Újból felmerült Tápai Antal Hálóvető szobrának újraalkotása. Korábban a baloldali városvezetés lesöpörte az ezt megcélzó civil kezdeményezéseket. Egy Tápai-tanítvány, a szekszárdi Farkas Pál vállalná a munkát, de a mester inkább Kalmár Mártonra bízta volna egy visszaemlékezés szerint. Kiss Ernővel, id. Szilágyi Árpáddal és Szabó Lászlóval beszélgettünk Tápai Antal munkásságáról, tárgyi és szellemi hagyatékának megőrzéséről és természetesen a Hálóvetőről, az újraalkotását megcélzó kísérletekről.

Vitathatatlan, hogy Tápai Antal félévszázadon keresztül Szeged első számú szobrásza volt. Aktív munkássága a Horthy-rendszer idején kezdődött el, s a Kádár-korszak utolsó éveiben zárult le, így alkotott ellenforradalmi emlékművet 1938-ban, majd több Lenin-szobrot a világháborút követően. A hároméves korától Szegeden élő művészt azonban elsősorban nem ezért tisztelik. Páratlan módon állított emléket a Tiszánál élő embernek, kubikosok, parasztok, halászok elevenednek meg a múltból. A kétszer elkészült, de ugyanannyiszor megsemmisült Hálóvető szobrának újbóli megalkotását és köztéren való felállítását többen is zászlajukra tűzték az utóbbi évtizedekben.

Szabó László volt MDF-es önkormányzati képviselő, id. Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület vezetője és az MSZP-s Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója is szeretné, ha megvalósulna Tápai Antal álma. Az újraalkotást vállalná Farkas Pál, a szobrász tanítványa, habár Sz. Nagy László 1999-es kötete szerint a művész Kalmár Mártonra bízta volna ezt a feladatot, aki szintén mesterének nevezhette őt. Tápai legszívesebben a Tiszánál, például a vizibástyánál látta volna az alkotást, de felmerült Ópusztaszer is mint méltó hely.

Tápai Antal munkásságának egyik csúcspontja a Hálóvető

„Együtt élünk alkotásaival, gondoljunk csak a Móra-szoborra, a Tömörkény emlékműre a belvárosban, vagy a Maty-éren az Evezősre!” – Kiss Ernő számára Szeged máig legjelentősebb szobrászművésze Tápai Antal, akinek munkássága a mai alkotókra is jelentős hatással volt. Kiemelte, iskolateremtő mesterről beszélhetünk, az úgynevezett domborításos szobrászat (melegített bronzot belülről kalapálva alakított ki szobrokat) országos élvonalába tartozott.

„Tápai Antal életművét felmérve két csúcspontot találtunk, a Kisújszálláson található IV. Béla futárját és a Hálóvetőt, amelynek első agyagvázlatai 1932-ből származnak. Két ízben ez a szobor közönség elé került, 1960-ban 5,5 méteres változatát állították fel egy mezőgazdasági kiállításra, de végül le kellett bontani, csak a feje maradhatott meg. A Hálóvető szobrot nagyon sok ember szeretné a városban, egyelőre a szimpátiajelzéseket gyűjtjük be, nem klasszikus mozgalomként működünk. Később szeretnénk megkeresni civilszervezeteket, hogy írják alá a most még készülő folyamodványunkat, amelyet az önkormányzatnak nyújtunk be” – nyilatkozta lapunknak Kiss Ernő.

Az önkormányzatra számítanak, de céges szponzorokat is szívesen látnának

Először 2012-ben próbálkoztak, de forráshiányra hivatkozva elutasították a kezdeményezést. Felmerült, hogy tisztán közadakozásból állítsák fel a szobrot, de Kiss Ernő inkább egy olyan konstrukcióban lát fantáziát, amelyben elsősorban anyagilag az önkormányzatra számít, de a polgárok, céges szponzorok is hozzájárulhatnának a cél eléréséhez. Most bízik a sikerben, az egyik „kompetens döntéshozó” már kinyilvánította a szimpátiáját. A szegedi származású, de Szekszárdon élő Farkas Pál szobrászművész már leírta korábbi levelében a bekerülési költségeket, s azt is, hogy ő művészi munkájával tud ehhez hozzájárulni.

