Tudósításukra, személyes megjelenésükre feltétlenül számítunk.

Lírikus történelmi séta a 20. században! – A Dél-Alföldön kiállítás nyílik a költészet napja (április 11.) alkalmából. A mórahalmi makett park munkatársai a Délmagyarország napilap múlt században megjelent lapszámaiból szemezgettek a nagyérdemű számára.

Most igazi irodalmi unikumokat, verseket és novellákat lehet olvasni többek között Ady Endre, József Attila, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső tollából, amelyek anno a „Délmagyar”-ban jelentek meg elsőként. A szervezők biztosak abban, hogy egy héten keresztül a népszerű és kevésbé ismert gyöngyszemek édesíteni fogják a Mini Hungary vendégeinek szórakozását. Kellemes időtöltés lesz ugyanis olvasgatni és így lekövetni az elmúlt évszázadot.

A műveket 2016. április 9. és április 15. között ismerhetik meg az érdeklődők a Móradomb körút 11-13. szám alatt, a mórahalmi élményparkban. Belépőjegyek és nyitva tartás: www.minihungary.eu.

[See image gallery at www.szegedem.hu]

The post Lírikus történelmi séta a 20. században! appeared first on Szögedöm.hu.

Tíz kilogrammnyi aranyat láthatnak az érdeklődők a Móra Ferenc Múzeum új időszaki kiállításán. A tárlaton bemutatják a nagyszentmiklósi aranykincs hű másolatait, melyek 24 karátos aranyból készültek a huszadik század elején. Az eredeti tárgyakat 1799-ben találta meg egy szöllősgazda Nagyszentmiklós határában: a kincs a kora középkori Közép-Európa legnagyobb aranylelete, melyet jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őriznek.

A Móra Ferenc Múzeum hű aranymásolatai mellett további érdekességeket tartogat a „Kincsek – Titkok – Aranyak” című tárlat. Megtudhatjuk például, hogy testsúlyunk alapján mennyi aranyat érnénk, illetve hány lovat adtak volna értünk az avarok. Több koponyát is láthatnak az érdeklődők, melyeken koponyalékelést végeztek el a kora-középkorban. Úgy tartották ugyanis, hogy ha valaki szellemi, mentális betegséggel küzdött, akkor a lék segítségével ki lehetett üldözni a rossz, ártó szellemeket a betegből.

Az eseményre szeretettel várják az érdeklődőket!

The post Pénteken megnyílnak a nagyszentmiklósi „Kincsek-Titkok-Aranyak” appeared first on Szögedöm.hu.

Az elmúlt évszázadokban sokat látott a szegedi Széchenyi tér: tengerré változtatta az 1879-es nagyárvíz, koptatta köveit a francia szpáhi hadsereg az első világháború éveiben, taposták tankok az ’56-os forradalom idején, tartottak itt május 1-jei vonulást és politikai gyűléseket, de járt erre Kádár János is. A tér sokat megélt már, de mind a mai napig a szegediek kedvelt tere a Városházával, a szobrokkal, a virágzó tulipánfákkal.

A Fekete ház fotókiállítása bő 150 évet ölel fel a legendás tér történelméből. A rendkívüli események mellett az átlagos hétköznapokat is bemutatják: a századfordulón korzózó kalapos hölgyeket és urakat, a Széchenyi tér piacán árusító kofákat, a május 1-jei felvonuláskor léggömböt vásároló elvtársnőt vagy a Városháza előtt sorakozó szocialista autócsodákat.

A Széchenyi tér a szegediség egyik központja, ami a XIX. század első felében erőteljesen lepusztult állapotban volt. Móra Ferenc egyik anekdotája szerint mikor Széchenyi István – a tér későbbi névadója – 1833-ban meglátogatta a várost, elkeseredett a főpiac látványán. Azt javasolta a polgármesternek, inkább termesszenek itt krumplit, ha nem képesek megújítani a monumentális méretű közterületet.

Az 1848-as forradalom idején a Szabadság tér nevet kapta a terület, majd 1860-ban, Széchenyi István halála után nem sokkal döntött úgy a városvezetés, hogy a legnagyobb magyarról nevezzék el azt. A Széchenyi tér mai arculatát az 1880-as években nyerte el.

A kiállítást január 21-én, szerdán 17 órakor, a városi Magyar Kultúra Napja-rendezvény részeként nyitják meg a Fekete házban.

[See image gallery at www.szegedem.hu]

The post Francia katonák, szovjet tankok és a nagyárvíz pusztítása a Széchenyi téren appeared first on Szögedöm.hu.

