Scroll To Top

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed !” (Vedres István)

Muhi – Mohács – Trianon

Hírek, Hungarikumok, Magyargyalázat 2012. jún. 04.

Muhi – Mohács – Trianon

Két iszonyú csapásból talpra álltunk, a harmadikból még mindig zsibbadtan lábadozunk…

A saját kevélységüktől nem látó, bennünket „kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem tudják, mit jelentenek ezek a fogalmak. Nekünk ilyenből három is jutott! No persze a szovjet terrort és bolsevik agymosást akkor még nem is említettem…
Nekünk olyan nemzeti roppanásokból, derékbatöretésekből kellett talpra állnunk, amilyet a büszke nyugat – ahogy önmagát ma nevezi „Európa” – az utóbbi ezer esztendőben kóstolóba sem kapott. A terror és kultúrsokk eme válfajai – Muhi, Mohács és Trianon, no meg a szovjet terrora – osztályrészül csak nekünk, a lenézett Kelet-Európának jutott.
Muhinál elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink java is megsemmisült.
Mohácsnál (majd az azt követő oszmán hadjáratokban, no meg a kegyes „fölszabadításban”) másodszor is elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink jelentős része is megsemmisült.

A Mohácsi Csata ma már újrajátszható és megnyerhető a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével a www.mandarchiv.hu honlapon. A Mohácsi Vész ma már van olyan távolban, hogy eljátszhatunk a gondolattal…
De Trianon olyan seb, amely nem gyógyul, mert nem gyógyulhat a csonk magától, a (fantom)fájdalom és égő sebe – mint egy nyílt csonttörés – csak „sebészileg” orvosolható! A sajgón hiányzó tagok visszatérésével, a leszakított országrészek visszaillesztésével orvosolható…

Muhi, Mohács ma már a múlt ködébe feledett, gyógyult hegek. Trianonnál azonban olyan aljas csapás ért bennünket a nyugattól, melyet maguk a felbutói és aláírói is csak szégyenkezéssel emlegethetnek. A négy nyugati hatalom képviselői közül a legkulturáltabb, Lloyd George angol miniszterelnök saját legnagyobb politikai baklövéseként írta le későbbi éveiben.
Már Trianon előkészítésekor is ellenezte a csonkító indulatokat (majd sajnos föladta ellenállását):
„Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. […] Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.” 

Természetes, hogy nem lehet béke, amíg rasszista és soviniszta indulatokkal fűtött szemétdombok kiskakasai próbálják a magyart másodrangú európai polgárrá sűlyeszteni. Lássuk csak jelenkorunk szlovák fasizmusának döbbenetes vadhajtásait.

Trianonnál éppen az a középső csonk maradt meg magyarnak, melyen történelmünk legnagyobb pusztulásai zajlottak. Nem sok olyan ország van a világon, melynek polgárai – míg több, mint 1100 esztendeje ugyanott honolnak – külföldre utazgatnak, hogy legrégibb történelmük emlékeit látogassák.
Trianon égő seb, nem maradhat gyógyítatlan. Egy művelt Európa nem tűrheti el e szégyenét mosdatlanul.
Meg kell hát ismertessük velük is megtévedt vezetőik kirekesztő döntését és annak orvosolandó következményeit.

Minden nyugat-európai polgár honi kiruccanásába rutinszerűen be kell illeszteni a budapesti séta és a szentendrei hajókirándulás mellett a Trianon-múzeum meglátogatását is! Amíg persze a bűnös városban, Budapesten nem áll ilyen, addig kénytelenek lesznek lelátogatni Várpalotára, csonkországunk egyetlen Trianon Múzeumába.
Csonkországunk minden csonkamegyéjében elkél egy ilyen múzeum, mely a térség szenvedésire emlékezik majd. Majd pedig az elszakított területeken is létrejöhetnek végre a Trianon-múzeumok, melyek az elszakított magyarok megaláztatásait és szenvedéseit bemutatni lesznek hivatottak egy valóban művelt – bűneivel is szembesülni képes – működő Európában.
Ez a legkevesebb, amit kirekesztett és megalázott magyar véreinkért megtennünk kötelesség.

Leventésen
Szebb Jövőt!

Dr Sz L

Juhász Gyula Trianon versével emlékezünk ma kirekesztett testvéreinkre…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)