FÖRGETEG (JANUÁR) HAVA 31.-ÉN… MAGYAR EDE szülinapján…

ÉPÍTETT ÉRTÉKEIBEN ÉL A NEMZET.
A HAZAFISÁG MINIMUMA ÉPÜLET-ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME. (SZ.)

Több mint egy évszázada nincs már közöttünk Magyar Ede, a magyar műépítészet lánglelkű mestere …

1877 január 31.-én született Orosházán a magyar(os) szecesszió egyik legbrilliánsabb mestere,
Magyar Ede, aki a századfordulón az Alföld meghatározó építésze volt.

1912 ígéret (május) hava 5.-én, pályája csúcsán fejezte be 35 évesen az életét…

Ma az irodalmat külön tantárgyként tanítják, míg az építészet a magyar közoktatás mocsarában merülve meg sem villanthatja a jelentőségét és megőrzendő, közkinccsé avatni méltó értékeit…

Magyar Ede az építészetben olyan nagyság, mint Márai vagy József Attila a költészetben !
Éppen olyan gyakran kellene, mert illene hát Őt emlegetni is !!!

Reök Palota – www.ujszeged.hu

Szegeden is szép számmal hagyott szépségeket örökül. A Porváros egyik legjellegzetesebb épülete már több mint egy évszázada, az Ungár-Mayer-palota : a sétatér, azaz a Kárász utca kapujaként trónol-tornyol, annak őreként. (Hajdan a helyi villamosközlekedésnek is tájékozódó pontja volt.)

A vele szemközt álló régi szerény földszintes épületet a szocializmus egy ízléstelen nagy szögletes rémmel helyettesítette be, amely azóta is ott éktelenkedik egy szégyenletes, sötét magyarellenes kor emlékezetes hegeként… Mondjuk ki bátran ! Valószerűtlenül otromba !!! Magyarhoz méltatlan !!!

Az elmúlt 3 évtized gyáva városvezetői és megátalkodott toronyaljasai sem látták a helyén a Szebb Jövőt… Hogyan is látnák azt a szellemi-lelki világtalanok ma ?! Pedig…

Magyar Ede több változatban is megtervezte e pazar sarok-palotát. Amennyiben e palotának – ahogyan az elmúlt két évtizedben (képviselőként is) számtalanszor indítványoztam már – egy másik változatát fölépítjük tükörképre, szépre, a mai szögletes szürke szörny helyére, úgy végre méltán megkoronázhatjuk Szeged belvárosát egy eddig (tervekben) rejtett ékkövével !

Magyar Edénknek máig is vannak fiókban porladó tervei… Csak meg kellene őket végre valósítani !!!

Magyar Ede terve az irattár poránál, e Város pedig az elmúlt 75 év vezetőinél sokkal többet érdemel !

A helye pedig a jelenlegi látképet uraló palota tükörképi párjaként könnyen meglelhető…

Ahogyan a Kárász utca kezdetének ma kinéznie illene …
De akár már száz esztendeje nézhetne ki így…

De ehelyett ma is a szocreál trónol Szegeden… a sétáló utca, a főutca fején…
És így is lesz ez, amíg el nem múlik a percemberkék ideje…

ADY ENDRE: A PERC-EMBERKÉK UTÁN… Bujtor István szavalatában… de az antimagyarok ezt is ellpoták…

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ajánlott olvasmány :

The post MAGYAR EDE TERVEZETE – A SZÜLINAPJÁN… appeared first on Szögedöm.hu.

Emléközzünk rá azzal, amit ránkhagyott!

Tápai lassús és frisses
illendőbben… szögedibben: Lippentős mög röszkettetős…

Teremtsünk hát hagyományt!

Ács Gyura bácsi szülinapján táncoljuk a táncait ! A táncainkat !
Ha mög nem tudjuk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján mögtanuljuk !

De talán olyan is akad ez országban milliószám, aki azt sem tudja, ki volt Ő ?!

Ács György volt szögedi táncművészetünk utolsó nagy természetös mestöre.
Táncaink áthagyományozója.
Tőle ösmerjük a körösztöző, az olájos, a frisses, a lassús, de még a darudübögős (csárdás) táncainkat is…

Magam mentöttem mög a sírját a végső enyészettől…
Ideje lönne már állami gondozásba vönni és méltón hirdetni a nyughelyén színös örökségét !
Ács Gyura bácsi díszsírhelye – a balvezetők örökén – máig várt magára…

Ács György (1890 január 29. – Tápé – 1967 június 3.) és felesége Molnár Mária a Csongorád megyei – akkor még Szegedtől független – Tápé táncéletének kiemelködő képviselői voltak. Tánckincsünk régi rétegének egyik legfontosabb családját – az ugrós-legényös táncokat – az Alföld keleti-délkeleti részén többnyire az „oláhos” képviseli. „Oláhos”, mert a polgárosultabb magyar nemigen táncolta már a tőlünk „levetett” táncot, így az a szögényebb szomszédra hagyatott. Az „oláhos” legszöbb, legépebb Csongorád megyei változatait a tápai népművész-házaspár előadásai nyomán ismerjük.

E táncfajta szóló alakját is gazdag, változatos formában járta Ács György.
Ahogy Ő nevezte szép ízös tápai-szögedi nyelvén, csakis olájos !

