Muhi – Mohács – Trianon

Két iszonyú csapásból talpra álltunk, a harmadikból még mindig zsibbadtan lábadozunk…

A saját kevélységüktől nem látó, bennünket „kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem tudják, mit jelentenek ezek a fogalmak. Nekünk ilyenből három is jutott!
No persze a ráadást, a szovjet terrort és bolsevik agymosás zsibbadt hangulatát meg még rémálmaikból sem ismerhetik…
Nekünk olyan nemzeti roppanásokból, derékbatöretésekből kellett talpra állnunk, amilyet a büszke nyugat – amely önmagát ma kirekesztően csak „Európá”-nak nevezi  – az utóbbi ezer esztendőben kóstolóba sem kapott. A terror és kultúrsokk eme válfajai – Muhi, Mohács és Trianon, no meg a szovjet terrora – osztályrészül csak nekünk, a lenézett „Kelet-Európá”-nak jutott. Bár mi tudjuk, hogy Európa kellős közepén vagyunk, – hisz a mértani közép is épp a mi elrabolt Kárpátaljánk – de a mindig becsmérlően mondott „kelet-európai” jelzőt mindennap megkapjuk…
Egyszer s mindenkorra leszögezendő: Mai magyar csonkországunk Európa közepétől – a ma 101 esztendeje megszálló váltógazdálkodás alatt álló Kárpátaljától – nyugatra van!

Muhinál elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink java is megsemmisült.
Mohácsnál (majd az azt követő oszmán hadjáratokban, no meg a kegyes habsburg „fölszabadításban”) másodszor is elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink jelentős része is újra megsemmisült.

II. Lajos király holttestének megtalálása (Székely Bertalan, 1860)

Mi vezetett Mohácshoz ?! Ajánlott olvasmány :  Móricz Zsigmond : Fortunatus
(Szegény Zsiga bácsit sokat bántották ez őszinte színdarab miatt… hiszen föllebbenti a fátylat Hazánk igazi árulóiról… az országot kifosztó uzsorásokról…)

Mohács Vésze meg a 150 éves kifosztatásunk és megaláztatásunk nélkül nem is nőttek volna oly nagyra a gyáva népek, a „nemzetiségeink”, akik a vérünkkel hízlalt mezőkön sarjadtak nagy sumákban…

De Trianon olyan seb, amely nem gyógyul, mert nem gyógyulhat a csonk magától, a (fantom)fájdalom és égő sebe – mint egy nyílt csonttörés – csak „sebészileg” orvosolható! A sajgón hiányzó tagok visszatérésével, a leszakított országrészek visszaillesztésével orvosolható…

A sebészet ma már visszavarr veszett tagokat. Itt az idő helyre varrni hát Trianon sebeit, veszett országrészeit is!
A törököt 150 éven át tűrtük, Trianont még csak 101 esztendeje…

De nem túlzás ez a beteges nyugalom? Meddig tűrjük még testvéreink elnyomatását, egész nemzetünk megaláztatását?
Tajwan nem röstelli Belső-Mongóliát követelni „történelmi” jogon!
Persze van hozzá saját gyártású vadászgépeiből saját légiereje…
Tótok és olájok – modern fasiszták – mind sosemvolt nagy országaikról álmodnak…
Mások történelmet bátran hamisítanak, mi meg a magunk igazságát is szégyelljük?
Nekünk bizony… Nem kell nekünk a más folyója!

Igazságot Magyarországnak!!! (Angyal Nagy Gyula)

Muhi, Mohács ma már a múlt ködébe feledett, gyógyult hegek. Trianonnál azonban olyan aljas csapás ért bennünket a nyugattól, melyet maguk a felbujtói és aláírói is csak szégyenkezéssel emlegethetnek. A négy nyugati hatalom képviselői közül a legkultúráltabb, Lloyd George angol miniszterelnök saját legnagyobb politikai baklövéseként írta le ezt későbbi éveiben.
Már Trianon előkészítésekor is ellenezte a csonkító indulatokat (majd sajnos föladta ellenállását):
“Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. […] Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.”

