Migránsok, menekültek? – Hát ugyan kik ezek? Mik ezek?

Ennyi sok év émelyítő agymos(lékol)ás után őszinte szavaimmal bizonyosan megbotránkozást keltek a Kárpátok között. De kimondom végre:
A migráns én magam vagyok!

Más „migránsok”?! Még a nevükkel is módszeresen hazudoznak!
A kerítésszaggatókkal, bűnvándorlókkal (illegális határsértegetőkkel), a tömeggyilkos fasiszlámmal, a bestiális gyilkosokkal engem egy lapon ne említsenek!
A „migráns”, azaz magyarul a „vándor” én magam vagyok. Félmillió hasonsorsú honfitársammal egyetemben…

Migrálgatok… vagyis vándorolgatok… kifosztott Hazám, Magyarország és a dúsgazdag (gyarmati) örökségéből (f)osztogató Britannia között… kétezer kilométer oda… sűrű güzü robot… majd kétezer kilométer vissza… (A schengeni határok között…)
Csak azért, hogy eltartsam a családomat. No meg persze, hogy hazahozzak valamennyit a modern labancoktól az elhordott pénzből az én többreérdemes Hazámnak…
Szívesebben élnék persze itthon. Ebben az segítene a legjobban, ha nem lenne nagyságrendi (tízszeres) különbség a fizetésekben! Költhetne például erre – az európai polgárokra – az EU! Fejenként 78 millió forintot évente! Éppen annyit, amennyit fejenként a kerítésszaggatókra szán… (Ennyi fizetéskiegészítésből már igazán szívesen bevállalnék itthon egy szíriai keresztény családot – valódi háborús „menekültek”-et – is koszt kvártélyra…)

Ahogyan egy bölcs brit bennszülött „born and bread British” kollégám néhány éve a helyzetemet jellemezte: „temporary economic refugee”, azaz „időszakos gazdasági menekült” vagyok! (Britanniában)

No! Hát a migráns is, meg a menekült is én magam vagyok az angol értelmiség tanúsága szerint. Így hát bátran szólhatok migráns és menekülttársaimért. A négymillió lengyel testvérünkön túl az Angliába számüldözött magyarokért… a számuk már csaknem fél millió! Több, mint 56 menekültje! Csak Londonban már 300 ezer él belőlü(n)k… Így London mára már valóban a második legnagyobb magyar(lakta) város! Trendi mód: muzulmán paki polgármesterrel…

Tíz esztendeje egy hazaáruló, idegenszívű nemzetvesztő miniszterelnök „Gyúr csótány” azt rikoltotta: „El lehet innen menni”! Igen. Őt, a kirekesztőt kellett volna menten elüldözni! Válságövezetbe. Mondjuk Líbiába, Szíriába… vagy esetleg a „szabad nyugat” által vérébe fojtott, kiéheztetett, bár amúgy is nyomorgó Jemenbe. Ott végre megértené és méltán méltatná a Magyarok Istenét! De szittya magyarok már nemigen léteznek e planétán. Így hát nem volt, aki őt a helyére küldje, tisztességgel elüldözze! Oda, ahova való. Egy véres válságövezetbe. Ahol már nem ő a fosztogató, háttérhatalom által védelmezett harácsoló, hanem maga az áldozat! Aztán majd ábrándozhat migrálgatásról! Ha túléli saját aljas politikájának következményeit…

Ez a kirekesztő azonban ma is uszít. Magyarok ellen magyar pénzből…

Oszmánnál is gyilkosabb fasiszlámot hazudik ártatlan szüzeknek, háborodottan szerecsenmosdat, tömeggyilkos perverzek tömeges betelepítését követeli békében meglágyult szivünkbe.

Mi meg még mindig tűrjük.

A kirekesztőt, aki saját sokezeréves földünkről űzetne el bennünket ördögien bestiális,  gyilkos idegenekkel. Örökre.

Mint valódi menekült és migráns, – akit senki sem védett meg a Brexit kirekesztő rasszizmusától – megkérdezem hát: Kik ezek a határainkon tolongó idegen népek?

A kerítésszaggató bűnözők – mert illegális határsértők – 95%-a nem menekült! Nem migráns, hanem egy bűnszövetkezet által finanszírott népvándorlás hadserege! – Ne játsszuk tovább a hígagyú hibbantat! E fiatal férfitömegek Európa polgárháborúit, a földrész lángbaborítását előkészítendő küldettek ide!

Ha a kerítésszaggató muzulmánok „menekültek” lennének, akkor már régen otthonra leltek volna dúsgazdag hittársaiknál, a szomszédos Szaudi Arábiában, vagy a többi pénzben feredőző Arab Emirségekben. Otthonukhoz néhány ezer kilométerrel közelebb !!!

Ők azonban valami érthetetlen okból néhány száz kilométer helyett néhány ezret kívántak vándorolni, idegen vallású fura népekhez, akiket gyaúr szokásaik miatt maguk is megvetnek. Eljöttek analfabéta ingyenélőnek. Eltartott munkanélkülinek.
Illegálisan, vagyis bűnözőként léptek át minden határt.
Csak eggyetlen határt próbáltak volna meg átlépni! Például a szuperdemokratikus USA határát délről. Az „illegális bevándorlóktól” őrzött déli határt próbálták volna áthágni hasonlóképpen! Már egy sem lenne életben közülük! A négyméteres falon álló, mozgásérzékelő automata géppuskák már „demokratikusan” végeztek volna mind velük!