Szívessen tanítottak, és szinte valamennyi színpadi fölkérésnek eleget töttek. Gyakran keresték föl őket néprajzosok, zenetudósok, néptáncszakértők (Erdős Lajos, Martin György és Török Józsefné), akik 1950 Ígéret havában (májusában) kapcsolódtak be a Tápai Népi Együttes munkájába.

Ács György és felesége, 1952-ben – még csak 62 évessen…

Ács György és neje a hosszú népi együttesi és egyéni szerepléseik során a régi tánchagyomány két legjellemzőbb és leggazdagabb fajtáját fűzték össze mindön előadás alkalmával újraalkotott, rögtönzött összeállításban: a régi réteghöz tartozó olájost (azért is olájozzák, mert régebbi, „szégyöllni való”) és újabb táncaink példáját, a lassú(s) és friss(es) csárdást, a tápai fürge csárdást.

A Népművészet Mestere kitüntető címet Ács György 1954-ben kapta mög.

Gyura bácsi emlékére, mög mindannyiunk egészségére koccintsunk, és igyunk hát ma este!
Aki töheti, táncoljon is eggy-két szögedit! No mög persze illendően tápait!

Lippentős, röszkettetős, körösztöző, olájos, mög darudöbögő… Micsoda nevek!
Micsoda táncok!

Tápai olájos (70 évessen!)

Ha lönne Szögedön ma illő Város-vezetés, hát ezöket a táncokat mindönki ösmerné!
Mert aki nem, azzal bizony a tősgyökös városatyák bizony mögismertetnék!
Ha máshogyan nem, hát gyermekei(n)k oskolai tanulmányain körösztül…
Csak úgy lippentősen, de bizony röszkettetősen, mög körösztözősen, darudübögőssen…

Érdemös olykor Gyura bácsi szerény végső nyughellyét is möglátogatni, mielőtt megint, majd végleg feledésbe merül…

Egy hideg temetőséta során észleltem döbbenten a sír lejártát (röndszörös temetőjárásaim közepette) Tóth Tamás temetőszakértő kíséretében… Cédula lengedezött rajta, hogy lejárt, ha mög nem újítják a bérletöt, a sírt a maradványokkal eggyütt fölszámolják (néhány hónapon belül). Hogy ez sönki másnak föl nem tűnt!?  Akár szöröncsének is nevezhetném… De a „vak véletlenben” nem hiszök.
Az élő kultúrkörben lelki erő létözik… mög lelki örökség, amely áthat mindönt…

Ács Gyuri bácsi sírját – mikor lejárt – mögmentöttem az enyészettől.
A megváltás díját képviselői keretömből ajánlottam föl. Röndölköztem is róla azonnal. Tájékoztattam erről Mészáros Attilát, – Tápé akkori képviselőjét – aki rögtön csatlakozott, mint tápai ebben maga is szívössen támogatott. Kettőnk keretéből a sír végre is – időszakosan – mögváltatott.

Ács György nyughellye azonban ma sem védött, mindön igyeközetöm és indítványom ellenére díszsírhellyé máig sem lött. – Igen, az Ő és számos hozzá hasonló Szögedi Nagyság sírját javasoltam
dísz-sírhellyi védelömre :

Szögedi jelöseink végső nyughelyeinek védelme – képviselői indítvány

A gyüttmönt balvezetés részérül csak a süket fülek !

(Szeged eltékozolt tíz-milliárdjaiból meg a kérkedőn „kultúrára szánt” milliárdokból a fabotka-körnek erre sem futotta… ehelyött leginkább öndicsérő nagy szavakra, mög önajnározó fogadásokra szokta…)

…

De mi lészön hát Ács György gazdag táncörökségével?

A tíz esztendővel ezelőtti szülinapján a köszöntés – Ács Gyura bácsi ma lenne 125 éves! –
sokak szívét mögdobogtatta…

Remény csillant, hogy síremlékénél talán több is emléköztethet majd rá…
Valami, aminek nyomán talán táncait is többen és gyakrabban táncolják majd…

Gombos András – a Szeged Táncegyüttes feje és lelke – régi tanulmányából könyvvé érlelődött
Ács Gyura bácsi emléközete. A magam részéről azonnal fölajánlottam a teljes kiadás költségeinek fedezetét.

Hellyi táncosunk emléközetének és táncai(nk)nak a hellyi közoktatásunkba lönne a hellye !
Möghirdethetjük végre a szogedi önkormányzati programot: Fölzárkózunk Apátfalvához !
(A)Pátfalván már évtizedök óta a közoktatás része a hellyi táncörökség (is).

Addig is… Táncoljuk hát – őseinkhöz méltóan – szögedi mög tápai táncainkat!
A tápai táncos mestör szülinapján itt van nekünk örökül a lippentős mög a röszkettetős…
Ha mög még nem tudnánk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján végre mögtanuljuk!

Hiszen…

Darudöbögős Gyura bácsink emléközete és Szöged,
no mög Tápé bizony ennél sokkal többet érdemöl !

