Vetélkedővel, koszorúzással és filmvetítéssel emlékezünk a kommunizmus áldozataira és a Szegedi Holokausztra.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a Szegedi Fegyház és Börtön történetének legsötétebb időszakával. A II. világháború végén nyolc hónapon át a Vörös Hadsereg hadifogolytáboraként működött a büntetés végrehajtási intézet. Két évvel ezelőtt egy véletlen folytán derült ki, de azóta már igazolást nyert, hogy a Szegedi Fegyházban és Börtönben a megszállók tizenkétezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között az 5-600 fő befogadására alkalmas épületegyüttesben. A túlzsúfoltság és a higiénés helyzet miatt vérhas és tífuszjárvány tört ki a lágerben, amelynek következtében több mint háromezer német és magyar hadifogoly valamint málenkij robotra összegyűjtött civil személy vesztette itt életét. A Borbola Lilla újságíró, szerkesztő-riporter által diplomamunkaként elkészített film személyes dokumentumok visszaemlékezések és kutatók segítségével tárja fel az intézet történetének ezen időszakát.

A középiskolás korosztályt, a személyesen érintetteket és a kegyelettel emlékezőket egyaránt megszólítja az a rendezvénysorozat, amellyel a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Csongrád Megyei Önkormányzat közösen emlékezik a kommunizmus áldozataira.

A program ráirányítja a figyelmet a Csillag börtön múltjának kevéssé ismert időszakára, amikor hadifogolytáborként működtette a megszálló Vörös Hadsereg. Az itt elpusztított háromezer áldozatról csak néhány éve tud a történetkutatás.

Kilenc megyei középiskola nevezett arra a vetélkedőre, amelyet február elején hirdettek meg a szervezők. A helytörténetet középpontba helyező megmérettetés célja, hogy a fiatal korosztály jobban megismerje lakhelyének, megyéjének 1944 és 1989 közötti múltját. Tudásukról február 22-én, csütörtökön délután 14 órától, a Kormányhivatal épületében adhatnak számot, ahol különböző kreatív feladatokat kell megoldaniuk. A csapatok felkészülését segítette a Csongrád Megyei Önkormányzat által 2016-ban kiadott, „Szikra, láng, hamu” című kötet, amely Csongrád megye 1956-os szerepvállalását, forradalmi eseményeit gyűjti egybe, valamint a Kormányhivatal épületében, ifj. Komócsin Mihály pártvezér dolgozó szobájában kialakított „Pártkontroll – A szocialista közigazgatás Csongrád megyében” című tárlat is.

A versenyfeladatok megoldását háromfős zsűri értékeli:

• dr. Medgyesi Konstantin történész, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese,
• dr. Miklós Péter történész, főiskolai docens, az Emlékpont intézményvezetője, és
• Tóth Marcell történelemtanár, az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport tagja.

Az eredményhirdetésre február 25-én, az emléknapon kerül sor, a Csongrád Megyei Önkormányzat konferenciatermében, 15:30-kor. A győztesek egy budapesti kiránduláson vehetnek részt, melynek során látogatást tesznek a Terror Háza Múzeumban és az Országgyűlési Múzeumban.

Ezt követően, 16 órától tartja koszorúzással egybekötött megemlékezését a két szervezet. Kligl Sándor alkotásánál, a recski kőbányából származó kövekből álló, Glattfelder téri emlékműnél dr. Juhász Tünde, Csongrád megye kormánymegbízottja mond beszédet, majd koszorúk és mécsesek elhelyezésével emlékeznek a résztvevők a kommunizmus áldozataira. (A koszorúzási szándékot kérjük a 06 30 399 6728-as telefonszámon, február 23-a péntek, 12 óráig jelezzék a szervezetek!)  

Február 26-án a Kormányhivatal épületében egy nyilvános vetítésen és beszélgetésen ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Szegedi Fegyház és Börtön történetének legsötétebb időszakával. A II. világháború végén nyolc hónapon át a Vörös Hadsereg hadifogolytáboraként működött a büntetés végrehajtási intézet. Két évvel ezelőtt egy véletlen folytán derült ki, de azóta már igazolást nyert, hogy a Szegedi Fegyházban és Börtönben a megszállók tizenkétezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között az 5-600 fő befogadására alkalmas épületegyüttesben. A túlzsúfoltság és a higiénés helyzet miatt vérhas és tífuszjárvány tört ki a lágerben, amelynek következtében több mint háromezer német és magyar hadifogoly valamint málenkij robotra összegyűjtött civil személy vesztette itt életét. A Borbola Lilla újságíró, szerkesztő-riporter által diplomamunkaként elkészített film személyes dokumentumok visszaemlékezések és kutatók segítségével tárja fel az intézet történetének ezen időszakát.

