A gondozók már hetek óta tudtak arról, hogy a Párizsból tavaly májusban Szegedre érkezett zsiráf beteg. Figyelték, vizsgálták a rossz kondícióban lévő állatot, azonban a betegségének pontos okát nem tudták, és remélték, hogy állapota a kezelések folytán javulni fog.
Az egyre soványabbá váló zsiráf ügyében a vadaspark állatorvosa a fővárosi és a nyíregyházi állatkertek vezető szakembereivel is konzultált, illetve megtörtént az ilyenkor kötelező széklet- és vérvizsgálat. A zsiráfnál konkrétan meghatározható betegséget, vírusfertőzést nem lehetett kimutatni. Vérszegénységet sikerült csak megállapítani, illetve gyanítható volt az is, hogy idegen test került a szervezetébe.
Az antibiotikumos kezelés és a folyamatos figyelem mellett a szakemberek mást nem tudtak tenni, hiszen ezen állat altatásban végzett műtétje a speciális keringési rendszerük miatt végzetes lett volna. Ugyanez volt az oka annak, hogy az elgyengült és összeesett zsiráf már talpra állni az infúziós kezelés ellenére sem tudott.
A boncolás során a vese-, máj- és bélrendszeri problémára utaló jeleket talált a vadaspark állatorvosa, illetve egy lenyelt idegen testet is a recés gyomorban, amely feltehetően nagyon régóta lehetett a szervezetében, majd gyomorelzáródást okozva kiválthatta a végzetessé váló betegségét – tudatta a vadaspark igazgatója.
Thabo és Luke, a 2011 ótai tt nevelt zsiráf testvérpár továbbra is egészséges. Miután Atlant pusztulása nem a rossz tartási körülményeknek következménye, a vadaspark továbbra is tárgyal a zsiráf fajmegmentési programmal, hogy mielőbb szaporodó csapatot tudjanak kialakítani a zsiráfházban. A visszajelzések szerint ennek meg is van a reális esélye a közeljövőben.
A zsiráfnak összesen kilenc alfaja ismert, a Szegedenl látható Luke és Thabo Rotschild-zsiráf Kenya, Uganda és Szudán szavannáin őshonos. Atlant a szudáni alfajhoz tartozott, ezek az állatok jellemzően a Közép-afrikai Köztársaság és Csád területén fordulnak elő. A zsiráfok hajdan sok helyütt előfordultak Afrikában a Szaharától délre ma azonban már csak elszigetelt populációik élnek.

(Vadaspark)

The post Elpusztult a Szegedi Vadaspark legfiatalabb zsiráfbikája appeared first on Szögedöm.hu.

Az arafiókák téli világrajövetele azért különleges, mert télen jóval kevesebb a megvilágított órák száma, s inkább a nagy testű papagájfaj természetes, dél-amerikai élőhelyének fényviszonyait felidéző melegebb hónapokban lehet számítani a költésre – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

A fiókák az odaadó gondozásnak köszönhetően jól vannak – Salkovics Dóra, aki már több fészekalj arafióka nevelőszülője volt – egy speciálisan nekik kifejlesztett táppal eteti őket. Hasonlóan a gyermektápszerhez, ehhez is vizet kell adni és felmelegíteni addig, amíg hőmérséklete olyan nem lesz, mintha az anya etetné a kicsiket. A fiókák naponta háromszor esznek, még járni sem nagyon tudnak, idejüket egy tejes ládában töltik és csak akkor hallatják hangjukat, amikor táplálkoznak.
A fogságban akár nyolcvan, száz évig élő arák rendkívül fejletlenül születnek, a csupasz fiókák testének nagyobbik részét a hatalmas csőr teszik ki. Ahogy napról-napra cseperednek, egyre hangosabbak és egyre fürgébbé válnak. Amikor megpróbálnak kiülni a láda szélére, beköltöznek egy kalitkába, amely erősebb és nagyobb a más papagájok esetében megszokottnál, hiszen az arák erős csőrükkel a diót is megtörik, a vékonyabb drótokat pedig pillanatok alatt szétszedik.
A zöldszárnyú arák Dél-Amerika trópusi esőerdeiben élnek. A hobbiállattartók kedvelt madarai, míg a szomszédok körében általában kevésbé népszerűek, hiszen hangjuk nagyon erős, sőt – zárt térben, huzamosan – emberi fülnek elviselhetetlen is lehet, hiszen a 105 decibelt is meghaladhatja, míg az egészségügyi határérték 65 decibel.
Egyedtől függ, meddig szorul rá az arafióka a pótmama segítségére: akadnak olyan madarak, melyek már félévesen képesek az önálló táplálkozásra, másokat azonban egy-másfél éves korukig is gondozóik etetnek.
A zöldszárnyú arák nyolcéves koruk körül válnak ivaréretté, a kifejlett példányok hossza 90 centiméter, tömegük egy-másfél kilogramm.

