2005-öt megelőzően az akkor még fürdővárosként is emlegetett Szeged strandjain két helyen volt vízforgatóval ellátott medence, a Gombában és a Sportuszodában.
Ezekben az időkben a SZUE és a Sziksósfürdő látogatottsága 150000 fő körül volt évente. Ekkor már tudott volt, hogy a vízforgató nélküli medencéket 2007-től (az EU-terror miatt – Szerk.) tovább nem lehet üzemeltetni, így kérdésessé vált a Sziki és a Partfürdő működése is.
A SZUE esetében megtörtént a 300 milliós fejlesztés, melynek keretében kialakították az új élménymedencét a csúszdával, korszerűsítették a nagymedencét és a sátor fűtésrendszerét, valamint a Gomba gépészeti berendezéseit. Nyilvánvaló irány lett volna, hogy a város többi strandját is fokozatosan fejlesztik tovább.
A Sziksósfürdő gyermekmedencéjét és a Partfürdő nagymedencéjét kellett volna legsürgősebben vízforgatóval ellátni. Ez néhány száz millióból megvalósítható lett volna, és a szegediek legnagyobb megelégedésére megmaradtak volna a közkedvelt, elérhető árú fürdőhelyek. (Mára ezek a strandok – az évtizedek óta elmaradt minimális fejlesztések hiányában – lassan az enyészeté lesznek.) E helyett azonban jött a Napfényfürdő projekt, melynek köszönhetően szegediek ezreitől vették el a lehetőséget a megfizethető kikapcsolódáshoz.

Az országos trendhez hasonlóan Botkáék (Leisztinger, Szentgyörgyi?) is úgy érezték, hogy Szegedre is jól jönne egy gigafürdő (meg a vele járó pályázati pénz!) és, bár a lakosság jelentős része tiltakozott, egy 200 fős, úgynevezett „közvélemény kutatással” próbálták igazolni annak szükségességét. Ekkor már jól látható volt a valódi szándék: közpénzekből kistafírozni egy magánkézben lévő szállodát!

Hiszen mi más indokolta volna az éppen felújított SZUE feláldozását, sőt az esetleges konkurenciát jelentő Partfürdő elsorvasztását? Sőt, amiről talán kevesen tudnak: az előző városvezetés már elkészítette egy élményfürdő tanulmánytervét a Sziksósfürdőre! Vajon miért nem oda került a beruházás?

Nos a válasz benne van a Ligetfürdő projekt együttműködési megállapodásában, melyet az önkormányzat, a Szegedi Sport és Fürdők Kft., valamint a Hunguest Hotels Zrt. kötött. 2015-ben írják ki azt a pályázatot, melynek keretében Szeged értékesíti a Ligetfürdő Kft-ben lévő 80 %-os üzletrészét, várhatóan a minimális 1,4 milliárd Ft-ért. A vevő minden bizonnyal az elővásárlási joggal rendelkező, a projektcégben 20 %-os tulajdonnal bíró Hunguest Zrt. lesz. A kérdés az, hogy a becslések szerint évi 400 milliós veszteséget a megállapodásnak megfelelően, milyen formában (tagi kölcsön?) fizette a Hunguest, és, hogy az a vételárba esetleg beszámításba kerül-e? Ám, ha nem, akkor is megkérdőjelezhető üzlet Szeged számára, hiszen az 1,4 milliárd Ft-tal szemben a 100 éves múltú SZUE (300 millióért teljesen felújítva), a vízellátást biztosító 7 db kút teljes gépészeti berendezése, az elsorvasztott Partfürdő és egy szegediek számára megfizethetetlen gigafürdő áll, melynek üzemeltetésére az önkormányzatnak a továbbiakban semmiféle befolyása nem lesz. Felelős szegedi nem mondhatja, hogy megérte!

Botka László a beruházás előterjesztésekor, a vitában a következőket mondta: „Ha Szeged városának ezen fürdője 400 ezer vendéget fogad (ez évben 80 ezer vendég volt), azaz ötször annyi vendég látogatja a fürdőt, akkor lesz nullszaldós a fürdő… A jegyárak megállapításába alapvetően beleszólása lesz az Önkormányzatnak.”

