2015. január 23-án, pénteken emléknap és tudományos konferencia keretében emlékezünk az I. Világháborúban elesett eleinkre, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött. A részvételi szándékot írásban jelezhetik az info@opusztaszer.hu e-mail címen, január 22., csütörtök 12 óráig!

Program

11.00 Köszöntő: KERTÉSZ PÉTER (ügyvezető igazgató, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark)

11.10 Megnyitó: prof. dr. SZAKÁLY SÁNDOR (főigazgató, Veritas Történetkutató Intézet)

11.20 dr. POLLMANN FERENC (tudományos főmunkatárs, Hadtörténeti Intézet és Múzeum): A Monarchia és a többiek – Barátok és ellenségek

11.40 KOSZTA ISTVÁN (történész, újságíró, Csíkszereda): A háborúzó Balkán és Románia

12.00–12.30 Szünet, szendvicsebéd.

12.30 dr. KISS GÁBOR FERENC (egyetemi adjunktus, SZTE): Erőviszonyok az első világháború előestéjén

12.50 dr. HORVÁTH CSABA (parancsnokhelyettes, Hadtörténeti Intézet és Múzeum): Hadműveleti tervek és a felderítés működése a háború mozgó- és állásháború időszakában

13.10 PINTÉR TAMÁS (történész, kuratóriumi elnök, Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány):„Újra itt a háború, ki éli túl?” 1915: új ellenség az Isonzónál

13.30–13.40 Kávészünet

13.40 dr. STENCINGER NORBERT (történész, Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány):Harcok a Doberdó-fennsík védelmében az első isonzói csatában. A terepbejárások tapasztalatai

14.00 NAGY TAMÁS (vasúttörténész, tanár Bárdos László Gimnázium): A Monarchia vasútjai az első világháborúban

14.20 Konferencia zárás

A konferencia helyszíne: Rotunda/Árpád-terem

Forrás: Ópusztaszer.hu

The post I. Világháborús emléknap és konferencia appeared first on Szögedöm.hu.

The post Első világháborús emlékeket gyűjt a Móra-múzeum appeared first on Szögedöm.hu.

Az első világháború hősi emlékei Szegeden (részlet)

A Hősök kapuját, 12000 szegedi hősi halott emlékművét, 1937. május 30-án a kormányzó jelenlétében avatták föl. Klebelsberg elgondolása volt, hogy az épülő Fogadalmi templommal és a Dóm téri épületekkel összhangban a tér előterét, a Gizella teret, a mai Aradi vértanúk terét is ki kell alakítani. Terve szerint a térről kiinduló Boldogasszony sugárút két első épületét, az újonnan fölépült tanítói internátust (ma Ságvári Endre gimnázium) és az egykori DEMKE-palotát, a későbbi Horthy (ma József Attila és Irinyi János) kollégiumot hatalmas, hármas nyílású kapuval össze kell kötni. Az évekig tartó tervezgetés során városkapunak, palotakapunak nevezték. Végül Pálfy József polgármester 1936 tavaszán javasolta, hogy Hősök kapuja legyen, és az összes szegedi hősi halott emlékét hirdesse. A további munkát e gondolat irányította.

A sugárutat három ívben átboltozó kaput Pogány Móric (1878-1942) tervezte. A két épület összhangját úgy teremtette meg, hogy leverette a Horthy-kollégium gazdag, ún. magyaros szecessziós díszítőelemeit. A két épület falaira sötétszürke, kavicsos nemesvakolatot tervezett, és ezzel komoran ünnepélyes, monumentális falsíkokat kapott. A sötétszürke szín mind az emlékezéssel, mind a freskók szürke hátterével összhangban van. Az épületeket egy-egy íveléssel a falsík és a járdaszegély között, majd innen az úttest fölött átboltozta, és benne két szintet alakított ki. Az építési munkák vállalkozója Erdélyi András és Ottovay István volt.

