Aktualitásként : Dr. Szlávik sokkoló története a közelmúltból

Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is… Erdélyt kifosztó keleti szomszédaink persze nemzeti ünepként dajdajoznak… No persze méltó kritika ez ránk is: Gyáva népnek nincs hazája !

Korunk pestisének az igen nagy valószínűséggel mesterséges AIDS-nek is az ünnepe ez a nap. Így… Akár harmadik pestisként ünnepelhetjük e napon az új mesterséges vírust, a kis kovidot is !!!

De valójában minek is az „ünnepe” ez a nap ? – Bizony, Trianon napjához hasonlatos „ünnepünk” ez nekünk…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉRVÁR – oláh nemzeti ünnep

Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több helyretenni azokat !!!
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve.
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul.
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Ládd még: olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk) 2.) tudatos és módszeres történelemhamisítással az „oláh” népnév új váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév „hivatalosan” gyáva magyar változata.

Román (stílusú) templomok Magyarországon – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngélkedők kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.

A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utobbi évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne, hanem a tanulságok levonása és a sikeres magyar kiút kijelölése.

Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás ?
„Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.” 
A trianoni országvesztés történelmi előzményei (I. rész)

< Erdély címere

Erdély.lap.hu

Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: 
„Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek …

Bővebben itt:  GAZDA JÓZSEF Az önfeladás mechanizmusai – Hitel 2002. július – EPA

A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben 2002-ben (még meleg színekkel)

A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés ! Ilyen egyszerű. Amit elvett az oláj túlnépesedés, azt visszahozhatja a magyar (helyre)népesedés. Ha van még rá magyar hajlandóság. Ha az Erdélyért sírdogálók a gyermekáldás dolgában is oly áhítatosak lennének, csak néhány évtized, talán egy évszázad… egy török áfiumnyi (150 évnyi) idő sem kell…
Erdély visszatérhet !
Igen, Erdély újra magyar lehet – a természetesen magyar – népességi többséggel. Ma már az erdélyi olájok sincsenek szaporodóban… Most miénk lehet a terep. Itt a történelmi alkalom ! Aztán már csak egy népszavazás kérdése, mint a rác nép ősi fészkében Rigómező (Koszovó) vidékén tették az albán túlnépesedők… Az EU is bólogat majd… Gyáván. És elvtelenül ! Mint Koszovó népszavazása után is tette.

Márton Áron szobra Szászrégenben

Erdély.lap.hu

Ne feledjük: A 23 millió románnal riogató balmagyarok bizony képesek voltak minden korábbi hazaárulót alulmúlni :
Erdély oláh kézre kerülését (a D209-essel) ünnepelgetni Budapesten !

Lehet-e ennél orcátlanabb hazaárulással előállni Magyarországon ?

Talán a Tatárdúlást, a Muhi Vész napját együtt ünnepelni a mongol elnökkel Batu kán képe alatt, vagy
Mohácsot a török szélső jobb vezetőivel… Szülejmán szultán arcképe alatt…
Ünepelve az „ünnepileg lefejezett” 2000 ártatlan polgári magyart is…

Már amennyiben ezek azoknak nemzeti ünnepei volnának…
De nemzeti tragédiáink nekik nem ünnepnapjaik. Az olájok viszont dőzsölnek e napon, hivalkodva vigadva a mi nyomorúságunkon…

Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten ! Ünnepelni a nemzethalált. Döbbenet ! Egy magyarellenes miniszterelnökkel az élen…
Miért nem a Bécsi döntéseket – Erdély északi felének visszacsatolását – ünnepelgetjük mi Bukarestben ?! Ennek legalább volna értelme ! Erre azonban soha nem tett még – talán gondolatban sem – kísérletet egyetlen egy politikusunk sem. Egyetlen egy magyar politikus sem !!!

Már a többség elfeledte, de az oláj fasisztákkal együtt, magyar ellen ünnepelni a gyurcsótányi fölforgató elemek szerint nem is volt sértő, bezzeg az országunkat fölprédáló szovjet ostromgyűrű budai hős magyar védőinek kitöréséről megemlékezni, az bizony súlyos fasiszta gondolat…
Hol élünk ? Melyik nép hazájában ?

Az oláj fasiszták fölvonulásának napja… Az oláj fasiszták fölvonulását még a Népszabadság is hitelesen bemutatta képsoraiban… (http://nol.hu/galeria/000007251/000487041/)

…ahogy egy érett nemzet ünnepel… vagy ahogy a tolvaj örül a koncnak ?!
Romulus és Remus az anyafarkassal… csak Rómánusz hiányzik, akinek csak az apafarkas jutott…
Erdélyben, ahol a szittya Dákországot lerohanó rómaiak után helyreállott a hun-székelység Csabafölde…
Majd a Valah Vész napján az antimagyarok által tépetett országból kiharapták Erdélyt a székelyekkel…

Előbb egy (D209-es) magyarellenes ügynök miniszterelnökként, majd egy Nemzeti Színházunkat fölforgató ingyenélő ratyi – az antimagyar nyalföldi ratyika – ünnepelgetette az oláh megszállást… az oláh pestist…

Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására (Magyar Hírlap 2010-11-17)

És ez az ember még él… Magyar Közpénzen él !!!