Lloyd George egyébiránt walesi hazafi volt. Igazán megérdemli Arany Jánosunktól A walesi bárdokat… Ajánlott : Rajzfilmjeink között is…

Természetes, hogy nem lehet béke, amíg rasszista és soviniszta indulatokkal fűtött szemétdombok kiskakasai próbálják a magyart másodrangú európai polgárrá sűllyeszteni. Lássuk csak jelenkorunk szlovák fasizmusának döbbenetes vadhajtásait!

Trianonnál éppen az a középső csonk maradt meg magyarnak, melyen történelmünk legnagyobb pusztulásai zajlottak.
Nem sok olyan ország van a világon, melynek polgárai – míg több, mint 1100 esztendeje ugyanott honolnak – külföldre utazgatnak, hogy legrégibb történelmük emlékeiket látogassák.
Trianon égő seb, nem maradhat gyógyítatlan.
Egy művelt Európa nem tűrheti el e szégyenét mosdatlanul.
Meg kell hát ismertessük velük is megtévedt vezetőik kirekesztő döntését és annak orvosolandó következményeit.

Minden nyugat-európai polgár honi kiruccanásába rutinszerűen be kell illeszteni a budapesti séta és a szentendrei hajókirándulás mellett a Trianon-múzeum meglátogatását is! Amíg persze a bűnös városban, Budapesten nem áll ilyen, addig kénytelenek lesznek lelátogatni Várpalotára, csonkországunk ma egyetlen Trianon Múzeumába.

A belépéshez kattintson a fönti képre!

Csonkországunk minden csonkamegyéjében elkél egy ilyen múzeum, mely a térség szenvedésire emlékezik majd. Majd pedig az elszakított területeken is létrejöhetnek végre a Trianon-múzeumok, melyek az elszakított magyarok megaláztatásait és szenvedéseit bemutatni lesznek hivatottak egy valóban művelt – bűneivel is szembesülni képes – működő Európában. Európai pénzből!
Ez a legkevesebb, amit kirekesztett és megalázott magyar véreinkért támogatnunk kötelesség.

Addig pedig… Játsszuk újra a Mohácsi Csatát ! … Hiszen megnyerhető !!!

A Mohácsi Csata ma már újrajátszható és meg is nyerhető (csak kattintson ide!) – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével a www.mandarchiv.hu honlapon. A Mohácsi Vész ma már van olyan távolban, hogy eljátszhatunk a gondolattal…

Leventésen
Szebb Jövőt!
kíván

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
www.makultur.hu

MAGYAR CSATÁK ÚJRATÖLTVE

Megvívhatjuk harcainkat – Megnyerhetjük csatáinkat! A Mohácsi Csata megnyerhető, de a Piski Csata is újrajátszható a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével …

The post Mohács – 495 éve … appeared first on Szögedöm.hu.

A saját kevélységüktől nem látó, bennünket “kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem tudják, mit jelentenek ezek a fogalmak. Nekünk ilyenből három is jutott!
No persze a ráadást, a szovjet terrort és bolsevik agymosás zsibbadt hangulatát meg még rémálmaikból sem ismerhetik…
Nekünk olyan nemzeti roppanásokból, derékbatöretésekből kellett talpra állnunk, amilyet a büszke nyugat – amely önmagát ma kirekesztően csak “Európá”-nak nevezi  – az utóbbi ezer esztendőben kóstolóba sem kapott. A terror és kultúrsokk eme válfajai – Muhi, Mohács és Trianon, no meg a szovjet terrora – osztályrészül csak nekünk, a lenézett „Kelet-Európá”-nak jutott. Bár mi tudjuk, hogy Európa kellős közepén vagyunk, – hisz a mértani közép is épp elrabolt Kárpátaljánk – de a mindig becsmérlően mondott „kelet-európai” jelzőt mindennap megkapjuk…
Egyszer s mindenkorra leszögezendő: Mai magyar csonkországunk Európa közepétől – a ma 93 esztendeje megszálló váltógazdálkodás alatt álló Kárpátaljától – nyugatra van!

Muhinál elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink java is megsemmisült.
Mohácsnál (majd az azt követő oszmán hadjáratokban, no meg a kegyes habsburg “fölszabadításban”) másodszor is elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink jelentős része is újra megsemmisült.