Kiss Ernő méret ügyében a szobrászokra hivatkozott, akik az életnagysághoz képest 2-2,5-szeres nagyítást tartanak demonstratívnak. A Belvárosi híd és a Tisza Lajos körút északi vége közötti parksávban látná legszívesebben az alkotást, de a korábban említett döntéshozásban szerepet játszó politikus a hajósgazda házakat is ajánlotta, amit szintén jó ötletnek tart. „A lényeg: csak Szegeden, s csak a Tisza partján!”

Városvédők: Kalmár Márton készítse el a Hálóvetőt!

„Tápai Antal úgy szerette volna, hogy Kalmár Márton készítse el az alkotást. Tiszteletben kellene tartani a művész akaratát!” – mondta a SZEGEDma munkatársának id. Szilágyi Árpád. A városvédők régóta foglalkoznak a Hálóvető újrafelállításával, 14 éve szeretnék ezt elérni, ezért nem értik, hogy miért mint új, előzmények nélküli ötlet jelent meg a médiumokban a mostani kezdeményezés.

Hangsúlyozta, nagyon jónak tartják Kiss Ernő törekvéseit a szobor újraalkotásával kapcsolatban. Azonban azt szeretnék, ha a pártpolitika – legyen szó baloldalról, vagy jobboldalról – kimaradna ebből. Ezért kérik, hogy a politikai szervezetek és az önkormányzat pénzét ne fogadják el, csak a polgárokét, így megőrizve a kezdeményezés függetlenségét, akkor is ha párttag az elindító. Legszívesebben a Móra Ferenc Múzeum előtti szökőkút közepén látnák az alkotást. A megvalósításra nyílt pályázatot írnának ki.

A három halász-szobor – nem csak a Hálóvető létezik!

Legalább három halászt, illetve halászokat ábrázoló szobor ismert Tápai Antaltól: a Hálóvető, a Hálóhúzók, amely megtekinthető a fehér-tói halgazdaság udvarában és a kevesek által ismert Készülődő hálóvető (negyedik képünkön) – mutatott rá Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke, korábbi önkormányzati képviselő. Az orvos még városatyaként korábban szórólapokon kétszer is népszerűsítette a Hálóvető újbóli felállítását…

Egy évtizeddel ezelőtt azonban lesöpörte kezdeményezését az a baloldali többség Botka Lászlóval az élen, amely számára hirtelen fontossá vált a szobor. „Az MSZP elődpártja ezzel a nagy művésszel Lenin-szobrokat gyártatott. S most kitalálják, hogy mennyire fontos a halász-szobra?” – így Szabó. Érthetetlennek tartja, hogy most szinte a semmiből előkerült ötletként mutatják be az ügyet, habár korábban, a Reök-palota kiállítóhellyé alakítása során tapasztalta, a tegnap kinevetett “jobboldali” indítvány maholnap megvalósított baloldali kezdeményezésű tervvé válik.

Megjegyezte, természetesen méltónak tartja Kalmár Mártont és Farkas Pált is a munkára, de szerinte akár pályázatot is hirdethetnének. Magát a Hálóvetőt – Kiss Ernőhöz és Szilágyi Árpádhoz hasonlóan – a Tisza mellett helyezné el, akár az egykori Hal téren (jelenleg Roosevelt tér), akár az újjáépített vizibástyán is szívesen látná. Azonban azt tartaná a legjobbnak, ha a mellvéden mindhárom alkotást felállítanák a szobrászok által is javasolt méretben, ezt kiegészíthetnék halászhálós mászókák, amelyek játék formájában emlékeztetnének a múltra a Hal téren. Szabó szerint az sem okozna problémát, hogy ha a Hálóvető Szegeden és Ópusztaszeren is látható volna, hiszen a Kenyérszegő asszony, Pátzay Pál köztéri alkotása szintén két településen is megtalálható.