Mára ez már egy rémkép emlékévé fakulhatött volna. De a honvesztők komolyan gondolták, mint a fekaszaporítást… meg a fasiszlám behozatalát… magyar pénzen… a magyar adósanyargatottak pénzén… a dolgozók adóján és jövedelmén … AIDSes nigránsok importját…

Hogyan is kellene hát barátkozni a csonkországunk maradékánál nagyobb magyar területen hízó szomszédunkkal ?! Hát… Nehéz…
Először is: Barátkozni nem nekünk kellene ! Mi esetleg keresztényi módon megbocsájthatunk. Bár ez sem lesz könnyű. Először is a NÉPSZAVAZÁSOKnak kellene lezajlaniuk a Történelmi Magyar Területeken !!!
A Wilsoni elvek szerint… néptöbbségi alapokon !!! Mintának áll itt az alábbi mondolatom :

ARANY JÁNOS VÁROSA – NAGYSZALONTA – NÉPSZAVAZÁS 2020

Barátkozás ? Legyen ! Szervezzenek a területrablók „Bécsi-döntések” évfordulóit Bukarestbe !
Erdély Visszatér Ünnepségek Bukarestben !
Koccintsanak együtt velünk a wilsoni elvekre ! A néptöbbségi igazság elvének érvényére ! Ígérgessék, hogy megvalósítják azokat ! Vagy még inkább az ígéretszegő (régiesebb szóval „áruló”) 1916-os dél-erdélyi oláj betörés visszavágójaként megesett magyar-német bukaresti bevonulás évfordulóját lenne érdemes megszervezni Bukarestben ! De szép karnevál is lenne !
Az lenne az oláj-magyar barátság igazi próbája. Amilyen gyáván ünnepelgettek akkor – 1916-ban Bukarestben a magyar csapatok bevonulásakor – a civilbe bújt oláj katonaszökevények, oly vígan és önfeledten mulathatnának most is!
Ajánlott olvasmány Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig
Hát lássanak hozzá a Schengenbe vágyó barátaink ! A mi valódi vezetőink pedig kegyesen elfogadhatnák a kedves barátkozó, sőt talán engesztelkedő meghívásokat ! Egyszer végre akár magyarul is viselkedhetnének ! 

Mit is jelentett az olájok hatalomátvétele Erdélyben ?!

Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)

https://www.youtube.com/watch?v=ktlo6mzkq6s

A „Kárpátok őre” csak egy azon több ezer elpusztított magyar emlékműből a gúnyhatárainkon túl, az elbitorolt (máig jogellenesen megszállva tartott) területeinken, melyekről nem is beszélünk, sőt, amelyeket nem is számolunk… Itt az idő számbavenni őket ! Itt az idő újra fölállítani őket !!!

Aztán Erdély néhány borús háborús évre fölszabadult…
No persze nem az egész, csak az akkoriban is túlnyomó magyar többségű északi része.

A második bécsi döntés során Magyarországnak (vissza)ítélt terület (Észak-Erdély)

De hogyan is viselkednek a haramiák ha végre hozzájutnak a konchoz ? Hogyan is rendezte le a köpönyegforgató nagy Románia (a 2. Világháború legnagyobb köpönyegforgatója és haszonélvezője) Erdély második „hivatalos” elbitorlását ? Lássuk !
Oláj gyilkos gárda (Maniu Gárda) – Magyar Holokauszt Erdélyben (1944)

Ezt minden magyarnak látnia kell ! És emlékezni rá ! Így viselkednek ők ! Az elbitorolt földjeinken. Mint mondottam: a „barátkozás” folyamatában először is… nehéz lesz nekik megbocsájtani !

De magyarnak Erdélyben nem a megbocsájtás, vagy a barátkozás az igazi föladat !

Erdély magyar volt, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy az lehet-e megint !

Kívánjuk – nem engedve a 48-ból, meg a 12 pontjából – 
Erdély unióját Magyarországgal !

Szögedi mestör képével emléközve Erdély visszatértének (1940) Karácsonyára:

A cifraszűrös karácsonyi angyalka hazahozza Erdélyt… (a meggyötört, széttépett magyar nemzettesthez) hogy újra, békében együtt ünnepelhessünk…

Dr Sz L

Korábbi olvasói hozzászólás:
cleofide1731
Date: 2016. dec. 2., P, 8:52

Erdélyt nem a magyar anyák veszítették el, hanem az úrhatnám magyar férfiak.
Azok az ellabancosodó földbirtokosaink veszítették el, akik román jobbágyokat telepítettek be a földesuraknak sokkal kedvezőbb feltételekkel Havasalföldről és Moldáviából. Ott ugyanis a cigány rabszolgaság gyakorlata (csupán 1861-ben törölték el az összes román területen) olyan, versenyhelyzetet teremtett, hogy a román jobbágy (1864-ig, mikor a jobbágyságot is eltörölték) sokkal, de sokkal kedvezőbb helyzetet talált Erdélyben. Persze, 1861/64 után már a romák özönlöttek főként hozzánk (mármint a beások, nem a lovárik). Tehát ez 100%-ig a mi sarunk.

Lásd: Aferim!

Erdélyt nem elsősorban a magyar anyák vesztették el, hanem a román anyák nyerték meg.

Ha Trianon kialakulásáért (így Erdély elvesztéséért is) magyar bűnösöket kell keresnünk, akkor elsősorban az idióta és hazaáruló Károlyi Mihályt és bűntársait kell megemlíteni, akiknek gazembersége a magyar történelemben példa nélküli. Ilyen értelemben is üdvözlendő tény, hogy Károlyi Mihály szobra végre elkerült a Parlament épülete mellől (ideje lenne végre teljesen beolvasztani).

Édes Erdély

Viszontválaszom :

A kártyolyi szobornak a Tétényi Komcsi Szoborpark a helye! Az illő vörös fröccsentéssel…
Emlékezni és emlékeztetni kell !!!

Milyen érdekes! Sose hallottam még, hogy valaki tanár a komcsi szoborparkba vitt volna osztálykirándulást…
Pedig minden gyerekre ráférne széles e Hazában !
Ha a vírushiszti végre enyhül kezdhetnének a tanáraink végre tiszta lapokkal…

Dr Sz L

The post Két pestis egy napon! – Valah Vész és AIDS appeared first on Szögedöm.hu.

Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is… Erdélyt kifosztó keleti szomszédaink persze nemzeti ünepként dajdajoznak… No persze méltó kritika ez ránk is: Gyáva népnek nincs hazája !

Korunk pestisének az igen nagy valószínűséggel mesterséges AIDS-nek is az ünnepe ez a nap. Így… Akár harmadik pestisként ünnepelhetjük e napon az új mesterséges vírust, a kis kovidot is !!!

