Scroll To Top
2021. Föld hava (Szeptember) 25.-e - Kende, Eufrozina neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Az illegális bevándorlás - vagyis bűnözés - támogatása bűnpártolás!
A bűnpártoló politikusoknak börtönben a helyük !

Szeged a halott Város

100 éve kezdődött Nyugat-Magyarország fölszabadítása…

100 éve kezdődött Nyugat-Magyarország fölszabadítása…
Mégsem hallunk sehol az Ünneplésről…
Vajon mi az oka ennek a zsigeri hazaárulásnak ?!

Rám számíthatnak, Kedves Olvasóim ! Segítek emlékezni, arra, amire érdemes !!!

Itt az idő, hogy az Utolsó Magyarok fordítsanak végre a sorsukon !!!

A Nagy Háború után elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk !
Az Antant vetett nekik koncot a mi testünkből ! Milyen érdekes…

Ajánlott olvasmány: Saint Germain – 100 éve tépett húsunkba a Nyugat !

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

Erre válaszul… 1921 augusztusában kitört a Nyugat-Magyarországi Fölkelés: a Rongyos Gárda az osztrák megszállók ellen fogott fegyvert, hogy megakadályozza Nyugat-Magyarország (a mai Burgenland) elcsatolását.

A fölkelés nyitányaként az első ágfalvi összecsapásban a Rongyos Gárda 1921 augusztus 28.-án meghátrálásra kényszerítette az osztrák csendőrség alakulatait.
Éppen ma 100 esztendeje !

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng a Nyugat-Magyarország megszállását deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés helyesebben Saint Germain-i Diktátum is. 1919 szeptember 10.-én !
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban ! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is ? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Diktátumot…

Akkor azonban, – volt még magyar hit meg magyar virtus és erő – mint a derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

Héjjas Iván, a Rongyos Gárda alapítója – Rongyos Gárda

A fölszabadítók megszervezője és egyik vezére, Héjjas Iván, a magyar szabadságharcos…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

A fölkelők fölszabadították e terület többségét.

A nyugati szegély azonban ma is osztrák megszállás alatt áll:

 

A terképen a mai Burgenland, – nyugati határőr „Váraink vidéke” – vagyis a magyar területek, melyek ma is osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A húsunkból tépett tartomány ma 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Magyar név Német név Autójelzés Terület (km²) Lakosság (fő)
Nezsideri járás Bezirk Neusiedl am See ND 1 038,65 53 502
Ruszt város Rust E 20,01 1 817
Kismarton város Eisenstadt E 42,91 12 562
Kismartoni járás Bezirk Eisenstadt-Umgebung EU 453,14 40 020
Nagymartoni járás Bezirk Mattersburg MA 237,84 38 494
Felsőpulyai járás Bezirk Oberpullendorf OP 701,49 37 419
Felsőőri járás Bezirk Oberwart OW 732,62 53 207
Németújvári járás Bezirk Güssing GS 485,44 26 507
Gyanafalvi járás Bezirk Jennersdorf JE 253,35 17 662

Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk lajtabánsági hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem ?
Vajon nem szégyen-e ? – Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 30 esztendeje alatt eggyetlen kis film született…

A Rongyosok mindhalálig szervezője, Héjjas Iván…

Békeidőben vitézzé avatásán, képviselőként, úri társaságban…

TolnaiVilaglapja,-1929

Ilyen példaképekre vár ma a Magyar Ifjúság !
Nem a dzsender-idiótákra, a puncos fiúkra, meg a félpöcsűekre, no meg nem a kéttökű nőkre…

Bizony szégyen, hogy az Őket, Hőseinket fasisztázó antimagyar, internáci csürhe még mindig szalonképes lehet ! Ma a szabad” (?) Magyarországon…

Vajon miért nem szerepel ma ez az évszázados magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapjain ?
Vajon miért nem szónokolnak ma erről „vezető” politikusaink ?

Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Talán azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar !

Lajtabánság címere.gif

A Lajtabánság egy magyar ország volt !
Magyarország, a csonka kis magyar ország nyugati pajzsaként…

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a
Lajtabánság
!

Fájl:Lajtabánság zászlaja.jpg

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával nyugaton és (a maradék) Magyarországgal keleten. Északon rövid szakaszon az ezeréves Magyarország testéből tépett Fölvidékkel, azaz Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a belőlünk is szakított Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma 100 esztendeje egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legarcátlanabbul be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi elvek, a „néptöbbségi jog”.
Az önrendelkezés joga. – Magyarnak akkor nem járt ! Ma sem jár…

A Lajtabánság központja Felsőőr / Fölsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét „Esztrájg”-tól, itt hirdették ki a független magyar ország megalakulását. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. – Szobra ma sem áll sehol a fölszabadított nyugati végeken (sem) !
A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkoriban is nagy árakat fizettek…


Felsőőr címere

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füősüő Üőr volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb magyar tájszótárunk származik.
A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (No persze… Másutt sem.)

A sanyarú jelen sekély öröme talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola máig még Felsőőrben: 20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is !

Lajtabán(ság)ossan… üőriessen…
Szebb Jövüőt !
kíván

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

  • Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
  • A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
  • Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
  • Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
  • A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
  • A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
  • A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
  • Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
  • Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

 

Olvasói válasz:

A nyugat-magyarországi felkelés hőseinek (Prónay Pál, Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály, Ostenbug-Moravek Gyula, Maderspach Vikktor s mások…) illő lenne szobrokat állítani Sopronban, de legalább utcákat elnevezni róluk!

Édes Erdély

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Kalendárium