Hol fejedelmi terem fogadott fejedelmi lakókat,
S küzde nemes harcot Zrínyi leánya soká:
Bércedet, ó Munkács, keserű gond űli, lebegvén
Rémalakok szomorún a fogoly álma fölett.
Büszke tekintettel mit nézsz a síkra le bús lak?
Jőn az utas, lát s fut messzekerűlve tovább.

Cseke, 1831. december 30.

Szómagyarázat: epigramma jelentése ‘rávéset’, ‘fölirat’, eredetileg ‘sírvéset’, ‘(sír)fölirat’, ‘(emlékmű)fölirat’.
Műfaji alapvonása a tömörség, velősség, szellemesség. Az ókori költészetben az elhúnyt(ak)at jellemző velős mondásokból alakult ki a műfaj: ez vált kőbe vésve emlékművön, síremléken „vésetté”, „fölirattá”.
Az újkori költészetben az klasszikus hagyományokat ápoló költészet kedvelte: a humanizmus és a klasszicizmus. (Sz.)

The post Kölcsey Ferenc – MUNKÁCS appeared first on Szögedöm.hu.

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold .
Szél kele most, mint sír szele kél ; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém .
És mond : Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts : s a haza fényre derűl !

Cseke, 1831. december 29.

E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni (megtanítani) is érdemes!

E várkastély ma romokban áll, de csak elhatározás és magyar állami támogatás kérdése, hogy talpára áll-e megint e pompás gyönyörűség… Melldöngetve segíthet persze az Ukrajnát rajongva támogató EU is!
Meg persze Amerika is…

Verses-rajzos, képalkotó révedésül:

Huszt vára fénykorában – Kézdy György előadásában

Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján…

E vers magában rejti Huszt jövendő sorsát!
Csak meg kellene értenünk végre:

Mond : Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
…
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !

Mást se hallunk, csak azt, hogy milyen „fejlett”, modern korban élünk!
Hát gond lehet a középkor kétkezi fáradalmait mai gépeinkkel és „tudásunk”-kal újrateremteni?

Az akadály csak a búbajos tudatunkban létezik!
Ezen kell átlépnünk! És állni fog Huszt!
Gyönyörű magyar valójában megint…

HUSZT – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján…

„Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – „Kárpátalja“-’nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel mind helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérések után, az elkövetők jogutódjainak költségén…

Legyen úgy, mint régen volt !

Legyen Szent a Béke!

Vár ránk Husztnak pazar vára!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

U.i.: Keserű aktualitásul: A „menekült” köntösbe bújt népirtókra tékozolt milliárdos költségeken már régen állhatna Huszt! Mint megannyi más magyar várunk is… a gúnyhatáron innen és túl…

Verses szöveges ráadásul:

Kölcsey Ferenc : Huszt – Jordán Tamás előadásában

Kölcsey Ferenc : Huszt – Kézdy György előadásában

The post HUSZT – Bús düledék vagy pazar várkastély? appeared first on Szögedöm.hu.

A hazaárulás minősített esetének tekinti a Magyarok Világszövetségének Elnöksége azt, ahogyan 1991 és 1993 között Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter a Szovjetunió felbomlása után Kárpátaljához, az ott élő ruszinok és magyarok népszavazáson kifejtett akaratához viszonyult. A Magyarok Világszövetségének Elnöksége 2015. április 24-én ülésezett Budapesten, ahol az alább és csatoltan is olvasható elvi álláspontot egyhangú szavazattal fogadta el.

Hazaárulás 1991-ben 

Elvi álláspont Magyarország Kárpátalja-politikájáról

Kárpátalja XX-XXI. századi sorsát elemezve a Magyarok Világszövetségének Elnöksége fontos megállapítást tett:

Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter hazaárulást követtek el, amikor semmibe vették Kárpátalja népének az 1991. december 1-i népszavazáson elsöprő többséggel kinyilvánított önkormányzati igényét, és öt nappal e népszavazást követően, 1991. december 6-án aláírták a Kárpátalja feladását jelentő magyar-ukrán alapszerződést.

A hazaárulás minősített esetét követték el, amikor elhallgatták azt a tényt, hogy a fiatal ukrán állam elnöke, arra való hivatkozással, hogy Kárpátalja, történelme során ezredévig Magyarország része volt, és soha sem tartozott Ukrajnához, felajánlotta a Kijevből nézve „Kárpátokon túli” területet Magyarországnak.