Biztonsági okokból többszáz mexikói határsértő hal meg évente az amerikai határövezetben.

“Környezetbarát rács” Brownsville városában, Texasban. (Sz.)

USA-védőrács El Paso, Texas – Ha egyszer mi építenénk ilyet!? – Nem a gúnyhatárainkra… (Sz.)

„Migránsok”?!

Már a megnevezésben is módszeresen hazudtak nekünk. A bűnözők bevándorlási hullámának kezdete óta!

Orvosként… önkéntes(?) száműzöttként vallom… A migráns én magam vagyok. Többmillió európai sorstársammal egyetemben…

Európa háborús bűnös vezetői hazudnak csak migránsnak másokat.

Európa többet érdemel!
Kelet-Európa polgárai pedig nyugati béreket !!! (Pl. évi 78 milliót!)
Bármelyik szakadt kelet-európainak elegendő lenne egy kerítésszaggatóra szánt évi 78 millió. Ingyen. Nem duzzogna évi 78 millió forintért egy magyar sem többé az EU ellen!
Bár ha egy nem-polgár ér 78-at, egy magyar megérdemel akár évi 79 milliót is! Elvégre is ezért vagyunk tagok! Hogy az EU-n kívülieknél egy kicsit jobban éljünk…
Ez az igazi ügy! Az EU-s javak méltányos elosztása.
Az EU dolga és főképp Európa vezetőinek a dolga:
Az európai polgárok biztonságának és jólétének biztosítása!
Itt lenne már az ideje, hogy az adónkon kitartott EU-vezetők végre értünk szorgoskodjanak!

Dr. Szabó László
„Időszakos gazdasági menekült”

Ajánlott olvasmányok:

Nudista strand – Apróhirdetés szaud-araboknak

Illegális bevándoroltatás – Európa árulói – Háborús bűnösök

Illegális bevándorlás – Jó vicc, bár nem vicc!

Ha egy kormány le akarja váltani a népet…

Megszűnő Európa

Kirekesztés angol módra

The post Egy menekült migráns vallomása appeared first on Szögedöm.hu.

Saría – Az iszlám törvénykezésről őszintén

Ha a Saría (arabul: شريعة) ismeretlen lenne Önöknek… Csak tekintsék meg e filmet!
Mer még valaki a muzulmán bűnáradat ellen tiltakozókat (keresztényeket) fasisztázni ezek után?!

Európa! Ébresztő!

Négy férfi szemtanú kell egy megbecstelenítés (nemi erőszak) igazolásához. Az igazolatlan nemi erőszak jutalma: Halál!
Talán ezért is olyan közkedvelt a Saría népeinek köreiben a tömeges (meg)becstelenítés… elkövető akár tanúskodhat is… ha még szemernyi jóindulat maradt benne…

A Saría államterrorához képes a fasizmus egy kedves, gyengéd emberbaráti rendszer volt.
Ha a náciszlám világ-szinten is megvalósul, talán még a kommunizmus 100 milliós tömeggyilkossága is eltörpül majd mellette… (Ajánlott olvasmány: Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”)

A Saría törvényeit kell az európai iskolákban elrettentésként oktatni!
Mindenféle képtelen torzlelkű erőszak és gyilkosság megengedett, sőt megkövetelt dolog!
A nyugati társadalmakra ez ma a legégetőbb veszély! – Mely reánk is les a beszivárgó bűnvándorlókkal…

Mohamed fölülírva. Mohamed nem szólt a Saríáról. E „jog”-ot nem Ő alkotta!
Ezt az Ő nevében terrorizálók alkották meg a maguk hatalmának növelésére…

A vakbuzgó muzulmánok szerint nem létezik vallási türelem!
Ez nem a Tordai Országgyűlés – Európának is példát adó – szelleme! – Ez annak a teljes tagadása!

Szalahaddín kegyelme már a múlté – ma a bűnvándorlók hozzák el a totális türelmetlenséget…

Az ISZLÁM békét, megbékélést jelent.
A Saría pedig – ennek megtagadásaként – a fölfoghatatlan terrort!

A Saría Európa végét jelentheti!
Ha megvan a többség, demokratikus alapokon bevezetik!
(Britanniában már tettek rá kísérletet!)

Ébresztő!
EURÓPA!!!

Jómagam nem szívesen látnám magyar műveltségünket megbecstelenítve, széttiporva, megkövezve, kerékbetörve néhány féleszű, vagy épp velejéig romlott (lefizetett) uniós fölbujtó zsivány kénye kedvére…
Ha magunk lelki-szellemi szigorán nem keményítünk, ezek átvágnak rajtunk, mint kés a vajon!

“Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…” ( Petőfi – A Nemzethez )

Ébresztő!
MAGYARORSZÁG!!!

Dr. Sz. L.

The post Saría – Az iszlám törvénykezésről őszintén appeared first on Szögedöm.hu.

Az Európai Unió zászlaja kék háttéren tizenkét ötágú aranycsillag alkotta körből áll.

Az európai zászló

Bár a zászlót leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak, hanem egész Európa jelképének tartották és tartjuk ma is.

A zászlót Paul Lévy alapötlete nyomán Arséne Heitz strasbourgi művész tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án Gerard Slevin írországi főheraldikus javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később az 1990-es években megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza. A zászló megjelenik az euró bankjegyeken, külön a csillagok pedig az érméken.