A Mohácsi Csata ma már újrajátszható és meg is nyerhető (csak kattintson ide!) – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével a www.mandarchiv.hu honlapon. A Mohácsi Vész ma már van olyan távolban, hogy eljátszhatunk a gondolattal…
De Trianon olyan seb, amely nem gyógyul, mert nem gyógyulhat a csonk magától, a (fantom)fájdalom és égő sebe – mint egy nyílt csonttörés – csak “sebészileg” orvosolható! A sajgón hiányzó tagok visszatérésével, a leszakított országrészek visszaillesztésével orvosolható…

A sebészet ma már visszavarr veszett tagokat. Itt az idő helyre varrni hát Trianon sebeit, veszett országrészeit is!
A törököt 150 éven át tűrtük, Trianont még csak 93 esztendeje…

De nem túlzás ez a beteges nyugalom? Meddig tűrjük még testvéreink elnyomatását, egész nemzetünk megaláztatását?
Tajvan nem röstelli Belső-Mongóliát követelni „történelmi” jogon! Persze van hozzá saját gyártású vadászgépeiből saját légiereje…
Tótok és olájok – modern fasiszták – mind sosemvolt nagy országaikról álmodnak…
Mások történelmet bátran hamisítanak, mi meg a magunk igazságát is szégyelljük?
Nekünk bizony… Nem kell nekünk a más folyója!

Igazságot Magyarországnak!!! (Angyal Nagy Gyula)

Muhi, Mohács ma már a múlt ködébe feledett, gyógyult hegek. Trianonnál azonban olyan aljas csapás ért bennünket a nyugattól, melyet maguk a felbujtói és aláírói is csak szégyenkezéssel emlegethetnek. A négy nyugati hatalom képviselői közül a legkultúráltabb, Lloyd George angol miniszterelnök saját legnagyobb politikai baklövéseként írta le ezt későbbi éveiben.
Már Trianon előkészítésekor is ellenezte a csonkító indulatokat (majd sajnos föladta ellenállását):
“Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. […] Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.”

Lloyd George egyébiránt walesi hazafi volt. Igazán megérdemli Arany Jánosunktól A walesi bárdokat… Ajánlott : Rajzfilmjeink között is…

Természetes, hogy nem lehet béke, amíg rasszista és soviniszta indulatokkal fűtött szemétdombok kiskakasai próbálják a magyart másodrangú európai polgárrá sűllyeszteni. Lássuk csak jelenkorunk szlovák fasizmusának döbbenetes vadhajtásait!

Trianonnál éppen az a középső csonk maradt meg magyarnak, melyen történelmünk legnagyobb pusztulásai zajlottak.
Nem sok olyan ország van a világon, melynek polgárai – míg több, mint 1100 esztendeje ugyanott honolnak – külföldre utazgatnak, hogy legrégibb történelmük emlékeiket látogassák.
Trianon égő seb, nem maradhat gyógyítatlan.
Egy művelt Európa nem tűrheti el e szégyenét mosdatlanul.
Meg kell hát ismertessük velük is megtévedt vezetőik kirekesztő döntését és annak orvosolandó következményeit.

Minden nyugat-európai polgár honi kiruccanásába rutinszerűen be kell illeszteni a budapesti séta és a szentendrei hajókirándulás mellett a Trianon-múzeum meglátogatását is! Amíg persze a bűnös városban, Budapesten nem áll ilyen, addig kénytelenek lesznek lelátogatni Várpalotára, csonkországunk ma egyetlen Trianon Múzeumába.

A belépéshez kattintson a fönti képre!

Csonkországunk minden csonkamegyéjében elkél egy ilyen múzeum, mely a térség szenvedésire emlékezik majd. Majd pedig az elszakított területeken is létrejöhetnek végre a Trianon-múzeumok, melyek az elszakított magyarok megaláztatásait és szenvedéseit bemutatni lesznek hivatottak egy valóban művelt – bűneivel is szembesülni képes – működő Európában. Európai pénzből!
Ez a legkevesebb, amit kirekesztett és megalázott magyar véreinkért támogatnunk kötelesség.

Leventésen
Szebb Jövőt!
kíván

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
www.makultur.hu

Juhász Gyula „Trianon” versével emlékezünk ma is kirekesztett testvéreinkre…

Juhász Gyula: TRIANON – képekkel

Ajánlott olvasmányok még:

Európa – magyar föltételek nélkül – kitárta kapuit Szerbia előtt a tagjelöltséggel

Európa vezetői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának – A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk!

