Ady Endre – Karácsony (Harang csendül…) – Szabó Gyula szavalatában

A „legszögedibb szögedi” írásaiban összegyűlytötte Karácsonyunk magyarságát mög szögediségeit is. Kárpát-medencei ágyazatban ebből kínálok most Ádvent-záró koszorút:

Karácsony Böjtje – Álom hava 24.-e – az istensegítsi székelyek ajkán Karácsony szenvedeje, röviden szenvedeje, az andrásfalviakén Szenvedejeeste, a bukovinai eredetű Székelykeve – legdélebbi, még mindig magyarlakta településünk (rácul Skorenovac) – szóhasználatában Szenvedeeste, az északi csángóknál Karácsony szenvedje, a református Csúza baranyai faluban Béved, máshol az Ormánságban Bévődeste, Bátán pedig Bővedeste, egyes helyeken karácsony szombatja (még ha nem is erre a napra esik), Szakadát szebeni evangélikus magyar faluban ünnep szombatja. Tanultabb, németkedő aszfaltbetyár köreinkben a német Heiliger Abend tükörszavaként a Szenteste járja…

Karácsony böjtjén magyar vidékeinken gondosan rendbeteszik, kitakarítják a házat, udvart, a jószág helyét is, hiszen Vendéget várnak, a világra születő Kisdedet, de most fordulnak az új esztendőbe is. Mindennek a helyén, otthon kell lennie. A kikölcsönzött tárgyakat legalább erre a napra sokfelé hazakérik. Mint Tófej göcseji faluban mondják: nehogy „megboszorkányozzák”. Nem adnak és nem kérnek kölcsön. Nem örülnek a látogatónak, csak a köszöntőket: pásztorokat, gyerekeket, betlehemesezőket fogadják szívesen. Háromszékben a készülődést így jelentik:

Tizenkét kapuláb gyöngyből van kiverve,
Az Úr Jézus széke közből van helyezve.
Az Isten az embert annyira szerette,
Szerelmes szent Fiát hogy földre küldötte,
Hideg istállóba, jászolba fektette.
Oh emberi nemzet indulj igazságra,
Mert eljött a Krisztus szegény szállásodra.
Tisztítsd ki házadat, hívd be őtet oda,
Hogy vigye lelkedet boldog mennyországba.

Egész nap folyik az ünnepi előkészület: sütés-főzés, a karácsonyi asztal és az ajándékok elrendezése, a jószág ellátása, egyes vidékeken a hajlék „fölszentelése”. … a palócoknál az ünnepre a haragosok is – legalább látszólag – kibékülnek, a szegényebb rokonoknak, a család állandó munkásainak természetbeli ajándékot küldtek. Ezek segítettek a gazda portáját rendbetenni. Régebben a gyónás, áldozás sem maradt el…

Sajátos hagyomány élt még a múlt században is Bajmóc – ma rácul Bojnice – délvidéki mezővárosunkban. Karácsony estéjén a családfő, az apa papnak öltözött, majd az asztalfővel szemben leült egy székre és a családtagjait gyóntatta: mindenkire ráolvasta az esztendő folyamán elkövetett hibáit, vétkeit, bűneit.

Martonfalvy György debreceni kálvinista professzor az ünnepek méltó megünnepléséről szólva (1663) megrója, hogy „némely emberek Karátson napján jeges vízben mosdanak”…

E szokáshoz tartozik e kuruckorból ránkmaradt versezet  is mosdás közben:

Amaz tisztaságban gyönyörködő Isten,
Tü Kegyelmetek minden bűnből szépen
Mossa s tisztítsa ki, hogy így jövendőben
Istennél lehessen Kegyelmetek mennyben.

Miképpen testedet im e testi vízzel
Megmosod, Úristen amaz lelki vízzel.
Mosson meg tégedet ő szent igéjivel,
Ruházzon fel téged az ő szent lelkivel.

Ez aranyvíz, aranyosvíz, életvíz, élet vize, szerencsevíz, szentvíz hagyományainkban nem más, mint karácsony (ritkábban Szilveszter, újév, vízkereszt) estéjén, éjszakáján, hajnalán kútból, folyóból, esetleg forrásból frissiben merített víz. Az édeni forrást a megszületett Jézus megnyitotta az ember számára, aki ilyenkor megmerül, újjászületik benne.

Kissárréten azt tartják, hogy éjjel tizenegy órától éjfél után egy óráig aranyos víz folyik a Kőrösön. Ha az ember ebből itatja meg a jószágait, nem áll beléjük a nyavalya.

A téli napforduló örömünnepére, a föld jövőévi áldásának, a család és jószág gyarapodásának kiérdemlésére, a szellemvilág megvendégelésére az európai pogány népek nagy áldomásokkal éltek. A hajdani áldozati lakomákra nálunk már alighanem csak a decemberi disznótorok emlékeztetnek.

A keresztény ember a nagy ünnepekre böjttel, megtartóztatással, testi-lelki tisztálkodással készül, hogy így érdemelje ki a karácsony, illetőleg új esztendő áldásait.
Karácsony Böjtje népünknél a legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap volt.
Szögedi öregök valamikor egész nap nem szoktak mást enni, csak kenyeret és nyers, olajba áztatott savanyúkáposztát.
Mások són, kenyéren, vízen böjtölnek. Csépa hagyománya szerint egész nyáron szomjas lesz, aki karácsony böjtjén akárcsak vizet is iszik. Aki e napon húst öszik, azt Kömpöc szögedi eredetű népe szerint elviszi az ördög.