A zászló csillagainak száma változatlan, és nem áll összefüggésben az Unió tagállamainak számával. 1953-ban az Európa Tanácsnak 15 tagja volt, ekkor felmerült, hogy a zászlót megváltoztatják, és minden tagot egy csillag képvisel, a jövőben pedig nem változtatnak ezen. Ezt az NSZK ellenezte, mivel az egyik tag a vitatott jogállású Saar-vidék volt, és ha külön csillagot kap, az azt sugallta volna, hogy független állam. Franciaország ugyanerre az alapra helyezte ellenvetését a tizennégy csillagos zászló ellen, ami azt jelentette volna, hogy a Saar-vidék az NSZK része. A tizenhármat hagyományosan szerencsétlen számnak tekintették, ezenkívül az Egyesült Államok legkorábbi zászlóján is tizenhárom csillag volt. Végül a tizenkettőt fogadták el, mint minden politikai jelentéstől független számot, ami egyben a teljesség és tökéletesség szimbóluma is, és az európai kultúrában mindenütt jelen van, úgymint:

• “És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, ki a Napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a Hold, és az Ő fejében tizenkét csillagból korona”
• az állatöv (zodiákus) 12 jele
• 12 hónap egy évben
• 12 óra egy óralapon
• 12 olümposzi isten
• a tizenkét táblás törvény, a római jog egyik korai forrása
• 12 apostol
• a Kerekasztal 12 lovagja

Bizonyítatlan feltevések egész sora szerint a számnak további jelentése is van. Többek között az, hogy hasonlít Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájához, ami gyakran előfordul a római katolikus egyházi művészetben, azt a feltevést sugallta, hogy a zászló része egy összeesküvés-elméletnek, melynek célja a katolikus egyház hatalmának növelése vagy a Német-római Birodalom újjáélesztése.

Néhány vallásos szervezet ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve, és úgy vélik, a csillagok a babiloni mítoszban szereplő Mennyek Királynőjét jelképezik, és arra utalnak, az EU vezetőségére jelentős hatással van egy egyházellenes mozgalom. A legtöbb hatóság az efféle feltevéseket kitalációnak tartja, a zászlót tervező Arsene Heitz azonban annyit elismert, hogy A jelenések könyve adta az ihletet.

Hozzá kell tennünk azt is, hogy a középkorban és a reneszánsz idején a legdrágább festéket, az ultramarinkéket csak Szűz Mária ruhájához használták a festők.

Erős a gyanúm tehát, hogy az Európai Unió zászlaja 12 csillagának és kék színének alapjául Szűz Mária 12 ágú csillagkoronája, és kék palástja szolgált.

Szűcs József

Forrás: Patrióta

The post Történelmi tévhitek – Az Európai Unió zászlaja appeared first on Szögedöm.hu.

Hozzátette, hogy az EU illetékes bizottsága egy olyan szabályozást kíván megvalósítani, amelynek révén beleszólhat abba, milyen fák legyenek a hazai erdőkben, és milyeneket ültessenek.
Ezek az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja – ismertette a magyar álláspontot a vidékfejlesztési miniszter.
Az Európai Unió az elmúlt év végén terjesztett elő egy olyan javaslatot, amely az úgynevezett özönnövények visszaszorítására vonatkozik, és az inváziós fajoknak tituláltak közé az akác is bekerült – emlékeztetett Fazekas Sándor. Megjegyezte, hogy az ügy a korábbi szocialista kormányok felelősségét is felveti. A 2009-ben elfogadott erdőtörvény egyik végrehajtási rendeletében ugyanis káros, agresszíven terjeszkedő növényként nevesítik az akácot, és ez ad egyfajta jogalapot az ellene való fellépésnek.
Az akác adja ma a hazai faállomány egyharmadát, az erdőterületek 25 százalékát, és ipari faként, erdősítésre alkalmas növényként pótolhatatlan. A magyar méhészeti ágazatban, ahol 18-19 ezer méhészet működik megélhetést adva 80 ezer embernek, termelt méz fele akácerdőkből származik – mutatott rá a miniszter.
„Nekünk az a felfogásunk, hogy az akácot hungarikummá kell nyilvánítani, és nem üldözni kell, hanem telepíteni” – húzta alá Fazekas Sándor.
Újságírói kérdésre elmondta: az uniós rendelet még szövegezés alatt áll, és ha véglegesítésekor az akácot özönfajjá nyilvánítják, akkor már nem lesz olyan nemzeti mozgástér, amivel élni lehet. Ezért mindent el kell követni azért, hogy ezt megakadályozzuk – jegyezte meg.
Janez Potocnik környezetvédelmi biztos szóvivője kedden az MTI-nek megerősítette, hogy a biztos megkapta Fazekas Sándor levelét, amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte, hogy az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel arra az uniós listára.     Joe Hennon tudatta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik belőle.
„Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek, amely alapján össze fog állni a lista” – ismertette a szóvivő.
Hennon azt is világossá tette, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.
A fehér akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, a XVIII. században kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.
Joe Hennon arra is rámutatott, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze – hangsúlyozta a szóvivő.

The post Fazekas: az EU-nak semmi köze ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nőnek appeared first on Szögedöm.hu.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy a nyilatkozat elfogadásának nincs köze olyan államérdekekhez, amelyek Szerbia EU-s közeledési folyamatával kapcsolatosak, erre a pillanatra a vajdasági magyarok közel 70 évet vártak. Emlékeztetett arra, hogy Csúrogon ezekben a napokban emlékmű épül a magyar áldozatoknak a szerb költségvetéséből biztosított pénzből, valamint a magyar állam támogatásával felújítják azt az épületet, ahol szerbek váltak áldozattá. Reményét fejezte ki, hogy néhány napon belül befejeződnek ezek a munkálatok, és a két köztársasági elnök korábbi megállapodásának megfelelően ezen a helyen kerül sor a közös megemlékezésre a szerb és a magyar ártatlan áldozatokról.