A boltívekre Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festett freskókat. Segítője Stefán Henrik volt. Akkoriban ez volt az ország legnagyobb freskója; a sajtóhírek szerint a világon sem volt nagyobb. A középső, a nagy boltív merőleges tengelyében (feje a Dóm, lába a nagyállomás felé esik) a kitárt karú, ítélkező Krisztus csaknem 8 méteres alakja a jövőbe vetett hit szimbóluma. Lábánál harsonás angyalfejek, jobbján az elesettekért gyertyát égető barátok. Mellettük fiaikat sirató anyák, akiknek örökké fülébe jajveszékel a lélekharang. A barátok jobbján az özvegyek és az árvák. Lentebb fakeresztes katonasírok, az elsőben rohamsisak. Ez a Hit oldala. Szalagfölirata: Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. A főalak balján a lovon ülő kormányzó rohamra vezeti a föltűzött szuronyú, rohamsisakos katonákat. Ez a Tett oldala. A város felőli keresztboltozaton két kisebb freskó van. Az egyiken a montellói fa, tövében földre rogyott és rémülten összebúvó katonák. A háborúban híressé vált ez a fatörzs, mert kiszáradt a több száz fölfogott golyótól, védve a szegedi bakákat. Hazahozták és a városi múzeumnak ajándékozták. A boltív déli oldalán üveges szemű, halott katonák zárt rendben menetelnek a fakeresztes sírok felé. A Tisza felőli keresztboltozat északi oldalán huszárok kivont karddal rohamra indulnak. Folytatása hátborzongató vízió: átlátszó fehérre festett halott katonák a fejük fölé emelve cipelik a háború keresztjét. A freskóegyüttes a háború borzalmait, a túlélők fájdalmát tárja elénk. A fölszabadulás után előbb Horthy fejét, 1949 végén az egészet bevakolták.

A középső boltív déli oldalának a körívén ez a fölirat volt: Haladás útja dicső múltból diadalmas jövőbe vezet. Az északi oldalon ez állt: Hősi halált halt hű fiainak emlékét őrzi az élet. Ezeket is eltávolították. Két oldalon a Porta heroum fölirat megmaradt.

A középső boltívet tartó északi pillérek előtt, fali konzolokon áll az Élő katona és a Halott katona mintegy kétszeres életnagyságú mészkőszobra, Lőte Éva. (sz. 1906.) alkotásai. Az egyik a kemény, harcias, puskáját erősen markoló katona, akinek lába alatt dobban a föld. A másik, a megdicsőült hős megmerevedett alakja, csak bakancsa hegyével érinti már a földet.

A 200X280 cm-es pillérekre 16 darab, nagyméretű mészkőtáblát erősítettek, ezekre kerültek volna a hősök nevei. Erre pénz hiányában nem került sor. Ma plakátokat ragasztanak rájuk.

Apró Ferenc

Forrás: Szegedi könyvtári műhely, 1985. 1. sz. 6-15. oldal (a részlet a 13-14. oldalról származik)

The post Hősök Kapuja appeared first on Szögedöm.hu.

