Veprik Róbert igazgató csütörtökön – amikor a fiókákat azonosításukhoz chippel látták el, nemük meghatározásához pedig tollmintákat vettek tőlük – elmondta, hogy a pingvincsapatban hamar kialakultak a párok, a sikeres költéshez azonban időre volt szükség. A melegebb hónapokban ugyanis a pingvinek a számukra végzetes, szúnyog által terjesztett madármalária ellen folyamatosan gyógyszert kapnak, amely nem kedvez a szaporodásuknak.
A gondozók igyekeztek mindent megtenni azért, hogy a pingvin szülők dolgát megkönnyítsék. A ház tövében fészkelőodúkat alakítottak ki, hiszen a madarak a természetben is hasonló üregekben, sziklák hasadékaiban költenek. A madarak el is foglalták ezeket, de volt pár, amelyik inkább saját munkájában bízva maga alakított ki egy üreget a bemutató medencéje melletti szikla alatt. Végül Lila és Gelb fészkében kelt ki január 6-án és 12-én egy-egy fióka.

A pingvinek monogám, életre szóló kapcsolatban élnek a kolónián belül, és mindkét szülő szerepet vállal a fiókák felnevelésében. A költési idő valamivel hosszabb, mint a legtöbb madárnál, akár 42 nap is lehet. Többnyire egy-három tojást raknak. A fiókák elválasztása körülbelül két hónapos korukban kezdődik, ekkortól tanulják meg, hogyan szerezzenek táplálékot maguknak. A természetben tengerre szállnak, az állatkertekben azt sajátítják el, hogyan vegyék el a táplálékot a gondozójuk kezéből.
A pápaszemes pingvineket fajmegmentési program keretében tartják Szegeden, így szaporításuk természetvédelmi érdeket is szolgál. A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek pusztulása, a tojásvadászat és a kevesebb táplálék mellett a Dél-Afrika térségében sajnos nem ritkán előforduló olajtanker-katasztrófák jelentik. Egy-egy ilyen tragédia alkalmával ezrével pusztulnak a pingvinek is.

(MTI-Vadaspark)

The post Pingvinfiókák születtek a Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

The post Rőt vérszopó denevérek érkeztek a Szegedi Vadasparkba appeared first on Szögedöm.hu.

A Tisza-parti város állatkertjében régóta tartanak szurikátákat (Suricata suricatta), hosszú ideig azonban nem sikerült szaporítani őket. 2010-ben alakult ki az új – három, Amszterdamból származó nőstényből és egy budapesti fiatal hímből álló – csapat, amely 2011-ben három, tavaly pedig egy aprósággal örvendeztette meg a gondozókat.
A szurikáták mindenhol az állatkertek legnépszerűbb lakói közé tartoznak, nincs ez másként Szegeden sem. Köszönhető ez az aktivitásuknak és sokszor mókásnak ható viselkedésüknek, de talán annak is, hogy – főleg, mikor két lábra állnak – van némi emberszerű a megjelenésükben.
A szurikáta Dél-Afrikában a Kalahári sivatagban őshonos, nagy családokban és kiterjedt üregrendszerekben, illetve azok környékén él. A 700 gramm körüli testtömegű ragadozók rovarokkal, lárvákkal, skorpiókkal táplálkoznak, de néha elfogyasztják a kisebb gerinceseket, tojásokat és növényi gumókat is. A légi és földi veszélyt egyaránt figyelik őrszemeik és jeleznek, ha gond van. Ezt a Vadasparkban is megteszik, ragadozó madár ezért még nem járt náluk sikerrel – igaz, időnként a vitorlás repülők is okoznak náluk riadalmat.
A csapatban a legmagasabb rangú hím és nőstény párzik. A szurikáták utódjai – tizenegy hetes vemhesség után – október és március között vakon és szőrtelenül jönnek a világra. Az utódok felnevelésében az egész csapat részt vesz.
A szoros családi kötelék azzal jár, hogy az idegeneket nem szívlelik, ha a szurikáták egy másik csapattal vagy ragadozóval kerülnek szembe, azonnal elkezdenek ásni, így nagy porfelhőt kavarnak. Az is előfordul, hogy szorosan egymáshoz bújnak, felborzolják szőrüket, megnyújtják testüket, hogy minél nagyobbnak látszódjanak. Az „előadásuk” csúcspontján pedig az egész csapat a levegőbe ugrik és közben morog. A hangadás fontos a szurikáták kapcsolatában, az egyedek legalább tízféle jelzést használnak a kolónián belül.

