Mentes Dániellel állunk a Bérkert utcában az egykori iskolaépület előtt. – Nem sokan bátorítottak, de ha meg se próbálom, nem tudok aludni – mondta.

Az újszegedi iskolaépület története

Az egykori Móricz Zsigmond Általános Iskola épülete évek óta politikai, kulturális és gazdasági viták középpontjában áll Szegeden. A frekventált helyen, a Temesvári körút és Bérkert utca találkozásánál, a magasház mögött fekvő intézményt a csökkenő diáklétszám miatt zárták be 1999-ben. Szabó László akkori önkormányzati képviselő, aki a műemlékké nyilvánítást és oktatási célú újrahasznosítást szorgalmazta, nem ért el sikert: a városi közgyűlés leszavazta javaslatát, így az épület védettség nélkül áll. A Klebelsberg Kuno minisztersége idején alapított iskolaépületet a katolikus Keresztény Iskolatestvérek szerzetesrendje birtokolta, majd az államosítás után a szegedi önkormányzathoz került. Az iskola tulajdonjoga végül a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-hez került, 2021-ben aztán a Szeged-Csanádi Egyházmegyére ruházták a vállalatot.

Bevásárlóközpont vagy társasház is épülhet

A SZEFO Zrt., amely korábban a fogyatékossággal élők foglalkoztatására specializálódott, az eladás mellett döntött, mivel az utóbbi években veszteségesen működött. A szegedi cég honlapján szerdán még elérhető volt a hirdetés, amiben eladásra kínálják az ingatlant. A hirdetmény szerint a már nem használt létesítményt nettó 1,2 milliárd forintért adnák el. A 4141 négyzetméteres területnek maximum a fele beépíthető. A hirdetésben az is benne van, hogy hasznosítási terv is készült az ingatlanhoz (hasznos alapterület 8500, mélygarázs 1700 négyzetméter). A vételár tartalmazza a terv felhasználásának jogát is. Tehát akár bevásárlóközpont vagy társasház is épülhet a helyére.

Aláírásgyűjtés az épület megmentéséért

Információink szerint a héten eladták az ingatlant, már aláírták az adásvételi szerződést. Közben egy lelkes újszegedi lakos, Mentes Dániel aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy az önkormányzat vegye helyi védelem alá az épületet. Az aláírásokat három hete küldte el Botka László polgármesternek címezve. – Az udvaron álló platánokat a Liget fáival egy időben ültették. Kár lenne érte, ha az épülettel együtt azokat is ledózerolnák – mondta Dániel.

Indokolt lehet Újszeged felülvizsgálata

Az épület történetét szimbolikusnak tekinthetjük: korábbi oktatási és szociális funkcióit elhagyva most új felhasználásra vár, ám sokan attól tartanak, hogy végleg eltűnik Újszeged kulturális örökségéből. A helyi védettséghez építésztől, művészettörténésztől kér szakmai véleményt az önkormányzat, de a védettségi eljárásban mindig kikérik a tulajdonos véleményét is, aki észrevételt tehet az ügyben és akár vissza is utasíthatja azt. Egy szegedi szakértő név nélkül annyit mondott érdeklődésünkre, hogy a védendő értékek ügyében indokolt lehet Újszeged felülvizsgálata.

Forrás : ARANY T. JÁNOS : Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét (Délmagyar)

The post Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét appeared first on Szögedöm.hu.

1527 Áldás hava 22.-én Szegeden halálosan megsebesítették az aljas martalócaival a Városra támadó
C(s)erni Jovánt. A rác (szerb) vezért Szapolyai János eredetileg a déli végek védelmével bízta meg, ám ő martalóc hadával itt dúlni, fosztogatni kezdett. A fosztogatók és népirtók utódai ma hősként tisztelik őt…

C(s)erni Jován vezér szobra ma is áll a megszállott Szabadkán, azazhogy ma Rabkán.

A hagyomány szerint a „Fekete cár”-t egy szögedi szögény embör lőtte szívön.