Városvezetésünk nem évülő adóssága: Tápai Antal örökségének méltó megőrzése

„Nem egy új szobrot kell felállítani, hanem Tápai Antal életművét méltóképpen bemutatni!” A volt városatya úgy érzi, a szobrász munkássága nagyobb figyelmet érdemelne. Egyes szobrai – beleértve a felsoroltakat – újraalkotásra méltóak, mert az államszocialista rendszer alatti költözések során sok darab megsemmisült. Hangsúlyozta, a kis lépések is fontosak, mint a Bálint Sándor Művelődési Házban látható tárlat, de Szeged akár állandó kiállítással is tiszteleghetne Tápai Antal munkássága előtt, amely a turisták érdeklődésére is számot tarthatna.

„S mi lesz, ha felavatják az újraalkotott Hálóvetőt, vagy állandó kiállítás nyílik Tápai alkotásaiból? Ott lesz-e, ha személyesen Botka László is teszi ezt meg?” – kérdeztük. „Ha tudok róla, hogy áldoz valamit a művészet és kultúra oltárán a mostani városvezetés, akkor ott leszek mindenképpen” – ígérte búcsúzóul Szabó László.

[See image gallery at www.szegedem.hu]

Forrás: Szegedma – Megvalósulhat Tápai Antal álma, a Hálóvető újraalkotása? + FOTÓK

Ajánlott olvasmány: Hol álljon a Hállóvető?

The post Megvalósulhat Tápai Antal álma, a Hálóvető újraalkotása? + FOTÓK appeared first on Szögedöm.hu.

A kaliforniai Johnson családról a fölvilágosultabb amerikai sajtóban már sokan cikkeznek. A családanya egy rovatot (blogot) is vezet arról, hogyan is vezetik ezt a bizonyos „zero waste”, vagyis „nulla hulla(dék)” háztartást. Talán legrövidebben így foglalhatjuk össze: Ésszerűen!

A jelszavuk és jelmondatuk:

Utasítsd vissza, csökkentsd, használd újra, hasznosítsd újra és korhaszd! És csakis ebben a sorrendben… 

Bea akcentusa alapján európainak, sőt talán németnek tűnik! Így már persze érthetőbb a dolog. Ezek a máig lenácizott németek bizony a háztartásban is precízek. Lenyűgöző a tisztaság is… Ha egyszer véget vetnek a pazarlásnak, akkor beindul az szenny-Endlözung.

http://www.youtube.com/watch?v=ZQiqHgE0h3U&list=PLbg2mPcZhONY7C1L9JkoUxWcvxC9NMIQ2

De lássuk csak, hogyan is kezdődött! Amikor néhány éve új házba költöztek, az átmeneti időszakban egy kisebb lakásban laktak, a költözéskor pedig megdöbbenve tapasztalták, hogy mennyi fölösleges holmijuk van. Átböngésztek mindent és megállapították, hogy a háztartási javaik 80%-ára valójában nincs is szükségük. Ekkor döntöttek úgy, hogy attól kezdve tudatosan figyelni fognak arra, hogy új házukat ne árasszák el szeméttel. Innen pedig már csak egy nagyobbacska lépés volt a „nulla hulladék” háztartás terve.

