Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Magyargyalázat Martonoson 1944-ben – Végtisztesség 2012-ben

Szegedről jó időben ide látszik Martonos tornya. Mégsemigen tudunk róla manapság, hiszen Trianon óta a gúnyhatáron túlra esik déli magyar szomszédunk. Pedig érdemes lenne látogatni! Ha másért nem, emlékezni és emlékeztetni magunkat és másokat a magyar ellenes terrorra és a Délvidéki Holokausztra. A szovjet felszaba-dúlás telén a rácok „bátorsága” is elszabadult: halomra ölték az őslakosokat, a magyarokat. Nem kímélték még a papokat sem. Sőt, különös kegyetlenséggel, válogatott kínzásokkal üldözték őket egy szebb világra.

A magyargyalázat Martonoson 1944-ben esett, míg a végtisztességre 2012-ig kellett várniuk. Tegnap a martonosi templom kertjében jeles vendégek részvételével adták át az emlékművet, Simor Márton szegedi szobrászművész alkotását a Délvidéki Kutatóközpont, a Rákóczi Szövetség Egyesület magyarkanizsai helyi szervezete és a magyarkanizsai önkormányzat szervezésében megtartott ünnepségen. Martonoson leleplezték Werner Mihály apátplébános domborművét, kegyelettel adózva az 1944-es vadrác partizán terror ártatlan áldozatainak emléke előtt.

” – A gyilkosoknak ma fejfájuk van a temetőben, rendezett sírjaikon virág nyílik. Azt szeretném, ha ártatlanul meggyilkolt családtagjainknak is lenne fejfájuk. Addig nem nyugszom, míg az ártatlanul meggyilkolt falusi emberek nem kapják meg a nekik járó végtisztességet!” – jelentette ki Forró Lajos. Hát ennél szerényebbet egy holokauszt-áldozat túlélő rokona nem is kívánhat. Forró Lajos – nevével ellentétben – mindig is meglehetősen visszafogott volt. Vannak azonban reális igények is, melyek a teljeskörű elszámoltatást és a teljeskörű kárpótlást követelik, méltán. Vannak mérvadó vélemények, melyek szerint idővel csak a kárpótlás kamatai nőnek.

Az elszámoltatásokról és a kárpótlásokról azonban még máig sem kezdődtek meg a tárgyalások. Szánalmas ez a kettős mérce, mellyel hagyja magát a magyar mérni ma. Rácország (Szerbia) nem lehet Európa része, míg el nem számol a múltjával, és meg nem fizet sötét bűneiért.

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még: A végtisztességhez mindenkinek joga van (Magyar szó)

Werner Mihály martonosi apátplébános emlékhelyének avatása (Keskenyúton/MNO)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)