A szentírás nélkül nem lehet megérteni a magyar kultúrát, a művészetet, nem beszélve a magyar nyelvről, amelynek sok fordulata a bibliai nyelvből, annak fordításából, elsősorban Károli Gáspártól származik – mondta a politikus az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS) idei konferenciájához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi és információs központjában megrendezett kiállítás megnyitóján.
Napjainkban kérdés, mennyire aktuális a Biblia, és milyen segítséget tud nyújtani a keresztény kultúra a jövő Magyarországának építésében – mondta a miniszter.
A keresztény kultúráról, a keresztény értékekről a források ismerete nélkül nem lehet beszélni, ezek közül pedig a legfontosabb a szentírás – közölte Balog Zoltán.
„Komoly megtiszteltetés, hogy több száz bibliakutató, elsősorban az Újszövetséggel foglalkozó szakember érkezett Magyarországra, Szegedre. Amikor a tudósokkal a szentírással foglalkoznak, nekünk is szolgálatot tesznek. Az, hogy mi az aktuális a szentírás üzenetéből, hogyan tud a Biblia segíteni a 21. században, nem csak Magyarország ügye, hanem Európáé is, amely keresztény gyökerekre alapul” – fejtette ki a politikus.
A tárlat számos érdekességet mutat be Szent Gellért korától egészen napjainkig, beleértve a legújabb, Simon László bencés rendi szerzetes által fordított újszövetségi szentírásig.
Az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS – Studiorum Novi Testamenti Societas) keddtől szombatig rendezi Szegeden a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében nemzetközi bibliatudományi konferenciáját.

The post Magyar bibliatörténeti kiállítás nyílt Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Elekes Zoltán fesztiváligazgató felidézte, hogy Tolnay Klári első sikerét húszévesen a Meseautóban aratta, majd több mint ötven filmben szerepelt, és felejthetetlen alakításokat nyújtott a színpadon is. 1950-től csaknem öt évtizeden át Madách Színházban szerepelt, 1983-tól néhány évadon át azonban – Mensáros Lászlóval együtt – a szegedi társulat tagja volt.
Király Levente, a Nemzet Színésze a tárlat megnyitóján úgy fogalmazott, a színésznőkről az a tévhit él, hogy sikerükhöz elegendő, ha nagyon szépek. Tolnay Klári azonban ennél sokkal többet tudott és sokkal többet ért: „fantasztikus tehetsége volt az ember ember általi ábrázolásához”.
Nem véletlenül övezte mindenhol hatalmas megbecsülés, amiért azonban mindig keményen megdolgozott – mondta a színművész. Hozzátette: ez a munka harcokkal is járt, Tolnay Klári egyéniségét nem lehetett leláncolni.
Az augusztus 23-ig, a Szegedi Szabadtéri Játékok végéig látható tárlaton az érdeklődők megcsodálhatják Tolnay Klári több jelmezét, színpadon és filmekben viselt ruhadarabjait, valamint néhány fontosabb szerepét bemutató fotót. A kiállított tárgyak között szerepel többek között egy turbán, melyet a színésznő 1946-ban, az Euridiké című színdarabban viselt és egy pár cipő is, melyet a halála esztendejében bemutatott Társasjáték New Yorkban című vígjátékban hordott a színpadon.

The post Tolnay Kláriról nyílt kiállítás az Art Hotelben appeared first on Szögedöm.hu.

A múmia a Móra Ferenc Múzeum nagyszabású időszaki kiállítása, A fáraók Egyiptoma-tárlat második helyszínén lesz látható. Az „Egyiptomi múmia – A balzsamozás terme” alcímet viselő kétszintes kiállításon a mumifikálás és orvoslás titkait, az egyiptomi írás rejtelmeit ismerhetik meg az érdeklődők a Fekete házban.

A múlt héten már megérkeztek az első különleges műtárgyak a heidelbergi egyetem egyiptomi gyűjteményéből: többek között egy Tutanhamon-gyűrűt és az úgynevezett „egyetlen barát szobrát” is bemutatják majd – utóbbiról a régészek sem tudják, pontosan kit ábrázolhat, mert egy sírrablás során letörték a lábait és a névtábláját is. A tárlatot május 9-én, pénteken 17 órakor nyitják meg a Fekete házban.

The post Kedden érkezik az egyiptomi múmia Szegedre appeared first on Szögedöm.hu.

A tárlaton a századforduló évtizedétől egészen a 90-es évekig tíz-tíz fotográfia érzékelteti a szegedi történéseket.

Szeged egyszerre sajátos és egyszerre tipikus XX. századi magyar város. Szegedről indult útnak 1919-ben Horthy új kurzusa; a két világháború között Szeged egyetemi várossá, püspöki székhellyé és – meghatározó részben Klebelsberg Kunonak köszönhetően – kulturális központtá vált; 1956-ban pedig itt, a szegedi egyetemen lobbant fel a forradalom lángja.