De valójában minek is az „ünnepe” ez a nap ? – Bizony, Trianon napjához hasonlatos „ünnepünk” ez nekünk…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉRVÁR – oláh nemzeti ünnep

Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több helyretenni azokat !!!
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve.
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul.
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Ládd még: olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk) 2.) tudatos és módszeres történelemhamisítással az „oláh” népnév új váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév „hivatalos” gyáva magyar változata.

Román (stílusú) templomok Magyarországon – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngélkedők kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.

A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utobbi évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne, hanem a tanulságok levonása és a sikeres magyar kiút kijelölése.

Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás ?
„Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.” 
A trianoni országvesztés történelmi előzményei (I. rész)

< Erdély címere

Erdély.lap.hu

Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: 
„Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek …

Bővebben itt:  GAZDA JÓZSEF Az önfeladás mechanizmusai – Hitel 2002. július – EPA

A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben 2002-ben (még meleg színekkel)

A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés ! Ilyen egyszerű. Amit elvett az oláj túlnépesedés, azt visszahozhatja a magyar (helyre)népesedés. Ha van még rá magyar hajlandóság. Ha az Erdélyért sírdogálók a gyermekáldás dolgában is oly áhítatosak lennének, csak néhány évtized, talán egy évszázad… egy török áfiumnyi (150 évnyi) idő sem kell…
Erdély visszatérhet !
Igen, Erdély újra magyar lehet – a természetesen magyar – népességi többséggel. Ma már az erdélyi olájok sincsenek szaporodóban… Most miénk lehet a terep. Itt a történelmi alkalom ! Aztán már csak egy népszavazás kérdése, mint a rác nép ősi fészkében Rigómező (Koszovó) vidékén tették az albán túlnépesedők… Az EU is bólogat majd… Gyáván. És elvtelenül ! Mint Koszovó népszavazása után is tette.

Márton Áron szobra Szászrégenben

Erdély.lap.hu

Ne feledjük: A 23 millió románnal riogató balmagyarok bizony képesek voltak minden korábbi hazaárulót alulmúlni :
Erdély oláh kézre kerülését (a D209-essel) ünnepelgetni Budapesten !

Lehet-e ennél orcátlanabb hazaárulással előállni Magyarországon ?

Talán a Tatárdúlást, a Muhi Vész napját együtt ünnepelni a mongol elnökkel Batu kán képe alatt, vagy
Mohácsot a török szélső jobb vezetőivel… Szülejmán szultán arcképe alatt…
Ünepelve az „ünnepileg lefejezett” 2000 ártatlan polgári magyart is…

Már amennyiben ezek azoknak nemzeti ünnepei volnának…
De nemzeti tragédiáink nekik nem ünnepnapjaik. Az olájok viszont dőzsölnek e napon, hivalkodva vigadva a mi nyomorúságunkon…

Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten ! Ünnepelni a nemzethalált. Döbbenet ! Egy magyarellenes miniszterelnökkel az élen…
Miért nem a Bécsi döntéseket – Erdély északi felének visszacsatolását – ünnepelgetjük mi Bukarestben ?! Ennek legalább volna értelme ! Erre azonban soha nem tett még – talán gondolatban sem – kísérletet egyetlen egy politikusunk sem. Egyetlen egy magyar politikus sem !!!

Már a többség elfeledte, de az oláj fasisztákkal együtt, magyar ellen ünnepelni a gyurcsótányi fölforgató elemek szerint nem is volt sértő, bezzeg az országunkat fölprédáló szovjet ostromgyűrű budai hős magyar védőinek kitöréséről megemlékezni, az bizony súlyos fasiszta gondolat…
Hol élünk ? Melyik nép hazájában ?

Az oláj fasiszták fölvonulásának napja… Az oláj fasiszták fölvonulását még a Népszabadság is hitelesen bemutatta képsoraiban… (http://nol.hu/galeria/000007251/000487041/)

…ahogy egy érett nemzet ünnepel… vagy ahogy a tolvaj örül a koncnak ?!

Előbb egy (D209-es) magyarellenes ügynök miniszterelnökként, majd egy Nemzeti Színházunkat fölforgató ingyenélő ratyi ünnepelgetett… Mit is ?

Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására (Magyar Hírlap 2010-11-17)

Mára ez már egy rémkép emlékévé fakult. De a honvesztők komolyan gondolták, mint a fekaszaporítást… meg a fasiszlám behozatalát… magyar pénzen… a magyar adósanyargatottak pénzén…

Hogyan is kellene hát barátkozni a csonkországunk maradékánál nagyobb magyar területen hízó szomszédunkkal ?! Hát… Nehéz…
Először is: Barátkozni nem nekünk kellene ! Mi esetleg keresztényi módon megbocsájthatunk. Bár ez sem lesz könnyű.

Szervezzenek inkább a területrablók „Bécsi-döntések” évfordulóit Bukarestbe ! Koccintsanak együtt a wilsoni elvekre ! A néptöbbségi igazság elvének érvényére ! Ígérgessék, hogy megvalósítják azokat ! Vagy még inkább az ígéretszegő (régiesebb szóval „áruló”) 1916-os dél-erdélyi oláj betörés visszavágójaként megesett magyar-német bukaresti bevonulás évfordulóját lenne érdemes megszervezni Bukarestben ! De szép karnevál is lenne !
Az lenne az oláj-magyar barátság igazi próbája. Amilyen gyáván ünnepelgettek akkor – 1916-ban Bukarestben a magyar csapatok bevonulásakor – a civilbe bújt oláj katonaszökevények, oly vígan és önfeledten mulathatnának most is! (Ajánlott olvasmányul Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig)
Hát lássanak hozzá a Schengenbe vágyó barátaink ! A mi valódi vezetőink pedig kegyesen elfogadhatnák a kedves barátkozó, sőt talán engesztelkedő meghívásokat ! Egyszer végre akár magyarul is viselkedhetnénk ! 

Mit is jelentett az olájok hatalomátvétele Erdélyben ?!

Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)

https://www.youtube.com/watch?v=ktlo6mzkq6s

A „Kárpátok őre” csak egy azon több ezer elpusztított magyar emlékműből a gúnyhatárainkon túl, az elbitorolt (máig jogellenesen megszállva tartott) területeinken, melyekről nem is beszélünk, sőt, amelyeket nem is számolunk…

Aztán Erdély néhány borús háborús évre fölszabadult…
No persze nem az egész, csak az akkoriban is túlnyomó magyar többségű északi része.