A karácsonyi asztal, a karácsonyesti étrend hagyományvilága még fél évszázada is igen elevenen élt. Az egyház-adta újabb böjti fölmentésekkel csak a városi, műveltebb körök éltek, parasztok és öregek kitartottanak a növényi eredetű eledelek mellett. Még halat is ritkán ettek.

A böjt miatt éhes gyermekeket az újkígyósiak azzal szokták biztatni, hogy jutalmul majd meglátják az arany szekeret a mennyezeten.
Ezüst Csikó – Fehérló(fia) – Balástyán ezüst csikókkal vigasztalják őket, amelyek a ház tetején nyargalnak. Ez bizonyára a Fehérló és Fehérlófia(k) hagyományának túlélése lehet… Ki is szokták küldeni őket, nézzék meg, vajon látják-e már a csikókat ott szaladozni. (Érdemes lenne ezt a kedves hagyományt föleleveníteni ma a Jézuska-hozta ajándékvárás izgatott perceire…)

Aranymadár – Régi szőregi hiedelem szerint meglátja az aranymadarat aki a karácsony böjtjét megtartja: a madár beszáll a szobába és végigsétál a mestergerendán.
Mi másra utalhat ez az Aranymadár, mint a magyarok szent madarára, a TURULMADÁRra?!

Ennek legújabbkori fölelevenítése a székelyeknél fönnmaradt sólyomröptetés, azazhogy kerecsenröptetés. Karácsony – kerecsen(y) szavaink hasonlatossága is igen ősi titkok hordozója.

A Magyar Karácsonyról…

A vacsorán ősi hit szerint az asztalnál megjelennek, ott vannak a halott ősök is. Hangonyi hiedelem szerint ilyenkor nem jó az asztal alá nézni, nyilván mert oda telepednek a lelkek. Terítenek a távollévő családtagnak is. Üresen hagyják a helyét. Ezért történik valami jelképes módon az elhunytakról is gondoskodás. Nagykanizsán még a közelmúltban elhalt családtag számára is terítettek. Ugyanitt a fogásokból a tűzbe is vetnek, a tisztítóhelyen szenvedők táplálására. A terített asztalt egész éjszakán át Hosszúhetényben úgy hagyják, hogy – másodlagos magyarázatként – a halottak helyébe lépő Szent Család is jóllakjék belőle. Nógrádságon a karácsonyi asztal alá kis teknőt tesznek. Ez a Mária teknője. A vacsora fogásaiból mindenki rak bele. Másnap koldusok kapják. Hasonlóképpen Egerbaktán is: egy tányérba mindenki rak a maga ételéből, majd a jószágnak adják oda.

A szögedi tájon vacsora elején mindent az asztalra készítenek, hogy közben ne álljon föl senki.

A jómódú gazdák asztalukhoz régebben tizenkét szegényt is meghívtak, mintegy halottjaik helyett.
A karácsonyra sült kenyeret a gazda szegi meg (Pográny), máshol akkor, amikor az asztalnál már együtt ül a család (Vének). Az asztalra egész kenyér, a kis Jézus számára pedig cipó, koszorúba font kalács kerül (Csorna, Egyed, Sármellék). Ez utóbbit a szegényeknek adják, eredeti meggondolás szerint mint a család halottjait illető részt. A göcseji Vaspör hagyománya szerint a gazdasszony a karácsonyi kalácstésztából cipót is süt. Ebből minden jószág is kap egy-egy darabot. Rédics családjaiban a cipót a karácsonyi asztal sarkára teszik, majd vízkeresztkor a jószágnak adják.
Győrvárott a karácsonyra sütött kukoricakenyérnek pásztorkenyér a neve. Úgy véljük, hogy ez valamikor ősi, kultikus rendeltetésű, szaporaságot varázsló köleskásából készült. Eredetileg talán a köszöntő pásztorok ajándékozták a családnak.

A bukovinai Istensegíts székely népe a múlt században vacsorára még mézzel ízesített főtt búzát is evett.

Bátán a szépen hímzett, gondosan őrizgetett karácsonyi (asztal)terítőt a lakodalomban a menyasszonyra vetik, hogy a rontás ne fogjon rajta. A menyasszonyos házhoz látogatva reá is, a vőlegényre is ráterítik. Eredeti célzata szerint nyilván még az asszonyi termékenységet, a család boldogulását akarták előmozdítani.

A szegedi tájon a múlt században, itt-ott még manapság is a gyerekeknek ajándékul karácsonyi bárány, kisbárány, vagy játékbárány, tápaiassan sárbuba, maksus. A Jézuska báránya néven emlegetett bárányalakú játékszer készül szikföldből, esetleg sárból. Vékony fácskából, gyufaszálból van a lába, borsóból a szeme, báránygyapjút is ragasztanak rá.

A téli napfordulat, illetőleg a Megtestesülés ünnepe az esztendő középkori kezdete, készülete is. Az alvó természet, a téli álmába merült anyaföld ébresztése, termőre igézése jellemzi a karácsonyi asztal képzetkörét. Mint már előbb is láttuk, az óév fölterített termését az Egyház valamikor, egyes helyeken még manapság is meg szokta áldani, hogy ezzel az áldással elvetve új életre keljen, gazdagon gyümölcsözzék és legyen a család táplálására, oltalmára.

