Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott Város- és magyarellenes elnyomatásban „ünnepelhetjük”. Az agymosottság mára már határtalan…

A Fölszabadulás Napját negyedszázadon át hirdettem…
és folyton csak süket fülekre találtam, ma már nem hirdetem…
Most még egyszer-egyszer terjesztem…

A rácok még ezeket a szánalmas gúnyhatárainkat sem tartották tiszteletben…

A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok 1921 augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet. No persze… Magyar katonai közbelépésre… 
Több, mint eggy kerek esztendővel Trianon után !!!

1921 augusztus 21.-e – Szerencsés dátum ! Emlékezetes, kettőzetes 21-es !

Az 1944-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged Fölszabadulásának Napja!

Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból méltón ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden – a rendszerváltozás óta eltelt – több, mint 30 év alatt sem sikerült…

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség. Öreg hellyi hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga.

Természetesen, a Szeged-ellenes balvezetés eltakarításával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben e jeles napot is végre tisztes keretek közt ünnepelhetjük majd… Akárcsak Szeged Fölszabadulásának napját, vagy a Nándorfehérvári Diadal napját is…

A gondolataiban is mérgezett szegedi nép ma is a Város legnagyobb adósságának mesterét ünnepli…

De lássuk a történelmet ! Hogyan is kerülhetett Újszeged rác fönnhatóság alá ?
A honveszejtő vörös Károlyi a Délvidékkel együtt még Újszegedünket is elveszejtette ! Volna…
1918 november 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó
– „Nándorfehérvári” helyett – „Belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet is.
Bizonyára jelképes értelme lehet annak is, hogy éppen a Vakok Intézetét foglalták el először,
sőt ott is szállásolták el magukat és ott rendezték be a főhadiszállásukat is.

Hamarosan megkezdték az önálló közigazgatás és az újszegedi hídfőnél a határátkelő megszervezését.
Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy rác kupec lett a városka pénztárnoka.

Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait (leányokat és asszonyokat is) három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez, a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal : a 25 botütéssel ! (A mostani nemzetközi nagy barátkozásban erre is emlékezik az Igaz Magyar!)

A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért Szegedről átlátogató francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá.

Újszeged – már megboldogult – legöregebb asszonya mesélte el nekem 100 esztendősen, könnyek között, hogyan nyomorították meg az édesapját. Akkoriban Ő igen csinos fiatal lányka volt…

Nincs ma már mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 esztendőnek. Anélkül mentek el, hogy filmen rögzíthettük volna, mert hazaárulóink az öngyalázatot az igazságnál sokkal fontosabbnak tartották…

De hiába volt még Trianon is ! Trianon terrora után egy esztendővel a (hajdan török elől űzötten is) befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott Városban.

Nem is csoda, ha 1921 augusztus 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, az internáci Vörös Terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szögediekön, no mög főleg újszögediekön áll majd…

Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt késedelme szégyenében a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés …

E napon a Fölszabadulás filmjét néznénk, a gyermekeink mög a Fölszabadulás rajzfilmjét néznék…

Ehelyett idén is csak hétköznapi jelentéktelenség folyik süketen kilúgozott gyökértelenséggel…
Mindenki számára világos: Ez nem csupán „feledékenység” a toronyaljasoktól !
Ez az elkenegetés és a folyamatos nemzetellenes süketelés a lételemük !

Aki ma Újszegeden él, csak azon gondolkozzon el, hogy lehetne ma Szeged és Újszeged között a Tisza a határ ! És ott élnének mind Szerbiában !!! Kisebbségben, idegenben…

A hivatalos ünnepség hagyományának újjáteremtéséig
Legalább otthoni megemlékezésre kéri
a még maradék Szögedieket :

Dr. Szabó László
Újszeged volt képviselője
a Város volt polgármesterjelöltje

Szegeden, 2023 Új kenyér (augusztus) hava 21.-én

The post Újszeged Fölszabadulásának Napján appeared first on Szögedöm.hu.

