Hasonló állomások sora hirdette, hogy e vasút és az állomásai Egyazon Országhoz tartoznak…
Magyarországon végigvonatozva az állomások is hirdették mind az együvé tartozást !
Ezért is oly hasonlatos például a Ceglédi, a Szegedi és az (azóta oláh megszállás alatt álló, de) még álló Aradi Pályaudvar is… no hiszen hajdan Szegderől oda is ment a vonat ! Amígcsak a Roosevelt-féle amcsi terror le nem rombolta az akkor már majdnem 100 éves vasúti hidunkat. A silány epigonok legyőzetvén erről az ellenségről nevezték el a Hal teret, a közúti hidunk szegedi fogadóterét.

Ezek az állomások nem csak pompás épületek lettek, de hatalmas előterekkel is rendelkeztek.
Néhány évtizede még kiváló alkalom lett volna e terek rendezésére. Szegeden különösen, ahol körös körbe csak apró eggy-két szintes épületek álltak… Kiváló kiszolgálóterek, mint pl. kávézók, pékségek, süteményezők lehettek volna, akár a Város kezelésében…

Mint jól látható, a villamos már 100, sőt még annál több éve is arra járt. Akkoriban azonban még többnyire csak gyalogosok, vagy lovaskocsin érkező urak és hölgyek jártak arra. Ma a korszellemnek megfelelően sokan gépjárművel érkeznek, hogy vonatra váltsanak…

Ehhez kelett volna igazítani az állomás fölújításakor a parkolási és átszállási (P+R) lehetőségeket is ! E fejlesztési lehetőségnek azonban keresztbe tett a helyi balvezetés tervtelensége. No meg a biztosan nyomuló ingatlan-maffia !

A kis házak helyett terpeszkedő ronda nagy társasházak nőttek, amelyek a környék forgalmát fölöslegesen növelték és a parkolási lehetőségeket is tovább szűkítették. A Város tervtelen balvezetése tehát az állomás környékének parkolási gondjait is tovább súlyosbította ! A felelősök ma is pozícióikban pöffeszkednek !
Az elszámoltatásuk még várat magára…

De hogyan is lehetne az Indóház tér gondjain és különösen az egészet elszenvedő környék, azaz a városrész gondjain enyhíteni ?

Először is: Növelni kell a parkolófelületet ! A fölöslegesen nagy gyalogostereken a vonatok beérkezését leszámítva a népek amúgyis csak elvétve lézengenek…

Másodszor : az idáig kiterjesztett fizető parkolóövezetet el kell törölni !
Ez a fizetési kötelezettség tolja be az állomásra kocsival érkezők tömegeit az addig békés, környékbeli mellékutcákba, ahol pedig – a szokott tervtelenségben – máig ingyenes a parkolás !

Harmadszor : Az állomásra bejövő és kimenő forgalmat eggyirányúvá kell tenni !
Így biztosítható a folyamatos be és kiáramlás a jelenlegi kháosz helyett…

Negyedszer : a vonathoz sietőknek (akiket szeretteik visznek) a kirakó pontokat már nyugaton legalább negyedszázada kialakították (angolkodón drop off point). Nálunk ennek a tervezési gondolata is elmaradt ! De hát ilyen az, amikor oda nem illők vezetnek egy Várost ! Ezen kellen változtatni idén, 22 év hűtlen kezelés után…

Ötödször : a Kűlukon túl egy kiegészítő parkoló rendszer is helyet kaphatna ! Természetesen megóvva az épített ipari örökséget is ! Pfaff Ferenc pompás örökét. Tudom, hogy ez túl sok a maiaknak…

De hát Ady szavaival :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)

Amit azonnal meg lehet oldani, az a fizető parkolási övezet rögtöni rendezése.
A többihez már tervezés is kell ! De hát ezért vagyunk ! Hogy elvégezzük, amit a hiábák 22 év alatt nem voltak képesek…

Kifinomultabb helyeken az ilyen közlekedési meg parkolási dolgokat közlekedési szakmérnökök intézik.
Olybá tűnik, hogy Városunk balvezetőinek a folyamatos mutyulás meg süketelés mellet ilyesmire nem telik. Pedig a Város lakói igazán megérdemelnék az élhető környezetet !

Szeged Városa ennél sokkal többet érdemel !

Szöged többet érdemöl !

Ajánlott olvasmány :

PFAFF-NAPON – PFAFF FERENC SZÜLINAPJÁN

Pfaff Ferencünk öröksége ma egyre fogy !
Avatatlan, tudatlan döntéshozók eggyre bontják a kisebb nagyobb szabványépületeket, amelyek Magyarországot jelentették… pl. eszetlenül Pfafftalanítottak az Észak-Balatonon… csaknem minden kis falu bájos bakterháza bontás áldozata lett…
A Szegedi Teherpályaudvar patinás épületei is bontás előtt állnak a hozzá nem értő balvezetés és a MÁV pesti káderkörének homályában…
Megvan azonban a tervem !

Pfaffeum !

Őrizzük meg Pfaff örökségét !
… hogy Magyarország ne múlt idő legyen, hanem gazdag és szebb jővő !!!

Ajánlott olvasmány:

A DEBRECENI PÁLYAUDVAR PUSZTULÁSA

The post Pfaff Ferenc örökén… appeared first on Szögedöm.hu.

Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett. Augusztus 22.-én az oroszok el is vették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25.-én érkeztek Aradra, és még aznap meg is kezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.
A „méltányosság” ismeretes…

Az Aradi Vértanúk Emléknapja, magvetés (október) hava 6.-a. A Hazafiság magvát vetjük el e napon évről évre…

Máig elnyomott, üldözött nemzetünk hőseiről, a magyarellenes terror áldozatairól – évülhetetlen példaképeinkről – megemlékeznünk keserédes kötelesség…

AZ ARADI 13-AK UTOLSÓ MONDATAI…

Szavaiknak tiszta jelentésük van. Izzik bennük a hazaszeretet, a hősiesség.
Nem említhetők egy lapon sem holmi mai „reálpolitikusok”-kal …

„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell érni forradalmárrá érnie a magyar lelkeknek!”
(Lázár Vilmos)

Az Aradi 13-ról szól Szöged örök költőjének, Juhász Gyulának egyik legjobb, mégis ismeretlen verse. Miért ismeretlen ?! Mert nem tanítják ! No meg…

Az elmúlt fél évszázad Juhász Gyula „összes versei” minden kiadásából – éppen az újra meg újra megalázott „csonka Magyarország” említése miatt – méltánytalanul kirekesztették !

Szögedi Költőnk e költeményét ajánlom ma figyelmükbe.
Hiszen… Éppen 101 esztendős !
Ezzel köszönti ma mindön szögedi magyar Aradi Véreinket :

Arad

Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
Ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.

A kincses Erdély öléről ered le,
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország,
S tört lobogóját lengeti neked,
Mely fátyolos, mint ez októberest.

De még lobog, és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom !

Juhász Gyula, 1920

Szeged szülötte, a balliberálisként közismert Juhász Gyula minden verseskötete évtizedeken keresztül megcsonkított formában jelent meg, kirekesztve belőle a hasonló hazafiasan gerinces magyar verseket. A legújabb kötetekbe Péter László gondos munkája nyomán került be végre a hiányzó néhány gyöngyszem. Ha nincs egy irodalmár, aki fölhívja a figyelmet az elhazudott versekre, és nem ily következetesen követeli, még ma is ismeretlen lenne a fönti remekmű, és vele csonka és szegényebb Juhász Gyula öröksége…

Nyomtatható változat itt !

Döbbenetes, de digitálisan ma sem létezik verstárainkban: Az Országos Széchenyi Könyvtár digitális Juhász Gyula összese szerint nem létezik ! (Talán a cuclizmusban megjelent csonka köteteket digitalizálták…) Íme: Juhász Gyula összes versei – MEK : www.mek.oszk.hu 
Tanuljuk hát e gyöngyszemet, és adjuk át gyermekeinknek is a hírét:

ARAD !!!

Létezett valaha (1880-tól) Szegeden, a Palánk (Belváros) területén Aradi utca is, – merthogy éppen a hajóhídra, onnan meg Aradra vezetett, – de az országvesztő, magyarüldöző kommunista rémuralom a Város emlékezetéből (1952-ben) ezt is kitörölte. Azóta sem akadt pedig olyan magyar vezetés, amely ezt helyrehozta volna…

Ne feledjük, az „elvtársak himnusza”, az internáci réminduló (Internacionálé) máig is így szól:
„…A múltat végképp eltörölni!…” – Ez nagyjából megegyezik az általuk ma ajnározott fasiszlám elveivel…

Arad dalban

A hazafias műveltségünkben alapvető, mégis 50 éven át elhallgatott dalt

„Arad felől…” pedig érdemes megtanítani gyermekeinknek e napon…

Oláh Kálmán : Arad felől fúj a szél

Arad felől fúj a szél – Gózon Gyula nótázik

Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt.
Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt.
Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak.
Én Istenem, mért hagyod, hogy így elpusztuljak ?

Régi, boldog magyar nyár visszasírunk téged.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg a te néped !

Fecske madár hová szállsz, merre visz a szárnyad ?
Mért nincs szárnyam nékem is, hogy most véled szálljak ?
Nem tudok én már tovább rab Hazában élni.
Magyar búza kenyerét idegentől kérni.

A könnyem is elapadt, csak a bánat éget.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg árva néped !

Talán még jobban illene őszinte magyar ajkakra…
„ […] Batthyány’ Atyánk jőjj el hát ! […]” vagy ősiesebben
„ […] Álmus Apánk jőjj el hát ! / Mentsd meg magyar néped ! […]”

A mai ifjak már a neveiket sem tudják… Okolás meg korholás helyett…
Aradi Vértanúinkra úgy emlékezhetnénk a legjobban, ha minden Aradi Vértanúnkról készülne végre külön kalandfilm … Sajátos sokrot alkotnak ezek filmek. Bemutatóik természetesen minden évben a kivégzésük napján, az Aradi Vértanúk Napján (Mag hava 6.-án) lesz majd illendő…

E 13 között talán Lahner György honvéd tábornok sorsa a legdrámaibb…,

Született 1795-ben, kivégezték 1849 október 6.-án, az 54. születésnapján.)