Ez a pásztori megjuhászodás, beteges bratyizás azonban csak a számszerű adatokkal és a tényekkel nem számol. Ez a képtelen kenegetés a megbékélést nem hogy nem segíti, de sokkal inkább újabb indulatokat gerjeszt a máig kárpótolatlan túlélők tízezreiben. Lássuk hát az egalizált eseteket a tények és a számok tükrében:

Újvidéken – távol minden hadi cselekménytől – fegyvercsempészek és orvlövészek terítettek le magyar csendőröket (szám szerint 12-t), majd meggyalázva és megcsonkítva (levágott hímvesszeiket szájukba tolva), lemeztelenítve közszemlére tették tetemeiket.
Európának (és a világnak) ezidőben nem volt olyan országa, mely ezt statárium nélkül tűrte volna. Mégis akadt egy: Magyarország! A megtorlásokat német katonai utasításra hajtották végre. A közreműködő (német parancsnak engedelmeskedő) magyar tiszteket pedig maga Horthy Miklós büntette meg. Magyar bíróság ítélte őket halálra még 1943-ban! (Ennek végrehajtását csak Magyarország náci német megszállása akadályozta meg.)
A többnyire rác áldozatok száma kb. 3300 volt.

Emlékművük több, mint fél évszázada áll!

A rác (idegen szóval: szerb) áldozatok emlékműve Újvidéken, a Dunaparton

E gyászos történetről még egy történelemhamisító, meakulpázó magyar filmet (Hideg napok) is gyártott a szocialista csonkország. Magyarország nem a saját sérelmét filmesítette meg! Érdemi válasz déli szomszédunktól azóta sem jött…

A II. Világháború során az összes hadviselő fél közül egyedül Magyarország – személy szerint Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke – rendelt el saját hadseregének egységei ellen polgári lakossággal szemben elkövetett kegyetlenkedés (atrocitások) miatt vizsgálatot.
A magyar hadseregben, melyben ilyesmi a legkevésbé fordult elő!
A háború után pedig ezt a Szombathelyi Ferencet végezték ki hálából a „békebeli” rác hatóságok. (Ajánlott olvasmány: Györkei Jenő: Idegen bírák előtt. Szombathelyi Ferenc újvidéki pere és kivégzése)

Ezzel szemben a szovjet csapatok megérkezésekor a rác partizánok szigorúan nemzetiségi alapokon módszeres és tömeges ethnikai piszkolgatásokat hajtottak végre ártatlan magyarokon szerte az egész Délvidéken. Gyakran csak a magyarok javainak megszerzéséért gyilkoltak. Egész magyar falvakat kiirtottak. E tömeges bűncselekmények áldozatainak összesítése máig sem történt meg a rác hatóságok csaknem 70 éves ellenállása miatt.
A Délvidéki Magyar Holokauszt magyar polgári áldozatainak száma százezerre tehető. Tehát ez az újvidéki eset kb. 30-szorosa!
Semmiféle emlékművük sehol nem áll! A túlélők pénzén emelt Csúrogi Emlékkeresztet meg minden évben helyi rasszisták (a kiirtott magyarok házaiban lakó rácok) szétverik és meggyalázzák!
A rác tömeggyilkosok ellen soha semmilyen jogi eljárás nem indult. Hajuk szála sem görbült. Ellenben kitüntetéseket és kiemelt fizetéseket kaptak! Ma is szabadon élnek-halnak…
A lemészárolt magyarok javaiból gazdagon…

Kölcsönös bocsánatkérésekre és egyéb hamis formalitásokra tehát semmi szükség!

15 millió magyar és a világ minden kultúrált népe, ahogyan az Európai Unió is a Délvidéki Magyar Holokauszt túlélőinek teljeskörű kárpótlását várja.
Vannak persze, akik – minden joggal – az elkövetők felelősségre vonását is alapvetőnek tartanák. Mértékletesebb és engedékenyebb magyar vélemények szerint – melyhez magam is csatlakozom – azonban a Délvidéki Holokauszt Múzeumok és emlékművek, valamint a magyar túlélők teljeskörű kárpótlása – a bűnösök hajszolásánál – jobban szolgálja a délvidéki megbékélést.

Szöbb Jövendőnk
és az új alapokon gyökerező rác-magyar barátság
reményében
Tisztelettel:

Dr. Sz. L.

Ajánlott olvasmány még:

A rác parlament elítélte a Délvidéki Magyar Holokausztot

Délvidéki Magyar Holokauszt – kártérítés helyett balkáni kendőzés?

Forrás: http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/tortenelmi-pillanat-magyar-es-szerb-szamara

Alapfogalmak tisztázására először is érdemes a félreértett népneveket helyretenni: Államalkotó déli szláv szomszédunk neve magyarul „rác”, ami idegen szóval „szerb”, saját nevükön pedig: „szrb”. Értelmetlen (lenne) bármi megalázkodásból saját nyelvünket bárki másokénak alávetni…
„Nyelvében él a nemzet.” A nyelvüket elhagyókat halálra ítéli a történelem…

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide a könyvtár megtekintéséhez!

Nyilvánosságra hozhatják a délvidéki áldozatok jegyzékét …

The post Délvidéki megbékélés pásztori megjuhászodással appeared first on Szögedöm.hu.

