Nem tüntetni kellene, hanem visszahozni a szigorú szakfelügyeletet és elbocsájtani a csak pénzért, ímmel-ámmal „tanítgató” pedagógusokat.
Akik politikai nyomással ejtőernyőztek vezető pozícióba (és ebből volt, van több), nagy részüket nem a jövő érdekli, hanem a jelenben akar jól élni, s még ha tisztességes ember is, környezetének nyomására szinte belekényszerül egyfajta harácsoló életformába, kölcsönös szívességnyújtásokba, mutyizásba. Én elhelyezem a semmihez se értő feleségedet, cserébe elvárom, hogy helyezd el a semmihez se értő lányomat. Ezért hemzsegnek a munkahelyeken az igazából semmihez sem értő, kávézgató, cigiző, fodrászhoz, vásárolni szaladgáló, névnapozó, születésnapozó, üdülő, nyaraló hölgyek, akiktől szinte semmit sem szabad kérdezni, mert még internet segítségével se kapsz megfelelő felvilágosítást.
Rettenetes állandóan hallgatni, hogy négy évig tart a mandátumod, bolond vagy, ha nem szeded meg magad, amikor Jóskáéknak Audi 8-asuk, várkastélyuk van, és a Bahamákon nyaralnak, üdülnek, wellnesselnek, feltöltődnek (ettől ráz ki a hideg), te meg még mindig egy kopott farmerban biciklizel a munkahelyedre. Számos oktatási intézményben tanítottam, de igazgatóim többségét (TIT, KIT, Pedagógusképző kar, Deák Ferenc Gimnázium, Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Szakközépiskola, Scool of Business, Rogers, Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium) nem a munkám érdekelte, hanem hogy kinek a rokonát, barátját, lányát, fiát, feleségét, szeretőjét kell felvennie, elhelyeznie. Ha magas helyről jött a telefon, akkor többet ért, mint a két diplomám, három szakom, doktorátusom, több évtizedes tapasztalatom, 30 könyvem együttvéve. Sőt kifejezetten útban voltam, mert zavartam a mutyizásban. Mert míg a hallgatók rám voltak kíváncsiak, igazgatóm lógós, készülgető, vázlataikból olvasgató, internetező, makogó, ő-ző, nyögő, bögyös-faros macáknak adta oda azon tantárgyak oktatását is, melyeknek tankönyveit, jegyzeteit, útikönyveit (Művészettörténet, Magyarország, Budapest, Balaton, Csongrád megye, Szeged, Erdély, Bécs) én írtam – lásd Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/
Nem írok neveket, mert most is ott lapítanak a torony alatt, meg igazgatók, meg képviselők, több milliós fizetésekkel.
Émelyítő.
Dr. Somorjai Ferenc
Az „ő-ző”… e levélben nem a szögedi „öző” nyelv kritikája, a szerző itt természetössen nem a tisztös szögedi nyelvöt szólja le, ez az „ő-zés”, nem a szögedi tájnyelvi „öz(öget)és”-re vonatkozik, hanem a tartalom hiányát nyökögéssel kitöltő tátott szájú (mégis hangadó) semmitmondást állítja pellengérre… (Sz.)
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...