Majd elmúlok szelíden, mint egy álom
És följárok bús téli éjszakákon.
A magyar bánat szenderét virrasztom
S kopogtatok a túlvilági ajtón.
A magyar İstent kérem csöndesen meg,
Hogy irgalmazzon árva nemzetemnek
S véremnek bíborából lesz kelendő
Az új Hajnal, a boldogabb jövendő.

1925

Ámen – A Költőnek – Először az Új Idők 1925 február 8.-ai számában jelent meg.
Majd fél évre rá közölte a Délmagyarország 1925 június 26.-ai száma is.

Megjövendölte saját „álommá” elmúlását, a halálát is ebben a költeményben…
Hiszen altatóval (Veronállal) mély álommal távozott, míg „a magyar bánat szenderét virrasztotta”…

Ajánlott még e költemény értelmezéséhez meg érzelmezéséhez :

AURÓRA

Egyszer fehér és rózsaszin
Gyöngy és selyem ruhája,
Mosolyog, mint a szerafin
A tájra.

Máskor bíborral ékesen
Lángol piros palástja.
Tüzeket gyújt az egeken
A láza.

HAJNALBAN A NAPHOZ

Én most szeretlek, mikor még az Éjjel
Vert seregének árnya fut tova
S csak a magányos és bús jegenyének
Szűz homlokán ég Fényed mosolya.

The post Ámen appeared first on Szögedöm.hu.

A csillagtalan magyar téli éjben
Megálltam szobrod előtt ősi, szent
Elődöm és a csöndben és setétben
Érced szava nekem vigaszt izent.
Íme, te állasz rendületlen épen
A halandók és mulandók felett,
Maradandóság komoly köntösében
Túléled a földi ítéletet.

Megcsonkul ország és te oly egészen
Dalolsz a múltból a jövőbe még
S szavad ekhózza bízó büszkeséggel
Az ébredő s elhúnyó nemzedék.
És minden Lilla megszépül dalodban,
Minden borocska tüzesebb leszen,
Ha rád gondol utódod s összedobban
Minden magyar szív édes verseden.

A csillagtalan magyar téli éjben
Eljöttem én is, ballagó diák
S újult erővel és újult reménnyel
Zengettek bennem ős melódiák.
Míg álltál boldog magasan fölöttem
S deres subában ködlött a jelen,
Belémeredtél az örök jövőbe :
Csokonai, magyarság, Debrecen !

Juhász Gyula Csokonai szobránál – először a Magyarság 1925 január 25.-ei számában jelent meg „Oláh Gábornak ajánlom” dedikációval, a költemény alatt (Debrecen) jelzéssel. A korabeli szegedi és debreceni lapok szerint Juhász Gyula 1924 december 21.-én a költeményeit olvasta föl a debreceni Csokonai Körben Oláh Gábor és Móricz Zsigmond társaságában (a Byron emlékére rendezett ünnepélyen).
Később megjelent e verse jelentős eltérésekkel (fönt) a Délmagyarország 1928 december 8.-ai számában is. A három versszakban szabályosan 11 és 10 szótagos sorok váltogatják egymást következetes rendben.

A 19. századi emlékműszobrászat legjelentősebb alkotásai közé tartozik (a maradék) Magyarországon a debreceni Csokonai-emlékszobor.

A széles irodalmi műveltségű, jómódú kereskedő, Csanak József és Várady Szabó Lajos 1861-ben alapították az Emlékkert Társulatot. A helyi kereskedők, katonatisztek, tanárok és színészek által támogatott debreceni Emlékkert Társulattól kapta a megbízást a Csokonai szoborra Izsó Miklós.

A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti térben egy olyan szobor-pantheont akartak létrehozni, amely Debrecen nevezetes szülötteinek állít emléket. Elsőként Csokonai Vitéz Mihálynak.
Bár az 1871-ben felállított Csokonai-szobrot Izsó Miklós fejezte be, a megvalósult emlékmű némileg eltér a kezdeti terrakotta modelltől.

A megrendelők szerint túlságosan csenevésznek hatott Csokonai alakja (a valóságban ilyen is volt), ezért a nagyításnál „vastagítottak” az alakon. Ezt a „vastagítást” a Müncheni Királyi Bronzöntödében hajtották végre. Az alkotást 1871 október 11.-én avatták föl ünnepélyes keretek között.

A szobor ma már nem az eredeti helyén áll. A tér rendezése során a villamossínek változásával a szobrot is odébb tették 1977-78-ban.

A terrakotta kismintát a Református Kollégiumban őrzik, de van a Déri Múzeum egyik lépcsőfeljárójánál is egy, és újabban Karcagon is áll egy másolat belőle kútszoborként a Csokonai Könyvtár előtt.

Csokonai szobránál – a Magyarság 1925 január 25.-ei számában :

„Oláh Gábornak ajánlom”

A csillagtalan magyar téli éjben
Megálltam szobrod alján ősi, szent
Elődöm és a télben és setétben
Érced szava nekem vigaszt izent.
Íme, te állasz rendületlen épen
A halandók és mulandók felett,
Maradandóság komoly köntösében
Túléled a földi ítéletet.

Megcsonkul ország és te oly egészen
Dalolsz a múltból a jövőbe még,
Dalod ekhózza boldog büszke szépen
A fölkelő s lenyugvó nemzedék.
És minden Lilla megszépül dalodban
S minden borocska tüzesebb leszen,
Ha rád gondol utódod s összedobban
Minden magyar szív a te verseden …

A csillagtalan magyar téli éjben
Eljöttem én is, fáradt, vén diák
S újult erővel és újult reménnyel
Zengettek bennem ős melódiák.
Míg álltál áldott magasan fölöttem
S deres subában ködlött a jelen,
Belémeredtél az örök jövőbe :
Csokonai, magyarság, Debrecen !

Juhász Gyula
(Debrecen)

A Juhász Gyulát házigazdaként fogadó Oláh Gábor Debrecen jeles költője volt.
Méltatlanul elfeledett, a komcsi kurzusból magyarságáért módszeresen kifeledett…

Gyalunk Oláh Gáborral még 1903–1906-ban a Budapesti Tudományegyetem magyar-latin szakos hallgatójaként kötött barátságot, miként azidőtájt Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel is. 

Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása :

A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.

Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta; Szegeden kíyül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált alkotmánya volna a nomád népfajból kialakult mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép: erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.