Az EU-tagállamok kormányai állandóan azt hangoztatják, hogy a munkahelyek létrehozásához folyamatos növekedésre van szükség a gazdaságban. Az Európai Unió hivatalos dokumentumai (köztük például azEurópa 2020 Stratégia) árnyaltabban fogalmaznak. A fenntarthatóság érdekében a gazdaság élénkítéséhez a tudásra és az innovációra kell építeni, az erőforrásokat hatékonyabban, környezetbarátabban kell felhasználni, valamint csökkenteni kell a szociális és területi különbségeket. A posztindusztriális korszakban ezek a versenyképesség meghatározó feltételei. A gyakorlatban azonban a tagállamok jelentős része figyelmen kívül hagyja ezeket a szempontokat. A társadalmi problémákat, a szegénység kezelését és a foglalkoztatási gondok egy részét is elsősorban szociális támogatásokkal igyekeznek enyhíteni. A növekvő térbeli és társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó feszültségeket sikerült ideig-óráig tompítani, igaz, növekvő költségvetési hiány és eladósodás mellett. Most azonban puskaporos hordókon ülünk. Nemcsak a globális pénzügyi válság, hanem a társadalmi problémák elhanyagolása, a humán erőforrások folyamatos fejlesztésének elmaradása az oka annak, hogy nem teljesült a Lisszaboni Stratégiában 2000-ben kitűzött fő cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon.

Magyarországon egymillió ember, a lakosság 10 százaléka mélyszegénységben él. A foglalkoztatási ráta – Málta után – a legalacsonyabb az unióban. A munkanélküliek elhelyezkedését ellehetetleníti a képzettség hiánya, a gyenge munkamorál, a rossz egészségi állapot és az alacsony mobilitás.

Az egymást követő magyar kormányok a fejlesztési forrásokat, elsősorban az uniós támogatásokat, csak kisebb részben fordították közvetlenül ezeknek a problémáknak a kezelésére. Az aszfaltra, betonra költött hatalmas összegek nem csökkentették a térségi és társadalmi egyenlőtlenségeket, és a vállalkozásoknak nyújtott ezermilliárdos támogatások hatására sem növekedett mérhetően a munkahelyek száma. A mostani tervek a helyzet további romlását vetítik előre, hiszen a kormány az uniós források 60 százalékat „gazdaságfejlesztésre” kívánja fordítani. Az EU-támogatások ilyen módon történő felhasználása elvonja a forrásokat az említett, a társadalom és a gazdaság számára egyaránt nélkülözhetetlen kormányzati feladatok elvégzésétől. A gazdaság szereplőinek nyújtott támogatások ugyanis torzítják a piacot, és így átláthatatlan viszonyokat, zűrzavart okoznak. Ellentétben állnak az EU alapelveivel is.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felzárkózásra szánt kohéziós és strukturális alapok nem töltötték be a feladatukat. Nem csökkentek az egyenlőtlenségek, nem erősödött meg a kkv-szektor, nem javult megfelelően a lakosság képzettsége, egészségi állapota. Nagy a lemaradásunk a gazdaság egyik legfőbb mozgatója, a kutatás-fejlesztés, az innováció terén is. Alacsony a belföldi kereslet. Csak innovatív, magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások exportjától várhatunk bővülő piacokat és bevételeket. A központi és helyi kormányzatnak számos területen van lehetősége arra, hogy piackonform módon keresletet gerjesszen, és így a gazdaság szereplői versenyezzenek a megrendelésekért. Ha az oktatásra, az egészségügyre, a tömegközlekedésre, az energiahatékonyságra és a K+F-re fordítják a támogatásokat, akkor a gazdaság is élénkül a megnövekedett kereslet révén. Ekkor a pályázati bürokrácia, hanem a felhasználók döntik el, hogy mely vállalkozások termékeit, szolgáltatásait tartják a legjobbnak.

A kormánynak tehát haladéktalanul felül kellene vizsgálnia a tervezett támogatási politikáját annak érdekében, hogy a közpénzek – beleértve az uniós forrásokat – az ország tartós fejlődését szolgálják. Akár az egyes uniós intézmények álláspontjával szemben is a kormánynak arra kell törekednie, hogy az ország szükségleteihez alkalmazkodó megállapodást kössön a strukturális és kohéziós alapok felhasználásáról. Ne konkrét projektekről tárgyaljon az EU-val, hanem vállaljon felelősséget a források megfelelő felhasználásával a társadalmi és környezeti problémák enyhítéséért. Olyan indikátorokat határozzon meg, amelyek mérhetők, ellenőrizhetők és egyúttal biztosítják a felsorolt problémák enyhítését – nem csupán az egyes projektek, hanem az egész ország szintjén.

Valójában ezeknek az intézkedéseknek a révén erősödhet a gazdaság is. Jól képzett, magas munkakultúrájú és egészséges munkaerő az, amire a hazai vállalkozásoknak is a legnagyobb szüksége van, és ami Európa versenyképességét is legjobban elősegíti.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Prioritások

Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek egy versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdaság létrehozásához szükségesek.

Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak,fenntartható, mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással, illetve energiaüggyel kapcsolatosak.

A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzásirendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.

Öt cél, amelyet az EU egészének 2020-ra teljesíteni kell:

1. Foglalkoztatás

•  Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

2. K+F

•  Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.