A második bécsi döntés során Magyarországnak (vissza)ítélt terület (Észak-Erdély)

De hogyan is viselkednek a haramiák ha végre hozzájutnak a konchoz ? Hogyan is rendezte le a köpönyegforgató nagy Románia (a 2. Világháború legnagyobb köpönyegforgatója és haszonélvezője) Erdély második „hivatalos” elbitorlását ? Lássuk !
Oláj gyilkos gárda (Maniu Gárda) – Magyar Holokauszt Erdélyben (1944)

Ezt minden magyarnak látnia kell! És emlékezni rá! Így viselkednek ők! Az elbitorolt földjeinken. Mint mondottam: a „barátkozás” folyamatában először is nehéz lesz nekik megbocsájtani!

De magyarnak Erdélyben nem a megbocsájtás, vagy a barátkozás az igazi föladat!

Erdély magyar volt, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy az lehet-e megint !

Kívánjuk – nem engedve a 48-ból, meg a 12 pontból – 
Erdély unióját Magyarországgal!

Szögedi mestör képével emléközve Erdély visszatértének (1940) Karácsonyára:

A cifraszűrös karácsonyi angyalka hazahozza Erdélyt… (a meggyötört, széttépett magyar nemzettesthez) hogy újra, békében együtt ünnepelhessünk…

Dr Sz L

Korábbi olvasói hozzászólás:
cleofide1731
Date: 2016. dec. 2., P, 8:52

Erdélyt nem a magyar anyák veszítették el, hanem az úrhatnám magyar férfiak.
Azok az ellabancosodó földbirtokosaink veszítették el, akik román jobbágyokat telepítettek be a földesuraknak sokkal kedvezőbb feltételekkel Havasalföldről és Moldáviából. Ott ugyanis a cigány rabszolgaság gyakorlata (csupán 1861-ben törölték el az összes román területen) olyan, versenyhelyzetet teremtett, hogy a román jobbágy (1864-ig, mikor a jobbágyságot is eltörölték) sokkal, de sokkal kedvezőbb helyzetet talált Erdélyben. Persze, 1861/64 után már a romák özönlöttek főként hozzánk (mármint a beások, nem a lovárik). Tehát ez 100%-ig a mi sarunk.

Lásd: Aferim!

Erdélyt nem elsősorban a magyar anyák vesztették el, hanem a román anyák nyerték meg.

Ha Trianon kialakulásáért (így Erdély elvesztéséért is) magyar bűnösöket kell keresnünk, akkor elsősorban az idióta és hazaáruló Károlyi Mihályt és bűntársait kell megemlíteni, akiknek gazembersége a magyar történelemben példa nélküli. Ilyen értelemben is üdvözlendő tény, hogy Károlyi Mihály szobra végre elkerült a Parlament épülete mellől (ideje lenne végre teljesen beolvasztani).

Édes Erdély

A kártyolyi szobornak a Tétényi Komcsi Szoborpark a helye!
Emlékezni és emlékeztetni kell !!!

Milyen érdekes! Sose hallottam még, hogy valaki tanár a komcsi szoborparkba vitt volna osztálykirándulást…
Pedig minden gyerekre ráférne széles e Hazában !
Ha a vírushiszti enyhül kezdhetnek a tanáraink végre tiszta lapokkal…

Dr Sz L

The post Két pestis egy napon! – Magyar tünetekkel… appeared first on Szögedöm.hu.

Hajlottan és nem törten. A remény
Ott gubbaszt némán szeme szögletén.

Néha magasba lendül ősz feje,
Mint októberi ezüstjegenye.

Tesz, vesz. Kezében gyakran biblia:
Hogy kínzaték az İsten egy Fia.

És messze gondol és sóhajt nagyot
S elnézi a sok őszi csillagot.

A Hadak útját. Aztán lepihen
És hazaindul a nagy, bús iven.

Nincs rokona és nincs már könnye se,
Ő hallgat s vár. Ő Erdély özvegye !

(1925)

Juhász Gyulánk e szép versét fél évszázadon át kirekesztette az antimagyar
kommunista terror még a Juhász Gyula összes versei köteteiből is …
Olvassuk hát annál nagyobb lelkesedéssel Erdély megszállásának napján !
Erdély hazatérésének törhetetlen hitével …
Tanítsuk meg gyermekeinknek és unokáinknak is !

Az Erdélyt hazahozó angyalka hozzon békességöt Mindannyiunknak!

Ajánlott még:

The post Juhász Gyula : Erdély özvegye appeared first on Szögedöm.hu.

A tíz legvonzóbb megye közül hat Erdélyben található. gy néz ki a lakosság belső migrációja Romániában.

Felerősödött, és 2016-ban csúcsot döntött Romániában a belső migráció – közölte az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatait elemezve a Pressone.ro portál.

Az INS adatai szerint 2016-ban 389 ezer romániai állampolgár költözött az ország egyik településéről egy másik településére, és az elmúlt évben regisztrálták az utóbbi 25 év legjelentősebb belső migrációját az országban. A statisztikai adat azokra vonatkozik, akik bejelentették a hatóságoknál az új lakcímüket. Amint a portál megállapította,

a tényleges belső migráció ennél jóval nagyobb arányú.

A belső migráció negyed évszázados adatait elemezve a cikkíró megállapította: az ország 41 megyéje közül csak tíz olyan van, amelyik több bevándorlót vonzott más megyékből, mint ahányan e megyékből elvándoroltak más megyékbe.

A statisztika érdekessége, hogy Bukarest immár tíz éve több embert bocsát ki, mint amennyit befogad. Esetében azonban a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a várost gyűrűként körülvevő Ilfov megye, és az ettől délre fekvő Giurgiu megye nagy számban vonzotta a Bukarestből elvándorlókat is.

A Kárpátokon túli Romániában ezek mellett csupán a tengerparti Konstanca megye és a moldvai Iași megye tudott gyarapodni a belső migrációnak köszönhetően.

