Az ötven országra kiterjedő vizsgálat szerint azoknál a tizenéveseknél, akik egészségtelen, tápanyagban szegény, de kalóriában (roncsolajokban) gazdag ételeket – az elterjedt angol elnevezéssel junk food [ejt: dzsank fúd]-ot – vesznek magukhoz háromszor vagy többször egy héten, 39 %-kal magasabb a kockázata annak, hogy súlyos aszthma fejlődik ki náluk. Fiatalabb gyerekeknél 27 %-os a veszély növekedésének mértéke. Az érintett fiatalok az átlagnál hajlamosabbak kötőhártya-gyulladásra és bőrkiütésekre is.

„A magas zsírtartalmú ételek fokozottan hozzájárulhatnak az aszthma, a kötőhártya-gyulladás és az ekcéma megjelenéséhez” – vonták le a következtetést a tudósok a British Medical Journal című szakfolyóiratban részletesen ismertetett tanulmányukban.

Egyidejűleg arra a véleményre jutottak, hogy friss gyümölcsök és zöldségfélék heti háromszori fogyasztása a fiatalabb korcsoportban 14 %-, az idősebbeknél 11 %-kal csökkentheti az allergiás tünetek kialakulásának kockázatát is.

Az Aucklandi Egyetem kutatói 181 ezer hat-hétéves, valamint 319 ezer 13-14 éves gyerek étrendjét vették szemügyre, majd megkérdezték őket, vannak-e allergiás tüneteik.

(Forrás: medicalonline)

The post A hörgőkben is támad a hamburger appeared first on Szögedöm.hu.

Az államtitkár szerdán két órán át egyeztetett az egészségügyi dolgozók szakmai érdek-képviseleti szerveivel. Az egyeztetést után azt mondta: az érintettek köréről elindult egyfajta „számháború”, ezért a következő időszakban tisztázzák a pontos adatokat, valamint a felmentés eljárásrendjének részleteit.
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket rögzítő kormányhatározat a múlt év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg. E szerint a kabinet január 31-ei határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
A határozat viszont azt is rögzíti, hogy ha a foglalkoztató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója – a kormány véleményének kikérése után – dönthet más közalkalmazott, illetve kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról is.
Előzőleg, december 18-án az Idősügyi Tanács ülésén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük, mert „így fair” – fogalmazott a kormányfő.
Szócska Miklós a szerdai sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy bár több szakmai szervezet felvetette, az egészségügyben a nyugdíjkorhatár megváltoztatása nincs napirenden.
Ágazati mentesség az egészségügyben sem lesz, de egy ágazatspecifikus részletszabályozás készül. A kormány látja az egészségügy emberierőforrás-helyzetét – hangsúlyozta Szócska Miklós, kifejtve: kevesebb orvos dolgozik a kelleténél, és arányában még ennél is nagyobb szakdolgozóhiánnyal kell szembenézniük. Most megfogalmazzák, hogy a nemzeti egészségügyi szolgálatban hány emberrel tudják ellátni a betegeket – tette hozzá az államtitkár.
Múlt csütörtökön a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közös levélben fordult Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz, egyeztetést sürgetve az egészségügyi dolgozók kötelező nyugdíjazásáról. Másnap a Magyar Orvosok Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezete, a Mentődolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktorhoz fordultak, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pedig a kormányfőnek és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek juttatta el levelét a kötelező nyugdíjazással kapcsolatos aggodalmaik miatt.
Valamennyi szakmai szervezet szerint az érintettek nagy száma miatt a kormányhatározatban leírt egyedi mentességi eljárásrend kezelhetetlen lesz az egészségügyben.
Szócska Miklós pénteken azt mondta, hogy az egyeztetések egyik célja épp az, hogy megtalálják azt a megoldást, amellyel szervezett formában lehet alkalmazni az új szabályozást, de mindeközben az egészségügy működőképessége is fenntartható.

(MTI)

The post Szócska Miklós: hat-hétezer egészségügyi dolgozót menthetnek fel a kötelező nyugdíjazás alól appeared first on Szögedöm.hu.