De bizony Batthyány Lajos, első magyar miniszterelnökünk is megérdemelne már végre egy méltó, hazafias estét is betöltő filmet…

Dr. Szabó László

The post Arad! Köszönt a csonka Magyarország! – Mag hava 6.-án appeared first on Szögedöm.hu.

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság !

Éppen ma 100 esztendeje !

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával nyugaton és (a maradék) Magyarországgal keleten. Északon rövid szakaszon az ezeréves Magyarország testéből tépett Fölvidékkel, azaz Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a belőlünk is szakított Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma 100 esztendeje egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legarcátlanabbul be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi elvek, a „néptöbbségi jog”. Az önrendelkezés joga. – Magyarnak akkor nem járt ! Ma sem jár… és mi tűrjük…

Hogy ezt mindenki tisztán érthesse, elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk !
Az Antant vetett neki koncot a mi testünkből !

Ajánlott olvasmány korábbról: Saint Germain – 100 éve tépett húsunkba a Nyugat !

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

A terképen a mai Burgenland, – nyugati határőr „Váraink vidéke” – vagyis a magyar területek, melyek ma is osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A húsunkból tépett tartomány ma 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng az ezt deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés is.
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban ! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is ? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Békeszerződést…
Hát érdemes tájékozódni ! A bennünket képviselőknek meg föltenni a magyar kérdéseket !

Ajánlott olvasmány:
Saint Germain, avagy 90 éve kezdődött el Magyarország fölszámolása – Jogorvoslatunk meddig várat még magára?! (2009.09.10)

Akkor azonban, – volt még magyar hit és magyar virtus és erő – mint derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

Ma állítólag egy független Magyar Országban élünk, de még csak hírből sem hallunk lajtabánsági hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem ?
Vajon nem szégyen-e ? – Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás bő 30 esztendeje alatt eggyetlen kis film született…

Bizony szégyen, hogy az Őket fasisztázó antimagyar, internáci csürhe még mindig szalonképes lehet ! Ma a „szabad” (?) Magyarországon…

Vajon miért nem szerepel ma ez az évszázados magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapjain ?
Vajon miért nem szónokolnak ma erről vezető politikusaink ?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Hát talán azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar !

A Lajtabánság egy magyar ország volt !
Magyarország, a csonka kis magyar ország nyugati pajzsaként…

A Lajtabánság központja Felsőőr / Fölsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét „Esztrájg”-tól, itt hirdették ki a független magyar ország megalakulását. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. – Szobra ma sem áll sehol a fölszabadított nyugati végeken (sem) !
A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkoriban is nagy árakat fizettek…

Felsőőr címere

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüö Üör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb magyar tájszótárunk származik.
A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (No persze… Másutt sem.)

A sanyarú jelen sekély öröme talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola máig még Felsőőrben: 20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is !

Lajtabán(ság)ossan… üöriessen…
Szebb Jövüöt !
kíván

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

• Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
• A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
• Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
• Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
• A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
• A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
• A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
• Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
• Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

The post Kerek 100 éve – Független Magyar Ország ?! – Egyszerre kettő is! appeared first on Szögedöm.hu.

Hosszas alku nyomán Klapka György minden katonájának szabad elvonulása fejében adta át a várat az (oroszok segítségével győzedelmes) újdon-megszálló osztrákoknak.

Klapka György Temesváron született, 1820 április 7.-én Temesvár polgármesterének fiaként. Szülőházán az emléktáblát rendszeresen meggyalázzák a betolakodóan kirekesztő rasszista oláhok… A gyáva magyar diplomácia meg csak hallgat ! Szégyenszemre… és mi tűrjük… ( Még az EU-ba is föltétel nélkül eresztette be ezeket az oláhokat a vétó-joggal bíró Magyar Parlament ! )

A részben cseh-morva származású, német anyanyelvű Klapka György büszke magyarrá serdült, aki honvédtábornokként és helyettes hadügyminiszterként szolgált a Szabadságharc alatt.

Klápkát 1849 március 28.-án Kossuth tábornokká léptette elő, és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari főnökének. Az ő hadműveleti tervei szerint zajlott le a Tavaszi Hadjárat első szakasza. A végrehajtásban az I. hadtest parancsnokaként vett részt. 1849 május 21.-én kinevezték a Komáromi vár és várőrség parancsnokának. A június 20–21.-ei Nyárasdi ütközetben ő vezényelte a magyar csapatokat, majd 28.-án részt vett a Győri Ütközetben. Július 2.-án a (Második) Komáromi Csatában Görgei sebesülésekor Klapka ideiglenesen átvette a hadsereg parancsnokságát is. 

1849 július 11.-én a (harmadik) Komáromi Csatában ő vezette az áttörési kísérletet, de kudarcot vallott.

Külső támogatás híján maradván tárgyalásokba bocsátkozott a vár föladásáról. Nem csak a maga érdekében, hanem az egész Haza és minden Hőse nevében követelt. A már fogságba esettek szabadonengedéséről is tárgyalt. Szeptember 1.-jén kezdődtek a meghódolásra vonatkozó alkudozások. A komáromi őrség 11 pontban állapította meg a föltételeit. Az alkupontok elfogadását osztrák részről nehezítette, hogy az első pontjai az egész országra kiterjedő feltételeket szabtak, pl: Adassék általános közbocsánat az országnak s az összes magyar hadseregnek, a magyar bankjegyek értékesíttessenek s mindazon hazafiak, kik külföldre akarnak utazni, útlevéllel láttassanak el. Csak amikor ezeket a föltételeket kihagyatták, akkor kötötték meg a kapituláció szerződését, 1849 szeptember 27.-én Haynau hadiszállásán, a Komáromtól félmérföldnyire fekvő Puszta-Herkályon.

