Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol már a Maros éppen evezhető…

Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre.

Az Ő képes naplójához, annak 100 éves tükréül megírtam a magamét és meg is jelentettem (több más tanulmánnyal fűszerezve) e könyvben :

Ím : Maros – a Hű Folyó…

Azután is eveztünk… a román EU-csatlakozás előtt… Az iható Marosért…

Marosfőtől Marostőig

Idén is indulunk !
A 120. évfordulón… Tiszától Tiszáig evezünk a Maroson !
Tisza biz egy falu a Maros mentén… a Maros meg végül a Tiszába torkollik…

Támogatókat örömmel látunk. Akár csatlakozókat is, de csak igen gyakorlottakat, hiszen a Maros fölsőbb folyása igen vadregényes… néhol régi malomgátakkal, másutt ipari szörnyépítményekkel is veszélyes…
Az érintetlen természet azonban vissza-visszaköszön…
A Hű Folyó partján mi magyarok otthon vagyunk !

Vida Róbert Tanár Úr, a Klauzál-Radnóti Gimnázium történelem tanára, akivel csaknem minden melengető hétvégén Nagylaktól Szegedig evezünk, szívesen vállalja a veteránok és gyakorlott öregdiákok fölkészítését…

A könyv pedig immár a harmadik képes naplóval is gazdagabban újra megjelenik majd !!!

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Túra a tiszta Marosért

Vendégváró gátőrtanya a Maros partján

Tisztább Marost! (2006-07-09 , Webradio)

Megérkeztek Szegedre a Maros túra résztvevői (2004-08-04, Webradio)

Evezőkkel végig a Maroson (2004-06-04, Webradio)

Holt-Maros – Volt-Maros

Szabó Bendegúz (7 éves szögedi legényke) szerint nem „holt” az, csak „volt”… Él az még… Csak már nem a Maros része…

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját javasolja (2011.02.24. Szegedma)

„… kívánatos lenne a teljes szakaszt  rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is…”

A Holt-Maros védettsége… – a tények tükrében

” Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim – Makrai László és Molnár Gyula – támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat”-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva… ” – Most meg (2011-ben) maga terjeszti elő !!! Milyen érdekes! Csak nem pénz(mozgás) van a háttérben?! Ahogy szokott…

A teljes cikket ide (vagy a képre) kattintva olvashatja el!

Holt-Maros: Szeged Velencéje (2009.04.24. Szegedma)

A Holt-Maros életrekelt(és)e… – meg a 7 éve halogató irodavezetői „válasz”

Holt-Maros á la Szeviép , és az ellenérvek

Környezetrombolás, természetpusztítás „Holt-Maros rehabilitáció „

A Holt Maros rehabilitációja ( Sűrgősségi beadvány 2003. 04.08.)

Folytatódhat a Holt-Maros rehabilitációja? (2011-02-08, Szegedma)

Védetté nyilvánítják a Holt-Maros területét (2011-02-11, Délmagyarország)

A Magyar Nemzet cikke ( a fönti írásra rákattintva nagyítható )

Szeged természeti értékei – TiszapartTV

Szeged természeti értékeinek védettsége

A balvezetés apparátusának halogató válasza Szeged természeti értékeinek védetté nyilvánítása indítványhoz:
” Az egyeztető tárgyalások lefolytatását követően van lehetőség a védelemre javasolt területek védetté nyilvánítását Közgyűlés elé terjeszteni. Ennek várható ideje 2004. IV. negyedév. „

…Azóta sem került napirendre…

A teljes írást – az iroda „ajánlását” ide kattintva olvashatja el!

Áprily Lajos

Tutajok

Állunk a parton. Szép aranymadár
acélos fényű hullámokra száll:

Tollászkodik a zengő-szárnyu nap,
felé fehérlő foltok siklanak.

Nagy méltósággal, mint a hattyuraj,
a fordulóban úszik hat tutaj.

Vizen derengő ősi fantomok,
keletre lengő vízi vándorok.

Kormánylapátról gyöngyeső pereg
habloccsanásra. „Meddig, emberek?”

„Zámig.” – A válasz tompa és komor
s mélységes, mint a munka és nyomor.

Alkonyba búgó titkos harsona,
úgy zendül, mintha Thamust mondana.

