The post Vasutas Rózsaünnep Szőregen appeared first on Szögedöm.hu.

Naplóm a német megszállásról

Szőreg,
1944. március 19. Vasárnap
Mise, utána gépeltem, majd bementem Szegedre. Öten jöttünk össze. Hm, kezdet? Elkéstem a vonatról, csak 3-kor értem haza. ½ 2-ig [Dietrich] Dénesnél voltam.
A postán¹ hallottam: a németek ma 5 órától megszálltak bennünket. Félig hittük. Estig sétáltunk [Kiss] Árpival és Görbe Imrével. Filozofáltunk. Közben meghallgattam a leventeotthonban a köszöntést. Kicsit felsültek. No, de sebaj. Manci is ott volt, de bújt előlem.
10-ig mászkáltunk, rádiót hallgattunk, de nem mondott semmit. Piszok! Donau [Sender] sem.
Több helyről hallottuk az eseteket. A mozit, kocsmákat bezárták. Zsidók a határt nem léphetik át stb.
„Ne higgy, magyar a németnek!”

1944. március 20. Hétfő
Reggel nagy tanakodás. A nagyállomáson két sisakos, puskás őr. Az utcán sárga, sivatagszínű német autók, katonák. Való! Sokan cirkálnak.
Be az egyetemre. Szünet van: Kossuth-ünnepély.² Kupaktanács. Rémhírek: Horthy német fogoly, Kállay Angliába röpült, Imrédy a miniszterelnök stb. A kiegbe nemzeti színű kokárdával mentem.³ A W. C. -ben ott is német katona volt. Az irodában nem: komor hangulat uralkodott. Szétnéztem, s mentem is.
11-kor a SZEI-ben⁴ gyülekeztünk. Koch szétoszlatott bennünket.⁵ De előbb egy aktuális Kossuth-idézet, aztán a Szózat, majd Kossuth Lajos azt üzente… Azután szétballagtunk. Sétáltunk, szidtuk a svábokat.
Aztán hallottuk, hogy a tanítóképző némán kivonult a Kossuth-szoborhoz. Szégyen az egyetemistákra.
Manci bújt előlem. Mégis megvártuk őket Árpival az állomáson. Este is elmentem. Sétáltam sokat előttük, míglen – háziasan, papucsban – kijött. Beszélgettünk. Kérdeztem, hogy szeret-e még? Rövid tanakodás után bevallotta.
Beparfümözte a kabátom prémjét. Rá emlékeztet ez az illat.
Búcsúzáskor a kilincshez odafogtam a kezét. Nem tiltakozott…

1944. március 21. Kedd
Tavasz! Tiszta kék ég, kicsit hűvös és szellős a levegő.
Nincs olyan sok sváb az utcán, de itt vannak. Reggel volt óra, kieg stb.
Délután jöttem haza. Állítólag lezárták a hidat: a mi vonatunk volt az utolsó: a göcsit⁶ Újszőregen megállították, a vonat visszament. Azóta vonat se erre, se arra: a posta is itt rekedt. Állítólag lezárják a határt, minket Bánáthoz csatolnak. Mi lesz akkor velünk? Holnap hogy megyünk iskolába?
Peer Gyntöt olvastam, aztán lefeküdtem. Isten tudja, mire virradunk!