A filmvetítésre a kormányhivatali munkatársaknak szervezett Pro domo művelődési előadássorozat keretein belül kerül sor 14 órától, de az emléknapra tekintettel a rendezvény ezúttal nyilvános lesz.

The post A kommunizmus áldozataira emlékezünk Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Mécsesgyújtással emlékeznek a kommunista diktatúra áldozataira a nap folyamán a fővárosi Terror Háza Múzeumnál. Hétfő reggel Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Horváth Jánossal, az Országgyűlés korelnökével helyezett el mécseseket a Hősök falánál.

A politikusokat Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója fogadta a múzeum bejárata előtt, majd az épületbe mentek.
A megemlékezők este 6 óráig gyújthatnak mécseseket az Andrássy út 60. szám alatt található, egykor a kommunista erőszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság székhelyéül szolgáló épület előtt, a Hősök Falánál.
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita délelőtt fél 12-kor érkezett a múzeumhoz, gyertyát gyújtottak a Hősök Falánál, majd a múzeumban is látogatást tettek. Őket is Schmidt Mária fogadta az épület előtt.
Reggel, még Navracsics Tibor megérkezése előtt megjelent az emlékezés helyszínén Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, aki a Rákosi-rendszer által meghurcolt hercegprímás, Mindszenty József emléktáblája alatt helyezett el mécsest.
Az Oktogontól a múzeumig vezető járda mentén végig mécsesek égnek. A délelőtt folyamán folyamatosan érkeztek emlékezők a múzeumhoz.
Az emléknap alkalmából a Terror Háza Múzeum egész nap ingyenesen látogatható.
Az Országgyűlés 2000. júniusi döntése alapján tartják február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban.

The post Mécsesgyújtás a Terror Háza Múzeumnál appeared first on Szögedöm.hu.

A Csongrád Megyei Önkormányzat

tisztelettel meghívja Önt a

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

alkalmából

tartandó megemlékező eseményre

A vendégeket köszönti:

dr. Zakar Péter,

a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke

Megemlékező beszédet mond:

Bánhidy Vajk

történész,

az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanára

A megemlékezés időpontja:

2013. február 24. vasárnap 15 óra

Helyszíne:

Szeged, Glattfelder Gyula tér  

Közreműködik: Fazakas János előadóművész

A rendezvényt koszorúzás zárja  

Az eseményre Önt is várjuk! 

The post A kommunizmus áldozatainak napja appeared first on Szögedöm.hu.

A kommunizmus több, mint százmilliós – egyes becslések szerint 120 milliós – népirtása még mindig nem „nyilvános” a nagyvilág közvéleménye előtt. Amíg vörös csillaggal – a világ legnagyobb népirtásának jelvényével – feszeleghet büszkén bárki a világban, addig nincsen rend a fejekben. Nem lehet rend a világban. Amíg a pszichopata tömeggyilkos Che Guevara képével járkálni csak huncut kamaszos lázadás, addig teljesen értelmetlen az egész félresiklott holopropaganda.

A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror – a kommunizmus – volt, az elkövetők részben – legalábbis szellemükben – ma is köztünk élnek.

Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

A kommunizmus által elkövetett legnagyobb holokauszt – mai tudásunk szerint – az Ukrán Holokauszt volt. A legszerényebb becslések szerint hét-, a legmesszebb menő becslések szerint húszmilliónál is több áldozata volt!

Gyertyagyújtás a Golodomor emlékműnél Kijevben

A Golodomor, vagy nyugati torzítással holodomor (ukránul: Голодомор, magyarul: éhhalál) (1932-33 majd 1945-47) az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: közvetlen halálos áldozatainak számát hétmillió és tízmillió közé teszik a legszerényebb becslések is, amiből csak a gyermek áldozatok száma legalább hárommillió volt. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek, amely a Szovjetunió más részeit is érintette. A golodomor (holodomor) nevet kimondottan az ukránok által lakott területeket sújtó éhínségre használják.

