The post Modern (sz)oktatás appeared first on Szögedöm.hu.

Dr. Somorjai Ferenc

The post SZERINTEM A MAGYAR (szegedi) KÖZOKTATÁS JÖVŐJE KILÁTÁSTALAN appeared first on Szögedöm.hu.

Akik politikai nyomással ejtőernyőztek vezető pozícióba (és ebből volt, van több), nagy részüket nem a jövő érdekli, hanem a jelenben akar jól élni, s még ha tisztességes ember is, környezetének nyomására szinte belekényszerül egyfajta harácsoló életformába, kölcsönös szívességnyújtásokba, mutyizásba. Én elhelyezem a semmihez se értő feleségedet, cserébe elvárom, hogy helyezd el a semmihez se értő lányomat. Ezért hemzsegnek a munkahelyeken az igazából semmihez sem értő, kávézgató, cigiző, fodrászhoz, vásárolni szaladgáló, névnapozó, születésnapozó, üdülő, nyaraló hölgyek, akiktől szinte semmit sem szabad kérdezni, mert még internet segítségével se kapsz megfelelő felvilágosítást.
Rettenetes állandóan hallgatni, hogy négy évig tart a mandátumod, bolond vagy, ha nem szeded meg magad, amikor Jóskáéknak Audi 8-asuk, várkastélyuk van, és a Bahamákon nyaralnak, üdülnek, wellnesselnek, feltöltődnek (ettől ráz ki a hideg), te meg még mindig egy kopott farmerban biciklizel a munkahelyedre. Számos oktatási intézményben tanítottam, de igazgatóim többségét (TIT, KIT, Pedagógusképző kar, Deák Ferenc Gimnázium, Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Szakközépiskola, Scool of Business, Rogers, Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium) nem a munkám érdekelte, hanem hogy kinek a rokonát, barátját, lányát, fiát, feleségét, szeretőjét kell felvennie, elhelyeznie. Ha magas helyről jött a telefon, akkor többet ért, mint a két diplomám, három szakom, doktorátusom, több évtizedes tapasztalatom, 30 könyvem együttvéve. Sőt kifejezetten útban voltam, mert zavartam a mutyizásban. Mert míg a hallgatók rám voltak kíváncsiak, igazgatóm lógós, készülgető, vázlataikból olvasgató, internetező, makogó, ő-ző, nyögő, bögyös-faros macáknak adta oda azon tantárgyak oktatását is, melyeknek tankönyveit, jegyzeteit, útikönyveit (Művészettörténet, Magyarország, Budapest, Balaton, Csongrád megye, Szeged, Erdély, Bécs) én írtam – lásd Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Somorjai_Ferenc.

Nem írok neveket, mert most is ott lapítanak a torony alatt, meg igazgatók, meg képviselők, több milliós fizetésekkel.

Émelyítő.

Dr. Somorjai Ferenc

Az „ő-ző”… e levélben nem a szögedi „öző” nyelv kritikája, a szerző itt természetössen nem a tisztös szögedi nyelvöt szólja le, ez az „ő-zés”, nem a szögedi tájnyelvi „öz(öget)és”-re vonatkozik, hanem a tartalom hiányát nyökögéssel kitöltő tátott szájú (mégis hangadó) semmitmondást állítja pellengérre… (Sz.)

The post HOGYAN SÜLLYEDT BÉKA FENEKE ALÁ OKTATÁSUNK SZÍNVONALA? appeared first on Szögedöm.hu.

