Bécs területének 50 százaléka zöldfelület. A 850 bécsi parkot, köztük 500 játszóteret, 130 kutyák számára kijelölt és 200 sportolási területet, valamint a növekvő számú témaparkot a polgármesteri hivatal 42-es ügyosztálya kezeli. A mintegy 350 ezres faállomány évente kétezer új csemetével gyarapszik. Mindezt a hatalmas zöldfelületi állományt a téli hónapokban 900 fő, tavasztól őszig 1500 fő gondozza. A bőséges zöldterületi arány következtében nem kell félni a túlterheléstől, ezért mindenütt szabad a fűre lépni.

Bécs város övezetei

A bécsi parkok mindegyike akadálymentesített, biztonságos és folyamatos használat mellett is megőrzi jó állapotát, józan költségkeretek között maradva. A mintegy 500 játszótéren 12 ezer, részben saját fejlesztésű játszótéri berendezés várja a gyerekeket. A 200 sportterületet elsősorban a serdülők, fiatal felnőttek kedvelik. Egyre népszerűbbek az olyan témaparkok, mint a vadnyugat, a vízi játszótér, a mászó-dzsungel. A fiatalok és az idősek körében egyaránt népszerűek a szabadtéri edzőberendezések, felnőtt játszóterek.

A legszembetűnőbb, hogy a parkok, kertek, növényekkel legalább 25 százalékban borított városi terek számtalan funkciójuk ellenére mindig üdék, jó állapotban vannak. Csak néhányat sorolunk fel a szerepek közül. Évente kétszáz osztrák és nemzetközi filmet forgatnak a bécsi zöldterületeken. Képző- és zeneművészeti fesztiválokat rendeznek a Karlsplatzon és a Türkenschanzparkban. Műhelybeszélgetéseket, helyszíni sétákat szerveznek egy-egy témában: madarak, méhek, pillangók, rovarok, rákok és békák, parki emlősök, denevérek, virágos növények, gyógynövények stb. A kertészeti műhelyekben lehetőségük van a gyerekeknek közösen madáretetőt, -itatót, virágtartókat készíteni.

A kutyáknak is joguk van minél többet futkározni a szabadban anélkül, hogy az embereket zavarnák. A kutyák számára 35 hektárnyi területet jelöltek ki a Városligetnél hatszor nagyobb Práterben. A mintegy 130 kutyasétáltató területen mindenütt komoly büntetés terhe mellett ellenőrzik, hogy gazdáik a piszkot eltakarítsák utánuk.

Egyre több kerületben bocsátanak a lakosság rendelkezésére olyan rozsdaterületeket, ahol közösségi kerteket lehet kialakítani. E kertek kialakítását egy-egy civil szervezet vállalja, a város anyagi támogatása és a lakosság aktív közreműködése mellett. A kertek nyilvánosan látogathatók.

1969-ben nyílt meg egy kisebb, 500 négyzetméter felületű kertmúzeum a XX. kerületi Kagranban, egy elhagyott szecessziós stílusú iskolaépületben. A kiállítási tárgyakat, dokumentumokat, könyveket kertészek, virágkötők gyűjtötték össze az idők során. A múzeum baráti köre rendezvényeket szervez. Népszerűek az iskolák körében a múzeumpedagógiai programok.

A XXI. század az urbanizáció további térhódításáról szól. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a folyamatosan karbantartott, megfelelő mennyiségű városi zöldterületek szerepét a városklíma alakításában, a lakosság testi és lelki egészségének megőrzésében, a szépség, az élhetőség biztosításában. A bécsi zöldterületek állapota azt tükrözi, hogy a lakosság és a város vezetése egyaránt tisztában van a zöldterületek szerepével, és hajlandó forrásokat és egyéb erőfeszítéseket áldozni a fenntartásukra, folyamatos fejlesztésükre. Egészséges verseny folyik a parkok, kertek és egyéb zöldfelületek minél változatosabbá tétele érdekében.

BE

A fénykép Szombathelyen készült.

Forrás: levego.hu – A szomszédnál a kert is zöldebb

The post A szomszédnál a kert is zöldebb appeared first on Szögedöm.hu.

