helyzetet teremtett, hogy mostanra a piaci albérlet olcsóbb lakhatási forma lett az önkormányzati lakások bérlésénél és végső soron a szegedi lakáspiac lefagyásához vezetett. Persze az óriási kinnlevőségek miatt az IKV erejéből karbantartásra nem, vagy csak alig jut, így a szegedi ingatlanállomány állaga folyamatosan romlik. Ezen még a látványos homlokzat-felújítások sem segítenek, néha be kellene nézni a kapuk alá is!

Mars tér

A városvezetés egyik sikertörténeteként eladott beruházás valóban látványos, ám a történetet botrányok, perek sorozata kísérte, és végeredményben egy újabb olyan beruházás valósult meg, aminek eredményeképpen 20 000 m2-ről 8000 m2-re csökkent a piaci terület, keletkezett egy óriási kihasználatlan parkoló és kiszorultak a magasabb helypénzt kifizetni képtelen valódi őstermelők, sőt Szeged elvesztette egyik közkedvelt rendezvény helyszínét, az U pavilont is.

Közlekedés

Ebben a témakörben nem kerülhető meg Nagy Sándor (SZDSZ, majd Szabad Városért Egyesület, jelenleg Együtt PM) ex-városfejlesztési alpolgármester személye, akinek áldásos tevékenysége legalábbis említésre méltó: nevéhez fűződnek a városban futó festészeti alkotásai – ún. kerékpárutak, amelyek egy-két kivételtől eltekintve, csak biciklizésre alkalmatlanok. Neki köszönhetjük az egykor kiváló adottságokkal rendelkező szegedi közlekedés teljes káoszba taszítását, gömbsüvegsorok, járdaszigetek, beton terelőelemek közé szorítását, a Torontál tér lámpaerdejét, amely akkor működik hatékonyan, ha kikapcsolják, a Kálvária egy sávos sugárútját, az Aradi Vértanúk terén és a környező utcákban reggelente kialakuló dugókat. Ő az, aki az „autómentes belváros” jelszavával több száz autóst kényszerít nap, mint nap arra, hogy hosszú perceken át, sorokban állva, lépésben haladva érje el úti célját, kerülje körbe a teljes Belvárost, ezzel is hozzájárulva a környezetvédelemhez.

Fürdő

Talán ez a beruházás az, amelyik a legjobban tükrözi az elmúlt 12 évet. A közkedvelt SZUE helyén épült gigaberuházás már a kezdet kezdetén is az egyéni üzleti érdekről szólt. Mindenki, aki egy kicsit is józanul gondolkodik, pontosan tisztában lehetett vele, hogy ennek a projektnek NEM a szegedi lakosság a célközönsége. Az egyéni üzleti érdekek oltárán lett feláldozva Szeged nagy múltú uszodája és a konstrukciónak köszönhetően ebbe belerokkant a népszerű Partfürdő is. Vajon eszébe jutott-e már valakinek, hogy röviddel a beruházás megkezdése előtt lett kialakítva a SZUE élménymedencéje, amely szintén az apportként bevitt vagyon részévé lett? A városvezetés előszeretettel hivatkozik arra, hogy az üzemeltetés (annak mintegy félmilliárdos költsége) nem a város kasszáját terheli. Ám a szerződéseket és azok módosításait ismerve, legalábbis kétségeink támadhatnak.

Hosszasan lehetne ezt a sort folytatni, talán emlékeznek a szegediek arra, hogy szinte egyetlen komolyabb beruházás sem zárult határidőben, botrányok, garanciális, vagy pótmunkák, kifizetetlen alvállalkozók, többletköltségek nélkül. Gondoljunk csak a 2-es villamos körüli huzavonára, a Gutenberg utcára, a Mars térre, vagy a hasznavehetetlen repülőtérre.

Gondolatébresztőnek és a változtatás szükségességének alátámasztásához talán ennyi is elegendő. A szegedieknek azon kell elgondolkodniuk, hogy a fényes külső mögött mi rejlik valójában.

Vagy a díszburkolat mindent eltakar?

Civil Városi Unió

Ajánlott olvasmány még: „Botka alatt mennyit fejlődött a Város?!”

Civil Mérleg Botka 12 évéről – II.

The post Civil Mérleg Botka 12 évéről – I. appeared first on Szögedöm.hu.

