The post Szent-Györgyi Albert emlékezete Szegeden – Nobel-díjas tudósaink pantheonja appeared first on Szögedöm.hu.

The post Megnyílt a Szent-Györgyi Albert Agóra Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A magas kitüntetés alkalmából a Szegedi Szimfonikus Zenekar jogelődje, a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekara 1937-ben hangversenyt adott Szent-Györgyi Albert tiszteletére a Szegedi Városi Színházban, a mai Szegedi Nemzeti Színház jogelődjében.
A műsor annak idején nem volt speciálisan válogatott, hanem azt játszották el, ami a zenekarnál készen volt, a tudósnak ajánlva a műsort. Az egyetlen műsorszám, amelyet kifejezetten neki szántak, a Rákóczi induló volt – idézte fel az MTI-nek Gyüdi Sándor, a zenekar vezetője, az est karmestere.
A korabeli repertoárt most a tudóshoz, az egyetem rektorához jobban kapcsolódó darabokkal egészítik ki. Az eredeti műsorból átveszik Beethoven VII. szimfóniáját és Berlioz Rákóczi-indulóját, de eljátsszák Brahms Akadémiai ünnepi nyitányát is.

The post Szent-Györgyi-emlékkoncertet ad a Szegedi Szimfonikus Zenekar appeared first on Szögedöm.hu.

Az érmetervező elmondta, a munka kezdetén igyekezett megismerni a szegedi egyetem egykori rektorának regénybe illő életútját, színes egyéniségét. Az életrajzok olvasása közben akadt rá a tudós egyik híres gondolatára: „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki nem gondolt”. Ez az idézett került az érme címoldalára Szent-Györgyi Albert portréja mellé. A hátoldalra a paprika képe került, melyből a kutató kivonta a C-vitamint.
A tervezőművész elárulta, hogy az emlékérmére került Szent-Györgyi-portré vegyített alkotás, egy fiatal és egy időskori képből készült.
A 12,5 grammos, 925 ezrelékes finomságú ezüstből készült, 30×25 milliméteres méretű, ovális alakú érméből két változat készül, a selyemfényűből kettő-, a tükörveretesből ötezer példány.
A Szent-Györgyi-emlékévhez kapcsolódóan az SZTE tanulmányi versenyt szervezett. A megmérettetésen hat megyéből, a Vajdaságból, valamint Temesvárról 29 iskolából 35 csapat érkezett – közölte Szabó Gábor rektor.
A verseny célja, hogy az egyetem vonzáskörzetén kívül is ráirányítsa a figyelmet Szent-Györgyi Albert munkásságára. A középiskolás diákok három fordulóban mérték össze tudásukat és ügyességüket, képzőművészeti alkotást készítettek Psalmus humanus című műve alapján és számot adtak Nobel-díjas tudós munkásságával kapcsolatos ismereteikről is.

Forrás: MTI

The post Emlékérmet bocsátottak ki Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának évfordulójára appeared first on Szögedöm.hu.

Lehet azonban most a Szent-Györgyi-év és a 75 évforduló alkalmából ébresztőként egy „Aszkorbin-szoba” – a C-vitamin emlékszobája – ott, ahol a világhíres vitamin (fölismerése) született. Abban a szobában, melyben a C-vitamin fölfedezése idején Szent-Györgyi Albert élt és alkotott…

Dr Sz L

A C-vitamin emlékszobája

Tervezet

 Az idei Szent-Györgyi-év alkalmat kínál 75 év óta elmulasztott föladatunk pótlására: a C-vitamin emlékhelyének tudatosítására és népszerűsítésére. A Déri Miksa Ipari Szakközépiskola (Szeged, Kálvária tér 7.) alagsori nagy tanműhelyének a hajdani földszinti Szent-Györgyi-lakás felé eső kisebb terme leválasztható a többiről, s nem hiszem, hogy hiánya nem lenne pótolható.

Ez a C-vitamin szülőhelye. Itt volt Szent-Györgyi Albert (1893—1986) egyetemi Orvosi Vegytani Intézetének laboratóriuma 1931-ben, amikor Joseph Louis Svirbely (1905—?) azonosította Szent-Györgyinek szarvasmarhavesekéregből kivont, kristályosított hexuronsavát a C-vitaminnal, és 1932-ben, amikor Szent-Györgyi munkatársaival paprikából izolálta a C-vitamint.