Alig 23 éve annak, hogy döntés született arról, az állami egészség- ügyi rendszert hazánkban társadalombiztosítási alapon működő egészségügyi szisztéma váltja fel. Ez történelmi léptékű döntés volt. Kialakítása még boldog békeidőkben is évekbe telik, jelentős szak- értelmet és ráfordítást igényel, de – számos nemzetközi tapasztalat bizonyítja – megéri. Idehaza se boldog, se békeidő nem volt, és kitartó kíméletlenséggel próbálták gáncsolni egyes ellenerők a folyamatot, melynek védelme folyamatosan hatalmas energiákat kötött le, de azért haladgattunk. Gyenge fél emberöltőnyi idő nem mondható történelmi léptékűnek, s mégsem telt több el, de jött az újabb hasonló súlyú változás. Bár a Kormány vá- lasztási és kormányprogramjában nem volt szó államosításról, államosítás most mégis van. Kórházi szinten. Szakrendelői szinten meg fenyegetőznek vele, hogy lesz, de azt senki sem tudja, hogy hogyan. Azért sem tudja, mert állami kórházak voltak már Magyarorszá- gon, de állami szakrendelők még sohasem. Az állami kórházak élére az állam vezetői pályázatokat hirdetett, ám a pályázatok eredménye a mai napig ismeretlen, és bőven a határidőn túl az állam kórhá- zaiban az állam nem nevezi meg felelős vezetőit. Az állam központi irányító és tulajdonosi feladatait ellátni hívatott intézmény a soha nem látott feladat összetettségébe szinte belegebed, de azt érdemben ellátni nem képes. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a megbízható egészség- ügy működéséhez szükséges jogait és feladatait megvonták, azonban azokat érdemben átvenni senki sem képes. Az állami egészségügy jó és biztonságos működéséhez szükséges népegészségügyi adatokat és elemzéseket biztosítani hivatott állami intézmény felállítása is egyre csak várat magára. Az egészségbiztosítási és nyugdíjalapokat megszüntetve azok az állami költségvetés közvetlen tételévé váltak, s ezzel óhatatlanul az állam pénzügyi irányítóinak közvetlen felügyelete alá kerültek. Az állami költségvetésből évről évre a nemzeti össztermékhez mérten kevesebbet kíván fordítani az állami pénztáros az állami egészségügyre, és ezzel mintegy szándékos önsorsrontó módon igyekszik kiterelni az állam polgárait az állami egészség- ügyi ellátásból.

Az emberek kizsákmányoltan és önkizsákmányoltan pusztítják egészségüket. A betegek tanácstalanul és egyre kiszolgáltatottabban bolyonganak a rendszerben, és az elkerülhető halálesetek száma nőttön nő.

És a kutya éppen itt van eltemetve. Mert eddig csak állami pénzekről, állami intézményekről tettünk említést, ám egyszer csak felbukkan az állampolgár. Az ember. Az ember, aki lehet betegségtől meg- óvandó, egészségét védendő ember, netán beteg ember, nota bene orvosember. A fentebb felsoroltaknak ezeket az embereket kellene szolgálniuk, hiszen őértük vannak, és nem az emberek vannak az állami intézményekért. Az emberek kizsákmányoltan és önkizsákmá- nyoltan pusztítják egészségüket. A betegek tanácstalanul és egyre kiszolgáltatottabban bolyonganak a rendszerben, és az elkerülhető halálesetek száma nőttön nő. Az orvosok pedig menekülnek. Egyre növekvő számban. A maradók pedig képtelenek megbirkózni a rájuk háruló mértéktelen fizikai, és nem utolsó sorban lelkiismereti teherrel. Az állam magára hagyja állampolgárait?
Most akkor ki kivel van?

Dr Éger István
MOK elnök

Forrás: WebOrvos

Letölthető verzióhoz kérjük kattintson ide!

The post Most akkor ki kivel van? appeared first on Szögedöm.hu.

