Majd elmúlok szelíden, mint egy álom
És följárok bús téli éjszakákon.
A magyar bánat szenderét virrasztom
S kopogtatok a túlvilági ajtón.
A magyar İstent kérem csöndesen meg,
Hogy irgalmazzon árva nemzetemnek
S véremnek bíborából lesz kelendő
Az új Hajnal, a boldogabb jövendő.

1925

Ámen – A Költőnek – Először az Új Idők 1925 február 8.-ai számában jelent meg.
Majd fél évre rá közölte a Délmagyarország 1925 június 26.-ai száma is.

Megjövendölte saját „álommá” elmúlását, a halálát is ebben a költeményben…
Hiszen altatóval (Veronállal) mély álommal távozott, míg „a magyar bánat szenderét virrasztotta”…

Ajánlott még e költemény értelmezéséhez meg érzelmezéséhez :

AURÓRA

Egyszer fehér és rózsaszin
Gyöngy és selyem ruhája,
Mosolyog, mint a szerafin
A tájra.

Máskor bíborral ékesen
Lángol piros palástja.
Tüzeket gyújt az egeken
A láza.

HAJNALBAN A NAPHOZ

Én most szeretlek, mikor még az Éjjel
Vert seregének árnya fut tova
S csak a magányos és bús jegenyének
Szűz homlokán ég Fényed mosolya.

The post Ámen appeared first on Szögedöm.hu.

Egy költöztető cég kisteherautója parkolt hétfőn délelőtt több órán keresztül az újszegedi Szent-Györgyi-villa előtt. A költöztetők egymás után hordták ki az épületből a dobozokat és az irodabútorokat. Mint megírtuk, Szent Györgyi Albert egykori lakóházát – amelyet Nobel-díjának összegéből vásárolt – hónapok óta árulja jelenlegi tulajdonosa, az Artisjus. Néhány napon belül végleg eldőlhet a villa sorsa. 

A szomszéd is a Szent-Györgyi-villa közkinccsé tételét szorgalmazza

A bútorszállítókra Volford László, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara Kommunikációs és Reklámklubjának vezetője hívta föl figyelmünket. A villa szomszédságában lakván, továbbá kultúrabarátként és civil aktivistaként ő maga is aggódó figyelemmel kíséri a tudománytörténeti és egyben történelmi jelentőségű ingatlan sorsát, amelyben Szent-Györgyi Albert 1940 és 1945 között élt. Lapunknak elmondta, hogy ő maga is azoknak a táborát erősíti, akik a Szent-Györgyi-villa közkinccsé tételét, abban egy állandó Szent-Györgyi emlékkiállítás kialakítását szorgalmazzák. Aggodalmának legfőbb oka, hogy, ahogyan fogalmazott, Szeged nem védi meg kulturális értékeit, majd erre példaként egyebek között Bálint Sándor szülőházát említette, amelynek lebontása után társasházat építettek helyére, emlékét már csak egy tábla őrzi.

Az épülő BYD-gyárra utalván arra is kitért, hogy hamarosan nagyon sok külföldi jön majd Szegedre. Ahogy fogalmazott, korszakhatárhoz ér a város, ami után sokkal nagyobb hangsúllyal kellene megmutatni Szeged kulturális értékeit. Kiemelte, hogy ezeknek a kincseknek a megőrzése és felmutatása nem csak a városba érkező vendégek tekintetében lenne előnyös, de a szegedi fiatalok identitástudatát is nagyban erősítené.

Az új tulaj nagy tisztelője Szent-Györgyi Albertnek

Lapunk információi szerint a Szent-Györgyi-villa már gyakorlatilag elkelt, már csupán néhány aláírás van hátra, ami néhány napon belül megtörténhet. Megbízható, de magát felfedni nem akaró forrásunk annyit árult el az új tulajdonosról, hogy nem magánszemély vásárolja meg az ingatlant, aki a saját arculatára alakítaná át, és nem is cég, amely esetleg lebontaná. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy az új tulajdonos nagy tiszteletben tartja a villa korábbi Nobel-díjas lakójának emlékét és örökségét. Azt is elárulta, hogy ráadásul az új tulaj révén olyan prominens vendégek is jó eséllyel látogatást tehetnek majd a villában, akik maguk is rendelkeznek azzal a tudományos kitüntetéssel, amelynek tiszteletdíjából hajdanán Szent-Györgyi megvásárolta a villát. 

Szeged önkormányzata ismét csak közönyt mutatott

Az új tulajdonos kilétéről és szándékairól egyelőre a fentieknél több nem tudható, egy azonban bizonyos. Ahogyan 23 évvel ezelőtt, úgy most is közönnyel szemlélte Szeged önkormányzata Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus egykori lakóházának sorsát. Az új tulaj immár biztosan nem Szeged városa lesz. Kozma József képviselőtől tudható, hogy 2025-ben a városvezetés több mint tízmilliárd forintot fordít Szeged kultúrájára. Ebből az összegből immár biztosan nem futotta a Kárpát-medence egyetlen olyan ingatlanjának megvásárlására, amelyet Nobel-díj tiszteletdíjából vásároltak, amely kitüntetést ráadásul magyar földön tett felfedezésével érdemelte ki Szent-Györgyi Albert. 

Forrás : DM … a világhírű tudós kultikus, szegedi villájáról …

The post A Nobel-díjas villa elkelt… appeared first on Szögedöm.hu.

FÖRGETEG (JANUÁR) HAVA 31.-ÉN… MAGYAR EDE szülinapján…

ÉPÍTETT ÉRTÉKEIBEN ÉL A NEMZET.
A HAZAFISÁG MINIMUMA ÉPÜLET-ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME. (SZ.)

Több mint egy évszázada nincs már közöttünk Magyar Ede, a magyar műépítészet lánglelkű mestere …

1877 január 31.-én született Orosházán a magyar(os) szecesszió egyik legbrilliánsabb mestere,
Magyar Ede, aki a századfordulón az Alföld meghatározó építésze volt.

1912 ígéret (május) hava 5.-én, pályája csúcsán fejezte be 35 évesen az életét…

Ma az irodalmat külön tantárgyként tanítják, míg az építészet a magyar közoktatás mocsarában merülve meg sem villanthatja a jelentőségét és megőrzendő, közkinccsé avatni méltó értékeit…

Magyar Ede az építészetben olyan nagyság, mint Márai vagy József Attila a költészetben !
Éppen olyan gyakran kellene, mert illene hát Őt emlegetni is !!!

Reök Palota – www.ujszeged.hu

Szegeden is szép számmal hagyott szépségeket örökül. A Porváros egyik legjellegzetesebb épülete már több mint egy évszázada, az Ungár-Mayer-palota : a sétatér, azaz a Kárász utca kapujaként trónol-tornyol, annak őreként. (Hajdan a helyi villamosközlekedésnek is tájékozódó pontja volt.)

A vele szemközt álló régi szerény földszintes épületet a szocializmus egy ízléstelen nagy szögletes rémmel helyettesítette be, amely azóta is ott éktelenkedik egy szégyenletes, sötét magyarellenes kor emlékezetes hegeként… Mondjuk ki bátran ! Valószerűtlenül otromba !!! Magyarhoz méltatlan !!!

Az elmúlt 3 évtized gyáva városvezetői és megátalkodott toronyaljasai sem látták a helyén a Szebb Jövőt… Hogyan is látnák azt a szellemi-lelki világtalanok ma ?! Pedig…

Magyar Ede több változatban is megtervezte e pazar sarok-palotát. Amennyiben e palotának – ahogyan az elmúlt két évtizedben (képviselőként is) számtalanszor indítványoztam már – egy másik változatát fölépítjük tükörképre, szépre, a mai szögletes szürke szörny helyére, úgy végre méltán megkoronázhatjuk Szeged belvárosát egy eddig (tervekben) rejtett ékkövével !