Bea Johnson először is teljesen száműzte a műanyag zacskókat a bevásárlásokból. De a háztartásból is. Újrahasznosítható táskákat szereztek, zöldségeshez, boltba, piacra is csak azzal mentek. Milyen régen is volt, amikor londoni luxusáruház tápai gyékényszatyrokat rendelt, hogy vásárlóinak azzal kedveskedjen… Igazán itt lenne már az ideje e szép szokást föleleveníteni. Tápé is megélne újra a hagyományaiból…

Bea Johnson ezek után beszerzett kisebb-nagyobb csatos üvegeket, így kimérve ezekben az üvegekben veszi meg a vajat, sajtot és húst is, az otthonában is külön üvegekben tárolja ezeket. A zöldségeket a hűtőben sem (műanyag) zacskókban tárolja, hanem szövet szütyőkben (zsákocskákban). A bevásárlásokat nem napi szintén intézik, hanem hetente egy alkalommal járják végig a már bevált a kis és nagykereket. A lisztet, cukrot, kakaót, és a rágcsálni való magokat is kisebb-nagyobb zsákokban kimérve szállítják haza és otthon üvegeikben tárolják azokat.

Új lakhelyüket úgy választották, hogy elérhető közelségben legyen a piac, az iskola, sőt még a mozi is, így hétköznapokon nincs szükségük füstpöfetre, kocsira. Azt viszont belátják, hogy kirándulásokra, nyaralásra nem tudják nélkülözni a járgányt.

Két iskolás fiúk van, akiknek a ruhatára idényenként 4 nadrágból, 8 ingből, 1 hálóruhából, 1 szabadidős összeállításból és alsóruházatból áll. (Persze Kaliforniában kicsit egyszerűbb az öltözködés az éghajlat miatt, de ettől függetlenül könnyű elképzelni, hogy Amerikában a szegényebb családok is jóval többet költenek a ruhatárukra). Természetesen a felnőtteknek is korlátozott számú ruha áll a tárban. Bea évente 2 alkalommal vásárol, főleg használt ruhákat.

A családfő szerint a gyerekek is teljesen elfogadták ezt az életstílust, számukra is elfogadható, hogy minőségi és tartós játékokat kapjanak. Amit meg kinőnek, azt mindig tovább ajándékozzák.

Persze sokan azzal uszítanak ellenük, hogy ez a fajta életmód nagyon sok pénzt és szabadidőt igényel, de Bea Johnson állítja, hogy egyik sem igaz, csak jó szervezés kérdése az egész.

Kizárólag olcsó mosószódát, ecetet, mosható törlőkendőt használnak a takarításra, nem használnak vegyszereket sem a fürdőszobában, sem a konyhában. Még a szépségápolásra szánt termékeket is kis üvegekben tárolják, nem pedig műanyag flakonokban és természetesen szappanokat használnak. Olyan apróságokra is figyelnek, mint a törlővatta, ami szintén nem eldobható, hanem kimosható és újrahasznosítható. A fogkeféjük sem műanyag, hanem lebomló anyagból készült. Az már magától értetődik, hogy az ételmaradékot természetesen korhasztják (idegen szóval erőlködve: komposztálják).

Bár az USA-ban, főleg Kaliforniában  könnyebb olyan áruházakat találni, ahol lehet nagy tételben egészséges, természetes azaz „bio” (angolkodva „organikus”) élelmiszereket vásárolni, de a kísértés is nagyobb, hiszen az átlag-amerikai életstílus maga a kérkedő herdálás.

Bea tanácsait olvasgatva jónéhány dolog csonkországunkban, de még roncs-Magyarországon is kivitelezhetőnek tűnik.
A zacsimentesség nem reménytelen dolog. Igazán csak szándék kérdése.
Mindenkori természetes friss áruhoz kiskertjeink, őstermelőink és piacaink is vannak még…

No meg itt van például a friss hal, meg a hagyományos tartósítás ajánlata is.

Az öregebbje még dobóhállózni is megtanítja a család ifjait! Hajdan ez a legtermészetesebb dolog volt Szegeden (is)…

Tápai Antal „Hállóvető” szobrának Somogyi Könyvtárban kiállított apraja. Ezt ma csak a könyvtárjáró könyvmolyok csodálhatják…
Ahelyett, hogy a Város közterén, történelmi főterén, a Hal téren állana…

Lásd: Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

De hogyan is csinálják ezt ma Ámerikában?

