A Szegedi Országzászló helyreállítása a Szegedi Városvédő Egyesület indítványa volt még 2007.-ben. A Szögedi Védegylet a megye minden településén országzászló felállítását javasolta közadakozásból, hogy ezzel emlékezzenek a trianoni békediktátumra.

A Szegedi országzászló az Árpád téren (az eredeti)

Szabó László a Szögedi Védegylet alapító-elnöke és Sándor Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke együtt jelentették be terveiket az elpusztított országzászló helyén. A Trianoni országzászlók helyreállítása nemcsak a nemzeti öntudat megerősítését, hanem a megszállt területeken élő – sokhelyütt másodrangú állampolgári sorba kényszerített – magyar testvéreink iránti kötelességeinket és felelősségvállalásunkat is jelenti.

Sajnos az eredeti újraállításának tervét utóbb elvetették, és egy újabb országzászló megtervezésére indult kezdeményezés 2010-től. Az eredetitől jellegében is jelentősen eltérő országzászló elkészült és Délvidéki Országzászló néven végre föl is avatták most.

Simor Márton szobrászművész alkotását kedden avatta fel a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
.(kép: MTI)

 Az avatón Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy minden magyar számára elérhető a magyar állampolgárság, ami a nemzet közjogi újraegyesítését jelenti.
„A magyar állampolgárság és az Európában bevált autonómia megadása jelenti a megoldást. Ez a magyar megmaradás és a Kárpát-medence népeivel sorsközösséget vállaló válasz történelmünk tragédiájára. Ezt jelképezi ez az országzászló” – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: 1920. június 4. tragikus történelmi dátuma a magyaroknak.
„Nekünk, magyaroknak a gyász napja, de egyben a nemzet határokon átívelő összetartozásának felelőssége, küldetése is” – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: „a történelem okozta sebek begyógyulása nem lehet csak magyar ügy, az egész Kárpát-medence népeié kell, hogy legyen.„
„Ez az országzászló sem irányul senki ellen. Mi a történelmi megbékélés és a kölcsönös főhajtás hívei vagyunk.” – tette hozzá.
Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke emlékeztetett: 2010 óta a parlament és a kormány fontos lépéseket tett a Kárpát-medencei magyarság érdekében, de még sok teendő van.
Miután a szomszédos országokban nem ismerik el az ott élő magyar nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként, tehát nem egyenrangú polgárok, csak a tényleges és teljes körű – körülményektől függően – kulturális vagy területi autonómia biztosíthatja a szülőföldön boldogulásukat és fennmaradásukat – mondta.
Az országzászlót Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök áldotta meg.
Simor Márton szegedi szobrászművész alkotása süttői mészkőből készült, alapja kévét idéz, amelyet szíjak szorítanak. A posztamensen a Hiszekegy sorai olvashatók. A kéve tetejét a magyarság szétszabdaltságát jelképező gránitpengék tagolják. A hatméteres zászlórúd, amelyen félárbocra eresztett angyalos címeres lobogót lenget a szél, kettős keresztben végződik.

Az emlékmű azért az Árpád térre került, mert 1933-tól itt állt a Szegedi Országzászló, amelyet a második világháborút követően a Vörös Terror idején jelképeitől megfosztottak, majd szétvertek. Nyomát is eltüntették.

Lerombolt szögedi országzászló…

Magyarország kommunista megszállásával az antimagyar terror elpusztította gyönyörű országzászlónkat, a Trianon előtti Magyarország emlékművét. Újraállítása máig várat magára. – fűzte hozzá Dr Szabó László

A Szögedi Védegylet elnöke üdvözölte az elkészült országzászlót. A Szegedi Városvédő Egyesület nevében hozzátette, hogy a szögedi polgárok képviseletében természetesen az eredeti pontos másának méltó fölállítását szorgalmazza. Mivel az eredeti helyén való fölállítás immár lehetetlen, így a Délvidéki Országzászlót tiszteletben tartva az eredeti Szegedi Országzászlónak egy új, méltó helyet keresnek.

Egyik legalkalmasabb helyszínnek az egyetem Ady téri épülete előtt otrombán szétvert szép polgárház helyén nyíló tér kínálkozik.

„A szomszédos szocreál rémségek eltakarításával az egyetem bölcsész kara előtti tér igazán méltó lehet az „országbástya” elhelyezésére.” – nyilatkozta Dr Szabó László, a szögedi városvédők vezetője.

Hozzátette: „A két országzászló későbbi cseréje – a bástyával való rosálás – sem lenne egyedülálló mozzanat a Város köztértörténetében… „

Ajánlott olvasmányok még: Országzászlót közadakozásból (webradio)

Országzászló Agárd-Gárdony (Nyílt Levél Gárdony polgármesterének)

Visszaállítják az Országzászlót az Árpád térre ( szegedma.hu)

Egy másik szögedi országzászló…

Szegedi Klauzál Gábor Gimnázium országzászlója, mely szintúgy a helyreállítására vár…
A szögedi városvédők a veszélyeztetett értékek mentésén túl az elpusztítottak helyreállítását is föladatuknak tartják.

The post Fölszentelték a Délvidéki Országzászlót appeared first on Szögedöm.hu.