Az, ahogyan akkor eljártak, amilyen képtelen módon mentegetőztek – tizedrangú beosztottakra hárítva az alapszerződés tartalmáért a felelősséget, és azt állítva, hogy ők maguk el sem olvasták annak szövegét, mielőtt aláírták volna – önmagában is hazaárulás.

Történelmi háttér

1914-ben, a Habsburg monarchia részét képező Magyarországra rákényszerítették az első világháborút. Versailles-ban a győztes Antant-hatalmak a monarchia népei közül egyedül Magyarországgal szemben tagadták meg a történelmi, az etnikai és az önrendelkezési elv alkalmazását. A több mint ezer éve fennálló magyar állam szerves részét alkotó Kárpátalja így került a Versailles-ban létrehozott, korábban nem létező Csehszlovákiához. Az 1939 utáni, néhány évnyi magyar fennhatóságot követően Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták. Szovjetunió felbomlása után ez az ősi magyar országrész Ukrajnához került.

1991-ben a kárpátaljai ruszinok és magyarok kiharcolták, hogy az Ukrajnának a Szovjetunióból való kiválását szentesítő népszavazáson, a függetlenségi nyilatkozatot támogató kérdés mellett két másik kérdés, – Kárpátalja különleges státusa és a beregszászi magyar autonóm körzet ügye – is felkerüljön a szavazólapokra. A népszavazás ügydöntő erővel, 78%-os, illetve 81.4%-os többségű igennel válaszolt e két kérdésre. Öt nappal később Antall József úgy írta alá a szégyenletes magyar-ukrán alapszerződést Kijevben, mintha a népszavazás meg sem történt volna, szabad kezet adva ezzel Kijevnek ahhoz, hogy utólag közvélemény-kutatássá silányítsa, és semmibe vegye Kárpátalja népének elsöprő többségű népszavazással meghozott döntését.

Történelme során Kárpátalja sohasem volt Ukrajna része, hiszen független ukrán állam sem létezett. Mindezzel a független Ukrajna politikai vezetői is tisztában voltak. Tudták, hogy Ukrajnának – több érvényes nemzetközi jogelv alapján is – vissza kell adnia Kárpátalját Magyarországnak.

Budapest, 2015. április 24.

A Magyarok Világszövetségének Elnöksége

A szerkesztő megjegyzése: A Kárpátalján ma sem él jelentősebb ukrán népesség… Lásd alább:

A Kárpátalja (Zakarpattia Oblast) nemzetiségi terképe 2001-ben.

rózsaszínnel – Ruszinok

zölddel – Magyarok

sárgával – Oláhok

kékkel – keveredve…

The post Hazaárulás 1991-ben – Magyarország Kárpátalja-politikájáról appeared first on Szögedöm.hu.

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold .
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém .
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !

Cseke, 1831. december 29.

E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni (megtanítani) is érdemes:

“Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… “régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – “Kárpátalja“-’nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérések után, az elkövető(k) jogutódjának költségén…

Legyen úgy, mint régen volt! Legyen Szent a Béke!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Verses-képes ráadásul:

Huszt vára (Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján)

Kölcsey Ferenc : Huszt – Kézdy György előadásában

The post HUSZT – 2014 appeared first on Szögedöm.hu.

Ha valaki kíváncsi például az amerikai külügyminiszter, John Kerry munkájára, az rendelje meg a külügyminisztérium napi beszámolóját! < Itt!

Szédületes munka! Van olyan nap, amelyen öt-tíz országnak küld “születésnapi” üdvözletet. Ha az ő neve alatt jön ki valami írás, így jelenik meg: Remarks of….

Ha az ember ezeket a napi szövegeket összeadja, kötetre való blah-blah jön össze.

Nyilvánvaló tehát, hogy ami Obama vagy a külügyére nevében jön ki, mások szüleménye. Ez a két lángész el sem tudná olvasni az állítólagos leveleit, “remakjait” naponta.