1527 Áldás hava 22.-én Szegeden halálosan megsebesítették az aljas martalócaival a Városra támadó
C(s)erni Jovánt. A rác (szerb) vezért Szapolyai János eredetileg a déli végek védelmével bízta meg, ám ő martalóc hadával itt dúlni, fosztogatni kezdett. A fosztogatók és népirtók utódai ma hősként tisztelik őt…

C(s)erni Jován vezér szobra ma is áll a megszállott Szabadkán, azazhogy ma Rabkán.

A hagyomány szerint a „Fekete cár”-t egy szögedi szögény embör lőtte szívön.

De lássuk csak a történelemhamisítás legalját !!!
A Fekete Cár eggyetlen eggy esztendeig fönnálló „birodalma” Dél-Magyarországon :

Ím a Cserni Jován által 1526 és 1527 között terrorizált és fosztogatott terület, amelyet a rácok (szerbek) egy része – nem szerény történelemhamisítással – hajdani független „állam”-ként is emleget ma is.
Ezen a jogon hívják e magyar vidéket ma Szerb Vajdaságnak…
No persze épp azidőtájt járt éppen arra a világ legnagyobb török serege is, hogy Mohácsnál véget vessen Magyarországnak… De a birodalmi álmú rác regékből valahogy ez a súlyos tény is teljesen kimaradt…
Milyen érdekes !

A győzedelmes Perényi Péter volt a legfőbb vezetője a tomboló és – török helyett – a magyart fosztogató rácok (szerbek) elleni had-szervezésnek.

Perényi Péter – Augustin Hirschvogel rézmetszetén.

Lássuk Jován népét is ! A bocskorosokat, akiket magyaros vendégszeretettel befogadtunk…

A törökök elől a befogadó Magyarországra menekülő rácok (önnevükön szerbek) 1527-ben bennünket, a befogadókat fosztogattak, mészároltak. Az anti-magyar Habsburg kormányzat később magyar földterületek és kiváltságok nekik adományozásával újra meg újra fölhasználta őket a magyarok ellen… Nem is kellett nagyon unszolni őket, a Rákóczi-szabadságharc, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt is hősiesen hátbatámadtak bennünket.

Érdemes a történelmet alaposabban megismerni !
A történelemhamisítókat pedig leleplezni, és torz propagandáikat kisöpörni !!!
A szomszédainkat pedig ettől, de nem ezért, lehet még szeretni…
Sőt ! Éppen a múltbéli hamisságaik beismeréséért, a bűnbánatukért lehet őket igazán szeretni…

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány még :

The post A magyarirtó rác martalóc csúfos veszte Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Éppen 100 esztendeje szabadult föl Újszeged.

Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott Város- és magyarellenes elnyomatásban „ünnepelhetjük”. Az agymosottság mára már határtalan…

A Fölszabadulás Napját csaknem 20 éven át hirdettem, és folyton csak süket fülekre találtam, ma már nem hirdetem…
Most még egyszer szer-terjesztem…

A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok 1921 augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet. Magyar katonai közbelépésre… 
Több, mint eggy kerek esztendővel Trianon után !!!
1921 augusztus 21.-e – Szerencsés dátum ! Emlékezetes, kettőzetes 21-es !

77 esztendővel ezelőttig, az 1944-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged Fölszabadulásának Napja!

Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból méltón ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden – a rendszerváltozás óta eltelt – 30 év alatt sem sikerült…

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség. Öreg hellyi hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga.

Természetesen, a Szeged-ellenes balvezetés eltakarításával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben e jeles napot is végre tisztes keretek közt ünnepelhetjük majd… Akárcsak Szeged Fölszabadulásának napját, vagy a Nándorfehérvári Diadal napját is…

A gondolataiban is mérgezett szegedi nép ma is a Város legnagyobb adósságának mesterét ünnepli…

De lássuk a történelmet ! Hogyan is kerülhetett Újszeged rác fönnhatóság alá ?
A honveszejtő vörös Károlyi a Délvidékkel együtt még Újszegedünket is elveszejtette ! Volna…
1918 november 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó
– „Nándorfehérvári” helyett – „Belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet is.
Bizonyára jelképes értelme lehet annak is, hogy éppen a Vakok Intézetét foglalták el először, sőt ott is szállásolták el magukat és ott rendezték be a főhadiszállásukat is.

