Aktualitásként : Dr. Szlávik sokkoló története a közelmúltból

Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is… Erdélyt kifosztó keleti szomszédaink persze nemzeti ünepként dajdajoznak… No persze méltó kritika ez ránk is: Gyáva népnek nincs hazája !

Korunk pestisének az igen nagy valószínűséggel mesterséges AIDS-nek is az ünnepe ez a nap. Így… Akár harmadik pestisként ünnepelhetjük e napon az új mesterséges vírust, a kis kovidot is !!!

De valójában minek is az „ünnepe” ez a nap ? – Bizony, Trianon napjához hasonlatos „ünnepünk” ez nekünk…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉRVÁR – oláh nemzeti ünnep

Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több helyretenni azokat !!!
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve.
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul.
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Ládd még: olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk) 2.) tudatos és módszeres történelemhamisítással az „oláh” népnév új váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév „hivatalosan” gyáva magyar változata.

Román (stílusú) templomok Magyarországon – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngélkedők kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.

A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utobbi évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne, hanem a tanulságok levonása és a sikeres magyar kiút kijelölése.

Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás ?
„Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.” 
A trianoni országvesztés történelmi előzményei (I. rész)

< Erdély címere

Erdély.lap.hu

Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: 
„Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek …

Bővebben itt:  GAZDA JÓZSEF Az önfeladás mechanizmusai – Hitel 2002. július – EPA

A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben 2002-ben (még meleg színekkel)

A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés ! Ilyen egyszerű. Amit elvett az oláj túlnépesedés, azt visszahozhatja a magyar (helyre)népesedés. Ha van még rá magyar hajlandóság. Ha az Erdélyért sírdogálók a gyermekáldás dolgában is oly áhítatosak lennének, csak néhány évtized, talán egy évszázad… egy török áfiumnyi (150 évnyi) idő sem kell…
Erdély visszatérhet !
Igen, Erdély újra magyar lehet – a természetesen magyar – népességi többséggel. Ma már az erdélyi olájok sincsenek szaporodóban… Most miénk lehet a terep. Itt a történelmi alkalom ! Aztán már csak egy népszavazás kérdése, mint a rác nép ősi fészkében Rigómező (Koszovó) vidékén tették az albán túlnépesedők… Az EU is bólogat majd… Gyáván. És elvtelenül ! Mint Koszovó népszavazása után is tette.

Márton Áron szobra Szászrégenben

Erdély.lap.hu

Ne feledjük: A 23 millió románnal riogató balmagyarok bizony képesek voltak minden korábbi hazaárulót alulmúlni :
Erdély oláh kézre kerülését (a D209-essel) ünnepelgetni Budapesten !

Lehet-e ennél orcátlanabb hazaárulással előállni Magyarországon ?

Talán a Tatárdúlást, a Muhi Vész napját együtt ünnepelni a mongol elnökkel Batu kán képe alatt, vagy
Mohácsot a török szélső jobb vezetőivel… Szülejmán szultán arcképe alatt…
Ünepelve az „ünnepileg lefejezett” 2000 ártatlan polgári magyart is…

Már amennyiben ezek azoknak nemzeti ünnepei volnának…
De nemzeti tragédiáink nekik nem ünnepnapjaik. Az olájok viszont dőzsölnek e napon, hivalkodva vigadva a mi nyomorúságunkon…

Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten ! Ünnepelni a nemzethalált. Döbbenet ! Egy magyarellenes miniszterelnökkel az élen…
Miért nem a Bécsi döntéseket – Erdély északi felének visszacsatolását – ünnepelgetjük mi Bukarestben ?! Ennek legalább volna értelme ! Erre azonban soha nem tett még – talán gondolatban sem – kísérletet egyetlen egy politikusunk sem. Egyetlen egy magyar politikus sem !!!

Már a többség elfeledte, de az oláj fasisztákkal együtt, magyar ellen ünnepelni a gyurcsótányi fölforgató elemek szerint nem is volt sértő, bezzeg az országunkat fölprédáló szovjet ostromgyűrű budai hős magyar védőinek kitöréséről megemlékezni, az bizony súlyos fasiszta gondolat…
Hol élünk ? Melyik nép hazájában ?

Az oláj fasiszták fölvonulásának napja… Az oláj fasiszták fölvonulását még a Népszabadság is hitelesen bemutatta képsoraiban… (http://nol.hu/galeria/000007251/000487041/)

…ahogy egy érett nemzet ünnepel… vagy ahogy a tolvaj örül a koncnak ?!
Romulus és Remus az anyafarkassal… csak Rómánusz hiányzik, akinek csak az apafarkas jutott…
Erdélyben, ahol a szittya Dákországot lerohanó rómaiak után helyreállott a hun-székelység Csabafölde…
Majd a Valah Vész napján az antimagyarok által tépetett országból kiharapták Erdélyt a székelyekkel…

Előbb egy (D209-es) magyarellenes ügynök miniszterelnökként, majd egy Nemzeti Színházunkat fölforgató ingyenélő ratyi – az antimagyar nyalföldi ratyika – ünnepelgetette az oláh megszállást… az oláh pestist…

Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására (Magyar Hírlap 2010-11-17)

És ez az ember még él… Magyar Közpénzen él !!!

Mára ez már egy rémkép emlékévé fakulhatött volna. De a honvesztők komolyan gondolták, mint a fekaszaporítást… meg a fasiszlám behozatalát… magyar pénzen… a magyar adósanyargatottak pénzén… a dolgozók adóján és jövedelmén … AIDSes nigránsok importját…

Hogyan is kellene hát barátkozni a csonkországunk maradékánál nagyobb magyar területen hízó szomszédunkkal ?! Hát… Nehéz…
Először is: Barátkozni nem nekünk kellene ! Mi esetleg keresztényi módon megbocsájthatunk. Bár ez sem lesz könnyű. Először is a NÉPSZAVAZÁSOKnak kellene lezajlaniuk a Történelmi Magyar Területeken !!!
A Wilsoni elvek szerint… néptöbbségi alapokon !!! Mintának áll itt az alábbi mondolatom :

ARANY JÁNOS VÁROSA – NAGYSZALONTA – NÉPSZAVAZÁS 2020

Barátkozás ? Legyen ! Szervezzenek a területrablók „Bécsi-döntések” évfordulóit Bukarestbe !
Erdély Visszatér Ünnepségek Bukarestben !
Koccintsanak együtt velünk a wilsoni elvekre ! A néptöbbségi igazság elvének érvényére ! Ígérgessék, hogy megvalósítják azokat ! Vagy még inkább az ígéretszegő (régiesebb szóval „áruló”) 1916-os dél-erdélyi oláj betörés visszavágójaként megesett magyar-német bukaresti bevonulás évfordulóját lenne érdemes megszervezni Bukarestben ! De szép karnevál is lenne !
Az lenne az oláj-magyar barátság igazi próbája. Amilyen gyáván ünnepelgettek akkor – 1916-ban Bukarestben a magyar csapatok bevonulásakor – a civilbe bújt oláj katonaszökevények, oly vígan és önfeledten mulathatnának most is!
Ajánlott olvasmány Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig
Hát lássanak hozzá a Schengenbe vágyó barátaink ! A mi valódi vezetőink pedig kegyesen elfogadhatnák a kedves barátkozó, sőt talán engesztelkedő meghívásokat ! Egyszer végre akár magyarul is viselkedhetnének ! 

Mit is jelentett az olájok hatalomátvétele Erdélyben ?!

Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)

https://www.youtube.com/watch?v=ktlo6mzkq6s

A „Kárpátok őre” csak egy azon több ezer elpusztított magyar emlékműből a gúnyhatárainkon túl, az elbitorolt (máig jogellenesen megszállva tartott) területeinken, melyekről nem is beszélünk, sőt, amelyeket nem is számolunk… Itt az idő számbavenni őket ! Itt az idő újra fölállítani őket !!!