Mármost, ha Obama gratulációja lenne időszerű, az csak a “Hungarian desk” tulajdonosától és annak tanácsadóitól (tartóitól) függ. A “szakértők és tanácsadók” nyilvánvalóan liberális körökből adódnak, például Gáti úr és vidéke. Nagy a valószínűsége annak, hogy egy közelkeleti ország vezetőjének is lehetett némi beleszólása az ügyben. Ez egy előre megfontolt, kidolgozott sértés és “megtorlás” volt a ballib választási vereségéért.

Persze változnak az idők. Az ukrán cirkusz miatt, Magyarország súlya is felértékelődött némileg. Nem lehetetett Orbánt ignorálni. Nosza, hirtelen elővették Biden alelnököt. Őkelme pedig nem adhatott utasításokat Magyarország kétharmadosan győztes miniszterelnökének, némi elkésett gratuláció nélkül. Így került sor a “megtisztelő” gratulációra a “kutyalukán” keresztül. No persze nem érdek nélkül, hiszen egy katonai beavatkozás során szükségük lehet a magyar haderő nyugalmazott tábornokaiból, politrukaiból álló, alig járóképes ezredére és mind a tíz kiglancolt tankunkra (a harcrakész alakulatok Afrikában, Ázsiában őrzik a Pax Americanumot).

Furcsa, de a leköszönő bilderberges külügyérünk meg sem mukkant ebben az ügyben, nemhogy csinált volna valamit. …

Majdnem elfelejtettem: A külügyér meg sem említette a kárpátaljai magyarok és ruszin testvéreink ügyét. Gondolom erre sem kapott engedélyt…

Umbraavis

The post Obama non coronat! appeared first on Szögedöm.hu.

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Cseke, 1831. december 29.

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

„Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – „Kárpátalja„-‘nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérés után, az elkövető(k) jogutódjának költségén…

Legyen úgy, mint régen volt! Legyen szent a Béke!

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

www.makultur.hu

The post HUSZT – 2013 appeared first on Szögedöm.hu.

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Cseke, 1831. december 29.

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Északkeleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet mióta Trianon elszakította Magyarországtól… „Kárpátalja„-‘nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Dr Sz L

The post HUSZT appeared first on Szögedöm.hu.

Természetesen nem ez volt az új törvény célja, hanem főként az orosz hatalom – a korábban betelepített oroszok befolyásának – erősítése Ukrajnában. A roncsmagyar diplomácia ma kérni is gyönge. Az ukránoknak – ha egyelőre ellenzékben is – van azonban „Udar” (Csapás) nevű pártjuk is, melynek elnöke maga Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok. Reméljük, a bokszoló bölcsessége túllát az oroszok elleni olthatatlan ellenszenvén. Ha szüksége van az ukránoknak a magyarok barátságára és az EU-ba lépéshez szükséges szavazatára, hát bizony nekünk szükségünk lesz az ezerszáz esztendőnél jóval öregebb, magyar Kárpátaljára. Vereckénél pedig ukrán szomszédainkkal is örök barátságot köthetünk!

A Magyar Honfoglalás – Hét Vezérünk honbatérésének – ezerszáz-esztendei (millecentenáriumi) emlékműve a Vereckei hágónál (VargaA képe)

A rendkívül méltányos nyelvtörvény eredménye a kisebbségek nyelvhasználatának megmaradása lehet, a közvetlen következménye azonban az ukrán házelnök lemondása és számos utcai tüntetés, majd összecsapás lett. Az ukrán nyelvtörvény az ellenzőket és támogatókat egyaránt megmozdulásra késztette, sőt az előre hozott választás lehetősége is felmerült.

A nekünk magyaroknak kedvező nyelvtörvény nyomán terjedő egyébirányú nemzetiségi és nyelvi feszültségek könnyebben megérthetőek az alábbi – igencsak tarka – nemzetiségi térkép alapján:

Az ellenzék, a tősgyökös ukránság fölzúdulása sokféleképpen értelmezhető… A Golodomor (az Ukrán Holokauszt) éveiben kiirtott ukrán lakosság helyére betelepített oroszok jogainak kiterjesztése ellen való tiltakozásuk érthető, méltányos. Az őslakos magyarság és a sokat szenvedett – holokausztját (Szürgün) is túlélő – kirimi (krími) tatárság elleni föllépésük azonban visszataszító, nyílt fasizmus lenne. Reméljük, idáig nem fajul el ukrán szomszédaink „hazafias” a tiltakozása.