De lássuk csak a történelemhamisítás legalját !!!
A Fekete Cár eggyetlen eggy esztendeig fönnálló „birodalma” Dél-Magyarországon :

Ím a Cserni Jován által 1526 és 1527 között terrorizált és fosztogatott terület, amelyet a rácok (szerbek) egy része – nem szerény történelemhamisítással – hajdani független „állam”-ként is emleget ma is.
Ezen a jogon hívják e magyar vidéket ma Szerb Vajdaságnak…
No persze épp azidőtájt járt éppen arra a világ legnagyobb török serege is, hogy Mohácsnál véget vessen Magyarországnak… De a birodalmi álmú rác regékből valahogy ez a súlyos tény is teljesen kimaradt…
Milyen érdekes !

A győzedelmes Perényi Péter volt a legfőbb vezetője a tomboló és – török helyett – a magyart fosztogató rácok (szerbek) elleni had-szervezésnek.

Perényi Péter – Augustin Hirschvogel rézmetszetén.

Lássuk Jován népét is ! A bocskorosokat, akiket magyaros vendégszeretettel befogadtunk…

A törökök elől a befogadó Magyarországra menekülő rácok (önnevükön szerbek) 1527-ben bennünket, a befogadókat fosztogattak, mészároltak. Az anti-magyar Habsburg kormányzat később magyar földterületek és kiváltságok nekik adományozásával újra meg újra fölhasználta őket a magyarok ellen… Nem is kellett nagyon unszolni őket, a Rákóczi-szabadságharc, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt is hősiesen hátbatámadtak bennünket.

Érdemes a történelmet alaposabban megismerni !
A történelemhamisítókat pedig leleplezni, és torz propagandáikat kisöpörni !!!
A szomszédainkat pedig ettől, de nem ezért, lehet még szeretni…
Sőt ! Éppen a múltbéli hamisságaik beismeréséért, a bűnbánatukért lehet őket igazán szeretni…

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány még :

The post A magyarirtó rác martalóc csúfos veszte Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsugár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.

Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy volt! az is elveszett!

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah! hogy … gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik…
A honfi honfira vádaskodik.

Testvért testvér, apát fiú elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten:
Megutálni is kénytelen legyen!

1852 Áldás (július) hava 6.-án e verse miatt tartóztatják le Tompa Mihályt…

Eredetiben:

A gólyához 

Megenyhült a lég, vídul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólyamadár !
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsúgár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.

Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól ?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy C volt! az is elveszett !

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk… !

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah! hogy … gyalázat reánk !
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik…
A honfi honfira vádaskodik.

Testvért testvér, apát fiú elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten :
Megútálni is kénytelen legyen !

The post Tompa Mihály: A gólyához appeared first on Szögedöm.hu.

Két hete találkoztam a vonaton egy asszonnyal, aki gyermekkori emlékként mesélte, hogy ő még átment azon a hídon… Kétkedve fogadtam : Vonattal ? (Ahhoz túl ifjonc.) Gyalog ! A vasutas öregapja kezét fogva ballagott át a romokon átívelő fatoldalékon is… Amikor a vonat nem közlekedett, gyalogosan keltek át a hídon… hazafelé Deszkre ballagva… 1947-ben… mielőtt a kommunisták végleg elbontották Szeged e büszkeségét… a közúti hidunknál negyedszázaddal régebbi vasúti hidunkat…

A fél évszázados Vörös Terror és az azóta zajló mutyizmus sem volt képes arra, amit több, mint másfél évszázada a Magyar Királyság két év alatt megalkotott…
Ezért nincsen ma Szegedi Vasúti Hidunk… Ezért nincsen ma Orient Express !!! Ezért nem juthatunk el vonaton Temesvárra, annak repterére… Ezért nem juthatunk el a Nyugat-Balkánra, a baráti Bulgáriába sem vonattal…

Az impotens szegedi balvezetés 3 hidat ígért 20 éve. Még egyet sem alkotott !

A lumpencsürhe ezeket választja újra meg újra…

Még méltó emléket sem sikerült állítani a hajdanvolt hidunknak…

Vasúti hidunk elpusztulásának évfordulója
(a szegedi Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet fölhívása)

Ajánlott olvasmányok még :

Szögedi Vasúti Híd

70 ÉVE NINCSEN VASÚTI HIDUNK SZEGEDEN ! (2016)

HÁROM ÚJ HIDAT SZEGEDNEK !

A SZEGEDI HÍDEMBER: FEKETEHÁZY JÁNOS

A HARMADIK HÍD A KERÉKPÁROS HÍD !

