12 éve regnál Szeged polgármestereként Botka László. A ciklus végéhez közeledve talán érdemes lenne megvizsgálni, hogy e hosszú időszak elteltével milyen mérleget is vonhatunk meg, persze nem a szokásos sikerpropaganda hangvételében, hanem a szegedi lakosság szemüvegén keresztül.

Adósság

Mintegy 6 milliárd Ft összegű hitellel vette át az önkormányzat vezetését Botka László – igaz ugyan, hogy ennek jelentős része fejlesztési hitelekhez nyújtott, le nem hívott kötelezettségvállalás volt. 10 év eredménye közel 30 milliárd hitel lett (40 milliárd kamatokkal, évi 1,5 milliárdos adósságszolgálattal), melyből csupán a kormányzati adósságkonszolidáció miatt nem lett csőd.
Azért ne örüljünk, maradt még egy kevés hitel, ha máshol nem, az önkormányzat cégeinél.

Önkormányzati cégek

Túl azon, hogy a városvezetés 4 éve egyfajta csatát vív saját cégeivel szemben, azért álljon itt egy táblázat, amely ugyan csak 2010-ig, de jól mutatja a vállalatok hitelállományát, amelyet a kormány persze nem tudott átvállalni, ám végső soron mégis a városi büdzsét terhelik:

Lakosságszám

2013. február 22. Botka László: „Szeged lakossága 5000 fővel nőtt az elmúlt évek során.” KSH adatok szerint Szeged lakossága 2010-ben 169713, 2011-ben 170285, 2012-ben 170052, 2013-ban 161837 fő volt. Kicsit finomít a helyzeten, ha figyelembe vesszük, hogy a mintegy 25000 egyetemi hallgató közül azok, akik Szegeden lakcímmel rendelkeztek, de távozásuk után nem jelentkeztek ki, további öt évig szegedi lakosnak számítanak a bevett statisztikai gyakorlat szerint.

Munkahelyek

A lakosságszám csökkenéséhez minden bizonnyal jelentősen hozzájárul az a tény, hogy a városvezetés hosszú évek óta képtelen volt termelő beruházások ide hozatalára (elég csak a Mercedesre, a Richterre, a Siemensre, vagy a BP Solarra gondolni), sőt a két legnagyobb adózó cég, a Kész és a Szilánk is elmenekült Szegedről.

Ha nem is szorosan, de ide tartozik Botka László kijelentése, mely szerint „az iparűzési adóbevétel az egyik legmagasabb az országban.” Ehhez képest már 2011-ben ilyen adatokkal szembesülhettünk: Győr 16,3 Mrd, Székesfehérvár 10,6 Mrd, Debrecen 8,4 Mrd, Szeged 7,7 Mrd Ft. Szeged 2014. évi tervezett IPA bevétele 7,5 Mrd Ft.

Üzlethelyiségek

2013. májusában Szegeden 636 db nem lakás célú ingatlant tartott nyilván az IKV, melyek jelentős hányada üresen állt a megfizethetetlen bérleti díjak, vagy a vállalkozásbarátnak nem nevezhető szabályozás miatt. Mindeközben ezen helyiségek állaga folyamatosan romlik, jelentős kiadásokat okozva az IKV-nak. A problémát tovább fokozva a szegedi önkormányzatnak sikerült néhány bevásárlóközpontot a Belváros közvetlen közelébe telepítenie, tovább nehezítve a kisvállalkozások életét. A szegediek ebből jó esetben a hetente változó üzleteket, rosszabb esetben az üres kirakatokat tapasztalhatják.

Bérlakások

Szintén IKV-s téma a bérlakások kérdése. A szegedi lakásrendelet olyan – az országban egyedülálló – helyzetet teremtett, hogy mostanra a piaci albérlet olcsóbb lakhatási forma lett az önkormányzati lakások bérlésénél és végső soron a szegedi lakáspiac lefagyásához vezetett. Persze az óriási kinnlevőségek miatt az IKV erejéből karbantartásra nem, vagy csak alig jut, így a szegedi ingatlanállomány állaga folyamatosan romlik. Ezen még a látványos homlokzat-felújítások sem segítenek, néha be kellene nézni a kapuk alá is!