A tíz gyarapodó megye közül a többi hat Erdélyben található.

A román-magyar határ melletti Arad,s Temes és Bihar megye, az erdélyi szászok elvándorlása révén lakossága egy részét elvesztő Szeben és Brassó megye, valamint Kolozs megye az utóbbi 25 évben csaknem töretlenül célterületei voltak a belső migrációnak.

Az ország 32 megyéjéből – köztük a székelyföldi Maros, Hargita és Kovászna megyéből, illetve a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy és Szatmár megyéből – nemcsak a külföldi lehetőségek, hanem Románia jobban fejlődő megyéi is elvonzották az elmúlt 25 évben a mobilis rétegeket.

A Pressone.ro elemzése szerint a gyarapodó tíz megye és a főváros 1992-ben az ország lakosságának a harmadrészét ölelte fel, azonban e területeken mára a népesség csaknem fele lakik. A vonzó és leszakadó megyék közti különbségek Románia 2007-es EU-csatlakozása után felerősödtek. Az elemzés készítői szerint

a romániai elitnek el kell döntenie, hogy a felemelkedő régiók húzóerejének növelésére vagy a leszakadók felzárkóztatására összpontosít a következőkben.

Forrás: Főtér.ro – Masszívan költöznek Erdélybe a Kárpátokon túlról

The post Masszívan költöznek Erdélybe a Kárpátokon túlról appeared first on Szögedöm.hu.

Két pestis egy napon!
Erdély oláj kézen – az AIDS világnapján…

Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is…

Minek is az „ünnepe” ez a nap? – Trianon napjához hasonlatos „ünnep”…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉRVÁR – oláh nemzeti ünnep

Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több elméláznunk…
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Lásd még: olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk) 2.) tudatos történelemhamisítással az „oláh” népnév váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév hivatalos változata.

Román (stílusú) templomok Magyarországon – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngébbek kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.

A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utolsó másfél évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne, hanem a tanulságok levonása és a magyar kiút kijelölése.

Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás?
Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.” 
A trianoni országvesztés történelmi előzményei (I. rész)

< Erdély címere

Erdély.lap.hu

Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek …

Bővebben itt:  GAZDA JÓZSEF Az önfeladás mechanizmusai – Hitel 2002. július – EPA

A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben 2002-ben (meleg színekkel)

A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés! Ilyen egyszerű. Amit elvett az oláj túlnépesedés, azt visszahozhatja a magyar (helyre)népesedés. Ha van még rá magyar hajlandóság. Ha az Erdélyért sírdogálók a gyermekáldás dolgában is oly áhítatosak lennének, csak néhány évtized, talán egy évszázad… egy török áfiumnyi (150 évnyi) ídő sem kell…
Erdély visszatérhet!
Igen, Erdély újra magyar lehet – a természetesen magyar – népességi többséggel. Ma már az erdélyi olájok sincsenek szaporodóban… Most miénk lehet a terep. Itt a történelmi alkalom! Aztán már csak egy népszavazás kérdése, mint a rác nép ősi fészkében Rigómező (Koszovó) vidékén tették az albán túlnépesedők… Az EU is bólogat majd… Gyáván. És elvtelenül! Mint Koszovó népszavazása után is tette.

Márton Áron szobra Szászrégenben

Erdély.lap.hu

Márton Áron szobra Szászrégenben

Ne feledjük: A 23 millió románnal riogató balmagyarok bizony képesek voltak minden korábbi hazaárulót alulmúlni:
Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten!

Lehet-e ennél orcátlanabb hazaárulással előállni Magyarországon?

Talán a Tatárdúlást, a Muhi Vész napját együtt ünnepelni a mongol elnökkel Batu kán képe alatt, vagy
Mohácsot a török szélső jobb vezetőivel… Szülejmán szultán arcképe alatt…

Már amennyiben ezek azoknak nemzeti ünnepei volnának…
De nemzeti tragédiáink nekik nem ünnepnapjaik. Az olájok viszont dőzsölnek e napon, hivalkodva vigadva a mi nyomorúságunkon…

Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten! Ünnepelni a nemzethalált. Döbbenet!
Miért nem a Bécsi döntéseket – Erdély északi felének visszacsatolását – ünnepelgetjük Bukarestben. Ennek legalább volna értelme! Erre azonban soha nem tett még – talán gondolatban sem – kísérletet egyetlen egy politikus sem. Egyetlen egy magyar politikus sem!

Már a többség elfeledte, de az oláj fasisztákkal együtt, magyar ellen ünnepelni a gyutórcsótányi fölforgató elemek szerint nem is volt sértő, bezzeg az országunkat fölprédáló szovjet ostromgyűrű budai hős magyar védőinek kitöréséről megemlékezni, az bizony súlyos fasiszta gondolat…
Hol élünk? Melyik nép hazájában?

Az oláj fasiszták fölvonulásának napja… Az oláj fasiszták fölvonulását még a Népszabadság is hitelesen bemutatta képsoraiban… (http://nol.hu/galeria/000007251/000487041/)

…ahogy egy érett nemzet ünnepel… vagy ahogy a tolvaj örül a koncnak?!

Előbb egy (D209-es) magyarellenes ügynök miniszterelnökként, majd egy Nemzeti Színházunkat fölforgató ingyenélő ratyi ünnepelgetett… Mit is?

Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására (Magyar Hírlap 2010-11-17)

Mára ez már egy rémkép emlékévé fakult. De a honvesztők komolyan gondolták, mint a fekaszaporítás…

Hogyan is kellene hát barátkozni a csonkországunk maradékánál nagyobb magyar területen hízó szomszédunkkal?! Hát…
Először is: Barátkozni nem nekünk kellene! Mi esetleg keresztényi módon megbocsájthatunk. Bár ez sem lesz könnyű.