S tűnnek, haladnak, szürke hat madár,
hét napja és hét éjszakája már

TUTAJOK A TISZÁN…

A némán ballagó vizen
Tutajok úsznak szeliden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szivemet.

The post TISZÁTÓL A TISZÁIG A MAROSON – PETZ-EVICKE 120 ÉVRE appeared first on Szögedöm.hu.

A brit biotech cég hátterében természetesen ki más is állna, mint a közismert psziho- és szociopata ámítász, azaz a Bill and Melinda Gates Foundation !

A bájos vírusgyáros most szúnyoggyártással gyötri az emberiséget…

A bűntetlen bűnöző, a tömeggyilkos vírusgyáros most már génpocskos szúnyogokkal is (f)áraszt…

Az emberiség védelmén kívül ez természetesen természetvédelmi kérdéseket is fölvet… Ez a szociopatha elmebeteg már nem csak az emberi társadalmat, de a földi élet ősi rendszerét és szétzilálni készül…

Modern korunk mammóni nérója éppen most gyújtogatja föl a civilizációnkat és az egész Földünket minden értékével egyetemben…
Nem kellene talán megállítani ?!

Szép esők estek, vizeink is szépen áradnak… Örvendezzünk hát, hogy szúnyogaink egyelőre még legalább természetesek, valódiak ! A génpocskos pokolfattyak ebbe is belebabrálhatnak, ezt a rendet is tönkretehetik… és akkor már azt sem fogjuk tudni, mi is érkezik el a következő szúnyogcsípéssel…

The post Szúnyog-géngólemek appeared first on Szögedöm.hu.

Újságíróként, íróként 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra…

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a fölfedezőjének. Első könyve a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt. Írásai ritka gazdagságú természetismeretről tanúskodnak. Bársony István Hazánk első számú vadászelbeszélőjének mondható. (Sokáig Fekete Istvánt is a „második Bársony” néven emlegették…)

Hitvallása így szól: A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.

Életében 44 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel. Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban. Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

Művei

• Százszorszépek (1886)
• A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
• Erdőn-mezőn, Budapest, 1894. Nagy díszmű (Athenaeum) 12 frt
• Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
• Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
• Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
• A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
• Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
• Az én világom (rajzok) Budapest, 1925.
• Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

Regények – Elbeszélések – Karc(olat)ok

• Négyszemközt
• Sugok valamit (A Tolnai Világlapja ajándéka)
• A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.

A többi lapokban „kallódva”…

A 70. születésnapján az ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett. Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Bársony Istvánt két életrajzi mű is méltatja:

• Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.
• Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.

Illő lenne Őt teljes életmű kiadással ünnepelni egy Szabad Magyar Országon…

Bársony öröksége gyógyirodalom. Minden magyarnak gyógyír meg nyugalom.

Több, mint ezer (1000) írása egy teljes életmű összesben kiadandó !

Melynek ráadása egy nyelvi gazdagságát is méltón bemutató Bársony-szótár lehet…

A közoktatásban pedig máig túlhajszolt bomlasztók meg antimagyarok helyett Őt illene méltó(bb) helyen oktatni mint gyógyirodalmat !!!

Olvassunk hát ma Bársonyt a bús magyar estében, hogy megteljen a tér, az Otthon, a Haza lélekkel és fénnyel !

BÁRSONY ISTVÁN
MAGAMRÓL

Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben nevelkedett és tanult mielőtt Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Ezek a helyek ma (fővárosunk kivételével) idegen megszállás alatt állnak…

„Elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.”
(Magamról , 1926 … a cseh megszállás és terror 8. évében…)

Víruszhiszti ide vagy oda, a lényeg :
Vesszen Trianon ! – Ez a magyar dolga !
Ez az Igazság dolga !
Ez Európa dolga !
Magyarország fölszabadulhat !!!
Európa pedig lemoshatja végre száz éve égő szégyenét !!!