1944. március 22. Szerda
Nem mennek a vonatok, sem kerékpárral nem lehet bemenni, sem gyalog Szegedre. El vagyunk zárva. Görbe Imre se tudott bemenni. Tanulni nem tudtam, csak mászkáltunk, a postán diskuráltunk. (Vili, a piszok sváb, morcos, pukkad, nem szól senkihez!) Aztán huszonegyeztünk [Kiss] Ellával, majd elmentünk telefont javítani a községházára.⁷ Ebéd után lementünk érdeklődni az állomásra: este-reggel ½ 7—7 körül felváltó vonat megy Újszőregig a vasúti munkásokkal, azokat átengedik, mást senkit.
Kutya világ, szűk esztendő!
Dénessel beszéltem telefonon; kipanaszkodtam magam, s megkértem, írjon levelet a bátyámnak [Ózdra].
Este felé mászkáltam. Lányokkal is összeverődtem: meglógtak előlem, elcsaltak a szerb templomig, akkor ők ügyesen visszalopóztak, én meg elkocogtam a Schafferig. Végül mégiscsak összeverődtünk: [Szűcs] Ceci már bement, Kószó Bözsi is egy-kettőre. Mancival sétálgattunk. Kifejtettem neki a csók természetfeletti erejét, s villanyoltás után már majdnem meg is mertem csókolni, mikor jött elébünk – kiabálva – a mama, hogy légo van, azonnal haza. Nem t’om akarattal-e, de mellém sodródott, én meg egy másodpercre őt is magamhoz öleltem, és nem tiltakozott. Még majd!
Már ott hallottam, itthon is mondták, hogy 7-kor bemondta a rádió, hogy indulók után „fontos közleményt” olvasnak föl. 8-ig „indulóztak”, akkor jött a berepülés. Rém dühösek voltunk, pláne, mikor a légi veszély elmúltával folytatták a műsort: indulókkal. Végre 9 óra körül felolvasták: a háború kimenetele céljából kölcsönös megegyezés alapján (!) német csapatok érkeztek (!) hazánkba. A lemondott kormány helyett új kabinet alakult. Sztójay Döme, volt berlini magyar követ, miniszterelnök és külügyminiszter, tárca nélküli és miniszterelnök-helyettes: Rácz Jenő. Belügy: Jaross Andor. Földművelés, közellátás: Jurcsek Béla. Ipar: Szász Lajos. Pénz: Reményi-Schneller Lajos. VKM: Antal István. HM: Csatay maradt. Kereskedelem: Kunder Antal.
Szép sváb és nyilas kombináció!
Ennyi az egész. És: Magyarország ereje teljes mértékben „latba vettessék”. Azaz teljes mozgósítás lesz. Lehet, hogy még beteljesedik egykori jóslatom:45-ben a fronton pusztulok el. Hm, nem rossz. Úgy látszik, a híres sváb nem bír egyedül a muszkával. Csalétekül magyar vér kell neki. Mészárszék lesz most a fronton. De legalább most mennének innen a fenébe, ki a frontra ők; a belső rendet majd fenntartjuk mi is.
Ezzel a hangulattal feküdtem le.

1944. március 23. Csütörtök
Ma se lehetett bemenni. Délelőtt telefonon beszéltem [Rechtenwald] Öcsivel (még mindig el van zárva sarlach miatt), aztán itthon olvastam leventedolgokat meg a Peer Gyntot. A Tényi elcsípett, hogy tanítsam ezen a pár napon a fiát, míg ez a határzár lesz. („A végén majd megegyezünk!”)⁸
Ebéd után eljött a kis Tényi, fél 3— fél 5-ig nyúztam. Utána hoztam a gépet,⁹ és későig gépeltem. „A pergő leventefoglalkozás lebonyolítása” és „Közeledik a próbáztatás!” című cikkeket gyártottam.

The post PÉTER LÁSZLÓ – Naplóm a német megszállásról appeared first on Szögedöm.hu.

9.30 órakor, innen indul a település műemlékeit végigjáró sétánk
dr. Zombori István történész vezetésével.
11.00 órakor a „Lány rózsákkal” c. köztéri szobor átadójára érkezünk a séta zárásaként.

A mellékelt plakáton találhatók a részletes programok.

Kérem tegyék közzé az információkat a nagyközönség számára is!

The post Kulturális Örökség Napja – Szőreg appeared first on Szögedöm.hu.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Szeged-Szőreg

Rózsa Sándor nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.
Rózsa Sándor születésének 200. évfordulójára kiállításokkal, színpadi, zenés, bábos előadásokkal, filmvetítéssel és közönségtalálkozóval emlékezünk.

A betyárvilágot hagyományőrző csapatok bemutatói elevenítik meg. A Skanzen betyárfészkében a látogatókkal közösen építenek egy vasalót, mely a pásztorok jellegzetes főző, és raktározó építménye volt. Faragásokat készítenek, mesélnek a viseletekről, és a pásztorrendről, milyen is egy nap, egy hónap, egy év kint a pusztán.