A szerkezetépítési munkák végét jelző bokrétaünnepen a vezérigazgató elmondta, 2013 szeptemberében kezdődhet el az újonnan vásárolt és a máshonnan ide telepítendő orvostechnikai eszközök beszerelése.
A 21,5 ezer négyzetméteres, ötszintes klinikai tömbben tucatnyi egészségügyi osztály, többek között az általános, az ér-, szív- és szervtranszplantációs sebészet kap majd helyet. Az építkezés mellett, a projekt részeként, négymilliárd forintot meghaladó értékű, új orvosi műszert és eszközt is beszerez az egyetem.
A több mint 12 milliárd forintos, uniós támogatással megvalósuló beruházás során az új klinikaépület mellett elvégzik a szomszédos, 410 ágyas épületszárny rekonstrukcióját is, az átépítés várhatóan 2014 első negyedévére fejeződhet be.
Jövő őszre készül el az egyetem klinikai központjának új sürgősségi osztálya helikopterleszállóval.
Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, a kormány politikai ciklusoktól függetlenül támogatja a Szegedi Tudományegyetem fejlesztési elképzeléseit.
A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban 8200 milliárd forintnyi forrásból mintegy 50 ezer fejlesztés valósulhat meg Magyarországon. Ezek sikere teremtheti meg az alapot arra, hogy a következő ciklusban is hasonló nagyságrendű fejlesztési forrás álljon az ország rendelkezésére – tudatta a politikus.

The post Jövő augusztusra elkészülhet az új klinikai tömb Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

1. Az orvos a beteg ellátását már a vizsgálat előtt is megtagadhatja a következő esetekben:

1.1. Amennyiben más beteg azonnali ellátása miatt akadályoztatva van, az orvos nem köteles egy másik beteg ellátásába bocsátkozni. Ekkor viszont minden esetben másik orvoson vagy egészségügyi szolgáltatón keresztül gondoskodnia kell az illető ellátásáról. Ez az a szituáció, amikor például a háziorvos a rendelőjében heveny rosszullétes – sürgősségi ellátást igénylő – beteget lát el, és közben befut hozzá egy hasonló prioritású házhoz hívás: ekkor elutasíthatja a hívó ellátását, de a beteg ellátásáról például a központi orvosi ügyelet vagy a mentőszolgálat útján neki kell gondoskodnia azok értesítésével.

1.2. Amennyiben a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti – azaz a beteg a kórelőzmény felvétele során nem tájékoztatja megfelelően az ellátóit, az utasításokat nem tartja be, a rendelt gyógyszereket nem szedi be, az intézmény házirendjét nem tartja tiszteletben, az előírt térítési díjat nem fizeti meg, személyes adatait hitelt érdemlően nem igazolja, más betegek jogaira nincs tekintettel stb. – ugyancsak elutasítható az ellátása.

A „súlyosan” jelző értelmezése ugyanakkor kérdéses: például egy COPD-s, gyógyszereit szedő, de tovább dohányzó beteg esetében. (Megjegyzendő, hogy ebben a körben a sürgős szükség gyanúja kivételt jelenthet – a sürgős szükség definícióját részletesen lásd a 3.3. pontnál)

1.3. Ha az orvosnak erkölcsi (vallási, lelkiismereti) meggyőződésével ellentétes ellátásban kellene közreműködnie (pl. művi abortusz elvégzése, etikátlan genetikai vizsgálat): csak akkor tagadható meg a beteg ellátása, ha az nem befolyásolja károsan az illető állapotát, továbbá ha másik orvoshoz vagy egészségügyi szolgáltatóhoz utalja őt. Ha a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak – akinél az orvos dolgozik – egyúttal területi ellátási kötelezettsége is van az illető beteg ellátására, az orvosnak haladéktalanul jeleznie kell a munkáltatójának, hogy ő ilyesfajta ellátásokban nem működik közre.