Olvasói válasz :

És hány évtizedet kell még várnunk, amíg ismét átkel majd egy vonat Szegednél a Tiszán??? (Édes Erdély)

De a parkolási díjak országelsők!  ;-( (Tápai Csaba)

The post 75 éve kelt át az utolsó vonat Szegednél a Tiszán… appeared first on Szögedöm.hu.

Aktualitásként : Dr. Szlávik sokkoló története a közelmúltból

Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is… Erdélyt kifosztó keleti szomszédaink persze nemzeti ünepként dajdajoznak… No persze méltó kritika ez ránk is: Gyáva népnek nincs hazája !

Korunk pestisének az igen nagy valószínűséggel mesterséges AIDS-nek is az ünnepe ez a nap. Így… Akár harmadik pestisként ünnepelhetjük e napon az új mesterséges vírust, a kis kovidot is !!!

De valójában minek is az „ünnepe” ez a nap ? – Bizony, Trianon napjához hasonlatos „ünnepünk” ez nekünk…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉRVÁR – oláh nemzeti ünnep

Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több helyretenni azokat !!!
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve.
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul.
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Ládd még: olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk) 2.) tudatos és módszeres történelemhamisítással az „oláh” népnév új váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév „hivatalosan” gyáva magyar változata.

Román (stílusú) templomok Magyarországon – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngélkedők kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.

A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utobbi évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne, hanem a tanulságok levonása és a sikeres magyar kiút kijelölése.

Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás ?
„Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.” 
A trianoni országvesztés történelmi előzményei (I. rész)

< Erdély címere

Erdély.lap.hu

Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: 
„Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek …

Bővebben itt:  GAZDA JÓZSEF Az önfeladás mechanizmusai – Hitel 2002. július – EPA

A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben 2002-ben (még meleg színekkel)

A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés ! Ilyen egyszerű. Amit elvett az oláj túlnépesedés, azt visszahozhatja a magyar (helyre)népesedés. Ha van még rá magyar hajlandóság. Ha az Erdélyért sírdogálók a gyermekáldás dolgában is oly áhítatosak lennének, csak néhány évtized, talán egy évszázad… egy török áfiumnyi (150 évnyi) idő sem kell…
Erdély visszatérhet !
Igen, Erdély újra magyar lehet – a természetesen magyar – népességi többséggel. Ma már az erdélyi olájok sincsenek szaporodóban… Most miénk lehet a terep. Itt a történelmi alkalom ! Aztán már csak egy népszavazás kérdése, mint a rác nép ősi fészkében Rigómező (Koszovó) vidékén tették az albán túlnépesedők… Az EU is bólogat majd… Gyáván. És elvtelenül ! Mint Koszovó népszavazása után is tette.

Márton Áron szobra Szászrégenben

Erdély.lap.hu

Ne feledjük: A 23 millió románnal riogató balmagyarok bizony képesek voltak minden korábbi hazaárulót alulmúlni :
Erdély oláh kézre kerülését (a D209-essel) ünnepelgetni Budapesten !

Lehet-e ennél orcátlanabb hazaárulással előállni Magyarországon ?

Talán a Tatárdúlást, a Muhi Vész napját együtt ünnepelni a mongol elnökkel Batu kán képe alatt, vagy
Mohácsot a török szélső jobb vezetőivel… Szülejmán szultán arcképe alatt…
Ünepelve az „ünnepileg lefejezett” 2000 ártatlan polgári magyart is…

Már amennyiben ezek azoknak nemzeti ünnepei volnának…
De nemzeti tragédiáink nekik nem ünnepnapjaik. Az olájok viszont dőzsölnek e napon, hivalkodva vigadva a mi nyomorúságunkon…

Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten ! Ünnepelni a nemzethalált. Döbbenet ! Egy magyarellenes miniszterelnökkel az élen…
Miért nem a Bécsi döntéseket – Erdély északi felének visszacsatolását – ünnepelgetjük mi Bukarestben ?! Ennek legalább volna értelme ! Erre azonban soha nem tett még – talán gondolatban sem – kísérletet egyetlen egy politikusunk sem. Egyetlen egy magyar politikus sem !!!

Már a többség elfeledte, de az oláj fasisztákkal együtt, magyar ellen ünnepelni a gyurcsótányi fölforgató elemek szerint nem is volt sértő, bezzeg az országunkat fölprédáló szovjet ostromgyűrű budai hős magyar védőinek kitöréséről megemlékezni, az bizony súlyos fasiszta gondolat…
Hol élünk ? Melyik nép hazájában ?