Harkov – Golodomor : hónapokig temetetlen halottak az utcán…

Az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista szovjet kormányzat politikája volt, mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.

A holodomor név az „éhség” jelentésű ukrán ‘голод’, illetve a szintén „éhség”, illetve „kitörés” (például járványé) jelentésű ‘мор’ szavak összetétele. Származhat egyenesen a ‘Морити голодом’ szókapcsolatból is, ami azt jelenti: „éhség által meghal”, azaz „éhenhal” .

Az Ukrán Holokauszt legkevesebb hárommillió gyermekáldozattal járt 1932-33-ban, majd még továbbiakkal 45-47-ben.

Ekkortájt küldték vidékre a téeszek működtetéséhez a Huszonötezreket, az elkötelezetten bolsevik ipari munkások légióját. Ugyanakkor a kollektivizálás ellen növekvő passzív és aktív ellenállás letörésére meghirdették a „kuláktalanítást”. Letartóztatták, majd az Urál-hegységbe és Közép-Ázsiába telepítették ki a kulákokat (például famunkásnak), azokat a parasztokat, akiket azzal vádoltak meg, hogy jómódúak, gabonát rejtegetnek, a rendszer ellenségei, stb. Valójában így félemlítették meg mindazokat, akik nehezményezték földjeik elorzását, vagy ellenezték a szövetkezetesítést. Egyes adatok szerint a kuláküldözés 1930-ban és 1931-ben a teljes ukrán lakosság egy százalékát, mintegy háromszázezer főt érintett, ami a szovjetuniószerte kitelepített 1,8 millió kuláknak nevezett személy körülbelül tizenöt százalékát tette ki.

Az 1920-as évek végétől a szovjet agrobiológiában teljhatalmat nyert Sztálin személyes pártfogoltja, a sarlatán Trofim Gyenyiszovics Liszenko. Liszenko lényegében felszámolta a szovjet növénynemesítés és a vetőmagtermesztés tudományos alapjait.

A földműveléshez értő parasztság eltakarításával intézményessé vált a zűrzavar – csakúgy, mint Che Guevara Kubájában. A kolhozok élére véreskezű, de annál kevésbé földértő pártvezetőket állítottak. Az eredmény a termelés visszaesése Szovjetunió-szerte. A még mindig jól termő Ukrajnából pedig elszállították a teljes készletet, csak a vetőmagot hagyták meg. Választás elé állítva az ukrán népet: idén hal éhen, vagy jövőre.

1932. augusztus 7-én a szovjet kormány rendeletet hozott, amely halálbüntetést írt elő bármely köztulajdon ellopására. A törvény „rugalmasan” alkalmazható volt a gabonarejtegetőkkel szemben is, illetve azokkal szemben, akiket ilyennel vádoltak.

Az 1945-47-es kiéheztetés pedig politikai bosszúhadviselés volt az önálló azonosságtudatú ukránság ellen. A szovjet koncentrációs haláltáborokba vonatoztatott magyar veteránok emlékeiben is szerepel a szánalmas kiéhezetten csellengő tömeg az ukrán állomásokon. A „hadifogságba” hurcolt magyar katonák a deportáló vonatokról az utolsó falatjaikat is odaadták az éhhalál szélén tántorgó ukrán gyerekeknek. Nem tudták még – de már sejthették – mi vár rájuk a győztes fenevad gyomrában…

Művelt polgár sohasem feledheti: A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél, az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is éppen az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror – a kommunizmus – volt, az elkövetők egy része pedig büntetlenül ma is köztünk él.
Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

Dr Sz L

Holodomor Memorial in Windsor, Ontario, Canada

Ajánlott olvasmány:

Golodomor – http://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor

Holodomor – http://en.wikipedia.org/wiki/Holodomor

The post Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán” appeared first on Szögedöm.hu.

Megemlékezés a budapesti Terror Házánál. Fotó: Beliczay László/MTI

Az idei megemlékezések országszerte már 24-én megkezdődtek, s 25-én folytatódtak. Megemlékezéseket tartottak az iskolákban, a megyei és a települési önkormányzatok szervezésében. 25-én délután Budapesten a GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány emlékezett az áldozatokra. Az emléknapon összehangolt műsorkínálattal várta nézőit és hallgatóit a közmédia. A Terror Háza Múzeum több programot is szervezett; Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendhagyó tárlatvezetést tartott külföldi újságíróknak az intézményben.