1.4. Ha az orvos életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti, szintén már a vizsgálat előtt megtagadható az ellátása akkor is, ha a veszélyeztetésről a beteg – például korlátozott cselekvőképessége miatt – nem „tehet”. A beteg magatartásán – mint szubjektív tényezőn – túlmenően, az „objektive” veszélyes ellátási körülmények, mint például a beteg orvost veszélyeztető fertőzőképessége általában véve nem jelenthetnek ellátás-megtagadási okot a jogszabályok szerint sem – azzal, hogy természetesen megfelelő védőeszközökről, illetve egészségvédő munkaszervezésről kell gondoskodni a tevékenység során. Az objektív külső tényezők körében kivételt állapít meg például a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet, amely a mentőegység tagjai testi épségének veszélybe kerülése esetén megengedi az ellátás átmeneti felfüggesztését, illetve a helyszín átmeneti elhagyását.

1.5. Ehhez képest enyhébb szituáció, ha a beteg „csak” sértő, fenyegető magatartást tanúsít az ellátó orvos irányában. Ebben a veszélyhelyzetben csak akkor van lehetőség az ellátás megtagadására (de akkor már a vizsgálat előtt is), ha mindez nem a beteg betegségéből következik és ellátatlansága nem befolyásolja károsan az állapotát, továbbá csak ha javasolják neki, hogy saját érdekében forduljon másik orvoshoz vagy egészségügyi szolgáltatóhoz. Tehát ebben, az előbbitől a veszélyhelyzet fokozatában különböző szituációban például a rendelésen naponta megjelenő, kötekedő, hőzöngő, obszcén módon fenyegető beteg ellátását nem lehet elutasítani, ha mindez személyiségzavarából vagy idült alkoholizmusából fakad; vagy nem ebből ered ugyan, de ellátatlansága állapotromlást idézhet elő. Fontos tudni viszont, hogy az egészségügyi dolgozót erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozó, vagy éppen ellátásra kényszerítő beteg (tettlegesség nélkül is) három évig terjedhető szabadságvesztéssel sújtandó közfeladatot ellátó személy ellen erőszak bűncselekményét követi el, méghozzá ez érvényes az egészségügyi dolgozók minden jogviszonyában és minden szaktevékenysége közben (sőt, ennek előkészülete is büntetendő).

1.6. Az orvos a beteghez fűződő személyes kapcsolatára hivatkozva is elutasíthatja az ellátását azzal, hogy ilyenkor is más orvoshoz kell őt irányítania. Nagyon ingoványos a jogszerű ellátás-megtagadásnak ez a területe, de példa lehet rá az orvossal rokoni kapcsolatban álló páciens (szakmai elfogultság okán), vagy az orvossal perben-haragban álló beteg esete.

2. A beteg ellátásának vizsgálatot megelőző megtagadása nemcsak lehetőség, hanem kötelező is az orvos számára az alábbi esetekben:

2.1. Fizikailag az ellátásra pillanatnyilag alkalmatlan állapotban van (vagy egyéb gátló körülmény miatt), ugyanis ekkor az a vélelem, hogy az ellátásba bocsátkozás a betegre nézve nagyobb kockázatot jelenthet, mint ellátatlanul hagyása. Az ellátás megtagadásának indokaként tehát az orvos fizikai igénybevehetőségét, koncentrációját, ítélőképességét akár csak átmenetileg is rontó, banális, a beteg számára nem is feltétlenül észlelhető tünetekkel járó kórképekre (pl. vesegörcs) utólag eredménnyel lehet hivatkozni.

2.2. Az egészségügyi törvény szerint az orvos a hozzá forduló beteget köteles megvizsgálni akkor, ha erre szakmai kompetenciája, felkészültsége feljogosítja [Eütv. 126. § (2)]. Ebből az következne, hogy például egy gyermekellátásban gyakorlattal nem rendelkező orvos a gyermekbeteg ellátását erre tekintettel megtagadhatná, és kompetens ellátóhoz irányíthatná már a vizsgálat előtt. Ennek a hivatkozásnak azonban nincs gyakorlata (a szerző által ismert, a néhai Egészségbiztosítási Felügyelet egyetlen esetében nem is fogadták el), és ezért utóbb aggályos lehet, különösen ha a sürgősségi ellátás gyanúja felmerül (és ezt kétség esetén mindig vélelmezni kell).

