Egy novemberi konferencián elhangzott, hogy a keletkező hulladékok csökkentése és az (különböző) anyagok újrafelhasználása kulcsfontosságú lehet az Egyesült Királyság gazdasági versenyképességének és rugalmasságának fenntartásában, és amely egyúttal környezetvédelmi előnyökkel is járhat.

A brit kormány hulladékgazdálkodási tanácsadó szervezetének (Wrap) vezérigazgatója a konferencián tájékoztatta a magas beosztású üzleti vezetőket, döntéshozókat és helyi önkormányzati vezetőket arról, hogy keletkező hulladékok csökkentése és az anyagok újrafelhasználása kulcsfontosságú a gazdasági versenyképesség és rugalmasság tekintetében.

Az úgynevezett „körkörös gazdaság” (circular economy) előnyeiről indult vitában Liz Goodwin szerint fenntartható növekedéshez vezethet az anyagok valós értékének meghatározása az erőforrás-menedzsment segítségével, és ezt megerősíti a tavaly megjelent McKinsey jelentés is: 2030-ra a globális szinten szükséges erőforrások 30%-a fedezhető hatékonyabb gazdálkodással, és az ezáltal jelentkező gazdasági többlet évi 3,7 trillió dollárra rúg.

Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztériumának (Defra) legfrissebb kutatása szerint a brit vállalkozások 600 millió tonna nyersanyagot használnak fel évente. Ennek nagyjából az egyharmada hulladékként végzi, melynek nagy részét jövedelmezően lehetne hasznosítani és akár a 18 billió font is elérhető lenne.

A Wrap egyik fontos feladata, hogy segítse a vállalkozásokat abban, hogy elérjék ezeket a hasznokat, amelyekbe ha újra befektetnek gazdasági növekedést hozna – mondta Goodwin, aki rámutatott arra is, hogy néhány tényező jelenleg visszatartja ezeket a beruházásokat. „A felmérés szerint a gyártással foglalkozó vállalatok vezérigazgatóinak 80%-a mondta, hogy a nyersanyagok mennyiségének csökkenése veszélyt jelent a vállalkozásaikra. A 2000 óta tartó 147%-os reál nyersanyagár növekedés és a bizonytalanság, amelyet a jelentős áringadozás okoz, megakadályozzák a beruházásokat és gazdasági növekedést.”

A „körkörös gazdaságra” példa lehet a zártkörű újrahasznosítási rendszer, amelyben a használt műanyag palackokból újat készítenek. Goodwin hozzátette azt is, hogy számos kihívás fenn áll még, úgy mint az elektromos és elektronikai ellátási láncban.

Forrás: Guardian (guardian.co.uk)

Fordította: Matina Viktória

Magyar Forrás: humusz.hu

The post Az erőforrások hatékonyabb felhasználása a gazdasági felemelkedés kulcsa appeared first on Szögedöm.hu.

Tombol a lombháború – milliárdok mennek veszendőbe az emberi butaság csataterén. A SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület a fővárosi faragatlanságokra és a természetes lombtakaró elleni hadjárat fonákságaira hívja föl a figyelmet:

Eleink bizonyára meglepődve törölgetnék szemüket, ha valamilyen csoda folytán felébrednének. Ami az ősz beköszöntével a lehullott lombbal egyes településeken történik, valóságos abszurd. A lombtalanítás során milliárdokat költünk arra, hogy az értékes humuszalapanyagokat kertjeinkből, közterületeinkről eltávolítsuk.

Tragikomédiába illő, ahogy a főváros egyik, magát kertvárosként hirdető kerületében egész népmozgalom alakult ki a kertekben keletkező falevelek összegyűjtésére és elszállítására. Amikor néhány évvel ezelőtt az önkormányzat meghirdette, hogy mindenkitől korlátlan mennyiségben, ingyen elszállítják a lombot, arra hivatkoztak, hogy a levélégetés megakadályozása a cél…

Na, mármost környezetileg mennyivel előnyösebb a lomb helyett üzemanyagot égetni? Ráadásul az első évben a sajátos „munkaverseny” keretében mindenféle tárolóeszközben (műanyag zsákban, kartondobozban) összegyűjtött 1200 tonna levélből hozzávetőleg 200 tonna humusz, vagy ha úgy tetszik, komposzt (magyarul: „televény”! Sz.) keletkezhetne.

Nyilvánvalóan jobb megoldás lett volna a levelek, nyesedékek kerti komposztálása, bár kétségtelenül komolyabb erőfeszítést igényel a lakosság meggyőzése. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai ugyanakkor azt tanúsítják, hogy drága árat kell fizetnünk az átgondolatlan, a természetben zajló folyamatokat figyelmen kívül hagyó ténykedéseinkért. Gondoljunk csak a klímaváltozásra!

A főváros más negatív folyamatokra is jó példa. Évente milliárdokat költ a város a közparkok, más közterületek takarítására. Ez nem jelent mást, mint a lehulló lomb, a levágott fű, nyesedékek elszállítása, ezáltal a talajok tápanyag-utánpótlásának megakadályozása. Érthetetlen, hogy olyan közparkokra, mint a Városliget vagy a Népliget, milyen veszélyt jelentenek a lehulló falevelek. Ha ezeknek a szervesanyagoknak egy része komposzt formájában vissza is kerül a talajokba, pénzben, természeti erőforrásokban számolva mibe kerül mindez nekünk?

Az meg különösen hajmeresztő, ahogy a fővárosi temetőkből összegyűjtik és elszállítják az őszi lombot, meg más növényi hulladékot, mintha a természet elmúlásának jelei nem férnének össze a temető hangulatával.

Szerencsére az elmúlt években számtalan településen, így a fővárosban is indultak házi komposztálási programok. Ezek némelyikében sikerült a lakossággal azt is megértetni, hamarosan milyen fontossá válik a saját veteményeskert felélesztése. Ehhez, illetve az egészséges zöldség-gyümölcs termesztéséhez elengedhetetlenül fontos lesz a talajok természetes tápanyag-utánpótlásának biztosítása. Az elmúlt évtizedek műtrágyadivatja ugyanis rengeteg kárt okozott mind a talajoknak, mind pedig az abból táplálkozó élelmiszernövényeknek.

Válságoktól gyötört világunkban talán még mindig nem késő megérteni a természetben zajló hulladékmentes folyamatokat, így a szervesanyagok körforgását. A komposztálás tehát dupla hasznot ígér: nem csak a szervesanyagok alakulnak át, hanem a közreműködő ember gondolkodásmódja is.

Jó komposztálást!

SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület

http://www.szike.zpok.hu/
http://szike.zpok.hu/search/node/komposzt

Ha már a lakosságot meggyőzni nem sikerül, hát lehet éppen önkormányzati, vagy állami korhaszdákat (komposztáló telepeket) is alapítani! Csak szándék és némi szakértelem kérdése. Ez utóbbit azonban biztosítani tudják az ezzel foglalkozó civilszervezetek, ill. tanácsadó honlapoldalaik…

Dr Sz L

The post Lombháború appeared first on Szögedöm.hu.