A megkötött szerződés értelmében a helyőrség tagjai minden későbbi üldöztetéstől mentesítő papírt (menlevelet, németül geleitscheint) kaptak. A föltételek szerint október 2.-án kezdődött meg a tényleges kapituláció végrehajtása. Először a Duna-hídfő és az elsáncolt tábort adták fel a magyar honvédek. Október 3.-án az ó- és az újvárat és a Duna-szigetet, október 4.-én a Vág-vonal és Nádor-vonal védműveit s a városban levő kincstári épületeket adták át…

1949 október 5.-én reggel igazoló jeggyel (geleitschein) ellátva a honvédcsapatok tagjai elhagyták a várat. Ezt követően szállták meg a várat az osztrák császári csapatok, Komárom városával egyetemben.

Sikere ellenére Klapka emigrált, és nem mondott le a fegyveres fölszabadítás lehetőségéről. Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború ismét felvillantotta Magyarország fölszabadításának lehetőségét. Klapka megállapodott Bismarck porosz kancellárral egy magyar légió felállításáról. A mintegy ezerötszáz fős Klapka-légió parancsnokságát Klapka György későn, már a porosz–osztrák befejeződésére (1866 július 26.-án) kata meg. 

Erről szól a Klapka légió TV-film :

A Kiegyezéssel hazatért, és többé Magyarországon élt.

Budapesten 1892 május 17.-én húnyt el.

Még a megcsonkított Magyarország gyógyító lelkesítésére is ez volt az indulónk…

1968-ban remek színészekkel filmesítették meg Gárdonyi Géza regényét kiváló színészeinkkel… Bár jobbat alkotni a ma csökött színészeinek, meg jelentéktelen rendezőinek és persze a mindennapi anyámasszonykatonáknak azóta sem sikerült, de az Egri csillagok azóta digitálisan fölújítva várja új bemutatóját 2021 október 25.-étől a mozikban …

A Komáromi csillagok azonban még tervként sem fogant meg mindmáig.
Szégyen a magyarnak, hogy Klapka György hősies és bölcs alakja filmre méltón máig nem kerülhetett…
(Csak abban az elvetélt Klapka légió filmjében – Ő, a hős, mint valami szánalmas vesztes…)

A filmzenét már nem kell keresni… hiszen már másfél évszázada létezik :

Bár engem Magyarországon kirekesztettek az antimagyarok a filmgyártásból… azért bizonyosan készül már a Klapka Komároma (életrajzi jellegű) vagy A komáromi 11 pont vagy a Komáromi csillagok kalandfilmje is, törhetetlen hazafias gőzerővel… Mi mással foglalatoskodnának ma médiában az igaz modern magyarok ?!

The post Klapka Komároma appeared first on Szögedöm.hu.

Herbsttag 

Herr: es ist Zeit. Der Sommer war sehr gross.
Leg deinen Schatten auf die Sonnenuhren,
und auf den Fluren lass die Winde los.
 
Befiehl den letzten Früchten voll zu sein;
gib ihnen noch zwei südlichere Tage,
dränge sie zur Vollendung hin und jage
die letzte Süsse in den schweren Wein.
 
Wer jetzt kein Haus hat, baut sich keines mehr.
Wer jetzt allein ist, wird es lange bleiben,
wird wachen, lesen, lange Briefe schreiben
und wird in den Alleen hin und her
unruhig wandern, wenn die Blätter treiben.

Rainer Maria Rilke: Őszi nap

Uram : itt az idő. Oly hosszú volt a nyár.
A napórán fektesd el hosszú árnyad
s engedd az orkánt a pusztára már.

Még csak néhány kövér gyümölcsöt éressz,
adj nékik még két délies napot,
hogy belük napfénytől lenne édes,
míg a tüzét borrá változtatod.

Kinek nincs háza, annak sose lesz tán,
ki egyedül van, egyedül marad,
hosszú leveleket ír és olvas eztán,
vagy bús allékban járkál hallgatag
s bámulja a fakó napsugarat.

Kosztolányi Dezső fordítása

Rainer Maria Rilke: Őszi nap

Beteljesült. Bő nyár volt s vége van.
Vond árnyaid a napórákra némán
s fújjon a rónán újra szél, Uram.

Rendeld a még éretlent: érjenek;
adj bár két napi délies verőt még,
sürgess tökélyre és nyilazz a tőkék
nehéz borába végső édeset.

Kinek most nincs, nem épít házat már 
Ki most magányos, lesz hosszú időre,
olvas, hosszú levéllel bibelődve
virraszt, s riadtan meg-megállva jár
a fák alatt, ha lombra lomb süvölt le.

Kányádi Sándor fordítása

The post Rilke: Őszi nap – 115 éve appeared first on Szögedöm.hu.

a Genfi-tó partján anarchista merénylet áldozatává lett…

Erzsébet királyné temetése Bécsben

Illő e napon bájos kis filmjével emlékeznünk Rá…

The post Erzsébet királynénk halála napján appeared first on Szögedöm.hu.