Szöbb Szögedi Jövendőt!

kíván

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egyesület
Szögedi Védegylet
elnök

Örökül maradt Ács György után…

Kézirattár: AKT 237., 345.
Filmtár:
Ft. 154. Tápé (Csongrád m.) A felvétel helye: Budapest – Margitszigeti szabadtéri színpad.
Gyűjtők: Erdős Lajos. Gyűjtés ideje: 1952. III. 9. Táncfotótár: Tf. 20 009–17.
Ft. 154. 1. Oláhos. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit.: 120/I. 467.; Megjelenés: Martin György: Magyar tánctípusok kelet-európai kapcsolatai. MTA I. Osztályának Közleményei 21. (1964.) 67–96. Budapest; Martin György: East-European relations of Hungarian Dance Types.
In Europa et Hungaria. Congressus Ethnographicus in Hugaria (1963). 469–515. Budapest.; Pesovár Ernő–Lányi Ágoston: A magyar nép táncművészete. Néptánciskola I. 1974. 91–93. Budapest; Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981. 83.
Ft. 154. 2a–b. „Körösztöző”. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 3–4.; 8. Oláhos. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária (sz. 1897)
Ft. 154. 5.; 6c. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 6a.; 7a–b. Oláhos. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 9.; 11–12. Frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 10. Csárdás („Darudübögő”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Megjelenés: Szentpál Mária (összeáll.) é. n. „Darudöbögős” tánc leírása.

Tápéi darudübögő(s) / darudöbögő(s) (csárdás)

Ft. 467. Tápé (Csongrád m.) Gyűjtők: Martin György, Török Józsefné. Gyűjtés ideje: 1960. X. 18. Kézirattár: AKT 722.
Ft. 467. 1. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 785.; Megjelenés: Pesovár Ernő: A magyar páros táncok. 1997. 8. sz. tánc. Budapest.
Ft. 467. 2.; 3a–b. „Lassú és frisses”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 320.; Tit. 321.
Ft. 467. 5. Frisses („Lippentős”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 6.; 7. Lassús („Röszkettetős”; „Egylépés”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 9. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/II. Megjelenés: Martin György: Adatok Tápé tánchagyományaihoz. Az oláhos és a csárdás. In Juhász Antal (szerk.) Tápé története és néprajza 1971. 737–758. Tápé
Ft. 467. 10. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/III. Megjelenés: Martin György: Motívumkutatás, motívumrendszerezés.
A Sárközi-dunamenti táncok motívumkincse. 1964. Melléklet: Sárközi-dunamenti motívumtár. (Lányi Ágostonnal) 54. Budapest
Ft. 467. 11. „Lippentős”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.

The post Lippentős mög röszkettetős – Ács Gyura bácsi szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Ez az egyetlen olyan ház, amelyet Nobel-díjból vásárolt Valaki Magyarországon.
Mégpedig az egyetlen magyar-magyar Nobel-díjasunk.
Ennek ellenére (képviselői indítványom ellenére) 2002-ben a Város önkormányzata elmulasztotta megvásárolni és méltó emlékhellyé alakítani a Nobel-díjas villát…

Ha nem sikerült volna képviselőként közbelépnem, még át is alakítják, sőt talán le is bontják !!!
Érdemes megnézni a pénzpörgetők építési beruházásait akár a szembe-szomszédságban.
A garázs bontását már meg is kezdték… bontási engedély nélkül !!!
Ekkor léptem közbe képviselőként. Azóta (helyileg) védett a Nobel-díjas villa.

Ajánlott olvasmány :

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány) (2003-09-16)

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai gúny-határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el a tudományos sikerét, és itthon is várta be a világraszóló kitüntetés hírét…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

Végül a Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, amelyben 1940-től 45-ig lakott. A német megszállás megfigyelte, de a szovjetek, a kommunisták halálos fenyegetése kényszerítette a Hazája elhagyására.

Siralmas, ahogyan kicsúszott a város és a szegedi egyetem hatóköréből e tudománytörténeti kincs.

Most új esély nyílik, hogy Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr. Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték évtizedeken át az egyetem pincéjében porosodott (jobb esetben csak porosodott), és máig is csak méltó elhelyezésére vár.
Dr. Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke már csaknem 3 évtizede vár az emlékház megvalósítására, gyüttműködésre… Terveivel és alapítványi körével töretlenül az ügy rendelkezésre áll.

Bővebben itt: Szent-Györgyi emlékház

A kert alkalmas rendszeres dísz-fogadások rendezésére és a ház pedig alkalmas jeles vendégek elszállásolására. A közbülső időkben iskolák múzeumi (jellegű) látogatására… 

A ház a magyar Nobel-díj(as) és a C-vitamin hírének ékszerdoboza lehet. Ezen dolgozom 22 éve… 

Szent-Györgyi szellemi örökségével, a hagyaték muzeális tárgyaival és ezek mellett akár ultramodern elektronikai eszközökkel is tehetjük élőbbé a jeles házat…

A kert tisztásán pörgő C-vitamin hologramtól a falakon az elhaladáskor megjelenő Szent-Györgyi-képekig sok modern dologgal válhat valóban élővé e villa…

Természetesen csakis alapítványi tulajdonban tudom elképzelni a Nobel-díjas villa biztos jövőjét.
Alapítványunk szívesen vállalja a méltó berendezését és működtetését.
Akár a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvánnyal karöltve…

Más cégek jelentkezését, hozzájárulását és támogatását is örömmel fogadjuk…

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok :

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány) (2003-09-16)

Szent-Györgyi Albert emlékév (2007-03-23)

Szent-Györgyi emlékhelyet szeretnének (2007-03-27)

„Szent-Györgyi Albert vitaminpark és wellness központ” kialakítása ( Díszközgyűlési indítvány 2008.11.21.)