Magyar Edénknek máig is vannak fiókban porladó tervei… Csak meg kellene őket végre valósítani !!!

Magyar Ede terve az irattár poránál, e Város pedig az elmúlt 75 év vezetőinél sokkal többet érdemel !

A helye pedig a jelenlegi látképet uraló palota tükörképi párjaként könnyen meglelhető…

Ahogyan a Kárász utca kezdetének ma kinéznie illene …
De akár már száz esztendeje nézhetne ki így…

De ehelyett ma is a szocreál trónol Szegeden… a sétáló utca, a főutca fején…
És így is lesz ez, amíg el nem múlik a percemberkék ideje…

ADY ENDRE: A PERC-EMBERKÉK UTÁN… Bujtor István szavalatában… de az antimagyarok ezt is ellpoták…

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ajánlott olvasmány :

The post MAGYAR EDE TERVEZETE – A SZÜLINAPJÁN… appeared first on Szögedöm.hu.

Emléközzünk rá azzal, amit ránkhagyott!

Tápai lassús és frisses
illendőbben… szögedibben: Lippentős mög röszkettetős…

Teremtsünk hát hagyományt!

Ács Gyura bácsi szülinapján táncoljuk a táncait ! A táncainkat !
Ha mög nem tudjuk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján mögtanuljuk !

De talán olyan is akad ez országban milliószám, aki azt sem tudja, ki volt Ő ?!

Ács György volt szögedi táncművészetünk utolsó nagy természetös mestöre.
Táncaink áthagyományozója.
Tőle ösmerjük a körösztöző, az olájos, a frisses, a lassús, de még a darudübögős (csárdás) táncainkat is…

Magam mentöttem mög a sírját a végső enyészettől…
Ideje lönne már állami gondozásba vönni és méltón hirdetni a nyughelyén színös örökségét !
Ács Gyura bácsi díszsírhelye – a balvezetők örökén – máig várt magára…

Ács György (1890 január 29. – Tápé – 1967 június 3.) és felesége Molnár Mária a Csongorád megyei – akkor még Szegedtől független – Tápé táncéletének kiemelködő képviselői voltak. Tánckincsünk régi rétegének egyik legfontosabb családját – az ugrós-legényös táncokat – az Alföld keleti-délkeleti részén többnyire az „oláhos” képviseli. „Oláhos”, mert a polgárosultabb magyar nemigen táncolta már a tőlünk „levetett” táncot, így az a szögényebb szomszédra hagyatott. Az „oláhos” legszöbb, legépebb Csongorád megyei változatait a tápai népművész-házaspár előadásai nyomán ismerjük.

E táncfajta szóló alakját is gazdag, változatos formában járta Ács György.
Ahogy Ő nevezte szép ízös tápai-szögedi nyelvén, csakis olájos !

Szívessen tanítottak, és szinte valamennyi színpadi fölkérésnek eleget töttek. Gyakran keresték föl őket néprajzosok, zenetudósok, néptáncszakértők (Erdős Lajos, Martin György és Török Józsefné), akik 1950 Ígéret havában (májusában) kapcsolódtak be a Tápai Népi Együttes munkájába.

Ács György és felesége, 1952-ben – még csak 62 évessen…

Ács György és neje a hosszú népi együttesi és egyéni szerepléseik során a régi tánchagyomány két legjellemzőbb és leggazdagabb fajtáját fűzték össze mindön előadás alkalmával újraalkotott, rögtönzött összeállításban: a régi réteghöz tartozó olájost (azért is olájozzák, mert régebbi, „szégyöllni való”) és újabb táncaink példáját, a lassú(s) és friss(es) csárdást, a tápai fürge csárdást.

A Népművészet Mestere kitüntető címet Ács György 1954-ben kapta mög.

Gyura bácsi emlékére, mög mindannyiunk egészségére koccintsunk, és igyunk hát ma este!
Aki töheti, táncoljon is eggy-két szögedit! No mög persze illendően tápait!

Lippentős, röszkettetős, körösztöző, olájos, mög darudöbögő… Micsoda nevek!
Micsoda táncok!

Tápai olájos (70 évessen!)

Ha lönne Szögedön ma illő Város-vezetés, hát ezöket a táncokat mindönki ösmerné!
Mert aki nem, azzal bizony a tősgyökös városatyák bizony mögismertetnék!
Ha máshogyan nem, hát gyermekei(n)k oskolai tanulmányain körösztül…
Csak úgy lippentősen, de bizony röszkettetősen, mög körösztözősen, darudübögőssen…

Érdemös olykor Gyura bácsi szerény végső nyughellyét is möglátogatni, mielőtt megint, majd végleg feledésbe merül…

Egy hideg temetőséta során észleltem döbbenten a sír lejártát (röndszörös temetőjárásaim közepette) Tóth Tamás temetőszakértő kíséretében… Cédula lengedezött rajta, hogy lejárt, ha mög nem újítják a bérletöt, a sírt a maradványokkal eggyütt fölszámolják (néhány hónapon belül). Hogy ez sönki másnak föl nem tűnt!?  Akár szöröncsének is nevezhetném… De a „vak véletlenben” nem hiszök.
Az élő kultúrkörben lelki erő létözik… mög lelki örökség, amely áthat mindönt…

Ács Gyuri bácsi sírját – mikor lejárt – mögmentöttem az enyészettől.
A megváltás díját képviselői keretömből ajánlottam föl. Röndölköztem is róla azonnal. Tájékoztattam erről Mészáros Attilát, – Tápé akkori képviselőjét – aki rögtön csatlakozott, mint tápai ebben maga is szívössen támogatott. Kettőnk keretéből a sír végre is – időszakosan – mögváltatott.

Ács György nyughellye azonban ma sem védött, mindön igyeközetöm és indítványom ellenére díszsírhellyé máig sem lött. – Igen, az Ő és számos hozzá hasonló Szögedi Nagyság sírját javasoltam
dísz-sírhellyi védelömre :

Szögedi jelöseink végső nyughelyeinek védelme – képviselői indítvány

A gyüttmönt balvezetés részérül csak a süket fülek !

(Szeged eltékozolt tíz-milliárdjaiból meg a kérkedőn „kultúrára szánt” milliárdokból a fabotka-körnek erre sem futotta… ehelyött leginkább öndicsérő nagy szavakra, mög önajnározó fogadásokra szokta…)

…

De mi lészön hát Ács György gazdag táncörökségével?

A tíz esztendővel ezelőtti szülinapján a köszöntés – Ács Gyura bácsi ma lenne 125 éves! –
sokak szívét mögdobogtatta…

Remény csillant, hogy síremlékénél talán több is emléköztethet majd rá…
Valami, aminek nyomán talán táncait is többen és gyakrabban táncolják majd…

Gombos András – a Szeged Táncegyüttes feje és lelke – régi tanulmányából könyvvé érlelődött
Ács Gyura bácsi emléközete. A magam részéről azonnal fölajánlottam a teljes kiadás költségeinek fedezetét.

Hellyi táncosunk emléközetének és táncai(nk)nak a hellyi közoktatásunkba lönne a hellye !
Möghirdethetjük végre a szogedi önkormányzati programot: Fölzárkózunk Apátfalvához !
(A)Pátfalván már évtizedök óta a közoktatás része a hellyi táncörökség (is).

Addig is… Táncoljuk hát – őseinkhöz méltóan – szögedi mög tápai táncainkat!
A tápai táncos mestör szülinapján itt van nekünk örökül a lippentős mög a röszkettetős…
Ha mög még nem tudnánk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján végre mögtanuljuk!

Hiszen…

Darudöbögős Gyura bácsink emléközete és Szöged,
no mög Tápé bizony ennél sokkal többet érdemöl !