A többi csak tűnődés, DÉLIBÁB …

…és végül…

Szemelvények a cseperedő Bársony-szótárból :

áldottlelkü : (İstenhitében) jószívű, jólelkű, … „áldottlelkü szelid nagynéném mindig azért pörölt velem, hogy sohasem lát…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

barna villám : ’törpesólyom’ azaz ’torontál’ „… a barna villám újra átcikázik a sövény fölött, s eszeveszett hajszával kergeti meg őket. [A verébnépet.] Az a barna villám egy a törpesólyom.” (A legyőzhetetlen)

hengerbucka : ???bukfenc???hátrabukfenc??? … „Miatta felfordulhatott az egész világ […] meg akár az egész mindenség hengerbuckát hányhatott.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

ing-ring : (ahogyan) nád mozog a szélben „Ing-ring a susogó nád; tétova lendüléssel imbolyognak ott a vadászó réti héjják.” (DÉLIBÁB: Virágos Peti, 1926)

kútostor : a gémes kút kötele (melyen a vödör lóg) „…egy pusztai kútgém kapaszkodik az ég felé. Ugy csüng le róla a kútostor, mintha mesebeli nagy madár csőre volna.” (Virágos Peti)

legnyelvtudóbb : legnagyobb nyelvtudású „…az apámból sugárzott a tiszta nagy magyar érzés. Ahogy a nagyjainkról beszélt, ahogy régi magyar nótáit dúdolta, ahogy magyarul tudott, mint a legnyelvtudóbb akadémikus…” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

lelki emlő … „A magyar föld nemcsak a testünket táplálta, hanem lelki emlőnk is volt.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

német szó : „Azután elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

nyüvődik : „A holdvilág ma is úgy fénylik, mint hetven esztendővel ezelőtt. Ezen az égi kalandoron nem látszik meg, hogy vénül. Minden más, ami körülöttem van, kopik, nyüvődik, enyészik lassan-lassan.” (DÉLIBÁB : Magamról)

serreg : a sordély hangicsál „Barátkoztam a bokron serregő sordéllyal.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

varas béka : ’varangy(os béka)’ ; „Elkezdett átkozódni: […] légy ragyás, árasszon el a himlő, vesszen ki belőled minden melegség és légy olyan utálatos, mint a varas béka!” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

zsemlyepénz : ’uzsonnára, zsemlyére szánt pénz (gyermeknél)’ ; „…futottam a szivarért; a zsemlyepénzemen megvettem és vittem az öreg rabnak.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

 http://mek.oszk.hu/08500/08594/08594.htm 

The post „Ideálom a felséges természet” – Bársony István 165. szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Itt lehet még megtekinteni a világhírű filmszínész 1 perces beszédét, amelyet – az ilyenkor szokásos sekélyes ömlengés helyett – volt mersze elmondani  az Oscar átadó gálán:

Többi fórumról törölték a szókimondását, lehet szerepet sem kap többet… amíg bocsánatot nem kér… a szennyezőktől… Ilyen világban élünk.
„Az éghajlatváltozás a legégetőbb veszély egész fajunkra!„
A félnémet, negyedorosz, negyedolasz Dicaprio mára egészen kinőtte Magát!

The post Leonardo DiCaprio beszéde az Oscar-díj átadásakor appeared first on Szögedöm.hu.

Intő példa lehet mindannyiunk számára a vizek országában, milyen kincsnek is vagyunk birtokában!

Egyszer volt, hol nem volt, volt valaha egy meseszép tó az ősi Szittyaföld déli – kazah, üzbég és türkmén – határvidékén. A tavat két bővizű folyam táplálta, az Amu Darja délről és a Szir Darja keletről. Területe 68,000 négyzetkilométer volt, és ezzel a világ negyedik legnagyobb sóstavaként tartották számon. Az Aral-tó esete intő jel…

A szovjet tudósok bölcs fejlesztése halálra ítélte e kincses tavat.

A tónak különleges, gazdag élővilága volt. Halászata és a kapcsolódó feldolgozó ipar egykor több, mint 30.000 ember számára nyújtott megélhetést. Vízét 113 halászhajó járta, és a Szovjetunió haltermelésének 1/6-át adta.

Halászok az Aralon 1952-ben

Mujnak kikötője a harmincas években

Mujnaki halkonzervek

A környező aszályos, sivatagos területek lakói szívesen töltötték itt szabadságukat:

 Fürdőzők az Aral tóban

Azonban az negyvenes évek végén a szovjetek elhatározták, hogy a tavat tápláló folyamok mentén öntözőcsatornákat építenek, hogy rizst, dinnyét, gyapotot termelhessenek a Kara-kum sivatag aszályos területein. A nagyszabású építkezésről a szovjet híradások esetén szokásos szuperlatívuszokban számolt be a filmhíradó:

Gondos kezek valósították meg a pihent elméből kipattant ötletet, és a eredmény nem is maradt el. No, hát éppenséggel nem lett Üzbegisztán a világ vezető rizstermelő nagyhatalma… viszont a mértéktelen vízkivétel miatt a tó szintje 1960-tól fogva megállíthatatlanul apadni kezdett!