3. A vizsgálatot követően utasítható csak el a további ellátás (gyógykezelés) az orvos által a következő szituációkban:

3.1. Egyrészt nyilvánvalóan akkor, ha a beteg ellátást a felállított kórisme alapján egyáltalán nem igényel.

3.2. Ha a beteg által kért vagy a beutaló orvos által javasolt további ellátása az adott helyzetben szakmailag nem indokolt. Példa: az egyetemi klinikán diagnosztizált banális kórképre szolgáló gyógyszert nem írják fel a betegnek, hanem emiatt a háziorvosához irányítják.

3.3. Ha a betegnél nem áll fenn azonnali ellátási szükség. Ebben a helyzetben visszarendelhető az illető vagy másik ellátóhoz irányítható. Itt kell hangsúlyoznunk az ügyeleti ellátás kérdéskörét: számos ágazati jogszabály megerősíti, hogy a – bármilyen formában és ellátási szinten szervezett – ügyeleti ellátás fő szabályként a sürgős, nem halasztható esetek ellátására szolgál és erre is rendelkezik közfinanszírozással.

A tágan értelmezett sürgősség (sürgős szükség) olyan állapotváltozás bekövetkezése, amely miatt azonnali beavatkozás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne [Eütv. 3. § i)]. Van egy szűk értelemben vett sürgős szükség fogalom is: az 52/2006. (XII. 28.) EüM R. mellékletének 31 pontból álló taxált felsorolása az életet veszélyeztető állapotokról és betegségekről. E kétfajta fogalom fennállásához a jogszabályok különböző jogkövetkezményeket fűznek. Bármilyen magas színvonalú betegedukáció mellett sem várható el, hogy a laikus páciens orvosszakmai szempontból helyesen ítélje meg panaszait-tüneteit és eldöntse, hogy azok indokolják-e az ügyeleti ellátás igénybevételét (hiszen banálisnak tűnő tünetek mögött komoly betegség is meghúzódhat). Az ügyeleti ellátásban ezért a diagnózis felállításáig mindenképpen el kell jutni: amennyiben ezt követően a kórkép nélkülözi a sürgősség tágabb fogalmát is, a további ellátás (gyógyszerírás, injekció, egyéb beavatkozás) jogszerűen tagadható meg.

3.4. Ha a további ellátáshoz (kezeléshez) nincsenek meg a szükséges személyi-tárgyi minimumfeltételek, akkor a beteget megfelelő ellátáshoz tovább kell utalni – kivéve a sürgős szükség fennállásának korábbiakban vázolt esetét, amikor a sürgősségi helyzetet az adott helyen rendelkezésre álló eszközökkel a lehetőségekhez képest meg kell próbálni elhárítani.

4. Végül, a diagnózison túl, az ellátás terápiás oldalát egyenesen kötelező megtagadnia az orvosnak: ha a beteg (vagy a beutaló orvos) által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközne. Ide kell érteni többek között az adott terápia abszolút kontraindikációját, a farmakoterápia kerülendő interakcióit, ha az alkalmazni kért (pl. operatív) módszerben az adott orvosnak nincs kellő jártassága vagy számára ismeretlen az adott (farmako)terápia, ha a terápiás protokolltól szakmailag indokolatlanul kellene eltérnie, vagy a beavatkozás kockázata indokolatlanul nagy.

Ez a magánellátásban is igaz: a beteg alapvetően akkor sem „rendelhet meg magának” ellátásokat a szakmai szabályokkal ellentétesen, ha egyébként bármit hajlandó megfizetni.

És egy kitérő: ha az egészségügyi dolgozó (köz)alkalmazott, akkor az általa az egészségügyi tevékenysége közben okozott károkért a munkáltatója áll helyt a beteg felé, de csak a munkakörében okozottakért. A munkaidőn kívül, az utcán vagy szabadságon okozott kárért (pl. elsősegélynyújtás kapcsán) nem. Ezekben az esetekben például egy orvosnak magának kell helytállnia teljes magánvagyonával (valamint a házassági közös vagyon rá eső részével) az esetlegesen magánemberként okozott kárért. Ennek ellenére nem jó kártérítési felelősségcsökkentő taktika az, ha valaki erre tekintettel tudatosan elhárítja a segítségnyújtást, mert egészségügyi dolgozóként ezzel – akár külföldön is! – a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményének minősített esetét követi el.