Szöbb Szögedi Jövendőt!

kíván

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egyesület
Szögedi Védegylet
elnök

Örökül maradt Ács György után…

Kézirattár: AKT 237., 345.
Filmtár:
Ft. 154. Tápé (Csongrád m.) A felvétel helye: Budapest – Margitszigeti szabadtéri színpad.
Gyűjtők: Erdős Lajos. Gyűjtés ideje: 1952. III. 9. Táncfotótár: Tf. 20 009–17.
Ft. 154. 1. Oláhos. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit.: 120/I. 467.; Megjelenés: Martin György: Magyar tánctípusok kelet-európai kapcsolatai. MTA I. Osztályának Közleményei 21. (1964.) 67–96. Budapest; Martin György: East-European relations of Hungarian Dance Types.
In Europa et Hungaria. Congressus Ethnographicus in Hugaria (1963). 469–515. Budapest.; Pesovár Ernő–Lányi Ágoston: A magyar nép táncművészete. Néptánciskola I. 1974. 91–93. Budapest; Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981. 83.
Ft. 154. 2a–b. „Körösztöző”. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 3–4.; 8. Oláhos. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária (sz. 1897)
Ft. 154. 5.; 6c. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 6a.; 7a–b. Oláhos. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 9.; 11–12. Frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 10. Csárdás („Darudübögő”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Megjelenés: Szentpál Mária (összeáll.) é. n. „Darudöbögős” tánc leírása.

Tápéi darudübögő(s) / darudöbögő(s) (csárdás)

Ft. 467. Tápé (Csongrád m.) Gyűjtők: Martin György, Török Józsefné. Gyűjtés ideje: 1960. X. 18. Kézirattár: AKT 722.
Ft. 467. 1. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 785.; Megjelenés: Pesovár Ernő: A magyar páros táncok. 1997. 8. sz. tánc. Budapest.
Ft. 467. 2.; 3a–b. „Lassú és frisses”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 320.; Tit. 321.
Ft. 467. 5. Frisses („Lippentős”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 6.; 7. Lassús („Röszkettetős”; „Egylépés”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 9. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/II. Megjelenés: Martin György: Adatok Tápé tánchagyományaihoz. Az oláhos és a csárdás. In Juhász Antal (szerk.) Tápé története és néprajza 1971. 737–758. Tápé
Ft. 467. 10. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/III. Megjelenés: Martin György: Motívumkutatás, motívumrendszerezés.
A Sárközi-dunamenti táncok motívumkincse. 1964. Melléklet: Sárközi-dunamenti motívumtár. (Lányi Ágostonnal) 54. Budapest
Ft. 467. 11. „Lippentős”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.

The post Lippentős mög röszkettetős – Ács Gyura bácsi szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

A csillagtalan magyar téli éjben
Megálltam szobrod előtt ősi, szent
Elődöm és a csöndben és setétben
Érced szava nekem vigaszt izent.
Íme, te állasz rendületlen épen
A halandók és mulandók felett,
Maradandóság komoly köntösében
Túléled a földi ítéletet.

Megcsonkul ország és te oly egészen
Dalolsz a múltból a jövőbe még
S szavad ekhózza bízó büszkeséggel
Az ébredő s elhúnyó nemzedék.
És minden Lilla megszépül dalodban,
Minden borocska tüzesebb leszen,
Ha rád gondol utódod s összedobban
Minden magyar szív édes verseden.

A csillagtalan magyar téli éjben
Eljöttem én is, ballagó diák
S újult erővel és újult reménnyel
Zengettek bennem ős melódiák.
Míg álltál boldog magasan fölöttem
S deres subában ködlött a jelen,
Belémeredtél az örök jövőbe :
Csokonai, magyarság, Debrecen !

Juhász Gyula Csokonai szobránál – először a Magyarság 1925 január 25.-ei számában jelent meg „Oláh Gábornak ajánlom” dedikációval, a költemény alatt (Debrecen) jelzéssel. A korabeli szegedi és debreceni lapok szerint Juhász Gyula 1924 december 21.-én a költeményeit olvasta föl a debreceni Csokonai Körben Oláh Gábor és Móricz Zsigmond társaságában (a Byron emlékére rendezett ünnepélyen).
Később megjelent e verse jelentős eltérésekkel (fönt) a Délmagyarország 1928 december 8.-ai számában is. A három versszakban szabályosan 11 és 10 szótagos sorok váltogatják egymást következetes rendben.

A 19. századi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik (a maradék) Magyarországon a debreceni Csokonai-emlékszobor.

A széles irodalmi műveltségű, jómódú kereskedő, Csanak József és Várady Szabó Lajos 1861-ben alapították az Emlékkert Társulatot. A helyi kereskedők, katonatisztek, tanárok és színészek által támogatott debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást a Csokonai szoborra Izsó Miklós.

A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-pantheont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket. Elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.
Bár az 1871-ben felállított Csokonai-szobrot Izsó Miklós fejezte be, a megvalósult emlékmű némileg eltér a kezdeti terrakotta modelltől.

A megrendelők szerint túlságosan csenevésznek hatott Csokonai alakja (a valóságban ilyen is volt), ezért a nagyításnál „vastagítottak” az alakon. Ezt a „vastagítást” a Müncheni Királyi Bronzöntödében hajtották végre. Az alkotást 1871 október 11.-én avatták föl ünnepélyes keretek között.

A szobor ma már nem az eredeti helyén áll. A tér rendezése során a villamossínek változásával a szobrot is odébb tették 1977-78-ban.

A terrakotta kismintát a Református Kollégiumban őrzik, de van a Déri Múzeum egyik lépcsőfeljárójánál is egy, és újabban Karcagon is áll egy másolat belőle kútszoborként a Csokonai Könyvtár előtt.

Csokonai szobránál – a Magyarság 1925 január 25.-ei számában :

„Oláh Gábornak ajánlom”

A csillagtalan magyar téli éjben
Megálltam szobrod alján ősi, szent
Elődöm és a télben és setétben
Érced szava nekem vigaszt izent.
Íme, te állasz rendületlen épen
A halandók és mulandók felett,
Maradandóság komoly köntösében
Túléled a földi ítéletet.

Megcsonkul ország és te oly egészen
Dalolsz a múltból a jövőbe még,
Dalod ekhózza boldog büszke szépen
A fölkelő s lenyugvó nemzedék.
És minden Lilla megszépül dalodban
S minden borocska tüzesebb leszen,
Ha rád gondol utódod s összedobban
Minden magyar szív a te verseden …

A csillagtalan magyar téli éjben
Eljöttem én is, fáradt, vén diák
S újult erővel és újult reménnyel
Zengettek bennem ős melódiák.
Míg álltál áldott magasan fölöttem
S deres subában ködlött a jelen,
Belémeredtél az örök jövőbe :
Csokonai, magyarság, Debrecen !

Juhász Gyula
(Debrecen)

A Juhász Gyulát házigazdaként fogadó Oláh Gábor Debrecen jeles költője volt.
Méltatlanul elfeledett, a komcsi kurzusból magyarságáért módszeresen kifeledett…

Gyalunk Oláh Gáborral még 1903–1906-ban a Budapesti Tudományegyetem magyar-latin szakos hallgatójaként kötött barátságot, miként azidőtájt Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel is. 

Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása :

A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.

Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta; Szegeden kíyül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált alkotmánya volna a nomád népfajból kialakult mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép: erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.

Ajánlott olvasmány :

DUGONICS

A jó öreg nyájas tekintetével
Ma nyugtalan néz el Szőreg felett,
Örök magyar virrasztó, józan, éber,
Ma fázva látja e magyar telet ! 

The post Gyalu – Csokonai szobránál appeared first on Szögedöm.hu.