Osztrákhízlalás magyar húsból !

Hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy Magyarország szétszaggatása nem Trianonnal kezdődött !
A gyalázattal a Nyugat nem várt két esztendőt !
Ha már beletépett az osztrák nemzethúsba, hát vetett nekik koncot a magyaréból !

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja…

Máig agyonhallgatva…
Hány sajtó zengett a 102. évfordulótól ?!
Hány politikus emlékezett meg róla ?! – Jobbról vagy balról !?
Nem Nem Soha ! – Soha többé ilyen vezetőket !!! Magyarország többet érdemel !!!
(Nem a pártokról, hanem a jelentéktelen és méltatlan személyekről papolok)
Aki embernek gyönge, az Magyarnak hitvány !

Osztrákhízlalás ! – Szebben zöngene hangzatos alliterációval a „Habsburg-hízlalás„, de 1918 őszén a Habsburgokat már kifúrták saját bécsi férgeik… (Csak jobb lett volna Rudolf a trónon !!!)

Ausztria megcsonkításáért (Tirolért) kárpótlásul magyar húsunkból vetettek koncot 1919-ben
Saint Germainben … Ezeréves (Vas-Sopron-Moson) vármegyéinket csonkolták a kedvükért…

1919. szeptember 10. – Gyászbetűs dátum !
Magyar történelem – a nemzethalál kezdete…
Mégsem tanítják eggyetlen magyar iskolában sem !

Ma 100 esztendeje kezdődött el Magyarország teljes fölszámolása. – Saint Germainben.
Az országunk maradékán tomboló Vörös Terror – történelemhamisítóan szépelegve a „Tanácsköztársaság” – jutalmaként.

Ne feledjük !

1919-ben tépett a húsunkba igazán – az általunk évszázadokon át védelmezett – Nyugat !

Amíg Európa máig tele van soknemzetiségű államokkal és (EU-jogoktól) zabolázatlan nemzeti(ségi) elnyomással, addig bennünket pusztán az előbbiért, a soknemzetiség(űség)ért ádázul szétszaggatott.

De lássuk csak az ítélkezőket, az ítélkezés színterét !

Franciaországban például még néhány évtizede is brutális verés és kiközösítés járt az anyanyelv (a nem franci anyanyelv) használatáért – francia megszállás alatt álló – flamand, breton és német (elzász és lotharingiai), baszk, katalán, de még („dél-francia”) provanszál területeken is !
Az önálló nyelvű Korzika függetlenségi törekvéseit pedig már említeni is merészség…

Talán egy franci vicc-film is többet mond minden magyarázatnál: Nagy zűr Korzikán

Ellenben a nálunk (már 100 éve is!) Európának példát adóan egyenrangúként kezelt honi nemzetiségieknek Párizs álszentjei új országokat szaggattak (a több) ezeréves Országunkból az „önrendelkezés” jogán !
Ezek aztán csöndben elvégezték a maguk kis ethnikai piszkolgatásait…
A Fölvidéken, a Délvidéken és persze Erdélyben is !

Ez bizony nem tréfa! Színtiszta kettős mérce !
Lássuk hát, mindez hogyan is eshetett !

Bár a 105 esztendeje kezdődött Nagy Háborút mi magyarok úgy végeztük, hogy egyetlen ellenséges katona sem állomásozott a földjeinken, hazaáruló vezetők, antimagyarok bizony behívták és beengedték őket. A moszkovita linder béla (neve nagy betűt magyartól soha nem érdemel!) pedig még a honvédőkkel a fegyvereiket is eldobatta ! Csak összehasonlításul: Ugyanezidő alatt Törökországban egy Valódi Török Vezető – Atatürk, azaz a Törökök Atyja – újra fölfegyverezte népét, és az országát a meghagyottnak kétszeresére visszahódította…

Nálunk a honvesztő linderi eredmény: idegen megszállás és Vörös Terror ! Végül pedig egy szétszaggatott, megcsonkított, megalázott magyarság, mely máig nyögi az akkori aljasok árulását.

Az antant területi ígéretei és az antant szövetségeseinek területi követelései

Szeptember 10.-e a Saint Germain-i békeszerződés napja, azaz a magyar tragédia kezdete.

1919. szeptember 10.-én… ezen a napon szentesítette először a magyarellenes gyűlés Nyugat Magyarország megcsonkítását. Nem Nagy-Magyarországét ! Hanem az Ezeréves Magyarországét ! Aki az „Ezeréves”-re „Nagy-Magyarország”-ot mond, az – tudatlanságában is – történelmet hamisít !

Mi is Nagy-Magyarország ? Ezt érdemes egyszer s mindenkorra tisztázni !