A teljes cikk a PraxisMenedzsment című lapban olvasható

szerző: dr. med. dr. jur. Hanti Péter ,igazságügyi egészségbiztosítási orvosszakértő, biztosítási szakjogász

The post Mikor tagadhatja meg az orvos az ellátást? appeared first on Szögedöm.hu.

A fogantatástól kezdve minden embert illessen meg az élethez, a méltósághoz és az integritáshoz való jog az Európai Unió illetékességébe tartozó ügyekben, ez a célja a húsz tagország életvédő szervezetei által elindított kezdeményezésnek – mondta az olasz Movimento per la Vita (Mozgalom az életért) életvédő szervezet alapító elnöke a szegedi püspöki palotában tartott sajtótájékoztatón.
A képviselő közölte, mivel az Európai Unió hatásköre főként gazdasági és finanszírozási kérdésekre terjed ki, jelenleg azt nem lehet elérni, hogy Magyarország alaptörvényéhez hasonlóan mindenhol jogszabály rögzítse, az emberi életet a fogantatásától kezdve védelem illeti meg, azt azonban igen, hogy az embriók elpusztítását ne támogassa anyagilag a közösség.
A Lisszaboni Szerződéssel létrehozott európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken.
Carlo Casini hangsúlyozta, jóval több mint egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni mind a huszonhét tagállamban, hogy a „sokak hangja” elérjen az unióig.
Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kifejtette, hogy az európai civil szervezetek kezdeményezése egybecseng a magyar kormány és Magyarország törekvéseivel, hiszen az alaptörvény része a magzati élet védelme.
„Minden egyes megfogant magzatra tisztelettel, becsülettel és a demográfiai helyzet miatt szükséggel nézünk ebben az országban – mondta. – Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa jövője múlik azon, hogy a magzatot, az életet és a házasságot védjük.”

The post Magyarországon is elindul az aláírásgyűjtés a magzati élet védelméért appeared first on Szögedöm.hu.

Az régóta közismert, hogy a búbaj (beteges idegen szóval „depresszió”) elleni védekezésünk alapja a mozgás. A rendszeres mozgás. Könnyed, élvezetes edzés, labdajáték baráti körben.
Szkót kutatók szerint már egy élénk séta is fontos szerepet játszhat a búbaj (depresszió) elleni küzdelemben – igazán egyszerű megoldás. Persze Britannia tele van jól ápolt közkertekkel (parkokkal). Azokban, ott máshogy esik a séta is. De Szögedünknek vannak szép közkertjei, és ott van a Füvészkert is, ahová akár éves bérlet is váltható! Így már szinte ingyen is van a séta a lehető legigényesebb környezetben, Szegeden.

Füvészkert – bérlet < Lásd itt!

A komolyabb testmozgásról (fizikai aktivitásról) már kimutatták, hogy enyhíti a búbaj (depresszió) tüneteit, de eddig sokak számára nem volt egészen világos, hogy milyen hatása van a kevésbé megterhelő tevékenységeknek. A Mental Health and Physical Activity közleménye szerint a séta jelentősen kedvező hatást gyakorol a búbajra (depresszióra) is.

Csergő Éva – Városunk főorvosának neje – hajdan nagy sétákat tett Szuszó kutyájával a Várkertben. Mindig hozzátette: szüksége van a kutyának rá, hogy fölfrissítse a szagraktárait… szimattárait… – Ma már tudom, hogy neki, a gazdinak is legalább oly frissítő volt a séta. A hűséges kutya hóbortjait fürkészve meg még inkább az. Hiszen azt (skandináv tanulmányokból) már évtizedek óta tudjuk, hogy a hűséges eb ragaszkodása önmagában is gyógyít…

Az egészségügyi séta nem csak testi, de lelki értelemben is egészségügyi!