Ez az egyetlen olyan ház, amelyet Nobel-díjból vásárolt Valaki Magyarországon.
Mégpedig az egyetlen magyar-magyar Nobel-díjasunk.
Ennek ellenére (képviselői indítványom ellenére) 2002-ben a Város önkormányzata elmulasztotta megvásárolni és méltó emlékhellyé alakítani a Nobel-díjas villát…

Ha nem sikerült volna képviselőként közbelépnem, még át is alakítják, sőt talán le is bontják !!!
Érdemes megnézni a pénzpörgetők építési beruházásait akár a szembe-szomszédságban.
A garázs bontását már meg is kezdték… bontási engedély nélkül !!!
Ekkor léptem közbe képviselőként. Azóta (helyileg) védett a Nobel-díjas villa.

Ajánlott olvasmány :

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány) (2003-09-16)

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai gúny-határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el a tudományos sikerét, és itthon is várta be a világraszóló kitüntetés hírét…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

Végül a Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, amelyben 1940-től 45-ig lakott. A német megszállás megfigyelte, de a szovjetek, a kommunisták halálos fenyegetése kényszerítette a Hazája elhagyására.

Siralmas, ahogyan kicsúszott a város és a szegedi egyetem hatóköréből e tudománytörténeti kincs.

Most új esély nyílik, hogy Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr. Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték évtizedeken át az egyetem pincéjében porosodott (jobb esetben csak porosodott), és máig is csak méltó elhelyezésére vár.
Dr. Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke már csaknem 3 évtizede vár az emlékház megvalósítására, gyüttműködésre… Terveivel és alapítványi körével töretlenül az ügy rendelkezésre áll.

Bővebben itt: Szent-Györgyi emlékház

A kert alkalmas rendszeres dísz-fogadások rendezésére és a ház pedig alkalmas jeles vendégek elszállásolására. A közbülső időkben iskolák múzeumi (jellegű) látogatására… 

A ház a magyar Nobel-díj(as) és a C-vitamin hírének ékszerdoboza lehet. Ezen dolgozom 22 éve… 

Szent-Györgyi szellemi örökségével, a hagyaték muzeális tárgyaival és ezek mellett akár ultramodern elektronikai eszközökkel is tehetjük élőbbé a jeles házat…

A kert tisztásán pörgő C-vitamin hologramtól a falakon az elhaladáskor megjelenő Szent-Györgyi-képekig sok modern dologgal válhat valóban élővé e villa…

Természetesen csakis alapítványi tulajdonban tudom elképzelni a Nobel-díjas villa biztos jövőjét.
Alapítványunk szívesen vállalja a méltó berendezését és működtetését.
Akár a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvánnyal karöltve…

Más cégek jelentkezését, hozzájárulását és támogatását is örömmel fogadjuk…

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok :

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány) (2003-09-16)

Szent-Györgyi Albert emlékév (2007-03-23)

Szent-Györgyi emlékhelyet szeretnének (2007-03-27)

„Szent-Györgyi Albert vitaminpark és wellness központ” kialakítása ( Díszközgyűlési indítvány 2008.11.21.)

Szent-Györgyi: márkanév (2008-07-02)

Szent-Györgyi emlékház

Nobel-díjas CSOK

2024 dec. 3.

The post A Nobel-díjas villából végre illő emlékház lehet ! appeared first on Szögedöm.hu.

Újporlódi CSOK beindult.

Mit hoz a jövő?

Üdvözlettel:

Volford László

Eladó családi ház

Szeged, Szent-Györgyi Albert utca

Leírás

Mindennap szeretné átélni, hogy milyen körülmények között élt és dolgozott Magyarország egyik leghíresebb NOBEL-díjasa, Szent-Györgyi Albert? Itt a soha vissza nem térő lehetőség! A patinás ingatlan minden apró részletéből sugárzik az utca névadójának rendkívüli személyisége. Szeged, Újszeged, Szent-Györgyi Albert utcában egy 2004-ben felújított, 117 m2-es, 4 szobás téglaépítésű ház és a hozzá tartozó 34,4 m2-es melléképület eladó. A főépületben 4 szoba, 2 fürdőszoba, 2 konyha, háztartási helyiség is helyet kapott, melyekhez akár 4 járművel is kényelmesen parkolhatnak, az érkező vendégek az udvarban. Az ingatlan éke, a felső szint nappalijából megközelíthető, 14 m2-es íves terasz. A melléképületben kialakított apartman 1 szobával, 1 konyha-étkezővel, 1 fürdőszobával és egy terasszal rendelkezik. Elhelyezkedését tekintve, Újszeged egyik legcsendesebb részén, jól megközelíthető helyen található, melytől mindkét híd könnyedén megközelíthető. Az otthon melegét gáz-cirkó fűtés biztosítja. További információért hívjon bizalommal akár hétvégén is! Megtekintésre telefonos egyeztetés alapján van lehetőség. CSOK és kedvezményes kamatozású lakásvásárlási és felújítási hitelek elérhetőek az OTP hátterével, irodánkban.

The post Nobel-díjas CSOK appeared first on Szögedöm.hu.

A keleti kultúrák és nyelvek oktatása ma meghatározó szerepű és értékű kellene legyen a magyar (köz)oktatásban. Nem az. Távolról sem az.

Miközben folyik a kedélyes nemzetközi vállveregetés, hogy milyen jó barátságba kerültünk török testvéreinkkel, ugyan hány ember tud ma törökül ?

Miközben folyik a teljes pályás letámadás Kína részéről már kevésbé kedélyes értetlenségünk közepette, ugyan hány ember tud ma kínaiul ?

Miközben folyik a nagy- és kisorosz nép véres háborúja, amely közvetve vagy közvetlen (Kárpátalján) bennünket is fenyeget, ugyan hány ember tud ma oroszul ?

A nem is olyan régi polgári világban 4 idegen nyelvet beszélni egészen szokványos része volt az általános műveltségnek. Öregapám, Csanád-Arad-Torontál tisztifőorvosa még így mondogatta kisgyermekkoromban : „Ahány nyelv, annyi ember ! vagyis : Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy ! Annyit érsz, kicsi fiam…” Ma ki mondogatja ezt a velős mondást ? Nagyjából negyed százada senkitől sem hallottam. (Talán majd a Terminátor lefordítja Bábelt is a kedvünkért?)

Az angol ma ráragad a gyerekekre. A következő 3 alapnyelv ma a magyarnak a baráti török, amely kapu 150 millió „rokon” megértéséhez és ott az orosz, amellyel új barátságokat köthetünk, no meg a kínai, amelynek ismeretével elkerülhetjük, hogy emberöltőkre gazdasági gyarmatországgá váljunk… vagy esetlen végképp eltűnjünk… E három alapnyelv a Magyar Megmaradás záloga.

Erre teremt lehetőséget : Atilla – A Napkelet Modern Iskolája – A Kelet Kapuja
Keleti műveltséget valamint keleti nyelveket (is) oktató tanintézmény.
Keleti Ki-Tekintetű Tehetségfejlesztő Tan-Rendszer.

„Ex oriente lūx” – ma bizonyosan – Keletről jön a fény !

„Turán hazavár”

TURÁN UTÁN

Én érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem…

És hiszem, hogy hiába hull a vérem…
Közönynek szürke homokja beissza,
Ha Őshazámba nem mehetek vissza !

(Juhász Gyula)

Célunk : A Napkelet Magyar Iskolája – Orientalisztika azaz Korszerű Kelettan alap- és középfokon

A 12 osztályos alap- és középképzést kívánom beindítani egy országos iskola-hállózat keretében.
Nagyjából megyénként egy tanműhellyel…

Ez lesz gyermekeinknek és unokáinknak a túlélést jelentő KELET KAPUJA !

Alkalmas helyszín az Iskolanővérek Iskolája, amely Móricz Zsigmond Általános Iskolaként működött, amíg egy negyedszázada be nem zárták …

A politika ma már nem képes megállítani a Magyarság hanyatlását. Az egyházaink sem. Ahogyan ezt az iskolát is enyészni hagyták volna… Egy kőkemény keleti-magyar iskolarendszer az utolsó esélyünk !!!

Ehhez kérem a támogatásukat és minden Turáni Testvérünk támogatását.
A terv(ezet)em a mellékletben.