A látogatók számára megfelelő étel- és italellátást biztosítva az emlékpark egész területén, több helyszínen gasztro pontokat, ún. „duttyánokat” létesítünk, ahol magyaros ízek várják a vendégeket.

A programsorozatot augusztus 4-én a szőregi csata újrajátszása zárja, amelynek helyszíne a szőregi Monti-park. A csatában részt vesznek azok a hagyományőrző és szabadcsapatok, amelyek az Emlékparknál gyülekeznek.

Augusztus 3-án (szombaton) csökkentett jegyárakkal várjuk vendégeinket!

Rendezvénybelépő: 1500 Ft/fő (2200 Ft helyett, tartalmazza a PARK belépőjegy szolgáltatásait.)

Kiegészítő jegy a Feszty-körkép megtekintésére: 1000 Ft/fő

A FESZTY jegy szolgáltatásait tehát 2800 Ft helyett most 2500 Ft-ért veheti igénybe!

Látogatóink a 6. életévük betöltésétől 26. életévük betöltéséig diákigazolvány felmutatásával és a 62 és 70 év közötti vendégeink nyugdíjas igazolvánnyal 1100 Ft/fő áron válthatják meg belépőjegyüket a rendezvényre.

Ingyenes belépési lehetőség: Minden MÁV utazó, aki 2013. augusztus 3-án, szombaton Kistelek településig utazik és az érvényesített vonaljegyét jegypénztárunknál felmutatja, ezen a napon rendezvényünket ingyen látogathatja. Az ingyenes belépési lehetőség csak az augusztus 3-i napra vonatkozik.

Programok

Augusztus 2., péntek Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

16:00 Betyárból honvéd: zenés toborzó – Skanzen/Olvasókör

Augusztus 3., szombat Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

10:00 Zenés, hagyományőrző felvonulás az Olvasókörhöz – Székely kaputól az Olvasókörig

10:30 A „Rózsa Sándor, ha…” című kiállítást megnyitja: Oszter Sándor színművész ésKertész Péter, az ÓNTE ügyvezetője – Skanzen/ Olvasókör

11:00 Hagyományőrző csapatok bemutatója – Skanzen/Malommal szemben

11:30 Honfoglaláskori lovasbemutató – Nomád Park

12:15 Ágyúdörgés – Skanzen/Malom

13:00 Lópatkolás – Skanzen/Iparos Műhely udvara

13:30 Seres István „Karikással a szabadságért” című könyvének bemutatója – Skanzen/Községháza

14:00 Rózsa Sándor, a szögedi betyár – az Aranygyapjú Társulat bábelőadása –Skanzen/Malommal szemben

14:15 Ágyúdörgés – Nagyrét

14:30 Honfoglaláskori lovasbemutató – Nomád Park

15:00 Hagyományőrző csapatok bemutatója – Skanzen/Malommal szemben

15:30 Magyar őrző-védő kutyák bemutatója és Terelési bemutató – Terelő karám

16:00 Pandúrok üldözik a betyárokat – Skanzen/Malommal szemben

16:00 Közönségtalálkozó Oszter Sándor színművésszel – Szeri Csárda udvara

Egész nap:

Szeri Praktika – Monostor romok

Ördögfű zenekar- Nomád Park

Honfoglalás-kori tevékenységek, ételkóstolás – Nomád Park

Rózsa Sándor, ha… című kiállítás – Skanzen/Olvasókör

Tánc és muzsika a Kender Zenekar és a Délikert Napsugár Táncegyüttes jóvoltából – Skanzen/ Iparos műhely udvara

Vásár – Skanzen/Piactér

Pásztorélet – Skanzen/ Betyárfészek

Honvédek, huszárok, betyárok – Skanzen/Malommal szemben

Kemencében sütés, darálás, morzsolás, varrás – Skanzen

Augusztus 4., vasárnap Szeged – Szőreg

10:00 Koszorúzás Szeged – Szőregen, a Hősök terén

11:30 A szőregi csata megjelenítése – Monti-park (volt bányagödör)

The post 200 éves Rózsa Sándor appeared first on Szögedöm.hu.

