Értelmesnek tűnő politikusok, ujságírók, népvezérek bátorítják a nemzetet az EU-ból való kilépésre. Ezek a jónépek vagy nem tudnak gondolkozni, teljesen tájékozatlanok nemzetünk rettenetes helyzetével, vagy  a másik fél fizeti őket.

Lehet válogatni…

Ugyanis nekünk ott a  helyünk, ahol  a gúnyhatárokon túli testvéreink vannak!
Ha a szlovákok, ukránok, románok és szerbek is átállnának a  keleti oldalra, követnünk kellene őket.
Ha nem tennénk, egyszerűen kiirtanák véreinket, nagyon rövid idő alatt.  Ha csak mi  állnánk át Keletre, akkor is kiirtanák őket, hiszen az EU most sem védi őket, csak a mi jelenlétünk fékezi őket valamennyire.

Arról ugyan szó sem lehet, hogy most kiugorjunk az EU-ból, hiszen azonnal működésbe lépnének a hazánkban állomásozó, idegen érdekeket szolgáló fegyveres erők és nyílt erőszakkal akadályoznák meg e lépésünket, mint ahogyan Hitlerék tették 1944 október 15.-én.

Az viszont igaz, hogy  iparunk nem lévén csak mezőgazdasági cikkekért  tudunk idegen valutához jutni, amellyel a “tagsági díjat”  fizethetjük a rabszolgatartóinknak.  Annak pedig nyugaton alig van piaca.  Ez a piac tovább fog csökkenni a  EU-USA  (és  Kanada) szabadkereskedelmi  szerződéssel. (Ami  autóiparunk van, annak hasznával főként a  külföldi tulajdonosok  rendelkeznek.)

A GAZDASÁG keleti nyitása azért fontos, mert Kelet az újjáépítendő élelmiszer iparunk  minden termékét fel tudja  venni. Tehát az energia hordozókért és a paksi  bővítésért fizetni tudunk. Honnan vennénk a dollárok százmillióit, ha  Paksot az amerikaiaktól vennénk meg?  Az IMF-től  vagy A World Banktól?

Azonkívűl, ha netán az EU elnézné a Kelethez való csatlakozásunkat és teljes jogú tagságot kapnánk, néhány éven belül a félhold kerülne a Bazilika tornyára, mert a szélsőséges muzlimok elárasztanák az országot.

Raraavis

Olvasói Levél
T.C!

The post Keleti nyitással, de maradni az EU-ban! appeared first on Szögedöm.hu.

Korábban már több alkalommal foglalkoztunk Szeged eladósodásával. Legutóbbi írásunkban 2013-ra 41 milliárdosra becsültük a város adósságszolgálatának nagyságrendjét.

Azért, hogy a szegediek tiszta képet kapjanak, a nemrégiben elfogadott költségvetést áttekintve megpróbáltuk újfent kiszámolni (kizárólag az önkormányzat saját adatait felhasználva), hogyan is áll jelenleg a városi büdzsé, különös tekintettel az adósságkonszolidáció hatásaira.

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy hasonló szerkezetű, ilyen mértékben átláthatatlan költségvetési előterjesztéssel még nem találkozhattunk (valószínűleg nem véletlenül). Bizton állíthatjuk, hogy a képviselők túlnyomó többségének az adósságállomány tekintetében fogalma sem lehetett arról, hogy tulajdonképpen mit is szavazott meg.

Például ahhoz, hogy a város adósságszolgálatának nagyságrendjét láthassák, az 5. számú melléklet 7 oldalnyi táblázatát kellett volna áttanulmányozniuk és 3 db, egyenként 17 tételből álló számoszlopot összeadniuk az előterjesztő helyett. Csak érdekességként: az 5. számú melléklet (adósságszolgálat lejárat szerinti bemutatása) és a 15. számú melléklet (adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség) táblázataiból kiolvasható hitelállomány eltérő adatokkal szerepel, hogy a mellékletek hibás számozásáról már ne is beszéljünk…

Az a képviselő, aki a fenti feladatot elvégezte, a következő adatokkal szembesült:

Idézet az előterjesztésből:

„a Belügyminisztérium és a NMG képviselőivel történt egyeztetés alapján Szeged Város Önkormányzata legalább 50 %-os hitelkonszolidációban fog részesülni. Ez várhatóan 14,1 milliárd Ft hitelátvállalást jelent.”