Szervezzenek inkább a területrablók „Bécsi-döntések” évfordulóit Bukarestbe! Koccintsanak együtt a wilsoni elvekre! A néptöbbségi igazság elvének érvényére! Vagy még inkább az ígéretszegő (régiesebb szóval „áruló”) 1916-os dél-erdélyi oláj betörés visszavágójaként megesett magyar-német bukaresti bevonulás évfordulóját lenne érdemes megszervezni Bukarestben! De szép karnevál lenne!
Az lenne az oláj-magyar barátság igazi próbája. Amilyen gyáván ünnepelgettek akkor – 1916-ban Bukarestben a magyar csapatok bevonulásakor – a civilbe bújt oláj katonaszökevények, oly vígan és önfeledten mulathatnának most is! (Ajánlott olvasmányul Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig)
Hát lássanak hozzá a Schengenbe vágyó barátaink! A mi vezetőink pedig kegyesen elfogadhatnák a kedves barátkozó, sőt talán engesztelkedő meghívásokat! Egyszer végre akár magyarul is viselkedhetnénk! 

Mit is jelentett az olájok hatalomátvétele Erdélyben?

Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)

A „Kárpátok őre” csak egy azon több ezer elpusztított magyar emlékműből a gúnyhatárainkon túl, az elbitorolt (máig jogellenesen megszállva tartott) területeinken, melyekről nem is beszélünk, sőt, amelyeket nem is számolunk…

Aztán Erdély néhány borús háborús évre fölszabadult…
No persze nem az egész, csak az akkoriban is túlnyomó magyar többségű északi része.

A második bécsi döntés során Magyarországnak (vissza)ítélt terület (Észak-Erdély)

De hogyan is viselkednek a haramiák ha végre hozzájutnak a konchoz? Hogyan is rendezte le a köpönyegforgató nagy Románia (a 2. Világháború legnagyobb köpönyegforgatója és haszonélvezője) Erdély második „hivatalos” elbitorlását? Lássuk!
Oláj gyilkos gárda (Maniu Gárda) – Magyar Holokauszt Erdélyben (1944)

Ezt minden magyarnak látnia kell! És emlékezni rá! Így viselkednek ők! Az elbitorolt földjeinken. Mint mondottam: a „barátkozás” folyamatában először is nehéz lesz nekik megbocsájtani!

De magyarnak Erdélyben nem a megbocsájtás, vagy a barátkozás az igazi föladat!

Erdély magyar volt, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy az lehet-e megint!

Kívánjuk nem engedve a 48-ból, meg a 12 pontból
Erdély unióját Magyarországgal!

Dr Szabó László

Szögedi Védegylet

Szögedi mestör képével emléközve Erdély visszatértének (1940) Karácsonyára:

A cifraszűrös karácsonyi angyalka hazahozza Erdélyt… (a meggyötört, széttépett magyar nemzettesthez) hogy újra, békében együtt ünnepelhessünk…

Olvasói hozzászólás:
cleofide1731
Date: 2016. dec. 2., P, 8:52

Erdélyt nem a magyar anyák veszítették el, hanem az úrhatnám magyar férfiak.
Azok az ellabancosodó földbirtokosaink veszítették el, akik román jobbágyokat telepítettek be a földesuraknak sokkal kedvezőbb feltételekkel Havasalföldről és Moldáviából. Ott ugyanis a cigány rabszolgaság gyakorlata (csupán 1861-ben törölték el az összes román területen) olyan, versenyhelyzetet teremtett, hogy a román jobbágy (1864-ig, mikor a jobbágyságot is eltörölték) sokkal, de sokkal kedvezőbb helyzetet talált Erdélyben. Persze, 1861/64 után már a romák özönlöttek főként hozzánk (mármint a beások, nem a lovárik). Tehát ez 100%-ig a mi sarunk.

Lásd: Aferim!

Erdélyt nem elsősorban a magyar anyák vesztették el, hanem a román anyák nyerték meg.

Ha Trianon kialakulásáért (így Erdély elvesztéséért is) magyar bűnösöket kell keresnünk, akkor elsősorban az idióta és hazaáruló Károlyi Mihályt és bűntársait kell megemlíteni, akiknek gazembersége a magyar történelemben példa nélküli. Ilyen értelemben is üdvözlendő tény, hogy Károlyi Mihály szobra végre elkerült a Parlament épülete mellől (ideje lenne végre teljesen beolvasztani).

Édes Erdély

A kártyolyi szobornak a Tétényi Komcsi Szoborpark a helye!
Emlékezni és emlékeztetni kell !!!

( Jut eszömbe, magam is el köll vigyem oda már végre a gyerököket… hiszen a kommunizmust csak az elmondásaimból, mög a 6:3-ból ismerik…
Ajánlott: Ünnepeljünk a 6:3 napján! )

Milyen érdekes! Sose hallottam még, hogy valaki tanár a komcsi szoborparkba vitt volna osztálykirándulást…
Pedig minden gyerekre ráférne széles e Hazában!

Dr Sz L

The post Két pestis egy napon! – Magyar tünetekkel… appeared first on Szögedöm.hu.

Itt Erdélyben, Keresden a -15 – -20 fok, a 20-30 centiméternyi hó, a viszonylagos elzártság szinte rávezet, rákényszerít a visszatekintésre, a 2014-es esztendőbéli történések összegzésére, egyfajta év-értékelésre.

Dévai Szent Ferenc Alapítvány BÉKE HÁZA
Erdély – Keresd, Bethlen várkastély (nyáron)

S bizony-bizony jó bőven van min gondolkodnom!
Ez az év nagy változásokat, újabb kihívásokat hozott életembe.
Amolyan mérföldkővé lett utam mentén.

Ötven évet éltem Bonyhádon, ahova születtem, ahol felnőttem és megéltem sok-sok barátságot és nagy szerelmet, ahol családot alapítottam, ahol lányaim születtek, ahol Ők is felnőttek.

Majd jött egy nagy kihívás, egy nagy változás.
Hat éve kedvesemmel, Klárival vállaltuk egy magashegyi, 1300 méteren levő vendégház befejezését, beüzemelését, működtetését.
Így kerültünk 250 év után haza Erdélybe, Székelyföldre, lett második otthonom Borszék, és így lettem „havasi remete” Bükk-havason, és ismerhettem meg sok kiváló embert.