Egy szegedi vállalkozó társasházak építésére projektcégeket hozott létre. A vállalkozások összességében 450 millió forint értékben hitelszerződéseket kötöttek a Raiffeisen Bankkal, amely keretbiztosítéki jelzálogot jegyzett be az ingatlanokra. A hitelszerződésekben rögzítették többek között a lakások minimális eladási árát, s azt is, hogy a vételárat a vevők a projektcégek pénzintézetnél vezetett számláira fizetik be. A legtöbb esetben azonban ez nem így történt, a vevők készpénzben fizettek, a vállalkozó pedig csak az összeg egy részét juttatta el a bankba. Bizonyos ingatlanoknál az adásvételi szerződésben szerepelt a bank jelzálogjoga, a vállalkozó azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy tehermentesíti a lakást, ami azonban nem történt meg. Akadt olyan vevő is, aki csak akkor tudta meg, hogy az általa vásárolt, a szerződés alapján per- és tehermentes ingatlanon banki jelzálog van, amikor megkapta a földhivatali bejegyző okiratot. Az elsőfokú ítélet alapján a lakások tulajdonosai kötelesek tűrni, hogy a pénzintézet ingatlanukból elégítse ki követelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – az ítélet jogerőre emelkedése esetén – a bank elárverezheti a lakásokat – közölte az ügyvéd. A jogi képviselő tájékoztatása szerint Lakatos Péter bíró az ítélet indoklása során kifejtette, ha valaki keretbiztosítéki jelzáloggal terhelt ingatlant vásárol, annak számítania kell arra, hogy a zálogjogosult érvényesítheti követelését. Makláry András tudatta, fellebbeznek a döntés ellen, így az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódhat. Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, az ügy kapcsán büntetőeljárás indult.

The post Egy ügyvéd szerint 30 család ingatlanát árverezhetik el Szegeden és Makón appeared first on Szögedöm.hu.

2012. április 15.

Az izlandi kormány lakossága zömének elengedte a jelzáloghitel tartozását. Ez a nemzet a nyugat-európai államokból átgyűrűző válság megállításának egészen más útját választotta. Elhatározta, hogy hallgat a népe igényeire és politikusait és bankárait a vádlottak padjára küldi három évvel az után, hogy a pénzügyi túlkapásaikkal 2008-ban kis híján elsüllyesztették az egyik legjobban virágzó gazdaságot.

Izland teljes lakosságának elengedi a jelzáloghitel tartozást. Bankárokat és politikusokat a „vádlottak padjára” ültetik.

Ez azért is megdöbbentő, mert itt végre megmutatkozik, hogy a többség ereje és győzedelmeskedhet országa korrupt bankáraival és politikusaival szemben.
Izland most elengedi és törli népessége jelzáloghitel tartozását. Példátlan!

A bankárokat és a politikusokat a „vádlottak padjára” ültetik, korrupció vádjával küldik őket az ítélőszékre.

Most a világ lakosságának is ugyanezt kell tennie. – hirdeti a TDP (True Democracy Party) – Valamennyiünknek föl kell most kelni a korrupció és a bankok ill. a bankok és a gazdasági testületek bábfiguráiként működő politikusok fondorlatai minden válfaja ellen.

Végre a valós gazdaságba és a szolgáltató iparba tudnánk pénzt tölteni… ahelyett, hogy a parazita bankárokat és a gazdaságon kívülieket táplálnák. – hirdeti a TDP (True Democracy Party)

Ez lehet a többség első harangszava, ami jelzi a világ bankrendszerének végét.

Akikért a harang szól:

Izland mérte az első fontos csapást a világ bankár (csaló) kartelljére.

Az USA kormánya a Fannie Mae, a Freddie Mac és az FHA közvetítésével a házak hiteleinek a 96%-át birtokolja.

A főbb bankok a házakra felvett, gondot jelentő adósságnak csupán 3%-val rendelkeznek.

Az „Igazi Demokrata Párt,” a TDP (True Democracy Party) most felszólít a népesség jelzáloghitel tartozásának elengedésére!

„Ki tart VELÜK?”

Az eredeti írás forrása ITT.

Forrás: truedemocracyparty.net

The post Izland teljes lakosságának elengedi a jelzáloghitel tartozását appeared first on Szögedöm.hu.