A Délvidék (ma rác megszállás alatta álló része) és magyarsága az elmúlt félezer esztendőben, a módszeres magyarellenes telepítések nyomán. A magyar gyermekvállalás szánalmas csökkenésével a helyzet tovább romlik:

1495

1910

2002

The post Muhi – Mohács – Trianon appeared first on Szögedöm.hu.

A busójáráson 34 helyszínen reggeltől estig 81 programmal, köztük zenei, táncos eseményekkel, más kulturális szórakoztató rendezvényekkel, különleges tárlatokkal is várják az érdeklődőket.
  Az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára felkerült népszokás idei rendezvényein várhatóan rekordlétszámú, mintegy 900 busó és további 100 maskarás búcsúztatja a telet, a vasárnapi fő rendezvényekre 60-70 ezer látogatót várnak.
A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

The post Ma kezdődik a busójárás Mohácson appeared first on Szögedöm.hu.

Két iszonyú csapásból talpra álltunk, a harmadikból még mindig zsibbadtan lábadozunk…

A saját kevélységüktől nem látó, bennünket „kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem tudják, mit jelentenek ezek a fogalmak. Nekünk ilyenből három is jutott! No persze a szovjet terrort és bolsevik agymosást akkor még nem is említettem…
Nekünk olyan nemzeti roppanásokból, derékbatöretésekből kellett talpra állnunk, amilyet a büszke nyugat – ahogy önmagát ma nevezi „Európa” – az utóbbi ezer esztendőben kóstolóba sem kapott. A terror és kultúrsokk eme válfajai – Muhi, Mohács és Trianon, no meg a szovjet terrora – osztályrészül csak nekünk, a lenézett Kelet-Európának jutott.
Muhinál elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink java is megsemmisült.
Mohácsnál (majd az azt követő oszmán hadjáratokban, no meg a kegyes „fölszabadításban”) másodszor is elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink jelentős része is megsemmisült.

A Mohácsi Csata ma már újrajátszható és megnyerhető a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével a www.mandarchiv.hu honlapon. A Mohácsi Vész ma már van olyan távolban, hogy eljátszhatunk a gondolattal…
De Trianon olyan seb, amely nem gyógyul, mert nem gyógyulhat a csonk magától, a (fantom)fájdalom és égő sebe – mint egy nyílt csonttörés – csak „sebészileg” orvosolható! A sajgón hiányzó tagok visszatérésével, a leszakított országrészek visszaillesztésével orvosolható…

Muhi, Mohács ma már a múlt ködébe feledett, gyógyult hegek. Trianonnál azonban olyan aljas csapás ért bennünket a nyugattól, melyet maguk a felbutói és aláírói is csak szégyenkezéssel emlegethetnek. A négy nyugati hatalom képviselői közül a legkulturáltabb, Lloyd George angol miniszterelnök saját legnagyobb politikai baklövéseként írta le későbbi éveiben.
Már Trianon előkészítésekor is ellenezte a csonkító indulatokat (majd sajnos föladta ellenállását):
„Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. […] Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.” 

Természetes, hogy nem lehet béke, amíg rasszista és soviniszta indulatokkal fűtött szemétdombok kiskakasai próbálják a magyart másodrangú európai polgárrá sűlyeszteni. Lássuk csak jelenkorunk szlovák fasizmusának döbbenetes vadhajtásait.

Trianonnál éppen az a középső csonk maradt meg magyarnak, melyen történelmünk legnagyobb pusztulásai zajlottak. Nem sok olyan ország van a világon, melynek polgárai – míg több, mint 1100 esztendeje ugyanott honolnak – külföldre utazgatnak, hogy legrégibb történelmük emlékeit látogassák.
Trianon égő seb, nem maradhat gyógyítatlan. Egy művelt Európa nem tűrheti el e szégyenét mosdatlanul.
Meg kell hát ismertessük velük is megtévedt vezetőik kirekesztő döntését és annak orvosolandó következményeit.