Hamarosan megkezdték az önálló közigazgatás és az újszegedi hídfőnél a határátkelő megszervezését.
Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy rác kupec lett a városka pénztárnoka.

Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait (leányokat és asszonyokat is) három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez, a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal : a 25 botütéssel ! (A mostani nemzetközi nagy barátkozásban erre is emlékezik az Igaz Magyar!)

A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért Szegedről átlátogató francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá.

Újszeged – már megboldogult – legöregebb asszonya mesélte el nekem 100 esztendősen, könnyek között, hogyan nyomorították meg az édesapját. Akkoriban Ő igen csinos fiatal lányka volt…

Nincs ma már mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 esztendőnek. Anélkül mentek el, hogy filmen rögzíthettük volna, mert hazaárulóink az öngyalázatot az igazságnál sokkal fontosabbnak tartották…

De hiába volt még Trianon is ! Trianon terrora után egy esztendővel a (hajdan török elől űzötten is) befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott Városban.

Nem is csoda, ha 1921 augusztus 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, az internáci Vörös Terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szögediekön, no mög főleg újszögediekön áll majd…

Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt késedelme szégyenében a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés …

E napon a Fölszabadulás filmjét néznénk, a gyermekeink mög a Fölszabadulás rajzfilmjét néznék…

Ehelyett idén is csak hétköznapi jelentéktelenség folyik süketen kilúgozott gyökértelenséggel…
Mindenki számára világos: Ez nem csupán „feledékenység” a toronyaljasoktól !
Ez az elkenegetés és a folyamatos nemzetellenes süketelés a lételemük !

A hivatalos ünnepség hagyományának újjáteremtéséig
Legalább otthoni megemlékezésre kéri
a még maradék Szögedieket :

Dr. Szabó László
Újszeged volt képviselője
a Város volt polgármesterjelöltje

Szegeden, 2021 Új kenyér (augusztus) hava 21.-én

The post Újszeged Fölszabadulásának 100. évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.

98 esztendeje szabadult föl Újszeged.

Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott Város- és magyarellenes elnyomatásban ünnepelhetjük. Az agymosottság mára már határtalan…

75 esztendővel ezelőttig, az 1944-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged fölszabadulásának napja!
A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok 1921. augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet.
Több, mint eggy évvel Trianon után !!!
1921. augusztus 21.-e – Szerencsés dátum ! Emlékezetes, kettőzetes 21-es !

Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból méltón ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden – a rendszerváltozás óta eltelt – 30 év alatt sem sikerült…

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség. Öreg hellyi hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga.

Természetesen, a Szeged-ellenes balvezetés eltakarításával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben e jeles napot is végre tisztes keretek közt ünnepelhetjük majd… Akárcsak Szeged fölszabadulásának napját, vagy a Nándorfehérvári Diadal napját is…

De a gondolataiban is mérgezett szegedi nép ma a Város legnagyobb adósságának mesterét ünnepli…

De lássuk a történelmet ! Hogyan is kerülhetett Újszeged rác fönnhatóság alá ?
A honveszejtő vörös Károlyi a Délvidékkel együtt még Újszegedünket is elveszejtette ! Volna…
1918 november 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó
– „Nándorfehérvári” helyett – „Belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet is.
Bizonyára jelképes értelme is lehet annak, hogy éppen a Vakok Intézetét foglalták el először, ott is szállásolták el magukat és ott rendezték be főhadiszállásukat is.