Murányi Gábor, az ereklye utaztatásában segítséget nyújtó magyar szervezet, a Meritum Egyesület elnöke a háborús emlék hétfői búcsúztatásán kijelentette: a mindkét nemzet számára fontos emlék elutaztatása a Doberdó-fennsík emlékeit gondozó és ott szabadtéri múzeumot is működtető olasz barlangkutató egyesület történeti kutatásokkal foglalkozó szakosztályának ötlete volt. A Gruppo Speleologico Carsico kapcsolatba lépett a szegedi Meritum Egyesülettel, amely közvetített az olasz egyesület és az ereklye őrzője, a Móra Ferenc Múzeum között, és így valósulhatott meg az utazás.
A fa története szerint az első világháborúban az olasz fronton hősiesen küzdött a szegedi 46. gyalogezred, a Monarchia haderejének egyetlen olyan alakulata, amely mind a 12 isonzói ütközetben részt vett. Az ezred jelképévé vált annak a szederfának a maradványa, amelyet a szegedi Fekete-házban őriznek mind a mai napig: a fa az olaszországi Doberdó-fennsíkon, Martino del Carso városának templomdombján állt, és túlélte a környéket holdbéli tájjá változtató háborús pusztítást.
„A fa akkoriban nagyon sok embernek menedéket nyújtott és sok ember halálát látta. Így mindkét nemzet katonái számára fontos emlékké vált” – idézte fel Murányi Gábor. A szederfa megfelelően konzerválva 1916-ban, szekéren érkezett meg Szegedre, ahol óriási tömeg fogadta az elesett katonák jelképét. Az ereklye akkor a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került, ahol a második világháború végéig volt látható, majd a ’90-es években került át a Fekete-házba.
Az első világháborúra emlékezve Olaszországban nagyszabású rendezvénysorozatot tartanak, amely fölött védnökséget vállalt Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök és Martonyi János magyar külügyminiszter is. A doberdói fa, mely az olasz első világháborús emlékezetnek is fontos eleme, ideiglenesen visszakerül eredeti helyére: három hónapon keresztül Martino del Carsóban láthatja az olasz közönség.
A programok hivatalosan szombaton kezdődnek, és június végéig tartanak. Ennek keretében lesznek előadások, kiállítások, gasztronómiai bemutatók, konferenciák és vezetett szabadtéri túrák. A fa július 2-án indul vissza Szegedre.
Az ünnepélyes búcsúztatás keretében hétfőn Szegeden a fát megáldotta Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök.

The post Olaszországba indult a doberdói fa, az első világháborús kultikus ereklye appeared first on Szögedöm.hu.

Nyírfakéregre írt tábori lapokat, korabeli fegyvereket, imádságos könyveket, képeslapokat és más első világháborús relikviákat is bemutatnak a Fekete ház frissen megnyílt kamaratárlatán. Rendkívüli történelemóra keretein belül várják a múzeum szakemberei a 8. osztályos és középiskolás diákokat, hogy új szemszögből ismertessék meg velük az első világégést.

A tárlaton testközelből ismerhetik meg a tanulók a világháború tárgyait: kezükbe foghatnak eredeti francia katonai sisakokat, felpróbálhatnak vöröskeresztes ápolói köpenyt és kendőt is. Emellett megismerhetik két kultikus világháborús emlék, a doberdói fa és a fakatona történetét is. A doberdói fa az Isonzó-folyó mentén harcoló magyar katonák menedéke volt, melyet szétlőttek az ellenséges olasz csapatok. A fa maradványait 1916-ban Szegedre hozták, mely az elesett katonák szimbólumává vált, és mind a mai napig a Fekete házban őrzik. A fakatona szintén az áldozatoknak állít emléket: az a szegedi család, akinek valamely családtagja elesett a harcok alatt, egy-egy pikkelyfejű szöget vert be a fából készült katonába, így emlékezve hős szeretteire.

A kamarakiállításra folyamatosan várják a 8. osztályos és középiskolás csoportokat. A tárlat előzetes bejelentkezéssel látogatható.

The post Történeti kamarakiállítás a Fekete házban appeared first on Szögedöm.hu.

A Mrzli Vrh védelmi rendszeréről 2007-ben került elő az az 1917 áprilisában készített térképvázlat, amelyen nem csak a lövészárkok és kavernák vannak feltüntetve, hanem a hegyet védelmező 3. hegyidandár kötelékében harcoló alegységek temetői is. Mivel csak néhány tucat katonáról volt szó, a temetők általában kis méretűek, 300-400 négyzetméter alapterületűek. Nem véletlen, hogy a hegyek között csak kisebb temetők létesültek, ugyanis a vékony talajréteg és a nagyobb kiterjedésű vízszintes területek hiányában a sírokat rendszerint a lejtőkön kialakított teraszokra helyezték.

A szegedi 46/III. zászlóalj Mrzli Vrh oldalában található temetőjéről készült vázlat a bécsi Hadilevéltárból

A háború után az itt eltemetett katonákat exhumálták és a települések környékén kijelölt gyűjtőtemetőkbe szállították. A temetők területén épített emlékművek részben megmaradtak, de az esetek többségében a környezeti hatások és az emberi tevékenység miatt rongáltan. Több temető szinte teljesen eltűnt.