Ajánlott olvasmány :

DUGONICS

A jó öreg nyájas tekintetével
Ma nyugtalan néz el Szőreg felett,
Örök magyar virrasztó, józan, éber,
Ma fázva látja e magyar telet ! 

The post Gyalu – Csokonai szobránál appeared first on Szögedöm.hu.

A keleti kultúrák és nyelvek oktatása ma meghatározó szerepű és értékű kellene legyen a magyar (köz)oktatásban. Nem az. Távolról sem az.

Miközben folyik a kedélyes nemzetközi vállveregetés, hogy milyen jó barátságba kerültünk török testvéreinkkel, ugyan hány ember tud ma törökül ?

Miközben folyik a teljes pályás letámadás Kína részéről már kevésbé kedélyes értetlenségünk közepette, ugyan hány ember tud ma kínaiul ?

Miközben folyik a nagy- és kisorosz nép véres háborúja, amely közvetve vagy közvetlen (Kárpátalján) bennünket is fenyeget, ugyan hány ember tud ma oroszul ?

A nem is olyan régi polgári világban 4 idegen nyelvet beszélni egészen szokványos része volt az általános műveltségnek. Öregapám, Csanád-Arad-Torontál tisztifőorvosa még így mondogatta kisgyermekkoromban : „Ahány nyelv, annyi ember ! vagyis : Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy ! Annyit érsz, kicsi fiam…” Ma ki mondogatja ezt a velős mondást ? Nagyjából negyed százada senkitől sem hallottam. (Talán majd a Terminátor lefordítja Bábelt is a kedvünkért?)

Az angol ma ráragad a gyerekekre. A következő 3 alapnyelv ma a magyarnak a baráti török, amely kapu 150 millió „rokon” megértéséhez és ott az orosz, amellyel új barátságokat köthetünk, no meg a kínai, amelynek ismeretével elkerülhetjük, hogy emberöltőkre gazdasági gyarmatországgá váljunk… vagy esetlen végképp eltűnjünk… E három alapnyelv a Magyar Megmaradás záloga.

Erre teremt lehetőséget : Atilla – A Napkelet Modern Iskolája – A Kelet Kapuja
Keleti műveltséget valamint keleti nyelveket (is) oktató tanintézmény.
Keleti Ki-Tekintetű Tehetségfejlesztő Tan-Rendszer.

„Ex oriente lūx” – ma bizonyosan – Keletről jön a fény !

„Turán hazavár”

TURÁN UTÁN

Én érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem…

És hiszem, hogy hiába hull a vérem…
Közönynek szürke homokja beissza,
Ha Őshazámba nem mehetek vissza !

(Juhász Gyula)

Célunk : A Napkelet Magyar Iskolája – Orientalisztika azaz Korszerű Kelettan alap- és középfokon

A 12 osztályos alap- és középképzést kívánom beindítani egy országos iskola-hállózat keretében.
Nagyjából megyénként egy tanműhellyel…

Ez lesz gyermekeinknek és unokáinknak a túlélést jelentő KELET KAPUJA !

Alkalmas helyszín az Iskolanővérek Iskolája, amely Móricz Zsigmond Általános Iskolaként működött, amíg egy negyedszázada be nem zárták …

A politika ma már nem képes megállítani a Magyarság hanyatlását. Az egyházaink sem. Ahogyan ezt az iskolát is enyészni hagyták volna… Egy kőkemény keleti-magyar iskolarendszer az utolsó esélyünk !!!

Ehhez kérem a támogatásukat és minden Turáni Testvérünk támogatását.
A terv(ezet)em a mellékletben.

Turáni és Kathólikus változatban is…

Most annyi dől el, hogy a 100%-osan lakosság-ellenes pénzízű kifektetés valósul meg,
vagy az Újszeged városrész számára negyedszázada enyhítendő iskolahiány oldódik meg végre.

Máté evangéliumából is tisztán tudhatjuk, az igazi Gonosz, a Gonász nem más mint Mammón !!! A Pénz sémmi İstene. „Senki sem szolgálhat [egyszerre] két úrnak ! […] Nem szolgálhattok [egyszerre a Jó] İstennek meg a Mammónnak.” (Máté 6:24) vagyis „a Jó İstennek meg az ördögnek.”
Gyalunk is közérthetővé teszi tisztánlát(tat)ón a Természetes és a Jó igazi ellenségét, amikor így írja
az EMBERI HITVALLÁS költeményében :

Szeretem e világnak minden gyönyörüségét
És minden bánatát, a napot és esőt,
A márciusi zsongást, a decemberi békét,
A kelő csillagot és a lepihenőt.

Szeretem kis fiúk és lányok forradalmát
Iskolák udvarán, s a dérvert öregeknek
Bús topogásait, sírok örök nyugalmát…
Csak Mammón, gyilkosunk, csak téged nem szeretlek!

(Juhász Gyula)

Ajánlott olvasmányok :

Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét

2024 okt. 30.

Bevásárlóközpont vagy keleti kultúrákat oktató iskola? Fordulat az újszegedi épület sorsában

2024 nov. 12.

The post Mammón új hídfője vagy a Magyar Megmaradás reménye ? appeared first on Szögedöm.hu.

Hidunkat 1880 december 14.-én kezdték építeni és 1883 szeptember 13.-án adták át a forgalomnak ünnepélyesen. Délig ingyen lehetett átmenni, utána már fizetős volt az átkelés… ennek nyomát őrzi a négy csonka hídvámtorony a híd lábainál…

A fölsőpályás híd a folyómedret eggy ívvel, az ártéri részt meg három ívvel hidalta át… 
a Szögedi Öreg Híd

A szögedi öreg híd… amikor még illeszködött a klasszikus építött környezetébe…
Alsó ívekkel, a teret hangsúlyozva… Polgári világ értékeivel harmóniát árasztva…

Juhász Gyulánk 100 esztendős költeményével köszöntjük : Alkony a Tisza hidján

Lássuk és halljuk, hogyan írt róla Szögedön az éjben Babits Bihály :

Tisza hídján

Tenger az éj most
itt állok a hídon.
Távol a város
lángjai lógnak.
A szürke sötétben
kék villanyu foltok.

Szerte a vizen 
reszketnek a lámpák:
fekete réten
sárga virágok 
holdudvaru, bojtos
foszlányu szirommal.