The post Szurikátakölykök születtek a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

Ahhoz, hogy a teve szelíd és kezelhető maradjon, fiatalon kell kezdeni a szoktatást – közölte a szakember, hozzátéve: a foglalkozások célja, hogy a közép- és dél-ázsiai országokban kedvelt háziállat felnőve is kezes maradjon, ami később rendkívül fontos lehet a gondozásában, beleértve az esetleges szállítását, egészségügyi kezelését is.
A tevék gondozója sokat foglalkozik a vadaspark két tavaszi tevecsikójával a kifutón belül, sőt az idősebbet, Misit sétára is el tudja vinni a zsiráfház előtti gyalogúton. Ekkor a látogatók is megcsodálhatják közelről a kistevét, azonban megfogni, megsimogatni egyelőre még nem lehet.
A tevecsikók április elején születtek Szegeden. Féltestvérek, apjuk Kalifa, a miskolci állatkert tevecsődöre.
Kétféle teve él a Földön, az egypúpú Afrikában, a kétpúpú Ázsiában, Szegeden az utóbbi faj egyedeit gondozzák. A kétpúpú tevék kiválóan alkalmazkodnak az extrém időjárási körülményekhez, hiszen élőhelyükön Ázsia sivatagos, félsivatagos területein nyáron rendkívül meleg van, télen pedig jóval hidegebb az időjárás mint Közép-Európában.
A kétpúpú teve háziállat, amelyet Ázsiában, feltehetően a mai Turkesztán területén háziasítottak mintegy 4500 évvel ezelőtt. Az ős vadtevék száma folyamatosan csökkent az évszázadok során, olyannyira, hogy a fajt kipusztultnak vélték. Csak a 20. század közepén fedezték fel őket újra Kelet-Kínában, illetve Mongóliában. Akkor többen úgy gondolták, hogy az állatok elvadult házi tevék, később azonban a genetikai vizsgálatok nem igazolták ezt.

The post Teveséta a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

A madár a nemzetközi törzskönyvi program keretében került a Tisza-parti városba Németországból, és tágas röpdéjében hamarosan egy Angliából érkezett párt is kap – tette hozzá az igazgató.
A 40-50 centiméter testhosszú, egyméteres szárnyfesztávolságú, Új-Zéland déli szigetén őshonos, 800-900 gramm körüli testtömegű madár első pillantásra nem tűnik igazán különösnek. Bár rendkívül erős csőre és a szárnyának alsó részén található, barnás testszínétől elütő, élénk narancssárgás tollak már felkelthetik a látogatók kíváncsiságát. A látszólagos érdektelenség azonban csak addig tart, míg a madár meg nem mozdul: a hím kea szívesen fürdőzik hátán fekve a röpdéjében kialakított medencében, hintázik a rácsokra felfüggesztett gumiabroncsok valamelyikén, a közelébe kerülő tárgyakat pedig kivétel nélkül megvizsgálja és apró darabokra szétszedi. Az Ikea névre keresztelt madár kedvence a lakat, amelyet akár gondozója kezéből is hajlandó kirángatni az egyébként szelíd természetű madár.
A rendkívüli kíváncsiság nem csak a szegedi hím sajátja, a hegyvidéki papagájok intelligenciájukról és kíváncsiságukról híresek. Új-Zélandon főhet a feje annak, aki meggondolatlanul „keás” területen parkol le az autójával, a madarak ugyanis nekilátnak szétszerelni azt. Természetesen a turistáknak ez a játékosság nagyszerű látványosság, a helyieket inkább bosszantják az általuk „hegyi bohócnak” nevezett madarak. A magatartáskutatók szerint nemcsak kíváncsiak, hanem jól oldják meg a különböző problémás feladatokat is.
A világ hatvan állatkertjében mindössze 210 keát nevelnek és vadon is nagyon kevés példány található. 1970-ig ugyanis jutalmat fizettek a lelőtt keákért, úgy tartották ugyanis, komoly veszélyt jelentenek a juhállományra, pedig csak az elhullott birkákból ettek. Az irtó hadjárat a védett területen élő papagájokat sem kímélte, több mint 150 ezer példányt pusztítottak el 1986-ig, amikor teljes védelem alá kerültek.

