A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete sajtóközleményében több  probklémát is felsorol.

Mivel a regisztrációs díj nem közteher, mert nem az államháztartást illeti, ezért a közteherré minősítés meglátásuk szerint ütközik a kamara közhatalmi hatáskör hiányával. A regisztrációt elrendelő törvény nem beszél arról, hogy az MKIK a kamarai adószámot használhatná, a nyomtatvány szerint a nyilvántartást mégis e szerint vezetik, jogszabályi felhatalmazás nélkül.

A törvény nem említi a kapcsolattartási adatok rögzítését, a nyomtatvány ezt mégis kötelező adatként kéri be.

Az MKIK például kötelező adatként jelöli meg a gazdálkodó vezetőjének mobiltelefon számát is. A törvény viszont cégszerűen aláírt adatlapról beszél, a felettes jogszabályok miatt a meghatalmazott útján való eljárásról is rendelkezni kellene, ez azonban hiányzik. A törvény nem beszél arról sem, hogy be kellene jelenteni a bankszámlaszámot, mégis a kamara ezt kötelező adatként kéri be.

Miután a díj nem közteher, arról számlát kellene kiállítani, még akkor is ha azt általános forgalmi adó nem terheli. Ilyen esetben egy számviteli bizonylat is elegendő, azonban ezt nem a befizető állítja ki magának a bankszámlakivonat által, hanem azt az MKIK részéről kellene azt kibocsátani.

Az MKOE felhívja a figyelmet, hogy a kamarai regisztráció elmulasztásának nincs jogszabályi szankciója. A regisztráció kapcsán befizetendő ötezer forintot 2012. március 31-ig kell átutalni, vagy az MKIK területi irodáiban biztosított „sárga” csekken befizetni.

The post Könyvelők: ezer sebből vérzik a kamarai regisztráció appeared first on Szögedöm.hu.

Megdöbbenéssel és fölháborodással értesültünk arról, hogy a fideszes többségű magyar parlament 2011 decemberében az ellenkezőjét szavazta meg, mint 1998 decemberében, amikor elsöprő többséggel (92%) döntött a kötelező (ipar)kamarai tagság eltörléséről, melynek következtében a szoclib kormány által bekényszerített (megalázott, lehúzott) tagok döntő többsége (a parlamenti szavazásnál nagyobb, kb. 95%) a távozás mellett döntött. (És az újabb szocialista kormányok nem tettek komoly kísérletet a valószínűleg számukra is kényelmetlenné vált kötelező tagság visszaállítására.)

A jelenlegi regisztrációs hajlam ugyanilyen arányú, jelenleg még nagyobb is, mint az akkor a távozás mellett döntők aránya. Ez egyenlő a polgári engedetlenséggel, a szabad akarat politikamentes kinyilvánításával!

Javasoljuk a választóktól talán még nem teljesen független magyar parlamentnek, hogy vonja vissza a kötelező kamarai regisztrációról szóló döntését, ugyanis az az érintettek döntő többségének akaratával ellentétes, ez pedig több százezerre tehető válaasztópolgárt jelent, és az indoklása is nevetséges.

A Fidesz azt ígérte, hogy csökkenti az adminisztrációt és a kisvállalkozásokra, az átlagemberre nehezedő terheket. A személyi jövedelemadónál ez egyelőre a többség számára nem érezhető. Ugyanígy védhetetlen a regisztrációs díj begyűjtésének indoklása is: a NAV, a KSH, a Cégbíróság stb. ha nem tud elég pontos lenni, akkor a kamara hogyan lehetne az.

Több milliárdot húz ki a vállalkozók zsebéből a kormány ezzel az átgondolatlan döntésével és juttat ugyanennyi forráshoz egy egyszer már levitézlett társaságot.

Tegyék vonzóvá a kamarát, aki igénybe tudja venni a szolgáltatásait, az majd önként lép a tagjai sorába. Hagyják meg a döntést az érintetteknek, hogy igénybe kívánják-e venni a szolgáltatásaikat vagy kizárják magukat abból. (A többség számára igénybe vehetetlenek az ígért szolgáltatások és pályázatok.)

A kötelező regisztrációs díj bevezetése már egy pozitív változást hozott a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara életében: maximálták a tagdíj fölső határát – ezért érdemes önként csatlakozni a kis-, a közép- és magánvállalkozásoknak!

The post A kötelező kamarai regisztrációról appeared first on Szögedöm.hu.