Szent-Györgyi: márkanév (2008-07-02)

Szent-Györgyi emlékház

Nobel-díjas CSOK

2024 dec. 3.

The post A Nobel-díjas villából végre illő emlékház lehet ! appeared first on Szögedöm.hu.

Újporlódi CSOK beindult.

Mit hoz a jövő?

Üdvözlettel:

Volford László

Eladó családi ház

Szeged, Szent-Györgyi Albert utca

Leírás

Mindennap szeretné átélni, hogy milyen körülmények között élt és dolgozott Magyarország egyik leghíresebb NOBEL-díjasa, Szent-Györgyi Albert? Itt a soha vissza nem térő lehetőség! A patinás ingatlan minden apró részletéből sugárzik az utca névadójának rendkívüli személyisége. Szeged, Újszeged, Szent-Györgyi Albert utcában egy 2004-ben felújított, 117 m2-es, 4 szobás téglaépítésű ház és a hozzá tartozó 34,4 m2-es melléképület eladó. A főépületben 4 szoba, 2 fürdőszoba, 2 konyha, háztartási helyiség is helyet kapott, melyekhez akár 4 járművel is kényelmesen parkolhatnak, az érkező vendégek az udvarban. Az ingatlan éke, a felső szint nappalijából megközelíthető, 14 m2-es íves terasz. A melléképületben kialakított apartman 1 szobával, 1 konyha-étkezővel, 1 fürdőszobával és egy terasszal rendelkezik. Elhelyezkedését tekintve, Újszeged egyik legcsendesebb részén, jól megközelíthető helyen található, melytől mindkét híd könnyedén megközelíthető. Az otthon melegét gáz-cirkó fűtés biztosítja. További információért hívjon bizalommal akár hétvégén is! Megtekintésre telefonos egyeztetés alapján van lehetőség. CSOK és kedvezményes kamatozású lakásvásárlási és felújítási hitelek elérhetőek az OTP hátterével, irodánkban.

The post Nobel-díjas CSOK appeared first on Szögedöm.hu.

A keleti kultúrák és nyelvek oktatása ma meghatározó szerepű és értékű kellene legyen a magyar (köz)oktatásban. Nem az. Távolról sem az.

Miközben folyik a kedélyes nemzetközi vállveregetés, hogy milyen jó barátságba kerültünk török testvéreinkkel, ugyan hány ember tud ma törökül ?

Miközben folyik a teljes pályás letámadás Kína részéről már kevésbé kedélyes értetlenségünk közepette, ugyan hány ember tud ma kínaiul ?

Miközben folyik a nagy- és kisorosz nép véres háborúja, amely közvetve vagy közvetlen (Kárpátalján) bennünket is fenyeget, ugyan hány ember tud ma oroszul ?

A nem is olyan régi polgári világban 4 idegen nyelvet beszélni egészen szokványos része volt az általános műveltségnek. Öregapám, Csanád-Arad-Torontál tisztifőorvosa még így mondogatta kisgyermekkoromban : „Ahány nyelv, annyi ember ! vagyis : Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy ! Annyit érsz, kicsi fiam…” Ma ki mondogatja ezt a velős mondást ? Nagyjából negyed százada senkitől sem hallottam. (Talán majd a Terminátor lefordítja Bábelt is a kedvünkért?)

Az angol ma ráragad a gyerekekre. A következő 3 alapnyelv ma a magyarnak a baráti török, amely kapu 150 millió „rokon” megértéséhez és ott az orosz, amellyel új barátságokat köthetünk, no meg a kínai, amelynek ismeretével elkerülhetjük, hogy emberöltőkre gazdasági gyarmatországgá váljunk… vagy esetlen végképp eltűnjünk… E három alapnyelv a Magyar Megmaradás záloga.

Erre teremt lehetőséget : Atilla – A Napkelet Modern Iskolája – A Kelet Kapuja
Keleti műveltséget valamint keleti nyelveket (is) oktató tanintézmény.
Keleti Ki-Tekintetű Tehetségfejlesztő Tan-Rendszer.

„Ex oriente lūx” – ma bizonyosan – Keletről jön a fény !

„Turán hazavár”

TURÁN UTÁN

Én érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem…

És hiszem, hogy hiába hull a vérem…
Közönynek szürke homokja beissza,
Ha Őshazámba nem mehetek vissza !

(Juhász Gyula)

Célunk : A Napkelet Magyar Iskolája – Orientalisztika azaz Korszerű Kelettan alap- és középfokon

A 12 osztályos alap- és középképzést kívánom beindítani egy országos iskola-hállózat keretében.
Nagyjából megyénként egy tanműhellyel…

Ez lesz gyermekeinknek és unokáinknak a túlélést jelentő KELET KAPUJA !

Alkalmas helyszín az Iskolanővérek Iskolája, amely Móricz Zsigmond Általános Iskolaként működött, amíg egy negyedszázada be nem zárták …

A politika ma már nem képes megállítani a Magyarság hanyatlását. Az egyházaink sem. Ahogyan ezt az iskolát is enyészni hagyták volna… Egy kőkemény keleti-magyar iskolarendszer az utolsó esélyünk !!!