Aztán Erdély néhány borús háborús évre fölszabadult…
No persze nem az egész, csak az akkoriban is túlnyomó magyar többségű északi része.

A második bécsi döntés során Magyarországnak (vissza)ítélt terület (Észak-Erdély)

De hogyan is viselkednek a haramiák ha végre hozzájutnak a konchoz ? Hogyan is rendezte le a köpönyegforgató nagy Románia (a 2. Világháború legnagyobb köpönyegforgatója és haszonélvezője) Erdély második „hivatalos” elbitorlását ? Lássuk !
Oláj gyilkos gárda (Maniu Gárda) – Magyar Holokauszt Erdélyben (1944)

Ezt minden magyarnak látnia kell ! És emlékezni rá ! Így viselkednek ők ! Az elbitorolt földjeinken. Mint mondottam: a „barátkozás” folyamatában először is… nehéz lesz nekik megbocsájtani !

De magyarnak Erdélyben nem a megbocsájtás, vagy a barátkozás az igazi föladat !

Erdély magyar volt, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy az lehet-e megint !

Kívánjuk – nem engedve a 48-ból, meg a 12 pontjából – 
Erdély unióját Magyarországgal !

Szögedi mestör képével emléközve Erdély visszatértének (1940) Karácsonyára:

A cifraszűrös karácsonyi angyalka hazahozza Erdélyt… (a meggyötört, széttépett magyar nemzettesthez) hogy újra, békében együtt ünnepelhessünk…

Dr Sz L

Korábbi olvasói hozzászólás:
cleofide1731
Date: 2016. dec. 2., P, 8:52

Erdélyt nem a magyar anyák veszítették el, hanem az úrhatnám magyar férfiak.
Azok az ellabancosodó földbirtokosaink veszítették el, akik román jobbágyokat telepítettek be a földesuraknak sokkal kedvezőbb feltételekkel Havasalföldről és Moldáviából. Ott ugyanis a cigány rabszolgaság gyakorlata (csupán 1861-ben törölték el az összes román területen) olyan, versenyhelyzetet teremtett, hogy a román jobbágy (1864-ig, mikor a jobbágyságot is eltörölték) sokkal, de sokkal kedvezőbb helyzetet talált Erdélyben. Persze, 1861/64 után már a romák özönlöttek főként hozzánk (mármint a beások, nem a lovárik). Tehát ez 100%-ig a mi sarunk.

Lásd: Aferim!

Erdélyt nem elsősorban a magyar anyák vesztették el, hanem a román anyák nyerték meg.

Ha Trianon kialakulásáért (így Erdély elvesztéséért is) magyar bűnösöket kell keresnünk, akkor elsősorban az idióta és hazaáruló Károlyi Mihályt és bűntársait kell megemlíteni, akiknek gazembersége a magyar történelemben példa nélküli. Ilyen értelemben is üdvözlendő tény, hogy Károlyi Mihály szobra végre elkerült a Parlament épülete mellől (ideje lenne végre teljesen beolvasztani).

Édes Erdély

Viszontválaszom :

A kártyolyi szobornak a Tétényi Komcsi Szoborpark a helye! Az illő vörös fröccsentéssel…
Emlékezni és emlékeztetni kell !!!

Milyen érdekes! Sose hallottam még, hogy valaki tanár a komcsi szoborparkba vitt volna osztálykirándulást…
Pedig minden gyerekre ráférne széles e Hazában !
Ha a vírushiszti végre enyhül kezdhetnének a tanáraink végre tiszta lapokkal…

Dr Sz L

The post Két pestis egy napon! – Valah Vész és AIDS appeared first on Szögedöm.hu.

Muhi – Mohács – Trianon

Két iszonyú csapásból talpra álltunk, a harmadikból még mindig zsibbadtan lábadozunk…

A saját kevélységüktől nem látó, bennünket „kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem tudják, mit jelentenek ezek a fogalmak. Nekünk ilyenből három is jutott!
No persze a ráadást, a szovjet terrort és bolsevik agymosás zsibbadt hangulatát meg még rémálmaikból sem ismerhetik…
Nekünk olyan nemzeti roppanásokból, derékbatöretésekből kellett talpra állnunk, amilyet a büszke nyugat – amely önmagát ma kirekesztően csak „Európá”-nak nevezi  – az utóbbi ezer esztendőben kóstolóba sem kapott. A terror és kultúrsokk eme válfajai – Muhi, Mohács és Trianon, no meg a szovjet terrora – osztályrészül csak nekünk, a lenézett „Kelet-Európá”-nak jutott. Bár mi tudjuk, hogy Európa kellős közepén vagyunk, – hisz a mértani közép is épp a mi elrabolt Kárpátaljánk – de a mindig becsmérlően mondott „kelet-európai” jelzőt mindennap megkapjuk…
Egyszer s mindenkorra leszögezendő: Mai magyar csonkországunk Európa közepétől – a ma 101 esztendeje megszálló váltógazdálkodás alatt álló Kárpátaljától – nyugatra van!

Muhinál elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink java is megsemmisült.
Mohácsnál (majd az azt követő oszmán hadjáratokban, no meg a kegyes habsburg „fölszabadításban”) másodszor is elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink jelentős része is újra megsemmisült.

II. Lajos király holttestének megtalálása (Székely Bertalan, 1860)

Mi vezetett Mohácshoz ?! Ajánlott olvasmány :  Móricz Zsigmond : Fortunatus
(Szegény Zsiga bácsit sokat bántották ez őszinte színdarab miatt… hiszen föllebbenti a fátylat Hazánk igazi árulóiról… az országot kifosztó uzsorásokról…)

Mohács Vésze meg a 150 éves kifosztatásunk és megaláztatásunk nélkül nem is nőttek volna oly nagyra a gyáva népek, a „nemzetiségeink”, akik a vérünkkel hízlalt mezőkön sarjadtak nagy sumákban…

De Trianon olyan seb, amely nem gyógyul, mert nem gyógyulhat a csonk magától, a (fantom)fájdalom és égő sebe – mint egy nyílt csonttörés – csak „sebészileg” orvosolható! A sajgón hiányzó tagok visszatérésével, a leszakított országrészek visszaillesztésével orvosolható…

A sebészet ma már visszavarr veszett tagokat. Itt az idő helyre varrni hát Trianon sebeit, veszett országrészeit is!
A törököt 150 éven át tűrtük, Trianont még csak 101 esztendeje…

De nem túlzás ez a beteges nyugalom? Meddig tűrjük még testvéreink elnyomatását, egész nemzetünk megaláztatását?
Tajwan nem röstelli Belső-Mongóliát követelni „történelmi” jogon!
Persze van hozzá saját gyártású vadászgépeiből saját légiereje…
Tótok és olájok – modern fasiszták – mind sosemvolt nagy országaikról álmodnak…
Mások történelmet bátran hamisítanak, mi meg a magunk igazságát is szégyelljük?
Nekünk bizony… Nem kell nekünk a más folyója!

Igazságot Magyarországnak!!! (Angyal Nagy Gyula)

Muhi, Mohács ma már a múlt ködébe feledett, gyógyult hegek. Trianonnál azonban olyan aljas csapás ért bennünket a nyugattól, melyet maguk a felbujtói és aláírói is csak szégyenkezéssel emlegethetnek. A négy nyugati hatalom képviselői közül a legkultúráltabb, Lloyd George angol miniszterelnök saját legnagyobb politikai baklövéseként írta le ezt későbbi éveiben.
Már Trianon előkészítésekor is ellenezte a csonkító indulatokat (majd sajnos föladta ellenállását):
“Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. […] Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.”

Lloyd George egyébiránt walesi hazafi volt. Igazán megérdemli Arany Jánosunktól A walesi bárdokat… Ajánlott : Rajzfilmjeink között is…

Természetes, hogy nem lehet béke, amíg rasszista és soviniszta indulatokkal fűtött szemétdombok kiskakasai próbálják a magyart másodrangú európai polgárrá sűllyeszteni. Lássuk csak jelenkorunk szlovák fasizmusának döbbenetes vadhajtásait!