Ennek emlékhelyét kell megteremteni. Kinyitni az egykor ismeretlen okból bezárt udvar felőli ajtót, és ezzel jól megközelíthető kiállító helyiséget létrehozni. Ebben részben rekonstruálni kellene a hajdani laboratórium legszükségesebb eszközeit; részben tömör föliratokkal és képsorozattal bemutatni az egykori kísérletek folyamatát. A kiállítás többi része egyrészt a szegedi paprikának (termelésének, földolgozásának) állíthatna emléket szintén föliratokkal, termelőeszközökkel, képekkel, részben iskolatörténeti dokumentumokkal illusztrálhatná a genius locit: azt, hogy a hely elválaszthatatlan a világjelentőségű sikertől.

Ez a kis kiállítás — összehangolva az orvoskari dékáni hivatalban (Tisza Lajos körút 107.) berendezett Szent-Györgyi-emlékszobával — méltóan szolgálná 1) a C-vitamin; 2) fölfedezője, a Nobeli-díjas Szent-Györgyi Albert; 3) Szeged város; 4) a szegedi egyetem; 5) a szegedi paprika; 6) nem utolsósorban a hely, a Déri Miksa Ipari Szakközépiskola szerepének és jelentőségének tudatosítását a közvéleményben és népszerűsítését helyben, országosan, nemzetközi méretben.
Nyilván a szegedi idegenforgalom föllendítését is, hiszen mind a helybeliek, mind az idelátogatók különleges zarándokhelynek tekintenék.

Szeged-Szőreg, 2012. június 1-jén.
Péter László
professor emeritus

Ajánlott olvasmány: Nyílt levél Nobel-díjasunk emlékezetéért

Bővebben a Szent-Györgyi Emlékházról: Szent-Györgyi-villa – Szent-Györgyi Albert Emlékház

Dergán Ádám – Orvosok Lapja – 2009. november

The post A C-vitamin emlékszobája – ahol egy magyar Nobel-díj született appeared first on Szögedöm.hu.

Mélyen Tisztelt Nobel-díjasok!

Megtisztelő, hogy ellátogattak Városunkba, Szegedre. Nagy öröm ez azért is, mert így legalább Önök által több figyelem vetülhet a mi saját szögedi Nobel-díjasunkra, Szent-Györgyi Albertre is. Méltatlanul megbecsületlen tudósunknak ma már egyetem sem őrzi a nevét. A sokszínűséget nem tűrő „Bolognai-egyezmény” bedarálta. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem fölött is regnáló műintézménynek ma „SzTE” a neve! Mennyivel szebb és európaibb is ez így!
Kedves Professzor Urak, kérem szakítsanak időt rá, és tiszteljék meg Városunk Nobel-díjasát is azzal, hogy ellátogatnak a házába. Ha nem jutnának be, kérem tegyék föl a kérdéseiket helyi idegenvezetőiknek és Városunk vezetőinek: Vajon miért is nem látogatható a ház? Mi akadálya annak, hogy emlékházat rendezzen be egy Város a híres Nobel-díj összegéből vásárolt villában? És persze azt a költői kérdést is érdemes föltenni: Vajon van-e, kell-e jobb arculati reklám egy Városnak, mint saját Nobel-díjasának hirdetése? Vajon lehet-e erre alkalmasabb mód, mint a Nobel-díjból lett villájában hagyatéka berendezése?

Remélem, Önöknek jobb sorsot, méltóbb emlékezetet szán az utókor és városaik vezetése.

Tisztelettel:

Dr Szabó László
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem egykori diákja
Szent-Györgyi Albert háza védetté nyilvánításának
és emlékházzá alakításának indítványozója
a Szegedi Városvédő Egyesület elnöke
2012 Kikelet (március) hava 22.-én

U.i.: A Szent-Györgyi-házat hiába kínálta éveken át a Város vezetésének az egykori tulaj, „nem volt pénz rá”! Aztán volt pénze, meg terve rá másnak. Ha nem indítványozom akkor a védettségét, a villa ma nem is állana. A vétel után ledúratta volna az új tulaj, a „jogvédő hivatal”. Még így is elbontott – a már védett házból – engedély nélkül néhány melléképületet. Ezekután a mai napig büntetlenül üzemel. Vajon mi is történne, ha mindezt egy hétköznapi halandó követné el a háza körül. Itt tart ma Szent-Györgyi és a jog védelme.

Szent-Györgyi emlékház

Ajánlom még figyelmükbe a Szent-Györgyi-villát megmentő indítványt:

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány)

Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr Szabó László, képviselő

Tárgy: Szent-Györgyi emlékház kialakítása

Tisztelt Közgyűlés!