„A minisztériumi képviselők javaslatára a költségvetés tervezésekor minden hitelre 50 %-os mérték lett számolva.”

Ebből következik, hogy miután a kimutatás 50 %-os mérték figyelembe vétele mellett történt, a konszolidáció előtti adósságszolgálat a fenti adat kétszerese: 46.271.706 ezer Ft! Ha figyelembe vesszük a 2013-ra beállított 1.734.572 ezer Ft összegű hiteltörlesztést, a maradvány akkor is 44.537.134 ezer Ft… (Ez az összeg nem tartalmazza az önkormányzati tulajdonú cégek több milliárdra rúgó hitelállományát, melyért természetesen végső soron a tulajdonos, azaz Szeged városa kell, hogy helyt álljon.)

Ennek a közel 45 milliárdnak az ismeretében lehet elgondolkoztató a városházi kommunikáció. Szentgyörgyi Pál volt gazdasági alpolgármester – még 2012. szeptemberében, tehát az adósságkonszolidáció előtt! – 24,6 milliárdos állományról beszélt. Sajnálatos, hogy a Fideszes kommunikáció is folyamatosan 23-24 milliárd adósságállományt emleget. Esetükben a félretájékoztatásuk talán mentség lehet, ám Szentgyörgyi esetében ez fel sem merülhet!

Szintén a volt alpolgármester mondta tavaly szeptemberben, hogy az adósságállomány 3 milliárddal csökkent. Ehhez képest a tárgyévi előterjesztés részét képező 2012. évi összevont mérleg 11.934.491 ezer Ft hiteltörlesztést és 13.538.627 ezer Ft hitelfelvételt tartalmaz. Ez volna a 3 milliárdos csökkenés?

Korábban már idéztük Botka László polgármestert, aki szerint „Szeged városa fegyelmezetten gazdálkodott és nem hazardírozott svájci frank alapú kötvényekkel”. Mit kezdjünk akkor a Számvevőszék 2010-es jelentésével, ami 1052 millió Ft árfolyamveszteséget állapított meg, mondván: „a növekedést a CHF és EUR árfolyamok emelkedése mellett az euróban történt 2010. évi kötvénykibocsátás okozta”?

A 2013-as költségvetésben szerepel a következő kitétel:

„a hitelek tervezésénél 2013-ban 290 EUR/Ft, 2014. évben 285 EUR/Ft árfolyammal számol a terv”. Hogy ez mennyire reális tervezés azt nem kommentálnánk, ellenben a lehetséges hatásait a költségvetési előterjesztés 17. számú mellékletében (az önkormányzat kezességvállalásait bemutató táblázat) található adattal érzékeltethetjük. E szerint a Szegedi Sport és Fürdők Kft. – más egyéb hitelek mellett – 1.137.900 Eur devizakölcsönt vett fel, 320.297 millió Ft értékben, tehát 282 Ft-os árfolyamon. Az induláskor számított kamat összege 112.777 millió Ft, azaz 28 %. Ha feltételezzük, hogy a törlesztést illetően itt is 290 Ft körüli árfolyammal számoltak, akkor jelenlegi és a várható árfolyamokat figyelembe véve minimum 17 millió Ft további kamatfizetési kötelezettség keletkezik, ami a tőkéhez képest mintegy 40 %-os kamatot jelent! Ki engedélyezhetett egy ilyen hitelt? (Megjegyezzük, hogy az említett cég minden évben csak 100 milliós nagyságrendű támogatással (2013-ban 105 millió Ft) képes minimális nyereséget produkálni, így nem kétséges, hogy a hiteleit az önkormányzat fogja megfizetni.)