The post A világ egyik legokosabbnak tartott madárfaja látható a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

A kölyköt vadászok találták meg, és juttatták el az állatkert természetvédelmi mentőközpontjába. A még vak apróságot az intézmény egy olyan gondozója vette pártfogásába, aki már nagy tapasztalatokra tett szert borzok és más menyétfélék kicsinyeinek felnevelésében.
A Pannának elnevezett borzkölyök március 15-én nyitotta ki a szemét. Még mindig szopik, bár ahogy bújnak elő a fogai, lassan elkezdhet szilárd táplálékot is fogyasztani. Nevelése főleg a kezdeti időszakban jelentett komoly kihívást gondozójának, hiszen a borzkölykök – ahogy sok más emlősfaj esetében is a kicsinyek – két-három óránként szopnak, éjszaka is.
A borz a ragadozó emlősök rendjében a menyétfélék közé tartozó állatnem, melynek egyetlen faja az európai közönséges borz. Bundája hátán szürkés színű, hasa és lábai feketék, hátsó lábai között a farka tövéig rozsdásfehér; a szájzugától a füléig fekete színű, hátrafelé szélesedő sáv húzódik. A föld alatt, saját maga készítette építményben lakik, melyet nyugodt helyeken készít el. Építménye a rókáénál nagyobb, középpontját a földszint alatt másfél méternyire fekvő katlan képezi, amelyből különböző irányokban több folyosó indul ki. E folyosók közül azonban csupán egy-kettő szolgál kijáratul, míg a többi csak szellőztető nyílás.
Mindenevő, növényeket és kisebb állatokat egyaránt fogyaszt a falánkságáról ismert menyétféle ragadozó. A kedvezőbb táplálékellátottság jelei egyből megmutatkoznak rajta, jelentősen meg tud hízni. Régebben magányos állatoknak gondolták őket, azonban a legújabb vizsgálatok szerint viszonylag összetett szociális szerveződésben élnek.
A borz jelenleg nem védett állat, egyedszáma nem számít alacsonynak Magyarországon. Bár éjszakai, rejtett életmódja miatt viszonylag ritkán találkoznak az emberrel, egyre jellemzőbb, hogy közelebb merészkednek a lakott területekhez.

A Pannának elnevezett borzkölyök március 15-én nyitotta ki szemeit. Még mindig szopik, bár ahogy bújnak elő a fogai, lassan elkezdhet szilárd táplálékot is fogyasztani. Főleg a kezdeti időszakban jelentett nagy kihívást a nevelése a gondozójának, hiszen a borzkölykök – ahogy sok más emlősfaj esetében is a kicsinyek – 2-3 óránként szopnak, függetlenül attól, hogy nappal vagy éjszaka van. Az, hogy nem az első esetben sikerült a Vadaspark gondozóinak vadállatok elárvult kicsinyeit sikeresen felnevelniük, az szakértelmüket és türelmüket mutatja.

A borz jelenleg nem védett állat, egyedszáma nem számít alacsonynak Magyarországon. Bár viszonylag ritkán találkozhatunk vele éjszakai, rejtett életmódja miatt, egyre jellemzőbb, hogy közelebb merészkednek a lakott területekhez. Mindenevő, növényeket és kisebb állatokat egyaránt fogyaszt a falánkságáról ismert menyétféle ragadozó. A kedvezőbb táplálékellátottság jelei egyből megmutatkoznak rajta, jelentősen meg tud hízni. Régebben magányos állatoknak gondolták őket, azonban a legújabb vizsgálatok szerint viszonylag összetett szociális szerveződésben élnek.

Panna egyelőre a háttérben cseperedik. További sorsáról még nem döntött a Vadaspark, az, hogy vadon engedjük majd, vagy állatkertben folytatja az életét, még nyitott kérdés. A válasz attól függ majd, mennyire fog kötődni az emberhez, vagyis képes lesz-e vadon úgy megélni, hogy ne keresse az ember társaságát. Mindenesetre ezen hét péntekén szívesen bemutatjuk őt a sajtó érdeklődő képviselőinek, illetve a későbbiekben mód nyílhat arra is, hogy időnként látogatóink is találkozhassanak vele sétáltatás közben.

( Vadaspark-MTI- (Fotó: Endrédi Lajos)

The post Elárvult borzkölyköt nevelnek a Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

A március 21-én világra jött kanca anyja, Ibolya és apja, Kázmér szürkés színű, így a csikó dús, barnás szőre első pillantásra meglepetést okoz a vendégeknek.
A Tisza-parti város alpakacsapata az elmúlt hetekben nemcsak Tiával bővült, hanem Németországból is érkezett két új kanca, így a látogatók hamarosan – a karanténidőszak letelte után – már hat példányt figyelhetnek meg a dél-amerikai teveféléből.
Az alpakát ötezer éve háziasították, őse a guanakónál kisebb termetű vikunya. Az 55-65 kilogrammos testtömegű állatok vérében magas a vörösvérsejtek száma, így alkalmazkodnak a ritka magashegyi levegőhöz. Gyapjuk igen jó minőségű, finom, meleg, a legtöbbet belőle Peruban termelik. Az alpakát kétévente nyírják, egyszerre 2,5-3 kilogramm gyapjút ad.
Dél-Amerikában az állat húsát, bőrét és tejét is hasznosítják, de egyre kedveltebb háziállattá válik Észak-Amerikában és Európában, nemcsak értékes szőre, hanem viszonylag egyszerű tartása miatt is. Ehhez hozzájárul, hogy közeli rokonánál, a lámánál kisebb és kevésbé agresszív, sőt, némelyik kifejezetten barátságossá válhat gondozójával.
Magyarországon egyedül a Szegedi Vadasparkban találkozhatnak a látogatók valamennyi dél-amerikai tevefélével, beleértve a vadon élő és a háziasított formákat is.

The post Csokoládébarna alpakakanca született a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

A különleges nagymacskák tavaly év végén kerültek a Tisza-parti városba, és a karanténidőszak, valamint az összeszoktatást követően immár rendszeresen föltűnnek az oroszlánkifutóban – közölte Veprik Róbert igazgató.
A fiatal, másfél éves hím és nőstény színe vajsárga, vagyis ezek az oroszlánok nem albínók, hanem egy világos színváltozat képviselői. Hasonló a jelenség a jaguárok és a párducok feketeségéhez, ami azért jóval gyakoribb, mert a sűrű növényzetben előnyös rejtőszínként funkciónál, míg az oroszlánok világos színe csak bizonyos környezetben – a száraz szavannákon – válhat a ragadozók hasznára. Ilyen terület a dél-afrikai Timbavati, ahol – bár az őslakosok történeteiben már régóta szerepelnek – 1938-ban írták le először a vadon élő fehér oroszlánokat.
Szabadon élő példányt csaknem húsz éve, 1994-ben láttak utoljára, így valószínű, hogy az alfaj a természetben kipusztult, elsősorban a vadászatuk miatt. A fehér színváltozatú populációt semmilyen külön törvény nem védte vagy védi. A dél-afrikai oroszlán ugyanis meghatározott kvóta szerint vadászható, nem részletezve, hogy az normál vagy világos színváltozat-e. A trófeagyűjtők természetesen a különlegesebb zsákmányt részesítik előnyben.
Maga a színváltozat azonban tovább élt, egyrészt állatkertekben, magángyűjteményekben, másrészt olyan elkerített vadaskertekben, ahol sokszor pusztán vadászat miatt tenyésztik tovább a tetszetős színváltozatú állatot. A fehér oroszlán megmentéséért elkötelezett szervezetek külön védelmet szeretnének elérni, hogy a természetes környezetébe biztonsággal visszatelepíthessék ezeket az oroszlánokat.
A nemzetközi állatkerti adatbázis (ISIS) adatai alapján a világ állatkertjeiben mintegy 230 fehér oroszlán él. A Szegedi Vadaspark tavaly döntött úgy, hogy a nem szaporítható, nagy valószínűséggel kevert alfajú oroszlánjait új, alfajtiszta egyedekre cseréli, amelyek egyrészt nagyobb természetvédelmi értéket képviselnek, másrészt szaporíthatók. Miután nagyon ritka a fehér oroszlán, külön figyeltek arra, hogy lehető legtávolabbi rokonságban álló egyedeket válasszák. Ezért a hím, Timba a nyugat-franciaországi Pont-Scorff állatkertből, a nőstény, Nadja pedig Belgrádból érkezett Szegedre.
A vadaspark idősebb hím oroszlánját, Mujkót és a fiatal nőstényt, Bóbitát egy másik magyar állatkertben helyezték el, és remélhetően rövidesen a két idősebb nőstény, Sába és Elza is új helyre kerülhet.
A fehér oroszlánok láthatóan jól érzik magukat tágas kifutójukban, kedvenc időtöltésük a közelben élő zebrák megfigyelése, és a hangos üzengetés a természetben is riválisnak számító hiénáknak. A gondozók bíznak benne Timbának és Nadjának kölykei is lesznek, hiszen az utódok iránt garantált az érdeklődés, így biztosított lesz más állatkertekben történő elhelyezésük.

The post Fehér oroszlánok a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

Törpe lajhármaki (Nycticebus pygmaeus) született a Szegedi Vadasparkban – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel. 