Az oláj fasiszták fölvonulásának napja… Az oláj fasiszták fölvonulását még a Népszabadság is hitelesen bemutatta képsoraiban… (http://nol.hu/galeria/000007251/000487041/)

…ahogy egy érett nemzet ünnepel… vagy ahogy a tolvaj örül a koncnak ?!
Romulus és Remus az anyafarkassal… csak Rómánusz hiányzik, akinek csak az apafarkas jutott…
Erdélyben, ahol a szittya Dákországot lerohanó rómaiak után helyreállott a hun-székelység Csabafölde…
Majd a Valah Vész napján az antimagyarok által tépetett országból kiharapták Erdélyt a székelyekkel…

Előbb egy (D209-es) magyarellenes ügynök miniszterelnökként, majd egy Nemzeti Színházunkat fölforgató ingyenélő ratyi – az antimagyar nyalföldi ratyika – ünnepelgetette az oláh megszállást… az oláh pestist…

Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására (Magyar Hírlap 2010-11-17)

És ez az ember még él… Magyar Közpénzen él !!!

Mára ez már egy rémkép emlékévé fakulhatött volna. De a honvesztők komolyan gondolták, mint a fekaszaporítást… meg a fasiszlám behozatalát… magyar pénzen… a magyar adósanyargatottak pénzén… a dolgozók adóján és jövedelmén … AIDSes nigránsok importját…

Hogyan is kellene hát barátkozni a csonkországunk maradékánál nagyobb magyar területen hízó szomszédunkkal ?! Hát… Nehéz…
Először is: Barátkozni nem nekünk kellene ! Mi esetleg keresztényi módon megbocsájthatunk. Bár ez sem lesz könnyű. Először is a NÉPSZAVAZÁSOKnak kellene lezajlaniuk a Történelmi Magyar Területeken !!!
A Wilsoni elvek szerint… néptöbbségi alapokon !!! Mintának áll itt az alábbi mondolatom :

ARANY JÁNOS VÁROSA – NAGYSZALONTA – NÉPSZAVAZÁS 2020

Barátkozás ? Legyen ! Szervezzenek a területrablók „Bécsi-döntések” évfordulóit Bukarestbe !
Erdély Visszatér Ünnepségek Bukarestben !
Koccintsanak együtt velünk a wilsoni elvekre ! A néptöbbségi igazság elvének érvényére ! Ígérgessék, hogy megvalósítják azokat ! Vagy még inkább az ígéretszegő (régiesebb szóval „áruló”) 1916-os dél-erdélyi oláj betörés visszavágójaként megesett magyar-német bukaresti bevonulás évfordulóját lenne érdemes megszervezni Bukarestben ! De szép karnevál is lenne !
Az lenne az oláj-magyar barátság igazi próbája. Amilyen gyáván ünnepelgettek akkor – 1916-ban Bukarestben a magyar csapatok bevonulásakor – a civilbe bújt oláj katonaszökevények, oly vígan és önfeledten mulathatnának most is!
Ajánlott olvasmány Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig
Hát lássanak hozzá a Schengenbe vágyó barátaink ! A mi valódi vezetőink pedig kegyesen elfogadhatnák a kedves barátkozó, sőt talán engesztelkedő meghívásokat ! Egyszer végre akár magyarul is viselkedhetnének ! 

Mit is jelentett az olájok hatalomátvétele Erdélyben ?!

Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)

https://www.youtube.com/watch?v=ktlo6mzkq6s

A „Kárpátok őre” csak egy azon több ezer elpusztított magyar emlékműből a gúnyhatárainkon túl, az elbitorolt (máig jogellenesen megszállva tartott) területeinken, melyekről nem is beszélünk, sőt, amelyeket nem is számolunk… Itt az idő számbavenni őket ! Itt az idő újra fölállítani őket !!!

Aztán Erdély néhány borús háborús évre fölszabadult…
No persze nem az egész, csak az akkoriban is túlnyomó magyar többségű északi része.