Mostan a bús táj
fényszőnyege rojtos
gobelin, árnyalt
tompa szinekkel.
Aszfalton a messzi
kocsik zaja tompa.

Tompa a lelkem
s a lángpamutokkal
hímzett éjbe
betakarózik:
az Isten akarta,
hogy jőjjön e káosz.

Babits Mihály

1907-1908

Érdemes összehasonlítani a ma álló otromba szocreállal (szoc-otrombával)… 
Az elcseszett illesztékekkel, az iromba szegecsekkel…

De nappal talán még rémisztőbb a Feketeházy remekmű helyén álló bolsi barmolmány…

Érdemös lönne helyreállítani e mai torz helyött az Eredeti Igazit !
Addig pedig legalább a kedves kis tornyait…

Az antimagyar öldöklés és népirtás, az Országot is újra megcsonkító 2. Világháború elpusztította szép Őreg Hidunkat is… De a Déli Híd, amelyet már jó néhány évtizede tervezünk a nagykörút bezárásául, idézhetné végre az eredeti Feketeházy-híd alakját és íveit…

Sz.

ALAPOSABB KIBONTAKOZÁSUL PEDIG EGGY KIADÓS ÍRÁS FEKETEHÁZY JÁNOSRÓL :

A SZEGEDI HÍDEMBER: FEKETEHÁZY JÁNOS

A várost elpusztító árvíz után Szeged teljes újjáépítésének fontos része volt – a már 1787-ben felvetődött – állandó közúti Tisza-híd megépítése. 1880. július 1-jén kiadták a pályázati feltételeket és útmutatót. 1880 decemberében kezdődött a híd építése Feketeházy János tervei alapján.

Móra Ferenc 1933. február 5-én, a Délmagyarországban – a híd ötvenedik születésnapja alkalmából – megjelent írása nyomán megismerkedhetünk a „régi híd” magyar tervezőjével. A Feketeházy János által tervezett, impozáns híd 2013-ban ünnepelné 130 éves születésnapját. A Tiszán átívelő alkotást azonban 1944. október 9-én az oroszok elől visszavonuló német csapatok – a vasúti híddal együtt – felrobbantották…

Móra Ferenc: Kit ünnepeljünk?

Fekete István aláírással levelet kaptam, azzal a kéréssel, hogy a nyilvánosság előtt adjam meg rá a választ. Arról van benne szó, hogy a rekonstruált Szegeddel az Eiffel-híd is megérte az ötvenedik esztendejét – értetődvén Eiffel hídja alatt a közúti híd. A hozzám intézett kérdés most már az, nem tartanám-e nemcsak illendőnek, hanem okosnak is, ha a város ebből az alkalomból Eiffel-ünnepet rendezne, s arra meghívná a franciákat? Azok ezt bizonyosan nagy tisztességnek vennék, s az ország mai helyzetében mindent el kell követni, hogy a franciák jó szívvel legyenek hozzánk. Szegedre külön is ráférne egy kis barátságos francia megszállás, a barátságtalanban elég soká volt részünk. Mindezt nagyon szépen be lehetne illeszteni a szeptember elejére tervezett Szegedi Hét keretébe. Az országos érdeklődést is fokozná, ha műsorra lehetne tűzni a magyar–francia összeölelkezést a hídépítő zseni tiszteletére.

Ez a lényege a levélnek, aminek a gyakorlati elintézése az volna, ha tisztelettel áttenném oda, ahová csakugyan tartozik: a szegedi mérnökegyesülethez, amely mostanában kulturális egyesületeink élvonalába került agilitásával és komoly munkájával. A dolog annyival is inkább ez elé a fórum elé tartozik, mert úgy tudom, a hidunk ötvenedik születésnapját a mérnökegyesület is meg akarja ünnepelni.
A szándék ellen nem is lehet kifogása senkinek, nekem sincs. Sőt, én még tódítom is a szándékot: nemcsak Eiffelt kell ünnepelni, hanem rajta kívül még valakit, akinek legalább annyi köze van a szegedi hídhoz, mint neki.

 A MI HIDUNK

A mi nagyszerű hidunk, amely nemcsak a rekonstrukciónak vált dicsőségére, hanem általában is a hídépítő technikának, a szegedi köztudatban állandóan mint „Eiffel remeke” szerepel. Az idegeneknek is mindig úgy mutatjuk be, különösen, ha franciákhoz van szerencsénk. Magam többször vettem észre, milyen áhítattal tudja azt mondani az idegent kalauzoló szegedi ember, hogy „ezt Eiffel építette”. A nagy francia látogatáskor azonban az áhítatba kevélység is keveredett. Hadd lássák az előkelő jött-mentek, hogy mi már 1883-ban is tudtuk, mi a szép s francia mesterrel szerkeszttettük a hidunkat. Mink már akkor kinéztük az Eiffelből, hogy ügyes ember az, a franciák meg csak 1884-ben jöttek rá, mikor a babiloni tornyot építette nekik. Hát jó lesz revideálni a magyar barbárságról való legendát!
Hát ez a franciák kötelessége, csak nem nagyon sietnek vele, ördög vigye a dolgukat. A mi kötelességünk pedig az, hogy revideáljuk már egyszer a szegedi Eiffel-legendát is.

 AZ EIFFEL-LEGENDA

Mert csak legenda az, hogy a mi gyönyörű hidunk Eiffel remeke. (Olyan, mint az, hogy a Stefánia kioszkja a régi török vár maradványa. Sohase látott az egyéb „törököt”, mint azt a bosnyákot, aki nyáron alvét szokott árulni a tövében.) Igaz, hogy így van megírva a Reizner–Kulinyi-féle monográfiában is, a lexikonokban is, sőt a hídon elhelyezett emléktáblán is ez van bevésve, de azért a dolog mégsem igaz. A márvány csakúgy hazudik, mint a papiros, aminthogy azt a márvány sokszor megcselekszi.
Való igaz, hogy a szegedi hidat a párizsi Eiffel-cég építette, de az Eiffel neve alatt benyújtott terveket Feketeházy János magyar mérnök készítette. A szegedi híd nem a francia, hanem a magyar géniusz alkotása.
Ez az állítás, noha én már nem először állítom, talán még a régi szegedieket is meglepi, azért szükségesnek látom hiteles bizonyságra hivatkozni. A kultúrpalotában őrizzük azt a kiadványt, amelyben benne vannak mindazok a tervek, amelyek a szegedi hídpályázatra beérkeztek. Van köztük német, osztrák, holland tervezet. Valamennyinek a fölírása, magyarázó szövege idegen nyelvű, a tervet készítő mérnök nyelve. Csak az Eiffel-cég terveinek a szövege magyar. Azokat aligha írta az az A. G. Eiffel, aki a terveket szignálta. Mert azt nem lehet letagadni, hogy a tervek alatt valóban a francia építész neve van. Aminthogy a párizsi építőirodából kikerült terveket nem is szignálhatta más, mint a cégfőnök.