Hamarosan megkezdték az önálló közigazgatás és az újszegedi hídfőnél a határátkelő megszervezését.
Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy rác kupec lett a városka pénztárnoka.

Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait (nőket és asszonyokat is) három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez, a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal : a 25 botütéssel !

A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért Szegedről átjáró francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá.

Újszeged – már megboldogult – legöregebb asszonya mesélte el nekem 100 esztendősen könnyek között, hogyan nyomorították meg az édesapját. Akkoriban Ő igen csinos fiatal lányka volt…

Nincs ma már mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 esztendőnek. Anélkül mentek el, hogy filmen rögzíthettük volna, mert hazaárulóink az öngyalázatot az igazságnál fontosabbnak tartották…

De hiába volt még Trianon is! Trianon terrora után egy esztendővel a (hajdan török elől űzötten is) befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott városban.

Nem is csoda, ha 1921. augusztus 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, az internáci vörös terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szögediekön, no mög főleg újszögediekön áll majd…

Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt késedelme szégyenében a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés …

Ehelyett idén is csak hétköznapi jelentéktelenség folyik süketen kilúgozott gyökértelenséggel…
Mindenki számára világos: Ez nem „feledékenység” a toronyaljasoktól !
Ez az elkenés és a folyamatos nemzetellenes süketelés a  lételemük !

A hivatalos ünnepség hagyományának újjáteremtéséig
Otthoni megemlékezésre kéri
Önöket tisztelettel:

Dr. Szabó László
Újszeged volt képviselője
polgármesterjelölt

Szegeden, 2019. Új kenyér (augusztus) hava 21.-én

The post Ma lenne Újszeged fölszabadulásának a napja! appeared first on Szögedöm.hu.

A magyar ellenes rác népirtások 1527 óta napirenden voltak. Megtorlás, magyar bosszú soha nem történt. 1849 után sem!
1942-ben a rácok által tervezett magyar és német ellenes etnhikai piszkolgatások ellen azonban megesett a „razzia”.
A rác fegyvercsempészek által bestiálisan lemészárolt és megbecstelenített 12 csendőr – nemi szervével a szájában meztetlenül kiterítve – háborús időkben megtorlásért kiáltott !!!
A háborúban álló Magyarország, Horthy Miklós kormányzása idején két év alatt pontosan kivizsgálta az 1942-es újvidéki razzia eseményeit, megállapította az áldozatok számát, kárpótlást fizetett nekik, a bűnösöket bíróság elé állította, elítélte őket.

A rácok (szerbek) viszont több, mint 70 év alatt sem voltak képesek erre, még ma is csak össze-vissza hazudoznak, relativizálják az 1944-’45-ös megtorlás eseményeit, kisebbítik az áldozatok számát (pedig Cseres Tibor óta tudjuk, hogy legalább 40 ezren voltak). Sajnos az ártatlan magyar áldozatok számát még egyes „magyar” történészek is kisebbítik, dokumentumokra hivatkozva… miközben pontosan tudjuk, hogy a rác népirtók szándékosan nem hagytak hátra dokumentumokat!

A rácok (szerbek) még ma is a kollektív bűnösség elvét vallják, csak egyéni kérelmek alapján, egyenkénti, hosszú évek jogi eljárásai alapján hajlandóak egyesek ártatlanságát esetleg elismerni.

Amíg a szerbek nem kérnek bocsánatot az 1944-’45-ös bűneikért, nem rehabilitálják kollektív módon a magyarokat és nem fizetnek kárpótlást az áldozatok leszármazottainak, addig nem beszélhetünk megbékélésről. Addig csupán taktikáznak (szükségük van a magyar támogatásra az EU tagságukhoz), amely taktika azonnal változni fog, visszaáll a magyargyűlölő szintjükre az EU-ba történő belépésük után (Lásd. Románia). Ezért alapvető, hogy Szerbia EU-ba lépésének egyik alapkövetelményéül kell állítani a Délvidéki Holokauszt áldozatainak teljeskörű kárpótlását!