Az urbanizáció terjedésével és az éghajlatváltozással egyre jobban felértékelődik a települési zöldterületek, általában a növényzet aránya, minősége. A hazai tennivalókat jól jelzi az Állami Számvevőszék 2009. szeptemberi jelentése: „Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a városok zöldfelületi ellátottsága mennyiségi és minőségi szempontból rosszabb a közepesnél, a gondozatlan zöldterületek országos aránya mintegy 14% volt 2004-ben. A környezeti állapot romlása miatt, a zöldterületek növelése érdekében a 2003-2008. évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) célkitűzései között szerepelt az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterületek nagyságának az 1999/2000. évi 38,7 m² alapállapotról 45 m²-re való növelése 2008-ra. Az NKP-II nem tartalmazza, hogy ebbe a városok mely zöldterületei tartoznak. Ennek hiányában az alapállapotnak tekintett 38,7 m² nem ellenőrizhető és a kitűzött cél teljesítése nem mérhető. Az Országgyűlés részére készített NKP-II végrehajtásáról szóló jelentéstervezet sem tartalmaz – adat hiányában – információt a 2008-ra kitűzött cél teljesítéséről, csak annyit rögzít, hogy mértéke elmarad a kívánatostól…

Az egy lakosra jutó zöldterület mennyisége a városok között jelentős szóródást mutatott (0,49-144,06 m²).”

Az Országos Területrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) az egész ország területére érvényes azon részletes szabályokat fogalmazza meg, amelyek az épített környezet alakítására kihatással vannak. Az épített környezet azonban nem pusztán az épületek és épületszerkezetek halmazát jelenti, hanem körébe tartoznak azok a városi ember által létrehozott és karbantartott közterületi építmények, közterek, zöldfelületek, mesterséges vízfelületek, külterületi létesítmények is, melyekre nézve az OTÉK eddig csak igen korlátozott iránymutatást adott a jogalkalmazók kezébe. Az éghajlatváltozás és a városok lakosságának zöldfelület iránti kereslete, a társadalom ökologikusabb fejlesztési irányokba mozduló gondolkodása, a „zöld építészet” térnyerése igényli, hogy a rendelet alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, és magáévá tegye az ökológiai szemlélet elemeit.

Nemzetgazdasági szempontból is kimutatható, hogy azon településrészek ingatlanértéke magas, illetőleg értékálló, ahol megfelelő arányban található zöldfelület. A mára lelassult szuburbanizáció legfőbb motorja a zöldbe költözés volt. A minőségi beruházások kiemelt szempontként kezelik a zöldfelületi arányt, szlogenjeikben (lakóPARK, lakóKERT, lakóLIGET) rendszeresen megjelenik a zöldfelületek ígérete.

Az építőipart túlkínálati válság jellemzi. A zöldfelületi kérdés kezelése a településrendezési és fejlesztési folyamatokban ma különösen ígéretes kihívás. Holland kezdeményezésre 2002-ben elindult a Zöldebb Városokért (Green City) Mozgalom, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A hollandok élen járnak a települési zöldfelületek közgazdasági hasznainak kiszámításában: több éves monitoring vizsgálatok alapján úgy találták, a holland városokban létesített, egy egységnyi fejlesztési és fenntartási költségbe kerülő zöldfelület a városnak hat egységnyi gazdasági hasznot hajt a közgazdasági externáliákon (ingatlanérték növekedése, egészségügyi előnyök, légszennyezés szűrése, rekreációs szolgáltatások stb.) keresztül.

A Pro Verde! tanulmány a Budapest Főváros Önkormányzat zöldfelület fejlesztési határozatának megalapozó szakmai tanulmányaként készült 2006-ban, számos előremutató javaslattal. A nagy ingatlanfejlesztési hullám idején azonban nem kerülhetett széleskörű megvitatásra. Ezért 2014-ben a Levegő Munkacsoport, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozata, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Zöld Építés Tanácsa (HUGBC) módosító javaslatokat készített a zöldfelületi mutatók javítása, települési zöldfelületek létesítésének jogszabályi elősegítése céljából.

Forrás: Szabályozási javaslatok városaink zöldítésére – levego.hu

The post Szabályozási javaslatok városaink zöldítésére appeared first on Szögedöm.hu.