Ehhez kérem a támogatásukat és minden Turáni Testvérünk támogatását.
A terv(ezet)em a mellékletben.

Turáni és Kathólikus változatban is…

Most annyi dől el, hogy a 100%-osan lakosság-ellenes pénzízű kifektetés valósul meg,
vagy az Újszeged városrész számára negyedszázada enyhítendő iskolahiány oldódik meg végre.

Máté evangéliumából is tisztán tudhatjuk, az igazi Gonosz, a Gonász nem más mint Mammón !!! A Pénz sémmi İstene. „Senki sem szolgálhat [egyszerre] két úrnak ! […] Nem szolgálhattok [egyszerre a Jó] İstennek meg a Mammónnak.” (Máté 6:24) vagyis „a Jó İstennek meg az ördögnek.”
Gyalunk is közérthetővé teszi tisztánlát(tat)ón a Természetes és a Jó igazi ellenségét, amikor így írja
az EMBERI HITVALLÁS költeményében :

Szeretem e világnak minden gyönyörüségét
És minden bánatát, a napot és esőt,
A márciusi zsongást, a decemberi békét,
A kelő csillagot és a lepihenőt.

Szeretem kis fiúk és lányok forradalmát
Iskolák udvarán, s a dérvert öregeknek
Bús topogásait, sírok örök nyugalmát…
Csak Mammón, gyilkosunk, csak téged nem szeretlek!

(Juhász Gyula)

Ajánlott olvasmányok :

Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét

2024 okt. 30.

Bevásárlóközpont vagy keleti kultúrákat oktató iskola? Fordulat az újszegedi épület sorsában

2024 nov. 12.

The post Mammón új hídfője vagy a Magyar Megmaradás reménye ? appeared first on Szögedöm.hu.

Hasonló állomások sora hirdette, hogy e vasút és az állomásai Egyazon Országhoz tartoznak…
Magyarországon végigvonatozva az állomások is hirdették mind az együvé tartozást !
Ezért is oly hasonlatos például a Ceglédi, a Szegedi és az (azóta oláh megszállás alatt álló, de) még álló Aradi Pályaudvar is…

Ezek az állomások nem csak pompás épületek lettek, de hatalmas előterekkel is rendelkeztek.
Néhány évtizede még kiváló alkalom lett volna e terek rendezésére. Szegeden különösen, ahol körös körbe csak apró eggy-két szintes épületek álltak… Kiváló kiszolgálóterek, mint pl. kávézók, pékségek, süteményezők lehettek volna, akár a Város kezelésében…

Mint jól látható, a villamos már 100, sőt még annál több éve is arra járt. Akkoriban azonban még többnyire csak gyalogosok, vagy lovaskocsin érkező urak és hölgyek jártak arra. Ma a korszellemnek megfelelően sokan gépjárművel érkeznek, hogy vonatra váltsanak…

Ehhez kelett volna igazítani az állomás fölújításakor a parkolási és átszállási (P+R) lehetőségeket is ! E fejlesztési lehetőségnek azonban keresztbe tett a helyi balvezetés tervtelensége. No meg a biztosan nyomuló ingatlan-maffia !

A kis házak helyett terpeszkedő ronda nagy társasházak nőttek, amelyek a környék forgalmát fölöslegesen növelték és a parkolási lehetőségeket is tovább szűkítették. A Város tervtelen balvezetése tehát az állomás környékének parkolási gondjait is tovább súlyosbította ! A felelősök ma is pozícióikban pöffeszkednek !
Az elszámoltatásuk még várat magára…

De hogyan is lehetne az Indóház tér gondjain és különösen az egészet elszenvedő környék, azaz a városrész gondjain enyhíteni ?

Először is: Növelni kell a parkolófelületet ! A fölöslegesen nagy gyalogostereken a vonatok beérkezését leszámítva a népek amúgyis csak elvétve lézengenek…

Másodszor : az idáig kiterjesztett fizető parkolóövezetet el kell törölni !
Ez a fizetési kötelezettség tolja be az állomásra kocsival érkezők tömegeit az addig békés, környékbeli mellékutcákba, ahol pedig – a szokott tervtelenségben – máig ingyenes a parkolás !

Harmadszor : Az állomásra bejövő és kimenő forgalmat eggyirányúvá kell tenni !
Így biztosítható a folyamatos be és kiáramlás a jelenlegi kháosz helyett…

Negyedszer : a vonathoz sietőknek (akiket szeretteik visznek) a kirakó pontokat már nyugaton legalább negyedszázada kialakították (angolkodón drop off point). Nálunk ennek a tervezési gondolata is elmaradt ! De hát ilyen az, amikor oda nem illők vezetnek egy Várost ! Ezen kellen változtatni idén, 22 év hűtlen kezelés után…

Ötödször : a Kűlukon túl egy kiegészítő parkoló rendszer is helyet kaphatna ! Természetesen megóvva az épített ipari örökséget is ! Pfaff Ferenc pompás örökét. Tudom, hogy ez túl sok a maiaknak…

De hát Ady szavaival :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)

Amit azonnal meg lehet oldani, az a fizető parkolási övezet rögtöni rendezése.
A többihez már tervezés is kell ! De hát ezért vagyunk ! Hogy elvégezzük, amit a hiábák 22 év alatt nem voltak képesek…

Kifinomultabb helyeken az ilyen közlekedési meg parkolási dolgokat közlekedési szakmérnökök intézik.
Olybá tűnik, hogy Városunk balvezetőinek a folyamatos mutyulás meg süketelés mellet ilyesmire nem telik. Pedig a Város lakói igazán megérdemelnék az élhető környezetet !