A karácsonyesti mákostészta, guba, kalácsfélék ősi termékenységi hiedelmei már alig élnek. A somlóvidéki Oroszi szarvas-alakú karácsonyi kalácsai a regölés hagyományait, a csodafiúszarvas, vagy Jézus Krisztus alakját is idézi.
A fényhozó Turulmadár – a Szentlélek – megidézése a Délfő székely faluban sütött galambas, Szeged vidékén pedig a pipícske, tubus, kisgalamb, Bátyán csak galamb. Törökkoppányban, Sióagárdon fánktésztából készített, Ádám-Éva néven emlegetett ember alakú sütemény került a karácsonyfára.

A vacsora kezdő fogása sokfelé máig éppen a méz, mézbe mártott fokhagyma, dió, mézzel ízesített ostya. A méz foganatosságát évkezdő vacsorán az ősi gonoszűző szerrel, a fokhagymával is fokozni vélik. Okát már nem tudják mindenütt magyarázni, de Szeged vidékén még lényegében a szentelményi erőt hangoztatják, ahogy a szatymazi öregek mondják: a kígyó ne marja meg, a kígyó képében rejtőző gonoszlélek ne kísértse meg.

A mézbe mártott fokhagyma nyeléséről máshol már csak annyit tudnak, hogy az ősök is így cselekedtek. Esetleg azt mondják, hogy az új esztendő „édes” legyen, vagyis gondtalan…

A vacsora hagyományőrző szegedi családokban mai napig mézbe mártott fokhagyma és dióbél nyelésével kezdődik. Régebben a gyerekeknek nyújtották először, hogy egészségesek legyenek. A szegedi világhoz tartozó Szatymazon a megtört dió beléből először a gazdája eszik, de nyomban megkínálja a többieket is…
Legalább ezt a kedves szokást igazán megtarthatjuk: A családfő osztotta mézes dióval kezdődjék a karácsonyi vacsora!

A Kálmány Lajostól leírt szögedi diószórás már a múlté: az éjféli misére igyekvők közé a legények diót dobáltak, majd – különösen a lányok – kedvteléssel kapkodták össze…

Szögedi rajzoló, Bozó Gyula képével…

Boldog Magyar Karácsonyt!

kíván

a Szögedi Védegylet
nevében
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány bővebben itt: Bálint Sándor – Karácsony böjtje

Hóban, fényben a Csík zenekar…

The post Karácsony Böjtjén és Szentestéjén appeared first on Szögedöm.hu.

Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória:
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az Isten egyszülött Fia…

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok:
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az Istennek!

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet!
Lásd, én is várlak, várva hívlak:
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet!
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki:

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, – a mienkből!
Ó, neked lehet és szabad, –
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, –
Te sohsem voltál Trianonban…

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, –
Mindent, mit vágyunk álmodott:
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak!

Csíkrákos-Göröcsfalva (Felcsík, Székelyföld)

The post Karácsonyi ének appeared first on Szögedöm.hu.

Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória:
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az Isten egyszülött Fia…

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok:
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az Istennek!

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet!
Lásd, én is várlak, várva hívlak:
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet!
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki:

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, – a mienkből!
Ó, neked lehet és szabad, –
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, –
Te sohsem voltál Trianonban…

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, –
Mindent, mit vágyunk álmodott:
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak!

Csíkrákos-Göröcsfalva (Felcsík, Székelyföld)

The post Karácsonyi ének appeared first on Szögedöm.hu.

The post Karácsony – Közelről appeared first on Szögedöm.hu.

Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória:
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az Isten egyszülött Fia…

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok:
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az Istennek!

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet!
Lásd, én is várlak, várva hívlak:
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet!
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki:

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, – a mienkből!
Ó, neked lehet és szabad, –
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, –
Te sohsem voltál Trianonban…

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, –
Mindent, mit vágyunk álmodott:
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak!

Csíkrákos-Göröcsfalva (Felcsík, Székelyföld)

The post Karácsonyi ének appeared first on Szögedöm.hu.

The post Hatgyerekes karácsony appeared first on Szögedöm.hu.

Karácsony Napjára végre megérkezik a Mikulás…

Másodnapján pedig megkezdődik a tömeges lerészegedés!

De vannak az angol karácsonyozásnak kedves és szép vonásai is.
Leginkább a kiveszőfélben levő anglikán egyház keretei közt…

The post Angol karácsonyok appeared first on Szögedöm.hu.