Hoffmann Rózsa elmondta: a programnak ebben a tanévben kezdték meg a felmenő rendszerű bevezetését az alsó tagozaton, és célja, hogy a gyerekek játékos formában minél előbb találkozzanak a sporttal, a mozgással. Ugyanakkor ehhez fel kell készíteni a tanítókat, a testnevelőket. Ezért tavaly több mint ezer pedagógust képeztek ki a Semmelweis Egyetem szakembereinek részvételével, amire 500 millió forint állt rendelkezésre.
A mostani 500 millió forintból pedig újabb több mint ezer tanárt lehet kiképezni – tette hozzá a köznevelési államtitkár.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a diákok minél többet mozogjanak. A mindennapos testnevelés kiemelt kormányzati program, amely szintén felmenő rendszerben, szintén a mostani tanévben indult el.
A sport nem elveszi a tanulástól az időt, a rendszeresen mozgó, sportoló gyerekek tanulmányi eredménye is javul – magyarázta.
Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: ősszel felmérik, pontosan hány gyermeket érint a program, és az a cél, hogy mindenki részt vegyen benne.
Simicskó István a nemzetközi program sikerességét hangsúlyozta, és azt, hogy sportolással kialakulhat az a fair play szellem, ami a mindennapokban is nagyon fontos lehet. A programban világszerte 1,5 millió gyermek vett részt eddig – tette hozzá.
Azt szeretnék, hogy a jövőben a testnevelő tanárok felsőoktatási képzésének is része legyen az atlétikai szövetség közreműködésével indított Kölyökatlétika-program – mondta Simicskó István, aki azt is hangsúlyozta, hogy az iskoláknak nem kell anyagilag hozzájárulniuk a programhoz.

The post Újabb félmilliárd forint jut tanítók és testnevelők továbbképzésére appeared first on Szögedöm.hu.

Galambos Gábor elmondta: a projekt a felsőfokú szakképzéstől a mesterképzésig felöleli az egész felsőoktatási struktúrát.
A felsőoktatási intézmények világszerte egyre inkább arra törekednek, hogy képzéseiket, azok szakmai tartalmát a hallgatók leendő munkáltatóinak az igényeihez, a munkaerő-piaci szereplők elvárásaihoz igazítsák. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be az SZTE is.
Az SZTE három kara, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, a bölcsészettudományi kar, valamint a természettudományi és informatikai kar mintegy 160 millió forint uniós támogatást nyert el képzéseinek korszerűsítésére.
A kimenetorientált képzésfejlesztés a dél-alföldi régió szolgáltató egyetemén című pályázat ügyvivője a pedagógusképző kar volt.
A cél az volt, hogy olyan képzést kapjanak a hallgatók, amelyet a munkaerőpiac elfogad. Ennek érdekében sok külsős munkatárs is részt vett a projektelemek kidolgozásában. Fontos része volt a programnak angol nyelvű tananyagok készítése, hogy az európai felsőoktatási környezetben is jobban tudjanak mozogni a hallgatók.
Jancsák Csaba a projekthez kapcsolódó, a munkáltatókat érintő kutatás vezetője elmondta: a képzések regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt az egyetem a térségi munkáltatók egész spektrumát igyekezett feltérképezni. Két módszer alapján végezték a kutatást, kérdőíves megkereséssel és személyes interjúkkal. A kérdőíves megkeresésre 550 munkaerő-piaci szereplő jelzett vissza, közülük 80 céggel személyes adatfelvétel történt, 50 képviselőjével pedig személyes interjút is készítettek.
A cél az volt, hogy ne csak általános munkaerő-piaci felmérés készüljön, hanem egy szakmaspecifikus elvárásrendszer jöjjön létre – magyarázta.

The post Munkáltatói igényekhez igazítja képzését a Szegedi Tudományegyetem appeared first on Szögedöm.hu.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára hétfőn a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) megnyitóján azt mondta: a magyar felsőoktatás megbirkózott a mennyiségi fejlesztés problémáival, „most kötelességünk vizsgázni abból, meg tudjuk-e válaszolni a minőség kérdését”.
Hozzátette: a minőség azon múlik, hogy akadnak-e kellő számban olyan felsőoktatási intézmények, ahol nem tabu az elit. Az utóbbi évtized egyoldalú kiegyenlítő jellegű oktatástámogatása következtében szem elől veszni látszik „a felfelé húzó erők beiktatásának szükségessége” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: mindenütt a világon van különbség egyetem és egyetem között, tehát kell a minőségi elven alapuló szelektív fejlesztés is.
Szabó Gábor, az SZTE rektora kifejtette, a diákköri mozgalom olyan hungarikum, amelyre büszkék lehetünk. Máshol nincs példa ilyen szervezett, nagy hagyományokra visszatekintő tudományos versenyre. Az akadémikus szerint a diákkör kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassa a hallgatóknak a kutatói pályát. Akárhogy változik is a magyar oktatási rendszer, a diákkörnek helye volt és helye lesz benne – tette hozzá a professzor.
Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke közölte, az OTDK az ország legnagyobb színvonalas tudományos rendezvénysorozata. A tizenhat szekcióban csaknem ötezer dolgozatot mutatnak be, amelyeket az intézményi versenyeken 13 ezer pályázat közül választottak ki. A rendezvényeken már a magyar nyelvű külhoni felsőoktatási intézmények legjobb hallgatói is részt vesznek, százhúsz dolgozattal.
Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kifejtette, az OTDK-n részt vevő diákok a bizonyítékai annak, hogy a magyar felsőoktatás hatékonyan működik, az értelmiségnek van utánpótlása és arra is, nem indokolt a jogászképzés visszafejlesztése.
Az OTDK tizenhat szekciója közül négynek – az állam- és jogtudományi, a biológiai, az orvos- és egészségtudományi, a testnevelés- és sporttudományi szekciónak – az SZTE ad otthont.