Ez tehát a szegedi büdzsé valós állapota, és ennek ismeretében talán sokakban átértékelődik az a sikerpropaganda, ami hosszú évek óta folyik ebben a városban, amikor újabb és újabb haszonnal, megtérüléssel nem kecsegtető, munkahelyeket nem teremtő, de további költségeket generáló beruházásokkal kápráztatják el Szeged lakosságát, miközben a város gazdasága tetszhalott állapotban van (bezárt üzletek sora, megszűnő, vagy éppen csak vegetáló vállalkozások). Ideje lenne végre felébredni, talán az újabb őrületet, a partfal rekonstrukció Nagy Sándor-i légvárát még meg lehetne akadályozni.

Vagy ehhez egy másik képviselőtestület kell?

Civil Városi Unió

The post Sikerpropaganda hitelből? appeared first on Szögedöm.hu.

Az EU-tagállamok kormányai állandóan azt hangoztatják, hogy a munkahelyek létrehozásához folyamatos növekedésre van szükség a gazdaságban. Az Európai Unió hivatalos dokumentumai (köztük például azEurópa 2020 Stratégia) árnyaltabban fogalmaznak. A fenntarthatóság érdekében a gazdaság élénkítéséhez a tudásra és az innovációra kell építeni, az erőforrásokat hatékonyabban, környezetbarátabban kell felhasználni, valamint csökkenteni kell a szociális és területi különbségeket. A posztindusztriális korszakban ezek a versenyképesség meghatározó feltételei. A gyakorlatban azonban a tagállamok jelentős része figyelmen kívül hagyja ezeket a szempontokat. A társadalmi problémákat, a szegénység kezelését és a foglalkoztatási gondok egy részét is elsősorban szociális támogatásokkal igyekeznek enyhíteni. A növekvő térbeli és társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó feszültségeket sikerült ideig-óráig tompítani, igaz, növekvő költségvetési hiány és eladósodás mellett. Most azonban puskaporos hordókon ülünk. Nemcsak a globális pénzügyi válság, hanem a társadalmi problémák elhanyagolása, a humán erőforrások folyamatos fejlesztésének elmaradása az oka annak, hogy nem teljesült a Lisszaboni Stratégiában 2000-ben kitűzött fő cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon.

Magyarországon egymillió ember, a lakosság 10 százaléka mélyszegénységben él. A foglalkoztatási ráta – Málta után – a legalacsonyabb az unióban. A munkanélküliek elhelyezkedését ellehetetleníti a képzettség hiánya, a gyenge munkamorál, a rossz egészségi állapot és az alacsony mobilitás.

Az egymást követő magyar kormányok a fejlesztési forrásokat, elsősorban az uniós támogatásokat, csak kisebb részben fordították közvetlenül ezeknek a problémáknak a kezelésére. Az aszfaltra, betonra költött hatalmas összegek nem csökkentették a térségi és társadalmi egyenlőtlenségeket, és a vállalkozásoknak nyújtott ezermilliárdos támogatások hatására sem növekedett mérhetően a munkahelyek száma. A mostani tervek a helyzet további romlását vetítik előre, hiszen a kormány az uniós források 60 százalékat „gazdaságfejlesztésre” kívánja fordítani. Az EU-támogatások ilyen módon történő felhasználása elvonja a forrásokat az említett, a társadalom és a gazdaság számára egyaránt nélkülözhetetlen kormányzati feladatok elvégzésétől. A gazdaság szereplőinek nyújtott támogatások ugyanis torzítják a piacot, és így átláthatatlan viszonyokat, zűrzavart okoznak. Ellentétben állnak az EU alapelveivel is.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felzárkózásra szánt kohéziós és strukturális alapok nem töltötték be a feladatukat. Nem csökkentek az egyenlőtlenségek, nem erősödött meg a kkv-szektor, nem javult megfelelően a lakosság képzettsége, egészségi állapota. Nagy a lemaradásunk a gazdaság egyik legfőbb mozgatója, a kutatás-fejlesztés, az innováció terén is. Alacsony a belföldi kereslet. Csak innovatív, magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások exportjától várhatunk bővülő piacokat és bevételeket. A központi és helyi kormányzatnak számos területen van lehetősége arra, hogy piackonform módon keresletet gerjesszen, és így a gazdaság szereplői versenyezzenek a megrendelésekért. Ha az oktatásra, az egészségügyre, a tömegközlekedésre, az energiahatékonyságra és a K+F-re fordítják a támogatásokat, akkor a gazdaság is élénkül a megnövekedett kereslet révén. Ekkor a pályázati bürokrácia, hanem a felhasználók döntik el, hogy mely vállalkozások termékeit, szolgáltatásait tartják a legjobbnak.