3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
• A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.
• Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

4. Oktatás

• A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni.
• El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen

• Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Forrás: levego.hu

The post Ténylegesen a gazdaságot élénkítsék az uniós források! appeared first on Szögedöm.hu.

A Jobbik több szempontból is aggályosnak tartja az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága által hozott döntést, amelynek értelmében Sólyom László akkori köztársasági elnököt a szlovák kormány az uniós jognak megfelelően akadályozta meg abban, hogy 2009. augusztus 21-én Révkomáromba utazzon a felvidéki magyarság államalapításra emlékező ünnepségére.   A döntés jól mutatja, hogy a napokban Nobel-díjjal kitüntetett Európai Unió saját elveit, hangoztatott értékeit sem tiszteli, az emberek szabad mozgására vonatkozó alapvető emberi jogot sem képes – még a szabad mozgás céljával létrejött schengeni övezeten belül sem – a kettős mérce alkalmazása nélkül érvényre juttatni.   A luxemburgi bíróság döntése, valamint az a tény, hogy az Európai Bizottság Szlovákia támogatása érdekében beavatkozott a magyar kormány által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásba, egy újabb magyar külpolitikai kudarc. Az ügy negatív kimenetele korántsem meglepő, újfent a magyar diplomácia érdekérvényesítési képességének teljes hiányáról árulkodik, amit sajnos a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelő korábbi ügyek kapcsán – lásd Malina Hedvig-ügy, a dunaszerdahelyi futballszurkolók elleni rendőri fellépés ügye, a Beneš-dekrétumok és a szlovák nyelvtörvény ügye – már megszokhattunk.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese
Kiadó: Jobbik parlamenti frakciója

forrás:
http://os.mti.hu/hirek/78673/a_jobbik_parlamenti_frakcioja_kozlemenye

The post Jobbik – Az alapvető emberi jogokról appeared first on Szögedöm.hu.

Szombaton néhány óra alatt leégett a krasznahorkai vár és a körülötte lévő erdő. Fotó: Vajda János/MTI

Kigyulladt és leégett a krasznahorkai vár szombat délután, vasárnap este pedig újra lángolni kezdett az épület – adta hírül az MTI a SITA szlovák hírügynökségre hivatkozva. A tűzvész okozásával két gyereket gyanúsít a rendőrség. A feltételezés szerint a 11 és 12 éves fiúk cigarettázás közben felgyújtották a domboldalon a füvet, ami miatt lángra kapott a vár tetőszerkezete. A rendőrség közveszélyokozás miatt indított eljárást ellenük. Mivel a két fiú kiskorú, nincs büntetőjogi felelősségük. Bizonyára gondos szüleiknek sem…

A vár szombaton délután két óra körül kapott lángra: leégett a teljes tetőszerkezet, a környező erdő és domboldal, feketéllik az egész környék. A fölvidéki Krasznahorkaváralja településen rendkívüli helyzetet hirdetettek, mert a szárazság miatt a lángok további terjedésétől tartottak. A tűzben az eddigi információk szerint nem sérült meg senki, és a jelenleg múzeumként működő várból a kiállított tárgyak kilencven százalékát is sikerült épségben kimenteni. A keletkezett kárt egyelőre nem lehet felbecsülni.

Mivel csonkországunkban nemigan volt e fölvidéki várunkhoz hasonló magyar gyűjtemény, így a kár nem a szlovák, hanem a magyar nemzet számára fölbecsülhetetlen.

Krasznahorka vára emésztő lángokban…

Az MTI helyszíni beszámolója szerint a várhosszúhegyi lakos, Parbitka István beszámolója szerint „fél kettő körül kezdett el szivárogni a várból a füst, majd szinte percek alatt borult az egész épület lángokba. Nekünk, helyieknek ez különösen sokkoló élmény, hogy a környék szimbóluma, a büszkeségünk a szemünk láttára válik porrá.” A helybéliek mind arról beszéltek, hogy Krasznahorka vára túlélte az első és a második világháborút, most pedig rövid idő alatt a lángok olyan pusztítást végeztek, amilyenre a legöregebbek sem emlékeztek. Az idős krasznahorkaiak sírtak, míg a fiatalabbak, középkorúak ahogy tudtak, segítettek az igen rövid idő alatt a helyszínre érkezett tűzoltóknak – tudósított az MTI a helyszínről.

Az oltást nehezítette, hogy a vár nehezen megközelíthető. Először a rozsnyói és a dobsinai tűzoltók érkeztek a helyszínre, majd később a szepsi és a saci tűzoltóállomások is segítséget küldtek. A helybéliek közül a fiatalabbak ugyancsak segítettek az oltásban, de Vasik János, a fölvidéki (szlovák) közszolgálati rádió és televízió magyar nyelvű adása, a Pátria rádió a munkatársa szerint még Kassa környékéről is érkeztek önkéntesek.

Vasik úgy fogalmazott: az itt lakók szomorúsága leírhatatlan, többek úgy érzik, mintha közeli hozzátartozójuk halt volna meg.

Délutánra a helyszínen a katasztrófaturisták is megjelentek, s mivel a területet a rendőrség körbezárta, a hegyi ösvényeken próbáltak meg feljutni a várhoz.

Lángol a Krasznahorkai Vár 2012. Hadisten (március) hava 10-én

A helybéliek szombaton csak találgatták, hogy mi okozhatta a tüzet. Ami biztos, hogy a várhoz vezető ösvények mentén igen száraz a fű, tehát az is elképzelhető, hogy egy égő csikk eldobása miatt keletkeztek a lángok. Később a „gyerekcsíny” lehetősége is felmerült, mert az MTI-nek több helybéli is állította, hogy gyerekeket látott a vár oldalánál.