Trianonnál éppen az a középső csonk maradt meg magyarnak, melyen történelmünk legnagyobb pusztulásai zajlottak.
Nem sok olyan ország van a világon, melynek polgárai – míg több, mint 1100 esztendeje ugyanott honolnak – külföldre utazgatnak, hogy legrégibb történelmük emlékeiket látogassák.
Trianon égő seb, nem maradhat gyógyítatlan.
Egy művelt Európa nem tűrheti el e szégyenét mosdatlanul.
Meg kell hát ismertessük velük is megtévedt vezetőik kirekesztő döntését és annak orvosolandó következményeit.

Minden nyugat-európai polgár honi kiruccanásába rutinszerűen be kell illeszteni a budapesti séta és a szentendrei hajókirándulás mellett a Trianon-múzeum meglátogatását is! Amíg persze a bűnös városban, Budapesten nem áll ilyen, addig kénytelenek lesznek lelátogatni Várpalotára, csonkországunk ma egyetlen Trianon Múzeumába.

A belépéshez kattintson a fönti képre!

Csonkországunk minden csonkamegyéjében elkél egy ilyen múzeum, mely a térség szenvedésire emlékezik majd. Majd pedig az elszakított területeken is létrejöhetnek végre a Trianon-múzeumok, melyek az elszakított magyarok megaláztatásait és szenvedéseit bemutatni lesznek hivatottak egy valóban művelt – bűneivel is szembesülni képes – működő Európában. Európai pénzből!
Ez a legkevesebb, amit kirekesztett és megalázott magyar véreinkért támogatnunk kötelesség.

Addig pedig… Játsszuk újra a Mohácsi Csatát ! … Hiszen megnyerhető !!!

A Mohácsi Csata ma már újrajátszható és meg is nyerhető (csak kattintson ide!) – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével a www.mandarchiv.hu honlapon. A Mohácsi Vész ma már van olyan távolban, hogy eljátszhatunk a gondolattal…

Leventésen
Szebb Jövőt!
kíván

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
www.makultur.hu

MAGYAR CSATÁK ÚJRATÖLTVE

Megvívhatjuk harcainkat – Megnyerhetjük csatáinkat! A Mohácsi Csata megnyerhető, de a Piski Csata is újrajátszható a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével …

The post Mohács – 495 éve … appeared first on Szögedöm.hu.

Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is… Erdélyt kifosztó keleti szomszédaink persze nemzeti ünepként dajdajoznak… No persze méltó kritika ez ránk is: Gyáva népnek nincs hazája !

Korunk pestisének az igen nagy valószínűséggel mesterséges AIDS-nek is az ünnepe ez a nap. Így… Akár harmadik pestisként ünnepelhetjük e napon az új mesterséges vírust, a kis kovidot is !!!

De valójában minek is az „ünnepe” ez a nap ? – Bizony, Trianon napjához hasonlatos „ünnepünk” ez nekünk…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉRVÁR – oláh nemzeti ünnep

Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több helyretenni azokat !!!
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve.
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul.
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Ládd még: olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk) 2.) tudatos és módszeres történelemhamisítással az „oláh” népnév új váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév „hivatalos” gyáva magyar változata.

Román (stílusú) templomok Magyarországon – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngélkedők kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.

A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utobbi évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne, hanem a tanulságok levonása és a sikeres magyar kiút kijelölése.

Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás ?
„Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.” 
A trianoni országvesztés történelmi előzményei (I. rész)

< Erdély címere

Erdély.lap.hu

Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: 
„Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek …

Bővebben itt:  GAZDA JÓZSEF Az önfeladás mechanizmusai – Hitel 2002. július – EPA

A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben 2002-ben (még meleg színekkel)

A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés ! Ilyen egyszerű. Amit elvett az oláj túlnépesedés, azt visszahozhatja a magyar (helyre)népesedés. Ha van még rá magyar hajlandóság. Ha az Erdélyért sírdogálók a gyermekáldás dolgában is oly áhítatosak lennének, csak néhány évtized, talán egy évszázad… egy török áfiumnyi (150 évnyi) idő sem kell…
Erdély visszatérhet !
Igen, Erdély újra magyar lehet – a természetesen magyar – népességi többséggel. Ma már az erdélyi olájok sincsenek szaporodóban… Most miénk lehet a terep. Itt a történelmi alkalom ! Aztán már csak egy népszavazás kérdése, mint a rác nép ősi fészkében Rigómező (Koszovó) vidékén tették az albán túlnépesedők… Az EU is bólogat majd… Gyáván. És elvtelenül ! Mint Koszovó népszavazása után is tette.

Márton Áron szobra Szászrégenben

Erdély.lap.hu

Ne feledjük: A 23 millió románnal riogató balmagyarok bizony képesek voltak minden korábbi hazaárulót alulmúlni :
Erdély oláh kézre kerülését (a D209-essel) ünnepelgetni Budapesten !

Lehet-e ennél orcátlanabb hazaárulással előállni Magyarországon ?

Talán a Tatárdúlást, a Muhi Vész napját együtt ünnepelni a mongol elnökkel Batu kán képe alatt, vagy
Mohácsot a török szélső jobb vezetőivel… Szülejmán szultán arcképe alatt…
Ünepelve az „ünnepileg lefejezett” 2000 ártatlan polgári magyart is…

Már amennyiben ezek azoknak nemzeti ünnepei volnának…
De nemzeti tragédiáink nekik nem ünnepnapjaik. Az olájok viszont dőzsölnek e napon, hivalkodva vigadva a mi nyomorúságunkon…

Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten ! Ünnepelni a nemzethalált. Döbbenet ! Egy magyarellenes miniszterelnökkel az élen…
Miért nem a Bécsi döntéseket – Erdély északi felének visszacsatolását – ünnepelgetjük mi Bukarestben ?! Ennek legalább volna értelme ! Erre azonban soha nem tett még – talán gondolatban sem – kísérletet egyetlen egy politikusunk sem. Egyetlen egy magyar politikus sem !!!

Már a többség elfeledte, de az oláj fasisztákkal együtt, magyar ellen ünnepelni a gyurcsótányi fölforgató elemek szerint nem is volt sértő, bezzeg az országunkat fölprédáló szovjet ostromgyűrű budai hős magyar védőinek kitöréséről megemlékezni, az bizony súlyos fasiszta gondolat…
Hol élünk ? Melyik nép hazájában ?

Az oláj fasiszták fölvonulásának napja… Az oláj fasiszták fölvonulását még a Népszabadság is hitelesen bemutatta képsoraiban… (http://nol.hu/galeria/000007251/000487041/)

…ahogy egy érett nemzet ünnepel… vagy ahogy a tolvaj örül a koncnak ?!

Előbb egy (D209-es) magyarellenes ügynök miniszterelnökként, majd egy Nemzeti Színházunkat fölforgató ingyenélő ratyi ünnepelgetett… Mit is ?

Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására (Magyar Hírlap 2010-11-17)

Mára ez már egy rémkép emlékévé fakult. De a honvesztők komolyan gondolták, mint a fekaszaporítást… meg a fasiszlám behozatalát… magyar pénzen… a magyar adósanyargatottak pénzén…

Hogyan is kellene hát barátkozni a csonkországunk maradékánál nagyobb magyar területen hízó szomszédunkkal ?! Hát… Nehéz…
Először is: Barátkozni nem nekünk kellene ! Mi esetleg keresztényi módon megbocsájthatunk. Bár ez sem lesz könnyű.