Jézus születése napja közeledtén elgondolkodtató:

Vajon mely nyelv lehetett a kis Jézus anyanyelve?
Az eggyetlen helyes válasz erre: Nem tudjuk!
(Mária északról jött, az idegenek földjéről…)

Azt viszont már tudjuk, hogy mely nyelven prédikált.
Leginkább arámiul.
Jézus szavai és mondásai vajon milyen nyelven lettek először lejegyezve?Vajon milyen nyelvű (volt) az Újszövetség eredetileg?A nesztori(ánus) egyház hagyományos hite szerint az arámi nyelvű pesitta szöveg az eredeti, és ebből készült a görög fordítás, nem pedig a görögből az arámi. Az arámi nyelvet még az Asszír és a Perzsa Birodalomhagyományozta a térségre, visszaszorítva ezzel számos törzsi (semmi/sémi) nyelvet.Minthogy Jézus föltehető anyanyelve az arámi volt, így egészen kézenfekvő, hogy inkább anyanyelvén, vagy a térségben bevett nyelven, mintsem görögül prédikált arámiul értő – többnyire arámi anyanyelvű – híveinek…

Az utolsó arámi nyelvű – többnyire keresztény – közösségeket most irtja ki az ördögfattyak viadala, az istentelen muzulmán polgárháború… Jézus nyelvének őrzői, az utolsó arámi keresztények megkínzói és mészárosai pedig a pokoli öldöklésben szétvert otthonaikból hozzánk menekülnek. Európa pedig a vak elmebeteg módszertanával azokat rekesztené ki, akik kétségeiket fejezik ki e „menekültek” ártatlanságával szemben…

Az utolsó Jézus-nyelvű keresztények gyilkosai hozzánk „menekültek”-ként érkeznek…
Ha nem kapnak meg mindent a magunkéból, hát őrjöngve tombolnak…
(Mielőtt erőt gyűlytenek, hogy a mi életünkre törjenek… )

Érdemes az arámi anyanyelvű nesztori(ánus) George Lamsa által a Pesitta Bibliából idézett Arámi Újszövetség talán hitelesebb szövegét is végiggondolni Karácsonykor…

Jézus első szavai ugyan nem, de az utolsó szavai bizony arámiul is fönnmaradtak!
Érdemes hát Őt az anyanyelvén idézni:

A közismert Máté evangéliumában ( 27:46 ):

Eli, Eli, lama szabakhthani? – Istenem, Istenem, mért hagytál el engem?

De ez az arámi bibliában – a Jézus nyelvét beszélők bibliájában:

Éli, Éli, lemána sabaqthán(i)! – Istenem, Istenem, hát erre tartogattál…

Elhagyatásról az arámi ősiratokban bizony szó nincs… – ܐܝܠ ܐܝܠ – Éli, Éli ! Istenem, Istenem!
Hiszen az Élő Istenhez kiált a haldokló…

A Megváltott Atyja nem hagyta Őt el, hanem kínokon át is segítette beteljesíteni akaratát.

Így a legutolsó szó is következetesen ért(elmez)hető: “Beteljesedett!”

Salvador Dalí – Krisztus a kereszten

Az arámi Lamsza Bibliáról olvashatunk itt: The Holy Bible from Ancient Eastern Manuscripts

Ha pedig nehezen menne elszakadni a varázsdoboztól a karácsonyi vigaszságban, és némi horrorra vágynának már neveletlenebb gyerekek, hát ajánlom Mel Gibson Passióját újraélni… a Föltámadásig!

Jézus itt végre (csaknem hitelesen) a saját nyelvén beszél: arámiul! Élit szólítja, az Élő Istent…

Karácsony alkalmából érdemes a Megváltó nyelvét (az ahhoz legközelebb álló nyelvváltozatot) beszélő szíriai falvakra (Ma’loula, Bakh`a és Jubb`adin ) is gondolni egy keveset…

Málula (Ma’loula) szír lakossága nyugat-arámi maradék (volt). Jellegzetes persze ma már a szír-arab önazonosság-tudat és a kétnyelvűség is. A többség keresztény (főleg antiokhiai orthodox meg melkita görög katholikus). Új-nyugat-arámi nyelvük fönnmaradásához békeidőben sem használt a rohamos népességfogyás és Damaszkusz közelsége miatt a nyaralóövezetté válás. Málulának alig fél évszázada még 15 ezres lakossága volt, mely mára kettőezerre fogyott. Ez a nyári hónapok nyaralóáradatával földuzzadt a bő háromszorosára, hat-hétezerre is…

Most pedig ezen a vidéken tombol a Sem-sem ördögfajzatjainak háborúja…

Ma’loula, north of Damascu, Syria (33°51’ N, 36°33’ E). (http://www.yannarthusbertrand2.org)

Málula (Ma’loula) városka maradék őslakossága állítja magáról, hogy Jézus nyelvét beszéli. Ha még eggyáltalán van, aki állítsa… Ha még él eggyetlen arámi is Krisztus nyelvéből… A sok torz álhír, meg a bűnvándorlók áradatában az ő hírük nem hír a mai Európának…
Fél évszázada a csendes és elszigetelt szír városkában még ez volt az uralkodó nyelv. Mára azonban kiveszőben van…
Arab közoktatás, a főváros közelsége, és az arab nyelvű média által a globalizmusban fölmorzsolódó kisközösségek sorsa várt a helyiekre is. Helyette azonban megérkezett a népirtó csótányhad.
A lakosság többségének első nyelve már az arab volt a háborúság előtt is. Arabul is beszéltek, többnyire második (házi) nyelvként ha ismerték még az arámi nyelv helyi változatát. A fiatalok a divat és a média kilúgozó hatására már nem tanulták meg anyáik és atyáik nyelvét sem…
A végveszélybe került újarámi (nyugat-arámi) természetesen nem lehet azonos – kétezer év távlatából – Jézus nyelvével, de bizonyosan az ahhoz legközelebb álló élő arámi nyelvváltozat. Lehet persze hasonlítani helyzetét a latin nyelv és leszármazottai, az újlatin (olasz, spanyol) nyelvek kapcsolatához.
George Rizkallah, nyugdíjas helyi tanár úr küldetésének tekintette nyelve megmentését. Nyári táborokat szervezett, dalokat írt, azok által oktatott gyermekeket saját anyanyelvükre. Szorgos és kitartó munkája nyomán a Nyugat által folyton ócsárolt szír kormány (a harcok előtt) már támogatta a helyi arámit oktatását. Arámi nyelvkönyvük is kapható volt több európai nyelven is…

Ma már az sem bizonyos, hogy eggy is életben van még közülük!
Hol vannak a Krisztus nyelvén beszélők?