Az „öncsövező”-n (youtube-on) található egy riport is róluk:

A pácolt hering alapjai – kezdve a vetőhállónál…

Bea Johnson vallja, hogy a legnagyobb ellensége az a sok reklámszennyanyag, amit nap mint nap kéretlenül is a postaládájukba tuszkolnak. Hiába próbálta lemondani, visszautasítani, letiltani, hatóságokhoz fordulni, ez ellen egyelőre nem tud mit tenni. Ő bár nem mondja ki, de ez az igazi terror: Mammon terrora!

A család elszánt példamutatással  igyekszik bizonyítani, hogy nem a korlátlan fogyasztói felhalmozás vezet a boldog és kiegyensúlyozott élethez. Akadnak követőik, akadnak persze műveletlen, köpködő kritikusaik is, de súlyos tény marad, hogy egy átlag nyugati ember évente fél tonna háztartási szemetet termel, míg ők csak pár maroknyit.

Ha végre megvalósulna „a szennyező fizet” elv az adóz(tat)ásban, akkor szépen eltűnnének a Földünket herdálók, és megszaporodnának a Földünket kímélők… Ha a hulladék termelése és a szennyezés mértéke alapján is mérnék a polgár értékét, akkor valóban nevezhetné magát végre „fejlett”-nek a nyugat.

Dr Sz L

Forrás:

Zero Waste Home

Seasonal Recipe: Pickled Herring … A pácolt hering alapjai…

zoldbazar.blog.hu

Ajánlott még: Hállóvető

The post A család, amely nem termel szemetet appeared first on Szögedöm.hu.

Ez a ma is látható Hálóvető első vázlata, melynek alapján, öt évvel később elkészült a másfélszeres életnagyságú gipsz változat, a mezőgazdasági és dísznövény kiállításon mutatták be Szegeden a Horváth Mihály utcában. Ez a változat megsemmisült. A szobor megvalósításának gondolata 1960-ban merült fel újra. Az újabb szobor majdnem öt méter magas volt. A Mars téren a nyári dél-alföldi kiállításon állították föl.

A végleges elhelyezésre született javaslat szerint a mostani Árvízi emlékmű helyét jelölték meg. A nagy közönségsikert aratott terv, csak terv maradt, megvalósítására nem került sor, vélhetően, Tápai mester sajátos szobrászi elvei miatt. Kegyvesztett lett a szakmában, elvesztette a Művésze Alap tagságát is. A hatalmas szobor gipsz öntvénye szintén nem maradt meg, helyhiány miatt a mester kénytelen volt összezúzni, megsemmisíteni.

Legutóbb 1983-ban merült föl újra, hogy közadakozásból teremtsék elő a szoborállítás költségét, valamint a mester idős korára való tekintettel a gipszmodellt Kalmár Márton és Fritz Mihály készítse el, Tápai mester irányításával. A kivitelezés több millióra növekvő költségei, azonban ezt a tervet meghiúsították. Szeged és Tápai életműve szegényebb lett egy szimbolikus erejű alkotással.

Forrás: Tápai Antal: Életutam DM 1960. aug.4. DM 1983. ápr. 27.

Szerző: Kozma János

…

Természetesen a Hállóvető kezdeményezéseket rendre elkaszálta a Város-ellenes balvezetés az utóbbi évtizedben.