(MTI- fotó:Vadaspark)

The post Szokatlan időben születtek arapapagájok a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

Mint Veprik Róbert igazgató az MTI-nek elmondta, 2011-ben zoológiai szenzációnak számított, hogy Magyarországon elsőként a szegedi állatkertben mutattak be a közönségnek csupasz turkálókat. Azóta többször is gyarapodott a csapat, egyre sikeresebben nevelték fel kicsinyeiket.
A csupasz földikutyának is nevezett, 8-10 centiméter hosszúságú, 30-80 gramm testtömegű állatok Kelet-Afrika száraz szavannáin, a maguk által ásott járatrendszerekben élnek, és növényekkel – gyökerekkel, gumókkal – táplálkoznak.

Fehér színű testük egy-két szőrszálat leszámítva csupasz, fülkagylójuk sincs, és apró fekete szemüknek sem veszik sok hasznát, ugyanis gyakorlatilag vakok. Aprócska testükhöz mérten hatalmas metszőfogaikkal ásnak, amelyeket a szájuktól független tudnak mozgatni. Ajkukat a négy elülső fog mögött össze tudják zárni, így kerülik el, hogy ásás közben föld menjen a szájukba. Az izmaik harmada szolgálja ezt az ásóberendezést. A fogak egyben fegyverek is, a szűk járatokban eredményesen szállnak szembe a kígyókkal is. Járatrendszerük kamrákból és azokat összekötő csatornákból áll. A kamrák közül van, amelyet „nappalinak” vagy vécének, és akad, amelyet alvásra használnak.
A gerincesek között egyedülálló módon a hangyákhoz és a méhekhez hasonló társadalomban élnek, tehát van közöttük királynő, katona és dolgozó. A természetben hetven körüli egyed alkot egy-egy kolóniát, és bár elvileg minden egyed szaporodóképes, az utódnemzésben csak egyetlen nőstény, a királynő és néhány hím vesz részt. A többiek más feladatokat látnak el: ásnak, őrzik az alagútrendszert, tisztogatják a járatokat, táplálják a szaporodókat és a kicsinyeket. Az egyedek nagyon hasonlítanak egymásra, kivéve az erőteljes testalkatú szaporodóképes hímeket és a legnagyobb méretű királynőt. A szegedi királynő tökéletesen megfelel az uralkodói elvárásoknak, és 70-80 napos vemhességet követően rendszeresen életet ad néhány két gramm körüli tömegű kölyöknek. A parányi jövevények rendkívül érzékenyek a külső hatásokra, ezért a gondozók paravánnal takarták el a turkálók infralámpákkal megvilágított, mesterséges járatrendszerét a közönség elől. A kölykök megerősödtek, néha már szilárd táplálékot is fogyasztanak, és a látogatók is megfigyelhetik őket.

(kép:Vadaspark-MTI)

The post Csupasz turkálók születtek a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

A szegedi  állatkert alapításától fogva nem pusztán kikapcsolódást, igényes szórakozást nyújt, hanem az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi mentőközpontjaként is működik. Évente akár ezernél is több sérült vagy elárvult, többnyire védett vagy éppen ritka, nemzetközi védelem alatt álló egzotikus állatot fogadnak itt, amelyeket a hatóságok foglaltak le az illegális tartóktól, csempészektől – tudatta az igazgató.
A Vadasparkban folyó szakmai tevékenység hatékonyságát jelzi, hogy a befogadott mentett állatok 50-60 százalékát felépülésük, felnevelésük után vissza tudják adni a természetnek, szabadon tudják ereszteni. Az elkobzott egzotikus állatok többsége az állatkertben marad, így számukra megfelelő helyet kell biztosítani, miután a visszavadításuk az eredeti élőhelyükre nem lehetséges.
E természetvédelmi munkához az állatkert nem kap támogatást, a mentőközpont évente 4-5 millió forintos működési költségét saját látogatói bevételeiből, illetve a Szegedi  Vadasparkért Alapítványhoz érkező felajánlásokból fedezi.
A szakember elmondta, hogy a működtetés mellett azonban szükség van a fejlesztésre is, például újabb, mentőtevékenységre alkalmas tartóhelyek, röpdék építésére. Bizonyos időszakokban, például, mikor elkobzott egzotikus állatok érkezése miatt a karanténház zárlat alá kerül, jóval kevesebb hely áll rendelkezésre a mentett hazai állatok ellátására és tartására. Azon állatok számára, amelyek szabadon engedésre nem, de állatkerti továbbtartásra alkalmasak, szintén helyet kell biztosítani, ennek pedig állandó lakhelyként jóval tágasabbnak kell lennie, mint egy ideiglenes menedék.

The post Természetvédelmi mentőközpontját bővítené a Szegedi Vadaspark appeared first on Szögedöm.hu.

A vadaspark munkatársainak célja egy jelentős létszámú, szaporodó csapat kialakítása, amely majd a nagyméretű, halban gazdag Sancer-tavakon fog megtelepedni. Addig, amíg kevesebben vannak, a Pantanal-kifutót és annak tavait lakják a madarak – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
A három, nevének megfelelően borzas frizurájú pelikán tojó Franciaországból érkezett, majd a karantén lejárta után foglalta el ideiglenes kifutóját. Miután csak nagy csapatban szaporodik, az állatkertek is arra törekednek, hogy sokat tartsanak együtt belőlük. A vadaspark ennek megfelelően kezdte el a madarak „összegyűjtését”. A jelenlegi három egyedet rövidesen újabb két pelikán követi a prágai állatkertből. Ahogy a csapat létszáma eléri a megfelelő létszámot, a jelenlegi helyükről átköltöztetik őket a Sancer-tavakra, amelyek nagyságuk, szigeteik zavartalansága és gazdag halállományuk miatt „pelikánparadicsomnak” számítanak.
Magyarországon pelikánt csak ritkán látni, kóborló egyedei elvétve bukkannak föl a nagyobb folyók mentén. A XIX. század közepén azonban a pelikánok még a Balatonon is költöttek. Magyarországhoz legközelebb a Duna-deltában élnek nagy telepekben. A borzas valamivel nagyobb a rózsás gödénynél, 9-15 kilogrammos tömegével, akár 180 centiméteres testméretével az egyik legnagyobb repülő madár. Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan röpülnek, miközben fejüket válluk közé húzzák.
Egy gödény a természetben naponta akár 1,5 kiló halat is elfogyaszthat. Sokszor egymással összefogva halásznak, körbezárva, és összeterelve a halakat, majd hatalmas csőrükkel kifogják azokat. Tágulékony torokzacskójukban nagyobb mennyiségű zsákmányt is össze tudnak gyűjteni.

( Szegedi Vadaspark-foto: allatvilagunk.hu)

The post Borzas gödények a Vadaspark új lakói appeared first on Szögedöm.hu.

Hárman vagyunk! (Fotó: Veprik Róbert)

Természetesen készültünk a nagy eseményre, az elkülönítőt úgy alakítottuk, hogy alkalmas legyen az anya, Gongga hosszabb távú ottlétére (a látogatók eközben csak Gandhit, az apát láthatják a kifutóban). A neheze azonban most jött, vajon túlélik-e, illetve mind a hárman túlélik-e az első kritikus heteket az értékes jövevények? Hála a tapasztalt anya gondosságának, illetve az állatkert szakemberei által biztosított nyugalomnak, gond nélkül cseperedtek a kicsik. Úgy, hogy már el is kezdődhettek a szokásos állategészségügyi procedúrák, a kötelező vizsgálatok, oltások, nem meghatározás és egyedi azonosítóval való megjelölés. Emellett a súlyukat is folyamatosan mérjük.

Értékes jövevényeket írtunk, ami nem véletlen, a hópárducok természetvédelmi és állatkerti helyzete egyaránt kritikus. A hópárduc az egyik legveszélyeztetettebb nagymacska, annak ellenére, hogy óriási területen, közel 3 millió négyzetkilométeren él. Viszont nagy kis egyedszámban, ami a probléma fő oka: mindössze 4000-6500 közötti egyed él már csak vadon. A rendkívül alacsony egyedsűrűség visszaveti a szaporodásukat, de a folyamatos eltűnésükhöz hozzájárul az élőhely és a zsákmányállatok csökkenése és az orvvadászat is.

Egyes területeken jelentős a konfliktus a pásztorok és a hópárducok között, hiszen ahogy csökken a vadon élő zsákmányállatok száma, úgy tértek át a háziállatok vadászatára a ragadozók. Azonban egyes emberek pénzéhsége és mások felelőtlensége még nagyobb veszélyt jelent: egy 6-10 hópárducból készült bunda ára 60.000 dollár (kb. 12 millió Ft) az ázsiai bazárokban. A csontjainak és szerveinek ugyanúgy gyógyerőt tulajdonítanak, mint a tigrisekének, ezért is irtják őket.

A hópárducok nemzetközi állatkerti törzskönyvét 1976 óta vezeti a Helsinki Állatkert. 1961-ben mindössze 10 állatkert tartotta a faj 160 egyedét. Jelenleg (2010-ben) már közel 450 hópárduc él a világ állatkertjeiben. A kontinensünkön európai fajmegmentő program (EEP) keretében tartják és szaporítják az állatkertek, amelyet ma is a Helsinki Állatkert szakembere vezet. A program egyik nagy nehézsége, hogy viszonylag kevés a jól szaporodó pár, így a szaporulat sem túl magas. A Szegedi Vadaspark ez okból a legsikeresebb hópárduccal foglalkozó állatkertek közé számít. A legutóbb, 2008-ban itt született hópárduc, Kirgiz egy angliai állatkertbe került 2009-ben.

2012. július 19-én, csütörtökön 11.00-kor várjuk a sajtó képviselőit, hogy az állategészségügyi kontrollvizsgálaton jelen lehessenek, és tudósíthassanak a kis hópárducokról.  A látogatóink augusztus közepétől láthatják a kifutóban a kölykökkel.

A hagyományainknak megfelelően, most is névpályázatot hirdetünk a két fiú és egy lány hópárducnak. A megfejtéseket erre a címre lehet küldeni július 31-ig: info@zoo.szeged.hu. A legsikeresebb nevek kitalálóit állatkertes ajándékcsomaggal jutalmazzuk!

Az első vizsgálat (Fotó: Endrédi Lajos)

Ilyen szép egy hópárduc kölyök! (Fotó: Endrédi Lajos)

The post Hárman a hópárduc kölykök! appeared first on Szögedöm.hu.

Veprik Róbert igazgató tájékoztatása szerint a rágcsálók kicsinyeinél általános, hogy születésükkor vakok és csupaszok, a Kelet-Afrika száraz szavannáin őshonos csupasz földikutyák vagy csupasz turkálók esetében azonban ez koruk előrehaladtával sem változik. A maguk által ásott járatrendszerekben élő, 8-10 centiméteres hosszúságú, 30-80 gramm testtömegű állatok fehér teste egy-két szőrszálat leszámítva csupasz, fülkagylójuk sincs, és apró fekete szemüknek sem veszik sok hasznát, ugyanis gyakorlatilag vakok.
Aprócska testükhöz mérten hatalmas metszőfogaikkal ásnak, amelyeket a szájuktól független tudnak mozgatni. Ajkukat a négy elülső fog mögött össze tudják zárni, így el tudják kerülni, hogy ásás közben föld menjen a szájukba. Izmaik harmada szolgálja ezt az „ásóberendezést”. A fogak egyben fegyverek is, a szűk járatokban eredményesen szállnak szembe akár a kígyókkal.
A járatrendszerük kamrákból és azokat összekötő csatornákból áll. A kamrák közül van, amelyet nappalinak vagy vécének, és akad, amelyet alvásra használnak. A gerincesek között egyedülálló módon a hangyákhoz és a méhekhez hasonló társadalomban élnek, tehát van közöttük királynő, katona és dolgozó. A természetben hetven körüli egyed alkot egy-egy kolóniát, és bár elvileg minden egyed szaporodóképes, az utódnemzésben csak egyetlen nőstény, a királynő és néhány hím vesz részt.
A rendkívül gyenge hőháztartásuk miatt különleges gondozást igénylő csupasz turkálókat Magyarországon eddig csak Szegeden sikerült szaporítani. A nőstény által világra hozott apróságok közül négy maradt életben. A gondozók – féltve őket a zajoktól és a kopogtatásoktól – paravánnal elzárták az állatokat a látogatók elől, de most már az érdeklődők az egész családot megfigyelhetik.
A szerencsés vendégek már találkozhatnak az országban csak  Szegeden  gondozott lapátfülű kutyáknak a földalatti járatokból már néha előmerészkedő kicsinyeivel is. A száraz afrikai szavannákon őshonos kisragadozó nősténye néhány hete hozta világra három utódját.

A hatalmas fülei és törékeny testalkata miatt különleges külsejű lapátfülű kutya Kelet- és Dél-Afrika alacsony füvű, száraz szavannáin honos. Kisebb családokban él, amelyek a szülői párból, illetve utódaikból állnak. Kevésbé védik területüket, így néhol több család is élhet egymás közvetlen szomszédságában.
A forró időszakban csak éjszaka, máskor nappal is aktívak. A hőség elől maguk ásta vagy más állatok által vájt, majd elhagyott üregekbe vonulnak vissza. Az üregeknek több bejáratuk és kamrájuk, valamint néhány méteres alagútjuk is van. A három-öt kilogrammos állatok főleg rovarokkal, kisebb gerincesekkel táplálkoznak, a természetben kedvenc eledelük a termesz. Talán a rovarevő életmódnak köszönhető, hogy a lapátfülű kutya az egyik legtöbb – akár negyvenhat-ötven – foggal rendelkező emlős.

The post Ritka jövevények a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

Ez az épület ad otthont annak az ásványkiállításnak is, amelyet az Etiópiában tragikusan elhunyt Fábián Tamás gyűjteményéből állított össze a hagyatékát kezelő alapítvány. A mintegy ötezer darabos gyűjteményből több mint 120 ásványt és több tucat fotót tekinthet meg a közönség.
    Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy a 2004-ben épült Ázsia-ház felújításához kapcsolódó fejlesztésekre az állatkerti látogatók adójának 1 százalékos felajánlásából nyílt lehetőség. A ködfoltos párduc és a binturong, más néven macskamedve nem túl „közönségbarát” állat, de igazi szakmai csemegének számítanak – mondta a szakember.
Az elsősorban Indonéziában élő ködfoltos párducból csak néhány száz példány él a világon fogságban, a rejtőzködő életmód miatt szabadtéri populációja nem ismert, de feltételezhetően mindössze néhány ezerre tehető a számuk. Ezért is szerettek volna a faj megmentésében részt venni – mondta Veprik Róbert.
A program során két fiatal példány érkezett Szegedre, az egyik Angliából, a másik Franciaországból. Bár fogságban nagyon nehezen szaporítható állatok, a létesítmény vezetőjének reményei szerint a kiváló helyszínen jövőre már kis egyedek is érkeznek.
A ködfoltos párduc (Neofelis nebulosa) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj. 60–110 centiméter hosszú, súlya 11–20 kilogramm. Bundája színe világos-sárgásbarnába hajló, gyakran halvány mintázattal, hátán részleges dupla csík fut. Sárgásbarna, homokszínű bundáját jellegzetes, szabálytalan formájú, leginkább felhőhöz hasonlító, sötét szélű foltok díszítik – ezekről kapta általános és tudományos nevét is. A kutatók úgy vélik, elsődleges zsákmányát fán élő emlősök, főleg gibbonfélék és makákók alkotják, amelyeket kisemlősökkel, madarakkal, szarvasfélékkel, gyalogsülfélékkel és háziállatokkal egészít ki. A ködfoltos párduc kitűnő mászó.

A ködfoltos párducot a Kabay patika fogadta örökbe Mód Lackó és Mód Levente számára – gyereknapra!