Turáni és Kathólikus változatban is…

Most annyi dől el, hogy a 100%-osan lakosság-ellenes pénzízű kifektetés valósul meg,
vagy az Újszeged városrész számára negyedszázada enyhítendő iskolahiány oldódik meg végre.

Máté evangéliumából is tisztán tudhatjuk, az igazi Gonosz, a Gonász nem más mint Mammón !!! A Pénz sémmi İstene. „Senki sem szolgálhat [egyszerre] két úrnak ! […] Nem szolgálhattok [egyszerre a Jó] İstennek meg a Mammónnak.” (Máté 6:24) vagyis „a Jó İstennek meg az ördögnek.”
Gyalunk is közérthetővé teszi tisztánlát(tat)ón a Természetes és a Jó igazi ellenségét, amikor így írja
az EMBERI HITVALLÁS költeményében :

Szeretem e világnak minden gyönyörüségét
És minden bánatát, a napot és esőt,
A márciusi zsongást, a decemberi békét,
A kelő csillagot és a lepihenőt.

Szeretem kis fiúk és lányok forradalmát
Iskolák udvarán, s a dérvert öregeknek
Bús topogásait, sírok örök nyugalmát…
Csak Mammón, gyilkosunk, csak téged nem szeretlek!

(Juhász Gyula)

Ajánlott olvasmányok :

Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét

2024 okt. 30.

Bevásárlóközpont vagy keleti kultúrákat oktató iskola? Fordulat az újszegedi épület sorsában

2024 nov. 12.

The post Mammón új hídfője vagy a Magyar Megmaradás reménye ? appeared first on Szögedöm.hu.

Mentes Dániellel állunk a Bérkert utcában az egykori iskolaépület előtt. – Nem sokan bátorítottak, de ha meg se próbálom, nem tudok aludni – mondta.

Az újszegedi iskolaépület története

Az egykori Móricz Zsigmond Általános Iskola épülete évek óta politikai, kulturális és gazdasági viták középpontjában áll Szegeden. A frekventált helyen, a Temesvári körút és Bérkert utca találkozásánál, a magasház mögött fekvő intézményt a csökkenő diáklétszám miatt zárták be 1999-ben. Szabó László akkori önkormányzati képviselő, aki a műemlékké nyilvánítást és oktatási célú újrahasznosítást szorgalmazta, nem ért el sikert: a városi közgyűlés leszavazta javaslatát, így az épület védettség nélkül áll. A Klebelsberg Kuno minisztersége idején alapított iskolaépületet a katolikus Keresztény Iskolatestvérek szerzetesrendje birtokolta, majd az államosítás után a szegedi önkormányzathoz került. Az iskola tulajdonjoga végül a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-hez került, 2021-ben aztán a Szeged-Csanádi Egyházmegyére ruházták a vállalatot.

Bevásárlóközpont vagy társasház is épülhet

A SZEFO Zrt., amely korábban a fogyatékossággal élők foglalkoztatására specializálódott, az eladás mellett döntött, mivel az utóbbi években veszteségesen működött. A szegedi cég honlapján szerdán még elérhető volt a hirdetés, amiben eladásra kínálják az ingatlant. A hirdetmény szerint a már nem használt létesítményt nettó 1,2 milliárd forintért adnák el. A 4141 négyzetméteres területnek maximum a fele beépíthető. A hirdetésben az is benne van, hogy hasznosítási terv is készült az ingatlanhoz (hasznos alapterület 8500, mélygarázs 1700 négyzetméter). A vételár tartalmazza a terv felhasználásának jogát is. Tehát akár bevásárlóközpont vagy társasház is épülhet a helyére.

Aláírásgyűjtés az épület megmentéséért

Információink szerint a héten eladták az ingatlant, már aláírták az adásvételi szerződést. Közben egy lelkes újszegedi lakos, Mentes Dániel aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy az önkormányzat vegye helyi védelem alá az épületet. Az aláírásokat három hete küldte el Botka László polgármesternek címezve. – Az udvaron álló platánokat a Liget fáival egy időben ültették. Kár lenne érte, ha az épülettel együtt azokat is ledózerolnák – mondta Dániel.

Indokolt lehet Újszeged felülvizsgálata

Az épület történetét szimbolikusnak tekinthetjük: korábbi oktatási és szociális funkcióit elhagyva most új felhasználásra vár, ám sokan attól tartanak, hogy végleg eltűnik Újszeged kulturális örökségéből. A helyi védettséghez építésztől, művészettörténésztől kér szakmai véleményt az önkormányzat, de a védettségi eljárásban mindig kikérik a tulajdonos véleményét is, aki észrevételt tehet az ügyben és akár vissza is utasíthatja azt. Egy szegedi szakértő név nélkül annyit mondott érdeklődésünkre, hogy a védendő értékek ügyében indokolt lehet Újszeged felülvizsgálata.

Forrás : ARANY T. JÁNOS : Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét (Délmagyar)

The post Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét appeared first on Szögedöm.hu.

Hidunkat 1880 december 14.-én kezdték építeni és 1883 szeptember 13.-án adták át a forgalomnak ünnepélyesen. Délig ingyen lehetett átmenni, utána már fizetős volt az átkelés… ennek nyomát őrzi a négy csonka hídvámtorony a híd lábainál…

A fölsőpályás híd a folyómedret eggy ívvel, az ártéri részt meg három ívvel hidalta át… 
a Szögedi Öreg Híd

A szögedi öreg híd… amikor még illeszködött a klasszikus építött környezetébe…
Alsó ívekkel, a teret hangsúlyozva… Polgári világ értékeivel harmóniát árasztva…

Juhász Gyulánk 100 esztendős költeményével köszöntjük : Alkony a Tisza hidján

Lássuk és halljuk, hogyan írt róla Szögedön az éjben Babits Bihály :

Tisza hídján

Tenger az éj most
itt állok a hídon.
Távol a város
lángjai lógnak.
A szürke sötétben
kék villanyu foltok.

Szerte a vizen 
reszketnek a lámpák:
fekete réten
sárga virágok 
holdudvaru, bojtos
foszlányu szirommal.

Mostan a bús táj
fényszőnyege rojtos
gobelin, árnyalt
tompa szinekkel.
Aszfalton a messzi
kocsik zaja tompa.

Tompa a lelkem
s a lángpamutokkal
hímzett éjbe
betakarózik:
az Isten akarta,
hogy jőjjön e káosz.

Babits Mihály

1907-1908

Érdemes összehasonlítani a ma álló otromba szocreállal (szoc-otrombával)… 
Az elcseszett illesztékekkel, az iromba szegecsekkel…

De nappal talán még rémisztőbb a Feketeházy remekmű helyén álló bolsi barmolmány…

Érdemös lönne helyreállítani e mai torz helyött az Eredeti Igazit !
Addig pedig legalább a kedves kis tornyait…

Az antimagyar öldöklés és népirtás, az Országot is újra megcsonkító 2. Világháború elpusztította szép Őreg Hidunkat is… De a Déli Híd, amelyet már jó néhány évtizede tervezünk a nagykörút bezárásául, idézhetné végre az eredeti Feketeházy-híd alakját és íveit…

Sz.

ALAPOSABB KIBONTAKOZÁSUL PEDIG EGGY KIADÓS ÍRÁS FEKETEHÁZY JÁNOSRÓL :

A SZEGEDI HÍDEMBER: FEKETEHÁZY JÁNOS

A várost elpusztító árvíz után Szeged teljes újjáépítésének fontos része volt – a már 1787-ben felvetődött – állandó közúti Tisza-híd megépítése. 1880. július 1-jén kiadták a pályázati feltételeket és útmutatót. 1880 decemberében kezdődött a híd építése Feketeházy János tervei alapján.

