Scroll To Top
2021. Mag hava (Október) 27.-e - Szabina neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

„Szeged olyan remekül meg van építve…
Az építészeknek csak igazodniuk kellene az adottságokhoz!”
Ördögh László (építész)

Szeged a halott Város

Klapka Komároma

1849-ben e napon (október 2.-án) kezdődött, és 4 napon át zajlott Komárom erődjének átadása.

Hosszas alku nyomán Klapka György minden katonájának szabad elvonulása fejében adta át a várat az (oroszok segítségével győzedelmes) újdon-megszálló osztrákoknak.

Klapka György Temesváron született, 1820 április 7.-én Temesvár polgármesterének fiaként. Szülőházán az emléktáblát rendszeresen meggyalázzák a betolakodóan kirekesztő rasszista oláhok… A gyáva magyar diplomácia meg csak hallgat ! Szégyenszemre… és mi tűrjük… ( Még az EU-ba is föltétel nélkül eresztette be ezeket az oláhokat a vétó-joggal bíró Magyar Parlament ! )

A korábbi levert Klapka-táblák helyén álló mai Klapka-emléktábla

A részben cseh-morva származású, német anyanyelvű Klapka György büszke magyarrá serdült, aki honvédtábornokként és helyettes hadügyminiszterként szolgált a Szabadságharc alatt.

Klápkát 1849 március 28.-án Kossuth tábornokká léptette elő, és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari főnökének. Az ő hadműveleti tervei szerint zajlott le a Tavaszi Hadjárat első szakasza. A végrehajtásban az I. hadtest parancsnokaként vett részt. 1849 május 21.-én kinevezték a Komáromi vár és várőrség parancsnokának. A június 20–21.-ei Nyárasdi ütközetben ő vezényelte a magyar csapatokat, majd 28.-án részt vett a Győri Ütközetben. Július 2.-án a (Második) Komáromi Csatában Görgei sebesülésekor Klapka ideiglenesen átvette a hadsereg parancsnokságát is. 

A Második Komáromi Csata, 1849 július 2.-án Herkálypusztánál – Than Mór festménye

1849 július 11.-én a (harmadik) Komáromi Csatában ő vezette az áttörési kísérletet, de kudarcot vallott.

Külső támogatás híján maradván tárgyalásokba bocsátkozott a vár föladásáról. Nem csak a maga érdekében, hanem az egész Haza és minden Hőse nevében követelt. A már fogságba esettek szabadonengedéséről is tárgyalt. Szeptember 1.-jén kezdődtek a meghódolásra vonatkozó alkudozások. A komáromi őrség 11 pontban állapította meg a föltételeit. Az alkupontok elfogadását osztrák részről nehezítette, hogy az első pontjai az egész országra kiterjedő feltételeket szabtak, pl: Adassék általános közbocsánat az országnak s az összes magyar hadseregnek, a magyar bankjegyek értékesíttessenek s mindazon hazafiak, kik külföldre akarnak utazni, útlevéllel láttassanak el. Csak amikor ezeket a föltételeket kihagyatták, akkor kötötték meg a kapituláció szerződését, 1849 szeptember 27.-én Haynau hadiszállásán, a Komáromtól félmérföldnyire fekvő Puszta-Herkályon.

A monostori erőd udvara – Komárom

A megkötött szerződés értelmében a helyőrség tagjai minden későbbi üldöztetéstől mentesítő papírt (menlevelet, németül geleitscheint) kaptak. A föltételek szerint október 2.-án kezdődött meg a tényleges kapituláció végrehajtása. Először a Duna-hídfő és az elsáncolt tábort adták fel a magyar honvédek. Október 3.-án az ó- és az újvárat és a Duna-szigetet, október 4.-én a Vág-vonal és Nádor-vonal védműveit s a városban levő kincstári épületeket adták át…

A Nádor-vonal 6. bástyája – ma múzeum, Komárom (ma szlovák megszállás alatt)

1949 október 5.-én reggel igazoló jeggyel (geleitschein) ellátva a honvédcsapatok tagjai elhagyták a várat. Ezt követően szállták meg a várat az osztrák császári csapatok, Komárom városával egyetemben.

Komárom – Tisztipavilon

Sikere ellenére Klapka emigrált, és nem mondott le a fegyveres fölszabadítás lehetőségéről. Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háború ismét felvillantotta Magyarország fölszabadításának lehetőségét. Klapka megállapodott Bismarck porosz kancellárral egy magyar légió felállításáról. A mintegy ezerötszáz fős Klapka-légió parancsnokságát Klapka György későn, már a porosz–osztrák befejeződésére (1866 július 26.-án) kata meg. 

Erről szól a Klapka légió TV-film :

A Kiegyezéssel hazatért, és többé Magyarországon élt.

Híradás Klapka hazatéréséről (Vasárnapi Ujság 1867, 412. o.)

Budapesten 1892 május 17.-én húnyt el.

Klapka György síremléke Budapesten, a Kerepesi temetőben (29-1-4) – Róna József alkotása.

Még a megcsonkított Magyarország gyógyító lelkesítésére is ez volt az indulónk…

1968-ban remek színészekkel filmesítették meg Gárdonyi Géza regényét kiváló színészeinkkel… Bár jobbat alkotni a ma csökött színészeinek, meg jelentéktelen rendezőinek és persze a mindennapi anyámasszonykatonáknak azóta sem sikerült, de az Egri csillagok azóta digitálisan fölújítva várja új bemutatóját 2021 október 25.-étől a mozikban …

A Komáromi csillagok azonban még tervként sem fogant meg mindmáig.
Szégyen a magyarnak, hogy Klapka György hősies és bölcs alakja filmre méltón máig nem kerülhetett…
(Csak abban az elvetélt Klapka légió filmjében – Ő, a hős, mint valami szánalmas vesztes…)

A filmzenét már nem kell keresni… hiszen már másfél évszázada létezik :

Bár engem Magyarországon kirekesztettek az antimagyarok a filmgyártásból… azért bizonyosan készül már a Klapka Komároma (életrajzi jellegű) vagy A komáromi 11 pont vagy a Komáromi csillagok kalandfilmje is, törhetetlen hazafias gőzerővel… Mi mással foglalatoskodnának ma médiában az igaz modern magyarok ?!

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje