Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mintegy ezer ünneplő előtt elmondta: Návay Lajos szobrának hiánya sértette a nemzeti jóérzést, a magyar és az alföldi ember azonosságtudatát, az ember általános erkölcsi érzékét, amellyel megkülönböztet egymástól jót és rosszat, igazat és hamisat.
„Ezt a vétket jóvátenni vagyunk ma itt” – jelentette ki, hozzátéve: a szoborállítás, ahogy a szobordöntés is, mindig értékválasztás. Lázár János úgy vélekedett, hogy az 1989-90-es rendszerváltás félbemaradt, és az 1956-os forradalom örökségéhez „éppen azzal lehetnénk hűek, ha befejeznék azt, ami torzóban maradt”.
Egy ország nemcsak a történelmi határaihoz képest lehet csonka – hangsúlyozta.
Csonka lehet Magyarország „belül” is, ha a jelenében megtűr olyasmit, ami arra méltatlan, és ha a múltjából nem őriz meg, nem emel át mindent, ami arra érdemes – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a közéleti témájú szobrok története egyúttal a félbehagyott rendszerváltás története is.
A kommunista diktatúra szobrai a rendszerváltozáskor ugyan le lettek döntve, de elmaradt azon szobrok visszaállítása, amelyek helyét „kommunista bálványok bitorolták emberöltőkön át”- fogalmazott.
Lázár János szólt arról, hogy Návay Lajos személyében a proletárdiktatúra épp egy olyan államférfit végzett ki, aki „egymaga többet tett a kiszolgáltatottságban élőkért, mint száz népbiztos”.
Návay szellemi örökségét testesíti meg az újból felállított szobor, jelezve hogy örökségét „az új Magyarországra nézvést is követendőnek tekintjük”- emelte ki, hozzátéve: ez a szobor „a mi értékválasztásunk”.
Lázár János kijelentette: itt volna az ideje – a nemzeti kormány megerősített, történelmi legitimációjával a lehetősége is -, hogy „mulasztásos erkölcsi törvénysértéseinket jóvátegyük”.
A nemzeti progresszió képviselőinek újrafelfedezése, politikai hagyatékuk tovább örökítése és szobraik újbóli felállítása is része a félbemaradt rendszerváltozás befejezésének, és az új Magyarország felépítésének – mondta a miniszter.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta: a mai magyarok nem követhetik el a dualizmus kori hibát, érdekeik védelmét nem bízhatják másra. Magyarország érdekeit a magyaroknak kell megvédeniük a közösen vallott értékek, a közös történelmi tapasztalások alapján, másokban is szövetségest keresve, de önerőből. A 21. században a magyar nemzetből senkit nem lehet kirekeszteni, mert mindenkire szükség van a felemelkedéshez, „de jóhiszeműségből nem fogjuk feladni önvédelmünket” azokkal szemben, akik nem építeni, hanem rombolni akarják a magyar nemzetet és a magyar államot – jelentette ki.
A múlt magyar mártírjainak, „saját önbecsülésünknek és gyerekeink jövőjének” egyaránt tartozunk ezzel – tette hozzá a házelnök.
Felidézte: 2014-ben Budapesten „visszatért” a Kossuth térre Tisza István szobra, most pedig visszatér Makóra, a Kossuth szobor közelébe, Návay István szobra.
Ezzel azt üzenjük, hogy „mi, magyarok, mindig erősebbek vagyunk azon erőknél, akik meghasonlásra, felejtésre és pusztulásra akarnak bennünket kényszeríteni” – hangsúlyozta.
Návay Lajos sorsában – mint cseppben a tenger – tükröződik a magyarság kiegyezést követő nemzeti emelkedése és az 1919-ben bekövetkezett nemzeti összeomlása is. Návay élete annak is bizonysága, hogy történelmi koroktól függetlenül „mi, magyarok mindig mindannyian úgy élünk, ahogy Magyarország él” – mondta Kövér László.
A házelnök Wass Albert szavait idézte, amikor azt mondta: a bolsevik a homo bestialis, az állatember.
„Ilyen homo bestialisok ölték meg Návay Lajost a kiskunfélegyházi pályaudvaron 1919. április 11-én 11 órakor, ilyenek rombolták le 1945-ben Makón az 1935-ben a mártírokat illető kegyelet jegyében állított Návay-szoborcsoportot – fűzte hozzá.
Návay Lajos és mártírtársai legyilkolásával a bolsevizmus ekkor gyilkolta meg első alkalommal Magyarországot, majd gyilkolt ismét 1945 után, gyilkolt 1956-ban – emlékeztetett.
„Mi, mai magyarok, azonban nem akarjuk elfogadni, hogy ennek így kellett lennie” – fogalmazott.
A történelmen változtatni nem tudunk, de azt sem akarjuk, hogy a történelem megismételje önmagát – hangsúlyozta.
Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében elmondta: több mint hetven évet vártak a Návay Lajos-szoborcsoport újraállítására. Hozzátette: az eltörölni és üldözni kívánt Návay Lajos személye „életet ad ma is”, közösségeket hoz létre.
A szoborcsoport újraállításának jelentősége átlépte Makó és térsége határait is – jegyezte meg.
Az újraállott, három méter magas, bronzból készült szoborcsoportot Szentgyörgyi István 1935-ös tervei alapján Kiss Jenő Ferenc és Győrfi Lajos szobrászművész készítette el. Az alkotást Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke áldotta meg. Az ünnepségen részt vettek a földeáki Návay-család leszármazottai is.
Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. – Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke, a be nem iktatott Hadik-kormány belügyminisztere volt. Tiszteletére először 1935. szeptember 22-én állítottak szobrot a makóiak.
1945 nyarán a szobrot lerombolták, egyes feltételezések szerint a főalakból öntötték az egykori szovjet emlékmű domborművét. A mellékalakok 1987-ben Budatétényben kerültek elő, ma a makói városháza előtti parkban láthatóak.