 FEKETEHÁZY, A TERVEZŐ

De a tervezőjük lehetett más, aminthogy más is volt. Idézhetem az egykori bizonyságot. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet akkori hivatalos lapja, az Építési Ipar 1883 végén hosszú cikksorozatban számol be Szeged rekonstrukciójáról. A városépítés legkiválóbb alkotásának a közúti hidat mondja, s ezt írja róla: „A hídnak tervei pályázat útján szereztettek be, amelynek feltételei közé tartozott, hogy a pályanyertes mű szerzője egyúttal meg fog bízatni az építéssel is. Ezen a pályázaton a külföld is részt vett, s büszkék lehetünk rá, hogy habár idegen név alatt is, hazai erő maradt a győztes. Az Eiffel párizsi cég által benyújtott, s legjobbnak talált tervet ugyanis Feketeházy szaktársunk készítette, s az Eiffel-cég azt tőle megvette és benyújtotta.”
Gondolom, ez a tanúságtétel elég világos és elég hiteles, vitának itt semmi helye nincs. Eiffel ez esetben azt csinálta, amit az öreg Dumas, aki olcsó pénzen megvette tehetséges névtelenek szellemi szülötteit, s kiadván őket a maga világhírű neve alatt, nagy kincseket szerzett ezekkel az adoptált regényekkel. A Monte-Christo folytatásai is ilyenek. A világ ura, meg a Holt kéz című ponyvák. Úgy látszik, a franciáknál azóta se ment ki a divatból ez a szokás, mert hiszen Poincaré is ugyanezt csinálta. Mással terveztette meg a trianoni békét, és a saját neve alatt hozta forgalomba.

 EIFFEL, A FŐVÁLLALKOZÓ

Eiffel tehát megnyerte a pályadíjat, fel is építette a hidat mint fővállalkozó, kapott is érte többet egymillió forintnál – hogy aztán ő mit fizetett a magyar zseninek, arról nem tudni semmit. Azt se tudjuk, legalább én nem tudom, a magyar zseni hogyan jutott összeköttetésbe a franciával; valószínűleg szegény legény volt abban az időben – noha már nem volt gyerekember, ötven felé járt –, s olcsó pénzért odaadta ércbeöntendő álmait a gazdag és már akkor is világhírű francia cégnek. Maga Feketeházy János megmaradt szegény államvasúti mérnöknek, s mint ilyen is csinált egyet-mást. Nevezetesen, ő tervezte a Keleti Pályaudvar tetőszerkezetét, a szolnoki Tisza-hidat, a fiumei forgóhidat, a komáromi Duna-hidat és a pesti Ferenc József-hidat, amit mind a lexikonból tudok. És az az érdekes, hogy Feketeházy címszó alatt a lexikon is vele tervezteti meg a szegedi hidat, amivel egy kötettel előbb Eiffel címszó alatt a francia dicsőséget szaporítja.
Én már többször is reklamáltam a szegedi híd dicsőségét a nagy magyar technikus számára, de az újságpapirost elviszi a szél. Az ötvenedik évfordulón azonban talán ő is kaphatna egy szerény táblát a híd oldalában. Eiffelt ünnepelni lehet okosság, de a magyar mérnöknek elégtételt szolgáltatni kötelesség. Talán össze lehetne egyeztetni az okosság kecskéjét a becsület káposztájával egy olyan emléktábla révén, amely azt hirdetné, hogy a szegedi hidat Eiffel építette Feketeházy tervei alapján.

Móra Ferenc
Délmagyarország, 1933. február 5.

FEKETEHÁZY JÁNOS

Hazánk talán legnagyobb hídtervező mérnöke 1842. május 16-án született a Nyitra vármegyei Vágsellyén. Édesapja, Feketeházy Domonkos – a község tanítója – nehéz körülmények között nevelte kilenc gyermekét, akik közül csak a két legidősebbet, közöttük Jánost, tudta taníttatni. A nagyszombati és a nyitrai gimnázium után János a bécsi műegyetem matematikai fakultásán tanult két éven keresztül, majd a már akkor is világhírű zürichi műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett 1866-ban.
Bécsben az Osztrák–Magyar Államvasutak Igazgatóságánál kapott munkát. Főnöke hamar felismerte Feketeházy kiváló mérnöki képességeit, és egyre nagyobb, felelősségteljesebb feladatokat bízott rá. A gyors emelkedéssel persze irigyeket is szerzett. Mindazonáltal – sok kisebb hídterv készítése mellett – kiemelkedő szerepe volt a wien-stadlaui Duna-híd és a Boszporusz-csatorna hídjának tervezésében.

ELSŐ HELYETT UTOLSÓ

Fényes karrier előtt állt Bécsben, mégis az 1867-es kiegyezést követően hazatért Magyarországra. Itt azonban az akkor felállított Vasútépítészeti Igazgatóságon csak egy mérnökgyakornoki állást kapott, kis fizetéssel. Aki első lehetett volna, azt utolsónak sorolták.
Feketeházy a hazáját szerette volna gazdagítani külföldön szerzett tudásával, a tervei szerint épült alkotásokkal, ezért vállalta a megalázó besorolást. A következő huszonöt évben munkájával bebizonyította akkori főnökei rövidlátását és ostobaságát, bár a keserűség sokáig megmaradt benne. Hivatala 1873-ban beolvadt a MÁV-ba, így Feketeházy is az államvasutak szolgálatába lépett. Ebben az időben ő tervezte a MÁV szinte minden új hídját, de sok közúti híd és egyéb vasszerkezet is az ő tervei alapján épült. Nagyobb alkotásainak címszavas felsorolása is terjedelmes.
A magasépítés területén az ő munkája a budapesti Keleti pályaudvar vas tetőszerkezete; a központi fűtőház vasszerkezetei; a Magyar Állami Operaház tetőszerkezete (1875–85); a Vámház – ma Közgazdaságtudományi Egyetem – tetőszerkezete (1870–74); egy háromemeletes józsefvárosi bérház teljes terve.