Az egyelőre ismeretlen nemű kölyök édesapja a nemzetközi fajmegmentési program keretében 2005-ben érkezett Bristolból Szegedre, párja, Malaga pedig 2011-ben Spanyolországból került a Tisza-parti város állatkertjébe. A hím először harciasan fogadta új párját, idővel azonban összebarátkoztak, és december 9-én megszületett kicsinyük. A folyamatosan rajta kapaszkodó kölyköt anyja gondosan neveli, sőt még azt is eltűri, hogy gondozója kézbe véve vizsgálja őket.
A törpe lajhármaki rendszertanilag félmajom, amely Délkelet-Ázsiában él, rohamosan fogyatkozó létszámban. Nevét napközben megfigyelhető, rendkívül lassú mozgásáról kapta. Este viszont felgyorsul, az ágak között sebesen haladva rovarokra és kisebb gerincesekre vadászik, de szívesen fogyaszt gyümölcsöket is. Érdekessége a fajnak, hogy azon kevés emlősöknek az egyike, amelynek a harapása mérgező. A szájában nincsenek méregmirigyek, a könyökén található bőrmirigyének váladékával keni be fogait. A harapásával okozott seb fájdalmas és nehezen gyógyul.
A lajhármakik vesztét az élőhely pusztulása mellett az okozza, hogy a helyiek hite szerint húsának gyógyereje van. A laoszi, kambodzsai és vietnámi piacokon százával árulják őket, plüssmaci kinézetük miatt keresett házi kedvencnek is. Amíg a veszélyeztetett állatok kereskedelmét nem szabályozta nemzetközi egyezmény (CITES), addig Európába és Észak-Amerikába rengeteg lajhármakit exportáltak. Sőt, hajdan a Vietnámban dolgozó magyarok is szép számmal hoztak haza ilyen állatokat, és itthon eladták őket.
A törpe lajhármaki európai fajmegmentési programja körülbelül száz egyed tartását és szaporítását koordinálja. A nehézséget e faj esetében a viszonylag magas újszülöttkori halandóság, valamint néhány alapító vérvonal túlreprezentáltsága jelenti.
A Szegedi Vadasparkban régóta nevelnek törpe lajhármakikat, példányaik a jelenlegi helyen, az északi mókuscickányokkal együtt 2009 óta láthatók az Ázsia-házban.

The post Törpe lajhármaki született a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

Veprik Róbert igazgató a csöppségnek már nem nevezhető jövevény pénteki állatorvosi vizsgálatakor elmondta, hogy Tigi, a csehországi Olmützből származó anya és Chipo, a németországi Chemnitzi Állatkertből származó apa első kölyke a harmadik Magyarországon született törpevíziló, egyben az első hím ivarú borjú. A törpevízilovaknál – még ismeretlen oknál fogva – sokkal több nőstény születik, mint hím, ezért az utóbbiak jövetele mindig dupla örömnek számít az állatkerti világban.
Tigi gondos anyának bizonyul, megfelelően óvja és védi kicsinyét. A törpevíziló-borjú szépen fejlődik, születése óta megduplázta tömegét, akadt nap, hogy 900 grammot hízott.
Chipo, az apa csupán közvetetten részesülhet a családi örömökből, hiszen a törpevízilovak magányos állatok, a bikák külön úton járnak, akár még veszélyesek is lehetnek kicsinyeikre. Így a hím csak a rácson keresztül szemlélheti fia rohamos fejlődését.
A törpevíziló az egyik legkésőbb, a 19. század végén felfedezett nagy emlősfaj. A nyugat-afrikai esőerdőkben honos állat abban is különbözik a vízilótól, hogy kevésbé kötődik a vízhez, veszély esetén is inkább a bozótba menekül, mint a víz alá.
Veszélyeztetett állat, a legutolsó, 1993-as becslések szerint 2-3 ezer példány élt vadon, de a számuk valószínűleg azóta jelentősen csökkent. A legfőbb veszélyt az amúgy nehezen vadászható törpevízilovakra az élőhelyük rohamos eltűnése jelenti.
Jelenleg a világ közel 140 állatkertjében több mint 300 egyedet tartanak, ebből 120-130-at Európában. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége ezért is hívott életre nemzetközi fajmegmentési programot a kilencvenes évek elején.
A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. Tigi kedvence a saláta. A törpevíziló hossza eléri a 180-185 centimétert, testtömege a 180-250 kilogrammot. A felnőtt állatra az emberen kívül legfeljebb a leopárd jelenthet veszélyt.

The post Már tizenkét kilogrammnál is nehezebb a Szegedi Vadasparkban született törpevíziló appeared first on Szögedöm.hu.