Móra Ferenc 1933. február 5-én, a Délmagyarországban – a híd ötvenedik születésnapja alkalmából – megjelent írása nyomán megismerkedhetünk a „régi híd” magyar tervezőjével. A Feketeházy János által tervezett, impozáns híd 2013-ban ünnepelné 130 éves születésnapját. A Tiszán átívelő alkotást azonban 1944. október 9-én az oroszok elől visszavonuló német csapatok – a vasúti híddal együtt – felrobbantották…

Móra Ferenc: Kit ünnepeljünk?

Fekete István aláírással levelet kaptam, azzal a kéréssel, hogy a nyilvánosság előtt adjam meg rá a választ. Arról van benne szó, hogy a rekonstruált Szegeddel az Eiffel-híd is megérte az ötvenedik esztendejét – értetődvén Eiffel hídja alatt a közúti híd. A hozzám intézett kérdés most már az, nem tartanám-e nemcsak illendőnek, hanem okosnak is, ha a város ebből az alkalomból Eiffel-ünnepet rendezne, s arra meghívná a franciákat? Azok ezt bizonyosan nagy tisztességnek vennék, s az ország mai helyzetében mindent el kell követni, hogy a franciák jó szívvel legyenek hozzánk. Szegedre külön is ráférne egy kis barátságos francia megszállás, a barátságtalanban elég soká volt részünk. Mindezt nagyon szépen be lehetne illeszteni a szeptember elejére tervezett Szegedi Hét keretébe. Az országos érdeklődést is fokozná, ha műsorra lehetne tűzni a magyar–francia összeölelkezést a hídépítő zseni tiszteletére.

Ez a lényege a levélnek, aminek a gyakorlati elintézése az volna, ha tisztelettel áttenném oda, ahová csakugyan tartozik: a szegedi mérnökegyesülethez, amely mostanában kulturális egyesületeink élvonalába került agilitásával és komoly munkájával. A dolog annyival is inkább ez elé a fórum elé tartozik, mert úgy tudom, a hidunk ötvenedik születésnapját a mérnökegyesület is meg akarja ünnepelni.
A szándék ellen nem is lehet kifogása senkinek, nekem sincs. Sőt, én még tódítom is a szándékot: nemcsak Eiffelt kell ünnepelni, hanem rajta kívül még valakit, akinek legalább annyi köze van a szegedi hídhoz, mint neki.

 A MI HIDUNK

A mi nagyszerű hidunk, amely nemcsak a rekonstrukciónak vált dicsőségére, hanem általában is a hídépítő technikának, a szegedi köztudatban állandóan mint „Eiffel remeke” szerepel. Az idegeneknek is mindig úgy mutatjuk be, különösen, ha franciákhoz van szerencsénk. Magam többször vettem észre, milyen áhítattal tudja azt mondani az idegent kalauzoló szegedi ember, hogy „ezt Eiffel építette”. A nagy francia látogatáskor azonban az áhítatba kevélység is keveredett. Hadd lássák az előkelő jött-mentek, hogy mi már 1883-ban is tudtuk, mi a szép s francia mesterrel szerkeszttettük a hidunkat. Mink már akkor kinéztük az Eiffelből, hogy ügyes ember az, a franciák meg csak 1884-ben jöttek rá, mikor a babiloni tornyot építette nekik. Hát jó lesz revideálni a magyar barbárságról való legendát!
Hát ez a franciák kötelessége, csak nem nagyon sietnek vele, ördög vigye a dolgukat. A mi kötelességünk pedig az, hogy revideáljuk már egyszer a szegedi Eiffel-legendát is.

 AZ EIFFEL-LEGENDA

Mert csak legenda az, hogy a mi gyönyörű hidunk Eiffel remeke. (Olyan, mint az, hogy a Stefánia kioszkja a régi török vár maradványa. Sohase látott az egyéb „törököt”, mint azt a bosnyákot, aki nyáron alvét szokott árulni a tövében.) Igaz, hogy így van megírva a Reizner–Kulinyi-féle monográfiában is, a lexikonokban is, sőt a hídon elhelyezett emléktáblán is ez van bevésve, de azért a dolog mégsem igaz. A márvány csakúgy hazudik, mint a papiros, aminthogy azt a márvány sokszor megcselekszi.
Való igaz, hogy a szegedi hidat a párizsi Eiffel-cég építette, de az Eiffel neve alatt benyújtott terveket Feketeházy János magyar mérnök készítette. A szegedi híd nem a francia, hanem a magyar géniusz alkotása.
Ez az állítás, noha én már nem először állítom, talán még a régi szegedieket is meglepi, azért szükségesnek látom hiteles bizonyságra hivatkozni. A kultúrpalotában őrizzük azt a kiadványt, amelyben benne vannak mindazok a tervek, amelyek a szegedi hídpályázatra beérkeztek. Van köztük német, osztrák, holland tervezet. Valamennyinek a fölírása, magyarázó szövege idegen nyelvű, a tervet készítő mérnök nyelve. Csak az Eiffel-cég terveinek a szövege magyar. Azokat aligha írta az az A. G. Eiffel, aki a terveket szignálta. Mert azt nem lehet letagadni, hogy a tervek alatt valóban a francia építész neve van. Aminthogy a párizsi építőirodából kikerült terveket nem is szignálhatta más, mint a cégfőnök.

 FEKETEHÁZY, A TERVEZŐ

De a tervezőjük lehetett más, aminthogy más is volt. Idézhetem az egykori bizonyságot. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet akkori hivatalos lapja, az Építési Ipar 1883 végén hosszú cikksorozatban számol be Szeged rekonstrukciójáról. A városépítés legkiválóbb alkotásának a közúti hidat mondja, s ezt írja róla: „A hídnak tervei pályázat útján szereztettek be, amelynek feltételei közé tartozott, hogy a pályanyertes mű szerzője egyúttal meg fog bízatni az építéssel is. Ezen a pályázaton a külföld is részt vett, s büszkék lehetünk rá, hogy habár idegen név alatt is, hazai erő maradt a győztes. Az Eiffel párizsi cég által benyújtott, s legjobbnak talált tervet ugyanis Feketeházy szaktársunk készítette, s az Eiffel-cég azt tőle megvette és benyújtotta.”
Gondolom, ez a tanúságtétel elég világos és elég hiteles, vitának itt semmi helye nincs. Eiffel ez esetben azt csinálta, amit az öreg Dumas, aki olcsó pénzen megvette tehetséges névtelenek szellemi szülötteit, s kiadván őket a maga világhírű neve alatt, nagy kincseket szerzett ezekkel az adoptált regényekkel. A Monte-Christo folytatásai is ilyenek. A világ ura, meg a Holt kéz című ponyvák. Úgy látszik, a franciáknál azóta se ment ki a divatból ez a szokás, mert hiszen Poincaré is ugyanezt csinálta. Mással terveztette meg a trianoni békét, és a saját neve alatt hozta forgalomba.

 EIFFEL, A FŐVÁLLALKOZÓ

Eiffel tehát megnyerte a pályadíjat, fel is építette a hidat mint fővállalkozó, kapott is érte többet egymillió forintnál – hogy aztán ő mit fizetett a magyar zseninek, arról nem tudni semmit. Azt se tudjuk, legalább én nem tudom, a magyar zseni hogyan jutott összeköttetésbe a franciával; valószínűleg szegény legény volt abban az időben – noha már nem volt gyerekember, ötven felé járt –, s olcsó pénzért odaadta ércbeöntendő álmait a gazdag és már akkor is világhírű francia cégnek. Maga Feketeházy János megmaradt szegény államvasúti mérnöknek, s mint ilyen is csinált egyet-mást. Nevezetesen, ő tervezte a Keleti Pályaudvar tetőszerkezetét, a szolnoki Tisza-hidat, a fiumei forgóhidat, a komáromi Duna-hidat és a pesti Ferenc József-hidat, amit mind a lexikonból tudok. És az az érdekes, hogy Feketeházy címszó alatt a lexikon is vele tervezteti meg a szegedi hidat, amivel egy kötettel előbb Eiffel címszó alatt a francia dicsőséget szaporítja.
Én már többször is reklamáltam a szegedi híd dicsőségét a nagy magyar technikus számára, de az újságpapirost elviszi a szél. Az ötvenedik évfordulón azonban talán ő is kaphatna egy szerény táblát a híd oldalában. Eiffelt ünnepelni lehet okosság, de a magyar mérnöknek elégtételt szolgáltatni kötelesség. Talán össze lehetne egyeztetni az okosság kecskéjét a becsület káposztájával egy olyan emléktábla révén, amely azt hirdetné, hogy a szegedi hidat Eiffel építette Feketeházy tervei alapján.