A második bécsi döntés során Magyarországnak (vissza)ítélt terület (Észak-Erdély)

De hogyan is viselkednek a haramiák ha végre hozzájutnak a konchoz ? Hogyan is rendezte le a köpönyegforgató nagy Románia (a 2. Világháború legnagyobb köpönyegforgatója és haszonélvezője) Erdély második „hivatalos” elbitorlását ? Lássuk !
Oláj gyilkos gárda (Maniu Gárda) – Magyar Holokauszt Erdélyben (1944)

Ezt minden magyarnak látnia kell ! És emlékezni rá ! Így viselkednek ők ! Az elbitorolt földjeinken. Mint mondottam: a „barátkozás” folyamatában először is… nehéz lesz nekik megbocsájtani !

De magyarnak Erdélyben nem a megbocsájtás, vagy a barátkozás az igazi föladat !

Erdély magyar volt, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy az lehet-e megint !

Kívánjuk – nem engedve a 48-ból, meg a 12 pontjából – 
Erdély unióját Magyarországgal !

Szögedi mestör képével emléközve Erdély visszatértének (1940) Karácsonyára:

A cifraszűrös karácsonyi angyalka hazahozza Erdélyt… (a meggyötört, széttépett magyar nemzettesthez) hogy újra, békében együtt ünnepelhessünk…

Dr Sz L

Korábbi olvasói hozzászólás:
cleofide1731
Date: 2016. dec. 2., P, 8:52

Erdélyt nem a magyar anyák veszítették el, hanem az úrhatnám magyar férfiak.
Azok az ellabancosodó földbirtokosaink veszítették el, akik román jobbágyokat telepítettek be a földesuraknak sokkal kedvezőbb feltételekkel Havasalföldről és Moldáviából. Ott ugyanis a cigány rabszolgaság gyakorlata (csupán 1861-ben törölték el az összes román területen) olyan, versenyhelyzetet teremtett, hogy a román jobbágy (1864-ig, mikor a jobbágyságot is eltörölték) sokkal, de sokkal kedvezőbb helyzetet talált Erdélyben. Persze, 1861/64 után már a romák özönlöttek főként hozzánk (mármint a beások, nem a lovárik). Tehát ez 100%-ig a mi sarunk.

Lásd: Aferim!

Erdélyt nem elsősorban a magyar anyák vesztették el, hanem a román anyák nyerték meg.

Ha Trianon kialakulásáért (így Erdély elvesztéséért is) magyar bűnösöket kell keresnünk, akkor elsősorban az idióta és hazaáruló Károlyi Mihályt és bűntársait kell megemlíteni, akiknek gazembersége a magyar történelemben példa nélküli. Ilyen értelemben is üdvözlendő tény, hogy Károlyi Mihály szobra végre elkerült a Parlament épülete mellől (ideje lenne végre teljesen beolvasztani).

Édes Erdély

Viszontválaszom :

A kártyolyi szobornak a Tétényi Komcsi Szoborpark a helye! Az illő vörös fröccsentéssel…
Emlékezni és emlékeztetni kell !!!

Milyen érdekes! Sose hallottam még, hogy valaki tanár a komcsi szoborparkba vitt volna osztálykirándulást…
Pedig minden gyerekre ráférne széles e Hazában !
Ha a vírushiszti végre enyhül kezdhetnének a tanáraink végre tiszta lapokkal…

Dr Sz L

The post Két pestis egy napon! – Valah Vész és AIDS appeared first on Szögedöm.hu.

Szent-Györgyi Albert fölajánlotta, hogy a béke létrejöttével vállalná a miniszterelnökséget. De Teheránban a Nobel-díjas fényes fölajánlás helyett a brutális kommunista fenyegetést választották a „független” nyugati hatalmak!

Ha nem adnak el a zsidaványok, akkor Magyarország is élhetett volna szabadon a szovjet rabigától, és 4 évtized kommunista rémuralom helyett egy legalább kétszer ekkora, stabil és erős Igaz Magyarországon élhetnénk most emelt fővel …

De… Elárultak !!!

Eladtak bennünket a kirekesztő antimagyarok, a britek meg amerikaiak már Teheránban mindenestül.
Nobel-díjas fölajánlás helyett a kommunizmusnak!

Sztálinista kommunistáink pedig a középső antimagyar gazemberről főteret neveztek el Szent-Györgyi városának (Nobel-díjas) szívében. Azt a teret nevezték el az árulónkról, ahová egy évtizeddel korábban a Nobel-díj híre érkezett, ahol az egyetlen magyar-magyar Nobel-díja(s)t ünnepelte a szegedi nép… Nem Szent-Györgyi tér… hanem…

A „Hal tér” azóta is eredeti, beszélőn szép nevére vár…
Hal tér – A szögedi halászat tere és emléközete < Katt ide!