A MÁV HÍDÉPÍTÉSZE

Mozgatható hidak területén ő tervezte a Fiumében épített első hazai forgóhidat, amely kétvágányú vasúti és közúti közlekedésre készült 1890 körül. Újrendszerű vasúti fordítókorongját több országban is átvették és alkalmazták.

A MÁV részére tervezett egy olyan – könnyen összeszerelhető – katonai hidat, amelyet minden állványozás, segédszerkezet nélkül lehetett megépíteni és leszerelni. A terv sikerére külföldön is felfigyeltek, így az orosz cári Hadügyminisztérium is rendelt tőle terveket egy hasonló hídra. Ezekben már hasznosította a hazai tapasztalatokat, így még jobban sikerültek. A korabeli nemzetközi sajtó elismerően írt róla.
Vasúti hídjai közül kiemelkedik az első déli összekötő Duna-híd Budapesten. Ő tervezte az 1889-ben épített szolnoki vasúti Tisza-hidat, amely az 1857-ben készített fahidat váltotta fel. Az 1878-as párizsi világkiállításra új rendszerű Duna-híd tervét készítette el, és küldte be. A terv díjat is nyert, de nem építették meg.
Közúti hídjai közül megemlítésre érdemes a fából készített poroszlói Tisza-híd, a komáromi Duna-híd (1892), a nagyváradi Sebes-Körös-híd (elsődíjas pályamunkája alapján készült 1880-ban), valamint ez idő tájt és ugyancsak pályadíj nyertesként a győri Rába-híd.

FEKETEHÁZY ÉS SZEGED

A szegedi közúti Tisza-hídra nemzetközi tervpályázatot írtak ki azzal a feltétellel, hogy magánszemély nem pályázhatott, csak olyan cég, amely egyben a kivitelezést is vállalta. Feketeházy is papírra vetette elképzeléseit, és azt egész életével megerősített elveinek megfelelően először magyar vállalkozóknak ajánlotta fel. Itt azonban merev elutasítással találkozott: senki nem volt hajlandó Feketeházy terveit a cég pályaműveként benyújtani. Ekkor felajánlotta a tervet a világhírű francia Eiffel-cégnek. Jellemző Feketeházy nemzetközi hírnevére, hogy az Eiffel-cég látatlanban elfogadta a tervet, nem tartottak attól, hogy szakmai jóhírük esetleg csorbát szenved egy rossz koncepció vagy megalapozatlan, gyengén kidolgozott terv miatt. Így történt azután, hogy az Eiffel-cég két tervvel pályázott, amelyek egyikét Feketeházy készítette. Ezt a bíráló bizottság döntéséig titokban tartották. A pályázatra 23 munka érkezett be a legnevesebb magyar, francia, belga, osztrák, holland, olasz és német vasszerkezeti vállalkozóktól. A rendkívül erős mezőnyben az első díjat Feketeházy terve, a híd kivitelezésére pedig a megbízást az Eiffel-cég kapta. A híd 1883-ban elkészült, és sokáig azt hitték róla, hogy Gustav Eiffel tervezte. A zseniális és ugyanakkor rendkívül szerény Feketeházy nem tett ez ellen semmit. Az igazságot dr. Lósy Schmidt Ede, a műszaki tudománytörténet egyik úttörője 1933-ban tárta a magyar szakmai közvélemény elé egy tanulmányában.

A BUDAPESTI FERENCZ JÓZSEF (SZABADSÁG) HÍD

Feketeházy életének fő műve a Fővám téri Duna-híd (ma: Szabadság híd) volt. Az 1893–94 telén lebonyolított pályázatot az Eskü téri (ma Erzsébet) híddal együtt írták ki, és bírálták el. A beérkezett 74 pályaműből 53 vonatkozott az Eskü téri hidra, 21 pedig a Fővám térire. Összesen tizenegy ország mérnökei pályáztak, a legtöbben (tizenhatan) Amerikából. Az első díjat egy német pályaterv kapta, ez azonban az Eskü téri hídra vonatkozott, és végül is nem épült meg. A második díjat Feketeházy nyerte a Fővám téri híd tervével.

A híd kivitelezéséhez Feketeházy tervét részleteiben át kellett dolgozni, megtartva azonban a vonalozást és az eredeti koncepciót. A terv átdolgozásába Feketeházyt nem vonták be, sőt egy időben a szerzőségét is kétségbe vonták. A sokszor mellőzött, háttérbe szorított Feketeházy ezt már nem tudta elviselni, szenvedélyes vitába bonyolódott a Mérnök Egylet Heti Értesítőjének hasábjain. Nem csoda, hiszen úgy érezte, hogy élete fő művének szerzői jogától akarják megfosztani. A vitában a szegedi Tisza-híd tervpályázatának megnyerését is felemlítette. A szerény, de ugyanakkor érzékeny ember hosszú időn át magába zárt keserűsége került ebben az 1896-os vitában felszínre. Ez magyarázza az itt-ott fellelhető túlzásokat és a hangnemet. A vitázó felek végül is visszavonták a megalapozatlan érveiket, megállapításaikat. Feketeházy szerzőségét vitapartnere is elismerte, és ma az utókor is vallja, Egyfajta mellőzést jelentett az is, hogy a pilonok bronztábláin szerepel ugyan a neve, de a nagy márványtáblán nem, (A szegedi Tisza-hídra is csak halála után, 1935-ben írták ki a Feketeházy János nevet.)
Az eredetileg Ferencz József híd névre keresztelt Fővám téri híd szépsége általános sikert aratott itthon és külföldön egyaránt, Mehrtens így ír róla Eisenbrückenbau című könyvében: „A budapesti Ferencz József Duna-híd külső megjelenésében a világ egyik legszebb konzolos hídja.”