Szeged Városa ennél sokkal többet érdemel !

Szöged többet érdemöl !

Ajánlott olvasmány :

PFAFF-NAPON – PFAFF FERENC SZÜLINAPJÁN

Pfaff Ferencünk öröksége ma egyre fogy !
Avatatlan, tudatlan döntéshozók eggyre bontják a kisebb nagyobb szabványépületeket, amelyek Magyarországot jelentették… pl. eszetlenül Pfafftalanítottak az Észak-Balatonon… csaknem minden kis falu bájos bakterháza bontás áldozata lett…
A Szegedi Teherpályaudvar patinás épületei is bontás előtt állnak a hozzá nem értő balvezetés és a MÁV pesti káderkörének homályában…
Megvan azonban a tervem !

Pfaffeum !

Őrizzük meg Pfaff örökségét !
… hogy Magyarország ne múlt idő legyen, hanem gazdag és szebb jővő !!!

Ajánlott olvasmány:

A DEBRECENI PÁLYAUDVAR PUSZTULÁSA

The post A Szegedi Nagyállomás környéke mielőbb rendezendő ! appeared first on Szögedöm.hu.

Tyukodi pajtásom,
Kutya világ járja,
Magyar urak lakomáját
Folytatja a kánya.

Rongyos a dolmányunk,
Idegené házunk,
Folt hátán folt mente, csizma,
De azért pipázunk.

De azért az ősi
Rebellis hitünket
Nem tagadjuk, bár az ellen
Száz pandúrja büntet !

De azért kitartunk,
Verekedve váltig,
Édes Anyánk, Magyarország
Fölvidulásáig !

Először a Magyarság 1924 május 18.-ai számában jelent meg Kurucnóta 24-ben címmel.
A Délmagyarország 1925 augusztus 6.-ai száma is hozta már Uj kurucnóta címmel…

Érdemes ezt összevetni a betegesen dekadens és agyonajnározott Ady kuruc-költeményével :

Kurucok így beszélnek

Nekem, pajtás, úgyis mindegy,
Farkas esz meg, ördög esz meg,
De megesznek bennünket.

Medve esz meg, az is mindegy,
Az a szomorú és régi:
Véletlen, ki esz minket.

S az a szomorú és mindegy,
Hogy jó időben bennünket
Sorsunkra mi se intett.

Nekem, pajtás, úgyis mindegy,
Bánja fene, hogy ki fal föl
Buta, bús, mindegy-minket.

1915. április

The post Kurucnóta 24-ben – Uj kurucnóta – kerek száz esztendeje… appeared first on Szögedöm.hu.

Dsida Jenő, erdélyi magyar költőnk a még magyar (majd azóta elrabolt) Szatmárnémetiben született, 1907 Ígéret (május) hava 17.-én … és az elrabolt Kolozsvárott halt meg, 1938 Nap (június) hava 7.-én.

Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!!
Itt az idő, hogy bő 33 évvel a Vörös Terror után végre elnyerje helyét a Magyar Irodalom oktatásában is !

„Aki nem volt még magyar, nem tudja, mi a fájdalom.”

Dsida Jenőnk ifjan ment el… mindössze 31 évesen… mégis, amit alkotott !

Dsida Jenő szülei megismerkedésének regényes történetét Pomogáts Béla írta meg :
Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő. (Nap Kiadó, Bp., 2001, 8–9. o.)

A kora ifjúságától kezdve költőnek készülő ifjút Benedek Elek fedezte föl és indította el a pályáján.
„Elek nagyapó” unokának járó szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt a tehetsége kibontakoztatásában... 

DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban…

„Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.”

Pomogáts Béla szavaival: „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal.”

Nagy Feró zenésítette meg Dsida Jenő „Magyar Zsoltár”-át… az a Nagy Feró, aki indult az első magyar elnökválasztáson: „Szakadt országnak szakadt elnököt” jelszóval… de helyette a Patkányt választották meg (Göncz Árpádot) a hazaáruló (félre)vezetőink, aki a rabtársairól mindent jelentett… mindet ki is végezték… a magyarokat… egy hazaárulóért… Becsüljük hát Dsidát még többre Nagy Feróban !!!