Ő már tudta…

És hogy is mondta?

Botka László: „Nekem a szegediek a legfontosabbak…”

Folytatjuk…

Civil Városi Unió

Ajánlott olvasmányok: “Fejlesztések” (be)fürdőben…

Szocfényfürdő befürdőben

„Botka alatt mennyit fejlődött a Város?!”

Civil Mérleg Botka 12 évéről – I.

Civil Mérleg Botka 12 évéről – II.

The post Fürdő kontra Botka appeared first on Szögedöm.hu.

Kovacsics Imre helyett a jövőben Nagy Nándor vezeti a makói Hagymatikumot üzemeltető Makói Gyógyfürdő Kft.-t – jelentette be Buzás Péter (MSZP) polgármester csütörtökön a Maros-parti városban.

A politikus elmondta, a makói képviselőtestület szerdai rendkívüli ülésén döntött arról, hogy közös megegyezéssel szerződést bont Kovacsics Imrével. Az ország számos fürdőjének irányításában résztvevő szakember jelentős segítséget nyújtott a turisztikai beruházás áttervezése során és az intézmény beindításában. Később azonban bebizonyosodott hogy a frissen megnyílt fürdő rentábilisan nem üzemeltethető. Ezért a tulajdonos önkormányzat szeptember elején felkérte Kovacsics Imrét az üzleti terv átdolgozására, ám kiderült, hogy ez sem tartható – közölte a politikus.

Az 1500 fős befogadóképességű fürdő rentábilis üzemeltetéséhez a nyári időszakban napi 1100-1200, télen 800 látogató szükséges, a jelenlegi vendégszám azonban „markánsan ez alatt marad” – fogalmazott Buzás Péter.

Fürdővárossá tennék Makót

A polgármester hangsúlyozta, a vezetőváltás célja, hogy újragondolt marketingmunkával lényegesen több vendéget csábítsanak a Makovecz Imre tervezte fürdőbe, hogy Makó valódi fürdővárossá váljon. (A fürdőről az Index írt építészeti kritikát.)

Nagy Nándor kifejtette, elsődleges feladatának a vendégkör bővítését tekinti. A hármas határ közelségét kihasználva számítanak a román és a szerb vendégekre is. A helyi vállalkozásokkal összefogva pedig olyan csomagok kialakítására törekszenek, amelyek messzebbről is Makóra csábítják a látogatókat. A Maros-part, az ott kialakított kalandpark, az országosan is egyedülálló – most épülő – lombkoronasétány, és Makovecz Imre egyedi hangulatú épületei tartalmas kikapcsolódást kínálnak a vendégeknek – sorolta.

Nagyot álmodtak

A januárban átadott, Makovecz Imre tervezte Hagymatikum a tavaly szeptemberben elhunyt Kossuth-díjas művész egyik utolsó és legnagyobb munkája. Az előkészületi munkálatokkal együtt mintegy 4 milliárd forintos fürdőberuházáshoz a makói önkormányzat több mint másfél milliárd forintot nyert a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program pályázatán. A 12 ezer négyzetméter alapterületű, 800 négyzetméteres vízfelületű Hagymatikumban működik az ország egyik legnagyobb szaunarészlege is

Az Index információi szerint már az átadás előtt nyilvánvaló volt, hogy a beruházás túl nagy terhet ró a városra. A fürdőt ugyanis csak jelentős idegenforgalom mellett lehetett volna gazdaságosan működtetni, ugyanakkor Makón nem volt meg az idegenforgalom infrastruktúrális háttere, kevés volt például a szálláshely. A környéken ráadásul három fürdő is működik, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Mórahalmon. A monumentális létesítmény helyett a város jobban tudott volna használni egy kisebbet.

Forrás: Index.hu

The post Nem látogatják az új Makovecz-fürdőt appeared first on Szögedöm.hu.