A történtekről szól a szombati megemlékezés, ahol a Délvidéki Holokauszt egyik túlélője is megszólal.
Kiirtották a családját, elvették a házát…
Ő hivatalosan máig is háborús bűnös.

Ajánlott olvasmány meg emlékező hanganyag még: Csúrogi tömeggyilkosság – 70 éve büntetlenül!

The post Délvidéki Magyar Holokauszt – Megemlékezés az áldozatokról appeared first on Szögedöm.hu.

A győzelmes Perényi volt a legfőbb vezetője a tomboló és – török helyett – magyart fosztogató rácok (szerbek) elleni szervezkedésnek.

Perényi Péter Augustin Hirschvogel rézmetszetén.

A törökök elől a befogadó Magyarországra menekülő rácok (önnevükön szerbek) 1527-ben bennünket mészároltak. A Habsburg kormányzat később (magyar) földterületek és kiváltságok adományozásával használta fel a magyarok ellen őket megint a Rákóczi-szabadságharc, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt is hátbatámadva bennünket.

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

The post A magyarirtó rác martalóc Jován veszte Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A tájékozottabb, olvasottabb emberek jól tudják, hogy a tankönyvekben található, helyenként történelemhamisító állításokkal szemben Winston Churchill egykori brit miniszterelnök háborús bűnösnek, tömeggyilkosnak tekinthető.

A fősodratú médiától és szakirodalomtól eltérő források szerint egyértelmű, hogy Churchillnek köszönhető Berlin terrorbombázása, amikor a katonai célpontok helyett a német lakosságot vették célba az angol bombázók. A véreskezű alkoholista lelkén szárad Drezda (minden ok nélkül történő) elpusztítása is, ahol mintegy százezer civil esett áldozatul.

Churchill nemcsak a németeken élte ki szadista hajlamait, hanem azt javasolta, mérges gázzal bombázzák Tokiót. Javaslatát csupán azért nem fogadták el, mert az USA-ban akkorra már elkészült az első két atombomba.

Ezek mind többé-kevésbé közismert tények. A napokban viszont újabb érdekesnek mondható adatok láttak napvilágot a történelem sötét alakjáról.

Dragoslava Koprivica szerb írónő bemutatta a Milan király és lady Churchill című új regényét. A könyv nagyrészt Churchill anyja, Jennie Jerome emlékiratain alapszik, de a szerző különböző európai országok archívumaiból, számos nyelven megjelent újságcikkekből és jegyzetekből is merített. A származására utaló nyomokat Winston Churchill ugyan megpróbálta eltüntetni, de nem sok sikerrel.

Jennie Jerome naplójából kiderül, hogy halálosan szerelmes volt Milan Obrenović szerb királyba – hangsúlyozta Koprivica könyvbemutatóján. Különböző események és dátumok egyeztetése alapján az írónőben összéállt a kép: a kis Winston bizony Jennie és Milan intim kapcsolatából jött (sajnos) a világra.

A későbbiekben, miután „nagy ember” lett belőle, Churchill szeretett volna szabadulni vér szerinti faterja emlékétől. Ezt az elméletet alátámasztja a Sztálin naplójában szereplő feljegyzés is, amely a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság sorsáról szól. Amikor Churchill, Roosevelt és Sztálin 1945-ben, a jaltai konferencián az említett ország státusáról tárgyalt, Churchill rendkívül szenvedélyesen képviselte álláspontját, miszerint a délszláv országban meg kell szüntetni a királyságot, és helyette felállítani a kommunista rezsimet, valamint a király aranyát Tito rendelkezésére bocsátani. Erre Sztálin megkérdezte tőle:

– Mi történt, valamelyik szerb király a tyúkszemedre lépett?

Újabb érdekes, Churchill magánéletével kapcsolatos titokra derült fény. Michal Bloch brit szerző, aki a huszadik század ismert politikusairól ír könyvet, számos forrás alapján arra a következtetésre jutott, hogy Churchill kettős életét élt: házas emberként titkos homoszexuális kapcsolato(ka)t folytatott.