Mars tér

A városvezetés egyik sikertörténeteként eladott beruházás valóban látványos, ám a történetet botrányok, perek sorozata kísérte, és végeredményben egy újabb olyan beruházás valósult meg, aminek eredményeképpen 20 000 m2-ről 8000 m2-re csökkent a piaci terület, keletkezett egy óriási kihasználatlan parkoló és kiszorultak a magasabb helypénzt kifizetni képtelen valódi őstermelők, sőt Szeged elvesztette egyik közkedvelt rendezvény helyszínét, az U pavilont is.

Közlekedés

Ebben a témakörben nem kerülhető meg Nagy Sándor (SZDSZ, majd Szabad Városért Egyesület, jelenleg Együtt PM) ex-városfejlesztési alpolgármester személye, akinek áldásos tevékenysége legalábbis említésre méltó: nevéhez fűződnek a városban futó festészeti alkotásai – ún. kerékpárutak, amelyek egy-két kivételtől eltekintve, csak biciklizésre alkalmatlanok. Neki köszönhetjük az egykor kiváló adottságokkal rendelkező szegedi közlekedés teljes káoszba taszítását, gömbsüvegsorok, járdaszigetek, beton terelőelemek közé szorítását, a Torontál tér lámpaerdejét, amely akkor működik hatékonyan, ha kikapcsolják, a Kálvária egy sávos sugárútját, az Aradi Vértanúk terén és a környező utcákban reggelente kialakuló dugókat. Ő az, aki az „autómentes belváros” jelszavával több száz autóst kényszerít nap, mint nap arra, hogy hosszú perceken át, sorokban állva, lépésben haladva érje el úti célját, kerülje körbe a teljes Belvárost, ezzel is hozzájárulva a környezetvédelemhez.

Fürdő

Talán ez a beruházás az, amelyik a legjobban tükrözi az elmúlt 12 évet. A közkedvelt SZUE helyén épült gigaberuházás már a kezdet kezdetén is az egyéni üzleti érdekről szólt. Mindenki, aki egy kicsit is józanul gondolkodik, pontosan tisztában lehetett vele, hogy ennek a projektnek NEM a szegedi lakosság a célközönsége. Az egyéni üzleti érdekek oltárán lett feláldozva Szeged nagy múltú uszodája és a konstrukciónak köszönhetően ebbe belerokkant a népszerű Partfürdő is. Vajon eszébe jutott-e már valakinek, hogy röviddel a beruházás megkezdése előtt lett kialakítva a SZUE élménymedencéje, amely szintén az apportként bevitt vagyon részévé lett? A városvezetés előszeretettel hivatkozik arra, hogy az üzemeltetés (annak mintegy félmilliárdos költsége) nem a város kasszáját terheli. Ám a szerződéseket és azok módosításait ismerve, legalábbis kétségeink támadhatnak.

Hosszasan lehetne ezt a sort folytatni, talán emlékeznek a szegediek arra, hogy szinte egyetlen komolyabb beruházás sem zárult határidőben, botrányok, garanciális, vagy pótmunkák, kifizetetlen alvállalkozók, többletköltségek nélkül. Gondoljunk csak a 2-es villamos körüli huzavonára, a Gutenberg utcára, a Mars térre, vagy a hasznavehetetlen repülőtérre.

Gondolatébresztőnek és a változtatás szükségességének alátámasztásához talán ennyi is elegendő. A szegedieknek azon kell elgondolkodniuk, hogy a fényes külső mögött mi rejlik valójában.

Vagy a díszburkolat mindent eltakar?

Civil Városi Unió

Ajánlott olvasmány még: „Botka alatt mennyit fejlődött a Város?!”