The post Klinghammer: az egyik legfőbb kérdés a felsőoktatás színvonalának emelése appeared first on Szögedöm.hu.

Az EU-tagállamok kormányai állandóan azt hangoztatják, hogy a munkahelyek létrehozásához folyamatos növekedésre van szükség a gazdaságban. Az Európai Unió hivatalos dokumentumai (köztük például azEurópa 2020 Stratégia) árnyaltabban fogalmaznak. A fenntarthatóság érdekében a gazdaság élénkítéséhez a tudásra és az innovációra kell építeni, az erőforrásokat hatékonyabban, környezetbarátabban kell felhasználni, valamint csökkenteni kell a szociális és területi különbségeket. A posztindusztriális korszakban ezek a versenyképesség meghatározó feltételei. A gyakorlatban azonban a tagállamok jelentős része figyelmen kívül hagyja ezeket a szempontokat. A társadalmi problémákat, a szegénység kezelését és a foglalkoztatási gondok egy részét is elsősorban szociális támogatásokkal igyekeznek enyhíteni. A növekvő térbeli és társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó feszültségeket sikerült ideig-óráig tompítani, igaz, növekvő költségvetési hiány és eladósodás mellett. Most azonban puskaporos hordókon ülünk. Nemcsak a globális pénzügyi válság, hanem a társadalmi problémák elhanyagolása, a humán erőforrások folyamatos fejlesztésének elmaradása az oka annak, hogy nem teljesült a Lisszaboni Stratégiában 2000-ben kitűzött fő cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon.

Magyarországon egymillió ember, a lakosság 10 százaléka mélyszegénységben él. A foglalkoztatási ráta – Málta után – a legalacsonyabb az unióban. A munkanélküliek elhelyezkedését ellehetetleníti a képzettség hiánya, a gyenge munkamorál, a rossz egészségi állapot és az alacsony mobilitás.

Az egymást követő magyar kormányok a fejlesztési forrásokat, elsősorban az uniós támogatásokat, csak kisebb részben fordították közvetlenül ezeknek a problémáknak a kezelésére. Az aszfaltra, betonra költött hatalmas összegek nem csökkentették a térségi és társadalmi egyenlőtlenségeket, és a vállalkozásoknak nyújtott ezermilliárdos támogatások hatására sem növekedett mérhetően a munkahelyek száma. A mostani tervek a helyzet további romlását vetítik előre, hiszen a kormány az uniós források 60 százalékat „gazdaságfejlesztésre” kívánja fordítani. Az EU-támogatások ilyen módon történő felhasználása elvonja a forrásokat az említett, a társadalom és a gazdaság számára egyaránt nélkülözhetetlen kormányzati feladatok elvégzésétől. A gazdaság szereplőinek nyújtott támogatások ugyanis torzítják a piacot, és így átláthatatlan viszonyokat, zűrzavart okoznak. Ellentétben állnak az EU alapelveivel is.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a felzárkózásra szánt kohéziós és strukturális alapok nem töltötték be a feladatukat. Nem csökkentek az egyenlőtlenségek, nem erősödött meg a kkv-szektor, nem javult megfelelően a lakosság képzettsége, egészségi állapota. Nagy a lemaradásunk a gazdaság egyik legfőbb mozgatója, a kutatás-fejlesztés, az innováció terén is. Alacsony a belföldi kereslet. Csak innovatív, magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások exportjától várhatunk bővülő piacokat és bevételeket. A központi és helyi kormányzatnak számos területen van lehetősége arra, hogy piackonform módon keresletet gerjesszen, és így a gazdaság szereplői versenyezzenek a megrendelésekért. Ha az oktatásra, az egészségügyre, a tömegközlekedésre, az energiahatékonyságra és a K+F-re fordítják a támogatásokat, akkor a gazdaság is élénkül a megnövekedett kereslet révén. Ekkor a pályázati bürokrácia, hanem a felhasználók döntik el, hogy mely vállalkozások termékeit, szolgáltatásait tartják a legjobbnak.