Voltaképpen a látszat kedvéért vette feleségül Clementine Hoziert, akihez mindvégig durva és rideg volt. Így is összehoztak öt gyermeket, ami mindenképpen fontos volt Churchill imázsa és karrierje szempontjából. Ennek ellenére sokkal inkább vonzódott az azonos nemű egyénekhez.

Még 21. éves korában az egyik évfolyamtársa a Harrow egyetemen azt állította, Winston ugyanolyan erkölcstelen életmódot folytat, mint Oscar Wilde költő és író, akit homoszexualitás miatt bebörtönöztek. Churchill ezt kikérte magának. Mivel a társa nem tudta bizonyítani a vádat, kénytelen volt kártérítést fizetni a „sértett félnek”.

Amikor már nős ember és miniszterelnök volt, Churchill többnyire feminizált munkatársakkal vette magát körül. Közülük kitűnt Edward Marsh személyi titkára, aki nagy előszeretettel mutatta be főnökének két közismerten homoszexuális barátját: Noel Cowardot és Ivor Novellót.

Winston Churchill idős korában könnyített a lelkén: beismerte Somerset Maugham ismert írónak, hogy intim kapcsolatban volt Ivor Novello musical zeneszerzővel.

Most, hogy tudjuk, Churchill milyen komplexusokkal, frusztrációkkal, nemzeti és szexuális identitászavarral küzdött, ráadásul súlyos alkoholizmusban szenvedett, érthető, miért viselkedett olyan abnormálisan a második világháború alatt és után. Ez sajnos aligha vigasztalhat bárkit is, hiszen Churchill jelentősen befolyásolta egy még szörnyűbb világ kialakulását és közvetve a mi sanyarú sorsunkat is.

A britek mindjárt látták, milyen emberről van szó, ezért a „háborús érdemei” ellenére a második világháború után már nem választották újra miniszterelnöknek.

Telegraf, Blic és más források nyomán K. P.  

Forrás:  delhir.info – Óriási sztori: Churchill valószínűleg szerb (és homoszexuális) volt!

The post Churchill származása és hajlamai appeared first on Szögedöm.hu.

A mai Duna sodorvonala a hivatalos határ Horvátország és Szerbia között, és itt talált egy cseh fiatalember egy 20 éve egyik állam által sem használt, elbirtokolható szigetet -Sziga a neve, – amely a folyó jobb partján, tehát nemzetközi jogilag horvát területen, de az ősi folyók nyomvonala okán mégiscsak Szerbiához (vagyis a történelmi Magyarországhoz!) , konkrétan Zombor városához tartozik, bár a horvát erdőgazdaság kezeli.

Horvátország azonban ragaszkodik a térképen rögzített, mostanában GPS pontokkal letűzött történelmileg kialakult határhoz, ami nagyrészt a Duna régi folyását követi.

Közel van bezdáni híd is, a térséget a szerb-horvát háború is érintette, de a harcok elültével senkinek nem kell igazán az ártéri terület, viszont alá van aknázva.

Közelben van a gazdag néprajzú bácskai Kupusina is (Bácskertes)…

Az önjelölt államfő („álomfő”) most tárgyal, marketinggel, internetes köztársaságnak is tekintik őket. Államalapítási turizmusnak is tekintik ezt.

Liberland elnöke és Zombor alpolgármestere

Megjegyzem a szintén zavaros észjárású ebből a térségből való Bacskulin bán is valami hasonlót álmodott a szerb-magyar határon Röszke-Horgos térségében, a gyálai Holt Tisza mentén…

Őrültek mindig is voltak ebben a hányattatott soknemzetiségű, megzavarodott identitású térségben…

F.Z.

De a legfőbb kérdés, hol és hogyan érvényesíthető a – legszerényebben számolva is ezerszáz éves – magyar érdek ?! (Sz.)