…És Európa nem ezt a kérdést teszi föl: Hol vannak a keresztény menekültek?
Európa balvezetői azokat is kirekeszti, akik ezt a kérdést föltennék…

Az ál-iszlám idiótái közben legalább fél Európára kiterjedőleg újjá alakítani tervezik birodalmukat, – a kalifátust – ami már eggyszer az övék volt valaha, oda vissza is jönnének!

És Európának erre sincsen válasza…

Még a „menekültek”-et sem kérdezzük az áldozataikról…

Az iraki katolikus pátriárka igen udvariasan mondotta: az európaiak túl jóhiszeműek…

Szent Thakla / Thekla (Mar Takla) monostor Ma’loulában, Szíriában, a(z új)nyugat-arámi utolsó nyelvterületén. (Még a békebeli képeken)

A Málulai kolostor névadója Szent Thekla, aki igen nagy népszerűségnek örvend erre felé. A Thekla (ógörögül: Θέκλα) név jelentése: Isten dicsősége. Szent Thekla Szeleukida királyi családból származott, majd kereszténységre tért és téríteni kezdett. Ebben oly sikeres volt, hogy Szent Theklát “női apostol”-ként is emlegetik. Szinte bizonyos, hogy Ő is arámi nyelven tanított (miként az apostolok is). Tisztelete különösen Seleucia, Iconium (a mai Konya), és Nicomedia vidékén virágzott.
Állítólag Pál apostol térítette meg, amikor már eljegyezte egy hozzá hasonlóan pogány kérő. Megtérésének története az apokrüph (rejtett) iratok közül került elő Oxyrhynchus romváros papüruszai között (az arab szemétdombról). (Lásd: Acts of Paul and Thecla)
Amikor felvette a kereszténységet és bejelentette, hogy szűzi életét a hitének szenteli, családjának fölháborodása határtalan volt.

Szent Thekla szobra Ma’loulában (Bernard Gagnon képe 2010-ben) – Még áll az Arab Katyvasz előtti békeidőkben…

Máglyára ítélték. De vihar oltotta el a máglya tüzét. Később a ráerőszakolt kérő (nemesember) bántalmazásáért halálraítélték. De széttépésére rendelt vadállatok közt egy nőstényoroszlán védte életét a bőszült hímektől. (Ez különösen jelképes!) Végül egy szikláról akarták letaszítani, de megnyílt a szikla, és így el tudott menekülni. Élete végét remeteként élte egy barlangban. Barlangsírja mellett épült a mai Szent Thekla kolostor.

A megmentéséül egykoron megnyíló hegy ormán pedig ma a Megváltó szobra áll…

MAR TEGHLA (Mar Takla – Szent Thakla / Szent Thekla) fölött a Megváltó (Fénykép: Gh.H.)
Még áll az Arab Katyvasz előtti békeidőkben…

Vajon túléli-e a polgárháborút a Megváltó nyelve?
Vagy legalábbis, ami még mára hi(he)tetlen elfeledve megmaradt belőle…

Ami el nem enyészett a hitetlenségben, azt most fölemészti a háború és a tűz…

Joseph III. Younan szír katholikus pátriárka úgy fogalmazott: „Mi, keresztények jelen vagyunk Irakban, Szíriában és Libanonban. Nem importáltak bennünket, hanem már évezredek óta itt élünk…
(Nagyon szerényen fogalmaz: Bő félezer évvel régebben élnek ott, mint a muzulmánok… Sz.)
Vallásuk nevében üldöznek minket…  gyújtogatnak és öldökölnek”.

Hinné-e ma valaki, hogy az iszlám alapjelentése: BÉKE, megbékélés!?

A bagdadi káld segédpüspök azt kérdezi a Nyugattól:
„Miért hallgattok? Miért nem beszéltek? Hol van Európa? Hol van Amerika?”

Azt is említik: Európából csak muzulmán gyilkosok érkeznek!
Hogy még több keresztényt öljenek…

A mammoni globalizáció torz góleme a Sem-sem terrorállam patkányinváziója most irtja ki a kereszténység nyelvi gyökérzetét.
Arámi segélysikolyuk nem hallik el hozzánk. Nem is értenénk.
A távolságon túl elnyomja ma azt a polgárháború zaja is…
De most, Karácsonykor – a Megváltó születése napján – minden keresztény szívén csöndesen, esdeklőn kopogtat…

Kopogtató – Ma’loula, Syria (Photograph: JRodrigues/flickr)

Marad-e még kapu a krisztusi nyelvhez?
Lesz-e még hol kopogtatni a Megváltó szavainak megértéséhez?
… vagy megelégszünk a többszörösen téveteg (tükör?)fordításokkal…
Míg végül mindannyiunkat halálra kínoznak, vagy keresztre feszítenek…

Dr. Sz. L.