Szervezzenek inkább a területrablók „Bécsi-döntések” évfordulóit Bukarestbe ! Koccintsanak együtt a wilsoni elvekre ! A néptöbbségi igazság elvének érvényére ! Ígérgessék, hogy megvalósítják azokat ! Vagy még inkább az ígéretszegő (régiesebb szóval „áruló”) 1916-os dél-erdélyi oláj betörés visszavágójaként megesett magyar-német bukaresti bevonulás évfordulóját lenne érdemes megszervezni Bukarestben ! De szép karnevál is lenne !
Az lenne az oláj-magyar barátság igazi próbája. Amilyen gyáván ünnepelgettek akkor – 1916-ban Bukarestben a magyar csapatok bevonulásakor – a civilbe bújt oláj katonaszökevények, oly vígan és önfeledten mulathatnának most is! (Ajánlott olvasmányul Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig)
Hát lássanak hozzá a Schengenbe vágyó barátaink ! A mi valódi vezetőink pedig kegyesen elfogadhatnák a kedves barátkozó, sőt talán engesztelkedő meghívásokat ! Egyszer végre akár magyarul is viselkedhetnénk ! 

Mit is jelentett az olájok hatalomátvétele Erdélyben ?!

Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)

https://www.youtube.com/watch?v=ktlo6mzkq6s

A „Kárpátok őre” csak egy azon több ezer elpusztított magyar emlékműből a gúnyhatárainkon túl, az elbitorolt (máig jogellenesen megszállva tartott) területeinken, melyekről nem is beszélünk, sőt, amelyeket nem is számolunk…

Aztán Erdély néhány borús háborús évre fölszabadult…
No persze nem az egész, csak az akkoriban is túlnyomó magyar többségű északi része.

A második bécsi döntés során Magyarországnak (vissza)ítélt terület (Észak-Erdély)

De hogyan is viselkednek a haramiák ha végre hozzájutnak a konchoz ? Hogyan is rendezte le a köpönyegforgató nagy Románia (a 2. Világháború legnagyobb köpönyegforgatója és haszonélvezője) Erdély második „hivatalos” elbitorlását ? Lássuk !
Oláj gyilkos gárda (Maniu Gárda) – Magyar Holokauszt Erdélyben (1944)

Ezt minden magyarnak látnia kell! És emlékezni rá! Így viselkednek ők! Az elbitorolt földjeinken. Mint mondottam: a „barátkozás” folyamatában először is nehéz lesz nekik megbocsájtani!

De magyarnak Erdélyben nem a megbocsájtás, vagy a barátkozás az igazi föladat!

Erdély magyar volt, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy az lehet-e megint !

Kívánjuk – nem engedve a 48-ból, meg a 12 pontból – 
Erdély unióját Magyarországgal!

Szögedi mestör képével emléközve Erdély visszatértének (1940) Karácsonyára:

A cifraszűrös karácsonyi angyalka hazahozza Erdélyt… (a meggyötört, széttépett magyar nemzettesthez) hogy újra, békében együtt ünnepelhessünk…

Dr Sz L

Korábbi olvasói hozzászólás:
cleofide1731
Date: 2016. dec. 2., P, 8:52

Erdélyt nem a magyar anyák veszítették el, hanem az úrhatnám magyar férfiak.
Azok az ellabancosodó földbirtokosaink veszítették el, akik román jobbágyokat telepítettek be a földesuraknak sokkal kedvezőbb feltételekkel Havasalföldről és Moldáviából. Ott ugyanis a cigány rabszolgaság gyakorlata (csupán 1861-ben törölték el az összes román területen) olyan, versenyhelyzetet teremtett, hogy a román jobbágy (1864-ig, mikor a jobbágyságot is eltörölték) sokkal, de sokkal kedvezőbb helyzetet talált Erdélyben. Persze, 1861/64 után már a romák özönlöttek főként hozzánk (mármint a beások, nem a lovárik). Tehát ez 100%-ig a mi sarunk.

Lásd: Aferim!

Erdélyt nem elsősorban a magyar anyák vesztették el, hanem a román anyák nyerték meg.

Ha Trianon kialakulásáért (így Erdély elvesztéséért is) magyar bűnösöket kell keresnünk, akkor elsősorban az idióta és hazaáruló Károlyi Mihályt és bűntársait kell megemlíteni, akiknek gazembersége a magyar történelemben példa nélküli. Ilyen értelemben is üdvözlendő tény, hogy Károlyi Mihály szobra végre elkerült a Parlament épülete mellől (ideje lenne végre teljesen beolvasztani).

Édes Erdély

A kártyolyi szobornak a Tétényi Komcsi Szoborpark a helye!
Emlékezni és emlékeztetni kell !!!

Milyen érdekes! Sose hallottam még, hogy valaki tanár a komcsi szoborparkba vitt volna osztálykirándulást…
Pedig minden gyerekre ráférne széles e Hazában !
Ha a vírushiszti enyhül kezdhetnek a tanáraink végre tiszta lapokkal…

Dr Sz L

The post Két pestis egy napon! – Magyar tünetekkel… appeared first on Szögedöm.hu.

A Magyar Televízió M5 csatornáján …

Prof. Dr. Gulyás László
egyetemi tanár
Szegedi Tudományegyetem
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

c. egyetemi tanár Kaposvári Egyetem
c. egyetemi tanár Kodolányi János Főiskola

The post A trianoni békediktátum története appeared first on Szögedöm.hu.

1920 május 18.-án Dr. Dömötör Mihály belügyminiszter betiltotta, föloszlatta a szabadkőművességet és – Istennek legyen hála – begyűjtötte az iratokat. Így ma a világ országai közül egyedül Magyarországon kutathatóak a szabadkőműves dokumentumok… (RAFFAY ERNŐ)

Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe 1892 végén
(László Szigfrid)

The post Trianon külső és belső okai – Szabadkőművesség appeared first on Szögedöm.hu.

Dr. Dömötör Mihály 1920 május 18.-án belügyminiszter betiltotta, föloszlatta a szabadkőművességet és – Istennek legyen hála – begyűjtötte az iratokat.
A világ országai közül egyedül Magyarországon kutathatóak a szabadkőműves dokumentumok…

The post Trianon külső és belső okai – Szabadkőművesség appeared first on Szögedöm.hu.

Két pestis egy napon!
Erdély oláj kézen – az AIDS világnapján…

Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is…

Minek is az „ünnepe” ez a nap? – Trianon napjához hasonlatos „ünnep”…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉRVÁR – oláh nemzeti ünnep

Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több elméláznunk…
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Lásd még: olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk) 2.) tudatos történelemhamisítással az „oláh” népnév váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév hivatalos változata.

Román (stílusú) templomok Magyarországon – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngébbek kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.

A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utolsó másfél évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne, hanem a tanulságok levonása és a magyar kiút kijelölése.

Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás?
Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.” 
A trianoni országvesztés történelmi előzményei (I. rész)

< Erdély címere

Erdély.lap.hu

Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek …

Bővebben itt:  GAZDA JÓZSEF Az önfeladás mechanizmusai – Hitel 2002. július – EPA

A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben 2002-ben (meleg színekkel)

A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés! Ilyen egyszerű. Amit elvett az oláj túlnépesedés, azt visszahozhatja a magyar (helyre)népesedés. Ha van még rá magyar hajlandóság. Ha az Erdélyért sírdogálók a gyermekáldás dolgában is oly áhítatosak lennének, csak néhány évtized, talán egy évszázad… egy török áfiumnyi (150 évnyi) ídő sem kell…
Erdély visszatérhet!
Igen, Erdély újra magyar lehet – a természetesen magyar – népességi többséggel. Ma már az erdélyi olájok sincsenek szaporodóban… Most miénk lehet a terep. Itt a történelmi alkalom! Aztán már csak egy népszavazás kérdése, mint a rác nép ősi fészkében Rigómező (Koszovó) vidékén tették az albán túlnépesedők… Az EU is bólogat majd… Gyáván. És elvtelenül! Mint Koszovó népszavazása után is tette.

