Veszélyesek a divatos ruhák

Admin — Wed, 09 Jan 2013 14:27:54 +0000

A Greenpeace szerint a vezetõ divatcégek ruháiban lévõ veszélyes anyagok a környezetbe kijutva hormonzavarokat vagy akár daganatos megbetegedéseket kiváltó anyagokká bomlanak. A környezetvédő szervezet 141 ruhadarabot vásárolt a világ 27 országában, köztük négyet Magyarországon. A vizsgálat során 20 divatmárka, köztük az Armani, a Levi’s és a Calvin Klein ruháiban talált veszélyes vegyületeket. A Zara termékeiben a hormonális rendszer működését megzavaró, illetve rákkeltő hatású anyagok is voltak.

A vizsgált ruhák kétharmadában találtak káros anyagokat. A kutatás fõ tanulsága, hogy a vizsgált divatmárkák egyes ruháiban megtalálhatóak a nonil-fenol-etoxilátok (NPE-vegyületek), amelyek magas koncentrációban károsítják a hormonrendszert. Más kémiai anyagokat is azonosítottak, például négy termékben voltak kimutathatóak magas koncentrációban ftalátok, míg a Zara két termékében az azofestékekhez használt rákkeltõ aminok nyomait fedezték fel. A vizsgálat során több termékben még további veszélyt jelenthetõ ipari adalékanyagot is találtak.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértõje elmondta: „Magyarországon négy terméket vizsgáltunk. Ezek közül egyedül a H&M bugyija nem tartalmazott kimutatható mennyiségben káros anyagot. A C&A póló kis mennyiségben tartalmazott hormonrendszerre veszélyes nonil-fenol-etoxilátokat és ftalátokat. A Diesel pólóban ftalátokat mutatott ki a Greenpeace vizsgálata. A Zara Pakisztánból származó gyermek farmerje egyszerre tartalmazott hormonkárosító nonil-fenol-etoxilátokat és festékekbõl származó rákkeltõ aminokat. A világszerte vizsgált 141 termékbõl csupán két Zara termék tartalmazott rákkeltõ aminokat, bár az uniós jogszabály határértékénél kevesebbet. A vezetõ divatcégek veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó ruhákat árusítanak, melyek világszerte szennyezik a vizeinket mind a gyártás, mind a mosások során. A textilipar a világ élõvizeit továbbra is a saját szennyvízcsatornájaként használja. Pedig fölöslegesen: a ruháinkat veszélyes vegyi anyagok nélkül is el lehet készíteni.”

Martin Hojsik, a Greenpeace International Detox kampányának koordinátora hozzátette: „Mind a vásárlók, mind pedig a gyárak környékén élõk számára elfogadhatatlan, hogy több Zara termékben is kimutatott a teszt olyan anyagokat, amelyek rákkeltõek vagy hormonzavarokat okoznak. A Zarának mint a világ legnagyobb kiskereskedelmi ruhaforgalmazójának azonnali, gyors, hatékony és átlátható lépésekkel kell részt vennie a ruhaipar méregtelenítését célul tűzõ Detox kampányban”.

A Greenpeace azt követeli a divatcégektõl, hogy kötelezzék el magukat a veszélyes anyagok 2020-ig történõ teljes kiváltására. Ezt már megtette a Puma, az Adidas, a Nike, a C&A, a H&M és a Marks&Spencer. A vállalatok felelõssége, hogy a beszállítóik is felhagyjanak a veszélyes anyagok használatával.

Mit tehetünk mi vásárlók? Mielőtt újabb darabbal bővítenénk ruhatárunkat, gondoljuk meg, valóban szükségünk van-e rá vagy csak a szekrényünket és a pénztárcánkat terheljük? Ha mégis muszáj valamilyen ruhaneműre költenünk, alaposan tájékozódjunk arról, hol tudunk biztonságos termékeket vásárolni.

Az eredeti cikk a Greenpeace honlapján érhető el.

(Greenpeace)

The post Veszélyesek a divatos ruhák appeared first on Szögedöm.hu.

Felsőcsertés lopakodik Verespatak mögött

Admin — Wed, 01 Feb 2012 16:59:36 +0000

Lényegesen kisebb, de cianidos technológiájú aranybánya építését tervezik Felsőcsertésen is, a beruházó egy kanadai cég – közölte lapunkkal Tierek Márta, a Greenpeace programigazgatója. Míg a verespataki bánya zagytározójához három tízemeletes ház magasságának megfelelő méretű gát épül, addig a kisebb felsőcsertésinél „mindössze” két tízemeletesnyire tervezik azt. Ez utóbbinál 32, 6 tized hektárnyi területet termelnének le. Tehát összességében kisebb volumenű bányáról van szó, de mégis környezetkárosító, hiszen itt is cianidos technológiát használnak majd.
Felsőcsertés az Erdélyi Szigethegység déli peremén fekszik, Dévától nem messze. A magyar határhoz jóval közelebb van, mint Verespatak, így baleset esetén a szennyezés mértéke is jóval súlyosabb lenne: a szennyezés a Maroson keresztül közvetlenül a Tiszába juthatna. Csertésen a korábbi kitermelés során már több súlyos baleset is történt, hiszen 1972-ben átszakadt a rézbánya zagytározójának 30 méter magas gátja, aminek következtében a kiömlő iszap elöntötte a falut, 80 ember halálát okozva. Később, 2004 júniusában a heves esőzések miatt felduzzadt patakok elmosták a parton lévő meddőhányó egyes részeit, aminek következtében nehézfémeket (kobalt, cink, réz) tartalmazó iszap került a termőföldekre.
– Nemcsak a Greenpeace, hanem a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet is tiltakozik az összes cianidos technológiájú beruházás ellen – hangsúlyozta Tierek Márta. Mint elmondta, már korábban felszólították Romániát, hogy Csehországhoz és Magyarországhoz hasonlóan tiltsa be ezt a technológiát.
Az erőfeszítések reménytelennek tűnnek . Bár az Európai Parlament szinte egyhangúlag (488 igen és 48 nem szavazat mellett) fogadott el egy jelentést 2010 májusában, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hozzon cianidos technológiát tiltó, az összes uniós országra kötelező érvényű törvényt, semmi sem történik. Az Európai Bizottság – úgy tűnik – nem minden esetben szigorú.

Hanganyag

A böngészője nem támogatja a hanglejátszást. Kérem frissítse böngészőjét!

(Szlavkovits)

The post Felsőcsertés lopakodik Verespatak mögött appeared first on Szögedöm.hu.

Greenpeace Achívumok - Szögedöm.hu %

Veszélyesek a divatos ruhák

Felsőcsertés lopakodik Verespatak mögött