A magyargyalázat Martonoson 1944-ben esett, míg a végtisztességre 2012-ig kellett várniuk. Tegnap a martonosi templom kertjében jeles vendégek részvételével adták át az emlékművet, Simor Márton szegedi szobrászművész alkotását a Délvidéki Kutatóközpont, a Rákóczi Szövetség Egyesület magyarkanizsai helyi szervezete és a magyarkanizsai önkormányzat szervezésében megtartott ünnepségen. Martonoson leleplezték Werner Mihály apátplébános domborművét, kegyelettel adózva az 1944-es vadrác partizán terror ártatlan áldozatainak emléke előtt.

” – A gyilkosoknak ma fejfájuk van a temetőben, rendezett sírjaikon virág nyílik. Azt szeretném, ha ártatlanul meggyilkolt családtagjainknak is lenne fejfájuk. Addig nem nyugszom, míg az ártatlanul meggyilkolt falusi emberek nem kapják meg a nekik járó végtisztességet!” – jelentette ki Forró Lajos. Hát ennél szerényebbet egy holokauszt-áldozat túlélő rokona nem is kívánhat. Forró Lajos – nevével ellentétben – mindig is meglehetősen visszafogott volt. Vannak azonban reális igények is, melyek a teljeskörű elszámoltatást és a teljeskörű kárpótlást követelik, méltán. Vannak mérvadó vélemények, melyek szerint idővel csak a kárpótlás kamatai nőnek.

Az elszámoltatásokról és a kárpótlásokról azonban még máig sem kezdődtek meg a tárgyalások. Szánalmas ez a kettős mérce, mellyel hagyja magát a magyar mérni ma. Rácország (Szerbia) nem lehet Európa része, míg el nem számol a múltjával, és meg nem fizet sötét bűneiért.

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még: A végtisztességhez mindenkinek joga van (Magyar szó)

Werner Mihály martonosi apátplébános emlékhelyének avatása (Keskenyúton/MNO)

The post Magyargyalázat Martonoson 1944-ben – Végtisztesség 2012-ben appeared first on Szögedöm.hu.

A Szegedi Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet fölajánlása Városának a Költészet Napja alkalmából: Évente egy verssel gazdagítjuk városunk falait. Legalább egy verssel, de ha támogatóink is kerülnek, akár többel is!
Versek az érintett falainkra!
Városunkhoz, bizonyos helyszínekhez kötődő versek az ihlető helyszínek falain.
Amit nem olvasnának el Városunk polgárai és az idelátogatók pl. a „Juhász Gyula összes versei” kötetben, azt így elolvashatják szögedi falainkon! És éppen ott, ahol íródtak, vagy amihez kötődnek…

Szömelvényök terveinkből:

Juhász Gyula Babits Mihálynak versét kívánjuk a szögedi Babits-ház falára:

Jöttél szelíden a lankás Dunántúl
Kékes tájáról, hol dús a gerezd
S az őszi este végtelenbe tágul
S a lila égbe lendül sok kereszt.

Hoztál magaddal új dalt, mely az ősi
Örök verseknek őrzi zengzetét,
Új álmokat, melyek az égi, földi
Csodák köréből lengenek eléd.

S a magyar rónán új tornyok szökelltek
Merész magasba és egy új seregnek
Élén jövőbe tartottál, Vezér.

S ma egy világnak romján újra kelve
Te vagy megint új harcok tiszta lelke,
A lobogó, ki új egekbe ér!

Simor Márton tervei szerint e versös tábla hamarosan Babits-domborművel készülhet el.

De nem csak Juhász Gyula soraival lehet ékesebb városunk…

Radnóti Miklós idézetök szögedön

A „rézkő” a Radnóti Gimnázium előtt kiváló kezdeményezés…
„… az iskolába menvén a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én…„

Radnóti Miklós Juhász Gyulához írt búcsúzója illenék a Juhász Gyula Emléklak falára, a földszinti bal 2. és 3. ablak közé, olvasható magasságban:

Öt évig laktam városodban költő,
s nem láttalak sosem. Négy fal között,
csomós sötétben éltél távol és
nem érdekelt e földi tartomány
s a folyton mást dajkáló diadal;
immár a rémes sár ölében fekszel,
esőtől nedves deszkaszál takar.

Régóta már csak éjjel, ablakodból
néztél az égre és a fellegek
futása ért a szívedig talán;
tudom, hogy évek óta nem beszéltél,
mint hallgató barát, ki megfogadta;
oly némán éltél és szakállasan,
ahogy kegyetlen szárán él a barka.

Tavasz van és a fényes mély Tisza
tovább folyik, s árad tovább a fénytelen
nyomor tanyáidon; nem változott
mióta földbe tettek semmisem:
akárha élnél, úgy vonul a felleg
s fehér virágban álló fák felől
az illatok éjente útrakelnek.

Hetvenöt éve jelent meg Radnóti Miklós verse, egy hónappal Juhász Gyula halála után.
Éppen időszerű, hogy megjelenjen ott is, ahová leginkább való: Juhász Gyula háza falán.

Szögedi üdvözlettel:
Dr Szabó László
www.ujszeged.hu
Szögedi Védegylet
Szegedi Városvédő Egyesület
elnök

Katt ide: >Versös Város – Versös Szöged

The post Versös Város – Versös Szöged appeared first on Szögedöm.hu.