Lásd a bővebb cikket térképekkel itt: HOPPÁ! LIBERLAND UTÁN EZÉRT TARTHATNA IGÉNYT TERÜLETEKRE MAGYARORSZÁG IS (Alfahír)

The post Liberland lehetne akár Magyarország is! appeared first on Szögedöm.hu.

Iskoláinkban ma sem oktatják tananyagként!

Mások holokausztját igen, de a magunkét nem!

Egészen különös ez az önmegtartóztatás, amellyel politikai vezetőink tartózkodnak saját nemzetünk tragédiáinak emlékezetétől. De különösen különös, ahogyan elfeledkeznek magyar(?) vezetőink a túlélő kárvallottak kártéríttetéséről…

Egyelőre ott tartunk, hogy még a történtek föltárása sem történt meg, De még elkezdődni is csak alig kezdődött. Hallgatás és széles körű értetlenkedés mindenütt. Nem lehet kétséges, hogy az utolsó túlélők, a beszélő szemtanúk kihalására várnak, pedig déli szomszédainkkal a megbékélés csakis az áldozatok elismerése és teljes körű kárpótlása után kezdődhet meg…
Pedig szép lenne már velük is békén élni… ahogyan befogadtuk őket a török elől… ahogyan eltűrtük és megbocsájtottuk a Cserni Jován féle magyarirtást, de még 1848-49 hátbatámadását és legaljasabb kegyetlenkedéseiket is…
Nem rajtunk áll a dolog! Legalábbis a barátkozás dolga nem a mi oldalunkról hibádzik…

A rác kommunisták, a saját rác (szerb) polgáraikkal is vadállatiasan kegyetlen – rózsaszín mázban ezerszer meghamisított – partizánok vérfürdője máig is hallgatni kényszeríti a túlélők többségét. Amíg ők végre megszólalnak, addig itt egy csonka lista a csonkaország csonkajogú magyarjainak és lelkükben is megcsonkított, elszakított nemzettársaiknak:

Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok

Aki pedig tanárként, vagy iskolaüzemeltetőként, esetleg oktatásban résztvevő szabadúszóként végre részt kívánna venni a 70 esztendeje(!) késlekedő fölvilágosításban, annak itt a fogódzó!
Hordozható iskolai, művházi kiállítási anyag:

A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken…

Itt az idő megismerni végre a magunk elhallgatott megkínzatását, a Délvidéki Magyar Holokausztot!

Holokauszt-kirándulásokra már pénzt is ad majd a magyar állam!
Illendő délvidéki kirándulás ájult libsi pestieknek:
“A Hősök terétől a Csúrogi Dögkútig!”
Na végre!

Ha valakinek nyafoghatnékja, vagy szabadidős lovagolhatnékja támadna a szóhasználaton, hát HOLOKAUSZTnak a délvidéki népirtást maga Teleki Júlia, a holokauszt-túlélő nevezte.

Teleki Júlia: Hol vannak a sírok?

Könyve melegen ajánlott olvasmány.
Lefekvés, de különösen elalvás előtt azonban semmiképpen sem javasolt!
Középiskolai történelemoktatáshoz különösen ajánlott olvasmány!
Egy irodalmi Nobel-díjat is megér! De a Sorstalanság ismeretében akár hármat is!

A saját édesapja sírját keresve írta… Azt a sírt azonban sohasem fogja megtalálni, hiszen az egész halálbakínzott falut a dögkútba hányták… Aztán egy sok évvel későbbi éjszakán nehézgépekkel kihantolták a nagyját, és az enyvgyárba szállították, hogy nyom se maradjon!

Ez a horrorhelyszín ma sem emlékhely! A Csúrogi Holokauszt Múzeum ma sem áll!

De mi magyarok mindig is túl kedvesek voltunk az idegenekkel!
Ezért is élték föl az országunkat.

Aki mégis emlékezne a saját történelmére is, hát mégis megteheti. Ha nem is könnyű hozzájutni, de vannak agyonhallgatott könyvek a valódi történelemről is.