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el sikerét teljesítve ezzel a tudományos, elismertetés követelményeit és itthon is várta be a világraszóló kitüntetést…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló aránytévesztések, helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

A Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, melyben 1940-től 45-ig lakott. Szent-Györgyi – egyebek között – sértődékeny sem volt. Égbekiáltó gyalázat azonban, ahogyan ma élő rokonainak kénytelenül magyarázkodniuk kell a gyakori kérdésre:

– „Mit követett el ez az ember Szeged ellen, hogy így agyonhallgatják?”

Siralmas, ahogyan kicsúszik a város és a szegedi egyetem hatóköréből e tudománytörténeti kincs. Szánalmas, ahogyan bánunk a legtudósabb szögedi emlékével, egykori házával és szellemi hagyatékával. Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték az egyetem pincéjében porosodik (jobb esetben csak porosodik), és csak méltó elhelyezésére vár. Dr Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke bár szomorúan számol be az együttműködés, a városvezetés segítő szándékának hagyományos hiányáról, terveivel és alapítványi körével töretlenül rendelkezésre áll.

A város és az egyetem együttes működtetésében kialakítandó állandó kiállításhoz a város adhatja a házat, az egyetem a fölbecsülhetetlen értékű hagyatékot.

A működtetésre jó együttműködési lehetőséget kínálhat a szegedi egyetem orvostörténeti tanszékének kialakítása, egy-két egyetemi állás létrehozásával. Szegeden a máig nem létező orvostörténeti tanszék kialakítását – leghíresebb elődjének emlékét is fölkarolandó – Benedek György professzor, orvoskari dékán is támogatja.

A Szent-Györgyi villát megtartanunk – az elődök csorbáit is kiköszörülve – elemi kötelességünk, az erkölcsi tartozáson túl Szeged városának alapvető turisztikai, így gazdasági érdeke is! De mondhatnám divatosan akként is: ez európaiságunkhoz tartozik!

Ezév októberében a jelenlegi (új) tulajdonos megkezdi a villa átalakítását, és végleg elillan a remény is Szent-Györgyi emlékének méltó megőrzésére. Itt az utolsó alkalom,

ez a közgyűlés, amely még megállíthatja e minden szegedi és minden magyar számára szent emlékhely elherdálásának szánalomra méltó folyamatát. Itt az idő, a hűtlen város most törleszthet adósságából hűséges szellemóriása emlékezetének.

Kérve együttműködésüket tisztelettel:

Dr Szabó László

Kelt:
Szent-Györgyi Albert városában, Szegeden,
Szent-Györgyi Nobel-díja hírét fogadó egykori lakóházában…
Szent-Györgyi Albert 110. Születésnapján, 2003 Föld hava (szeptember) 16.-án

—————————————————————————————————————————————
Ajánlom még hasonlóképp figyelmükbe a Szent-Györgyi emlékév alkalmából tett indítványomat is:

Szent-Györgyi Albert emlékév

2007-03-23

dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
___________________________________________________________________

módosító indítvány

Tisztelt Közgyűlés!

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el sikerét teljesítve ezzel a tudományos, elismertetés követelményeit és itthon is várta be a világraszóló kitüntetést…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló aránytévesztések, helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

A Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, melyben 1940-től 45-ig lakott.

Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a „konferencia-turisták” szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, kortársa, Daday doktor kezdeményezte. A Dr Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték az egyetem pincéjében porosodik (jobb esetben csak porosodik), és csak méltó elhelyezésére vár.

Dr Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke bár szomorúan számol be az együttműködés, a városvezetés segítő szándékának hagyományos hiányáról, terveivel és alapítványi körével töretlenül rendelkezésre áll.

Ezennel újfent indítványozom egy Szent-Györgyi emlékhely kialakítását, melyre legalkalmasabb a Szent-Györgyi Albert u. nevét is adó Szent-Györgyi villa lehetne.

Indítványozom továbbá szegedi egyetemünk Szent-Györgyi Albert nevére keresztelésének kezdeményezését.