A másik Szegedre érkezett állat a macskamedve. Ez az állat is nagyon ritka az állatkertekben, miután kicsi a populáció és rejtőzködő életmódot folytat. A binturong (Arctictis binturong) a pálmasodróformák (Paradoxurinae) alcsaládjába tartozó cibetmacskaféle emlős. Bhután, Banglades, Brunei, Kambodzsa, Kína, Malajzia, India, Indonézia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam területén honos. Bár elterjedési területe nagy, sehol sem gyakori. Csaknem kizárólag sűrű erdőben, a fákon él. Külseje sokkal inkább emlékeztet a medvefélékre, mint a cibetmacskákra, ezért medvemacskának is hívják. Ennek érdekes ellenpontjaként ez az egyetlen olyan óvilági emlős, amelynek teljesen kifejlett fogó- (kapaszkodó-) farka van. Csaknem 95 centiméter hosszúra nő, a farka további 90 centiméter. Tömege eléri a 14 kilogrammot. Éjszakai állat. Mindenevő: étrendjén gyümölcsök, kis állatok, levelek, bogyók és tojások is szerepelnek.
Az új jövevényeknek az Ázsia-ház körül alakítottak ki két, igényeiket maximálisan kielégítő kifutót, sok rejtekhellyel és nagy térrel.
Az új házban az ásványkiállításon kívül kialakítottak egy kutató kunyhót is, ahol a gyerekek megnézhetik, hogyan és milyen körülmények közt kutatják az állatokat.

(MTI -Vadaspark)

The post Párducot Gyermeknapra – Átadták a Szegedi Vadaspark felújított Ázsia-házát appeared first on Szögedöm.hu.

Az arany oroszlánmajmocska jelképállata mindannak a munkának, amit az állatkertek és a természetvédelmi szervezetek folytattak a legkisebb majmok, a karmosmajmok megmentéséért. Nemcsak szépsége és ritkasága miatt, hanem annak okán is, hogy a vadon már egyszer kipusztultnak tekintett fajt közös erővel sikerült megmenteni a teljes kihalástól.
A Vadaspark munkatársai éppen emiatt várták már régóta, hogy arany oroszlánmajmocskák szülessenek, de éppen ez a faj volt az, ahol a szerencse nem segített. Egészen április 29-ig, amikor életképes kölykök születtek.
Az előzmények miatt a gondozók féltve óvták a két kis oroszlánmajmocskát. Születésük napjai ugyanis nagyon magas látogatottságúak voltak, ezért az anya idegességét látva az állatkert munkatársai elzárták a majmok házát a vendégek elől.
A Franciaországból érkezett apa és a Csehországból érkezett anya amúgy is félénkebb természetű, mint minden más karmosmajom, és most is gondosan rejtették, óvták kicsinyüket. Szűk két héttel a születés után azonban az éles szemű látogatók már megfigyelhetik a családot, és persze a főleg a hím hátán lovagló kicsiket.

Fotó: Szegedi Vadaspark / Endrédi Lajos

A karmosmajmokra hajdan az erdőirtás mellett az állatbefogások és állatkereskedelem jelentette a legnagyobb veszélyt, hiszen ezrével importálták őket észak-amerikai és európai intézetekbe, illetve hobbiállatnak.A nevét aranyvörös szőréről és a fejet körülvevő sörényről kapó faj túlélését még is ennek köszönheti, hiszen ahogy felgyorsult a Brazília délkeleti részén található atlanti-partvidéki esőerdőrendszer kiirtása, az élőhelyét vesztett majmokra a biztos pusztulás várt.

(MTI- Szegedi Vadaspark)

The post Arany oroszlánmajmocskák születtek a Szegedi Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.

 A pápaszemes pingvinek németországi állatkertekből érkezett Szegedre, ahol gyorsan megszokták új otthonukat, a tágas, üvegfalú medencével ellátott kifutót.
Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy az egyik legkisebb pingvinfaj – testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm – nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén él. Mindez lehetővé teszi, hogy a Szegedi Vadasparkban is tartható legyen anélkül, hogy rendkívül költséges hűtést kelljen alkalmazni. Egyetlen különleges igénye a pingvineknek az eleségül kapott hering.
A pápaszemes pingvinek magyar nevüket a szemük fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapták, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet. A hőmérséklet emelkedésével több vér jut a bőrbe – a színe is élénkebbé válik ilyenkor -, amely aztán könnyebben lehűlhet.
Az elmúlt száz évben a pápaszemes pingvinek állománya tizedére csökkent. Ennek oka, hogy az emberek tömegével gyűjtötték be ízletes tojásaikat, illetve a telepeken képződő guanó megszerzése érdekében zaklatták a madarakat.
A pingvincsapat Szegedre is a Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében került.

The post Átadták a Szegedi Vadaspark új pingvinbemutatóját appeared first on Szögedöm.hu.