Ajánlott írások még (angolul):

Sly, Liz (2003-03-12). “Language of Jesus clings to life”. Chicago Tribune.
Black, Ian (2009-04-14). “Endangered Aramaic language makes a comeback in Syria”. The Guardian (London).

The post Jézus nyelve végveszélyben a születése napján appeared first on Szögedöm.hu.

Ady Endre – Karácsony (Harang csendül…)

A „legszögedibb szögedi” írásaiban összegyűlytötte Karácsonyunk szögediségeit is.
Kárpát-medencei ágyazatban ebből kínálok most Ádvent-záró koszorút:

Karácsony Böjtje – Álom hava 24.-e – az istensegítsi székelyek ajkán karácsony szenvedeje, röviden szenvedeje, az andrásfalviakén szenvedejeeste, a bukovinai eredetű Székelykeve – legdélebbi még mindig magyarlakta településünk (rácul Skorenovac) – szóhasználatban szenvedeeste, az északi csángóknál karácsony szenvedje, a református Csúza baranyai faluban béved, máshol az Ormánságban bévődeste, Bátán pedig bővedeste, egyes helyeken karácsony szombatja (még ha nem is erre a napra esik), Szakadát szebeni evangélikus magyar faluban ünnep szombatja. Tanultabb aszfaltbetyár köreinkben a német heiliger Abend tükörszavaként a szenteste járja…

Karácsony böjtjén magyar vidéken gondosan rendbeteszik, kitakarítják a házat, udvart, a jószág helyét is, hiszen Vendéget várnak, a világra születő Kisdedet, de most fordulnak az új esztendőbe is. Mindennek a helyén, otthon kell lennie. A kikölcsönzött tárgyakat legalább erre a napra sokfelé hazakérik. Mint Tófej göcseji faluban mondják: nehogy „megboszorkányozzák”. Nem adnak, nem kérnek kölcsönt. Nem örülnek a látogatónak, csak a köszöntőket: pásztorokat, gyerekeket fogadják szívesen. Háromszékben a készülődést így jelentik:

Tizenkét kapuláb gyöngyből van kiverve,
Az Úr Jézus széke közből van helyezve.
Az Isten az embert annyira szerette,
Szerelmes szent Fiát hogy földre küldötte,
Hideg istállóba, jászolba fektette.
Oh emberi nemzet indulj igazságra,
Mert eljött a Krisztus szegény szállásodra.
Tisztítsd ki házadat, hívd be őtet oda,
Hogy vigye lelkedet boldog mennyországba.

Egész nap folyik az ünnepi előkészület: sütés-főzés, a karácsonyi asztal és az ajándékok elrendezése, a jószág ellátása, egyes vidékeken a hajlék „fölszentelése”. … a palócoknál az ünnepre a haragosok is – legalább látszólag – kibékülnek, a szegényebb rokonoknak, a család állandó munkásainak természetbeli ajándékot küldtek. Ezek segítettek a gazda portáját rendbetenni. Régebben a gyónás, áldozás sem maradt el…

Sajátos hagyomány élt még a múlt században is Bajmóc – ma rácul Bojnice – délvidéki mezővárosban. Karácsony estéjén a családfő, az apa papnak öltözött, majd az asztalfővel szemben leült egy székre és a családtagjait gyóntatta: mindenkire ráolvasta az esztendő folyamán elkövetett hibáit, vétkeit, bűneit.

Martonfalvy György debreceni kálvinista professzor az ünnepek méltó megünnepléséről szólva (1663) megrója, hogy „némely emberek Karátson napján jeges vízben mosdanak”…

E szokáshoz tartozik e kuruckorból ránkmaradt versezet  is mosdás közben:

Amaz tisztaságban gyönyörködő Isten,
Tü Kegyelmetek minden bűnből szépen
Mossa s tisztítsa ki, hogy így jövendőben
Istennél lehessen Kegyelmetek mennyben.

Miképpen testedet im e testi vízzel
Megmosod, Úristen amaz lelki vízzel.
Mosson meg tégedet ő szent igéjivel,
Ruházzon fel téged az ő szent lelkivel.

Ez aranyvíz, aranyosvíz, életvíz, élet vize, szerencsevíz, szentvíz hagyományainkban nem más, mint karácsony (ritkábban Szilveszter, újév, vízkereszt) estéjén, éjszakáján, hajnalán kútból, folyóból, esetleg forrásból frissiben merített víz. Az édeni forrást a megszületett Jézus megnyitotta az ember számára, aki ilyenkor megmerül, újjászületik benne.

Kissárréten azt tartják, hogy éjjel tizenegy órától éjfél után egy óráig aranyos víz folyik a Kőrösön. Ha az ember ebből itatja meg a jószágait, nem áll beléjük a nyavalya.

A téli napforduló örömünnepére, a föld jövőévi áldásának, a család és jószág gyarapodásának kiérdemlésére, a szellemvilág megvendégelésére az európai pogány népek nagy áldomásokkal éltek. A hajdani áldozati lakomákra nálunk már alighanem csak a decemberi disznótorok emlékeztetnek.