Rózsavölgyi József önkormányzati képviselő elkérte a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-től azokat fákat, melyeket a a cég munkatársai Szőregen kivágtak, vagy megritkítottak. A fideszes politikus bedepóztatta, majd feldaraboltatta a faanyagot, és most az ünnepek előtt körülbelül ötmázsánként szétosztja a városrész rászorulói között. „Körülbelül ötven családnak jut ebből a fából, és így biztosan nem töltik hidegben az ünnepeket” – fogalmazott. Portálunknak elmondta, eddig hét és fél tonna élelmiszer adományt is szétosztottak, s még ugyanennyit juttatnak el szőregi családokhoz. Rózsavölgyi azt tapasztalja, egyre több rászoruló él a körzetben, ezért tartja fontosnak, hogy még közel száz családot megajándékozzanak az ünnepek előtt. Hauk Lászlóné nagyon hálás volt az adományért, az egyedülálló hatvanéves szőregi lakosnak nagy segítség a tűzifa. Kiemelte, hogy nem is kellett kérnie a fát, a képviselő ajánlotta fel neki.

Időközben a Kossuth Lajos iskola diákjai is készülnek a karácsonyra. Kecse-Nagyné Bánszki Zsuzsanna igazgató portálunkat arról tájékoztatta, hogy a hagyományokhoz híven idén is az ötödikes diákok készültek betlehemes műsorral, amit a faluházban is előadtak. A műsorban negyvenegy gyermek szerepelt, őket Keresztesné Halász Katalin és Kubikné Haraszti Katalin készítette fel.

The post Ötven családnak osztottak ingyen tüzelőt Szőregen appeared first on Szögedöm.hu.

The post Az Emese kút átadása appeared first on Szögedöm.hu.

Fazekas Sándor hozzátette: Szőregen, Magyarország egyetlen nagy rózsatermesztő tájkörzetében évente 4-5 millió rózsatövet termelnek a kertészek, ami a hazánkban termelt rózsa 98 százaléka. „Ezek 90 százalékban exportra kerülnek, és elviszik hírünket a világba, így a szőregi rózsa olyan értéket képvisel, amelynek ott a helye a hungarikumok sorában.”     Kifejtette: tavasszal az országgyűlés elfogadta a hungarikumokról szóló törvényt, amellyel megvédhető az itt nemesített fajták egyedisége, nemzeti jellege.

Ez a virág sok családnak biztos megélhetést nyújt, amivel fontos, hogy sokan éljenek – hangsúlyozta, hozzátéve: ezt állami oldalról is ösztönzik. Az ültetvénytelepítés támogatása, valamint a szerkezet átalakítási program mellett újabb intézkedésekkel segítik a kertészeti ágazatot, a rózsatermesztést. A kormány elfogadta, az országgyűlés pedig hamarosan tárgyalja a minisztérium jogszabálycsomag-tervezetét, amely lehetővé teszi, hogy 2015. június 30-ig ne kelljen „visszasajtolni” az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet. A minisztérium emellett ismét meghirdette a fiatal mezőgazdasági termelők indulását segítő pályázatot. A fiatal gazdák összesen 4 milliárd forintot igényelhetnek, mely termőföld vásárlására is fordítható. A pályázatoknál előnyt élveznek a kertészetek, mivel az élőmunka-igényes ágazat növeli a foglalkoztatást. Folytatódik a tanyafejlesztési program is, melynek pályázatai várhatóan július 1-jével nyílnak meg – sorolta a lehetőségeket.
Fazekas Sándor hozzátette: emellett továbbra is nyitottak, hogy az ágazati szereplőkkel egyeztetetve, részletesen kidolgozott stratégia mentén fejlesszék a kertészeteket.

(MTI)

The post Fazekas: a rózsatermesztés egy vidékfejlesztési modell appeared first on Szögedöm.hu.