A kormánynak tehát haladéktalanul felül kellene vizsgálnia a tervezett támogatási politikáját annak érdekében, hogy a közpénzek – beleértve az uniós forrásokat – az ország tartós fejlődését szolgálják. Akár az egyes uniós intézmények álláspontjával szemben is a kormánynak arra kell törekednie, hogy az ország szükségleteihez alkalmazkodó megállapodást kössön a strukturális és kohéziós alapok felhasználásáról. Ne konkrét projektekről tárgyaljon az EU-val, hanem vállaljon felelősséget a források megfelelő felhasználásával a társadalmi és környezeti problémák enyhítéséért. Olyan indikátorokat határozzon meg, amelyek mérhetők, ellenőrizhetők és egyúttal biztosítják a felsorolt problémák enyhítését – nem csupán az egyes projektek, hanem az egész ország szintjén.

Valójában ezeknek az intézkedéseknek a révén erősödhet a gazdaság is. Jól képzett, magas munkakultúrájú és egészséges munkaerő az, amire a hazai vállalkozásoknak is a legnagyobb szüksége van, és ami Európa versenyképességét is legjobban elősegíti.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Prioritások

Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek egy versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdaság létrehozásához szükségesek.

Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak,fenntartható, mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással, illetve energiaüggyel kapcsolatosak.

A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzásirendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.

Öt cél, amelyet az EU egészének 2020-ra teljesíteni kell:

1. Foglalkoztatás

•  Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

2. K+F

•  Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.

3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
• A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.
• Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

4. Oktatás

• A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni.
• El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen

• Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Forrás: levego.hu

The post Ténylegesen a gazdaságot élénkítsék az uniós források! appeared first on Szögedöm.hu.

A kutató a 706 millió forintos uniós támogatással megvalósuló projekt nyitókonferenciájához kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta, a tanárok feleltetésekkel, dolgozatokkal rendszeresen mérik a diákok fejlődését. Az ilyen értékelésben azonban sok szubjektív elem van, előkészítésük költséges, kijavításuk sok munkát igényel, s nehezen megoldható, hogy a különböző felkészültségű gyerekek más-más feladatot kapjanak.
Világszerte több helyen folyik elektronikus tesztrendszerek fejlesztése, ezek azonban elsősorban a középiskolás korosztályra koncentrálnak. Az SZTE által kidolgozandó rendszer célja az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudományos tudás részletes felmérése az első hat évfolyamban – tudatta a professzor.
A rendszer 2014 elejéig tartó kialakításában mintegy háromszáz hazai és külhoni iskola vesz részt. Több ezer feladatsor készül, a diákok a központi szerveren tárolt feladatokat bárhonnan, bármikor elérhetik, saját számítógépeiken megoldhatják, és eredményeikről azonnal visszajelzést kapnak. A módszer alkalmas arra is, hogy meghatározza, egyes diákok mely részterületen szorulnak fejlesztésre – közölte az egyetemi tanár.
Molnár Gyöngyvér, a kutatócsoport munkatársa elmondta, a színes, beszélő, animációkat és videókat is lejátszó tesztrendszer alkalmas több helyes válasz kezelésére is. A gyerekek élvezik a feladatsorok megoldását. Kihívásként élik meg, ellentétben a kényszerként kezelt papíralapú fekete-fehér felmérésekkel.

The post Diákok fejlődését mérő számítógépes rendszert dolgoznak ki Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

The post Visszafogják a közgazdász- és jogászképzést Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.