Hozzátette, hogy az EU illetékes bizottsága egy olyan szabályozást kíván megvalósítani, amelynek révén beleszólhat abba, milyen fák legyenek a hazai erdőkben, és milyeneket ültessenek.
Ezek az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja – ismertette a magyar álláspontot a vidékfejlesztési miniszter.
Az Európai Unió az elmúlt év végén terjesztett elő egy olyan javaslatot, amely az úgynevezett özönnövények visszaszorítására vonatkozik, és az inváziós fajoknak tituláltak közé az akác is bekerült – emlékeztetett Fazekas Sándor. Megjegyezte, hogy az ügy a korábbi szocialista kormányok felelősségét is felveti. A 2009-ben elfogadott erdőtörvény egyik végrehajtási rendeletében ugyanis káros, agresszíven terjeszkedő növényként nevesítik az akácot, és ez ad egyfajta jogalapot az ellene való fellépésnek.
Az akác adja ma a hazai faállomány egyharmadát, az erdőterületek 25 százalékát, és ipari faként, erdősítésre alkalmas növényként pótolhatatlan. A magyar méhészeti ágazatban, ahol 18-19 ezer méhészet működik megélhetést adva 80 ezer embernek, termelt méz fele akácerdőkből származik – mutatott rá a miniszter.
„Nekünk az a felfogásunk, hogy az akácot hungarikummá kell nyilvánítani, és nem üldözni kell, hanem telepíteni” – húzta alá Fazekas Sándor.
Újságírói kérdésre elmondta: az uniós rendelet még szövegezés alatt áll, és ha véglegesítésekor az akácot özönfajjá nyilvánítják, akkor már nem lesz olyan nemzeti mozgástér, amivel élni lehet. Ezért mindent el kell követni azért, hogy ezt megakadályozzuk – jegyezte meg.
Janez Potocnik környezetvédelmi biztos szóvivője kedden az MTI-nek megerősítette, hogy a biztos megkapta Fazekas Sándor levelét, amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte, hogy az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel arra az uniós listára.     Joe Hennon tudatta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik belőle.
„Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek, amely alapján össze fog állni a lista” – ismertette a szóvivő.
Hennon azt is világossá tette, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.
A fehér akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, a XVIII. században kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.
Joe Hennon arra is rámutatott, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze – hangsúlyozta a szóvivő.

The post Fazekas: az EU-nak semmi köze ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nőnek appeared first on Szögedöm.hu.

Ehhez a jogvédelem mellett azonban arra is szükség van, hogy megérje termelni, gazdálkodni, vidéken maradni – mondta az agrártárca vezetője a Fidesz Magyarország jobban teljesít című rendezvénysorozatának szegedi állomásán.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány ennek érdekében az elmúlt három évben stabilizálta az ágazatot. A magyar mezőgazdaság exportteljesítménye is növekedett, amelyre – a lengyeleket leszámítva – az újonnan csatlakozott uniós tagországok között nincs példa. Hozzátette: a belföldi piacon is sikerült 70-ről 75 százalékra növelni a magyar élelmiszerek arányát.
Fazekas Sándor kifejtette, az elfogadás előtt álló földtörvény – amely célja a termőföld megvédése mellett az agrárközéposztály, a családi gazdálkodók megerősítése – a ciklus legfontosabb jogszabályai közé tartozik, ezért szántak csaknem tíz hónapot a vitájára. Az Országgyűlés elé terjesztett javaslat több száz, több ezer vélemény figyelembevételével készült el.
A miniszter kiemelte: a törvény megvédi a magyar földet a spekulánsoktól, legyenek azok külföldiek vagy hazaiak. A magyar földművesek lesznek azok, akik földet tudnak vásárolni. A helyi gazdálkodók a földbizottságokon keresztül kontroll alatt tarthatják a földforgalmat, a Nemzeti Földalapot korlátlan elővásárlási jog illeti majd meg, és a hatósági engedélyezés eljárás révén ellenőrizhetővé válik a vásárláshoz szükséges feltételek – többek között a helyben lakás, a tényleges mezőgazdasági tevékenység végzése – teljesítése – közölte a politikus.
A földtörvény elfogadást a mezőgazdasági vállalkozások működését szabályozó üzem törvény, illetve az integrációs törvény megalkotása követi. Ezek elfogadása kiszámítható viszonyokat teremt, és hosszú időre tervezhetővé teszi a gazdálkodók tevékenységét – tudatta a miniszter.

(MTI)

The post A magyar föld maradjon magyar tulajdonban! appeared first on Szögedöm.hu.

Fazekas Sándor hozzátette: Szőregen, Magyarország egyetlen nagy rózsatermesztő tájkörzetében évente 4-5 millió rózsatövet termelnek a kertészek, ami a hazánkban termelt rózsa 98 százaléka. „Ezek 90 százalékban exportra kerülnek, és elviszik hírünket a világba, így a szőregi rózsa olyan értéket képvisel, amelynek ott a helye a hungarikumok sorában.”     Kifejtette: tavasszal az országgyűlés elfogadta a hungarikumokról szóló törvényt, amellyel megvédhető az itt nemesített fajták egyedisége, nemzeti jellege.

Ez a virág sok családnak biztos megélhetést nyújt, amivel fontos, hogy sokan éljenek – hangsúlyozta, hozzátéve: ezt állami oldalról is ösztönzik. Az ültetvénytelepítés támogatása, valamint a szerkezet átalakítási program mellett újabb intézkedésekkel segítik a kertészeti ágazatot, a rózsatermesztést. A kormány elfogadta, az országgyűlés pedig hamarosan tárgyalja a minisztérium jogszabálycsomag-tervezetét, amely lehetővé teszi, hogy 2015. június 30-ig ne kelljen „visszasajtolni” az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet. A minisztérium emellett ismét meghirdette a fiatal mezőgazdasági termelők indulását segítő pályázatot. A fiatal gazdák összesen 4 milliárd forintot igényelhetnek, mely termőföld vásárlására is fordítható. A pályázatoknál előnyt élveznek a kertészetek, mivel az élőmunka-igényes ágazat növeli a foglalkoztatást. Folytatódik a tanyafejlesztési program is, melynek pályázatai várhatóan július 1-jével nyílnak meg – sorolta a lehetőségeket.
Fazekas Sándor hozzátette: emellett továbbra is nyitottak, hogy az ágazati szereplőkkel egyeztetetve, részletesen kidolgozott stratégia mentén fejlesszék a kertészeteket.

(MTI)

The post Fazekas: a rózsatermesztés egy vidékfejlesztési modell appeared first on Szögedöm.hu.