A Hállóvető szobrának nagyobb, mint embernagyságú változatának hellye a szegedi partfal egy kiugró szögletén lenne. Így Városunk egy vonzó és méltó jelképévé lehetne a Hállóvetőnk végre. Mivel az Öreg híd lába környéke hagyományosan is a halpiac volt, így annak környékén, a Hal téren, valamint a tiszai mellvéden lenne hellye a Hállóhúzók és halszobrok társaságában…

Bővebben itt: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

Az őszintébbnek tűnő „rossznyelvek” szerint pedig Tápai Antal nem volt a komcsik kegyeltje. Ezért is kellett annyit költöznie… és ezen kényszerköltözködések alkalmával sérültek-semmisültek meg a szobrai, melyek többnyire törékeny gipszbe öntve várták szebb jövőjüket… (Dr. Sz. L.)

Hellyesírás:

Ahogyan a “helly” kettőzött “ly” Szegeden, úgy a “hálló” is kettő “l”…
A Hállóvető természetössen kettőzött “l” a szögediek ajkán. Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.
(Aki nem hiszi járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)
Dr Sz L.

…

Ajánlott olvasmány: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

The post Hállóvető appeared first on Szögedöm.hu.

dr. Szabó László részére

Tisztelt Szabó Úr!

Ha jól tudom Ön vetette fel nemrég Tápai Antal Pöndörhálóvető szobra felállítása ügyét.
Gondolom, örömére szolgál, hogy hétfőn, tömörkényis osztálytalálkozónkon Szekszárdon élő és dolgozó Farkas Pál barátunk kijelentette, hogy ő tovább nem vár senkire és nekiáll újra mintázni a szobrot. Korábbi találkozóinkon ugyanis már téma volt ez az ügy, de a többi szobrász nem jutott még el az elhatározásig. Én csak azt tudtam megígérni, hogy igyekszem megnyerni mindenkit, akit csak lehet a szobor felállítása ügyének. Nem tudom, Pali barátom mikorra készül el a munkával, kötelezettség nélkül sem mert mondani határidőt. Azt gondolom azonban, hogy nem lehet elég korán elkezdeni sem a gondolkodást a szobor méltó helyéről, sem az öntés és a felállítás költségének előteremtésében bármit is tenni tudók meggyőzését arról, hogy a szobor felállítása a város becsületbeli adóssága.

Üdvözlettel

Kiss István építész

2011-03-03

…

Természetesen a Hállóvető kezdeményezéseket rendre elkaszálta a Város-ellenes balvezetés az utóbbi évtizedben.

A Hállóvető szobrának nagyobb, mint embernagyságú változatának hellye a szegedi partfal egy kiugró szögletén lenne. Így Városunk egy vonzó és méltó jelképévé lehetne a Hállóvetőnk végre. Mivel az Öreg híd lába környéke hagyományosan is a halpiac volt, így annak környékén, a Hal téren, valamint a tiszai mellvéden lenne hellye a Hállóhúzók és halszobrok társaságában…

Bővebben itt: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

Az őszintébbnek tűnő „rossznyelvek” szerint pedig Tápai Antal nem volt a komcsik kegyeltje. Ezért is kellett annyit költöznie… és ezen kényszerköltözködések alkalmával sérültek-semmisültek meg a szobrai, melyek többnyire törékeny gipszbe öntve várták szebb jövőjüket… (Dr. Sz. L.)

Hellyesírás:

Ahogyan a “helly” kettőzött “ly” Szegeden, úgy a “hálló” is kettő “l”…
A Hállóvető természetössen kettőzött “l” a szögediek ajkán. Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.
(Aki nem hiszi járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)
Dr Sz L.

The post Tápai Antal Pöndörhálóvető szobra appeared first on Szögedöm.hu.

A halászléfesztivál kapcsán beszélgettünk Szabó Lászlóval, a Szögedi Védegylet vezetőjével, önkormányzati képviselővel, akinek régen dédelgetett álma, hogy a mai Roosevelt tér kapja vissza eredeti nevét, s legyen e tér a szegedi halas hagyományok őrizője is, ahogy mindig is az volt.