Móra Ferenc
Délmagyarország, 1933. február 5.

FEKETEHÁZY JÁNOS

Hazánk talán legnagyobb hídtervező mérnöke 1842. május 16-án született a Nyitra vármegyei Vágsellyén. Édesapja, Feketeházy Domonkos – a község tanítója – nehéz körülmények között nevelte kilenc gyermekét, akik közül csak a két legidősebbet, közöttük Jánost, tudta taníttatni. A nagyszombati és a nyitrai gimnázium után János a bécsi műegyetem matematikai fakultásán tanult két éven keresztül, majd a már akkor is világhírű zürichi műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett 1866-ban.
Bécsben az Osztrák–Magyar Államvasutak Igazgatóságánál kapott munkát. Főnöke hamar felismerte Feketeházy kiváló mérnöki képességeit, és egyre nagyobb, felelősségteljesebb feladatokat bízott rá. A gyors emelkedéssel persze irigyeket is szerzett. Mindazonáltal – sok kisebb hídterv készítése mellett – kiemelkedő szerepe volt a wien-stadlaui Duna-híd és a Boszporusz-csatorna hídjának tervezésében.

ELSŐ HELYETT UTOLSÓ

Fényes karrier előtt állt Bécsben, mégis az 1867-es kiegyezést követően hazatért Magyarországra. Itt azonban az akkor felállított Vasútépítészeti Igazgatóságon csak egy mérnökgyakornoki állást kapott, kis fizetéssel. Aki első lehetett volna, azt utolsónak sorolták.
Feketeházy a hazáját szerette volna gazdagítani külföldön szerzett tudásával, a tervei szerint épült alkotásokkal, ezért vállalta a megalázó besorolást. A következő huszonöt évben munkájával bebizonyította akkori főnökei rövidlátását és ostobaságát, bár a keserűség sokáig megmaradt benne. Hivatala 1873-ban beolvadt a MÁV-ba, így Feketeházy is az államvasutak szolgálatába lépett. Ebben az időben ő tervezte a MÁV szinte minden új hídját, de sok közúti híd és egyéb vasszerkezet is az ő tervei alapján épült. Nagyobb alkotásainak címszavas felsorolása is terjedelmes.
A magasépítés területén az ő munkája a budapesti Keleti pályaudvar vas tetőszerkezete; a központi fűtőház vasszerkezetei; a Magyar Állami Operaház tetőszerkezete (1875–85); a Vámház – ma Közgazdaságtudományi Egyetem – tetőszerkezete (1870–74); egy háromemeletes józsefvárosi bérház teljes terve.

A MÁV HÍDÉPÍTÉSZE

Mozgatható hidak területén ő tervezte a Fiumében épített első hazai forgóhidat, amely kétvágányú vasúti és közúti közlekedésre készült 1890 körül. Újrendszerű vasúti fordítókorongját több országban is átvették és alkalmazták.

A MÁV részére tervezett egy olyan – könnyen összeszerelhető – katonai hidat, amelyet minden állványozás, segédszerkezet nélkül lehetett megépíteni és leszerelni. A terv sikerére külföldön is felfigyeltek, így az orosz cári Hadügyminisztérium is rendelt tőle terveket egy hasonló hídra. Ezekben már hasznosította a hazai tapasztalatokat, így még jobban sikerültek. A korabeli nemzetközi sajtó elismerően írt róla.
Vasúti hídjai közül kiemelkedik az első déli összekötő Duna-híd Budapesten. Ő tervezte az 1889-ben épített szolnoki vasúti Tisza-hidat, amely az 1857-ben készített fahidat váltotta fel. Az 1878-as párizsi világkiállításra új rendszerű Duna-híd tervét készítette el, és küldte be. A terv díjat is nyert, de nem építették meg.
Közúti hídjai közül megemlítésre érdemes a fából készített poroszlói Tisza-híd, a komáromi Duna-híd (1892), a nagyváradi Sebes-Körös-híd (elsődíjas pályamunkája alapján készült 1880-ban), valamint ez idő tájt és ugyancsak pályadíj nyertesként a győri Rába-híd.

FEKETEHÁZY ÉS SZEGED

A szegedi közúti Tisza-hídra nemzetközi tervpályázatot írtak ki azzal a feltétellel, hogy magánszemély nem pályázhatott, csak olyan cég, amely egyben a kivitelezést is vállalta. Feketeházy is papírra vetette elképzeléseit, és azt egész életével megerősített elveinek megfelelően először magyar vállalkozóknak ajánlotta fel. Itt azonban merev elutasítással találkozott: senki nem volt hajlandó Feketeházy terveit a cég pályaműveként benyújtani. Ekkor felajánlotta a tervet a világhírű francia Eiffel-cégnek. Jellemző Feketeházy nemzetközi hírnevére, hogy az Eiffel-cég látatlanban elfogadta a tervet, nem tartottak attól, hogy szakmai jóhírük esetleg csorbát szenved egy rossz koncepció vagy megalapozatlan, gyengén kidolgozott terv miatt. Így történt azután, hogy az Eiffel-cég két tervvel pályázott, amelyek egyikét Feketeházy készítette. Ezt a bíráló bizottság döntéséig titokban tartották. A pályázatra 23 munka érkezett be a legnevesebb magyar, francia, belga, osztrák, holland, olasz és német vasszerkezeti vállalkozóktól. A rendkívül erős mezőnyben az első díjat Feketeházy terve, a híd kivitelezésére pedig a megbízást az Eiffel-cég kapta. A híd 1883-ban elkészült, és sokáig azt hitték róla, hogy Gustav Eiffel tervezte. A zseniális és ugyanakkor rendkívül szerény Feketeházy nem tett ez ellen semmit. Az igazságot dr. Lósy Schmidt Ede, a műszaki tudománytörténet egyik úttörője 1933-ban tárta a magyar szakmai közvélemény elé egy tanulmányában.

A BUDAPESTI FERENCZ JÓZSEF (SZABADSÁG) HÍD

Feketeházy életének fő műve a Fővám téri Duna-híd (ma: Szabadság híd) volt. Az 1893–94 telén lebonyolított pályázatot az Eskü téri (ma Erzsébet) híddal együtt írták ki, és bírálták el. A beérkezett 74 pályaműből 53 vonatkozott az Eskü téri hidra, 21 pedig a Fővám térire. Összesen tizenegy ország mérnökei pályáztak, a legtöbben (tizenhatan) Amerikából. Az első díjat egy német pályaterv kapta, ez azonban az Eskü téri hídra vonatkozott, és végül is nem épült meg. A második díjat Feketeházy nyerte a Fővám téri híd tervével.