A zsűri előtt a Kossuth-kiflik

A Potóczki család sütötte a legkossuthabb Kossuth-kiflit, az Erdei család pedig különdíjat kapott a süteményéért a múzeum által meghirdetett versenyen.

A Potóczki család egy hagyományos Kossuth-kiflit sütött, amelynek tetejét színezett tojáshabban nemzetiszínűre festették. Az Erdei család édessége nem hagyományos volt, mint azt a családfő elmondta: kuglóftésztát színeztek pirosra és zöldre, a közepébe pedig vaníliapudingos túrókrémet töltöttek. A két győztes a múzeum ajándékcsomagját vehette át. Ennek része volt Fehér Béla Kossuthkifli című regénye is. A két kötet a Szögedi Védegylet és a Magvető Kiadó közös ajándéka volt a verseny győzteseinek.

A Móra Ferenc Múzeum kiállításait egész nap ingyen látogathatták az érdeklődők. A múzeum dísztermében olyan különlegességeket állítottak ki, mint Sissi királynő Eötvös József miniszterhez magyar nyelven írt levele, vagy a Habsburg-ház trónfosztását kimondó szegedi közgyűlési nyilatkozat. Ennek különlegessége, hogy akkoriban a közgyűlési döntéseket egy nagy könyvbe kellett bevezetni; 1849 után e határozatot otrombán leragasztották, így akarták megsemmisíteni az iratot Ferenc József rezsimjéhez hű hivatalnokok. A statisztikák szerint ezen a napon 2200 érdeklődő nézte meg ezeket a dokumentumokat. A gyerekeknek legjobban a Hazádnak rendületlenül…  című kiállítás tetszett, azon belül is az, hogy felvehettek egy huszáregyenruhát, illetve megfoghatták a fegyvereket is. A Sebesült Görgei című kiállítást annyian szerették volna látni, hogy a tárlatvezetések idején nem lehetett beférni a terembe.

A múzeum előtt a Móra parkban néptáncosok és huszárok szórakoztatták az érdeklődőket. A gyerekek lovagolhattak, végignézhették a huszárok ruházatát és fegyverzetét, és 1848-as zászlót is készíthettek.

Tápén a nemzeti ünnepre az országzászló előtt emlékeztek. Perlaki György plébános úgy fogalmazott: egy nemzet, ha nem tud ünnepelni, a progresszív jövője megkérdőjelezhető. A plébános az evangélium szavait idézte: az ország, amely meghasonul, az el is pusztul. Juhász Gyula önkormányzati képviselő azt mondta: a magyarok évezredes történelmük során vigyázó szemeiket mindig a Nyugatra vetették. Annak civilizációját, kultúráját tekintették mintának, ehhez igyekeztek igazodni, felzárkózni, a Nyugat fejlettségét akarták minden erejükkel utolérni. – Ha bajba kerültünk, onnan vártunk bajainkra gyógyírt, segítséget. Ám ez a segítség az ezer év során sajnos soha nem jött el. Jött helyette viszont pusztító hadsereg, száz évenként legalább egy, eleinte a kiirtásunk, majd később a leigázásunk, elnyomásunk és kifosztásunk mohó szándékával – mutatott rá.

Szőregen a Kossuth Lajos iskola előtti téren megtartott március 15-ei ünnepségen Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező mondott beszédet. Szerinte ez a legszebb ünnep, az ünnepek ünnepe, a nemzet ünnepe. Emlékeztetett: csak akkor születtek nagy dolgok, „ha bátrak voltak, akik mertek”. Hozzátette: a hatalom múlandó, a nemzet azonban föntebb van, mint a hatalom. A magyar függetlenség eszméje örökkévaló, e nélkül elképzelhetetlen Magyarország. A magyarság sorsa a nemzeti függetlenségért vívott folyamatos harc. E harcok során nemesedik nemzetünk, hangsúlyozta a szónok, acélozódik jellemünk, virágzik újra s újra kultúránk, mutatja legszebb arcát a magyarság.

The post Megtalálták a legkossuthabb kiflit appeared first on Szögedöm.hu.