A kutatás szerint hazánkban a fölnőtt (18 év fölötti korú) lakosság egytizede tartja saját egészségét kitűnőnek, és mintegy fele jónak, míg állapotát az emberek egyharmada kielégítőnek, minden tizedik pedig kifejezetten rossznak ítéli. Ezzel az „erős közepes” eredménnyel nemzetközi összehasonlításban Magyarország az európai mezőny utolsó harmadában végzett, fej-fej mellett Lengyelországgal és Ukrajnával.

A háziorvosi ellátással az érintett magyar válaszadók közel fele teljes mértékben, bő 40 százaléka nagyobbrészt elégedett, amivel az élvonalban, a világ- és az európai átlag felett állunk. Ez a bizalom megmutatkozik a kezelésekkel, ellátással kapcsolatos döntésekben is, amelyeket a magyarok túlnyomó többsége (közel 80 százaléka) a szakemberrel közösen hoz meg, bár csak minden tizedik ember bízza teljes mértékben az orvosra.

A nemzetközi kutatás arra is rávilágít, hogy az egészségügyi ellátórendszer megítélése a vizsgálatba bevont 28 országból 22-ben kedvezőtlen vagy egyenesen borúlátó. Míg az ázsiai országokban (Indonéziával, Indiával és Malajziával az élen) általában bő túlsúlyt képviselnek a pozitív vélemények, Európában egyedül Finnországban kedvező a többség értékelése, akiket a britek, a hollandok és a litvánok követnek a rangsorban, jócskán lemaradva. Magyarországon a megkérdezettek négyötöde negatívan nyilatkozott. A problémák fő okának a magyarországi megkérdezettek többsége a rendszer alulfinanszírozottságát tartja, ellentétben az összes többi országgal, ahol legtöbben a rendszer nem megfelelő működtetésében látják az egészségügy hibáinak elsődleges forrását – olvasható a napi.hu-n.