Minden nyugat-európai polgár honi kiruccanásába rutinszerűen be kell illeszteni a budapesti séta és a szentendrei hajókirándulás mellett a Trianon-múzeum meglátogatását is! Amíg persze a bűnös városban, Budapesten nem áll ilyen, addig kénytelenek lesznek lelátogatni Várpalotára, csonkországunk egyetlen Trianon Múzeumába.
Csonkországunk minden csonkamegyéjében elkél egy ilyen múzeum, mely a térség szenvedésire emlékezik majd. Majd pedig az elszakított területeken is létrejöhetnek végre a Trianon-múzeumok, melyek az elszakított magyarok megaláztatásait és szenvedéseit bemutatni lesznek hivatottak egy valóban művelt – bűneivel is szembesülni képes – működő Európában.
Ez a legkevesebb, amit kirekesztett és megalázott magyar véreinkért megtennünk kötelesség.

Leventésen
Szebb Jövőt!

Dr Sz L

Juhász Gyula Trianon versével emlékezünk ma kirekesztett testvéreinkre…

The post Muhi – Mohács – Trianon appeared first on Szögedöm.hu.

Vidák Zoltán portáján öltöznek és készülődnek a felvonuláshoz a busók Mohácson. Több ezer vendég érkezett a Duna parti városba, hogy megtekintse az Európa szerte híres mohácsi busójárást, a télűző farsangi felvonulást. Fotó: Kálmándy Ferenc/MTI

Hatalmas érdeklődés kíséri a busójárás idei rendezvényeit: csak a vasárnapi fő programokra, a busók dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, valamint az esti máglyagyújtásra ezrek voltak kíváncsiak Mohácson. A busójárást 2009-től az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.

A Duna-parti városba érkezők már délelőtt nehezen találhattak parkolóhelyet autóiknak, és jó időbe telt, amíg gyalog a vásáros bódék portékáit szemlélő, válogató, vagy éppen mulatozó tömegen keresztül a főtérre jutottak. A vendégeket ijesztgető maskarások aztán bizonyították, hogy a mulatság tradicionális elemei változatlanok: borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve” búcsúztatják a zord évszakot. Ráadásul ebben idén minden eddiginél több, nyolcszáz busó- és kétszáz más jelmezes vesz részt.

Szekó József, Mohács polgármestere a vasárnapi busóavatáson mondott beszédében elégedettségének adott hangot a télűző, tavaszköszöntő rendezvény sikerét illetően. Úgy értékelte, a busók „megtették a magukét”, egy héttel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy farsangvasárnapra ilyen enyhe lesz az időjárás. A politikus utalt rá, hogy az UNESCO 2009-ben vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára a busójárást, amelynek köszönhetően nemcsak a népszokás, hanem az annak otthont adó város is nemzetközi ismertséget szerzett, s ez a látogatók egyre magasabb számában is érzékelhető.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arról szólt, hogy a busójárás a magyarság legfontosabb értékei közé tartozik, igazi hungaricum. Csodálatosnak nevezte, hogy e hagyományt Mohács összetartó közössége évszázadokon át meg tudta tartani. A miniszter úgy vélte, az, hogy Mohácson évről-évre egyre többen vállalják a maskarába öltözést és felvonulást, jó példája annak, hogy a magyar vidékben, a magyar emberekben van erő, van akarat az értékek megőrzésére. Hangsúlyozta, e tevékenységben a kormány és a vidékfejlesztési minisztérium is partner.

Busók és farsangolók a mohácsi utcákon. Több ezer vendég érkezett a Duna parti városba, hogy megtekintse az Európa szerte híres mohácsi busójárást. Fotó: Kálmándy Ferenc/MTI

A csütörtöki farsangi készülődéssel kezdődött és a húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló busójárás harminc helyszínen reggeltől estig hetven programot, köztük zenei, táncos eseményeket és más kulturális szórakoztató rendezvényeket kínál a városba érkező több tízezres vendégseregnek. A dunai jégzajlás miatt a fő programok közül vasárnap elmaradt volna a farsangi koporsó vízre bocsátása, de az időjárás enyhülésének és a hajózási tilalom feloldásának köszönhetően mégis sikerült megtartani. A busók dunai átkelésére is sor került, igaz, a maskarások ezúttal nem csónakokon, hanem motoros hajón utazva teljesítették a feladatot.

A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

(MTI)

The post Hatalmas érdeklődés kíséri a busójárás idei rendezvényeit appeared first on Szögedöm.hu.