Márton Áron szobra Szászrégenben

Erdély.lap.hu

Márton Áron szobra Szászrégenben

Ne feledjük: A 23 millió románnal riogató balmagyarok bizony képesek voltak minden korábbi hazaárulót alulmúlni:
Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten!

Lehet-e ennél orcátlanabb hazaárulással előállni Magyarországon?

Talán a Tatárdúlást, a Muhi Vész napját együtt ünnepelni a mongol elnökkel Batu kán képe alatt, vagy
Mohácsot a török szélső jobb vezetőivel… Szülejmán szultán arcképe alatt…

Már amennyiben ezek azoknak nemzeti ünnepei volnának…
De nemzeti tragédiáink nekik nem ünnepnapjaik. Az olájok viszont dőzsölnek e napon, hivalkodva vigadva a mi nyomorúságunkon…

Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten! Ünnepelni a nemzethalált. Döbbenet!
Miért nem a Bécsi döntéseket – Erdély északi felének visszacsatolását – ünnepelgetjük Bukarestben. Ennek legalább volna értelme! Erre azonban soha nem tett még – talán gondolatban sem – kísérletet egyetlen egy politikus sem. Egyetlen egy magyar politikus sem!

Már a többség elfeledte, de az oláj fasisztákkal együtt, magyar ellen ünnepelni a gyutórcsótányi fölforgató elemek szerint nem is volt sértő, bezzeg az országunkat fölprédáló szovjet ostromgyűrű budai hős magyar védőinek kitöréséről megemlékezni, az bizony súlyos fasiszta gondolat…
Hol élünk? Melyik nép hazájában?

Az oláj fasiszták fölvonulásának napja… Az oláj fasiszták fölvonulását még a Népszabadság is hitelesen bemutatta képsoraiban… (http://nol.hu/galeria/000007251/000487041/)

…ahogy egy érett nemzet ünnepel… vagy ahogy a tolvaj örül a koncnak?!

Előbb egy (D209-es) magyarellenes ügynök miniszterelnökként, majd egy Nemzeti Színházunkat fölforgató ingyenélő ratyi ünnepelgetett… Mit is?

Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására (Magyar Hírlap 2010-11-17)

Mára ez már egy rémkép emlékévé fakult. De a honvesztők komolyan gondolták, mint a fekaszaporítás…

Hogyan is kellene hát barátkozni a csonkországunk maradékánál nagyobb magyar területen hízó szomszédunkkal?! Hát…
Először is: Barátkozni nem nekünk kellene! Mi esetleg keresztényi módon megbocsájthatunk. Bár ez sem lesz könnyű.

Szervezzenek inkább a területrablók „Bécsi-döntések” évfordulóit Bukarestbe! Koccintsanak együtt a wilsoni elvekre! A néptöbbségi igazság elvének érvényére! Vagy még inkább az ígéretszegő (régiesebb szóval „áruló”) 1916-os dél-erdélyi oláj betörés visszavágójaként megesett magyar-német bukaresti bevonulás évfordulóját lenne érdemes megszervezni Bukarestben! De szép karnevál lenne!
Az lenne az oláj-magyar barátság igazi próbája. Amilyen gyáván ünnepelgettek akkor – 1916-ban Bukarestben a magyar csapatok bevonulásakor – a civilbe bújt oláj katonaszökevények, oly vígan és önfeledten mulathatnának most is! (Ajánlott olvasmányul Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig)
Hát lássanak hozzá a Schengenbe vágyó barátaink! A mi vezetőink pedig kegyesen elfogadhatnák a kedves barátkozó, sőt talán engesztelkedő meghívásokat! Egyszer végre akár magyarul is viselkedhetnénk! 

Mit is jelentett az olájok hatalomátvétele Erdélyben?

Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)

A „Kárpátok őre” csak egy azon több ezer elpusztított magyar emlékműből a gúnyhatárainkon túl, az elbitorolt (máig jogellenesen megszállva tartott) területeinken, melyekről nem is beszélünk, sőt, amelyeket nem is számolunk…

Aztán Erdély néhány borús háborús évre fölszabadult…
No persze nem az egész, csak az akkoriban is túlnyomó magyar többségű északi része.

A második bécsi döntés során Magyarországnak (vissza)ítélt terület (Észak-Erdély)

De hogyan is viselkednek a haramiák ha végre hozzájutnak a konchoz? Hogyan is rendezte le a köpönyegforgató nagy Románia (a 2. Világháború legnagyobb köpönyegforgatója és haszonélvezője) Erdély második „hivatalos” elbitorlását? Lássuk!
Oláj gyilkos gárda (Maniu Gárda) – Magyar Holokauszt Erdélyben (1944)

Ezt minden magyarnak látnia kell! És emlékezni rá! Így viselkednek ők! Az elbitorolt földjeinken. Mint mondottam: a „barátkozás” folyamatában először is nehéz lesz nekik megbocsájtani!

De magyarnak Erdélyben nem a megbocsájtás, vagy a barátkozás az igazi föladat!

Erdély magyar volt, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy az lehet-e megint!

Kívánjuk nem engedve a 48-ból, meg a 12 pontból
Erdély unióját Magyarországgal!

Dr Szabó László

Szögedi Védegylet

Szögedi mestör képével emléközve Erdély visszatértének (1940) Karácsonyára:

A cifraszűrös karácsonyi angyalka hazahozza Erdélyt… (a meggyötört, széttépett magyar nemzettesthez) hogy újra, békében együtt ünnepelhessünk…

Olvasói hozzászólás:
cleofide1731
Date: 2016. dec. 2., P, 8:52

Erdélyt nem a magyar anyák veszítették el, hanem az úrhatnám magyar férfiak.
Azok az ellabancosodó földbirtokosaink veszítették el, akik román jobbágyokat telepítettek be a földesuraknak sokkal kedvezőbb feltételekkel Havasalföldről és Moldáviából. Ott ugyanis a cigány rabszolgaság gyakorlata (csupán 1861-ben törölték el az összes román területen) olyan, versenyhelyzetet teremtett, hogy a román jobbágy (1864-ig, mikor a jobbágyságot is eltörölték) sokkal, de sokkal kedvezőbb helyzetet talált Erdélyben. Persze, 1861/64 után már a romák özönlöttek főként hozzánk (mármint a beások, nem a lovárik). Tehát ez 100%-ig a mi sarunk.

Lásd: Aferim!

Erdélyt nem elsősorban a magyar anyák vesztették el, hanem a román anyák nyerték meg.

Ha Trianon kialakulásáért (így Erdély elvesztéséért is) magyar bűnösöket kell keresnünk, akkor elsősorban az idióta és hazaáruló Károlyi Mihályt és bűntársait kell megemlíteni, akiknek gazembersége a magyar történelemben példa nélküli. Ilyen értelemben is üdvözlendő tény, hogy Károlyi Mihály szobra végre elkerült a Parlament épülete mellől (ideje lenne végre teljesen beolvasztani).

Édes Erdély

A kártyolyi szobornak a Tétényi Komcsi Szoborpark a helye!
Emlékezni és emlékeztetni kell !!!

( Jut eszömbe, magam is el köll vigyem oda már végre a gyerököket… hiszen a kommunizmust csak az elmondásaimból, mög a 6:3-ból ismerik…
Ajánlott: Ünnepeljünk a 6:3 napján! )

Milyen érdekes! Sose hallottam még, hogy valaki tanár a komcsi szoborparkba vitt volna osztálykirándulást…
Pedig minden gyerekre ráférne széles e Hazában!

Dr Sz L

The post Két pestis egy napon! – Magyar tünetekkel… appeared first on Szögedöm.hu.

A bécsi döntések nemzetközi bírósági döntések voltak, amelyekkel Németország és Olaszország békés úton igyekezett Magyarországnak a Trianoni terrordiktátum által okozott főbb sérelmeit orvosolni. Az olasz Ciano (ejt: Csánó) gróf főleg a magyar érdekeket képviselte, Ribbentrop pedig a tót (szlovák) és oláh (rumuny) érdekek mellett állt ki.