Az új nyelvtörvény megőrzi ugyan az ukrán „egyetlen államnyelv” státusát, de kibővíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Ennek szellemében egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat helyi jogot (regionális státust), emellett Kárpátalján a magyar, a Kirimban (Krímben) a kirimi (krími) tatár, a Besszarábiában szétszórt bolgár, Csernyivci megyében pedig az oláh (latin- és magyarellenes kifejezéssel “román”) nyelv emelkedhet helyileg (regionálisan) hivatalos szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.

A magyar Kárpátalját Trianonnál 1920 június 4.-én vesztettük el. Vereckét, Husztnak romvárát, a Tisza forrását… a vadonatúj torzszülött Csehszlovákia örökölte. Majd ennek a tótontorznak a farkincáját megnyirbálva jutott 1945. június 29-én hosszas tárgyalás után (a szovjet-csehszlovák szerződés-sel) Moszkvában a Szovjetunió fönnhatósága alá.

Közben azonban öt gyönyörű esztendőre Kárpátaljánk magyar lehetett megint!

Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939. tavasza (a magyar hazatérés) és 1940. ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között. (Peyerk terképe)

Bár a Szovjetunió szétesésével ölünkbe hullhatott volna a Kárpátalja. Egy egész hétig függőben volt a sorsa. A kárpátaljaiak bizony ezt jobban tudják a csonkamagyaroknál. Máig izzó haraggal gondolnak az őket semmibevevő magyar politikára. Talán meg sem bocsájtják nekünk soha. A modern roncsmagyar parlamentnek nem egyetlen nyílt hazaárulása, hogy Kárpátalját veszni hagyta. Trianon repesztése helyett újdon konzerválta a magyarellenes kisantant szerzeményeit. Nemzeti megtisztulás helyett az Antall-kor belénksütötte a gyalázatot és az alázatot. (Jeszenszky visszaemlékezéseit érdemes előásni a tisztánlátás érdekében.) Ébresztő, vagy ébredő magyar ellenzék persze akkor sem volt a parlamentünkben.

Kárpátalja és magyarsága most azonban új esélyt kapott a föltámadásra.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény körül kialakult ellentmondásos helyzet kétségessé teszi a jogszabály jövőjét – tette hozzá.

Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője nyilatkozatában hangsúlyozta: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy államunk a fejlődés európai útját választotta.

Az ukrán nyelvtörvény alapvetően az oroszok, de más nemzeti kisebbségek jogait is védi. Alekszandr Szokolov szerint a parlamenti válságot kirobbantó ukrán nyelvtörvény nem oroszpárti. Hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelvtörvény szerint az állami költségvetésből kell támogatni a helyi (regionális) nyelvű oktatást és sajtót is.

Bizonyára követi az irányadó ukrán példát hamarosan a ma még rasszista-fasiszta tót, oláh és rác parlament is…

És akkor hivatalosan is beszélhet majd a magyar megszállt országrészeinkben is magyarul megint! Akár még a nemzetiségi egyenlősdivel kérkedő EU-ban is. Nemcsak az EU-csatlakozásához előszobáztatott kelet-európai végeken…

Dr Sz L

Végre békét köthetünk! … a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete.)

Kárpátalja ma 13 járásra oszlik, 11 városa (közülük 5 területi jelentőségű város, a többi a járásokhoz tartozik) és 19 városi jellegű települése van. Az 579 község nagy része a 307 községi tanácsba van beosztva, néhány azonban a városok vagy a városi jellegű települések tanácsaihoz.

Kárpátaljai járások:

• Beregszászi járás
• Huszti járás
• Ilosvai járás
• Munkácsi járás
• Nagybereznai járás
• Nagyszőlősi járás
• Ökörmezői járás
• Perecsenyi járás
• Rahói járás
• Szolyvai járás
• Técsői járás
• Ungvári járás
• Volóci járás

Területi jelentőségű városok:

• Beregszász
• Csap
• Huszt
• Munkács
• Ungvár

Ajánlott olvasmány még:

Az ukrán parlament elfogadta a kisebbségbarát nyelvtörvényt (MTI magyarul)
Nyelvszabadság Ukrajnában
Ukrán holokauszt – Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”

The post Kárpátalján hivatalos nyelv a magyar újra appeared first on Szögedöm.hu.