AZ EL NEM ISMERT TERVEZŐ

A hosszú időn keresztül végzett megfeszített munka megviselte egészségét, így orvosi tanácsra 1892-ben nyugállományba vonult mint MÁV főmérnök. A pihenés használt a szervezetének, egészsége helyreállt, és magas kort ért meg. 1922-ben anyagi okokból visszaköltözött szülőfalujába, ahol röviddel később balesetet szenvedett, és egyik lábát amputálni kellett. Öt évvel később orbáncot kapott, amelynek 85 éves szervezete nem tudott ellenállni, 1927. október 31-én elhunyt.
Feketeházy János azok közé a kiváló magyarok közé tartozott, akik nem tudtak próféták lenni a saját hazájukban. Külföldön bizonyára óriási karriert csinált volna mind mérnöki hírnév, dicsőség, hivatali előmenetel, mind pedig a hozzá tartozó javadalmazás terén. Ez azonban idegen volt hazafiságától, magyarsága vállalásától. Magyar kortársaitól, hivatali feletteseitől viszont nem kapta meg az őt megillető elismerést. Kitüntetésben soha nem részesült, csak egyszer kapott írásbeli dicséretet Baross Gábor minisztertől. A következő generáció csendben elfeledte, csak a mai utódok próbálják tisztelettel adózva feltámasztani nagy hidászunk emlékét.

FEKETEHÁZY, AZ EMBER

Feketeházy jelentős alkotásai és munkássága ellenére sem részesült semmilyen kitüntetésben, elismerésben, igaz, hogy nem is vett részt semmilyen tülekedésben, s nem is kívánta ünnepeltetni magát. Szerény ember volt, akit kielégített az a tudat, hogy fontos és szép műveket alkotott. Egyetlen alkalommal kapott írásbeli dicséretet Baross Gábor minisztertől, de sem a komáromi Erzsébet-híd, sem a Ferenc József híd átadásán résztvettek névsorában nem találjuk.
A szegedi hídon is csak 1935. augusztus 11-én vasárnap helyezte el a Magyar Mérnök- és Építész Egylet a tiszteletére készíttetett emléktáblát, Tápay Dezső szobrászművész alkotását. Az avatáson H. Pap István, az Egylet szegedi bizottságának elnöke mondott beszédet. Itt Feketeházy tiszteletére már a főispán és a város polgármestere is megjelent és koszorút helyezett el.

A szegedi közúti Tisza-híd

A szegedi átkelő megvalósítására 1880. július 1-én írtak ki nemzetközi pályázatot szeptember 1-i beadási határidővel. A pályázati feltételek szerint a pályázaton csak azok vehettek részt, akik a híd megépítésére is vállalkoztak. Így tervező mérnökök csak vállalkozó cég útján pályázhattak. További feltételek voltak, hogy a költségek az egymillió-kettőszázötvenezer forintot nem haladhatják meg, a főnyílás legalább 110 méter legyen, továbbá – esztétikai okokból – a vasúti hidaknál általában alkalmazott párhuzamos övű rácsos tartókkal nem lehetett pályázni és a kivitelezéssel megbízott pályázónak a szerződési összeg tíz százalékát a szegedi Magyar Királyi Adóhivatalnál letétbe kellett helyeznie. Tehát csak jelentős tőkével rendelkező vállalkozók tudtak a pályázaton részt venni.

A FEDEZETHIÁNY

Feketeházy tervét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának (MÁVAG) ajánlotta fel, de „…a gyár ezévi költségvetésében az említett tervek megvételére a fedezet hiányzik, sajnálatomra elfogadhatónak nem találta” – szól az igazgatóság döntését tudató 1880. augusztus 11-én kelt válaszlevél. Ezután ajánlotta fel tervét Feketeházy a francia Eiffel cégnek, akik először idegenkedtek annak megvételétől, mert attól tartottak, hogy rossz fényben tünteti fel a céget, ha kitudódik, hogy idegen tervvel pályáznak. Feketeházy 1880. augusztus 9-én szerződést kötött Schickedanz Albert építész-festőművésszel (Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum és Millenniumi Emlékmű építészeti részének későbbi tervezőjével) a híd építészeti részének megtervezésére, ennek a szerződésnek a szövege ismert, de ezt Gyengő László (az Eiffel cég megbízottja és a hídépítés későbbi vezetője) augusztus 19-én kelt levelében is rögzíti. Eiffelek a kért 5.000 forintot nem adták meg a tervért, de győzelem esetére 10.000 forint fizetésére tettek ígéretet. Feltétel volt, hogy „…egy szót se szóljanak senkinek, míg a tervbírák ki nem mondották véleményüket”. Határidőre 12 tekintélyes európai cég összesen 23 pályatervet nyújtott be. Eiffel cég is két tervvel pályázott. A bíráló bizottság 1880. szeptember 16-án döntött és az Eiffel által benyújtott második tervet nyilvánította győztesnek. Ez volt Feketeházy terve!!

 EIFFEL SZEGEDEN

Eiffel Szegedre jött és október 19-én aláírta a szerződést. Bár a Péter Lloyd című napilap már szeptember 19-én megírta, hogy a tervet Feketeházy készítette (és utána több újság is tudósított erről) és az Építő Ipar című műszaki hetilap október 21-én kelt, Feketeházy által írt levelet is közölte, melyben jogainak védelmében leszögezte, hogy a tervet ő készítette, hazánkban sokáig az a nézet tartotta magát, hogy a terveket az Eiffel cég készítette. A híd átadásának közelgő félévszázados évfordulója alkalmából Móra Ferenc, a kitűnő író és múzeumigazgató 1933. február 5-én a Délmagyarország c. lapban „Kit ünnepelünk?” című tárcacikkben írta meg – korábbi híradásokra hivatkozva –, hogy a híd tervezője Feketeházy János. Móra felkérésére Lósy-Schmidt Ede az általa felkutatott dokumentumok alapján bizonyította be, hogy a híd Feketeházy tervei szerint épült.

A LEGSZEBB HÍD

A hidat – mely a bíráló bizottság 12 oldalas jegyzőkönyve szerint mind külső csínyre, mind alakjára nézve messze felette áll vetélytársainak – 1880. december 14-én kezdték építeni és 1883 szeptember 13-án ünnepélyesen átadták a forgalomnak. Délig ingyen lehetett átmenni, de délután is, a rossz idő dacára nagy volt a forgalom. Ezen a napon 12.787 személy ment át rajta.
A felsőpályás híd a folyómedret egy ívvel, az ártéri részt három ívvel hidalta át, alépítményeit a Gregersen G. és Fia cég, a vasszerkezetet az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság resícai és aninai gyára készítette.