Bevonuló csárdás – II.Bécsi döntés (1940) Kalmár Pál

A bécsi döntések révén, 1938-ban és 1940-ben Magyarország a Trianoni terrordiktátum értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától illetve Oláhországtól (Rumunyától).

Ha soknemzetiségű – kis nemzeteket bármiféle autonomiák nélkül elnyomó – Franciaországok létezhetnek ma a modern Európában, hát elrabolt területeink akár holnap visszatérhetnek. Akár önként! Vagy akár nyugati nyomással… Párizs pedig baráti üdvözléssel rajonghatja körül kirekesztő eleik által okozott sebeink orvoslását.

Ha Izrael visszakövetelhető volt 2000 év múltán, hát 95 esztendő, az nekünk semmi! És itt csak néhány országrészről van szó.  Folyamatos magyar jelenléttel. Remélhetőleg nekünk nem kell 2000 évet várnunk, hogy helyreálljon a Magyar Rend. A hazai kisebbség, főleg a zsidóság (hazafias és cionista egyaránt) pedig bizonyosan támogatja a Magyar Revíziót, már csak Izrael újjászületésének – Levante revíziójának – hasonlatossága miatt is.
Magyar zsidó ötlete volt Izrael újjáteremtése is! No persze a magyar ügyben nincsenek olyan kényes kérdések sem, mint Herzl Tivadar nagy tervében, mint a Palesztina helyén alapítandó  Judenstaat (Zsidó-Állam) esetében. Mi bizony – örökkön magyaros befogadással – szívesen visszafogadjuk a megtérő nemzetiségeinket is!
A magyar jog a Kárpát medencére megkérdőjelezhetetlen. Mi pedig nem is kívánjuk a – túlnyomóan nem-magyar lakosságú – Bécsi medencét, meg Morvaországot, meg Sziléziát sem…
Nekünk „Nagy Magyarország” nem kell! Bőven elég nekünk az ezeréves…

Egy „Nagy Magyarország”: Mátyás király Magyarországa: (Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati magyar karéjban… )
Bár ezek is mind magyar területek voltak, mi mégis belátjuk magyaros megbocsájtással, hogy ezeket a részeket követelni ma nem volna illendő…
„Nem kell nekünk a más folyója, nem kell nekünk a mások bérce…
Csak magyar hegy és magyar róna, ahogy az Isten rég kimérte… „

Magyarország határai 1920-1944 között – a történelmi Magyarország csonkolása után a Bécsi Döntések révén visszatérő területekkel. Nagy Magyarország határai itt nem láthatóak, – mivel a magyar soha nem volt soviniszta, mint a szomszédai – hiszen mi sohasem kérkedtünk korábbi hódításainkkal. Így Nagy Magyarország részei, mint Szilézia, Morvaország, Alsó-Ausztria, Stájerország, Horvátország, Dalmácia, meg a déli bánságok itt sem szerepelnek …

A Második Bécsi Döntés nyomán kialakult megyerendszerünk

Az 1940-es Csonka-Magyarország – „Kis-Magyarország”
Ahogyan Töröl Pál, 93 éves ludovikás (jó ideje nyugalmazott) tüzérezredes mondotta minap:
Ez a minimum!
Ez a kis Magyarország, amely a magyaroknak a legelemibb kártérítés Trianon után.

Wass Albert – Jönnek ! (1940)

Csonkországunk szellemi nyomorára jellemző, hogy történelmi igazságunkért küzdő Gian Galeazzo Ciano, Cortellazzo grófjának szobra eggyetlen (maradék) magyar városunkban sem áll…
De még egy utcája, tere sincsen!
Amíg Szeged eggyik főterét ma is a Városunkat bombáztató Rooseveltről emlegetjük…
Népirtó kommunisták neveivel pedig máig tele vannak országunk közterei hintve!
Csak eggyetlen példa: „Zsigmond királyunk útját ma is Frankel Leó bitorolja…”

A második világháborút lezáró Párizsi békeszerződések a Bécsi Döntéseket 1947-ben semmisnek nyilvánították, a hazatért területek pedig újra Csehszlovákia és Oláhország (Rumunya) megszállása alá kerültek.

Szép vagy Gyönyörű vagy Magyarország…
Amíg a hitünk él, addig el nem veszünk! Hegyeink, erdeink mind visszatérnek…

Kalmár Pál – Szép vagy Gyönyörű vagy Magyarország

Leventésen…
Szebb Jövőt!
kíván

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok:

Saint Germain – Magyarországot szétszaggatni!

Nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket!

The post Második Bécsi Döntés – ma 75 éve! appeared first on Szögedöm.hu.

Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott elnyomatásban ünnepeljük.

71 esztendővel ezelőttig, az 1944-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged fölszabadulásának napja!
A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok 1921. augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet.
Több, mint eggy évvel Trianon után…
1921. augusztus 21.-e – Szerencsés dátum! Emlékezetes 21-es!

Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból méltón ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden – a rendszerváltozás óta eltelt – 25 év alatt nem sikerült…

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség. Öreg hellyi hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga.

Természetesen, a Szeged-ellenes balvezetés eltakarításával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben e jeles napot is végre tisztes keretek közt ünnepelhetjük majd… Akárcsak Szeged fölszabadulásának napját, vagy a Nándorfehérvári Diadal napját is…

De a gondolataiban is mérgezett szegedi nép ma a Város legnagyobb adósságának mesterét ünnepli

De lássuk a történelmet? Hogyan is kerülhetett Újszeged rác fönnhatóság alá?
A honveszejtő vörös Károlyi a Délvidékkel együtt még Újszegedünket is elveszejtette! Volna…
1918 november 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó – „Nándorfehérvári” helyett – „Belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet. Bizonyára jelképes értelme is lehet annak, hogy éppen a Vakok Intézetét foglalták el először, ott is szállásolták el magukat és ott rendezték be főhadiszállásukat is.

Hamarosan megkezdték az önálló közigazgatás és az újszegedi hídfőnél a határátkelő megszervezését.
Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy rác kupec lett a városka pénztárnoka.

Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez, a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal: a 25 botütéssel!

A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért Szegedről átjáró francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá.

Újszeged – már megboldogult – legöregebb asszonya mesélte el nekem 100 esztendősen könnyek között, hogyan nyomorították meg az édesapját. Akkoriban igen csinos fiatal lányka volt…

Nincs ma már mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 esztendőnek.

De hiába volt még Trianon is! Trianon terrora után egy esztendővel a (hajdan török elől űzötten is) befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott városban.

Nem is csoda, ha 1921. augusztus 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, az internáci vörös terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szegedieken, no meg főleg újszegedieken áll…

Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés …

Ehelyett idén is csak parttalan dajdaj folyik kilúgozó gyökértelen ricsajjal…
Még fürdőzni sem szabad a parton, nehogy a dajdajozók…
Talán mindenki számára világos: ez nem „feledékenység” a toronyaljasok részéről! Ez az elkenés és süketelés a  lételemük!

A hivatalos ünnepség hagyományának újjáteremtéséig
Otthoni megemlékezésre kéri
Önöket tisztelettel:
Dr. Szabó László
Újszeged volt képviselője
a Szögedi Védegylet
elnöke

Szeged, 2015. Új kenyér (augusztus) hava 21.-én

The post Fölszabadulásunk Ünnepe helyett parttalan dajdaj megint appeared first on Szögedöm.hu.

Az 1920. június 4-i diktátum évfordulója apropóján tettünk fel kérdéseket dr. Raffay Ernő budapesti történésznek, akinek Trianon előzményei és annak következményei az egyik kutatási területe. A jeles tudós sokszor okozott fejtörést megállapításaival az ún. „baráti szomszédos országok” történészeinek, politikusainak a témában, hiszen – amint látjuk – a történelmet lehet utólag megképzelni és megírni, ám a tények kegyetlenek – nem olyan tapintatosak, mint mondjuk az 1990 utáni alapszerződések.