Forrás: MTI

The post Felavatták Návay Lajos vértanúhalált halt politikus, a képviselőház egykori elnökének szobrát a Csongrád megyei Makón appeared first on Szögedöm.hu.

Ez a ma is látható Hálóvető első vázlata, melynek alapján, öt évvel később elkészült a másfélszeres életnagyságú gipsz változat, a mezőgazdasági és dísznövény kiállításon mutatták be Szegeden a Horváth Mihály utcában. Ez a változat megsemmisült. A szobor megvalósításának gondolata 1960-ban merült fel újra. Az újabb szobor majdnem öt méter magas volt. A Mars téren a nyári dél-alföldi kiállításon állították föl.

A végleges elhelyezésre született javaslat szerint a mostani Árvízi emlékmű helyét jelölték meg. A nagy közönségsikert aratott terv, csak terv maradt, megvalósítására nem került sor, vélhetően, Tápai mester sajátos szobrászi elvei miatt. Kegyvesztett lett a szakmában, elvesztette a Művésze Alap tagságát is. A hatalmas szobor gipsz öntvénye szintén nem maradt meg, helyhiány miatt a mester kénytelen volt összezúzni, megsemmisíteni.

Legutóbb 1983-ban merült föl újra, hogy közadakozásból teremtsék elő a szoborállítás költségét, valamint a mester idős korára való tekintettel a gipszmodellt Kalmár Márton és Fritz Mihály készítse el, Tápai mester irányításával. A kivitelezés több millióra növekvő költségei, azonban ezt a tervet meghiúsították. Szeged és Tápai életműve szegényebb lett egy szimbolikus erejű alkotással.

Forrás: Tápai Antal: Életutam DM 1960. aug.4. DM 1983. ápr. 27.

Szerző: Kozma János

…

Természetesen a Hállóvető kezdeményezéseket rendre elkaszálta a Város-ellenes balvezetés az utóbbi évtizedben.

A Hállóvető szobrának nagyobb, mint embernagyságú változatának hellye a szegedi partfal egy kiugró szögletén lenne. Így Városunk egy vonzó és méltó jelképévé lehetne a Hállóvetőnk végre. Mivel az Öreg híd lába környéke hagyományosan is a halpiac volt, így annak környékén, a Hal téren, valamint a tiszai mellvéden lenne hellye a Hállóhúzók és halszobrok társaságában…

Bővebben itt: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

Az őszintébbnek tűnő „rossznyelvek” szerint pedig Tápai Antal nem volt a komcsik kegyeltje. Ezért is kellett annyit költöznie… és ezen kényszerköltözködések alkalmával sérültek-semmisültek meg a szobrai, melyek többnyire törékeny gipszbe öntve várták szebb jövőjüket… (Dr. Sz. L.)

Hellyesírás:

Ahogyan a “helly” kettőzött “ly” Szegeden, úgy a “hálló” is kettő “l”…
A Hállóvető természetössen kettőzött “l” a szögediek ajkán. Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.
(Aki nem hiszi járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)
Dr Sz L.

…

Ajánlott olvasmány: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

The post Hállóvető appeared first on Szögedöm.hu.

Kezdeményezem, hogy városuk kapja vissza v. nagybányai Horthy Miklós szobrát!