„Nagy Magyarország”, mint olyan egy nehezen értelmezhető fogalom. Sokkal nehezebben, mint rabló szomszédaink vérgőzös víziói. Azok ugyanis csak rémálmok. Ezekkel szemben „Nagy Magyarország” bizony létezett ! Méghozzá… Sokféleképpen létezett. Az Árpád-korban Ausztria fele is hozzánk tartozott (az Óperencián innen), az bizony „Nagy Magyarország” volt. De „[…] nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…” is, meg Morvaország, meg Szilézia is, mint sok más – ma „távoli” – déli terület (Kucsói, Barancsi, Macsói, Sói, meg Uszorai Bánság) is magyar fennhatóság alatt volt jó magyar Mátyásunk idején…

Egy szép „Nagy Magyarország”: Mátyás király Magyarországa: (Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati Magyar-karéjban… )

„Nagy Magyarország” nem vízió, hanem színes történelem, gazdag múlt, mely föleleveníthető. Fölelevenítendő! „Nagy Magyarország” nem vízió, legföljebb re-vízió kérdése !
Ha soknemzetiségű – kis nemzeteket autonomiák nélkül elnyomó – Franciaországok létezhetnek a modern Európában, hát elrabolt területeink akár holnap visszatérhetnek. Párizs pedig baráti üdvözléssel rajonghatja körül kirekesztő eleik által okozott sebeink orvoslását.
Ha Izrael visszakövetelhető volt 2000 év múltán, hát 99 esztendő, az nekünk semmi! És itt csak néhány országrészről van szó. Folyamatos magyar jelenléttel. Remélhetőleg nekünk nem kell 2000 évet várnunk, hogy helyreálljon a Magyar Rend. A hazai kisebbség, főleg a zsidóság (hazafias és cionista egyaránt) pedig bizonyosan támogatja a Magyar Revíziót, már csak Izrael újjászületésének – Levante revíziójának – hasonlatossága miatt is. Hiszen… magyar zsidó ötlete volt Izrael újjáteremtése is ! No persze a magyar ügyben nincsenek olyan kényes kérdések sem, mint Herzl Tivadar nagy tervében, mint a Palesztina helyén alapítandó Judenstaat (Zsidó-Állam) esetében… (Pl. a nem-zsidó Galilaia, meg a Golán-fennsík Nimrud várával…)
A magyar jog a Kárpát medencére megkérdőjelezhetetlen. Mi pedig nem is kívánjuk a – túlnyomóan nem-magyar lakosságú – Bécsi medencét, meg Morvaországot, meg Sziléziát sem…
Bár ezek is magyar területek voltak, mi mégis belátjuk, hogy ezeket követelni ma már nem volna illendő…

De amit Saint Germainnél, meg Trianonnál megszaggattak, azok több, mint ezeréves – többnyire állandó – magyar területeink voltak, a Haza magja és alapja.

Magyarország elszakított területei – érdemes Franciaország flamand, breton, német (elzász és lotharingiai), baszk, katalán, provanszál és a világ túlfelein álló gyarmatok máig megszállt területeivel összehasonlítani!

No de mi is történt Saint Germain-ben, 1919-ben, a magyar Vörös Terror évében ? A Nyugat koncot vetett a húsunkból a bennünket évszázadok óta sarcoló, vérünket szívó Ausztriának. Cserébe annak megcsonkíttatásáért. Éppen a mi nemzetünkön őrjöngő, beteg Vörös Terrorért is, melyet a Nyugat Európa fertőző fekélyeként kúrálni igyekezett. Antimagyarok künn és antimagyarok benn…

A Vörös Terror (Tanácsköztársaság) alatt elvesztett és visszafoglalt magyar területek

A Magyar Vészkorszak nem 1920-ban Trianonnál, hanem Saint Germain-nél kezdődött 1919-ben, éppen ma 100 esztendeje !!!
A magyarság lelkileg azóta sem épült föl e méltatlan tipratásból, e máig gyógyítatlan gyalázatból.
E gyalázat, e gerinctöretés lenyomata itt van a mindennapjainkban, félszeg kishitűségünkben, másokra várásunkban, mindennapi „gerinctelenségünk”-ben…

Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként, Ausztria (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött terrrpaktumot (békeszerződést?) Saint-Germain-en-Laye-ben írták alá 1919. szeptember 10.-én.
E „békeszerződés” szentesítette az Osztrák-Magyar Monarchia helyén 1918-ban alakult „nemzeti államok” létrejöttét és Ausztria területét ennek megfelelően állapította meg. Krajna és Karinthia egy része, az Isztriai partvidék és (a később kőkemény autonómiáját kiforrongó) Tirol déli része Olaszországhoz került. Krajna nagyobb fele, Dalmácia és Stájerország déli része pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Csehországról, Morvaországról és Szilézia egy részéről Ausztria kénytelen-kelletlen lemondott az e területeken létrejött „Csehszlovákia” javára.

Ez alkalomból – mintegy kárpótlásul – Moson, Sopron és Vas vármegyék nagy részét Magyarországtól Ausztriához csatolták. Az utóbb kiagyalt Burgenland (Várvidék) néven ismerte meg később Ausztria legújabb „örökös” tartományát a világ. A békeszerződés korlátozta Ausztria haderejét (30 000 fő), jóvátétel fizetésére kötelezte és megtiltotta a Németországgal és a Magyarországgal való egyesülést .

Ennek a megalázó területrablásnak lett következménye a magyar keserűség, majd ennek tisztes válaszául a Prónay Pál vezette Rongyos Gárda dicsőséges diadalmenete és az elszakított nyugati magyar területeken Lajtabánság megalakulása.

