1. Banif Plus – 1000. sz. Ügyvédi Iroda (dr Palotás Gergely bírónál!!) – Hpt 213 § (1) d) pont
2. Erste Bank – 1000. sz. Ügyvédi Iroda (dr Kiss Szilvia bíró) – Hpt 213 § (1) c) pont
3. OTP másodfok! – dr Kiss-Gáll Éva (dr Haupt Egon bíró) – Hpt 213 § (1) b)c)d) pontok
4. MKB Euroleasing – dr Marczingós László – http://www.donmarcello.hu/?p=2101
5. Banif Plus – dr Jéki Mónika – részleteket még nem tudunk

„Hazatértem, felnyitottam egy üveg Champagne-t, és az MKB-Euroleasing kicsit furcsa ügyvédjére gondolva fogalmazom meg gondolataimat.

Aki követi írásaimat, gondolataimat, az tudja, hogy 2009. óta foglalkozom egyre idegesebben, ám reményt nem vesztve az un. deviza alapú hitelek jogi megítélésével, perével. Az első – szerencsére jogerősen – ítélettel befejezett ügyem saját perem volt, melyben a Lombard szerződésének semmisségét deklarálta a bíróság.  Annak példánya talán már bejárta az internetet, hiszen nekem is “visszaajánlották” azt.

A következő per a PORSCHE Bank ellen volt folyamatban, ott egy igen fényes logikával, jogi érveléssel ellátott indokolással deklarálták az egész szerződés semmisségét, ma pedig az MKB-Euroleasing szerződése bukott meg a bíróság előtt. A sort  -reményeim szerint – 100%-os sikerrel folytathatom.

Az eddig ügyekben változást valószínűleg az hoz, hogy azokban a perekben, ahol az alperes szervezetek nagyon védekeztek, ott jobban támadtam, és terítékre került a szerződés létre nem jöttének kérdése. A banki alkalmazottak, közjegyzők kihallgatását követően a bíróság is felfigyelt erre a jogi tényre, így a vallomások eredményeként el sem jutunk a szerződés semmisségéig, mert csak a létrejött szerződés lehet semmis.

A Kúria nagyon figyel a mostani törvénykezési gyakorlatra, és talán alappal mutathatok rá, a törvényszéki ítélkezésben immáron  – legalábbis a Fővárosi kollégiumban  – már nem kérdéses, hogy az un. árfolyamrés hibája az egész szerződés semmiségét okozza. Az is egyértelmű, hogy ez a semmisségi ok minden további érvénytelenségi ok vizsgálatát lehetetlenné teszi, és ezt csak a szerződés létre nem jötte überelheti.

Azaz, ha valaki a keresetében nem beszél nagyon zöldségeket, akkor a pert megnyeri. Természetesen a rövid indokolással ellátott ítéletek mögött 100-150 oldalnyi felperesi jogi képviselői érvelés van, és nem elegendő a talárt beküldeni a tárgyalóba. Az alperesek védekezése eléggé színes. Illik felkészülni és reagálni.

A szerződések semmisségének deklarálása a fogyasztók számára jogvédelmet ad, de ezt követően a semmis szerződés alapján kell visszatéríteni a felelős őrzés szabályai alapján a kapott pénzkölcsönt. A “kapott” szón van a hangsúly, azaz azt a forint összeget, mely a fogyasztó számláján landolt egykor. Az addigi befizetéseket a késedelmi kamatra és a tőke törlesztésére kell elszámolni. Többen már visszafizettek mindent, vagy alig van, de a többségnek az így kiszámított tőketatozása is ijesztő. Ezért lenne szükség a bankok korrekt hozzáállására, melynek nyomát sem látom.

A különböző PBT eljárások következhetnek tehát. Ez az egész olyan, mintha a törvényszékek előtt eljáró ügyvéd lenne a műtétet végző orvos, majd a PBT előtti képviselő a gyógytornász. Mind a kettő iszonyat fontos, és önmagában a műtét sem jelenti a beteg gyógyulását, amennyiben az utókezelés elmarad, vagy hatástalan, szakmaiatlan.

Én úgy gondolom, hogy talán eljön az az idő, amikor a semmisség deklarálása miatt már nem kell bíróságra szaladni jogvédelemért, és a bankok tudomásul veszik saját szélhámosságaikat. Ám ebből csak akkor lehet katarzis, ha a kitaláló emberek, az irányító emberek jogi felelősségét megállapítják. Nem vasra kell lógatni őket, hanem törvényes és megalapozott vád alapján eljárni ellenük, ugyanis ez a dolgok menete, és az eddigi perbeli tanúk vallomását követően én bizonyítottnak látom a csalást. Nem csak beszélek róla, hanem letettem az asztalra a konkrét jegyzőkönyveket.