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
önkormányzati képviselő
a Szögedi Védegylet elnöke

Kelt: Szegeden,
2007. Kikelet hava (március) 23.-án

Bővebben tájékozódhat itt: Szent-Györgyi emlékház

Dergán Ádám – Orvosok Lapja – 2009. november

The post Nyílt levél Nobel-díjasunk emlékezetéért appeared first on Szögedöm.hu.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora, a négynapos tanácskozás nyitó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendezvényen harminc országból több mint ezer, a tudomány élvonalában dolgozó szakember vesz részt, akik bemutatják kutatásaik legújabb eredményeit.
Az akadémikus hangsúlyozta, hogy az universitas akkor tud méltóképpen tisztelegni Szent-Györgyi Albert emléke előtt, ha kutatói mai is kiemelkedő eredményeket érnek el.
A professzor a programok közül kiemelte azokat a rendezvényeket, amelyeken a Nobel-díjas vendégek középiskolás diákokkal találkoznak, népszerűsítve a tudományt, hogy Szegeden ne csak most, hanem a jövőben is magas színvonalú kutatások folyhassanak.
Vécsei László, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki az elismeréshez vezető munkájának döntő részét hazánkban, Szegeden végezte.
A szegedi egyetem egykori rektora a tudományos kitüntetést 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta meg.
Ezt követően érdeklődése az izomkutatás felé fordult, majd a kvantummechanika és az élőszervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat végzett – közölte az akadémikus.
Az egyetem kiváló kémiai és biokémiai iskolája a mai napig Szent-Györgyi Albert tudományos örökségét őrzi – tette hozzá a professzor.
Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese közölte, hogy a konferencián a kilen Nobel-díjas kutató – Peter C. Doherty, Bert Sakmann, John E. Walker, Aaron Ciechanover, Andrew V. Schally, Ada E. Yonath, Tim Hunt, Robert Huber és Eric F. Wieschaus – plenáris előadásokat tart, emellett a szekcióüléseken orvosbiológiai témákról – kardiológia, immunológia, genetika és molekuláris biológia, neurobiológia, gasztroenterológia és a tuberkulózis – esik szó.
A tudományos tanácskozást művészeti és kulturális programok kísérik, Szegeden koncertezik Szentpéteri Csilla zongoraművész, Varnus Xavér orgonista, Sebestyén Márta népdalénekes pedig a Duna Művészegyüttessel, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával és a Szeged Táncegyüttessel ad közös műsort. (MTI)

The post Szent-Györgyi-konferencia – Kilenc Nobel-díjas kutató a szegedi tudományos tanácskozáson appeared first on Szögedöm.hu.

Szent-Györgyi Albert idén hetvenöt éve vette át a Nobel-díjat

Kilenc Nobel-díjas tudós is előadást tart azon a négynapos rendezvénysorozaton, amely március 22-én kezdődik Szegeden, abból az alkalomból, hogy Szent-Györgyi Albert hetvenöt esztendeje vehette át a tudományos elismerést.

Vécsei László, az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar dékánja a rendezvényről tartott  sajtótájékoztatón elmondta, Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki az elismeréshez vezető munkájának döntő részét hazánkban, Szegeden végezte.

A szegedi egyetem egykori rektora a tudományos kitüntetést 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta meg. Ezt követően érdeklődése az izomkutatás felé fordult, majd a kvantummechanika és az élőszervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat végzett – közölte az akadémikus.

Szent-Györgyi Albert öröksége a mai napig meghatározó az egyetem számára: a természettudományi, orvosi és gyógyszerész-tudományi karon dolgozó nemzetközileg elismert vegyészkutatók „szellemi unokáinak” tekinthetők.

Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese közölte, a Nobel-díj odaítélésének évfordulója alkalmából rendezett konferencia elsősorban orvosbiológiai témákkal – kardiológiával, immunológiával, genetikával, neurobiológiával, gasztroenterológiával és a tuberkulózissal – foglalkozik. A tanácskozásra kilenc Nobel-díjas tudós fogadta el a meghívást, akik saját munkájukról, tapasztalataikról számolnak be a plenáris előadásokon.

A tudományos programokra eddig 29 országból több mint négyszáz előadó regisztrált, a rendezvényre összesen mintegy ezer külföldi kutatót várnak.

Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes tudatta, a rendezvény célja, hogy a tudományos eredményeket ne csak a szűk szakma, hanem a tágabb közönség is megismerhesse. Ezért nyílt fórumot is rendeznek, melyen harmadik-negyedik osztályos szegedi, zentai és szabadkai középiskolás diákok mutatják be a Nobel-díjas kutatók munkásságát.

A tudományos tanácskozást művészeti és kulturális programok kísérik, Szegeden koncertezik Szentpéteri Csilla zongoraművész, Varnus Xavér orgonista, Sebestyén Márta népdalénekes pedig a Duna Művészegyüttessel, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával és a Szeged Táncegyüttessel ad közös műsort.

The post Kilenc Nobel-díjassal emlékeznek Szent-Györgyi Albertre appeared first on Szögedöm.hu.