A séta ellenkezője az otthonülés, sőt, – Isten ments  – a hosszas tévézés pedig éppen ellenkezőleg! A lehető legrosszabb, amit lelki egészségünk ellen tehetünk: A rendszeres és hosszas TV-nézés (agymosatás) különösen fiatal fölnőttekben és főként legényekben búskomorság (depresszió) kialakulásához vezet.
Magyarországon ma az egy főre eső napi tévézés a 4 órát is meghaladja! Rettenetessen beteges.

Önöké a választás: kétszeresen is egészségügyi séta , vagy kétszeresen is egészségtelen agymosatás (TV-nézés) a magány útján…

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még: Sétával is kezelhető a depresszió

BBC News híre

The post Búbaj ellen séta! appeared first on Szögedöm.hu.

Bár az elmúlt években sokak képzeletét (fantáziáját) megmozgatták az üresen álló, egykori kórházépületek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kezelésében lévő ingatlan-csokor (beteges idegen szóval portfólió) mindmáig többé kevésbé egyben van. Imitt-amott azonban lecsípnek belőle egyet-egyet a magyar egészségügy föltámadásának lehetőségét is semmibevevő, ügyeskedő „befektetők”. Mi meg a hallgatásunkkal is  cinkosan hagyjuk

A nemzetvesztő és népirtó intézkedések (deformok) részeként számtalan nagy múltú gyógyintézményt (kórházat és szanatóriumot) zárattak be hazaáruló politikusaink az elmúlt évtizedekben.

The post Senkinek sem kellenek az üres kórházak! – Újranyithatnánk őket! appeared first on Szögedöm.hu.

Az IRIS Network nemzetközi egészségügyi kutatásának hazai eredményeiről számol be a BellResearch kutató- és tanácsadócég a napi.hu-n.

Ajánlott még:

Elkerülhető-e a magyar egészségügyi rendszer összeomlása?

Kétszáz hiányszakmában dolgozó orvos menne külföldre

Az év családorvosa gúnyhatáron innen és túl

napi.hu

The post A magyar betegségügynek pénz a gyógyírja appeared first on Szögedöm.hu.

Míg mi a hibbant bohócot láttuk, a népirtó erők serényen dolgoztak! – Csótánycirkusz sötét súgólyukkal…
A képzett deformerek reformot rikoltottak, míg habzó szájjal, mohón trancsíroztak…

Tudatos népirtás folyik – jelentette ki Papp Lajos, szívsebész professzor… (már 2008-ban)

Elszámoltatás és számonkérés azóta sem történt! Még csak a veszteségek hivatalos összeírása sem kezdődött meg. Ez is oka, hogy a pusztulás lejtőjén tovább csúszunk…

Baloldali köntösbe burkolódzó sötét erők alaposan megtervezett módszeres népirtást indítottak, melynek mára már igen tisztán látható eredménye van. Az egészségügy szétverésével, a minden szintű kifosztásunkkal, a társadalom teljes körű lezüllesztésével, a remény kiölésével megkezdett népirtásuk hatása ma is érezhető. A társadalmi szintű reménytelenség következményei: búbaj (depresszió), iszákosság (alkoholizmus) és egyéb önpusztítás, családok roncsol(ód)ása. Ennek egyenes következménye a társadalom roncsolódása. A „rendszerváltás” – helyesebben a „módszerváltás” – célja, a magyar nemzet teljes fölszámolása megvalósulóban…

Bár elkeseredett és hamis vita folyt róla, de ma már mindenkinek világos lehet: valóban szükség van a holokauszt tagadását tiltó törvényre! Aki a deformkori nemzetvesztők népirtó tevékenységet tagadja, annak a botrányos és bűnös alaknak valóban a hűvösön a helye!

Lássuk csak a népirtó tényeket!

A legsikeresebb népirtó kormány éveinek összegzése számokban…
(Csak tények, számok. Csak erős idegzetűeknek!)

Magyarország számokban 2002 – 2010. ( videó )

Várjuk a folytatást! Szeretjük a jó híreket!

Ajánlott olvasmány: Papp Lajos: Tudatosan irtják a magyart (forrás: mno.hu)

Dr Sz L

The post A deformkor antimagyar népirtása máig elszámolatlan appeared first on Szögedöm.hu.