A Lajtabánság sajnos kérészéletű volt, – bár Lichtensteinként élhetne ma is – de kivívása által a wilsoni demokratikus elveknek megfelelően a népszavazással egy vármegyényi nyugati terület térhetett vissza. Egyebek között Sopron városát is ekként vettük-kaptuk vissza, ahol a fölszabadító hős, Prónay Pál szobra máig sem áll ! Mi a kirekesztés, ha ez nem ?! Mi a gyávaság ? Mi a történelemhamisítás ? Ha ez nem ?!

Vas (vár)megye nyugati (gúny)határának változása 1920-1923-ban, emléktábla a Vas-hegyen
A Pinka völgy gúnyhatárváltozásai…
Ilyen tábla lenne illendő minden megalázott, gúnyhatármenti falunk szélére, minden túristaösvényhez és kilátóhoz is, hogy végre helyreállhasson a rend a naponta „modern” média-moslékkal öblített magyar agyakban.

Emlékezzünk ! Ne feledjük a velünk esett gyalázatot !

Európa tartozik nekünk !
Nem csak a revízió levezénylésével, de egy igen alapos bocsánatkéréssel is !

Szeptember 10.-e és június 4.-e egyaránt a Magyar Gyász napja !

Aki magyar nem felejt !

Leventésen
Szebb Jövőt !
kíván

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
2021. Föld hava 10.-én

Ajánlott olvasmány még:

Független magyar ország – Egyszerre kettő is!

Lajtabánság

The post Saint Germain – 102 éve tépett húsunkba a Nyugat ! appeared first on Szögedöm.hu.

Rám számíthatnak, Kedves Olvasóim ! Segítek emlékezni, arra, amire érdemes !!!

Itt az idő, hogy az Utolsó Magyarok fordítsanak végre a sorsukon !!!

A Nagy Háború után elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk !
Az Antant vetett nekik koncot a mi testünkből ! Milyen érdekes…

Ajánlott olvasmány: Saint Germain – 100 éve tépett húsunkba a Nyugat !

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

Erre válaszul… 1921 augusztusában kitört a Nyugat-Magyarországi Fölkelés: a Rongyos Gárda az osztrák megszállók ellen fogott fegyvert, hogy megakadályozza Nyugat-Magyarország (a mai Burgenland) elcsatolását.

A fölkelés nyitányaként az első ágfalvi összecsapásban a Rongyos Gárda 1921 augusztus 28.-án meghátrálásra kényszerítette az osztrák csendőrség alakulatait.
Éppen ma 100 esztendeje !

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng a Nyugat-Magyarország megszállását deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés helyesebben Saint Germain-i Diktátum is. 1919 szeptember 10.-én !
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban ! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is ? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Diktátumot…

Akkor azonban, – volt még magyar hit meg magyar virtus és erő – mint a derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

A fölszabadítók megszervezője és egyik vezére, Héjjas Iván, a magyar szabadságharcos…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

A fölkelők fölszabadították e terület többségét.

A nyugati szegély azonban ma is osztrák megszállás alatt áll:

A terképen a mai Burgenland, – nyugati határőr „Váraink vidéke” – vagyis a magyar területek, melyek ma is osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A húsunkból tépett tartomány ma 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk lajtabánsági hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem ?
Vajon nem szégyen-e ? – Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 30 esztendeje alatt eggyetlen kis film született…

A Rongyosok mindhalálig szervezője, Héjjas Iván…

Békeidőben vitézzé avatásán, képviselőként, úri társaságban…

Ilyen példaképekre vár ma a Magyar Ifjúság !
Nem a dzsender-idiótákra, a puncos fiúkra, meg a félpöcsűekre, no meg nem a kéttökű nőkre…

Bizony szégyen, hogy az Őket, Hőseinket fasisztázó antimagyar, internáci csürhe még mindig szalonképes lehet ! Ma a „szabad” (?) Magyarországon…

Vajon miért nem szerepel ma ez az évszázados magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapjain ?
Vajon miért nem szónokolnak ma erről „vezető” politikusaink ?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Talán azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar !

A Lajtabánság egy magyar ország volt !
Magyarország, a csonka kis magyar ország nyugati pajzsaként…

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság !

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával nyugaton és (a maradék) Magyarországgal keleten. Északon rövid szakaszon az ezeréves Magyarország testéből tépett Fölvidékkel, azaz Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a belőlünk is szakított Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma 100 esztendeje egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legarcátlanabbul be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi elvek, a „néptöbbségi jog”.
Az önrendelkezés joga. – Magyarnak akkor nem járt ! Ma sem jár…

A Lajtabánság központja Felsőőr / Fölsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét „Esztrájg”-tól, itt hirdették ki a független magyar ország megalakulását. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. – Szobra ma sem áll sehol a fölszabadított nyugati végeken (sem) !
A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkoriban is nagy árakat fizettek…

Felsőőr címere

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füősüő Üőr volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb magyar tájszótárunk származik.
A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (No persze… Másutt sem.)

A sanyarú jelen sekély öröme talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola máig még Felsőőrben: 20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is !

Lajtabán(ság)ossan… üőriessen…
Szebb Jövüőt !
kíván

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

• Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
• A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
• Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
• Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
• A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
• A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
• A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
• Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
• Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

Olvasói válasz:

A nyugat-magyarországi felkelés hőseinek (Prónay Pál, Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály, Ostenbug-Moravek Gyula, Maderspach Vikktor s mások…) illő lenne szobrokat állítani Sopronban, de legalább utcákat elnevezni róluk!