Így zsugorodott a tó (Forrás: Wikipedia, by NordNordWest)

Sebaj – mondták az orosz vízmérnökök – mi sem egyszerűbb ennél, csak meg kell fordítani az Irtis, Iszim, Pecsora és Tobol folyamok folyásirányát, építeni egy 2500 km hosszú csatornát a sztyeppén, és máris föl lehet tölteni az Aralt az Ob folyó vízével!

Hogy a munka haladós legyen, föld alatti atomrobbantásokkal kívánták átrendezni a terepet. 1971 márciusában meg is történt az első, 15 kilotonnás robbantás Vasjukovo falu közelében, eredménye egy 750 méteres kráter és erős nukleáris szennyezés lett. 1975-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nyomására a tervezett, tovább 250 robbantást átmenetileg felfüggesztették. Ez így is maradt egészen 1986-ig, amikor is hivatalosan is leállították a költségesnek ígérkező építkezést (egy mai becslés szerint kb. 40 milliárd USA dollárból lehetne megépíteni a csatornát).

A soha el nem készült csaknem háromezer kilométeres Sib-Aral csatorna nyomvonalterve

Ekkoriban a mujnaki kikötő már hat éve használhatatlan volt. A megfeneklett halászhajókat sorsukra hagyták, a lakosság nagy része elvándorolt.

Az egykori halászkikötő ma már több mint 150 km-re van az Aral tóból megmaradt pocsolyától.

Hotel Mujnak

A városka egykori főutcája

Halászok esőköpenyben és gumicsizmában nehezen hihető, hogy valaha zordon, esős időjárás lehetett itt

Ahogyan a tó kiszáradt, sókoncentrációja egyre emelkedett, ehhez élővilága nem tudott alkalmazkodni, és folyamatosan pusztult. A már kiszáradt medert homokviharok kavarták fel, és sóval terítették be a környéken termesztett haszonnövényeket. Ezen homokviharok, valamint az általános vízhiány a halászat után hamarosan a mezőgazdaságot is tönkretette.

A Mujnakba vezető út jobbra-balra látszik, hogy itt már a gyomok sem élnek meg

A helyi lakosoknál gyakorivá vált a torokrák, a tuberkolózis, és más légzőszevi megbetegedések. A proteinhiányos táplálkozás miatt az emberek anémiásokká váltak, és a csecsemőhalandóság az egekbe szökött.

Mumifikálódott haltetem a Barsekelmes (egykori) sziget közelében A sziget természetvédelmi terület volt, sőt, jogilag még ma is az, csak már kissé okafogyottan.

Azért az Aral vidékén még most is járnak hajók… a sivatag hajói, a tevék pihennek a partra vetett halászhajók árnyékában.

(A Karakalpakiját a kilencvenes években egy lengyel filmrendező újrafestette, hogy az ökológiai katasztrófáról forgatott dokumentumfilmje drámai hatását fokozza.)

2004-re a tó elvesztette korábbi területének 75, vízmennyiségének 90%-át.

Az egészben az a legmegrázóbb, hogy mindez alig egyetlen emberöltő alatt történt. Néhány még ma is él azok közül a halászok közül, akik egykor ezeken a hajókon dolgoztak.

Ainaev Musa 13 éves korában ment ki először halászni az Aral tóra. Mára már csak ez a fénykép maradt neki a hajdan pazar halgazdagságból…

Dokumentumfilm sok archivval az Aralról

Forrás: greenfo.hu

The post Aral – Teljes éghajlati veszedelem egyetlen emberöltő alatt appeared first on Szögedöm.hu.

Egy szorgos kiskőrösi házaspár önerőből – és némi maguk által kalapolt támogatással – tanösvényt épített az elhanyagolt városszéli bozótosból. Az illetlen (és illegális) hulladéklerakó megtisztítása után az eredeti terep és növényzet érdekességeinek helyreállításával egy kis parkot építettek az álmaikból. Természetesen!
Kilátótorony, hidacska, látványodú, madárismertetők és még számtalan meglepetés várja az idelátogatókat…

Nem csak Kiskőrös népét várja a hétvégi átadásra a Daloskert!

