Koczka Ferenc karnagy a teátrum februári műsoráról tartott keddi sajtótájékoztatón felidézte, hogy Huszka Jenő a szegedi színház karvezetője, karnagya, majd igazgatója volt. Valós történeten alapuló, Jókai Mór és Petőfi Sándor írásait felhasználó művét, a Mária főhadnagyot 1942-ben mutatták be.
Az operett főbb szerepeit február 8-tól a szegedi operatársulat legkiválóbb énekesei alakítják: Lebstück Mária szerepét Nánási Helga és Balog Tímea játssza, Jancsó Bálintként pedig László Boldizsár és Nyári Zoltán lép színpadra.
A 25 éves Szegedi Kortárs Balett Stabat Mater című produkciójának bemutatóját február 22-én tartják. Avro Pärt kortárs észt zeneszerző és Giovanni Battista Pergolesi Mária bibliai történetét feldolgozó műveire Juronics Tamás készített egy-egy koreográfiát.
A Kossuth-díjas táncművész elmondta, hogy mindkét alkotás szerepelt már korábban a társulat műsorán: a Pergolesi-féle művet 1988-ban Imre Zoltán állította színpadra, az észt zeneszerző Stabat Materét pedig 1993-ban mutatta be egyik első produkciójaként az akkor átalakuló Szegedi Kortárs Balett. A jubileumi évad mottója – emlékezés és megújulás – jegyében február végén a közönség nem az előadások felújítását, hanem újraalkotását láthatja majd.
Február 14-én a teátrum művészei által, de az intézménytől függetlenül létrehozott előadás kőszínházi premierjét tartják a Kisszínházban. Jordi Galceran egy állásinterjú viszontagságait felvillantó, A Grönholm-módszer című „különös játékát” tavaly a színházi világnapon felolvasószínházi formában már bemutatták, most Barnák László rendezésében színpadi műként is műsorra tűzik.

The post A Mária főhadnagy és a Stabat Mater a Szegedi Nemzeti Színház műsorán appeared first on Szögedöm.hu.

Juronics Tamás művészeti vezető szerint Imre Zoltán öröksége csaknem negyedszázadon át kísérte a társulat munkáját. „Olyan alapokat rakott le az alatt a hat év alatt, míg ő volt a Szegedi Balett vezetője, melyekből a következő tizenkilenc év stabilan tudott építkezni. Az a szellemi hagyaték, gondolkodásmód, nyitottság, élet- és alkotási forma belénk ivódott, épült, és ezáltal sokkal stabilabban és erősebben tudtunk nekivágni az útnak” – fogalmazott.
Az emlékezés jegyében a Giovanni Pergolesi Stabat Materére készült koreográfiát újítják fel, ez egykor a koreográfus-táncos legsikeresebb és legemlékezetesebb darabja volt. Az új előadás az egykori produkció elemeit és szellemiségét is felidézi.
A huszonöt éves Szegedi Kortárs Balett az ünnep évében két bemutatóval várja a közönséget. A Stabat Mater mellett az alig két hete futó Diótörő került idén színre. Juronics Tamás szerint a darab a jövő záloga, hiszen ha azzal a fiatal nemzedékkel, amelynek az előadás szól, megszerettetik a táncot, akkor ismét kinevelhető a következő huszonöt év stabil, táncszerető közönsége.
A hatvanas évek elején az Állami Balettintézetben végzett fiatalok szerződtek a szegedi színházhoz, köztük a tehetséges, koreográfusi vénával is rendelkező Imre Zoltán. A vendégkoreográfusok munkáit fokozatosan az ő szerzői balettjei váltották fel, melyek a klasszikus balett hagyományait új, ötletgazdag formanyelvvel ötvözték. Imre Zoltán a hetvenes évek elejétől számos európai társulat vezető táncosa és koreográfusa lett, „disszidensként” nem térhetett haza csak a nyolcvanas években. Távozása után a szegedi balett lassan elsorvadt.
Az 1986-ra újjáépített színházban felálló harminckét tagú együttes, a Szegedi Balett művészeti tanácsadója a Londonban élő Imre Zoltán lett. Ő hamarosan átvette a szellemi irányítást, majd az együttes vezetését is. Ennek hatására Szegeden eddig ismeretlen, új mozdulatvilág, új táncstílus jelent meg a kilencvenes évek elején alkotott Imre-balettekben, az Asszonyszerelem-asszonysors, a Démon, a Stabat Mater vagy a Médium előadásain. A Szegedi Balett együttesében olyan jelentős táncos egyéniségek bontakoztak ki, mint Pataki András, Juronics Tamás, Prepeliczai Annamária, Bodor Johanna, Péntek Kata, Zarnóczai Gizella, Kalmár Attila vagy Sárközi Attila.
1993-ban Imre Zoltán elhagyta a várost, 1997-ben elhunyt. Távozása után Szegedi Kortárs Balett néven alakult újjá az együttes, amely 1993 óta Pataki András igazgatásával és Juronics Tamás művészeti vezetésével működik.