Édes Erdély

The post 100 éve kezdődött Nyugat-Magyarország fölszabadítása… appeared first on Szögedöm.hu.

Egy nemzetközi bűnbanda vírust gyárt, népirtást folytat. Megnyomorítja mindennapjainkat, otthonunkba börtönöz, terrorizál. A népirtó bűnbanda bűntetlen profitál…

Nincs egyetlen magyar ügyész, aki végre azzal foglalkozna már, amivel egy éve mindnek kellene ?! – A bűnszövetkezet földerítésével, a bűnösök kézrekerítésével és kivégeztetésével. (Kínának kiadva őket, ez is menten megoldódik.) A teljes vagyonelkobzásukból pedig újra lehet majd indítani a magyar gazdaságot…

Ha már a Nemzeti Ünnepünket idén is elrabolták, legalább családi körben őrizzük a hangulatot, a Szabad Magyarország hangulatát…

The post Ne hagyjuk elrabolni Nemzeti Ünnepünket! appeared first on Szögedöm.hu.

Párductánc (a ketrecben)

A Növénykert („Jardin des Plantes”) foglya Párizsban

Pillantása rácsok rohanásában
pilletegen úgy ernyed el veszve,
mintha roncs világa rácsolatában
a rácsok százán túl világ se lenne.

Puha lépte fémkeménnyé fonatik,
a legszigorúbb körbe fogva jár :
az Erő Táncát lejti a fanatik-
us Közép körűl az Akarat-ár.

Csak néha rebben pillák puha fátyla,
rácsán beszökik egy látvány halkan,
villan a feszült csöndön át, majd látva
a szívbe szűnve hal el hangtalan.

Nyáry Szabó László fordítása

Rilke PÁRDUC költeménye Párizsban született 1902/1903-ban. A kegyetlen szűkös ketrecébe zárt nemes vad ihlette, amely már-már az őrület jeleit mutatta…

A Párduc eredetiben:

Der Panther

Im Jardin des Plantes, Paris

Sein Blick ist vom Vorübergehn der Stäbe
so müd geworden, daß er nichts mehr hält.
Ihm ist, als ob es tausend Stäbe gäbe
und hinter tausend Stäben keine Welt.

Der weiche Gang geschmeidig starker Schritte,
der sich im allerkleinsten Kreise dreht,
ist wie ein Tanz von Kraft um eine Mitte,
in der betäubt ein großer Wille steht.

Nur manchmal schiebt der Vorhang der Pupille
sich lautlos auf –. Dann geht ein Bild hinein,
geht durch der Glieder angespannte Stille —
und hört im Herzen auf zu sein.

A PÁRDUC

Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát.
Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne
s ezer rács mögött nem lenne világ.

Puha lépte acéllá tömörűl
s a legparányibb körbe fogva jár:
az erő tánca ez egy pont körűl,
melyben egy ájúlt, nagy akarat áll.

Csak néha fut fel a pupilla néma
függönye. Ekkor egy kép beszökik,
átvillan a feszült tagokon és a
szívbe ér – és ott megszünik.

Szabó Lőrinc fordítása

„Szabó Lőrinc fordítása lehet, hogy jobb az eredetinél.” (Prof. Dr. Bősze Péter)

De más címen is ismeretes műfordítása:

A PÁRDUC A PÁRIZSI ÁLLATKERTBEN

A vonuló rácsoktól pillantása
oly fáradt, hogy már nem fog semmit át.
Úgy látja: ez az ezer rács világa,
s az ezer rács mögött nincsen világ.

Puha járás, rugalmas, ernyedetlen,
a legeslegkisebb kört rója csak:
erőtánc ez a pont körül, amelyben
kábultan áll egy roppant akarat.

Csak néha megy föl némán a pupillák
függönye. Ekkor egy kép belehull,
a tagok megfeszült csöndjén süvít át,
s a szívben elhal szótalanul.

Eörsi István fordítása

Az alábbi két műfordítás még címében is más !!!

Akad itt több értelmezése is:

A párduc {Franyó Zoltán} (Der Panther )
A párduc {Tauber Ferenc} (Der Panther )
A párduc {Csősz Gergely} (Der Panther )
A párduc {Farkasfalvy Dénes } (Der Panther )
A párduc {Cserna András} (Der Panther )
A párduc {Tatár Sándor} (Der Panther )
A párduc (2.) {Tatár Sándor} (Der Panther )
A párduc {Képes Géza} (Der Panther )
A párduc {Eörsi István} (Der Panther )
A párduc {Szabó Lőrinc} (Der Panther )
Párduc {Orosz László Wladimir}

Rainer Maria Rilke (1875-1926) Prágában született osztrák író, költő és műfordító. Jelentősége és hatása az osztrák irodalomban a mi Adynkéhoz hasonlítható. Nietzsche és Schopenhauer „bölcs” hatása érezhető művészetén.
Rilke legjelentősebb magyar(országi) szakértője Szász Ferenc irodalomtörténész volt.

The post Rilke – Párductánc appeared first on Szögedöm.hu.