Dr Sz L

The post Daloskert – tanösvény madaraknak és madárbarátoknak appeared first on Szögedöm.hu.

A brit történelmi és természeti örökség megóvásáért felelős National Trust kutatása szerint a rendkívüli téli időjárás miatt egyes helyeken fák százai, köztük értékes és ritka veterán fák is odavesztek – tudósított a BBC hírportálja.
A 25 ezer hektárnyi, angliai, walesi és észak-írországi erdő gondnokságát ellátó szervezet területei több mint felét mérte fel. A legtöbb fa a hosszan tartó esők miatt erősen felázott talaj és a tíz-tizenöt téli vihar miatt dőlt ki.
Matthew Oates, a National Trust munkatársa elmondta: ősöreg bükkök, tölgyek, kőrisfák vesztek oda, köztük a Hatfield-erdőben álló fekete diófa, Essex legnagyobb fája is. A devoni Killerton-birtokon több mint ötszáz fát döntöttek ki a viharok, köztük volt a tájképet meghatározó húsz fa is.
A wiltshire-i Stourheadben veszett oda az a pompás, hatalmas tölgy, melyet 200-250 éve ültetett a kertet tervező korabeli birtokos – mesélte Alan Power, a gazdaság főkertésze.
A hatalmas veszteségeknek azonban lehet néhány pozitív következménye. „A halott fa, ahogy mi nevezzük, sok fajnak: bogaraknak, legyeknek, gombáknak nyújt csodálatos élőhelyet. Ha egy nagy fa kidől, és ott marad az erdőben, annak a környező élővilág jó negyedszázadon át látja hasznát” – magyarázta Oates.

The post Óriási fapusztulást okoztak a téli esők és viharok Nagy-Britanniában appeared first on Szögedöm.hu.

A zárt ülésen született döntés szerint díszpolgár lesz Trogmayer Ottó, régész, nyugalmazott múzeumigazgató. Pro Urbe-díjat kap Török Attiláné Pusztai Éva nyugalmazott egyetemi docens és Dudits Dénes  akadémikus. Szegedért emlékéremmel tüntetik ki Alföldi Istvánt a Neumann Társaság ügyvezető igazgatóját, Simon Ferenc  festőművészt, Szalai József  nyugalmazott iskolaigazgatót, Wittmann Tibor belgyógyászt, és Gaskó Béla muzeológust. Szeged Nemzetközi kapcsolataiért emlékéremmel díjazzák Nagy Katalint ,  a SzTE Fogorvosi kar dékánját és Ványai Évát a Szeged Kistérségi Többcélú Társaság Egyesített Szociális Intézményének főigazgatóját.

Forrás: Szeged természeti öröksége
http://ujszeged.hu/?page=termeszeti_orokseg

Ajánlott olvasmány: A Föld Napja: újabb 22 szegedi értéket tenne védetté a Szögedi Védegylet (2011-04-22)

The post Szegedért emlékérmet kap Dr Gaskó Béla appeared first on Szögedöm.hu.

A darvak százezres madártömegének őszi pihenőhelyéül néhány háborítatlan, természetvédelmi oltalom alatt álló, magyar vizes élőhely szolgál.

E rendkívüli természeti látványosság minél szélesebb körű megismertetésére, a természet értékeinek, valamint a természetvédelem fontosságának bemutatására szervezett daruünnep és darvas műsor („fesztivál” jellegű ökoturisztikai program) a Fehértavi Darvadozás.

A „darvadozás” Szeged-vidéki tájszó, mely eredetileg több jelentésű lehetett. Átvitt értelmű régies jelentése ‘társalgás, merengés, elmélkedés’, többnyire baráti társaságban, csöndes alkonyon, estén bor mellett… De értjük igazán mit is jelent a darvadozás?
Ma úgy tudjuk, Tömörkény István mentette át öregatyáink e szép szójárását a magyar irodalomba. Mészöly Gedeon szerint neki is „kedves szavajárása volt és szivesen gyakorolta is a darvadozást”.