Mivel a britek (Churchill) meg az amerikaiak (Roosevelt) elárultak bennünket, így a 1944-ben a német megszállás, majd 1945-ben a szovjet megszállás következett… A szovjet terror pedig tarolt és fosztogatott. Majd pedig életveszélyes fenyegetéssel elüldözte szovjet-barát Nobel-díjasunkat is.
Miért is ?!
Szent-Györgyi Albert a Sztálinnal való eszmecseréjén kifejtette: a szovjet-magyar barátságot az szolgálná a legjobban, ha a szovjet csapatok kivonulnának Magyarországról… Berija, az NKVD (szovjet-állam-terror-szervezet) főnöke félrehívta Őt és közölte vele hogy, még egy ilyen javaslat, és már nem tér haza élve ! Így indult Szent-Györgyi Albert inkább Amerikába. Nem a jólétért, inkább csak az életéért menekült…

Ne feledjük ! 1943 tőszén ezen a napon kezdődött Teheránban az országvesztő tárgyalás…

De igazán érdemes lenne végre a hazaárulók és ma is köztünk uszító komcsik és más ördögfattyak által gyalázott Kállay Miklóst és a Kállay-kormányt is végre a helyére tenni:

Mi lett volna a valódi alternatíva?
Az „Isztambuli küldetés”-ről maga Szent-Györgyi Albert így vall :

Ez a Briteknek nem volt elég jó… mocskos játszmáikban – inkább a saját bőrüket mentve, de talán még sötétebb érdekekből – eladtak bennünket. Nobel-díjastól, mindenestül a kommunista terror nyomuló erejének… De Szent-Györgyi még erről is tud kedélyes derűvel szólni…
„Örök kedély”-ét érdemes minden magyarnak „megörökölni” …

Dr. Sz. L.

Érdekes értekezés még ezügyben a komcsikat közelről és igen jól ismerő Kun Miklós szózata :

Ajánlott még, akinek mindig is a helyén volt az esze :

PATTON TÁBORNOK ÉLETÉNEK ÉS KÜLÖNÖS HALÁLÁNAK TÖRTÉNETE…

The post Teheránban eladtak bennünket a kommunizmusnak! appeared first on Szögedöm.hu.

Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet !

Akár hívő, akár hitetlen… Gondolkodó ember nem értheti, hogyan lehet hazugságokból ekkora várat építeni a józan ész ellen… az internáci terror förtelmes boszorkánykonyháján…

József Attilánk – akinek szülinapját a Költészet Napjává tették és tartják, ünneplik ma is – így írt egy a mainál jóval visszafogottabb vélemény-terrorról éppen e napon 86 évvel ezelőtt… A mához szól :

LEVEGŐT !

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet ?
A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg
és lábom alatt álmatlan forogtak,
ütött gyermekként csendesen morogtak
a sovány levelek.

Fürkészve, körben guggoltak a bokrok
a város peremén.
Az őszi szél köztük vigyázva botlott.
A hűvös televény
a lámpák felé lesett gyanakvóan;
vadkácsa riadt hápogva a tóban,
amerre mentem én.

Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti,
e táj oly elhagyott.
S im váratlan előbukkant egy férfi,
de tovább baktatott.
Utána néztem. Kifoszthatna engem,
hisz védekezni nincsen semmi kedvem,
mig nyomorult vagyok.

Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

És az országban a törékeny falvak
– anyám ott született –
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse
s elporlik, szétpereg.

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.

Én nem ilyennek képzeltem a rendet.
Pedig hát engemet
sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,
mint apró gyermeket,
ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.
Én tudtam – messze anyám, rokonom van,
ezek idegenek.

Felnőttem már. Szaporodik fogamban
az idegen anyag,
mint szivemben a halál. De jogom van
és lélek vagy agyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibirnám,
ha nem vagyok szabad !

Az én vezérem bensőmből vezérel !
Emberek, nem vadak –
elmék vagyunk ! Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat !

1935 november 21.

Olvasói hozzászólás:
A feje tetejére állított világ őrülete, hogy nem a mostani genocidiumot kitervelő, végrehajtó aljas gengszterek viselnek maszkot, ŐK REJTŐZNEK a háttérben, miközben azokra kényszerítik rá a falanszter szerepelővé tevő maszkviselést, majd a génmanipulációval járó vakcinázást, akik mindennek elszenvedő polgárai … (F.Z.)