A kormánynak tehát haladéktalanul felül kellene vizsgálnia a tervezett támogatási politikáját annak érdekében, hogy a közpénzek – beleértve az uniós forrásokat – az ország tartós fejlődését szolgálják. Akár az egyes uniós intézmények álláspontjával szemben is a kormánynak arra kell törekednie, hogy az ország szükségleteihez alkalmazkodó megállapodást kössön a strukturális és kohéziós alapok felhasználásáról. Ne konkrét projektekről tárgyaljon az EU-val, hanem vállaljon felelősséget a források megfelelő felhasználásával a társadalmi és környezeti problémák enyhítéséért. Olyan indikátorokat határozzon meg, amelyek mérhetők, ellenőrizhetők és egyúttal biztosítják a felsorolt problémák enyhítését – nem csupán az egyes projektek, hanem az egész ország szintjén.

Valójában ezeknek az intézkedéseknek a révén erősödhet a gazdaság is. Jól képzett, magas munkakultúrájú és egészséges munkaerő az, amire a hazai vállalkozásoknak is a legnagyobb szüksége van, és ami Európa versenyképességét is legjobban elősegíti.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Prioritások

Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek egy versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdaság létrehozásához szükségesek.

Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak,fenntartható, mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással, illetve energiaüggyel kapcsolatosak.

A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzásirendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.

Öt cél, amelyet az EU egészének 2020-ra teljesíteni kell:

1. Foglalkoztatás

•  Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

2. K+F

•  Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.

3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
• A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.
• Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

4. Oktatás

• A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni.
• El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen

• Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Forrás: levego.hu

The post Ténylegesen a gazdaságot élénkítsék az uniós források! appeared first on Szögedöm.hu.

2012. április 15.

Az izlandi kormány lakossága zömének elengedte a jelzáloghitel tartozását. Ez a nemzet a nyugat-európai államokból átgyűrűző válság megállításának egészen más útját választotta. Elhatározta, hogy hallgat a népe igényeire és politikusait és bankárait a vádlottak padjára küldi három évvel az után, hogy a pénzügyi túlkapásaikkal 2008-ban kis híján elsüllyesztették az egyik legjobban virágzó gazdaságot.

Izland teljes lakosságának elengedi a jelzáloghitel tartozást. Bankárokat és politikusokat a „vádlottak padjára” ültetik.

Ez azért is megdöbbentő, mert itt végre megmutatkozik, hogy a többség ereje és győzedelmeskedhet országa korrupt bankáraival és politikusaival szemben.
Izland most elengedi és törli népessége jelzáloghitel tartozását. Példátlan!

A bankárokat és a politikusokat a „vádlottak padjára” ültetik, korrupció vádjával küldik őket az ítélőszékre.

Most a világ lakosságának is ugyanezt kell tennie. – hirdeti a TDP (True Democracy Party) – Valamennyiünknek föl kell most kelni a korrupció és a bankok ill. a bankok és a gazdasági testületek bábfiguráiként működő politikusok fondorlatai minden válfaja ellen.

Végre a valós gazdaságba és a szolgáltató iparba tudnánk pénzt tölteni… ahelyett, hogy a parazita bankárokat és a gazdaságon kívülieket táplálnák. – hirdeti a TDP (True Democracy Party)

Ez lehet a többség első harangszava, ami jelzi a világ bankrendszerének végét.

Akikért a harang szól:

Izland mérte az első fontos csapást a világ bankár (csaló) kartelljére.