A keresztény ember a nagy ünnepekre böjttel, megtartóztatással, testi-lelki tisztálkodással készül, hogy így érdemelje ki a karácsony, illetőleg új esztendő áldásait.
Karácsony Böjtje népünknél a legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap volt.
Szegedi öregek valamikor egész nap nem szoktak mást enni, csak kenyeret és nyers, olajba áztatott savanyúkáposztát.
Mások són, kenyéren, vízen böjtölnek. Csépa hagyománya szerint egész nyáron szomjas lesz, aki karácsony böjtjén akárcsak vizet is iszik. Aki e napon húst eszik, azt Kömpöc szegedi eredetű népe szerint elviszi az ördög.

A karácsonyi asztal, a karácsonyesti étrend hagyományvilága még fél évszázada is igen elevenen élt. Az egyház-adta újabb böjti fölmentésekkel csak a városi, műveltebb körök éltek, parasztok és öregek kitartottanak a növényi eredetű eledelek mellett. Még halat is ritkán ettek.

A böjt miatt éhes gyermekeket az újkígyósiak azzal szokták biztatni, hogy jutalmul majd meglátják az arany szekeret a mennyezeten.
Ezüst Csikó – Fehérló(fia) – Balástyán ezüst csikókkal vigasztalják őket, amelyek a ház tetején nyargalnak. Ez bizonyára a Fehérló és Fehérlófia(k) hagyományának túlélése lehet… Ki is szokták küldeni őket, nézzék meg, vajon látják-e már a csikókat ott szaladozni.

Aranymadár – Régi szőregi hiedelem szerint meglátja az aranymadarat aki a karácsony böjtjét megtartja: a madár beszáll a szobába és végigsétál a mestergerendán.
Mi másra utalhat ez az Aranymadár, mint a magyarok szent madarára, a TURULMADÁRra?!

Ennek legújabbkori fölelevenítése a székelyeknél fönnmaradt sólyomröptetés. Karácsony – kerecsen(y) szavaink hasonlatossága is igen ősi titkok hordozója.

A Magyar Karácsonyról…

A vacsorán ősi hit szerint az asztalnál megjelennek, ott vannak a halott ősök is. Hangonyi hiedelem szerint ilyenkor nem jó az asztal alá nézni, nyilván mert oda telepednek a lelkek. Terítenek a távollévő családtagnak is. Üresen hagyják a helyét. Ezért történik valami jelképes módon az elhunytakról is gondoskodás. Nagykanizsán még a közelmúltban elhalt családtag számára is terítettek. Ugyanitt a fogásokból a tűzbe is vetnek, a tisztítóhelyen szenvedők táplálására. A terített asztalt egész éjszakán át Hosszúhetényben úgy hagyják, hogy – másodlagos magyarázatként – a halottak helyébe lépő Szent Család is jóllakjék belőle. Nógrádságon a karácsonyi asztal alá kis teknőt tesznek. Ez a Mária teknője. A vacsora fogásaiból mindenki rak bele. Másnap koldusok kapják. Hasonlóképpen Egerbaktán is: egy tányérba mindenki rak a maga ételéből, majd a jószágnak adják oda.

A szegedi tájon vacsora elején mindent az asztalra készítenek, hogy közben ne álljon föl senki.

A jómódú gazdák asztalukhoz régebben tizenkét szegényt is meghívtak, mintegy halottjaik helyett.
A karácsonyra sült kenyeret a gazda szegi meg (Pográny), máshol akkor, amikor az asztalnál már együtt ül a család (Vének). Az asztalra egész kenyér, a kis Jézus számára pedig cipó, koszorúba font kalács kerül (Csorna, Egyed, Sármellék). Ez utóbbit a szegényeknek adják, eredeti meggondolás szerint mint a család halottjait illető részt. A göcseji Vaspör hagyománya szerint a gazdasszony a karácsonyi kalácstésztából cipót is süt. Ebből minden jószág is kap egy-egy darabot. Rédics családjaiban a cipót a karácsonyi asztal sarkára teszik, majd vízkeresztkor a jószágnak adják.
Győrvárott a karácsonyra sütött kukoricakenyérnek pásztorkenyér a neve. Úgy véljük, hogy ez valamikor ősi, kultikus rendeltetésű, szaporaságot varázsló köleskásából készült. Eredetileg talán a köszöntő pásztorok ajándékozták a családnak.

A bukovinai Istensegíts székely népe a múlt században vacsorára még mézzel ízesített főtt búzát is evett.

Bátán a szépen hímzett, gondosan őrizgetett karácsonyi (asztal)terítőt a lakodalomban a menyasszonyra vetik, hogy a rontás ne fogjon rajta. A menyasszonyos házhoz látogatva reá is, a vőlegényre is ráterítik. Eredeti célzata szerint nyilván még az asszonyi termékenységet, a család boldogulását akarták előmozdítani.

A szegedi tájon a múlt században, itt-ott még manapság is a gyerekeknek ajándékul karácsonyi bárány, kisbárány, vagy játékbárány, tápaiassan sárbuba, maksus. A Jézuska báránya néven emlegetett bárányalakú játékszer készül szikföldből, esetleg sárból. Vékony fácskából, gyufaszálból van a lába, borsóból a szeme, báránygyapjút is ragasztanak rá.