Ajánlott még : Visszatér a végtelen a szívünkbe – Dsida Jenőre emlékezve

Csibi is éppen ma szülinapos ! – Eggy napon született Dsida Jenőnkkel…

DSIDA JENŐ MŰVEI

• Leselkedő magány. Versek; Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1928
• Magyar karaván Itálián keresztül; Erdélyi Lapok, Nagyvárad, 1933
• Nagycsütörtök. Versek; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1933
• Angyalok citeráján. Versek; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1938 (Erdélyi Szépmíves Céh X.)
• Jövendő havak himnusza, 1923–27
• Rettenetes virágének, 1928–1938
• Válogatott versek; bev. Rónay György; Révai, Bp., 1944
• Tóparti könyörgés. Válogatott versek; vál., bev. Áprily Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1958
• Arany és kék szavakkal; utószó Katona Tamás, ill. Szász Endre; Magyar Helikon, Bp., 1965
• Versek; bev. Szemlér Ferenc, bibliogr. Réthy Andor; Irodalmi, Bukarest, 1966 (Romániai magyar írók)
• Összegyűjtött műfordítások; sajtó alá rend., jegyz. Szemlér Ferenc; Ifjúsági, Bukarest, 1969
• Összegyűjtött versek és műfordítások; szerk., vál., utószó, jegyz. Szakolczay Lajos, bev. Láng Gusztáv; Magvető, Bp., 1983
• Út a Kálváriára. Válogatott versek és prózai írások; szerk. Csiszér Alajos, Pomogáts Béla, Rónay László, jegyz., életrajzi adatok, bibliogr. Csiszér Alajos, bev. Pomogáts Béla; Vigilia, Bp., 1985 (Vigilia-könyvek)
• Dsida Jenő levelesládája, 1928–1938; közzéteszi Csiszér Alajos; Gordiusz, Győr, 1991
• Séta egy csodálatos szigeten. Cikkek, riportok, novellák, levelek; sajtó alá rend., bev. Marosi Ildikó; Kriterion, Bukarest, 1992
• Tükör előtt. Képek és iratok Dsida Jenő hagyatékából; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1992 (Az Erdélyi Szépmíves Céh füzetei)
• Egyszerű vers a kegyelemről. Dsida Jenő húsz vallásos verse; rajz Deák Ferenc; Polis, Cluj-Napoca, 1994
• Légy már legenda. Dsida Jenő összes verse és műfordítása; szerk. Csiszér Alajos; Püski, Bp., 1997
• Légy már legenda. Dsida Jenő összes verse és műfordítása; szerk. Csiszér Alajos; 2. jav. kiad.; Püski, Bp., 1999
• Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő; vál., szerk., összeáll. Pomogáts Béla; Nap, Bp., 1998 (In memoriam)
• Égi mezőkön. Vallomások versben és prózában; szerk., utószó Kabán Annamária és Mózes Huba; Tinta, Bp., 2001 (Kalamáris könyvek)
• Magyar karaván Itálián keresztül; tan. Pomogáts Béla; 2. kiad.; Mundus, Bp., 2006 (Mundus – új irodalom)
• Az én dalom. Válogatás Benedek Elek Cimborájában közölt Dsida-versekből; szerk., vál., utószó Végh Béla Balázs; Ady Endre Társaság, Szatmárnémeti, 2007
• Zarándokút; vál. K. Jakab Antal; Kriterion, Kolozsvár, 2007 (Kriterion kincses könyvtár) + CD
• Misztrál – Dsida Jenő; Helikon, Bp., 2007 (Hangzó Helikon) + CD
• Anyanyelvünkért. Dsida Jenő nyelvművelő rovata a Keleti Újságban; szerk. Zsemlyei Borbála; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2008 (AESZ-füzetek)
• Buzdítás könnyűségre. Kötetből kimaradt versek, 1932–1938; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2009
• Útban a rendeltetés felé. Kötetből kimaradt versek, 1928–1931; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2010
• Estharangok. Dsida Jenő vallásos versei Deák Ferenc grafikáival; Polis, Kolozsvár, 2010
• Dsida Jenő összegyűjtött versei; összeáll., szerk. Láng Gusztáv és Urbán László; Savaria University Press, Szombathely, 2011
• Krisztusi kenyér. Engesztelő keresztény szeretet; vál., szerk. Varga Lászlóné és Varga László; Olvasók Háza, Bp., 2012 (Keresztény élet)
• Nyáresti áhítat. Kötetből kimaradt versek, 1928–1938; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2013
• Ének az egész világnak; Stúdium, Kolozsvár, 2015

Kodály Zoltán : Psalmus Hungaricus

The post MAGYAR ZSOLTÁR – DSIDA JENŐ SZÜLINAPJÁN… appeared first on Szögedöm.hu.

E napon született… 1776 Ígéret (május) hava 7.-én, a Vazs megyei Egyházashetyén 
Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel …

Berzsenyi Dánielt köszöntjük ma a 150. szülinapjára Juhász Gyula által írott versével…

A tikkatag magyar nyár napja barnúl
Bús homlokán és bágyatag szemén,
Konok szivében csöndes zivatar dúl,
Elverve dús vetése : a remény !

Pipája füstöl és haragja lángol,
Eszébe jut bírája : Kölcsey
S felködlenek a római világbol
Komor lemondás zordon hősei.

S boldog Horácra gondol, aki bölcsen
Borral, leánnyal megelégedett
S kevély nyakán dagadnak kék erek.

Ki itt a költő és magyar, ha ő nem ?
S míg döngő lépte mély homokba fúl,
A szilvafán egy vén harkály gyalúl.

