Az iskola kiváló tanulmányi- és versenyeredményeit a lelkiismeretes és felkészült tanárainak, és tehetséges diákjainak köszönheti, nem pedig a névadójának. Kevesen tudják egyébként, hogy az iskola az 1956-os forradalom napjaiban a jelenlegi Szentháromság utca akkori névadója, Hunyadi János nevét vette föl, ezt csak az 1956/57-es tanév végén változtatták vissza. Miért ne kaphatná ismét – már csak az 1956-os forradalomra emlékezve is – ezt az igazán vállalható nevet?

Egy ismerősöm Hódmezővásárhelyen járt iskolába, ahol a Tanácsköztársaság téri Általános Iskola 1970 táján fölvette Kádár egyik véreskezű minisztere, dr. Münnich Ferenc nevét. A rendszerváltás után az iskola nevét vita nélkül megváltoztatták, Szent István téri iskola lett belőle. Híres, eredményes sport tagozatos iskola volt, mégsem követelte senki vissza a rosszemlékű nevét.

A Ságvári Gimnázium is híres, eredményes iskola. Átérzem a közösség összetartását. Véleményem szerint azonban a tanév és érettségi időszak végét megvárva, haladéktalanul neveztessék át, s hogy a ságvárisok nevének folytonossága ne szenvedjen csorbát, azt javaslom, 1-2 évig zárójelbe téve megemlíttessék. Pl. XY Gimnázium (volt Ságvári Endre, Szeged). A sokat emlegetett európai értékrenddel összeegyeztethetetlen Ságvári Endre neve és az általa képviselt ideológia, ráadásul egy hatályos törvény is arra kötelezi az illetékeseket, hogy az intézmény nevét átírják. Emléke levéltárba, a gimnázium előterében álló mellszobra szoborparkba helyeztessék!

Szabó Miklós, Szeged

Tisztelt Szerkesztőség!

Írásomat válaszként szeretném megjelentetni a Tiltakoznak a Ságvári átnevezése ellen c. cikkre. Hallgattassék meg a másik fél is.
Bízva a lap pártatlanságában,

üdvözlettel: Szabó Miklós, Szeged

The post SÁGVÁRI ÁTNEVEZTESSÉK! appeared first on Szögedöm.hu.

A nemzet szégyene,
hogy egy ilyen elvetemült fajgyülölő valaha is élősködhetett a magyaron…

„Kun Béla repülőgépen menekült az országból.

Délután – úgy öt óra felé – a Hungária Szállóban székelő szovjetház körül fölrebbent egy repülőgép, átrepült a Dunán, a Várhegyen, s merész kanyarodással a Vérmező felé tartott.

A gépet maga a népbiztos vezette.

Alacsonyan szállt, alig húsz méter magasságban, úgy hogy arcát is látni lehetett.

Sápadt volt, borotválatlan, mint rendesen. Vigyorgott az alant álló polgárokra, s vásott kajánsággal, csúfondárosan még búcsút is intett egyeseknek.

Zserbókat vitt, melyekkel teletömte puffadozó zsebeit, aztán ékszereket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket.

Karjairól vastag aranyláncok lógtak.

Egyik ilyen aranylánc, mikor az aeroplán magasba lendült s eltűnt az ég messzeségében, le is pottyant a Vérmező kellős közepére, és ott egy öreges úr, régi krisztinai polgár, adóhivatalnok a Várban, a Szentháromság téren, valami Patz nevezetű – Patz Károly József – meg is találta.

Legalább a Krisztinában ezt beszélték.”

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Az Édes Annának egyébiránt nagyjából ez a bevezető az értelme és egyben csúcspontja is, hiszen Kosztolányi első nagyepikai alkotása, a Nero, a véres költő (1922) a történelmi- és művészregény messze fölülmúlja az édetlen Annát… Milyen érdekes, hogy édetlenkedés helyett nem ez – Nero, a véres költő – a kötelező olvasmány!

Kun Béla öröksége a világ legnagyobb népirtása… Valamivel több, mint száz millió halálos áldozattal!
A kommunista holokauszthoz nem mérhető semmi más…
(A kommunista terror atyjaihoz képest Néró kedves jóakarója volt a világnak…)

The post Szülinapok – Kun Béla, antimagyar hazaáruló appeared first on Szögedöm.hu.