Tömörkény a szögedi darvas puszták népének írója jegyzi egy elbeszélésében: „Kiteszik … a poharat a középső asztalra, azután újból csönd, ülnek hárman háromfelé. Amíg olyan sötét nincsen, hogy egymásnak vaktában nekimenne az ember, nem szokás lámpát gyújtani. „Amíg egymást látjuk” – véli a bormérő – „kár a világító olajat fogyasztani. Darvadozzunk!” – A darvadozás a sötétben való beszélgetés művészete.„

Darvadozás
Juhász Gyula írja Tömörkényt gyászoló versében:

Tömörkény lócáján darvadozva árván,
Ámulok az élet örök egy csodáján…

Szathmári István nyelvész szerint a darvadozik inkább ’vigadozás közben ordítozik’ és ’csapatosan beszélget’ jelentése a darvak hajnali zajos viselkedésére vonatkozó jelentésből alakult ki.
Eredetileg valószínű, hogy a darvadozik a daru madárnév darv– tőváltozatából alakult ki, az -adoz gyakorgató képzővel. Így a darvadozik szó kezdetben a darvak jellegzetes viselkedését jelentette, jellegzetes keringésükre és (átvitt értelmükben is) zajos társas életükre vonatkoz(hat)ott. Ekként hellyénvaló lehet a A Magyar Nyelv Történeti-etimológiai Szótára magyarázata is, miszerint a „darvadozik” annyi, mint ’csapatba verődve kurrog’.
Talán csak a szögediek ajkán és Tömörkény írásaiban szelídült mindez némi fanyar (antidarvista) öngúnnyal társasan mélázó merengéssé…
Nem mindenki érthette e merengő öngúnyt. Különösen az nem, aki darvakat nem látott még (darvadozni). Így terjedhetett el mára e beszélő szavunk – darvakhoz illetlen – képtelen csöndes jelentésében, roncsországi köznyelvünkben…

„Magyar lélek, magyar élet van a darvadoz szóban!” – írta Mészöly Gedeon.
Darvaink igazsága bizony megér egy darvadozást!

Itt az idő fölfedezni újra hazatérő darvainkat és velük eggyütt az igazi darvadozást! (Sz.)

Darvak hajnali kihúzása (Videó: Orbán Zoltán)

II. Fehértavi Darvadozás – 2013. enyészet (november) hava 15-17.-én

Rendezvényhelyszín: Postakocsi Csárda (5-ös főút, szatymazi körforgalomnál – GPS: 46o21’0,96”N; 20o03’33,22”E). Az ettől eltérő helyszíneket külön jelezzük.

XI.15. Péntek

10:00 – 13:00 – Terepi természetismereti akadályverseny
14:00 – 18:00 – Fotós Futam (Gyevi Fertő – Szaporhegy)
14:00 – 14:30 – Állatijó Bemutató (Kisállatok testközelből)
15:00 – 15:15 – Megnyitó – Dr Boros Emil (KNPI igazgató)
15:15 – 18:00 – Darunéző túra (Macskási gyep)
18:00 – 18:30 – Fotópályázat eredményhirdetés
18:30 – 19:00 – A Hortobágy természeti értékei – Szilágyi Gábor (HNPI igazgató)
19:00 – 19:30 – Kárpát-medencei szikesek jelentősége a daruvonulásban – Dr Boros Emil (KNPI igazgató)
19:30 – 20:00 – Csillagászati bemutató – az „évszázad üstököse”

Darvak reggeli húzása (Videó: Orbán Zoltán)