Íme: A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma

…

Az elmúlt nyár derekán zsidó holokauszt-emlékművet avattunk a Dóm gyepén.

Markovics Zsolt főrabbi köszöntőjében hangsúlyozta: Szegeden létesült az első olyan holokauszt-emlékmű, amelyet nem kormány, nem város, nem önkormányzat, hanem a katolikus egyházmegye állíttatott.
Kiss-Rigó László, a Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke ünnepi beszédében elmondta: a katolikusok összetett érzésekkel emlékeznek a vészkorszak tragédiájára. Szomorúsággal, együttérzéssel, és arra is gondolnak, hogy a tragédia áldozataiért sokan és sokat tettek ugyan, de többet kellett volna. Bántja őket az is, hogy hiányoznak az elhunytak, hiszen – emlékeztetett a püspök – Szegeden hagyományosan jó a kapcsolat a katolikus egyház és a zsidó hitközség között.
A püspök azt mondta: az emlékmű ezeket az érzéseket jeleníti meg.

A vészkorszakban történtek 70. évfordulójára elkészített alkotás, Kovács Jenő szobrászművész munkája két embert ábrázol egy csónak formájú kő posztamensen. A kőről az egyik bronzfigura, amely a zsidóságot szimbolizálja, kibillenve már-már a habokba esik, a másik, a katolikus egyházat szimbolizáló, égre emelt tekintettel fohászkodik.
“Nagy kérdés volt, hogyan lehet olyan szerethető szobrot alkotni, amelyet mindenki elfogad” – mondta a szobrászművész.
Az emlékművet a Dóm melletti “Szolidaritás parkjában” helyezték el.

A magyar – mint a világ legbefogadóbb nemzete – példát adott most is a Világnak!
Kegyeletünk, előzékenységünk és udvariasságunk nehezen fölülmúlható.
A magunk fájdalma helyett először a másokét, a befogadottakét siratjuk…

Magyar ember azonban nem lehet, aki másokért a sajátjait feledi!

A szegedi katholikusok és nem katholikus magyarok is megkönnyebbüléssel látnák, ha végre a szögedi katholikusok – a Szögedi rajok – holokausztjának emlékműve is elnyerné végre méltó helyét a Dóm emlékkertjében…

Ne feledjük hát:

A Délvidéki Magyar Holokauszt – a magyarok holokausztjának emlékműve máig sem áll!
Sehol sem áll!
Itt az idő! – Törjük át a hallgatás falát!

Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok

Ajánlott olvasmány:

A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken…

Dr. Szabó László

Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
Szögedi Védegylet

Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok

The post Délvidéki Holokauszt – 70 éve! appeared first on Szögedöm.hu.

Snezana Boskovics

A miniszterasszony egyben arra is ígéretet tett, hogy az export fokozása nem fog belföldön az árak növekedéséhez vezetni. Ennek érdekében a hatóságok rendkívüli intézkedéseket hoznak a hazai termelők támogatására, valamint biztosítják az orosz piac elérését.

Látható, hogy az Európai Unió saját magát gyengíti a Washington által kezdett szankcióháborúhoz igazodással. Az ellenszankciók nagy mértékben sújtják az EU tagállamok gazdaságát, nem egy országban a termelőket csődbe viszi az orosz piac kiesése. Eközben a nyugati országoktól független térségi államok gond nélkül kihasználják a kialakult helyzetet, és extraprofitra tesznek szert, ami nem csak a politikusokra, de a hazai termelőkre is vonatkozik. Hazánknak szintén ezt az eljárást kellene követnie a nyugati érdek kiszolgálása helyett. A magyar termelőknek állami támogatást adni. Nem a pártok gazdasági holdudvarának, hanem valóban a magyar termelőknek, akik állami támogatással termékeikkel bejuthatnának az orosz piacra.

Forrás: Hídfő.net

The post Szerbia példaértékűen kihasználja az EU szankcióháborúját appeared first on Szögedöm.hu.