Forrás: Szeged Panoráma

The post 141 ÉVES (LÖNNE) A SZÖGEDI ÖREGHÍD appeared first on Szögedöm.hu.

Bartos Gyulának

Ó mennyi olcsó, hitvány és hazug
Komédiás tolong a fórumon ma,
Fölöttük a Művészet égi tornya
S alatta szennyes vásár zaja zug.

Be sok ripacs álcázza most magát
Hős hódítónak és híres művésznek,
Nérók ezek, hóhérok és pecérek,
Rossz histriók, kik megcsalják a mát !

De vannak és köztük te s jönni fognak,
Kik karneválján a mohó Molochnak
Nem ropnak táncot, mert szívük szelid

S erős Hitükkel a csillagra néznek,
Mely az örök és az igaz Művészet
Fényével beragyogja híveit !

Juhász Gyula, 1924 nyarán

Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes tikkatag nyarakon, hőhullám vagy zivatar után holdfényes esteken gyermekeinknek is továbbadni minden művelt magyarnak alap… Gyalunktól van mit tanulnunk …

Az Ideál – Először a Szeged 1924 Áldás (július) hava 27.-ei számában jelent meg.

A szegedi születésű Bartos Gyula (1872-1954) a Nemzeti Színház tagja volt 1907 óta.
E költemény szegedi vendégszereplése alkalmából született.

Ugyanezen év nyaráról…
Ajánlott még :

BUDAPEST

Valami furcsa füst lebeg fölötted,
Mint áldozati füst, amely lecsap,
Sötétre mosva falakat, tetőket,
Míg annyi ember topog, szürke rab.

The post Az Ideál appeared first on Szögedöm.hu.

Én most szeretlek, mikor még az Éjjel
Vert seregének árnya fut tova
S csak a magányos és bús jegenyének
Szűz homlokán ég Fényed mosolya.

Én most szeretlek, mikor Szent Keletnek
Mély tengerén ring Arcod, az Örök
És sugaraid álmodón remegnek
A paloták és kalyibák fölött.

Még vár a Hajnal, de az éj halott már,
Trillák csattognak, lombon, bokron át,
Oly dús az ég keletre, mint az oltár,
Mely várja a Nagy, Ősi Áldozást.

Majd jön a nappal, a vásár, a hajsza,
Fölkél vackáról ember és barom.
Én most szeretlek és Neved e dalban
Ezer madárral hadd magasztalom !

A Naphoz – Hajnalban a Naphoz – Először a Szeged 1924 május 25.-ei számában jelent meg A Naphoz címmel. Ezután közölte még a Brassói Lapok 1924 augusztus 18-ai száma Szegedi szemle 1929 április 15-ei száma.

A Brassói Lapokban :
a 13. sorban : Majd jő a nappal, a vásár, a hajsza,
a 16. sorban : Ezer madárral most magasztalom !

A többi megjelenésében :
a 13. sorban : Majd jön a nappal, a vásár, a hajsza,
a 16. sorban : Ezer madárral hadd magasztalom !

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (72.o.) is méltán szerepelt.

Ajánlott Társ-Költemény :

AURÓRA

Egyszer fehér és rózsaszin
Gyöngy és selyem ruhája,
Mosolyog, mint a szerafin
A tájra.

Máskor bíborral ékesen
Lángol piros palástja.
Tüzeket gyújt az egeken
A láza.

The post A Naphoz – Hajnalban a Naphoz appeared first on Szögedöm.hu.

A tavaszesti égen fölragyognak
A barna felhők közt víg csillagok :
Zord életem estéjén fölcsillan ma
A vágyam még,
A vágyam, mely már rég elhamvadott.

A tavaszesti rónán messze égnek
A barna árnyban víg pásztortüzek :
Bús álmaim estéjén szőkeséged
Föltündökölt.
Föltündökölt s jóéjszakát üzent.

Esti fények – Először a Magyarország 1924 május 25.-ei számában jelent meg.

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (93.o.) is szerepelt.

The post Esti fények appeared first on Szögedöm.hu.

Nekem a legelképesztőbb dolog, hogy a legtöbb embör már azt se tudja mi az a „szendvicsembör”, de még azt se, mi az a „szendvicsember” ! Erre hívta föl Koppci fiam a figyelmemet, hogy a mai emberek már magát a szót sem értik ! Sebaj ! Itt az idő és alkalom föleleveníteni !

A Szögedi Szendvicsembör nem csak régi jó barátom, de környezetbarát is.

A Szögedi Szendvicsembör fáradhatatlanul rója köreit Szögedön. Kerékpárral…
Ahogyan röndös embörhöz az illik… egy Szöbb Szögedért… egy élhetőbb Városért… ahol nem pártok csatározásain és osztogatásain meg fosztogatásain enyészik el a Város, hanem a helyfiek szerető gondosságából építközik…

A Szögedi Szendvicsembör nem csak az én derék, jó barátom, de szívesen lesz az Önöké is.
Barátságos, jó lelkű magyar, aki a fényképöt is jól tűri…
Ha nem is tud mindönről mindönt, de biz’ igen művelt is.
Beszélgessenek hát Vele, mert jól esik Neki is a Jó Szó…

Örülök, hogy ilyen barátom van…
Hasonló örömöt kívánok mindön röndös szögedinek !

Ajánlott még :

Kátyúváros

helyött

SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL

Olvasói hozzászólás :

Évekkel ez előtt láttam egy IGAZÁN TALÁLÓ hirdetést:
Egy NÉGER volt elöl-hátul beöltöztetve „szön’vicsembörnek”:
szoláriumot hirdetett a békásmegyeri aluljáróban sétálva.

The post A Szögedi Szöndvicsembör appeared first on Szögedöm.hu.

Szeged az elmúlt évtizedekben határozottan lemaradt. Minden tekintetben.
Nemcsak a nemzetközi porondon, de hazai városaink többsége is elhúzott mellettünk.

Módszeresen elpusztított épített örökségünk… Pl. egy hajdan szép napsugaras ház Fölsővároson…

Nem hogy SZEGED (BELVÁROSA) a VILÁGÖRÖKSÉG része nem lett, de hagytuk értékeinket még tovább romboltatni a hűtlen kezelőkkel, a Város-ellenes helyi balvezetéssel …

Valódi fejlesztések helyett Városunk elmerült a fesztigyálozás vigalmaiban…
Cirkuszt, kenyeret! (Panem et circenses!) – Ez a modell működik ma Szegeden.
(Róma legelvetemültebb császárai is ezzel tartották féken a lebutított népet.)