XI.16. Szombat

06:00 – 08:00 – Hajnali darules (Macskási gyep)
06:00 – 14:00 – Fotós Futam (Gyevi Fertő – Szaporhegy)
08:00 – 13:00 – Kerékpártúra „Lessük meg a Tájvédelmi Körzetben táplálkozó darvakat”
(Szeged-Szatymaz-Dóc)
09:00 – 12:00 – Madárgyűrűzési bemutató (Sándorfalva – Ikerház)
09:00 – 13:00 – Kisvonatozás (Fehértói Halászcsárda)
Fehértói Halászcsárdától 09:00, 10:00, 11:00, 12:00, 13:00 órakor indul
(0-3 éves korig ingyenes, 3-14 éveseknek 800.-Ft, 14 év fölött 1000.-Ft/fő – helyszínen fizetendő)
09:00 – 13:00 – Lovaskocsis túravezetés igény szerint indul a Postakocsi Csárdától
(200.-Ft/fő – helyszínen fizetendő)
09:00 – 13:00 – Vetített képes természetrajzi előadások – Külön meghirdetett program szerint
09:00 – 13:00 – Játszóház, és „madárvonulás” szerepjáték (minden egész órakor kezdve)
a Szórakaténusz Játékmúzeum, a Kiskunsági-, és a Hortobágyi Nemzeti Park
pedagógusainak vezetésével
11:00 és 12:00 – Bábos természetrajzi mesesarok
12:30 – 13:00 – Gyermekrajz pályázat eredményhirdetés
09:00 – 15:00 – Helyi termék bemutató
14:00 – 15:00 – Borkóstoló -Lantos Borászat (2500.- Ft/fő)
14:30 – 15:00 – „Darudübögő” Táncház a Szeged Táncegyüttes oktatóival (vezeti: Tóth Gábor) – A „darudübögős” egy tápai-szögedi magyar tánc, mely a darvak mozgását idézi. Tápai gyűlytésből ismerjük… (Sz.)
15:00 – 18:00 – Daru búcsúztató túra (Macskási gyep)
18:30 – 19:00 – Beretzk Péter emlékére – In memoriam Beretzk Péter – Szabó Beatrix filmje
19:00 – 20:00 – Vetítés a nap képeiből – Fotós Futam eredményhirdetés

Darvak egy napja pusztai itatónál
(Videó: Orbán Zoltán)

XI.17. Vasárnap

06:00 – 08:00 – Hajnali darules (Macskási gyep)
09:00 – 12:00 – Madárgyűrűzési bemutató (Sándorfalva – Ikerház)
11:00 – 11:30 – Lármás vendégeink, a szürke darvak – vetített képes ismertető (Albert András)
09:00 – 12:00 – Kisvonatozás (Fehértói Halászcsárda)
09:00 – 12:00 – Lovaskocsis túravezetés
A természetfotó-, és gyermekrajz verseny válogatott képeiből, valamint a természetkutató diákok akadályversenyének
posztereiből rendezett kiállítás a Darvadozás idején a rendezvényközpontban folyamatosan megtekinthető.

Aki nem jön, az meg magára vessen! Darvadozzon otthon a sutban!

Örökkön darvadozó Tóth Árpádunk „Hivogató” versével búcsúzva:

„Én szép ifjuságom
Sárgul hervadozva,
Ülök már a sutban
Lomhán darvadozva, –
Ilyen vagyok én már,
Fanyar, csöndes, fáradt,
Így szeress, ha kellek,
Nem járok utánad!”

Ajánlott még forrásul:  mme.hu

Darunapok – További érdeklődés (információ): Albert András (KNPI) 30/481-2887, albandras@gmail.com

Ajánlott olvasmány még:

Mészöly Gedeon: A „darvadoz” szó eredete ( Népünk és nyelvünk. Szerk: Bibó István. Szeged, 1933. 1-8. )
Szathmári István: Szó- és szólásmagyarázatok
Nyelv és Tudomány – Mit csinál, aki darvadozik?

Jakab Béla: Beretzk Péter munkássága

Bibliográfia / A Somogyi-könyvtár kiadványai 34. / Szeged : Somogyi-könyvtár, 1995

The post Szögedi Darudübögés – II. Fehértavi Darvadozás appeared first on Szögedöm.hu.

Ausztrálkodó nevén pedig – Ausszi púposdelfin !

Az Észak-Ausztrália partjainál „fölfedezett” delfinnek még angol neve sincsen!

Míg ők méláznak… Máris beelőztük őket! Magyar neve már van!
A név találóan e faj elterjedési területének központjáról kerekedett, és még kellemesen alliterál is…

Egy hatalmas területen élő delfinről – a Keleti (púpos)delfinről – kiderült, hogy nem is egy faj, hanem kettő!

A Keleti (púpos)delfin (Kép: takoradee)

Így a fölfedezés (részben) ismert delfint érint. Az újdonság az, hogy örökítő anyaguk szerint (genetikailag) kettő delfinfaj is úszik e korábbi néven…
Az örökanyag vizsgálata – idegenkedő kifejezéssel a genetikai vizsgálat – egy egészen új lehetőséget nyit a fajok vizsgálatában és elkülönítésében.

A National Geographic részletesen beszámol a szenzációs fölfedezésről.