Az USA kormánya a Fannie Mae, a Freddie Mac és az FHA közvetítésével a házak hiteleinek a 96%-át birtokolja.

A főbb bankok a házakra felvett, gondot jelentő adósságnak csupán 3%-val rendelkeznek.

Az „Igazi Demokrata Párt,” a TDP (True Democracy Party) most felszólít a népesség jelzáloghitel tartozásának elengedésére!

„Ki tart VELÜK?”

Az eredeti írás forrása ITT.

Forrás: truedemocracyparty.net

The post Izland teljes lakosságának elengedi a jelzáloghitel tartozását appeared first on Szögedöm.hu.

Az agyonellenőrzött, agymosott médiumok közül még mindig a legszabadabb információforrást, az internetet is cél alá vennék újabb különadó címszóval.
Több különböző indokkal próbálják bizonyítani az újabb sarc szükségességét:

– Internetes kalózkodás visszaszorítása
– Szerzői jogok védelme
– Szerzői jogokra fordított támogatás növelése a befolyó adóból

Arról hallgatnak, hogy a telefonadóhoz kötve találták  ki ezt a „remek” adófajtát. Egyre többen használnak internetes telefonprogramokat (VoIP call programokat) baráti, céges beszélgetésekre. Ezek a programok praktikusak is, csak interneteléréshez van szükségük a működéshez. (Prémium hívások már néhány eurocentért kezdeményezhetőek, olcsóbban mint bármelyik európai szolgáltatónál). Erre a területre nem tudnak „kétforintos” adót bevezetni honatyáink, így általánosságban szeretnének plusz terhet rakni a fogyasztók vállára. Burkolt áfaemelés? Vagy kétszeri áfa fizetés? Ahogy tetszik… Az eredmény sajnos ugyanaz.

Internet előfizetői díjak a T-online hálózatában:

Magyarország:  4080 ft / hónap (1 év hűségnyilatkozattal)

Hollandia: 10 Euró (kb. 3000 ft) / hónap (1 év hűségnyilatkozattal)

Németország: 29,95 euró (kb 9000 Ft , de korlátlan telefonálással, hűségnyilatkozat nélkül)

Több mint érdekes, hogy Hollandiában hogyan tudják sokkal magasabb életszínvonal mellett alacsonyan tartani az internet elérés díját.
Németországban ugyan arányaiban drágább az internet, de ott se fizetnek kétszer adót.

Az emberek 80%-a szerint az internet alapvető emberi jog.

Szerző maximálisan egyet tud érteni ezzel a gondolattal…Szórakozásra, munkára, szabadidőre egyaránt!

Finnország a világ összes országa közül elsőként fektette le törvényben, hogy minden állampolgárának alanyi jogon jár a szélessávú internet.

Finnország megmutatta, hogy létezik más út is.. Sőt kellene is, nem rövidtávon, hanem hosszú távra tervezve, értelmes, végigcsinálható fejlesztésekkel, jól átgondolva.

Magyarországon az internet használat nagymértékben elmarad az európai átlagtól, ha már feltétlenül lesz valamilyen adó az internetre, azt mindenképp az oktatásra kellene fordítani. A 35 év feletti korosztályt megbarátkoztatni az internettel, és a mindennapi előnyeire megtanítani.
Fellendülne az elektronikus ügyintézés, az internetes bankolás, az online munkakeresés, a távmunka lehetősége, ami a gazdaságot is élénkítené.

Ha már olcsóbbá nem tudják (nem akarják) tenni az internet hozzáférést, hogy még szélesebb réteg számára legyen megfizethető és vonzó egyben, legalább drágábbá ne tegyék. Ha mindenképp ezt a szolgáltatást akarják megadóztatni, akkor kéretik az adót a szolgáltatókon bevasalni, ellenőrizve, hogy ők nem terhelik vissza a végfelhasználókra. Ez azonban valószínűleg túl naiv elképzelés a részemről.

GAlex

The post Az internetadó appeared first on Szögedöm.hu.

Nem könnyen érthető a degeszre hízott mérgező multi támogatása egy egészen épeszűnek tűnő termékdíj-rendszer fölvázolása után. A VASTAGBŐR értesülése szerint Hamburgeradó helyett mekitámogatás van megvalósulóban. Az internáci McDonald’s nem szorul magyar állami támogatásra. Ellenben annál inkább szorulna tisztes adóz(hat)ásra. Lázár János azt ígérte, hogy a gyorséttermeket külön törvénnyel regulázza majd meg. Éppen erre várunk! Az internáci multik most végre befizethetik az elmúlt évtizedekben elspórolt adóikat is! Bizonyára általuk is szeretett Hazánk épülésére.
Az angol British Medical Journal tanulmánya szerint az EU-ban csonka-Magyarországon a legnagyobb a multik által forgalmazott ételekben a gyilkos transz-zsírsavak mennyisége. Nosza neki, rákosodjon a magyar! De ez ugyan kinek is az érdeke?! Hümm…
Talán sokaknak meglepő ugyan, de létezik egyébként egészséges gyorsétkeztetés is. Ilyen pl a hagyományosan angol „fish and chips” (rántott tőkehal és sült burgonya) kínálata is. Nem kötelező, hogy a „gyorsétel” mérgező és rákkeltő legyen, ez csak nálunk roncsországban lett „természetes”. Létezik persze ígéretes, remek példa ébredő csonkországunkban is. Ilyen pl. a Nomádétel kínálata. Ajánlott: http://nomadetel.hu/

Egészséges ízelítő: << „Azok vagyunk, amit megeszünk!” A NomádÉtel beszállítói őstermelők, minőségi termékeket gyártó magyar cégek – így mesterséges adalékok, színezékek, tartósítószerek és ízfokozók nem kerülnek ételeinkbe – ellenben teljes kiőrlésű liszt, bio alapanyagok, köles, hajdina, és juhtúró igen. Az egészséges táplálkozás szempontjából a legfontosabb a természetesség. A húsokat, zsírokat mellőzni kívánó, vagy kifejezetten vegetáriánus vendégeink számára is sokféle étket és 100%-os natúrlevet kínálunk, így mindenki kiválaszthatja, hogy a természetességen belül számára mi a legjobb táplálék. >>

Valódi, vagy hulladétel – Ön dönt!

Dr Sz L

De lássuk csak, hogyan is lesz a

Hamburgeradó helyett mekitámogatás

The post Honi hulladétel – adóztatva vagy támogatva? appeared first on Szögedöm.hu.

– 2012.03.23. 10:01

Kezdetben szó volt hamburgeradóról, amiből végül NET lett. De Lázár János megígérte, hogy a gyorséttermeket külön törvénnyel regulázza meg. Erről azóta se hallottunk.

Ez viszont körbejárta a netet:

Sajnos az Új Széchenyi Terv honlapja nem bővelkedik infókban, így például a projekt leírása is hiányzik….. csak annyi derül ki, hogy a támogatási arány 40%, és ami nagyon érdekes: a támogatási döntés 2011.06.15-én született. A NET bevezetése előtt néhány nappal.

Szerencsére a mcdonalds.hu-n megemlékeztek a nagy fejlesztésről:

„Rekordidő alatt újult meg az egri McDonald’s
Különlegessége a fűthető-hűthető terasz
2011.04.04.

Április 1-től megújult belső térrel, fűthető-hűthető terasszal és új szolgáltatásokkal várja vendégeit az egri McDonald’s. A belvárosi étterem rekordidő alatt született újjá 60 millió forintos beruházás keretében. Az üzemeltető, Götz Gabriella egri vállalkozó, 13 éve működteti sikeresen az eddig több mint 12 millió vendéget kiszolgáló éttermet.