A mellszobor eredeti minta alapján készüljön el, és régi helyén kerüljön felállításra. Mostanában a kenderesi Horthy liget, Horthy M. szobor, a pátyi Horthy köz, a Szabadság téri Horthy mellszobor, a Vámház krt-i, szolnoki Horthy István emléktáblák és Kereki község egész alakos Horthy M. szobra került felavatásra hasonló nevű téren. Gyömrő főtere is visszakapta eredeti nevét. Csókakő és Budapest is most tervezi Horthy szobor felállítását.

Balatonfüred a magyar tenger gyöngyszeme. Novara kapitányának, Magyarország Kormányzójának eredeti szobrát a kommunista elvtársak tüntették el 1945-ben.

Tisztelettel, Nagy Zsolt országzászló kutató, a Vitézi Rend tagja

…

Szögedi olvasóink tájékoztatására:

Az elpusztított Horthy-emlékmű Szegeden…

A szovjet betörés és Magyarország kommunista megszállása után az antimagyar terror elpusztította az egyetemalapító magyar kormányzó gyönyörű emlékművét. A Szögedi Védegylet (a városvédő egyesület) az eredeti pontos másának fölállítását tervezi.

A Város balvezetése (a Horthy alapította egyetemről kiszabadult Lenin-fiókák közjóllakott kis csapata) ennek támogatására, de még a Dóm téri Dicscsarnok, a Pantheon Horthy-szobrának fölállítására sem mozdult…

A gyökértelen gyüttmöntek lelkivilága: „A múltat végképp eltörölni…” – hangzik az internáci terror himnusza, az Internacionálé.

Nemhiába! „Materialisták”! – Minden az anyagin múlik!
A Város-vesztő otromba vasbeton-panamákból pedig többet lehet sikkasztani! Az vérgőzös eszméből mára csak ennyi maradt!

Ahogyan Márai Sándor mondotta: „A kommunistától még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.”

A Horthy-szobrok döntögetői és zsíros állásban terpeszkedő leszármazottaik pedig még mindig szabadlábon rontják a magyar levegőt!

Leventésen is…
Szöbb Jövendőt!
kíván tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök
www.ujszeged.hu

The post Horthy-szobor Balatonfüreden appeared first on Szögedöm.hu.

dr. Szabó László részére

Tisztelt Szabó Úr!

Ha jól tudom Ön vetette fel nemrég Tápai Antal Pöndörhálóvető szobra felállítása ügyét.
Gondolom, örömére szolgál, hogy hétfőn, tömörkényis osztálytalálkozónkon Szekszárdon élő és dolgozó Farkas Pál barátunk kijelentette, hogy ő tovább nem vár senkire és nekiáll újra mintázni a szobrot. Korábbi találkozóinkon ugyanis már téma volt ez az ügy, de a többi szobrász nem jutott még el az elhatározásig. Én csak azt tudtam megígérni, hogy igyekszem megnyerni mindenkit, akit csak lehet a szobor felállítása ügyének. Nem tudom, Pali barátom mikorra készül el a munkával, kötelezettség nélkül sem mert mondani határidőt. Azt gondolom azonban, hogy nem lehet elég korán elkezdeni sem a gondolkodást a szobor méltó helyéről, sem az öntés és a felállítás költségének előteremtésében bármit is tenni tudók meggyőzését arról, hogy a szobor felállítása a város becsületbeli adóssága.

Üdvözlettel

Kiss István építész

2011-03-03

…

Természetesen a Hállóvető kezdeményezéseket rendre elkaszálta a Város-ellenes balvezetés az utóbbi évtizedben.

A Hállóvető szobrának nagyobb, mint embernagyságú változatának hellye a szegedi partfal egy kiugró szögletén lenne. Így Városunk egy vonzó és méltó jelképévé lehetne a Hállóvetőnk végre. Mivel az Öreg híd lába környéke hagyományosan is a halpiac volt, így annak környékén, a Hal téren, valamint a tiszai mellvéden lenne hellye a Hállóhúzók és halszobrok társaságában…

Bővebben itt: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

Az őszintébbnek tűnő „rossznyelvek” szerint pedig Tápai Antal nem volt a komcsik kegyeltje. Ezért is kellett annyit költöznie… és ezen kényszerköltözködések alkalmával sérültek-semmisültek meg a szobrai, melyek többnyire törékeny gipszbe öntve várták szebb jövőjüket… (Dr. Sz. L.)

Hellyesírás:

Ahogyan a “helly” kettőzött “ly” Szegeden, úgy a “hálló” is kettő “l”…
A Hállóvető természetössen kettőzött “l” a szögediek ajkán. Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.
(Aki nem hiszi járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)
Dr Sz L.

The post Tápai Antal Pöndörhálóvető szobra appeared first on Szögedöm.hu.