Miért is olyan különleges dolog is ez? Hát azért, mert igen ritka manapság ilyen méretű emlősök között új faj fölbukkanása.

Érdekes módon a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó Sousa nem(zetség) fajai egyre csak szaporodnak! Leginkább persze „osztódással”…

Hogy hány delfinfaj tartozik a Sousa nembe, még mindig kérdéses. Eddig 3 fajba egyeztek bele a tudósok, de akár öt faj is létezhet!

Jelenleg úgy tudjuk, úgy hisszük, hogy legalább négy különböző faja van a púposdelfineknek, melyek árulkodó púpjaikról fölismerhetőek a parti vizekben, melyeket igencsak kedvelnek.

Az új delfinfaj, a Pápua púposdelfin, avagy az Ausszi púposdelfin is veszélyeztetett faj! Fölfedezői – helyesebben elkülönítői – remélik, hogy ez az „új faj” fölfedezés előrelendítheti majd e faj védelmét is…

Az új delfinfaj, a Pápua púposdelfin, avagy az Ausszi púposdelfin két egyede szökken a vízből – fölfedezésük örömére – Észak-Ausztrália partjainál.

Photo credit: Guido Parra

A fölfedezés úgy esett, hogy a Wildlife Conservation Society (WCS) egy évtizedes vitát igyekezett föloldani. Ehhez örökanyag (genetikai) mintákat vettek a térség púposdelfineiből, sőt a Csendes- és az Indiai-tangar (óceán) hasonló delfineiből is…

Az örökítőanyag – mitokhondriális és sejtmagi DNS – elemzése valamint a méretek és idomok összevetése 4 fajt körvonalazott.

A fölfedezés egy új fajról ad hírt. Helyesebb azonban, ha átrajzolva elterjedési terképüket két új fajról beszélünk.

A púposdelfin és az ember (búvár) méretarányos képe ( Chris_huh )

A Sousa-fajok elterjedési területe Nyugat-Afrika partjaitól Dél-Afrika és Dél-Ázsia mentén keresztül, egészen Indonézia, sőt Pápua-Új-Guinea keleti részéig és Ausztrália partjaiig terjed.

Az eleddig meglehetősen szellemtelen magyar nevű „keleti (púpos) delfin” (Sousa chinensis) – vakon latinkodva „kínai” púposdelfin – bizony igencsak nagy területen él. „Kínai”-nak nevezni vagy rövidlátás, vagy kino-sovinizmus. Elterjedési területe Dél-Kínától Indokínán át a Szunda-szigeteken és Pápuán át Ausztrália melegebb vizeiig terjed… (Alant: Achim Raschka terképe)

A keleti púpos delfin (Sousa chinensis) elterjedési területe, melyen most már két külön faj osztozik. A kettő – az Indokínai, vagy Szundai púposdelfin és a Pápua púposdelfin, vagy Ausszi púposdelfin – elterjedése közötti határvonal még ismeretlen…

A púposdelfineket néhol célzottan is halásszák, ami még nem fenyegetné a létüket, de a vonóhállós halászatban vétlen áldozatként elpusztuló ezernyi delfin már megingatja mindkét „új” faj sorsát is.

Talán ez a fölfedezés végre ráirányítja a figyelmet e két új faj értékére és értelmetlen pusztításukra is. Így talán új esély nyílhat az Indokínai és a Pápua púposdelfin megmentésére is…

Dr Sz L

Ajánlott még: National Geographic – New Species of Dolphin Found in Australia – October 29, 2013

Newly discovered humpback dolphins need a name – Newser

A New Dolphin Needs a Name – Dictionary

Néhány épületesebb névjavaslat:

Dr. Rommel on November 1, 2013 at 10:19 am

Navintimus (Latin meaning ‘swimming friend’ ) or Navimus in English.

girl on November 4, 2013 at 7:23 am

It should be called the Dark Tale Dolphin

Sarah on November 4, 2013 at 10:58 am

… They could always call it a Tursiops nix; a snow dolphin or something like that.

Lynn  on November 5, 2013 at 11:54 am

A new species of humpback dolphin discovered off the Australian coast needs a name? How about Auszealand Dromedary Dolphin?

Read more at http://hotword.dictionary.com/web-11-1/#qQMYPpFG78F0tgp3.99

The post Új delfinfaj – a Pápua púposdelfin ! appeared first on Szögedöm.hu.