’S 2014-ben megjött az újabb, számomra sokkal nagyobb kihívás.
Böjte Csaba testvér felajánlotta, hogy mint a Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkatársai, vegyünk részt a Bethlen család Keresden levő várkastélyának felújításában, beüzemelésében, működtetésében.

…hát van mit elemeznem, van min gondolkodnom.
Mert milyen is az „ember”?
Annak ellenére, hogy folyamatosan az az érzésem, hogy valaki, vagy valami láthatatlan, megfoghatatlan erő állandóan mellettem van, vezet, segít, mégis újból és újból jő a kérdés:
– Miért történt ez, meg ez így? Miért nem úgy?
Mindenre valamiféle magyarázatot keresek, ésszerű okot.
Aztán jönnek e jelen percekhez hasonló tiszta pillanatok, s máris el tudom hessegetni kételyeimet, kérdéseimet, el tudom fogadni mindazt, ami éppen történt, s mondom magamnak: – Csak tedd a dolgod!

– Csak haladj azon az úton, amelyet egyszer-egyszer nehezen is veszel észre, de mégis nap, mint nap ott van előtted; amely egyszer-egyszer inkább tűnik nehéznek, mint biztonságosnak, de mégis nap, mint nap azt érzed, hogy valahogy, valamiért mégis tudtál előre haladni; amelynek végét egyszer-egyszer nem látod, de mégis nap, mint nap
jó-érzéssel, hálával szívedben tudsz elcsendesülni!

…és minden látszólagos baj, probléma ellenére ez a jó-érzés és a hála az, amely eltölt, ha visszatekintek a 2014-es esztendőre.
Utam egy töredéknyi szakaszára.
Jó-érzés volt megtapasztalni azt, hogy sosem vagyok egyedül.
Hálásan köszönöm a Fennvalónak, hogy társakat adott mellém, akik velem voltak jóban-rosszban!
Társakat. Ember-társakat.
Egészen közelállókat: páromat Klárit, édesanyámat, gyermekeinket, családom tagjait, rokonokat, barátokat, és ismerősöket és szinte ismeretleneket, akikkel eddig „csak”amolyan virtuális kapcsolatom volt.
Akik mellém álltak és ki-ki a maga módján, tehetsége, lehetősége szerint vált életem részévé.

• ki ”csak” jó és szép szóval erősített, okos szóval bölcsen tanított, mutatott rá, vezetett rá az „útra”,
• ki „csak” úgy megjelent és segített, részt vett egy-egy teendő, feladat elvégzésében, megoldásában,
• ki „csak” eszközöket, használati tárgyakat, szerszámokat, anyagokat adott a továbblépéshez,
• ki „csak” anyagiakkal, pénzügyekben támogatta terveink megvalósítását,
• ki „csak” akkor volt velem – avagy akkor is! -,

amikor áldozatot mutattunk be a terített asztal mellett muzsikával, nótaszóval és nagyon-nagyon bőcsködtünk, világmegváltó akarattal, derűs, tiszta szívvel, rendkívül őszintén… Köszönöm minden Ember-társamnak, hogy megtapasztalhattam, megélhettem mindezt!
…és ma már tudom, hogy soha, de soha nem vagyok egyedül, se nehéz élethelyzetekben, se derűs, boldog perceimben.

Köszönöm Néked, Teremtő Istenem, azt a sok jó embert, akivel eddigi életem során megajándékoztál, s várom mindazokat, akikkel akaratod szerint találkoznom kell, mert dolgunk van egymással!

The post Levél Keresdről – visszatekintés a 2014. esztendőre appeared first on Szögedöm.hu.

A Piski csata Erdélyben: Bem József tábornok erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt. A Sztrigy folyó stratégiai jelentőségre szert tett Piski hídjának a birtoklásáért folyt a harc 1849. február 9-én Bem és Puchner Antal Szaniszló seregei között.

„Ha elvész a híd, elvész Erdély.” – Bem József

1849 – A Piski csata Erdélyben: Bem tábornok a Piski hídnál megszálló Puchner császári csapatait megrohanva döntő vereséget mér rájuk.

 Bem József arcképe
Muhi Sándor rajza

báró Puchner Antal Szaniszló, Stanislaus Anton Puchner,  császári és királyi lovassági tábornok – Josef Kriehuber litográfiája.

 Puchner az 1848–49-es szabadságharcban erdélyi főhadparancsnok.

Breidwieser: A piski csata

„A császáriak ágyúja szűnni kezdett, Czecz, báró Kemény Farkas s gróf Bethlen Gergely, a három dandárvezér … a sereget rohamra vezényelték. A 11. és 24. zászlóaljnak jutott a dicsőség előrohanni … utána a többi … a lovasság is bevágott … az ellent egész hosszában megbonták, csakhamar hidat, csatatért, mindent megkaptak.” Kővári László, a forradalom erdélyi krónikása.

Piski csata a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) képén…

Ajánlott olvasmány:

Magyar csaták újratöltve

A piski csata

The post Jégbontó (február) hava 9.-e – Piski csata (Dél-Erdély) appeared first on Szögedöm.hu.

Nem kis fölháborodást okozott ez a ma még többségében angol Nagy-Britanniában…
(A 2001-es népszámlálás szerint pl. London 59% brit fehér. A többi valami más. És folyamatos a fogyás. A brit el- és kivándorlás, valamint a rohamos bevándorlás és túlnépesedés miatt a gyerekeknek már 2/3-a gyüttmönt.)

Mariana Campeanu, oláj (tévetegen: román) munka-miniszter tudatta a Times-on keresztül az angolokkal, hogy igazán örülhetnének, hogy az oláj bevándorlók elvégzik azokat a munkákat, amelyeket a britek nem! Egyenesen úgy fogalmaz az oláj européer, hogy tárt karokkal kellene fogadni Britanniában az oláj bevándorlókat, akik elvégzik a nehéz mezőgazdasági munkákat!