A híd kivitelezéséhez Feketeházy tervét részleteiben át kellett dolgozni, megtartva azonban a vonalozást és az eredeti koncepciót. A terv átdolgozásába Feketeházyt nem vonták be, sőt egy időben a szerzőségét is kétségbe vonták. A sokszor mellőzött, háttérbe szorított Feketeházy ezt már nem tudta elviselni, szenvedélyes vitába bonyolódott a Mérnök Egylet Heti Értesítőjének hasábjain. Nem csoda, hiszen úgy érezte, hogy élete fő művének szerzői jogától akarják megfosztani. A vitában a szegedi Tisza-híd tervpályázatának megnyerését is felemlítette. A szerény, de ugyanakkor érzékeny ember hosszú időn át magába zárt keserűsége került ebben az 1896-os vitában felszínre. Ez magyarázza az itt-ott fellelhető túlzásokat és a hangnemet. A vitázó felek végül is visszavonták a megalapozatlan érveiket, megállapításaikat. Feketeházy szerzőségét vitapartnere is elismerte, és ma az utókor is vallja, Egyfajta mellőzést jelentett az is, hogy a pilonok bronztábláin szerepel ugyan a neve, de a nagy márványtáblán nem, (A szegedi Tisza-hídra is csak halála után, 1935-ben írták ki a Feketeházy János nevet.)
Az eredetileg Ferencz József híd névre keresztelt Fővám téri híd szépsége általános sikert aratott itthon és külföldön egyaránt, Mehrtens így ír róla Eisenbrückenbau című könyvében: „A budapesti Ferencz József Duna-híd külső megjelenésében a világ egyik legszebb konzolos hídja.”

AZ EL NEM ISMERT TERVEZŐ

A hosszú időn keresztül végzett megfeszített munka megviselte egészségét, így orvosi tanácsra 1892-ben nyugállományba vonult mint MÁV főmérnök. A pihenés használt a szervezetének, egészsége helyreállt, és magas kort ért meg. 1922-ben anyagi okokból visszaköltözött szülőfalujába, ahol röviddel később balesetet szenvedett, és egyik lábát amputálni kellett. Öt évvel később orbáncot kapott, amelynek 85 éves szervezete nem tudott ellenállni, 1927. október 31-én elhunyt.
Feketeházy János azok közé a kiváló magyarok közé tartozott, akik nem tudtak próféták lenni a saját hazájukban. Külföldön bizonyára óriási karriert csinált volna mind mérnöki hírnév, dicsőség, hivatali előmenetel, mind pedig a hozzá tartozó javadalmazás terén. Ez azonban idegen volt hazafiságától, magyarsága vállalásától. Magyar kortársaitól, hivatali feletteseitől viszont nem kapta meg az őt megillető elismerést. Kitüntetésben soha nem részesült, csak egyszer kapott írásbeli dicséretet Baross Gábor minisztertől. A következő generáció csendben elfeledte, csak a mai utódok próbálják tisztelettel adózva feltámasztani nagy hidászunk emlékét.

FEKETEHÁZY, AZ EMBER

Feketeházy jelentős alkotásai és munkássága ellenére sem részesült semmilyen kitüntetésben, elismerésben, igaz, hogy nem is vett részt semmilyen tülekedésben, s nem is kívánta ünnepeltetni magát. Szerény ember volt, akit kielégített az a tudat, hogy fontos és szép műveket alkotott. Egyetlen alkalommal kapott írásbeli dicséretet Baross Gábor minisztertől, de sem a komáromi Erzsébet-híd, sem a Ferenc József híd átadásán résztvettek névsorában nem találjuk.
A szegedi hídon is csak 1935. augusztus 11-én vasárnap helyezte el a Magyar Mérnök- és Építész Egylet a tiszteletére készíttetett emléktáblát, Tápay Dezső szobrászművész alkotását. Az avatáson H. Pap István, az Egylet szegedi bizottságának elnöke mondott beszédet. Itt Feketeházy tiszteletére már a főispán és a város polgármestere is megjelent és koszorút helyezett el.

A szegedi közúti Tisza-híd

A szegedi átkelő megvalósítására 1880. július 1-én írtak ki nemzetközi pályázatot szeptember 1-i beadási határidővel. A pályázati feltételek szerint a pályázaton csak azok vehettek részt, akik a híd megépítésére is vállalkoztak. Így tervező mérnökök csak vállalkozó cég útján pályázhattak. További feltételek voltak, hogy a költségek az egymillió-kettőszázötvenezer forintot nem haladhatják meg, a főnyílás legalább 110 méter legyen, továbbá – esztétikai okokból – a vasúti hidaknál általában alkalmazott párhuzamos övű rácsos tartókkal nem lehetett pályázni és a kivitelezéssel megbízott pályázónak a szerződési összeg tíz százalékát a szegedi Magyar Királyi Adóhivatalnál letétbe kellett helyeznie. Tehát csak jelentős tőkével rendelkező vállalkozók tudtak a pályázaton részt venni.

A FEDEZETHIÁNY

Feketeházy tervét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának (MÁVAG) ajánlotta fel, de „…a gyár ezévi költségvetésében az említett tervek megvételére a fedezet hiányzik, sajnálatomra elfogadhatónak nem találta” – szól az igazgatóság döntését tudató 1880. augusztus 11-én kelt válaszlevél. Ezután ajánlotta fel tervét Feketeházy a francia Eiffel cégnek, akik először idegenkedtek annak megvételétől, mert attól tartottak, hogy rossz fényben tünteti fel a céget, ha kitudódik, hogy idegen tervvel pályáznak. Feketeházy 1880. augusztus 9-én szerződést kötött Schickedanz Albert építész-festőművésszel (Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum és Millenniumi Emlékmű építészeti részének későbbi tervezőjével) a híd építészeti részének megtervezésére, ennek a szerződésnek a szövege ismert, de ezt Gyengő László (az Eiffel cég megbízottja és a hídépítés későbbi vezetője) augusztus 19-én kelt levelében is rögzíti. Eiffelek a kért 5.000 forintot nem adták meg a tervért, de győzelem esetére 10.000 forint fizetésére tettek ígéretet. Feltétel volt, hogy „…egy szót se szóljanak senkinek, míg a tervbírák ki nem mondották véleményüket”. Határidőre 12 tekintélyes európai cég összesen 23 pályatervet nyújtott be. Eiffel cég is két tervvel pályázott. A bíráló bizottság 1880. szeptember 16-án döntött és az Eiffel által benyújtott második tervet nyilvánította győztesnek. Ez volt Feketeházy terve!!

 EIFFEL SZEGEDEN

Eiffel Szegedre jött és október 19-én aláírta a szerződést. Bár a Péter Lloyd című napilap már szeptember 19-én megírta, hogy a tervet Feketeházy készítette (és utána több újság is tudósított erről) és az Építő Ipar című műszaki hetilap október 21-én kelt, Feketeházy által írt levelet is közölte, melyben jogainak védelmében leszögezte, hogy a tervet ő készítette, hazánkban sokáig az a nézet tartotta magát, hogy a terveket az Eiffel cég készítette. A híd átadásának közelgő félévszázados évfordulója alkalmából Móra Ferenc, a kitűnő író és múzeumigazgató 1933. február 5-én a Délmagyarország c. lapban „Kit ünnepelünk?” című tárcacikkben írta meg – korábbi híradásokra hivatkozva –, hogy a híd tervezője Feketeházy János. Móra felkérésére Lósy-Schmidt Ede az általa felkutatott dokumentumok alapján bizonyította be, hogy a híd Feketeházy tervei szerint épült.

A LEGSZEBB HÍD

A hidat – mely a bíráló bizottság 12 oldalas jegyzőkönyve szerint mind külső csínyre, mind alakjára nézve messze felette áll vetélytársainak – 1880. december 14-én kezdték építeni és 1883 szeptember 13-án ünnepélyesen átadták a forgalomnak. Délig ingyen lehetett átmenni, de délután is, a rossz idő dacára nagy volt a forgalom. Ezen a napon 12.787 személy ment át rajta.
A felsőpályás híd a folyómedret egy ívvel, az ártéri részt három ívvel hidalta át, alépítményeit a Gregersen G. és Fia cég, a vasszerkezetet az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság resícai és aninai gyára készítette.

Forrás: Szeged Panoráma

The post 141 ÉVES (LÖNNE) A SZÖGEDI ÖREGHÍD appeared first on Szögedöm.hu.