Ideje lenne lenyugodni, összehangolni a magatartásokat, és lassan megszervezni azt a társadalmi nyomást, mellyel nem a bíróságokat támadják, hanem a bankokat. Ugyanis a társadalmi feszültség ebben a relációban mozog. És egy dolgot végezetül szögezzünk le, Pártunk és Kormányunk szakértelme igen erősen megkérdőjelezhető. A morális tanulságokat mindenki vonja le maga.”

Forrás: DonMarcello.hu

The post ÖT NYERTES “DEVIZA”-PER EGY NAP ALATT! appeared first on Szögedöm.hu.

Lassan körvonalazódik, mit lépnek a bankok a tranzakciós illeték emelésére. A jelentősebb hitelintézetek közül mostanra csak a CIB, a K&H és az UniCredit nem terítette ki lapjait. Az már most jól látszik, hogy a készpénz piszok sokba kerülhet. Az elsők között módosító Budapest Bank (BB) a pénztárból kivett pénz után legfeljebb 11 ezer forintos díjat számít fel, de augusztus végétől ez az összeg már 95 ezer forintra nő. A Volksbank ennél is sokkal durvábban lép. A készpénzkifizetés hatezer forintos felső díjkorlátja 250 ezer (!) forintra emelkedik. Kártyával viszont ez könnyen kivédhető. Meglepetések azonban így is akadhatnak. Például az Ersténél, ha valaki idegen automata használatára vetemedik, tízezer forintjához szeptemberben már csak 1240 forintos költséggel juthat hozzá. Különösen kell az ügyfeleknek figyelniük tehát, hogy csak a bank saját bankjegykiadóját (ATM) használják. Annál is inkább, mivel így némelyik csomagnál akár több is megúszható díjmentesen.

Az FHB „mindössze” az illetéket hárítja át. A számlavezetésnél, kártyadíjaknál nem emelnek. A bank azonban több számlatípusnál is díjat számít fel a kártyás vásárlásért, és még a saját jelzálogbankjának teljesített hiteltörlesztésnél is alkalmazza az emelt adót (mindennél az illeték korábbi mértéket is áthárították). A BB is azoknál a csomagoknál kér a kártyás vásárlásért díjat, amelyeknél ezt korábban is megtette.

Átalakultak a számlákhoz kapcsolt akciók is. Ennek keretében több bank is csak a saját díjat engedi el, a tranzakciós illetéket a kedvezményezett tranzakciók (például saját ATM-ből pénzfelvétel, netes utalás) esetében terheli.

Erősen fogyatkoznak a nullák

Csak a Citibank hárítja át (eddig) szinte minden bankkártyás vásárlásnál a tranzakciós illetéket. Egyetlen folyószámla jelent kivételt.  A tehetősebbek körében – legalábbis az eddig megismert feltételek alapján – viszont éppen ez arathat majd.  A Citi új nullás csomagjánál egyetlen díjat sem emel. Miközben a többi számlánál például a közüzemi díjfizetés 64 százalékkal drágul. A nullásnál a mára igazán különlegesen jó feltételek viszont csak akkor járnak, ha legalább kétmillió forintot tart valaki a banknál.  Az egyenleget a Citi havonta magyar forintban számítja ki, az adott hónap napi záróegyenlegeinek számtani átlaga alapján. Figyelembe veszik a folyószámlán, megtakarítási számlán, pénzpiaci indexált számlán, lekötött vagy piaci indexált betétben, sőt az értékpapírszámlán levő pénzt is. A deviza is beleszámít, ezt saját középárfolyamukon számítják át forintra. (Így azért, már annak, akinek folyamatosan van többmilliós nélkülözhető pénze, nem is hangzik annyira rosszul a dolog.)

Közben a Raiffeisen Díjnullázója már rég nem nulla díjú, az ezt használó ügyfelek költségei pedig az adóemeléssel tovább nőnek. A közüzemi számlákat azonban továbbra is ingyenesen emelik le. Mint arról korábban írtunk, az Erste SzuperNullája is megsínyli a költségvetés étvágyát. A tranzakciók mindenütt drágulnak. Néhány egyéb jellemző, markánsabb változtatást, és nem mellékesen az új kondíciók hatályba lépésének dátumát a mellékelt táblázatban foglaltunk össze. (A mostani díjak alapján a számlaköltségeket itt kalkulálhatja.)

A tranzakciós illeték emelésére reagáló új banki kondíciók

Forrás: azenpenzem.hu

The post Döbbenetes banki díjemelések appeared first on Szögedöm.hu.