Szeged alakítója a múlt századnak, de a városon jó és rossz értelemben is ott a lenyomata a XX. század történéseinek. A most nyíló fotókiállítás egyfajta töprengést, meditálást segít elő az évtizedenkénti 10-10 fotóval. Hogy a hatás még kézzelfoghatóbb legyen, minden „évtized-blokk” mellé elhelyeztek egy-egy korabeli tárgyat is: 10 évtized 10 tárgy, Szeged évszázada 10 különböző korú tárgy által demonstrálva.

A kiállításon felbukkan a Rákosi és Sztálin óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Láthatjuk a hadi kórházként működő Fekete házat, a Széchenyi téren átsuhanó gokartokat és számtalan kultikus szegedi épületet és közéleti személyiséget – évtizedekkel ezelőttről.

A XX. század a múlté. Már nem tudunk formálni rajta. Amit elődeink elhibáztak, elmulasztottak, már nem javítható, nem pótolható. Nem tehetünk mást, csak bemutathatjuk, értelmezhetjük, átélhetővé tehetjük a tíz évtized történéseit egy város színterein keresztül. A tárlat e lelki időutazást szolgálja.

A tárlatot február 6-án, csütörtökön 17 órakor nyitják meg a Fekete házban.

[See image gallery at www.szegedem.hu]

The post Száz fotó a XX. századi Szeged száz évéről appeared first on Szögedöm.hu.

Egy magyar fiatalember is mentette a Titanic túlélőit a katasztrófa hajnalán. Dr. Lengyel Árpád, a budapesti mentőorvos 26 évesen került a Carpathia fedélzetére.

A doktort a tragédia éjjelén a fedélközbe osztotta be a kapitány: egy nyitott ajtón keresztül ide emelték be a mentőcsónakokból a Titanic átfagyott túlélőit, majd Lengyel döntött ellátásukról, további kezelésükről. Munkájának elismeréseként később rengeteg hálálkodó levelet, ajándékokat és kitüntetést is kapott a túlélőktől. A tragédia azonban annyira megviselte, hogy többé nem vállalt hajóorvosi szolgálatot, élményeiről pedig egy-két szakmai beszámolót kivéve szinte soha nem beszélt.

A Titanic és Carpathia című kiállítás különböző tablókon, plakátokon keresztül mutatja be a luxusgőzös katasztrófáját. A Horvátországból érkező tárlaton a két hajó modelljeit is láthatja a közönség, valamint megtekinthetik azt az eredeti mentőmellényt, melynek az egyik utas az életét köszönhette.

A kiállításon szegedi vonatkozású tablókkal is találkozhatunk. A katasztrófáról szóló korabeli újságcikkek mellett egy érdekes montázst is bemutatnak: a kiállítás rendezői szegedi környezetbe helyezik a Titanicot, és egy grafika segítségével modellezik, mekkora lenne a gőzös, ha felbukkanna a Tiszán a Belvárosi híd előtt.

A kiállítást október 18-án, pénteken 17 órakor nyitják meg a szegedi Vármúzeumban.

The post Magyar orvos mentette a Titanic hajótörötteit – Pénteken nyílik a szegedi Titanic-kiállítás appeared first on Szögedöm.hu.

The post A Titanic eredeti mentőmellénye érkezik a szegedi Vármúzeumba appeared first on Szögedöm.hu.

A különleges remekmű az 1910-es évek közepén került a szegedi Back-gyűjteménybe: Begavári Back Bernát gazdag gabonakereskedő egy lenyűgöző, több mint ezer darabból álló képzőművészeti magánkollekcióval bírt. Az Alexandriai Szent Katalint ábrázoló alkotást egy neves müncheni műkereskedő közvetítésével vásárolta meg. A második világháború alatt a patinás gyűjtemény felmorzsolódott, így a Katalin-kép Back halála után Kamlach Frigyesné birtokába került. A festményt az ő örökösei adták be a 2011-es aukcióra.

Tavalyelőtti felbukkanásáig pontosan nem lehetett tudni, hogy a mű mely itáliai festőművész alkotása. A Katalin-képhez az árverésen jutott hozzá új tulajdonosa, aki azonnal restauráltatta a rossz állapotban lévő festményt: a munkafolyamat során többek között röntgenfelvételek és infravörös fotók is készültek róla.

Az alkotást olasz szakértő bevonásával vizsgálták tovább, mely során bebizonyosodott, hogy Alexandriai Szent Katalin képét egy velencei művész, Stefano Cernotto festette az 1530-as évek végén. Az alkotó valószínűleg Tiziano munkatársa lehetett, és mind a mai napig mindössze négy festménye ismert- ezért is számít igazi ritkaságnak a Katalin-kép, mely most letétként kerül be a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. A művet szeptember elejétől a Kultúrpalota reneszánsz termében láthatja a nagyközönség.

The post Több mint félmilliárd forint értékű reneszánsz remekmű a Móra-múzeumban appeared first on Szögedöm.hu.