– Miben különbözik megannyi más európai békekötéstől a trianoni?
– Legfontosabb különbség az aránytalansága. Ha megvizsgáljuk a 19–20. század 1920 előtti békekötéseit, azt látjuk, hogy egyetlen, katonailag vesztes országot sem csonkítottak meg olyan nagy arányban, mint a Magyar Királyság területét. Elvették az országterület 71,3%-át, a népesség kétharmadát. 1815-ben, amikor végleg leverték a napóleoni Francia Császárságot, területének elenyésző részét vették el, azaz méltányos békeszerződést kötöttek a nagy vesztessel. A 18–19. század orosz–török háborúi után a két keleti nagyhatalom egyike sem akarta túlságosan megalázni a másikat, gondolván a következő évtizedekre. Az 1870–1871. évi porosz–francia háború után a német győztes ugyan Versailles-ban kiáltotta ki a Német Császárságot (1871. január 18-án), ami porig alázta a francia nemzettudat két tartópillérét (gloire és grandeur), területcsonkításbéli aránytalanságot nem követtek el. Mindössze a két, német többségű tartományt, Elzászt és Lotharingiát csatolták el (igazságosan!) Franciaországtól. Ezt az összecsapást megelőzte az 1866. évi porosz–osztrák háború, amelyben a poroszok legyőzték Ausztriát, amivel ugyan eldöntötték, hogy a német egység megvalósítását a Porosz Királyság végzi el, valamint kiszorították az egykori Német Nemzet Szent Római Birodalmából a Habsburg-dinasztia vezette Ausztriai Császárságot – a poroszok, okosan, a jövőre gondolva, mégsem csonkították meg Ausztriát. Így aztán 1867 (Habsburg–magyar kiegyezés) és 1879 októbere (Németország és az Osztrák–Magyar Birodalom katonai szövetsége) után létre is hozták az összesen 1 millió 251 ezer km² nagyságú Középponti Hatalmak nevű katonai szövetségi rendszert. Nos, e hatalmas katonai szövetség léte, illetve az 1894–1907 között létrehozott antant ellentétei alakították ki azt az alaphelyzetet, amelyben egyes európai nagyhatalmi vezetők azt gondolták, egy jövendő nagy háború után úgy tudják majd örökre biztosítani a békét, ha a leendő veszteseket porig alázva, elveszik tőlük az életlehetőségeiket. Éppen ezt tették az egész Habsburg Birodalommal, benne a Magyar Királysággal 1920-ban.

A békediktátum külső okai

– Milyen okai voltak a trianoni „békeszerződésnek”?
– Trianonnak külső és belső okai vannak. A külső okcsoport két területből áll: a nagyhatalmi okcsoport és a szomszédos országok okcsoportja. A nagyhatalmi okcsoport abból a történelmi igazságból indul ki, hogy a történelem formálói szinte mindig a nagyhatalmak. A Magyar Királyság (325 ezer km²) területének szétdarabolása előtt, az Osztrák–Magyar Birodalom (676 ezer km²) részeként Európa (Oroszország utáni) második legnagyobb területű, több mint 50 milliós népességű nagyhatalma volt. Az akkori európai nagyhatalmak pedig 1879 és 1907 között két nagy katonai tömbbe szervezkedtek alapvető érdekeik szerint; a kisebb országok vagy az egyik, vagy a másik nagyhatalmi-katonai tömbhöz csatlakoztak (pl. Románia 1883-ban a Középponti Hatalmakhoz). A Magyar Királyság 1879-től a Német Birodalom katonai–politikai szövetségese volt, s amikor a nagy háború az antant (Anglia, Franciaország, Egyesült Államok) győzelmével végződött, a győztesek közül főleg Franciaország azt akarta elérni, hogy Németországnak soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese: emiatt szétzúzták a Monarchiát, s mindenekelőtt az etnikailag és katonailag egységesebb Magyar Királyságot. Elsősorban emiatt támogatták a román és szerb területelvevő szándékokat, Csehországot pedig amiatt is, hogy ellensúly legyen Ausztriával szemben, az esetleges Anschluss-szal szemben. Magyarország e nagyhatalmi játszma első s legnagyobb vesztese. Megjegyzem, Németország 1919. évi megalázása vezetett a második világháború kirobbanásához is.

– Nézzük a szomszédos országok szerepét…
– Általában ezt ismerjük a legrészletesebben. A velünk keverten élő, illetve egyes szomszéd népek már a 18. század végétől rendszeresen, visszatérően, általában fegyveresen is fölléptek a magyar állam és a magyarok ellen. E támadások okai között a Habsburg-ház magyarságot gyöngítő tevékenysége, valamint a török háborúk magyar létszámot kisebbítő hatása is benne található. 1914 előtt csehek, románok, szerbek és szlovákok tényleges terveket dolgoztak ki a magyar terület megcsonkítására, elvételére. Részletezés nélkül: a román politikusok általában a Tisza folyóig képzelték Románia határainak kiterjesztését; a csehek a Győrtől, Balassagyarmattól, Salgótarjántól, Miskolctól délre húzódó vonalig; a szerbek a Pécstől, Bajától, Szegedtől északra, Temesvártól keletre húzódó vonalig akarták kitolni határaikat. Ehhez képest (viccesen szólva) a trianoni határaink sokkal jobbak lettek! Ezeket a területeket természetesen a monarchiabéli magyar nagyhatalomtól csak európai háborúval lehetett elvenni, tehát a szomszéd népek vezetői érdekeltek voltak a világháború kirobbantásában. Politikájukat 1914 előtt az antanthatalmak érdekei mentén, azokhoz igazítva alakították. (Napjainkban pedig, a megszerzett, s a mai napig megszállásuk alatt tartott magyar területek megtartása érdekében ezek az országok a NATO kiszolgálói, kivéve a szerbeket, akik alapvetően oroszbarátok, viszont éppen a területük megtartása céljából lavíroznak a NATO és Oroszország között.)

Jobb határokat is elérhettünk volna

– Nem mehetünk el amellett, hogy Trianonnak belső okai is voltak.
– Így van, a magyarok is követtek el súlyos hibákat, amelyek belülről megosztották, tehát gyöngítették a társadalmat. A belső okok közül elsősorban a magyarok kicsiny, a nem-magyarok nagy számát, valamint a bonyolult etnikai és vallásfelekezetbeli helyzetet emelem ki. 1867-ben, a kiegyezés évében az összlakosságnak csak 44,4%-a volt magyar, s ez az arány 1910-ben „följavult” 54,5%-ra. Azonban – mivel a liberális magyar kormányok nem tiltották az idegen elemek bevándorlását – a magyar etnikum aránya csak az 1910-ben már 911 ezer zsidóval ment ötven százalék fölé. Ezek egy része keresztény vallásfelekezetre váltott, azonban mivel zsidó nemzetiség nem szerepelt a népszámlálások kérdőívein, ők magyarnak vallották magukat. Ez persze komoly előnyöket jelentett, s a magyar liberális fölfogás hívei nem gondolták, hogy a bevándoroltak soraiból kerülnek majd ki a kereszténység elleni harc, a szabadkőművesség, a szociáldemokraták és a későbbi kommunisták radikálisai. 1914 előtt a magyar értelmiség legjobbjai (gróf Tisza István, Herczeg Ferenc, Bangha Béla, Prohászka Ottokár stb.) azt vették észre, hogy a budapesti sajtóban (kivétel nélkül) minden nap gyalázzák a kereszténységet, sőt, a szót, hogy ’magyar’, szitokszóként használják a sajtó liberális és szocialista részében. Amikor aztán eljött a háború, a baloldal e két irányzatához tartozó személyek elkezdték a hadsereg és a hátország föllazítását, ami oda vezetett, hogy 1918. október végétől három kormány is (Károlyi-, Berinkey- és a népbiztosok tanácsa) ezekből az (jórészt zsidó nemzetiségű) embe­rekből alakult meg. Felelősségük az ország szétdarabolásában vitathatatlan: nélkülük valószínűleg jobb (de mindenképpen csonka) határokat érhettünk volna el.