Az egri McDonald’s 1998-ban, a gyorsétterem-hálózat 64. tagjaként nyitotta meg kapuit. Az étterem az elmúlt 13 év alatt közel 100.000 órát tartott nyitva, és több mint 12 millió vendéget szolgált ki. Az étterem 35 környékbeli lakosnak ad munkát: közülük 25 állandó alkalmazott és 10 részmunkaidős diák. Az épület külső és belső felújítása 16 napig tartott, csupán 3 napra zártak be teljesen. A beruházás összköltsége meghaladta a 60 millió forintot, amelyet a vállalat és a franchise partner közösen finanszíroztak. Götz Gabriellának nem ez az egyetlen étterme, 2010-ben vette át a salgótarjáni autós kiszolgálóval is rendelkező McDonald’s vezetését is.

A felújítást külső munkálatokkal, az épület homlokzatának teljes renoválásával kezdték. Ennek eredményeképp a helyi McDonald’s a Széchényi utca egyik legvonzóbb épülete lett. A belső tér is egészen új arculatot kapott: az étterem vendégtere az úgynevezett LIM Food belsőépítészeti stílus jegyeit viseli, amelyre leginkább a jókedv és a vidám hangulat jellemző. A vendégek számára nem látható helyiségek is megújultak. A külső design stílusát követve megszépült a dolgozói pihenő is.

Az étterem nem csak vonzóbb, hanem komfortosabb is lett a bőr kanapéknak és az átalakított elrendezésnek köszönhetően. Az újonnan kialakított, hűvös időben fűtött, nyáron hűtött terasz, 5-10 fok különbséggel teszi komfortosabbá a meleg nyári és a hideg őszi-tavaszi napokat. Emiatt az étterem vendégfogadó-képessége megduplázódott, hiszen ezentúl akár 60 ember is elfér egyszerre a teraszon.

A felújítás egyúttal a szolgáltatások bővítésére is lehetőséget adott. A sorban állási idő lerövidítése és a gyorsabb kiszolgálás érdekében önkiszolgáló szerviz pult fokozza a kényelmet. A pulton jégkocka adagoló és italtorony található, ahonnan a látogatók megtölthetik poharaikat a kívánt itallal. A kiegészítő pulton pedig fűszereket és evőeszközöket találnak. Az internet szerelmesei is megtalálják számításaikat, őket számítógép sarok és ingyen Wifi várja. A kibővített nyitva tartásnak köszönhetően pedig reggel 7-től hajnal 4-ig várják a vendégeket, így az éjjeli baglyok sem maradnak hamburger nélkül. „

Vajon mire volt elég a 3 millió?

A jégkocka-adagolóra? Vagy az italtoronyra? Esetleg a bőr kanapéra?

2011.12.21-én egyébként a Götz Kft. második pályázatára is rábólintottak odafent, így 100%-os, 5 millió forintos támogatást kap az ÚSZT keretében a cég, dolgozóinak szakmai továbbképzésére.

Forrás:

http://vastagbor.blog.hu/2012/03/23/hamburgerado_helyett_mekitamogatas

The post Hamburgeradó helyett mekitámogatás appeared first on Szögedöm.hu.

Külföldi gépgyáraknak milliárd forintos magyar támogatás jut, míg a hazaiaktól a 15 milliót is sajnáljuk (a magyar adófizetők pénzéből). Hazánk ma lefekszik a világ bármely multináci gépgyárának, de a sajátja föltámadását semmi módon nem támogatja.

Egy bátor – talán kicsit túlvállalós, vagy csak nagyotmondó(?) – cég a Pannónia motor(kerékpár) újragyártását kívánta megkezdeni Várpalotán. Ígéretei szerint 10-15 munkahely teremtésével is kecsegtette a helyi önkormányzatot. A gyártás és a munkahelyteremtés még várat magára…

Várpalota  – Első fokon pert nyert a várpalotai önkormányzat a Magyar Motorkerékpár Kft. ellen, amely Pannónia motorok gyártását tervezte Várpalotán – közölte Schnöller Kitti, a városháza sajtóreferense 2012. március 21.-én, szerdán.