A temető vázlata az egyik halotti kartonon

A 46. gyalogezred emlékének ápolása és az első világháborús harcainak megismerése, az utóbbi években egyre bővülő együttműködést hozott a szegedi Meritum Egyesület és olasz valamint szlovén civil szervezetek között. Ennek fontos részét képezik a helyszíni kutatások, az emlékhelyek azonosítása és megjelölése. 2011. október 23-25 között az egyesület, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadszíntérkutató Osztályának szakmai támogatásával a 46-osok temetőjének lokalizálását tűzte ki célul. A kutatóút első napján a Doberdón fekvő San Martino del Carso hagyományőrzőivel találkoztunk és megtekintettük a 46-osok parancsnoki dolináját. A későbbiekben esély lehet ennek megjelölésére és látogathatóvá tételére. Október 24-én következett a Mrzli Vrh.

A havas Krn a parkolóból

A remek szlovén hegyi úthálózatnak köszönhetően, viszonylag gond nélkül, gyorsan értük el az 1000 méter felett fekvő parkolót, ahonnan alig egy órás séta a hegy. Az előző napok heves esői után, kegyes volt hozzánk az időjárás. Csak hideg és az északi oldalon 2-3 centis hó volt.

A Mrzli Vrh csúcsán, jobbra a völgyben az Isonzó szalagja

A kutatás

A levéltári vázlat az 1917-es állapotot ábrázolja, ezért első lépésként azonosítani kellett azokat az objektumokat, melyek napjainkban is léteznek és lehetővé teszik a temető helyének meghatározását. Ennek érdekében a vázlatot szkenneltük és georeferálás után a jelenlegi 1:10 000-es felbontású térképre vetítettük. Jól látszott, hogy a temető helyének azonosítása szempontjából meghatározó jelentőségű Stőger-Steiner út, napjainkban is létezik, azonban éppen a temető környékén egy új nyomvonalat alakítottak ki.

Temetők a Mrzli Vrh északi oldalán

Az első terepbejárások során a GPS mérések éppen az új út területére jelezték a temető helyét, azonban az erdős-hegyes terep miatt a GPS pontossága általában 15-17 méter körül mozgott, ami egy 20×20 méteres objektumnál elég jelentős hibahatárt jelent. A vázlat ismételt tanulmányozása során feltűnt, hogy az eredeti nyomvonal mellett, a 46-os temető közelében feküdt a 80. gyalogezred temetője.

Az út ma is létezik, így a vonalvezetés jellegzetességei és távolságmérés segítségével sikerült azonosítani az egykori temető helyét, amit a hegyoldalon kialakított két tereplépcső jelzett. Feltételezve, hogy a keresett objektumot találtuk meg, a legbiztosabb megoldásnak az tűnt, hogy poláris koordinátát – irány és távolságmérés – alkalmazzunk a 46-os temető lokalizálására.

A vázlaton, a 80-asok temetőjétől 70 méterre, északi irányba jelezte a keresett objektumot. A meredek, bozótos domboldalon tájoló segítségével mértük az irányt, a távolságot pedig lézertávmérő segítségével. Mint az várható volt, a temető déli része az út új nyomvonalára esett, de ezzel együtt elkönyvelhettük az első sikert is.

A terepbejáráson velünk tartott a tolmini Peski 1915 hagyományőrző csoport vezetője, Stojan Kenda és fia. A Ratvay kút volt a találkozási pont, ahonnan gyalogosan vágtunk neki a Stőger-Steiner útnak, hogy megkeressük a 80-asok temetőjét. Mielőtt elértük volna, Stojan egy kis kitérőt javasolt, mivel az út mellett falmaradványokat figyeltek meg. Megnéztük a helyszínt, de nem tudtunk magyarázatot adni a falazás funkcióját illetően.

Kőfal maradványa az út mellett

Folytatva az eredeti programot, rövidesen sikerült megtalálni a 80-as temetőt, mely a meredek hegyoldalba vágott kettős tereplépcső. Innen az irány és távolságmérés után, elértük az utat, szinte pontosan ott, ahol Stojan a falmaradványokat mutatta.

