A kormány honlapján megjelent az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transzzsírsav-tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transzzsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról szóló rendelettervezet.

Ennek értelmében már ez év szeptemberétől tilos lenne olyan élelmiszert forgalomba hozni, vagy forgalmazni, amelyben a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A rendelettervezet rögzíti továbbá, hogy a gyártói nyilvántartásban szerepelnie kell az étel alapanyagok transzzsírsav tartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket a gyártó a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer előállítása során összetevőként felhasznál vagy az előállítási technológia során alkalmaz.

Cserháti Péter egészségügyi helyettes államtitkár a rendelettervezet hatásvizsgálati dokumentumában kiemelte: jelenleg a magyar lakosság megbetegedési és halálozási statisztikáinak élén olyan betegségek állnak, melyek jelentős részben összefüggnek a táplálkozással. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy az ipari eredetű transzzsírsavak komoly veszélyt jelentenek az egészségre, szisztémás gyulladást, vérérfal károsodást, inzulinrezisztenciát, hasi elhízást okozhatnak, de növelik a szívritmuszavarok és cukorbetegség kialakulásának veszélyét is.

A Népszabadság tavaly szeptemberben írt arról, több, egymástól független piaci forrásra hivatkozva, hogy egy még formálódó rendelettervezet 2014 tavaszától tiltaná meg az olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyekben a transzzsírok aránya meghaladja a 2 százalékot. Mint írták, a növényi alapanyagokból hidrogénezéssel előállított mesterséges transzzsírokat a kenyéren kívül több pékáru, gyorséttermekben sütött ételek, valamint nagy zsírtartalmú édesipari termékek (kakaós tejmassza, nápolyi, töltött kekszek), továbbá levesporok tartalmazzák. A transzzsírtól a termék krémesebb állagú lesz, gyorséttermekben pedig azért használják, mert az ezt tartalmazó olajban gyorsabban és ropogósabbra sül az étel – írta a Népszabadság.

Egy tavaly decemberben elfogadott egészségügyi salátatörvényben rögzítették, hogy az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségét, a transzzsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeit és hatósági ellenőrzésének szabályait, valamint a transzzsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokat az egészségügyért felelős miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.

Tavaly év végén Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója az MTI-nek adott interjújában azt mondta: évente három-hatezer szív- és érrendszeri halálozást lehetne elkerülni Magyarországon, ha korlátoznák az élelmiszereknek az érelmeszesedést okozó, az érfalon könnyebben lerakódó transzzsírsav-tartalmát.

(medicalonline.hu)

Kapcsolódó írásaink:

A HÖRGŐKBEN IS TÁMAD A HAMBURGER

HONI HULLADÉTEL – ADÓZTATVA VAGY TÁMOGATVA?

The post Egy sor élelmiszer lekerülhet a magyar polcokról appeared first on Szögedöm.hu.

Az ötven országra kiterjedő vizsgálat szerint azoknál a tizenéveseknél, akik egészségtelen, tápanyagban szegény, de kalóriában (roncsolajokban) gazdag ételeket – az elterjedt angol elnevezéssel junk food [ejt: dzsank fúd]-ot – vesznek magukhoz háromszor vagy többször egy héten, 39 %-kal magasabb a kockázata annak, hogy súlyos aszthma fejlődik ki náluk. Fiatalabb gyerekeknél 27 %-os a veszély növekedésének mértéke. Az érintett fiatalok az átlagnál hajlamosabbak kötőhártya-gyulladásra és bőrkiütésekre is.

„A magas zsírtartalmú ételek fokozottan hozzájárulhatnak az aszthma, a kötőhártya-gyulladás és az ekcéma megjelenéséhez” – vonták le a következtetést a tudósok a British Medical Journal című szakfolyóiratban részletesen ismertetett tanulmányukban.

Egyidejűleg arra a véleményre jutottak, hogy friss gyümölcsök és zöldségfélék heti háromszori fogyasztása a fiatalabb korcsoportban 14 %-, az idősebbeknél 11 %-kal csökkentheti az allergiás tünetek kialakulásának kockázatát is.

Az Aucklandi Egyetem kutatói 181 ezer hat-hétéves, valamint 319 ezer 13-14 éves gyerek étrendjét vették szemügyre, majd megkérdezték őket, vannak-e allergiás tüneteik.

(Forrás: medicalonline)

The post A hörgőkben is támad a hamburger appeared first on Szögedöm.hu.

