Szegeden tartották 2013. április 26-án „Az emberi hőterhelés városon belüli eloszlásának kiértékelése és nyilvános bemutatása” című közös szerb-magyar kutatási program nyitókonferenciáját(URBAN-PATH-HUSRB/1203/122/166). A program bemutatása után szegedi, debreceni és fővárosi (ELTE, BME, BCE) egyetemek tanárai, valamint az OMSZ képviselője tartottak előadásokat, amelyeket műhelybeszélgetés követett a városklíma kutatás aktuális trendjeiről. Az előadások itt tölthetők le.

Nemcsak az épületeink korszerűsítésében nagyok a lemaradások, hanem a településeink sem fektetnek elég hangsúlyt a fejlesztések és az üzemeltetés során az éghajlatváltozás kellemetlenségeinek csökkentésére. Pedig a zöldterületek, zöld- és vízfelületek, burkolatok, színek, építőanyagok klímatudatos megválasztásával, megfelelő felületi és tömegarányok kialakításával nemcsak élhetőbb környezetet biztosíthatunk, hanem energiát és ezáltal üvegházhatású gázkibocsátást is megtakaríthatunk.

Számos település főtere újult meg az elmúlt esztendőkben uniós támogatással. Jelentős részük azonban teljesen elnéptelenedik nyaranta a nagy hőségek, a tűző napsugárzás idején. Ha el is helyeztek néhány facsemetét a burkolattengerben, azok csak 10-15 év múlva fognak enyhítő árnyékot adni.

A humán komfortérzet olyan tényezőktől függ, mint a lég- és felületi hőmérséklet, a páratartalom, a légmozgás, a sugárzás és természetesen az érzékelő fizikai és lelki állapota.Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Szegedi Egyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évekkel ezelőtt olyan mérőeszközt állítottak össze, amellyel a helyi lehetőségek figyelembevételével lehet az optimális elrendezést, felületarányokat stb. meghatározni.

Több egyetemen és kutatóintézetben folynak városklíma-kutatások. Tapasztalt szakembergárda tudna települési szintű szabályozásokhoz, illetve egy-egy településrész, park, nagyobb létesítmény tervezésénél vizsgálatokat végezni, klímaprogramokat lefuttatni, megoldásokat ajánlani a helyi mikroklíma optimális kialakításhoz.

Előzetes vizsgálatokat végeztek például a Mammut II bevásárlóközpont építésekor. A helyi lakosok aggódtak, hogy az épület elzárja majd a hegyek felől érkező tiszta levegőt, amely a szomszédos belbudai rész kiszellőztetését biztosítja. Jó hír, hogy a bevásárlóközpont mellett álló volt Ipari Minisztérium épületét most elbontják, és helyére parkot építenek. Ez javítani fogja a Margit körút és a Víziváros átszellőzését.

A Levegő Munkacsoport kezdeményezésére adtak a beruházók megbízást a Rákóczi híd és a Petőfi híd közötti Millenniumi Városközpont levegőminőségre gyakorolt hatásának szélcsatorna-vizsgálatára 2003-ban a BME Áramlástani Tanszékének. Egy későbbi alkalommal a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és Tájföldrajzi Tanszéke végzett vizsgálatot a Nyugati pályaudvar melletti Eiffel térnél épülő irodaház tervezése kapcsán. Ilyen megbízásokra ritkán kerül sor, és sokszor inkább a vállalati társadalmi felelősségvállalás kategóriájába sorolhatók az ilyen megrendelések. (Nyugodjon meg a lakosság, vagy kapjanak egy kis K+F támogatást a tanszéki laboratóriumok.) Nem kötelező a klímavizsgálatokat elvégeztetni, és ha el is végzik ezeket, mérlegelni lehet egyéb szempontok ( elsősorban a beruházó gazdasági szempontjai) alapján a megvalósítást.

Ugyanakkor a városklíma-kutatások olyan, a gyakorlatba is átültethető megállapításokat tartalmaznak, amelyeket, ha megszívlelnének a települések a parkok, épületek stb. kialakításánál, jelentősen javulna a komfortérzet és csökkenne az energiafelhasználás.

A két fenti intézmény mellett a teljesség igénye nélkül említem meg az ELTE Meteorológiai Tanszékét, az Országos Meteorológiai Intézetet, az Eszterházy Károly Főiskola Földrajzi Tanszékét és a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékét. A felsorolásban nem szerepelnek azok a város-, táj- és épülettervezők, akik ugyancsak sokat tesznek azért, hogy legyenek eszközeink és minél pontosabb ismereteink magas szintű települési humánkomfort kialakításához. 2011-ben, a magyar EU elnökség idején, a városklímával foglalkozó szakemberek együttműködésében, a VÁTI Nonprofit Kft koordinálásával készült el a „Klímabarát városok – Kézikönyv az európai városok klímaváltozásokkal kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről” című átfogó mű. E kézikönyv összefoglalja a városklíma-kutatás terén elért eredményeket abból a célból, hogy a települések hozzák összhangba a klímaváltozás területén megfogalmazott ajánlásokat a saját egyedi körülményeikkel és környezetükkel.