The post Imre Zoltánra emlékezett a Szegedi Kortárs Balett appeared first on Szögedöm.hu.

Gáti Katalin Teodóra PR-menedzser az MTI-nek azt mondta, hogy gyerekek és felnőttek körében egyaránt hatalmas sikert aratott a Szegedi Kortárs Balett legújabb bemutatója, a Diótörő a Szegedi Nemzeti Színházban. Juronics Tamás ezúttal a kicsiknek alkotott, akik boldogan vettek részt a játékban a darab szegedi premierén.
A Kossuth-díjas koreográfus maga is táncol, ő játssza Drosselmeyer nagybácsit, aki varázslataival kíséri kalandos útján Marikát (Palman Kitti) és Diótörőt (Czár Gergely). A karácsonyi mese az év végéig számos alkalommal látható a szegedi színházban, majd Budapesten, és jótékonysági akció is kapcsolódik hozzá: a társulat arra kér minden gyereket, hogy jó állapotban lévő, megunt játékait hozza el a színházba, és az előadás végén tegye a színpadon lévő dobozokba. Az ajándékokat karácsonykor a társulat tagjai nehéz sorsú gyermekeknek juttatják el – közölte a PR-menedzser.
A Szegedi Kortárs Balett évek óta törekszik arra, hogy a következő generációnak is kedvet csináljon a táncszínházhoz. A fiatalok a beavató színházi előadásokon rendszeresen megismerhetik egy-egy darab születését. Szerda délután a társulat legtöbbet játszott és legnépszerűbb produkciója, a Carmina Burana kulisszái mögé pillanthatnak be az érdeklődők.

The post A Diótörő sikere után beavató színház a Szegedi Kortárs Balettől appeared first on Szögedöm.hu.