Az Andrássy út 60. szám alatt található, egykor a kommunista erőszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság székhelyéül szolgáló épület előtt 10-től 18 óráig lehetett mécseseket gyújtani. A múzeumba egész nap ingyenes volt a belépés.

Pécsett egy általános iskola felvette a kommunizmus idején meghurcolt kisgazda főtitkár, Kovács Béla nevét. Az ünnepségen beszédet mond Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere és Horváth János, a parlament korelnöke. Az emléknap alkalmából számos más településen is tartottak rendezvényeket, emléküléseket, megemlékezéseket, így például Esztergomban, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Salgótarjánban és Sopronban is.

A Csongrád Megyei Önkormányzat megemlékezésén Kligl Sándor szobrászművész mondott beszédet a szegedi Glattfelder téren. Az ott található emlékművet is Kligl álmodta meg, majd tíz éve a Tisza Konzervatív Kör segítségével készült el és került végleges helyére. A szoborhoz a művész a recski bányából hozatta a köveket, azokon máig jól láthatóak a golyók nyomai. Az ő alkotása a szegedi emlékmű mellett Kovács Béla országgyűlési képviselő, a Kisgazda Párt főtitkárának szobra is, amelyet pontosan 55. évvel a politikus elhurcolása után, 2002. február 25-én avattak fel a Parlamentnél.

Kligl Sándor beszédében úgy fogalmazott: 650 ezer letartóztatás 1953-ig, 200 ezer deportálás munkatáborokba, 2000 kivégzés koholt vádak alapján – ezek a kommunizmus eredményei. Mint fogalmazott, akik azt mondják, hogy a marxizmus, a kommunizmus, a szocializmus szép eszme, csak hiba csúszott a kivitelezésbe, hazudnak. A kommunizmus azonos a százmillió ártatlan áldozattal.

A hazánkban és az országhatáron kívül zajló eseményeket Kligl Sándor döbbenetesnek és félelmetesnek tartja. Mint fogalmazott, a pénzvilág hatalmát fitogtatva akar velünk elbánni. Diktatúrát vizionálnak és sajtószabadságért kiáltanak, miközben annyi ocsmányság jelenik meg a kormányról, amit mi, a polgári-keresztény oldalon megközelítőleg sem gondolnánk senkiről. Mindennek – szerinte – ahhoz van köze, hogy az úgynevezett rendszerváltozáskor elmaradt a számonkérés.

A megemlékezésen Borovics Tamás színész mondta el Dsida Jenő: A sötétség verse c. művét, majd a különböző pártok és civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.

– Közös nevezőre kell jutni múltunkról, a jót jónak, a rosszat rossznak kell látnunk, ebben nem lehet a politikai törésvonalak mentén különbség – jelentette ki Almási István (Fidesz) hódmezővásárhelyi alpolgármester. – Nem lehet jobb- és baloldali történelem, csak magyar történelem, közös história – mondta a politikus az Emlékpont múzeumban rendezett megemlékezésen. Hozzátette: közös múlt nélkül nincsen közös jövő sem. Úgy vélte: a magyarok az elmúlt évtizedekben rendre elkövettek néhány hibát a múlt feltárásával kapcsolatban. Szerinte az egyik, hogy úgy tettünk, mintha kizárólag áldozatok volnánk, pedig az igazság ennél sokkal kegyetlenebb: a bűnösök között is leviselhetetlenül sokan voltak magyarok. Almási közölte: a békés rendszerváltás nem jelentheti, hogy erről nem veszünk tudomást. Megbocsátani lehet, és egy keresztény embernek kell is, de felejteni nem szabad – mondta Almási István.

The post Országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeztek appeared first on Szögedöm.hu.

A kommunista diktatúrák csak Kelet-Európában több mint egymillió halálos áldozatot követeltek, világszerte százmillió ember esett a rendszer áldozatául, ennek sokszorosa lehet a kényszermunkatáborba hurcoltak, valamint a kitelepítettek száma.

Kovács Béla elhurcolása a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt. A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovácsot 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül huszonöt év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958. novembertől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.

A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.

The post A hétvégén volt a kommunizmus áldozatainak emléknapja appeared first on Szögedöm.hu.