„Szeged főtere évszázadokon át a ‘Hal tere’ volt. A politika ebbe is belerondított. Rudolf, majd Mussolini után ma a Szeged városát hat ízben bombáztató és vasúti hidunkat is elpusztíttató amerikai elnök, Roosevelt nevét viseli, teljesen értelmetlenül” – mondta el portálunknak Szabó László, hozzátéve, hogy már Mikszáth Kálmán is visszaóhajtotta (Rudolf trónörököstől), de Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” is sürgette a tér régi, egyszerű, de illendően szép szögedi nevének visszavételét. „E téren zajlott évszázadokon át a szögedi vár előtt a halvásár, ennek emlékére a halpiac tere lehet újra ‘Hal tér’” – vázolta elképzeléseit a képviselő. „Köztéri elhelyezésre vár itt Tápai Antal “Hállóhúzók” és a “Hállóvető” [sic!] szobra, illetve azok méretes (2:1) másolata is. Gondatlan kezeléssel sajnos megsemmisült az évtizedeken át kiállított Keszeg, a pompás, bőgősorrú bárka. Annak másolata is köztéri föltámadására vár! Mindez csak elhatározás kérdése. Szeged közel 70 milliárdos költségvetéséből telik. Ahol fejlesztés címén milliárdokat lehet elverni egy elhibázott fürdőátalakításra… Ez nem tétel” – szögezte le a képviselő.

Halas szobrok, halászhállós mászókák

Szabó szerint a Hal terén, vagy annak tiszai mellvédjén pedig elférne egynémely régóta kedvelt tiszai halunk szobra, vagy domborműve és táblán alatta azok rövid leírása is a köz művelődését szolgálná.
„A szögedi halászéletnek emléket kívánunk állítani gyermekeink szívében és képzeletében, így a játszótereinken is” – folytatta Szabó. „A hajdani halászat hállóváltozatait kültéri játékok képében is élővé, és ismertető tábláikkal pedig a szülők számára is közismertté tehetjük. Erős kötélelemekből terelőhállókkal a Tisza jellegzetes halászszerszámait is megjeleníthetjük. Egy ilyen játékelem a ’szögedi varsamászóka’ modellje és alapváltozata már el is készült… Ezekkel a halas, halászos, hagyományidéző játékokkal, hállómászókákkal visszaadhatunk valamit abból az elveszett szögedi hangulatból, amitől megfosztott bennünket a folyószabályozás, Trianon, majd a kilúgozó, nemzetellenes szovjet diktatúra talaján a módszerváltásban burjánzó nemzetközi gengsztervilág szellemisége” – zárta gondolatait Szabó László.

Dobó Csaba

Forrás: Szegedma

Hozzászóllás:

• mérges hozzászólt ekkor: 2010. szeptember 19., vasárnap, 14:45
  A Tápai Antal a fényképen látható szobrát “Pöndölháló-vető”-ként emlegette. Élete folyamán kétszer is megmintázta életnagyságban, de azokat csak gipszbe öntötték ki és megsemmisültek. Kis méretű modellje viszont ma is megvan. Úgy tudom, tanítványai vállalkoznának rá, hogy megbízás esetén újra megmintázzák nagyban.
• Bukkjon_bottka hozzászólt ekkor: 2010. szeptember 9., csütörtök, 15:28
  az árvizi emlékmü drót keféi szebbek-már a bucsuzo városvezetés szerint.
• nemethjan hozzászólt ekkor: 2010. szeptember 8., szerda, 15:42
  Én úgy tudtam, elveszett Tápainak ez a szobra! meg van? Akkor, miért nincs kitéve? Zseniális szegedi alkotás!
• Szilágyi Árpád hozzászólt ekkor: 2010. szeptember 8., szerda, 15:33
  Pöttyet jobb ez a szobor, mint a Kligl kacsanyúzója!

Ajánlott olvasmány még: Hállóvető

Szögedi Hallénap – halak, hállók, hallevek

The post A Hal téren halas szobrok, halászhállós játékok appeared first on Szögedöm.hu.