Forrás: Felélesztik a Pannóniát

A Veszprémi Törvényszék ítélete szerint a cégnek vissza kell fizetnie az önkormányzat által nyújtott 15 millió forintot, mivel nem valósult meg a beruházás és a munkahelyteremtés – tette hozzá a sajtóreferens. Ezen kívül 900 ezer forint illetéket és a 635 ezer forint perköltséget is ki kell fizetnie a cégnek a még nem jogerős ítélet szerint.

Nagyon nem meglepő a veszett helyzet, hiszen a szegedi Csonka-ünnepségek alkalmával a Csonka János Gimnázium és autóipari szakiskola díszrendezvényein magam is az – iskolát támogató képviselő lévén – kiemelt meghívottként, díszvendégként kezeltem az új Pannónia cég vezetőit. Ajánlatom szerint a Pannónia bemutatkozhatott volna Dél-Kelet-Magyarország legnagyobb gépjárműszerelő-iskolájának diákjai előtt és egyben ifjú munkásainak toborzását is megkezdhette volna. Kezdeti telefontárgyalások nyomán a hivatalos meghívás után el sem jött a cég képviselője a rendezvényünkre.

Pannónia – a Makai Múzeum motorkiállításán 2009 tavaszán

A klasszikus Pannónia motorkerékpár a Csepeli Motorkerékpárgyárban 1954 és 1975 között gyártott magyar motorkerékpár volt.
A Pannónia márka 1954-ben született meg a Csepeli Motorkerékpárgyárban. Az első Pannónia, a Pannónia TL (Teleszkóp elől, Lengővilla hátul) 1954-ben jelent meg, mely technikai megoldásait részben a Csepel 250-es típustól örökölte. A „Pannónia” márkanév Molnár László technikustól származott. Megjelenésének idején korszerűnek számított, így nem csak a belpiacra, de számos külföldi országba is jutott belőle. A T-sorozat szintén keresett volt a nemzetközi piacon. Ma már szinte hihetetlen, de a „Pannonia White” – a T5-ös modell luxusváltozata – egyenesen kaliforniai exportra készült. A Pannónia nem csak Magyarországon volt rendkívül népszerű, jelentős volt a külföldi export, melynek legnagyobb részét a szovjet megrendelések adták ugyan, de jutott Amerikába, Indiába, sőt még Brazíliába is. A gyár elmaradó fejlesztéseinek köszönhetően azonban egyre csökkentek az eladások, a gyártás 1975-ben szűnt meg, az utolsó modell a Pannónia P21 volt. (Bővebb leírás a Veteránpark oldalán.)
1975 Mag (okt.) hava 24.-én gördült le a csepeli gyártószalagról az utolsó, szám szerint a 689 039-ik Pannónia.

Pannónia

Pannónia! – Nem az számít, hogy a márkanevet birtokló cég tőkeerős-e, vagy hiteles-e!
Az a kérdés, hogy mi magyarok tudunk-e újra magunknak magyar gépjárműveket, magyar motorokat, buszokat, tehergépkocsikat és vonatokat gyártani. Mint régen. Arra kell választ adjunk, hogy van-e ahhoz lelki erőnk és szilárd elhatározásunk, hogy újra magyar gépgyár(tás)unk és ezzel a világban némi méltóságunk legyen.
Gyáva népnek nincs hazája. Mi jelenleg – a világban példátlan önföladással – vesztésre állunk!
Amíg saját önértékelésünkkel nem jövünk egyenesbe, addig a – nem csak gazdaságilag, de lelkileg is – roncs ország nem teremhet gépcsodákat!

Dr. Szabó László
a Szegedi Városvédő Egyesület
elnöke

2012. március 21., szerda

Pannóniához ajánlott olvasmány még:

1. Pannónia motor linkgyűjtemény
2. Pannónia márkatörténet és típusleírás (a Veteránpark oldalán.)

Beteg gondolatkör nem hoz gyümölcsöző üde ötleteket.
Hamis ház nem teremhet igaz gyöngyöket.

A legenda újra éled! – Bemutatták az új Pannoniát

Bemutatták az új Pannónia motort

Pannónia: „a Legenda újraéled”

The post Pannónia nem terem a roncsországban! appeared first on Szögedöm.hu.