Alig 23 éve annak, hogy döntés született arról, az állami egészség- ügyi rendszert hazánkban társadalombiztosítási alapon működő egészségügyi szisztéma váltja fel. Ez történelmi léptékű döntés volt. Kialakítása még boldog békeidőkben is évekbe telik, jelentős szak- értelmet és ráfordítást igényel, de – számos nemzetközi tapasztalat bizonyítja – megéri. Idehaza se boldog, se békeidő nem volt, és kitartó kíméletlenséggel próbálták gáncsolni egyes ellenerők a folyamatot, melynek védelme folyamatosan hatalmas energiákat kötött le, de azért haladgattunk. Gyenge fél emberöltőnyi idő nem mondható történelmi léptékűnek, s mégsem telt több el, de jött az újabb hasonló súlyú változás. Bár a Kormány vá- lasztási és kormányprogramjában nem volt szó államosításról, államosítás most mégis van. Kórházi szinten. Szakrendelői szinten meg fenyegetőznek vele, hogy lesz, de azt senki sem tudja, hogy hogyan. Azért sem tudja, mert állami kórházak voltak már Magyarorszá- gon, de állami szakrendelők még sohasem. Az állami kórházak élére az állam vezetői pályázatokat hirdetett, ám a pályázatok eredménye a mai napig ismeretlen, és bőven a határidőn túl az állam kórhá- zaiban az állam nem nevezi meg felelős vezetőit. Az állam központi irányító és tulajdonosi feladatait ellátni hívatott intézmény a soha nem látott feladat összetettségébe szinte belegebed, de azt érdemben ellátni nem képes. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a megbízható egészség- ügy működéséhez szükséges jogait és feladatait megvonták, azonban azokat érdemben átvenni senki sem képes. Az állami egészségügy jó és biztonságos működéséhez szükséges népegészségügyi adatokat és elemzéseket biztosítani hivatott állami intézmény felállítása is egyre csak várat magára. Az egészségbiztosítási és nyugdíjalapokat megszüntetve azok az állami költségvetés közvetlen tételévé váltak, s ezzel óhatatlanul az állam pénzügyi irányítóinak közvetlen felügyelete alá kerültek. Az állami költségvetésből évről évre a nemzeti össztermékhez mérten kevesebbet kíván fordítani az állami pénztáros az állami egészségügyre, és ezzel mintegy szándékos önsorsrontó módon igyekszik kiterelni az állam polgárait az állami egészség- ügyi ellátásból.

Az emberek kizsákmányoltan és önkizsákmányoltan pusztítják egészségüket. A betegek tanácstalanul és egyre kiszolgáltatottabban bolyonganak a rendszerben, és az elkerülhető halálesetek száma nőttön nő.

És a kutya éppen itt van eltemetve. Mert eddig csak állami pénzekről, állami intézményekről tettünk említést, ám egyszer csak felbukkan az állampolgár. Az ember. Az ember, aki lehet betegségtől meg- óvandó, egészségét védendő ember, netán beteg ember, nota bene orvosember. A fentebb felsoroltaknak ezeket az embereket kellene szolgálniuk, hiszen őértük vannak, és nem az emberek vannak az állami intézményekért. Az emberek kizsákmányoltan és önkizsákmá- nyoltan pusztítják egészségüket. A betegek tanácstalanul és egyre kiszolgáltatottabban bolyonganak a rendszerben, és az elkerülhető halálesetek száma nőttön nő. Az orvosok pedig menekülnek. Egyre növekvő számban. A maradók pedig képtelenek megbirkózni a rájuk háruló mértéktelen fizikai, és nem utolsó sorban lelkiismereti teherrel. Az állam magára hagyja állampolgárait?
Most akkor ki kivel van?

Dr Éger István
MOK elnök

Forrás: WebOrvos

Letölthető verzióhoz kérjük kattintson ide!

The post Most akkor ki kivel van? appeared first on Szögedöm.hu.

Az régóta közismert, hogy a búbaj (beteges idegen szóval „depresszió”) elleni védekezésünk alapja a mozgás. A rendszeres mozgás. Könnyed, élvezetes edzés, labdajáték baráti körben.
Szkót kutatók szerint már egy élénk séta is fontos szerepet játszhat a búbaj (depresszió) elleni küzdelemben – igazán egyszerű megoldás. Persze Britannia tele van jól ápolt közkertekkel (parkokkal). Azokban, ott máshogy esik a séta is. De Szögedünknek vannak szép közkertjei, és ott van a Füvészkert is, ahová akár éves bérlet is váltható! Így már szinte ingyen is van a séta a lehető legigényesebb környezetben, Szegeden.

Füvészkert – bérlet < Lásd itt!

A komolyabb testmozgásról (fizikai aktivitásról) már kimutatták, hogy enyhíti a búbaj (depresszió) tüneteit, de eddig sokak számára nem volt egészen világos, hogy milyen hatása van a kevésbé megterhelő tevékenységeknek. A Mental Health and Physical Activity közleménye szerint a séta jelentősen kedvező hatást gyakorol a búbajra (depresszióra) is.

Csergő Éva – Városunk főorvosának neje – hajdan nagy sétákat tett Szuszó kutyájával a Várkertben. Mindig hozzátette: szüksége van a kutyának rá, hogy fölfrissítse a szagraktárait… szimattárait… – Ma már tudom, hogy neki, a gazdinak is legalább oly frissítő volt a séta. A hűséges kutya hóbortjait fürkészve meg még inkább az. Hiszen azt (skandináv tanulmányokból) már évtizedek óta tudjuk, hogy a hűséges eb ragaszkodása önmagában is gyógyít…

Az egészségügyi séta nem csak testi, de lelki értelemben is egészségügyi!

A séta ellenkezője az otthonülés, sőt, – Isten ments  – a hosszas tévézés pedig éppen ellenkezőleg! A lehető legrosszabb, amit lelki egészségünk ellen tehetünk: A rendszeres és hosszas TV-nézés (agymosatás) különösen fiatal fölnőttekben és főként legényekben búskomorság (depresszió) kialakulásához vezet.
Magyarországon ma az egy főre eső napi tévézés a 4 órát is meghaladja! Rettenetessen beteges.

Önöké a választás: kétszeresen is egészségügyi séta , vagy kétszeresen is egészségtelen agymosatás (TV-nézés) a magány útján…

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még: Sétával is kezelhető a depresszió

BBC News híre

The post Búbaj ellen séta! appeared first on Szögedöm.hu.