A szilvafai vén Gyalunk, azaz Juhász Gyulánk Berzsenyi-költeménye először a Magyarország lap 1921 június 19.-ei számában jelent meg. Vélhetően Berzsenyi Dániel 150. szülinapjára vagy annak alkalmából írta. Azután szerepelt a Hárfa (1929) kötetében is…

Tanuljuk hát e gyöngyszemet, és szavaljuk együtt gyermekeinkkel, ahogy magyar emberhez illik…

Aki pedig a Balatonra látogat, különösen annak dél-nyugati tájára, annak esőben, de égetően tikkatag vakmelegben is ajánlott Nikla !

Keressen rá Somogy vármegyében nagyító lencsénkkel Niklára !

Hűvösebb időben érdemes ellátogatni Berzsenyi birtokára. Egy fél órácska gépkocsizással 200 évet utazhat a derék Magyar Gondolkodó :

Berzsenyi Dániel Emlékház – Nikla

Az 1811-ben épült kis udvarházában, Niklán 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot.
A szovjet hadsereg, azaz a 2. Ukrán Front (Второй Украинский фронт) alaposan kifosztotta a család udvarházát… Csak az utódok rendkívüli bátorságának köszönhetően menekültek meg a hagyaték értékes darabjai… A dédunoka saját személyes holmijai helyett a nagyrabecsült ős kéziratait mentette… a kisorosz (ukrán) horda elől…

A Berzsenyi-ház csöndes termeiben ma a költő személyes tárgyain túl találhatóak a levelei, valamint költeményeinek kéziratai és azok nyomtatott változatai is, valamint kedvelt pipái, tollai és népi hangszerei is…

Berzsenyi … A Hetyei Szülőház meg a Niklai Múzeum parkjába illik e fönti Gyalu-költemény !

Berzsenyi Dániel emlékháza (Egyházashetye) – Kép : Vadaro

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek… világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Egyházashetyén meg Niklán, a Berzsenyi Dániel Emlékházakban, ill. azok udvarán világol majd e költemény… Berzsenyi !!!

The post Berzsenyi szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

112 éve halott Magyar Ede, lánglelkű magyar műépítészünk !

ÉPÍTETT ÉRTÉKEIBEN ÉL A NEMZET.
A HAZAFISÁG MINIMUMA ÉPÜLET-ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME. (Sz.)

Több mint egy évszázada nincs már közöttünk Magyar Ede, a magyar műépítészet lánglelkű mestere …

1877 január 31.-én született Orosházán a magyar(os) szecesszió egyik legbrilliánsabb mestere,
Magyar Ede, aki a századfordulón az Alföld meghatározó építésze volt.

1912 ígéret (május) hava 5.-én, pályája csúcsán fejezte be 35 évesen az életét…

Ma az irodalmat külön tantárgyként tanítják, míg az építészet a magyar közoktatás mocsarában merülve meg sem villanthatja a jelentőségét és megőrzendő, közkinccsé avatni méltó értékeit…

Magyar Ede az építészetben olyan nagyság, mint Márai vagy József Attila a költészetben !
Éppen olyan gyakran kellene, mert illene hát Őt emlegetni is !!!

Reök Palota – www.ujszeged.hu

Szegeden is szép számmal hagyott szépségeket örökül. A Porváros egyik legjellegzetesebb épülete már több mint egy évszázada, az Ungár-Mayer-palota : a sétatér, azaz a Kárász utca kapujaként trónol-tornyol, annak őreként. (Hajdan a helyi villamosközlekedésnek is tájékozódó pontja volt.)

A vele szemközt álló régi szerény földszintes épületet a szocializmus egy ízléstelen nagy szögletes rémmel helyettesítette be (balról), amely azóta is ott éktelenkedik egy szégyenletes, sötét magyarellenes kor emlékezetes hegeként… Mondjuk ki bátran ! Valószerűtlenül otromba !!! Magyarhoz méltatlan !!!

Az elmúlt 3 évtized gyáva városvezetői és megátalkodott toronyaljasai sem látták a helyén a Szebb Jövőt… Hogyan is látnák azt a szellemi-lelki világtalanok ma ?! Pedig…

Magyar Ede több változatban is megtervezte e pazar sarok-palotát. Amennyiben e palotának – ahogyan az elmúlt két évtizedben (képviselőként is) számtalanszor indítványoztam már – egy másik változatát fölépítjük tükörkép(i)re, szépre, a mai szögletes szürke szörny helyére, úgy végre méltán megkoronázhatjuk Szeged belvárosát egy eddig (tervekben) rejtett ékkövével !

Magyar Edénknek máig is vannak fiókban porladó tervei… Csak meg kellene őket végre valósítani !!!

Magyar Ede terve az irattár poránál, e Város pedig az elmúlt 75 év vezetőinél sokkal többet érdemel !

A helye pedig a jelenlegi látképet uraló palota tükörképi párjaként könnyen meglelhető…

Ahogyan a Kárász utca kezdetének ma kinéznie illene …
De akár már száz esztendeje nézhetne ki így…

De ehelyett ma is a szocreál trónol Szegeden… a sétáló utca, a főutca fején…
És így is lesz ez, amíg el nem múlik a percemberkék ideje…

ADY ENDRE: A PERC-EMBERKÉK UTÁN… Bujtor István szavalatában… de az antimagyarok ezt is ellopták…

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ajánlott olvasmány :

The post MAGYAR EDE HALÁLA NAPJÁN MERENGVE SZEGEDEN… appeared first on Szögedöm.hu.