– Mi váltotta ki a második belső okot, a társadalom teljes körű politikai szétdarabolását?
– A hazai liberalizmus gyakorlatilag parttalanná vált 1914-re. Ez azt jelenti, hogy a kormányok elkövették azt a hibát, hogy a nemzet nyilvánvaló ellenségeit szabadon engedték működni. Ilyen csoport volt például a szabadkőműves Martinovics-páholyban tiltott módon megalakult Országos Polgári Radikális Párt (Jászi, Ady stb.), amely majd 1918-ban a szociáldemokrata párttal és Károlyi Mihály Függetlenségi Pártjával kormánykoalíciót alkot. A politikai élet szétverését jelentette akkoriban a képviselőházi obstrukció: ez azt jelenti, hogy az ellenzék, széttördelve a törvényhozás normális menetét, nem engedte időben meghozni az államot-nemzetet védő legfontosabb törvényeket (pl. a véderőtörvényt). Ez Magyarország és a birodalom belső és külső, katonai meggyöngítését jelentette.

A szabadkőművesség szerepe

– Trianon bekövetkeztében ilyen nagy szerepe volt a szabadkőművességnek?
– A hazai szabadkőműves szervezet szabad, ám titkos működésének engedélyezése a harmadik belső ok. A szabadkőművesség radikális páholyai ugyanis a haladás, modernizáció, szabadság stb. jelszavainak bevetésével gyökeresen át akarták alakítani a hagyományos Magyarországot, jelszavaik ismételgetése mögött azonban a legnyersebb hatalomátvételi szándék húzódott meg. A kérdésre, hogy a magyarországi szabadkőművesek szét akarták-e darabolni Magyarországot, válaszom: nem szétdarabolni akarták, hanem szabadkőműves többségű képviselőházzal s kormánnyal az egész ország fölött át akarták venni a főhatalmat. Szabadkőműves országot akartak megalakítani, kihasználva a katonai összeomlást. Amikor 1920. május 18-án a már horthysta kormány belügyminisztere, Dömötör Mihály föloszlatta e szervezetet, rájuk hárította az ország összeomlását. A szabadkőműves Károlyi-, majd Berinkey-kormány ugyanis visszavonta a hadsereget, ahelyett, hogy a benyomuló román, szerb és cseh katonaság elleni védelemre adott volna parancsot. Károlyi hibája kettős: szabadjára engedte a radikális szabadkőműveseket, valamint elmulasztotta az ország megvédését.

– Ezek szerint kijelenthető, hogy tudatosság és céltudatosság sújtotta a magyar államot és nemzetet?
– Igen, a legnagyobb mértékben, hiszen a nagyhatalmak készültek a revánsra, illetve Anglia a valóban szédületes német gazdasági fejlődés erőszakos megállítására; valamint a magyarok három szomszédja előzetes, térkép-rajzolás mellett komoly katonai fejlesztéssel készült Magyarország szétdarabolására. Az eredmény lehangoló lett. 1919-ben, amikor a békekonferencián megmutatták az antanthaderő főparancsnokának, a francia Foch marsallnak a Németországgal aláírandó békeszerződés tervezetét, a tábornok ezt mondta: Uraim, ez nem békeszerződés, hanem fegyverszünet húsz évre. Nos, 20 és fél év múlva Hitler és Sztálin megtámadta Lengyelországot. A többit tudjuk. Magyarországot pedig rákényszerítették az egyébként helyes és eredményes (négyszeres területi revízió!) revíziós kül- és biztonságpolitikára. Íme, mit tesz egy rossz békeszerződés! A trianoni békeparancsot (három, Pozsony melletti magyar falu elvételével súlyosbítva) megerősítette az 1947. évi párizsi békeszerződés 1. §-a (ez van most érvényben határainkra nézve). Eszerint Magyarország határai (tehát a jelenlegi magyar–román határvonal is) az 1938. január 1-jei állapot szerint állíttatnak vissza. 1938. január 1-jén pedig az 1920. évi szerződés határvonalai voltak érvényben, hiszen az első területi revízió, az I. bécsi döntés 1938. november elején lépett érvénybe.

Amerika hadszíntere leszünk

– Mit rombolhatott e diktátum a magyarság életén 95 év alatt? 
– 1920 óta a trianoni utódállamok politikája a magyarok megsemmisítésére irányul. Lásd például az 1923-as, az 1938-as és a jelenlegi román alkotmány 1. §-át: cél a homogén nemzetállam kialakítása. Az összes többi „eredmény” mind e szándékoknak köszönhető: rombolják a magyar nemzettudatot, tönkreteszik a magyar iskolarendszert, az autonómiáról még beszélni sem lehet, stb., stb. Személyes véleményem szerint 2015-ben is változatlanul léteznek az 1920-as helyzet negatívumai, tehát a helyes magyar külpolitikának a terület-revízióra kell törekednie. Annál is inkább, mivel az összes nemzetközi szerződés de facto és de iure megengedi az európai határok békés tárgyalások utáni megváltoztatását.

– Lehet-e várni enyhülést környezetünkben? Honnan, hogyan? 
– Az enyhülést várni a román, szlovák, szerb stb. államhatalomtól önmegtévesztés, illúzió. Vegyük észre a történelmi tények ezreit: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket. Ami pedig az európai helyzetet illeti, a NATO bővítése Kelet-Európában nem más, mint a nyugati nagyhatalmak, mindenekelőtt az USA hadszíntér-kibővítő tevékenysége, hogy a leendő oroszellenes háború Kelet- és Közép-Európát, ennek népeit sújtsa, ne a Nyugatot. Csodálkozom, hogy Bukarestben mintha nem látnák, hogy egy esetleges orosz–amerikai erőpróba közben a román fővárosból mindössze egy füstölgő kráter maradna… Isten óvjon ettől! Az Európai Unió pedig nem más, mint a nyugati termelőtőke piackiterjesztése a huszonegy millió románra, a negyvenmillió lengyelre, a tízmillió magyarra stb. Modernizálást alig, kizsákmányolást minden mennyiségben kaptunk, románok, lengyelek, magyarok stb. egyaránt. Megítélésem szerint a román érdek nem az egységes román nemzetállam, hanem a román–magyar békés tárgyalások után kialakított új államszerkezet (például: autonómia, de más is elképzelhető!) lenne. Egyszóval a helyzet rossz, de nem reménytelen. Egy nemzet jövője, bármelyik nemzetre gondolunk, az érdekek helyes fölismerésétől függ.

* * *
Raffay Ernő (sz.: 1948) történész, politikus, 1990-től 1993-ig országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Egyetemi tanár, alapította és vezette a Balkanisztikai Kutatócsoportot, 1989–90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke, 1993–94 a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója.
Művei közül ajánlott: Erdély 1918–1919,
Trianon titkai (1989–1992 között hét kiadás),
A vajdaságoktól a birodalomig – az újkori Románia története, Magyar tragédia,
Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen,
Politizáló szabadkőművesség – Jászi Oszkár és a Martinovics-páholy államellenes tevékenysége,
Szabadkőműves béklyóban – Ady Endre és a szabadkőművesek I–II.,
A gróf emigrált, az író otthon maradt – Wass Albert igazsága;
Balkáni birodalom – Nagy-Románia megteremtése.

Czegő Zoltán
Székely Hírmondó

Forrás: Nemzeti.net – Dr. Raffay Ernő: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket!

The post Nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket! appeared first on Szögedöm.hu.