Az egyik terasz nyoma

A temető alaprajzán a déli oldalon kőfal látható, melyből középen négyszög alaprajzú fülke nyúlik ki. Az út menti rézsűben, ennek maradványait láttuk már korábban. Ezután az út alatti lejtőt vizsgáltuk át, ahol az egykori kőfal vonalában több helyen habarcs maradványokat figyeltünk meg. Két helyen a teraszozás nyomát is azonosítottuk. A felszínen több helyen összehurkolt drótdarabokat találtunk, valamint egy emberi combcsontot.

Combcsont maradvány a temető helyén

A dróthurkok belső átmérője alapján, valószínűsíthető, hogy kar vastagságú karókat erősítettek egymáshoz – kerítésnek vagy kereszteknek. Az emberi csont az exhumálás során maradhatott a helyszínen.

A kutatás végén Szanka József „vette át a parancsnokságot” és méltó emlékhelyet építettünk a csontmaradvány és a temetőben egykor nyugvó hősök tiszteletére. Rövid tiszteletadással emlékeztünk az elesettekre.

Emlékjel a temető helyén

A temető

A temetőbe 66 főt temettek, nagyobbrészt egyes sírokba, de két tömegsír a jelentősebb összecsapások emlékét őrzi. A 61-es sírba 1916. augusztus 2-án temettek nyolc, a 66-osba pedig 1916. június 28-án négy katonát. A 104-106-os sírokban az 1917. október 24-i caporettói áttörés során elesettek nyugszanak. A halotti kartonok tanúsága szerint a 104-es sírba Kiss János hadnagyot temették. A Mrzli Vrh temetőiről szóló anyagok között van három lista melyek szerint a 854-es és az 1186-os magassági pontnál volt egy-egy temető, valamint megnevez egy harmadik temetőt is, mely valószínűleg azonos az északi oldal általunk azonosított temetőjével. Az ide temetettek névsora nem azonos a másik két nyilvántartásban szereplő 66 fővel, azonban 9 fő szintén 1917. október 24-25-én lett eltemetve. Valószínűleg a 46/III. zászlóalj halottait az áttörés első két napján a Mrzli Vrh-re szállították vissza. Az alábbi táblázatban a temetőben nyugvó 66 fő és a feltehetően szintén ide temetett 13 fő neve szerepel.

A Tolmin (Tolmein) közelében fekvő Javorca kápolnában fatáblákba égetve szerepel a 3. hegyidandár elesetteinek névsora.

A Javorca kápolna egy korábbi felvételen

A Mrzli Vrh 46-os temetőjében nyugvó katonák közül azonban csak kevesek – alig 20 fő – neve került fel, valószínűleg a háborús nyilvántartás esetlegessége miatt.

Kiss Imre és Lippai István neve a fatáblán

Ezt a feltételezést bizonyíthatja, hogy a Mrzli Vrh temetőjének nyilvántartásában 11 katona ismeretlenként szerepel, a Javorcában feltüntetettek pedig elsősorban az 1915-1916-ban elesettek közül kerültek ki.

A további lépések

Az út mellett fekvő falmaradvány lehetőséget ad a temető helyének megjelölésére. Kedvező körülmény, hogy a hegyre menő forgalom jelentős része erre halad, ami értelmet ad a hegyen, korábban elhelyezett információs táblák sorába illeszkedő tábla elhelyezésére.

 A Mrzli Vrh kaverna kápolnája előtt 2011 nyarán felállított többnyelvű emléktábla

A táblán több nyelven, rövid tájékoztató szerepelhet a temető történetéről, feltüntethetjük az itt eltemetettek névsorát, valamint mellékeljük a temető alaprajzát.

Szerző: Négyesi Lajos

Forrás:  nagyhaboru.blog.hu

The post Nagy Háború – Megleljük hősi halottainkat is 100 év múltán! Szögedi véreink és csontjaik Isonzónál appeared first on Szögedöm.hu.