Az Imre Zoltán vezetésével létrejött társulat első bemutatóját 1987. szeptember 27-én láthatta a közönség a csongrádi megyeszékhelyen – mondta el Juronics Tamás a jubileumi évad műsorát bemutató szerdai sajtótájékoztatón.
Az együttes, amelyben az elmúlt negyed században kétszáz táncos dolgozott, 109 produkciót hozott létre. A hazai vendégszereplések mellett több mint száz külföldi városban lépett föl Mexikótól Kínáig.
A társulathoz folyamatosan csatlakozó fiatal táncosok mellett az állandó megújulás biztosítéka volt az is, hogy a darabok létrehozásában negyven koreográfus – közöttük több mint húsz külföldi – vett részt. A produkciók csaknem felét a társulat Kossuth-díjas művészeti vezetője, Juronics Tamás álmodta színpadra.
A komolyzenei repertoárból többek között Csajkovszkij, Stravinsky, Bartók, Orff, Eötvös műveire készült táncszínházi darabok mellett zenei montázsokra komponált koreográfiák szerepelnek az együttes sokszínű műsorán. A produkciók között számos előadást élő zenekari kísérettel hallhatott a közönség. Ilyen lesz a jubileumi évad nyitóelőadása is, a társulat legsikeresebb és legtöbbet játszott műve, a Carmina Burana, amelyet a Vaszy Kórus és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével mutatnak be szombaton a nagyszínházban.
Az évad első premierje október 26-án a Diótörő lesz. A Szegedi Kortárs Balett évek óta törekszik arra, hogy a következő generációnak is kedvet csináljon a táncszínházhoz. Ebbe a folyamatba illeszkedik a mesebalett bemutatója éppúgy, mint a Hattyúk tava gyermekváltozata – amelyet Budapesten játszanak -, valamint a beavatószínházi produkciók és szegedi óvodákban, iskolákban tartott szakkörök, táncos foglalkozások is ezt a célt szolgálják.
Az évad második bemutatója a Stabat Mater lesz 2013 februárjában. A darabban egy saját és egy Imre Zoltán által készített koreográfia újragondolt változatát állítja majd színpadra Juronics Tamás.
A jubileumhoz több kiállítás is kapcsolódik, ezek közül kettőt már szerdától láthat a szegedi közönség: Dusha Béla fotóművész képeiből a szegedi Reök-palota előtti téren és az Árkád Szeged bevásárlóközpontban nyílt tárlat.

The post Huszonöt éves jubileumát ünnepli a Szegedi Kortárs Balett appeared first on Szögedöm.hu.

A Szegedi Kortárs Balett 25. című tárlaton a társulat korábbi produkcióinak főpróbáin készült fotográfiákból láthat válogatást a közönség az Árkád Szeged bevásárlóközpontban. A háromtucatnyi kép a teljesség igénye nélkül villant föl néhány emlékezetes pillanatot az elmúlt évek előadásaiból.
A Tánc-Tér-Kép címet viselő kiállítás szokatlan helyszíneken és szituációkban mutatja be a társulat táncosait. A Reök-palota előtti téren kiállított negyvenkét képen látni egy híd feszítőkábelein akrobatikus mutatványt bemutató férfit, a fantasztikus filmeket idéző, falból kilépő alakot éppúgy, mint fűszerpaprikák között fekvő nőt.
Dusha Béla az MTI-nek elmondta, hogy két és fél éve kezdett el dolgozni az alkalmazott, a divat- és a kreatív fotográfia határmezsgyéjén mozgó projekten, amely célja a belső zárt, színházi világon kívül is bemutatni az emberi test és a tánc szépségét.
Az első képek Finta Gáborral készültek el a Móra Ferencről elnevezett Tisza-híd avatása előtt. A fotók megtetszettek a társulat művészeti vezetőjének, Juronics Tamásnak, így ő is bekapcsolódott a munkába. A Kossuth-díjas koreográfus mérnöki alapossággal tervezte meg a táncosok mozdulatait a képeken – közölte a művész.
Dusha Béla elárulta, hogy hallatlanul izgalmas és újszerű volt a munka, hiszen a fotók készítésekor a véletlennek egyáltalán nem hagytak szerepet, minden részletet aprólékosan kidolgoztak. Bár a műfaj megengedné a digitális képek utólagos módosítását, a fotókon – bár némelyik akár szürreálisnak is tűnhet – a kisebb színkorrekciókon kívül nem változtattak – tette hozzá.
A táncosok a szokatlan helyszíneken – olajmezőn, piacon, tűzoltóságon, uszodában – az olykor embert próbáló körülmények ellenére odaadó lelkesedéssel vettek részt a munkában – mondta Dusha Béla.
A Szegedi Kortárs Balett 25. című kiállítást október 10-ig, a Reök-palota előtti szabadtéri tárlatot pedig egy hónapon át láthatja a közönség.

The post Két kiállítás nyílik a 25 éves Szegedi Kortárs Balettről appeared first on Szögedöm.hu.