A téli napfordulat, illetőleg a Megtestesülés ünnepe az esztendő középkori kezdete, készülete is. Az alvó természet, a téli álmába merült anyaföld ébresztése, termőre igézése jellemzi a karácsonyi asztal képzetkörét. Mint már előbb is láttuk, az óév fölterített termését az Egyház valamikor, egyes helyeken még manapság is meg szokta áldani, hogy ezzel az áldással elvetve új életre keljen, gazdagon gyümölcsözzék és legyen a család táplálására, oltalmára.

A karácsonyesti mákostészta, guba, kalácsfélék ősi termékenységi hiedelmei már alig élnek. A somlóvidéki Oroszi szarvas-alakú karácsonyi kalácsai a regölés hagyományait, a csodafiúszarvas, vagy Jézus Krisztus alakját is idézi.
A fényhozó Turulmadár – a szentlélek – megidézése a Délfő székely faluban sütött galambas, Szeged vidékén pedig a pipícske, tubus, kisgalamb, Bátyán csak galamb. Törökkoppányban, Sióagárdon fánktésztából készített, Ádám-Éva néven emlegetett ember alakú sütemény került a karácsonyfára.

A vacsora kezdő fogása sokfelé máig éppen a méz, mézbe mártott fokhagyma, dió, mézzel ízesített ostya. A méz foganatosságát évkezdő vacsorán az ősi gonoszűző szerrel, a fokhagymával is fokozni vélik. Okát már nem tudják mindenütt magyarázni, de Szeged vidékén még lényegében a szentelményi erőt hangoztatják, ahogy a szatymazi öregek mondják: a kígyó ne marja meg, a kígyó képében rejtőző gonoszlélek ne kísértse meg.

A mézbe mártott fokhagyma nyeléséről máshol már csak annyit tudnak, hogy az ősök is így cselekedtek. Esetleg azt mondják, hogy az új esztendő „édes” legyen, vagyis gondtalan…

A vacsora hagyományőrző szegedi családokban mai napig mézbe mártott fokhagyma és dióbél nyelésével kezdődik. Régebben a gyerekeknek nyújtották először, hogy egészségesek legyenek. A szegedi világhoz tartozó Szatymazon a megtört dió beléből először a gazdája eszik, de nyomban megkínálja a többieket is…
Legalább ezt a kedves szokást igazán megtarthatjuk: A családfő osztotta mézes dióval kezdődjék a karácsonyi vacsora!

A Kálmány Lajostól leírt szegedi diószórás már a múlté: az éjféli misére igyekvők közé a legények diót dobáltak, majd – különösen a lányok – kedvteléssel kapkodták össze…

Szögedi rajzoló, Bozó Gyula képével…

Boldog Magyar Karácsonyt!

kíván

a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László

Ajánlott olvasmány bővebben itt: Bálint Sándor – Karácsony böjtje

Hóban, fényben a Csík zenekar…

The post Karácsony Böjtjén és Szent Estéjén appeared first on Szögedöm.hu.

Korábbi hírleveleink anyagából alább 10 kérdést olvashatnak. Mind korábbi hírleveleinkre vonatkoznak. A megfejtést többnyire az utánuk következő kép is segíti…

A 10 helyes válasz első első tíz beküldője könyvnyereményünket átveheti Szegeden, a Dugonics téren, a Lazi Kiadó karácsonyi boltjánál. (A nem-szegediek későbben egyeztetett időpontban is.)

EZÉVI KÉRDÉSEINK

1.) – Ki Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója?

…Aki miatt méltán lehetne Szeged belvárosa világörökség…
2.) – Ki a világra szóló valentínkodás méltó magyar (Bálint napi) hőse?

3.) – Hol áll a méltatlanul mellőzött Juhász Gyula leendő emlékháza?

4.) – Ki az a csendőrgyilkos moszkovita, aki Szegeden – Hősök helyett – még ma is névadó példakép?

5.) – Ki mondotta az alábbiakat?
“Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz.”

6.) – Mikor zajlott a Pozsonyi diadal?

7.) – Mikor van (jobbsorsú országokban) a „Remembrance Day” – az “Emlékezés Napja” – a Nagy Háborúban elesettek emlékezete?

8.) – Ki a melmelbourne-i véres vízilabda viadal (1956) címkép- hőse?

9.) – Ki alapította a Magyar Hadi Akadémiát?

10.) – Mi az a „kisbűt”?

Várjuk válaszaikat!

Az első helyes válasz beküldője a könyvnyereményen túl ráadásul a Lazi kiadványaiból még egy másik könyvet is átvehet.

Ha valaki önhibáján kívül csak később tud(na) válaszolni, azt is szívesen megajándékozzuk (az első 10-en túl) az Új Esztendőben…
Ha valakinek pedig nem sikerülne minden válasz, de szívesen okosodna, könyvvel szívesen megajándékozzuk hűséges olvasóinkat az Új Esztendőben…
Válaszaikat beküldő olvasóinknak 2014 Förgeteg (január) hava végéig jelentkezünk tízen túli könyvajándékainkkal.
Várjuk válaszaikat!
levelek@szegedem.hu
címünkre „Karácsony” vagy „Könyvnyeremény” jeligére

Békés Boldog Ünnepeket!
kíván

A Szögedöm hírújság nevében

Tisztelettel:

Dr Szabó László

A megfejtésekhez ajánlott olvasmány:
http://ujszeged.hu/
Hírlevéltár

The post Karácsonyi tíz találós kérdés appeared first on Szögedöm.hu.