Példamutató a XI. kerületi önkormányzat kezdeményezése. 2010-ben készítette el a BME Áramlástani Tanszéke a kerület városklíma-vizsgálatát, meghatározva a hősziget-veszélyes területeket és az átszellőzés érdekében védendő szélcsatornák elhelyezkedését. Számos országban tilos például az átszellőzést biztosító folyosók elépítése.

A települések lakói joggal várják el, hogy a városklíma-vizsgálatok megállapításai a helyi szabályozásba is bekerüljenek. Meg kell állítani a beépítések növekedését, növelni kell a zöldfelületi arányokat, nem pedig – mint ahogy az ötvenes évektől nálunk folyamatosan történt – csökkenteni. Érdekeltté kell tenni az ingatlanfejlesztőket is a zöldfelületek növelésében. Megfelelő arányú városi és térségi zöldfelületi rendszer sokak számára menedék a nagy hőhullámok idején. Egy legalább 1 hektáros, fákkal árnyékolt, öntözött parkban 4-6 fokkal is hűvösebb lehet, mint a kőrengetegben. A kedvező hatás pedig a park kiterjedésével azonos területen az épületek között is érezhető.

Végül megjegyezzük, hogy a főváros példát meríthetne számos vidéki város zöldterület-ápolási gyakorlatából. Fasorainak és parkjainak karbantartására, pótlására biztosítsa a szakmailag szükséges összegeket. Az elmúlt évek azt valószínűsítik, hogy a jövőben is növekedni fog a hőhullámok, szélsőséges időjárások gyakorisága.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

The post Készüljünk fel időben a hőségriadókra! appeared first on Szögedöm.hu.

A közlés szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a hét elején tovább erősödik a nappali felmelegedés, napközben akár 35 fok is lehet. A napi középhőmérséklet 25, 26 fok körül alakul, ezért hétfő déltől péntek éjfélig az országos tiszti főorvos másodfokú hőségriasztást ad ki.
A következő napokban napos, száraz idő várható, az ország nagy részén 25, 26 fok körül alakul a napi középhőmérséklet, illetve kedden, szerdán a déli tájakon és a Dunántúlon helyenként a 27 fokot is elérheti. Csütörtökig az ország döntő részén nem lesz csapadék, csak elvétve alakul ki zápor, zivatar. A csapadék valószínűsége péntektől növekszik.
Szerdán, illetve csütörtökön északkelet felől várhatóan néhány fokkal hűvösebb levegő érkezik, így az ország északkeleti harmadán 25 fokos középhőmérséklet alá mérséklődhet a hőség. Országosan csak a hétvégére várható enyhülés.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal azt kéri a lakosságtól, hogy a nagy melegben fogyasszanak több folyadékot, 11 és 15 óra között semmiképpen ne tartózkodjanak a tűző napon, valamint védjék bőrüket a leégés ellen megfelelő öltözködéssel és napvédő készítmények alkalmazásával. Ha lehetőségük van rá, vegyék igénybe a hűtött helyiségeket.

The post Hétfő déltől hőségriadó appeared first on Szögedöm.hu.

A szervezet az MTI-vel közölte: az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik olyan pontosan a környezeti hőmérsékletet, mint a fiatalabbak. Kevésbé érzik a szomjúságot, ezért sokszor nem isznak elég folyadékot, testük könnyebben túlmelegedhet, így hamarabb kiszáradhatnak. Ezt a folyamatot rontják az idős korra jellemző betegségek, így a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri problémák, a veseműködési és anyagcserezavarok, a cukorbetegség.
A jelenlegi tartós hőség idején különösen figyelniük kell azoknak, akik vérnyomáscsökkentőket szednek. Esetükben szükséges lehet a gyógyszer adagjának csökkentése, ha nem pótolják a sóvesztést, ellenkező esetben ugyanis a szokásos adag nagyobb mértékben csökkenti a vérnyomást, ami rosszulléthez vezethet.
Az ÁNTSZ azt ajánlja, hogy az idősek már csekély rosszullét esetén is hívják fel orvosukat, mivel a korai beavatkozással megelőzhetők a súlyosabb kiszáradásos állapotok.
A szakemberek azt is javasolják, hogy a nagy melegben az idősek hűtsék megfelelően környezetüket. Időnként bekapcsolhatják a légkondicionálót is, de fontos, hogy a hőmérsékletet ne állítsák 27 foknál hűvösebbre és a készüléket szakaszosan használják, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületek.
Kitértek arra is, hogy az időskorúak sok esetben melegebben öltözködnek, mint azt az időjárás megkívánná, de a mostani, 35 fok feletti melegben szellős, természetes alapanyagú ruha viselése ajánlott, mert az segíti a test hőleadását.
A kánikulában még az olyan egyszerű hétköznapi tevékenységek is rendkívül megerőltetőek lehetnek, mint a bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, ezért fontos, hogy az idősek ezekhez is kérjenek segítséget – áll a közleményben.

The post Az idősek könnyebben kiszáradhatnak a nagy melegben appeared first on Szögedöm.hu.