[…]
Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

[…]
Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.

[…] De jogom van
és lélek vagy agyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibirnám,
ha nem vagyok szabad!

És hogyan is hangzik egy igazi terrorgép, a színházvilág rettegett cenzora szájából mindez…

Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet !

A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg

Békésen…

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet ?

Békés és vidéke egészségére ügyelek… Éjjel is, míg mások alszanak… Békésen…
A fulladáshoz hívott mentő meg ma – bizonyára fölsőbb rendeletre – nem élesztette újra otthonában a volt kovidos (mára már negatív) életerős (58 éves) beteget… a friss halottat…
Nekem már csak a megkésett szemlézés jutott… az enyészet szirmait bontogató hullafoltok…
Ő (is) hiába kért… Levegőt !!!

Muronyban …

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.

The post Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! appeared first on Szögedöm.hu.

Petőfi Sándor: Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában

Barangol és zúg, zúg az őszi szél.
Csörögnek a fák száraz lombjai,
Mint rab kezén a megrázott bilincs.
Hallgass, zugó szél, hadd beszéljek én!
Ha el nem hallgatsz, túlkiáltalak,
Mint nősirást az égiháború.
Egy nemzet és két ország hallja meg,
Mi bennem eddig titkon forra csak,
S amit keblemből mostan kiröpítek,
Mint a volkán az égő köveket.
Az forra bennem, az fájt énnekem,
Hogy egy nemzetnek két országa van, hogy
E kétországos nemzet a magyar!
Ez tette lelkem pusztává, a bánat
Pusztájává, hol egy tigris lakik:
A vérszemű, a lángszemű harag.
Oh e vadállat hányszor verte el
Magányos éjim csendét, amidőn
Besüvöltötte puszta lelkemet! –
Mely ördög súgta, hogy kettészakadjunk,
Hogy szétrepesszük a szent levelet,
Mit diadalmas őseink írának,
Szivök vérébe mártván kardjokat?
Kettészakadtunk, és a szép levélből
Rongyok levének, miket elsodort
És sárba dobott a századok viharja.
Lábbal tiportak bennünket. Könyűket
És jajkiáltást küldöttünk az égbe,
De panaszunkat az be nem fogadta.
A rabszolgákat nem hallgatja az meg,
Mert aki jármot hágy nyakába tenni,
Méltó reá, hogy azt hurcolja is,
Míg össze nem dől a korbács alatt.
Tartottunk volna össze: a világ most
Tudná hirünket, nem volnánk kizárva
A templomból, hol a nagy nemzeteknek
A tisztelet tömjénét égetik.
Tartottunk volna össze, nem törölnénk
Szemünkből annyi fájdalmas könyűt,
Midőn forgatjuk reszkető kezünkkel
Történetünknek sötét lapjait.
A porszemet, mely csak magában áll,
Elfúja egy kis szellő, egy lehellet;
De hogyha összeolvad, összenő, ha
A porszemekből szikla alakúl:
A fergeteg sem ingathatja meg!
Fontoljuk ezt meg, elvált magyarok,
Amit mondtam, nem új, de szent igaz.
Az események romboló szele
Nem fú jelenleg, és a porszemek
Nyugton hevernek biztos helyökön;
De ha föltámad a szél, mielőtt
Eggyé olvadnánk, el-szétszór örökre
A nagy világnak minden részibe,
És soha többé meg nem leljük egymást.
Iparkodjunk. A század viselős,
Születni fognak nagyszerű napok,
Élet-halálnak vészes napjai.
Fogjunk kezet, hogy rettegnünk ne kelljen
Az eljövendő óriásokat.
Tartsuk meg a szép, a szent kézfogást,
Tartsuk meg azt, oh édes nemzetem!
Ki legelőször nyujtja ki kezét,
Azé legyen a hála s a dicsőség;
S ki elfogadni azt vonakodik?
Annak porára szálljon minden átok,
Melyet sirunkra majd virág helyett
Ültetni fognak maradékaink,
Kiket örökre megnyomoritánk!

Petőfi Sándor
Koltó, 1846. október 26.