Valódi városi koncepcióra és fejlődésre, értékmegőrzően korszerű átalakulásra van szükség !

SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL – SZAKÉRTŐI ÖNKORMÁNYZATI MODELL
A célom városatyaként fölzárkóztatni szülővárosomat végre az Európai jóléti városok szintjére.
Sőt a távlati célom messze meghaladni azok színvonalát! Gyökeresen…
Mind kulturális, gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi és minden más tekintetben is…
 

Pártpolitika – helyi politika – Várospolitika

A politika föladata lenne a többségi társadalom érdekeinek képviselete, a közjó, az általános jólét előmozdítása. Ezzel szemben mára világszinten oda jutottunk, hogy a politika többnyire csupán „politikai marketing”-gé silányult. A nagypolitika háttérszemélyeinek célja a hatalom megszerzése és ezáltal a közpénzek kiszipolyozása. A valószerűtlenül túlárazott beruházások minimál színvonalon való megvalósítása köszön ránk Városunk utcáin is mindenfelől.
A politika és a gazdaság összefonódása és a gazdasági érdekek a világon mindenütt háttérbe szorítják a többségi társadalom valódi problémáit és a lakosság érdekeit.
Ezen kívánunk most változtatni Szegeden.

Szeged évtizedek óta magán viseli a hazai „modern” demokrácia minden betegségét is. A józan szegedi választópolgár nem tudja már, hogy sírjon vagy nevessen – esetleg közönyösen fölülemelkedjen – azon a szánalmas politikai színjátékon, amely a Torony alatt zajlik évtizedek óta. Az örökös lehetetlen és tehetetlen szembenállás lehetetlenné teszi a Város érdekeinek érvényesülését is.
Ez szinte minden területen érzékelhető.
Mi most nem felelőst keresünk, hanem alternatívát kínálunk!

Alapföladatunk:

Egyensúlyt kell teremteni az országos politika és a helyi várospolitika között!

Közvetlen demokrácia

Helyben a megoldás maga a közvetlen demokrácia, a Várost értő és érző többségi akarat érvényesítése! A társadalmi élet fölelevenítésével városi szinten ez ma is érvényesülhet. Ha az egymást ismerő, értő többség összefog, minden problémát sikeresebben képes megoldani. Ez persze sért(het)i bizonyos társadalmi csoportok érdekeit, akik abban érdekeltek, a társadalom mindig minden szinten megosztott legyen, mert minden hasznot a saját malmukra hajtanának. Ezt már a rómaiak is jól tudták és alkalmazták: Oszd meg és uralkodj! (Divide et impera!) – Hát ezt a megosztottságot kell most legyőznünk a szögedi polgárok segítségével.
Ez Szegeden 2024-ben Önökkel most sikerülhet!

SZÖM mint Szakértői Önkormányzati Modell

A pártpolitikának nem lehet súlyponti helye az önkormányzatokban!
Szakértői önkormányzatokat kívánunk Hazánk városaiban!
Minden területen szakértőkre kívánjuk bízni a városfejlesztést, a civilek széleskörű bevonásával ahogyan ez korábban már a harmincas években elindult Szegeden…
Ennek első, mintaértékű példája lehet Szeged.
Szegeden kívánjuk útjára indítani a SZÖMöt!
A távlatokban pedig Szegedről mintaként másolható lesz a Szakértői Önkormányzati Modellt.

SZÖM mint Szegedi Önkormányzati Modell

A Szegedi Önkormányzati Modell alapja a képviselő-jelöltjeink függetlensége, a jelöltek Szeged és a szegedi közösség iránti elkötelezettségére, valamint a szakmai és társadalmi háttere. Jelöltjeink pártoktól többé-kevésbé, de leginkább a Város-ellenes gazdasági érdekcsoportoktól  mindenképpen függetlenek kell, hogy legyenek. A független szakértői csoportokkal való rendszeres egyeztetés és együttműködés alapja lesz egy új fejlődési pályának.
Az önkormányzati ismeretek, szakmai követelmények elsajátítása érdekében rendszeres képzéseket, tréningeket (Önkormányzati Akadémia) szervezünk a képviselők és a hivatali dolgozók részére is. Ezáltal megvalósulhat a Város történetiségéhez is, és lehetőségeihez is illeszkedő szerves fejlődés.
A kampány és a későbbi önkormányzati munka során széleskörű együttműködésre törekszünk minden szakterület szakértőivel. Tesszük mindezt egy új politikai stílus megvalósításának jegyében.

A SZÖM, azaz a Szegedi Önkormányzati Modell sokrétű helyi képzéseket, a szakértők hálózatát, új stílusú helyi politizálást magasabb szintű önkormányzati működést is eredményez. Ebben partnerünk lehet a Város lakosságán túl kerek egy évszázada (Trianon óta) nálunk fejlődő egyetemünk is.

Kiemelt föladatunknak tekintjük az új politikai stílus megteremtését, amelyben a szakértői politizálás tisztán a Városért folyik és nem személyes és szövevényes üzleti érdekek mentén…

Támogatásukban bízva
Tisztelettel :

Dr. Szabó László
Független jelölt

SZÖM – SZEGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL – 2019

Ajánlott még:

LECHNER LAJOS SZÜLINAPJÁN – SZEGED A VILÁGÖRÖKSÉG !

1833 jégbontó (február) 8.-án Budapesten született a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész: Lechner Lajos a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja.

 Vezetőt a Városnak!

The post SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL appeared first on Szögedöm.hu.

1877-ben e napon tarolt Újszegedi Nagy Árvíz. 
Az áradó Maros elöntötte Újszegedet, ahol 111 házból mindössze 7 marad meg.

A híres és hírhedett 1879-es Szegedi Nagy Árvíz még csak köztudottnak mondható a hely(f)i népemlékezetben, de a szemközti önálló kis mezőváros két évvel korábbi pusztulásáról szinte senki tud…
Ez (a tudatlanság) különösen érdekes annak fényében, hogy a két évvel későbbi Szegedi Nagy Árvíz idején Újszegedre menekült a hajléktalanná lött szögedi nép…

A Szegedi Nagy Árvíz hívta életre a két független Város egyesülését is…

The post Újszegedi Nagy Árvíz appeared first on Szögedöm.hu.