Szombaton estefelé Daniel Lipsic fölvidéki (szlovák) belügyminiszter azt közölte: a felgyújtott tarló okozhatta a tüzet. A TASR szlovák hírügynökségnek adott nyilatkozatában a belügyminiszter azt mondta, hogy a rendőrségnek már gyanúsítottjai is vannak. Daniel Krajcer kulturális miniszter hozzátette, a kulturális minisztérium már vasárnap kész bizonyos pénzügyi eszközöket felszabadítani a vár felújítására. Hangsúlyozta, hogy a várban kiállított tárgyak mind biztosítva voltak, és várhatóan a nyárig részlegesen helyreállítják az épületet. Természetesen a páratlan Andrássy gyűjteményt nem fedezheti holmi pénzügyi biztosítás. A vár egyik szerelmese, rendszeres látogatója, Farkas Adrienne úgy fogalmazott: „Krasznahorka volt az a magyar nemesi ház, ahol az Andrássyak még az asztalt is megterítve hagyták ott. A veszteség a magyarság számára pótolatatlan.”

Vasárnap este hét óra körül újra kigyulladt a krasznahorkai vár vasárnap  az oltási munkálatok még éjszaka is tartottak. A várban még a szombati tűzvész során elszenesedett faszerkezet egyes részei kaptak újra lángra az erős szélben. Az éjszaka folyamán még tartott az oltás, de a tüzet sikerült ellenőrzés alá vonni, így a lángok nem veszélyeztettek újabb részeket. A helyszínen 5 tűzoltókocsi és 15 tűzoltó tartózkodott, munkájukat helyi önkéntesek segítették.

A Magyar Koalíció Pártja még szombaton felkérte a magyar kormányt, hogy vállaljon részt a rendkívüli jelentőségű kulturális emlék felújítási kiadásaiból – derült ki az MTI pozsonyi irodájának eljutatott közleményből. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke kapcsolatba lépett Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettessel, s arra kérte, hogy a magyar kormány is vállaljon részt a tűzvész sújtotta krasznahorkai várat érintő kárelhárítási és felújítási munkák kiadásaiban – olvasható a dokumentumban.

A Magyar Koalíció Pártja szerint a tűzkár egy rendkívüli jelentőségű szlovák-magyar és európai kulturális emléket tett tönkre, ezért indokolt, hogy mindkét kormány felvállalja a felújítás terheit, illetve közösen pályázzanak az európai uniós forrásokra. – Összefogásra van szükség – áll a közleményben, amely arra kéri fel a civil szervezeteket, hogy közösen szervezzenek gyűjtést a károk enyhítésére.

Magyarország természetesen  kész hozzájárulni a felbecsülhetetlen kulturális érték megmentéséhez – közölte a miniszterelnök sajtóstábja, válaszul az MKP közleményére. Erről Semjén Zsolt biztosította Berényi Józsefet.

A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány szerint az Európát megtartó magyarság keresztény erősségének fölújítása – az általa is okozott súlyos anyagi helyzetünk révén – ma alapvetően Európa (az Európai Unió) kötelessége.

A XIII. században épült krasznahorkai vár a még mindig legalább felerészben magyarok lakta Krasznahorkaváralja település nevezetessége, a Fölvidék (Szlovákia) egyik legértékesebb történelmi épülete, amely felújított állapotban múzeumként üzemelt.

Krasznahorka hazatérte (1938):

Krasznahorka büszke vára visszatér…

The post Leégett a krasznahorkai vár – Újra kigyulladt a faszerkezet appeared first on Szögedöm.hu.

A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk!

EU-csúcs – Schöpflin György: Szerbia egy lépéssel közelebb az EU-hoz

Brüsszel – Az hogy az Európai Unió állam- és kormányfői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának, az uniós integráció érdekében tett szerb erőfeszítések egyértelmű elismeréseként értékelhető – állapította meg pénteki nyilatkozatában Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, a Szerbiáról szóló európai parlamenti jelentés néppárti felelőse. (MTI)

Schöpflin szerint azonban Szerbiára még „nagyon hosszú és nehéz döntésekkel teli időszak” vár az uniós tagság elnyeréséig.
Miközben a szerb tagjelöltség kérdése az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának a fő témája volt, az Európai Parlament külügyi bizottsága szintén aznap szavazott a szerb EU-csatlakozási folyamatot értékelő jelentésről. A magyar néppárti EP-képviselő tájékoztatása szerint a nagy többséggel elfogadott dokumentum üdvözölte azokat a lépéseket, amelyeket a nándorfehérvári (belgrádi) kormány megtett a tagjelölti státus elnyerése érdekében, és egyben elfogadta a szerb-koszovói viszony rendezése érdekében tett szerb gesztusokat. Képviselönk arról nem számolt be, hogy a magyar tagság bármiféle vonakodását is jelezte volna rendezetlen holokausztunk és a félmillióról százezrekre olvadó magyar kisebbség ügyében.
A jelentés ugyanakkor felhívta a figyelmet számos hiányosságra – így a korrupcióra, a nemzeti kisebbségek problémáira, a sajtószabadság ügyére, valamint a kevéssé hatékony állami struktúrára – is. Ez utóbbi különösen ütős kritika, hiszen, mint tudjuk, az EU bürokratizmusa erős bástya. Oly hatékonyan akadályoz bármi épeszű törekvést, hogy onnan aztán bárkit könnyedén lehet kritizálni. Maga a kritika is önmagáért beszél: az állami struktúra hatékonyságát emlegeti, míg a Délvidéki Holokauszt botrányos elhallgatásáról, a hozzátartozók kárpótlanságáról, valamint az emlékművek módszeres és brutális megrongálásáról szót sem ejtett. Csakúgy, ahogyan Románia EU-csatlakozásánál a – bennünket fenyegető – ciános bányákról mélyen hallgatott. De hát ugye ezért lennének a magyar képviselők, hogy ilyen alkalmakkor szóljanak! Hogy bennünket képviseljenek! Felelősséggel! Tisztességgel! Magyarul!

Oláhország (Románia) 30 ezer oláh nemzetiségű polgár nem eléggé méltányos kezelése miatt panaszkodott, míg a magyar fél – a lenyűgöző hírelemző képességekkel megáldott schöpflinekkel – „elfelejtett” a 300 ezer magyar sorsa miatt méltatlankodni. Magyar „képviselőink” a koszovói albánságért jobban aggódtak, mint saját magyar vérei(n)kért.

1495

1910

2002

Történelemportál – Délvidék

A holokausztot tanítani kell!

Délvidéki Magyar Tömegsírok – www.tomegsirok.hu

Ajánlott még korábbi híreinkből:

A Délvidéki Holokauszt képekben – állandó tárlaton

Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást

(Szerk.)

The post Európa vezetői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának – A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk! appeared first on Szögedöm.hu.

– Megérkezett a tagjelöltség, Szerbia az Európai Unió (EU) tagjelöltje lett – ilyen és hasonló címekkel jelentek meg pénteken reggel a belgrádi újságok, beszámolva arról, hogy valamivel éjfél előtt Brüsszelből befutott a hír: az EU csúcsértekezletének résztvevői megadták Szerbia számára az annyira várt tagjelölti státuszt. (MTI)

További két részletes népességi (ethnikai) térkép Délvidéki S. Attila – Fejezetek a rácjárások történetéből c. könyvében jelent meg ésITT tekinthetőek meg nagy méretben.

A legtalálóbban talán a Vecernje Novosti című napilap fogalmazott: Európa megnyílt, azaz – szabadabb fordításban – Európa kitárta kapuit Szerbia előtt. Az újság ugyancsak címoldalon emelte ki Herman Van Rompuynak, az uniós kormányfői tanács elnökének a szavait, amely szerint mindez „a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben kifejtett erőfeszítéseknek köszönhető”.
A Politika című újság tényszerűen közli a hírt: „Szerbia az EU tagjelöltje lett”. Az első oldalas, háromhasábos cikk alcíme már sokat mondóbb: „Azzal, hogy alig néhány órával az EU csúcsértekezlete előtt Szerbia és Románia aláírta a kisebbségek jogairól szóló egyezményt, elhárult a tagjelöltség utolsó akadálya is”.
A Danas című újság Megérkezett a tagjelöltség címen harangozta be első oldalán a brüsszeli hírt, megállapítva, hogy az Európai Tanács úgy döntött: Szerbia kiérdemelte az uniós tagságot. A lap kiemeli még, hogy „Brüsszelben jegyzőkönyvet írtak alá a Szerbiában élő román nemzeti kisebbség jogairól”, továbbá, hogy a „csatlakozási tárgyalások kezdetét talán még az év végéig kitűzik és ezek a megbeszélések 2013 első felében fognak megkezdődni”.
A Press című újság címoldalán csak rövid hírben tájékoztat az eseményről, az újság belső oldalain viszont annál nagyobb teret ad az eseménynek, egyetlen egy szót emelve ki a kétoldalas beszámolónak: Tagjelöltség.
Az újság diplomáciai körökre hivatkozva úgy értesült, hogy „Románia azért ódzkodott a Szerbiának nyújtott támogatás megadásától, hogy kieszközöljön magának (Brüsszeltől) 3,5 milliárd eurós segélyt”.
A Blic című újság első oldalas szalagcímben közli olvasóival a tagjelöltségről szóló hírt, majd belső oldalain részletesen taglalja a tagjelölti státusz mibenlétét. Az újság úgy értesült, hogy a „csatlakozási tárgyalások kitűzésének időpontjával Brüsszel mindaddig vár, amíg Szerbiában nem zajlanak le a választások”. (MTI)

A Délvidéki Holokauszt máig rendezetlen helyzetéről, a hozzátartozók kárpótlásának megkezdéséről, valamint szerény emlékműveinek módszeres és brutális megrongálásáról szót sem ejtett a magyar(?) képviselőgárda. Ugyanilyen szánalmasan hallgatott árnyékukban a fősodratú magyar pártsajtó is. Pedig csaknem százezer megkínzott, megcsonkított, megalázott, meggyalázott magyar emlékezetéért és a máig mindenükből kiforgatott holokauszttúlélők szenvedéseinek enyhítéséért illett volna magyar képviselőinknek és fősodratú pártsajtói(n)knak legalább egy kicsit vonakodni.

Történelemportál – Délvidék

A holokausztot tanítani kell!

Délvidéki Magyar Tömegsírok – http://www.tomegsirok.hu

Ajánlott még korábbi híreinkből:

A Délvidéki Holokauszt képekben – állandó tárlaton

Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást

(Szerk.)

The post Európa – magyar föltételek nélkül – kitárta kapuit Szerbia előtt a tagjelöltséggel appeared first on Szögedöm.hu.