A máig oláj (rumuny) megszállás alatt álló Erdély :
sárga színnel a történelmi Erdély, azaz Belső-Erdély

barnással pedig a Partium és a Temesköz (a Bánság keleti része)

kékkel pedig Oláhország („Ó-Románia”), Moldva és Havasalföld uniója a szintén megszállás alatt álló bolgár-török-tatár Dobrudzsával…

A csaknem évszázados ethnikai piszkolgatások – máig folyó módszeres betelepítések – után töredékére olvadt és anyaországa által is rendre cserbenhagyott magyarság…

Erdély magyar néprajzi tagolódása

Gyermekeinknek tartozunk annyival, hogy e remek költeményt megtanítjuk nekik és örökre a szívükbe írjuk a 175. szülinapján…

The post ERDÉLYBEN – e nap verse – a 175. évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.

„Végignéztem magamon… agyvelő darabokkal voltam beszennyezve…”

A mai napig nem tudjuk pontosan hányan voltak az áldozatok, az Ő emléküknek szól ez a képsor…

Európa akkor sem segített…

Csak nézték a mészárlásunkat… a képernyőiken…

A Vörös Terror mészárosainak és sötét sumákjainak ördögfattyai ma is közöttünk élnek …
Kiemelt nyugdíjaikon meg fiaik, unokáik a tőlünk lopott vagyonukon, a Nemzeti Örökségünkből markolt karvalytőkéiken… Ez a színtiszta antimagyarizmus !!! Mindmáig büntetlenül !!!

… majd az 56-os forradalom 50. évfordulóján gyurcsótány rasszista hordái, az antimagyarok újra magyarokat lőttek…

Az elkövetők ma is szabadon járnak… sőt bennünket, magyarokat fenyegetnek… a saját Hazánkban !!!
Az őrjöngő szadista, antimagyar rendőrök, de a gyurcsótány horda nyugdíjait is mind mi fizetjük…
És ma hivatásukat végző orvosokat visznek el bilincsben az elfogadott hálapénzért…

De egyszer eljön az Igazság ideje !!!
Magam is ezen dolgozom…

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

The post A KOSSUTH TÉRI SORTŰZ CSAKNEM EZER HALÁLOS ÁLDOZATA EMLÉKÉRE… appeared first on Szögedöm.hu.

A kenyérmezei csata azaz illőbben magyarul a Kenyérmezei Diadal az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479 mag (október) hava 13.-án Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között. Megjegyzendő: akkoriban még illendőn a havasalföldi oláhok is támogattak bennünket III. más néven Öreg Baszarab Laiotă vezérükkel az élen szabaduló törekvéseikben…

Mátyás bevette Szabácsot a magyar déli végek nagyobb biztonságára. Bosszúból, visszavágóként a törökök Erdélybe törtek és fosztogattak. Elöl az azabok, a fosztogatók jártak…

Az azab, vagy azap ( oszmánul عزب‎ azeb ; arab szó szerint agglegény – oroszul «холостяк» ) a török hadak fosztogató könnyű gyalogos katonája. Magyarul e randa rendnek talán a martalóc a legjobb fordítása.

Azap katona – Cesare Vecellio (c. 1530 – c. 1601) reneszánsz vésetén

Bonfini korabeli híradása a csatát vezénylő Kinizsiről: „Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe” 

A muzulmán terrort ma is ily módszeres és magabiztos tarolással kell kiirtanunk Európából, még mielőtt Magyar Hazánkat harapófogóba fognák a modern azabok, az ebek…

Ion Osolsobie festménye a Kenyérmezei Diadalról. A képen Kinizsi kimenti Báthori István erdélyi vajdát.

A Kenyérmezei Diadalban Báthory István országbíró, erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán seregei szétverték a Dél-Erdélyben pusztító oszmán haderőt. Bonfini krónikájában a törökök veszteségét harmincezer főben nevezi meg. A portyázókat Kinizsi és Báthory teljesen kiirtotta.

A Kenyérmezei Diadal napján érdemes fölelevenítenünk őseinket és hőseinket meg méltatlanul feledőbe vesző történelmi sikereinket… Országszerte Karneváli Napnak illene a mai…
Akár Nemzeti Ünnepnapként is emlékezhetnénk, lovagi viadalokkal meg karnevállal !

„És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,”

Bárcsak fölzárkóznánk végre hajdani Dicső Eleinkhez !

The post A Kenyérmezei Diadalunk napján appeared first on Szögedöm.hu.