Hát igen! Mi így fogadtuk őket Erdélyben! Tárt karokkal! Meg is hálálták. Lelepték. Megszállták. Elpörölték. Lelomolták.
Csaba királyfi, meg Gyula fejedelem Erdélye ma egyre inkább csak a betelepítettek és az oláj cigányok tanyája.
Az EU persze nem tiltakozott a népességi arányok durva és mesterséges megváltoztatása ellen sem! Az eredeti nemzetiségi (ethnikai) viszonyok helyreállítását sem követelte. Bennünket nem védett, és ma sem véd meg az EU…

Mivel – úgy tűnik – a briteknek is ez lesz a sorsa, így ők lassan ébredeznek…

A „modern” angolokhoz képest szokatlanul hazafias hangnemet megütő Daily Express már jó ideje így kampányol: Mondj(on) nemet az új EU-bevándorlókra!

Csatlakozz(on) a keresztes hadjáratunkhoz most!

De Olájország – nemzetvesztő parlamentünk többségének igenjével is – már birtokon (az EU-n) belül van!

Mariana Campeanu, oláj (tévetegen: román) munka-miniszter erősen bírálta London polgármesterét, Boris Johnsont is, az olájoknak „járó” segélyek letiltása miatt is…
Az oláj honanya egyebek között rendre is utasította a brit kormányt az oláj polgárok elleni rasszizmus és idegengyűlölet (egészen idegenül: xenofóbia) miatt. (Érdekes! Magyar ellenes idegengyűlölet nem alakult ki Britanniában! Lehet, hogy mi magyarok talán kissé másképp – talán elviselhetőbben – viselkedünk…)

Bár a briteknek egy egészen kevéske okuk azért csak lehet a minimális önvédelemre, hiszen közismert hogy Erdély és Ó-Olájország (idegen nevén Ó-Románia) szerte lopott brit segélyből épülnek az otromba, giccses paloták tömegei… (Nem a magyar portákon!)
Csak eggyetlen példa: Segélysikkasztó oláh cigányok palotákat építenek <Katt ide!

No de persze ismerjük az oláj diplomáciát! Sikeres! Most, hogy már kerítésen belül van, harsogja hát az emberi egyenlőség torz szólamait. Hát ezért ilyen sikeres!
Amíg kívül volt, gazsulált a Nyugatnak. De bezzeg a pipogya magyar kormányok nyögdösésére azonban még alapvető nemzetiségi jogainkat sem rendezték! Csak nevetnek – és joggal nevetnek – a szánalmas magyar politikus-gárdán…
Székelyföld most kér önrendelkezést!
Ha lenne, ha lett volna magyar parlament és képviselet, hát a keleti szomszédság a háromszintű (teljes) magyar autonómia és a kifosztott magyarok teljes kárpótlása nélkül soha nem is csatlakozhatott volna! (Mellesleg bizottsági határozataink is voltak róla, melyet a nagy ömlengő beszavazáskor elfelejtettek fölemlegetni Országházunk ingyenélői.)

Nem ilyen puhák azonban az oláj politikusok! Erkölcsi aggályaik sem számottevőek. Más szemében a szálkát is, magukéban a gerendát se vennék észre. Csaknem száz esztendeje övék már Erdély és a többi elorzott Részeink. Ez ma már nem elég, hiszen alaposan lelakták! Most Britanniára fáj a foguk!

Hát ezt jól kifőzték!

… És az EU szerint most ezt is meg(t)ehetik!

Dr. Sz. L.

Fő forrás – Idle Britons are allowing Romanians to take jobs | The Times

Szómagyarázat gyüttmönteknek
oláj : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘oláh’, vagy közkeletűbb és betegös, történelemhamisítóan túlzó udvariaskodással ‘román’ népnév. (Lásd pl. még : olájalma – olájos vidékökrül származó savanyú alma)
Olájország : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘Oláhország’, vagy közkeletűbb történelemhamisító udvariaskodással ‘Románia’ gyanánt is ösmert országnév. (Sz.)

Ajánlott olvasmány : Bálint Sándor: Szegedi szótár

Francia belügyminiszter: „A romák maradjanak Romániában, vagy térjenek oda vissza”

Segélysikkasztó oláh cigányok palotákat építenek

Erdély egyetemét veszélyezteti az oláj rasszizmus

Oláj mancsok magyar erdőkön – természetesen jogtalanul

Muhi – Mohács – Trianon

The post A lusta britek hálásak lehetnének a dolgos olájoknak! appeared first on Szögedöm.hu.

The post Erdély szakrális építészeti emlékei a Móra-múzeumban appeared first on Szögedöm.hu.

A brit királyi család erdélyi gyökerekkel is rendelkezik. II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey kastélyban nevelkedett.

Az oláh (román?) hírügynökségek nem hivatalos értesülései szerint Károly herceg szerda délután különjárattal érkezett a marosvásárhelyi repülőtérre, ahonnan a székelyföldi Miklósvárra utazott erdélyi barátja, Kálnoky Tibor gróf kastélyába. Az Agerpres hírügynökség értesülése szerint a herceg három napot tölt Erdélyben, ahol Kovászna, Maros és Brassó megyei műemlékeket látogat meg. Csütörtökön a Maros megyei Szászkézdre várják.
A Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy a trónörökös erdélyi látogatása során sok időt szeretne a szabadban tölteni, erdei és falusi sétákra készül. Azt tervezi, hogy több olyan Brassó megyei településre is ellátogat, ahol még nem járt.
Charles (Károly) herceg legutóbb tavaly májusban látogatott Erdélybe, ahol korábban a Kovászna megyei Zalánpatakon és a Brassó megyei Szászfehéregyházán vásárolt egykori parasztházakat és birtokokat, amelyeket a helyi hagyományoknak megfelelően újíttatott fel. Többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni. Az idei húsvéti ünnepeket fia, Harry herceg töltötte barátai társaságában a zalánpataki birtokon, Erdélyben.

Szómagyarázat értetleneknek
oláh : így hangzik magyarul a – rómaiakat gyalázó – beteges történelemhamisítással ‘román’ alakban elterjedt népnév.

The post Erdélybe érkezett Charles (Károly) herceg ismét appeared first on Szögedöm.hu.