Civil Mérleg Botka 12 évéről – II.

The post Civil Mérleg Botka 12 évéről – I. appeared first on Szögedöm.hu.

A rövid, figyelemfelhívó demonstrációt a terminál bejáratánál tartotta tucatnyi szakszervezeti aktivista.
Papp Tibor, a VSZ országos elnöke elmondta: miközben a környezetvédelem az egész világon előtérbe kerül, Magyarországon megszűnik a környezetbarát szállítmányozás, miután az állam nem tervezi, hogy jövőre támogatja a szállítást a korábbi gyakorlat szerinti 200 millió forinttal.
A „gördülő országút” (Ro-La) megállása kapcsán az érintett társaságoknál mintegy 100 munkahely szűnhet meg. Ezért a Vasutasok Szakszervezetének regionális testülete levélben kéri a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjét, Németh Lászlónét, hogy tegyen meg mindent a munkahelyek megőrzésére. A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet: a környezetbarát vasúti kamionszállítás állami támogatásának megszűnésével mintegy 30 ezerrel növekszik az ország közútjain áthaladó nehéz tehergépkocsik száma. A nehézgépjárművek közlekedésének jelentős környezetszennyezési, baleseti hatásait, útburkolat rongálásait, többletköltségeit lehetne elkerülni a Ro-La támogatásával – hangsúlyozta. Sebők Tamás, a VSZ területi képviseletének vezetője elmondta: a Ro-La felfuttatása – például, ha a szlovén irányba közlekedő forgalmat sikerülne Magyarországra terelni – ugyanakkor akár további 50 munkahely létrehozását jelentené. A többletforgalom megszerzése a Ro-La ügyfelek által fizetendő árak jelentős mértékű csökkentésével érhető el. Ehhez a jelenlegi pályahasználati díj mellett és a közúti e-útdíj hiányában, ideális esetben éves szinten mintegy 450 millió forintos állami támogatásra lenne szükség. Az elektronikus útdíj bevezetésével azonban a szükséges támogatás csökkenthető, 60 forint kilométerenkénti díj mellett pedig teljesen megszüntethető lenne – tette hozzá. A Ro-La forgalom jelenlegi szintjének megőrzéséhez elegendő lenne 200 millió forint – hangsúlyozták a szakszervezeti vezetők.
Korábban Tomcsányi István, a hazai fuvarokat szervező Hungarokombi Kft. vezetője elmondta: decembertől megszűnik a Ro-La Szeged-Kiskundorozsma és az ausztriai Wels között, s ezzel évente 30 ezer kamion kénytelen az autópályát választani a vasút helyett. Rámutatott: a kamionok az autópályákon fillérekért közlekednek, míg a pályahasználatért a Ro-La 400 millió forintot fizetett évente a MÁV-nak – tette hozzá. Az adatok szerint egy Szeged-Wels Ro-La retúr – kétszer 613 kilométer – kamionjegy ma mintegy 300 ezer forintba kerül. Közúton ez csak az üzemanyagköltséget és az autópályadíjat számolva 217 ezer forint. A használatarányos útdíj már a vasút felé billentené a mérleg nyelvét: ugyanis az útdíjjal terhelt költség 274 ezer forintra nőne – miközben a jármű kopik, a sofőr pedig nem pihen. Mostanra azonban a vonal veszteségessé vált, az osztrák tulajdonos pedig a bezárás mellett döntött. Ezzel a MÁV 1,3 milliárd forint bevételtől esik el, s csaknem száz munkahely szűnik meg. A Ro-La 2002-ben még 100 ezer kamiont szállított, Magyarország európai uniós csatlakozásával ez a szám évi 80 ezerre, majd Románia és Bulgária belépésével 30 ezerre csökkent, ugyanis az új tagországok csatlakozásával megszűnt a kamionosok engedélykötelezettsége az Európai Unióban.

The post Munkahelyek megszűnése ellen tiltakozott a Vasutasok Szakszervezete Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.